Terjedés

Mit jelent az, hogy a levegő útján terjed?

A belélegzett vagy a szemedbe, szádba kerülő vírusok fertőznek meg téged. A levegővel terjedés legtöbbször a levegőben szálló apró nyálcseppeket jelenti (ez a cseppfertőzés). A koronavírus esetében az aeroszolban (levegőben finoman eloszlatott folyadékrészecskékben), utazó vírusok is órákon át fertőzőképesek maradnak, ami azt jelenti, hogy elvileg ezek is képesek terjeszteni a fertőzést. Ezt eddig se bizonyítani, se cáfolni nem sikerült.

Annyi viszont biztos, hogy ha egy vírusoktól hemzsegő méretes nyálcsepp repül az arcodba, a fertőzési kockázat sokkal nagyobb, mint ha egy levegőben kallódó magányos vírus teszi ezt. Ezért azt gondoljuk, a fertőzést főleg a cseppek és az ezekkel szennyezett tárgyak közvetítik.

A levegőbe jutó vírusok forrása a fertőzött ember (aki köhög, tüsszög vagy egyszerűen csak beszél), és sosem tudhatod, hogy ki az. Tarts tehát legalább 2 méter távolságot.

cseppfertőzés, vírus, fertőzés, nyál, aeroszol

Meddig marad fertőzött egy fertőzött tárgy?

Ez a felület típusától függ. Több tanulmány is foglalkozott ezzel a kérdéssel és az alábbi eredményre jutottak.

Az egyik tanulmányban különféle felületekre porlasztottak vírusokat, majd ezeket bizonyos időközönként összegyűjtötték és megvizsgálták, mennyi ideig tudtak még fertőzőképes vírust kinyerni belőle:

  • Réz: 4 óra
  • Karton: 24 óra
  • Rozsdamentes acél: 48 óra
  • Műanyag: 72 óra

Egy másik tanulmányban nem porlasztásos módszerrel, hanem odacseppentett vírusrészecskékkel vizsgálták különféle időközönként a fertőzőképesség hosszát:

  • Nyomtatópapír, zsebkendő: 3 óra
  • Kezelt fa, ruha: 24 óra
  • Üveg, papírpénz: 4 nap
  • Rozsdamentes acél, műanyag: 7 nap
  • Sebészi maszk: 7 nap

Itt megállapították, hogy úgy tűnik, a sima felületeken hosszabb ideig képes életben maradni a vírus.

Fontos megjegyezni, hogy mindkét kísérlet laboratóriumi körülmények között történt, kicsit eltérő módszerekkel, így ezek csak megközelítő becslést adnak a tényleges fertőzési időről.

A telefonod képernyője egyébként ebből a szempontból üvegnek/műanyagnak számít, tehát azon is napokig elél a vírus.

tárgy, fertőzés, fertőtlenítés, felület, műanyag, maszk, tisztítás, karton, acél, ruha

Hogy tisztítsak meg a vírusoktól egy fertőzött tárgyat?

Több lehetőséged van, a tárgy típusától függően:

  • Dobd ki.
  • Fertőtlenítő tisztítószerrel, annak használati utasítása szerint.
  • Lemoshatod alaposan, valamilyen zsíroldó tisztítószerrel. A szappanos víz, a mosogatószer, a sampon, a tusfürdő és a mosószer zsíroldó tisztítószernek minősülnek.
  • A ruhát, ágyneműt, törölközőt mosd minél magasabb hőfokon, mosószert vagy mosóport használva.
  • Fújd le a tárgyat 70%-os alkohollal (10 perc elég), hígabb alkohol esetén várj tovább.
  • Ha az anyaga kibírja ezt, beteheted a tárgyat a sütőbe legalább 60°C hőmérsékleten egy órára, vagy kifőzheted forró vízben, lezárt edényben (DE! a langyos gőzben fertőzőképes vírusok lehetnek).
  • Ha nem akarod a tárgyat rögtön használni, akkor az is szóba jöhet, hogy félreteszed, és nem nyúlsz hozzá, amíg a vírusok idővel elvesztik a fertőzőképességüket. A szükséges idő a felület típusától függ.
  • Boltban zacskó nélkül árult gyümölcsöknél mosd le alaposan a héját mosogatószerrel, amit öblíts jól le (nem finom, és nem tesz jót). Vagy ne nyúlj hozzá néhány napig, amíg a felületén levő esetleges vírusok “maguktól” inaktívvá válnak.
  • Használható úgynevezett UVC vagy germicid lámpa, ha van ilyened. Az UVC sugárzás szintén elpusztítja a vírust, de idő kell hozzá, és ahova nem süt be a fény, ott nem hat. A vírus elpusztítására a szakszerűen kivitelezett ózongázas sterilizálás is tökéletesen alkalmas, ha erre van lehetőséged.

tárgy, fertőzés, fertőtlenítés, vásárlás, micsináljak, praktikus tanács, tisztítás, hőkezelés

A boltban vásárolt kínai/olasz/spanyol termékek veszélyesek lehetnek? Pl. Kínából származó fagyasztott hal vagy olasz paradicsom?

Nem. Egyrészt az alatt az idő alatt, amíg ezek a termékek a magyarországi polcokra érnek, a vírusok már általában elvesztik a fertőzőképességüket, másrészt a gyümölcsöt, zöldséget fogyasztás előtt nyilván megmosod, a halat pedig megsütöd.

De a termékek csomagolása, felülete a boltokban is szennyezetté válhat, ha más vásárlók összefogdossák. Mindent tegyél félre pár napra vagy moss meg szappanos vízzel, ahogy hazaértél.

vásárlás, bolt, tárgy, fertőzés, kaja, étel, hőkezelés

Nem mostam kezet a telefonom babrálása előtt.

A telefonok fertőtlenítésére vonatkozó tanácsok gyártónként változnak.

Az általános tanács az, hogy ha nem tudod beszerezni a gyártók által javasolt szereket, akkor a képernyőt nagyon puha, mosószeres vízzel megnedvesített papírkendővel töröld át, amit aztán dobj ki. Ha végeztél, moss kezet.

Tömény alkoholt (70% felett) inkább ne használj, mert vannak olyan telefonok, amiknek bánthatja a felületét. Ne próbáld hővel vagy maró anyagokkal sem, ugyanebből az okból.

A telefont mindig tisztítsd meg, ha hazaérsz. Itt egy videó arról, hogy kell.

szappan, telefon, tisztítás, micsináljak, praktikus tanács, mosószer, mobil, otthon, megelőzés

A tünetmentes emberek is terjeszthetik a fertőzést?

Igen, ez nagyon valószínű. A fertőzöttek egy részének csak enyhe megfázásszerű tünetei vannak, vagy egyáltalán nincs tünetük, így anélkül továbbadhatják a fertőzést, hogy tudnának róla. Még nem tudjuk, hogy az ilyen vírushordozók pontosan mennyire fertőzőek a tüneteket mutató betegekhez képest, de lehet, hogy nagy mértékben felelősek a vírus gyors terjedéséért.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fertőzött ember orrában, torkában a vírus jelenléte a betegség lefolyása alatt folyamatosan csökken, vagyis a betegek a tünetek első jelentkezésekor, a fertőzés kezdeti szakaszában tudnak a legtöbb vírust a levegőbe porlasztani. Éppen ezért tarts mindenkitől 2 méter távolságot, ha ki kell menned az utcára! Ha hazaértél moss alaposan kezet! Ha megoldható, a legjobb, ha egyáltalán nem mész ki.

fertőzés, tünet, betegség, micsináljak, praktikus tanács

Beszélgethetek a nagyival, akinek kaját vittem úgy, hogy ő a küszöbön áll, én meg egy méterre tőle?

Inkább ne tedd. Úgy tűnik, a fertőzést tünetmentes ember is terjesztheti. Ha idős embernek segítesz bevásárlással, akkor a bevásárolt dolgokat tedd le az ajtaja elé, majd távozz. Ha mégis beszélgetnél vele, hívd fel telefonon. A nagyi mindent mosson meg, amit vittél neki, majd mosson kezet szappanos vízzel. A legjobb, ha a hozott csomagot “karanténba helyezi”, és két napig nem nyúl hozzá. Ha ez nem megy, mert romlandó élelmiszer van benne, akkor marad a szappanos elmosás.

nagyi, idősek, micsináljak, praktikus tanács, vásárlás, otthon, hozzátartozó, megelőzés, hozzátartozó

Miért nem rendelik el a kötelező maszk viselést az utcán/boltban?

Van, ahol már el is rendelték: Budapesten a tömegközlekedési eszközökön és a boltokban, taxikban is. Akinek nincsen maszkja, az arcát kendővel, sállal is eltakarhatja. A maszk sok helyen hiánycikk, elsősorban az orvosoknak és nővéreknek van szüksége rá, hiszen ők vannak közvetlen kapcsolatban a betegekkel és fontos, hogy ne kapják el a betegséget, hogy továbbra is el tudják látni a feladatukat.

Fontos, hogy a sebészi maszkunkat megfelelően hordjuk, úgy hogy az orrunkat és szájunkat is teljesen takarja, különben nem véd.

maszk, micsináljak, megelőzés, bolt

Miért nem szűri ki a levegőből az összes vírust a sebészi maszkom/az anyukám által varrt mosható maszk/arcom elé kötött sálam?

Mert a szövése nem elég sűrű hozzá, és mert nem illeszkedik elég pontosan az arcodhoz, így mellette is beszívod a levegőt. Azonban ezek a maszkok is segíthetnek a betegség terjedésének csökkentésében, mivel a kiköhögött nagyobb nyálcseppeket felfogják.

maszk, otthon, micsináljak, praktikus tanács, fertőzés, cseppfertőzés, megelőzés, varrás, sál

Azt mondják, a szakszerűtlen maszk viselés akár növelheti is a fertőzés kockázatát.

Ez így van, ha nem tudsz betartani olyan alapszabályokat, hogy ne érintsd meg, és ne nyúlkálj az arcodon lévő maszk alá. Akkor sem, ha viszket. És ha valami ráfröccsent, cseréld le.

Sok ember a maszk miatt többet piszkálja az arcát. A szemed dörzsölésekor a kezedről a vírus a szemeden keresztül is a szervezetedbe kerülhet, ami nagyon veszélyes. Az utcán látni embereket, akik a maszkot az orrukra nem húzzák fel, állandóan igazgatják, vagy a homlokukra tolva viselik, miközben cigiznek - az így hordott maszk nem véd! A koszos kézzel összefogdosott maszk rosszabb, mintha fel se vetted volna.

Fontos, hogy a sebészi maszkunkat megfelelően vegyük fel, hordjuk, és vegyük le. Ebben ez a videó nyújt segítséget.

maszk, megelőzés, nyál, szem, kéz

De akkor miért vegyek fel mégis maszkot?

Ha nem piszkálod az arcodat és nem nyúlsz a maszkhoz akkor tényleg segít! Ha le kell venned, pl. orrfújás miatt, kötözőszalagot fogd meg, ne a maszkot. Ezen kívül a maszkos emberek látványa mindenkiben tudatosítja, hogy baj van, és aszerint kell viselkedni. Folyamatosan tudatosítja benned is, hogy az arcodhoz érni veszélyes.

maszk, megelőzés, utca

Ha felveszek egy másik maszkot a maszkom tetejére, akkor kétszeres biztonságban vagyok?

Nem. Csak megfulladsz.

A legtöbb olyan kísérlet, ami maszkok szűrési hatékonyságát mérte, arra koncentrál, hogy mi mennyi kórokozót tudunk átköpni a maszkon, nem arra, hogy minket mennyire véd, így erről kevesebbet tudunk.

Az egyik ilyen tanulmány azt vizsgálta, hogy ha nincsen szűrős FFP2 vagy 3 maszkunk, kiválthatjuk-e azt úgy, hogy felveszünk egymás tetejére 5 db sima sebészi maszkot. A válasz: nem. A szűrési hatékonyság nő ugyan valamennyit, de meg sem közelíti a filteres respirátor maszkokét.

A fenti tanulmány viszonylag kicsi részecskék kiszűrését vizsgálta. Az 5µm-es és nagyobb cseppek szűrésében a sebészi maszk is egész jól teljesít, így szükségtelen belőle ötöt egymásra venni, amellett pedig pazarlás, kiszúrás másokkal szemben, ha rajtad öt darab van, másnak meg egy se jut, kényelmetlenebb, és rendkívül hülyén is néz ki.

Úgyhogy ne vegyél egymásra több maszkot.

maszk, megelőzés, védekezés, micsináljak, praktikus tanács, FFP3, FFP2

És mi van a kesztyűvel?

A vírus nem ijed meg tőle. Szennyezett tárgyak érintésekor a kesztyű ugyanúgy szennyezetté válik, mint a puszta kezed. Ha az arcodhoz érsz vele, megfertőzheted magad.

A kesztyű sima felületéről még könnyebben le lehet mosni a vírusokat, mint bőrödről, de le is kell mosni, különben semmit sem véd. A kesztyű igazából egy dologra jó: arra, hogy a bőrödet ne kelljen naponta százszor fertőtlenítőszerrel, szappannal szárítani. Téged csak addig véd, amíg nem nyúlsz vele az arcodhoz, másokat pedig addig, amíg az első fertőzött tárgyhoz hozzáértél.

maszk, megelőzés, kesztyű, kézmosás, kézfertőtlenítő, szappan, kéz, utca, tárgy, tisztítás

Ha csak a korosztályomnak kijelölt időben megyek vásárolni, akkor biztos, hogy nem kapom el a vírust?

Természetesen nem biztos, de csökkenti a lehetőségét, hogy elkapd. Azzal, hogy egyszerre kevesebben vagyunk benn a boltban, távolabb tudunk maradni egymástól, vagyis csökkentjük a kockázatot.

De ne feledd, hogy a vírus nem csak a neki kijelölt idősávban látogatja a boltot. Mivel fertőzött tárgyak útján is terjed, minden amit pár órával korábban (vagy az előző nap) összefogdosott valaki, aki éppen vírust ürít, simán megfertőzhet téged is.

Ne keltsen benned hamis biztonságérzetet a korosztályok szétválasztása. Azok, akik jól körbetaperolják a bevásárlókosarat, aztán a következő percben a szemüket dörzsölik, vagy az álluk alá tolják a maszkot beszélgetés közben, önmagukat (és a beszélgetőpartnert is) nagy veszélynek teszik ki. A maszk megfelelő viseléséről itt találsz több információt.

A boltokban sok olyan tárgy és felület van, ami közvetítheti a vírust, és idős embereket másik idős ember is megfertőzhet. De a fertőzési kockázatot itt is sokféle módon csökkenthetjük.

Bolt etikett

  • Ha az üzlet csak kevesebb embert enged be egyszerre, és a többiek a bolt előtt várnak, egymástól tisztes távolságra, az mind a vásárlókat, mind a dolgozókat védi. Az eladók megóvása a vírustól különösen fontos - ha mind megbetegszenek, a bolt nem fog tudni kinyitni. Neked is jobb így, mert a fertőzésveszély kint a szabad levegőn várakozva kisebb. A bolt előtt is tartsd be a távolságot, és légy türelmes.
  • A bevásárlókosár vagy kocsi fülét, fogantyúját mindenki megfogja, és te is, mert muszáj. Ez kiemelten veszélyes, úgyhogy különösen figyelj, hogy vásárlás közben és után ne érintsd meg az arcodat.
  • Ha egyedül is haza tudod vinni a vásárolt holmit, ne járjatok kettesével a boltba. Mindenki, akire nincs feltétlenül szükség a bevásárláshoz, csak felesleges kockázatnak van kitéve és felesleges kockázatot jelent.
  • Ha van maszkod, még otthon, tiszta kézzel vedd fel. Úgy viseld, hogy az orrodat és a szádat is takarja. A maszk most nagy kincs, de ha nem jól használod, hanem az orrod alá, vagy az álladra húzod le, akkor feleslegesen vetted fel. A védőmaszk helyes viselésének szabályait ebben a videóban találod meg, mi pedig itt írunk arról, miért nagyon fontos, hogy jól hordd a maszkot.
  • Lehetőleg minél kevesebb árut taperolj össze. Nem tudhatod biztosan hogy veszélyeztetett, vagy esetleg vírust ürítő veszélyforrás vagy-e, ezért inkább ne nyúlj semmihez, amit nem veszel meg.
  • Vigyél magaddal alkoholos kézfertőtlenítő gélt vagy szappanos vizes kéztörlőt (vagy, ha van, fertőtlenítőszerrel átnedvesített is lehet), és töröld meg vele a kezedet, akár többször is a bevásárlás során. Ez a módszer biztosabb, mint a kesztyű viselése.
  • Ne nyúlj az arcodhoz és a maszkhoz, amíg haza nem értél és kezet nem mostál, mert bevásárlás közben sok olyan felületet kényszerülsz megérinteni, amin vírus lehet.
  • A bevásárlás lehetőleg minél rövidebb ideig tartson – írj listát, lehetőleg a bejárattól a kijáratig sorrendben a termékekről, így hamarabb végzel.
  • Mindig tarts a kasszáknál és a boltban mindenhol két méter távolságot másoktól! Ha a húspultnál például sor áll, ott is figyelj erre és türelmesen várd ki a sorodat. Ha valaki a nyakadba köhög, liheg, kérd meg kedvesen, hogy kicsit távolabbról tegye ezt.
  • Ha teheted, kártyával fizess, mert a készpénz is közvetítője lehet a vírusnak. A legjobb, ha érintésmentes (paypass) fizetést használsz (ezt 15.000 forintig teheted meg).

otthon, vásárlás, kaja, étel, praktikus tanács, maszk, micsináljak, bolt

Miért javasolják, hogy szellőztessek gyakran? Attól nem jönnek be az ablakon a vírusok?

A vírus forrása a fertőzött ember: az levegőbe porlasztott apró nyálcseppjei, és a fertőzött tárgyak amiket megérint. Ha a párkányodon nem ül köhécselő koronavírusos beteg, aki taknyos zsebkendőket dobál a szobába, a vírus nem fog bejönni az ablakon. Ellenben ha a lakásban bárki fertőzött, szellőztetéskor a vírusok nagyobb eséllyel távoznak, mielőtt bárki mást megbetegítenek odabenn.

megelőzés, otthon, praktikus tanács, micsináljak, szellőztetés, vírus

Elkaphatja a koronavírust a háziállatom?

Nagy valószínűséggel nem, azonban ismert néhány eset, amikor háziállat elkapta a vírust. A macskák, és általában a macskafélék erre hajlamosabbak, mint a kutyák - például az USA-ban egy tigris és Belgiumban egy háziállatként tartott macska is megbetegedett. De ez veszélytelen az emberre, macskáról-emberre terjedést nem írtak le. A macska is szerencsésen felépült.

Ugyanakkor a háziállatok fertőzésforrásnak tekinthetők abból a szempontból, hogy ha egy fertőzött alaposan leköhögi, vagy az összetüsszögött kezével megsimogatja, majd te is megfogod a kutyát, akkor megfertőződhetsz.

A kutya szabad levegőn, utcán való sétáltatása nem jelent a vírus összeszedésének szempontjából nagyon magas kockázatot. De ha a kutya beteg ember lakásában jár, vagy egy feltételezhetően beteg vagy fertőzött ember megsimogatja, akkor érdemes megfelelő kutyasampon használatával megfürdetni, mielőtt az ágyadba, foteledbe fekszik. A macskákat viszont inkább nem próbálnám meg lemosni.

Ha többet szeretnél megtudni a kutyák és macskák koronavírus fertőzésével kapcsoltban, a Zállatorvos videója minden kérdésedre választ ad.

kutya, macska, házikedvenc, fertőzés, állat, otthon, micsináljak, praktikus tanács

De nekem denevérem van.

A denevér nem háziállat, add vissza a Wachatiknak. A koronavírusos megbetegedés úgynevezett zoonózis. Zoonózisnak hívjuk azokat a betegségeket, amiknek a kórokozója valamilyen állatban élt eredetileg, de az örökítőanyaga kicsit megváltozott, így most már embereket is meg tud fertőzni. A koronavírus valószínűleg denevérről terjedt át az emberre, vagyis lehetséges, hogy Shikaka elkaphatja tőled, vagy akár megfertőzhet téged. A tünetek közben nem feltétlenül jelentkeznek rajta, és a vírus akár az ürülékével is terjedhet, hiszen ez emberben is így van.

kutya, macska, házikedvenc, háziállat, otthon, praktikus tanács, micsináljak

A madarak/a papagájom elkaphatja a koronavírust?

Eddig egyáltalán nem ismert olyan eset, ahol madarak elkapták volna a vírust.

Az állatok közül egy macskáról, sőt egy tigrisről is már kiderült, hogy hordozta a vírust. A madarak esetén ettől nem kell tartanunk, ugyanis nem az emlősök osztályába tartoznak, attól jelentősen különböznek. Ezért nagy valószínűséggel a vírus nem tud a sejtjeikhez hozzákapcsolódni.

A koronavírusokat négy nagy nemzetségbe soroljuk: alfa-, béta-, gamma-, és deltakoronavírusok. Jellemzően az alfa és béta az emlősöket támadja meg (ember, denevér, kutya, macska), míg a gamma és delta a madarakat, halakat támadó vírusokat foglalja magába. Az új koronavírus a béta nemzetségbe tartozik.

A vírusok alapvetően “nem szeretnek” egyik fajról a másikra ugrálni, és nagyon ritka esetben tesznek csak ilyet - ezért semmiképpen ne eresszük szélnek Lórit, sőt egyik háziállatunkat se! Ne terheljük feleslegesen ezzel se magunkat, se az állatvédő szervezeteket, akik szintén limitált kapacitással tudnak működni a karantén miatt!

házikedvenc, háziállat, madár, kutya, macska, fertőző, fertőzés, micsináljak, praktikus tanács

Fog mutálódni a vírus? Ha igen, akkor mind meghalunk?

A vírus fog mutálódni, és egyszer mindenki meghal, de valószínűleg nem az új mutáns koronavírus hozza el az apokalipszist.

A mutálódás minden élő és szaporodó dolog természetes velejárója, csak a Jurassic park nem volt valami jó reklám neki. A vírus szaporodása abból áll, hogy sok másolatot készít saját magáról (nincsen külön anyukavírus meg apukavírus, nincsen ivaros szaporodás). Amikor a vírus szaporodik, akkor a babavírusok nem biztos, hogy pontosan ugyanolyanok lesznek, mint az eredeti volt, mert a másolódás során történhet hiba. Ezt hívjuk mutációnak.

Vannak olyan mutációk, amik fertőzésképtelenné teszik a vírust, és ezeknek nem lesznek utódaik. Vannak olyan mutációk, amik nem okoznak nagy változást, és észre sem lehet venni őket kívülről, csak akkor, ha megnézzük az élőlény DNS-ét, illetve a koronavírus esetében az RNS-ét. És vannak olyan mutációk, amiknek látni a hatását. Például, megeshet, mint ahogy az már sok másik kórokozó esetében megtörtént, hogy kialakul egy olyan mutáns vírus, ami nem okoz megbetegedést, amikor fertőz. Az ilyen vírus ellen nem fogunk védekezni, gyógyszert beszedni, mert nem zavar minket - így nagyobb eséllyel adjuk tovább, ami előnyt jelent a vírusnak. Egy ilyen ártalmatlanra mutálódott vírussal nem is törődnénk, továbbra is utazgatnánk vele, és a vírus már meg is hódította a világot.

A koronavírus egy mutációnak köszönheti valószínűleg azt is, hogy most embereket fertőzhet. A legtöbb kórokozó ugyanis nem tud csak úgy ugrabugrálni a fajok között. Az állatkertben a megfázott fókától például nem fogjuk elkapni a tüsszögést.

A koronavírusnak máris vannak mutációval létrejött változatai, amiről egy törzsfát itt lehet megnézni. A törzsfa olyasmi, mint a családfa, csak nem a nagyi van legfelül, hanem a déd-ük-nagy-szép-nagy-nagy-nagy-ősünk.

A vírusok nagyon gyorsan szaporodnak. Ameddig egy embernek kb. 18 évet kell várnia, hogy legyen belőle egy kisember, addig a vírusoknál ez inkább csak órák kérdése. A koronavírus megjelenése óta a vírus időszámítása szerint olyan, mintha évezredek teltek volna el. Ha emberek lennének, már feltalálták volna a kereket. Azért változik ez vírus gyorsabban, mint egy ember, mert adott idő alatt sokkal többször szaporodik, azaz többször van lehetősége mutálódni.

Hogyan mutálódhat úgy a koronavírus, hogy az nekünk, embereknek gondot okozzon? Minden sejt és minden vírus felszínének egyedi mintázata van, ami a rendszámtáblához hasonlóan azonosítja a viselőjét. Ezeket antigéneknek nevezzük. Amikor a testünk egy új kórokozóval találkozik, akkor a rendszámtábla alapján tudja, hogy az egy behatoló kórokozó, és nem a testünkhöz tartozik. Fertőzéskor a testünk megtanulja az antigént felismerni, és amikor legközelebb látja, már gyorsabban fog reagálni, és nem betegszünk meg. Ha viszont a kórokozóban egy olyan mutáció keletkezik, ami megváltoztatja egy kicsit valamelyik antigénjét, akkor a testünk nem fogja olyan jól felismerni, újra meg kell tanulnia. Az ilyen antigéneket érintő mutációk azért problémásak, mert a védőoltások is ezek alapján működnek. A védőoltás tanítja meg a testünknek, hogy hogy néz ki az antigén, és ha a víruson megváltozik ez a rész, akkor új oltást kell készíteni, és újra kell oltani az embereket.

kutatás, járvány, vírus, fertőzés, biológia tanóra

Azt hallottam, az védett lehet, aki megkapta a BCG vagy a Pneumococcus (tüdőgyulladás) elleni védőoltást.

Erre nincs bizonyíték, ezek a védőoltások csak az adott baktérium ellen jelentenek biztos védelmet.

A BCG a TBC (tuberkolózis, gümőkór) elleni, a “tüdőgyulladás vakcina” a Pneumococcus elleni védőoltást jelenti. A BCG Magyarországon (1954-től) kötelező védőoltás a csecsemőknek, de idősebb embereknek vagy ha munkavédelmi szempontból szükséges, szokás emlékező oltást is beadatni. A tüdőgyulladás vakcinát idősebb korosztálynak szokták az influenza oltás mellé ajánlani.

Tudósok statisztikai módszerekkel kimutatták, hogy a BCG oltottságnak és a koronavírus halálozásnak az egyes országokban lehet köze egymáshoz. Ezen kívül úgy tűnik, hogy a BCG oltás megelőző oltásként például az influenza oltásra adott immunválaszt hatékonyabbá teszi. Ezért jelenleg több országban is tesztelik, hogy a BCG oltás esetleg felturbózhatja-e a veleszületett immunrendszert, hogy ezzel segítsen a vírus legyőzésében.

Ezzel kapcsolatban azonban még nincs semmilyen klinikai eredmény! Ha ez igaznak is bizonyul, az sem jelenti azt, hogy a betegséget nem kaphatod el: csak a gyorsabb és enyhébb lefolyásban segíthet, de az idősebb, legyengült szervezettel rendelkezőknek vagy egyéb kockázati csoportba tartozóknak nem jelent biztos védelmet. Tehát ha kaptál BCG oltást, az nem jelenti azt, hogy nem kell továbbra is fokozottan kell figyelned, hogy ne kapd el a koronavírust!

Azt is fontos itt megemlíteni, hogy nem tudhatjuk pontosan, a BCG oltás mennyi ideig jelent védelmet számunkra, ez lehet az oltást követően 15, de akár 50 év is!

védőoltás, gyógyszer, ellenszer, tbc, orvos, kutatás, bcg, tbc, oltás, vakcina

Ha több vírus jut be a szervezetembe, akkor betegebb leszek, mintha csak kevés?

Nagyon nehéz megmondani, hogy mennyi a tényleges vírusmennyiség, ami a pácienseket éri (azaz, hány vírus jut beléd, amikor leprüszköl egy fertőzött). A tesztek elvégzésére általában csak napokkal később kerül sor, és nem tudjuk, hogy az egyes emberekben a fertőzéstől kezdve a betegség kialakulásáig egyforma sebességgel szaporodnak-e a vírusok.

Ilyen információhoz csak állatmodellek segítségével juthatunk. Egereknél influenza esetén súlyosabb betegség alakult ki amikor nagyobb mennyiségű vírussal fertőzték őket. Az új koronavírus esetén egyelőre csak a tesztelt pozitív mintákban mért mennyiségről van adatunk. Ezek az eredmények is ellentmondásosak és függhetnek a mintavétel sikerességétől is.

Nanchangi (Kína) kutatók 76 beteget vizsgálva azt találták, hogy az orrból vett mintákban található vírusok száma összefüggést mutat a betegség súlyosságával. Vagyis ez azt jelentené, hogy minél több vírust tudunk kimutatni az orrban/garatban, annál rosszabb a betegség várható lefolyása. Ez az eredmény egybe csengene több vírus esetén leírtakkal is, ugyanezt megfigyelték például influenza vagy a rokon SARS-CoV1 esetén is.

Ugyanakkor más kutatók pont ennek az ellenkezőjét találták. Például egy Lombardiában (Olaszországban) végzett kutatás szerint a betegséget mutató és nem mutató fertőzött emberek orrváladékában lévő vírusok mennyisége nem különbözött. Az olaszokon kívül egy másik kínai kutatás is azt mutatta ki, hogy nem lesz betegebb az, akinek több vírust lehet az orrában kimutatni. Ezek az eredmények azonban nem mondják meg, hogy eredetileg hány vírus fertőzte meg a beteget!

Összességében egyelőre nem tudjuk, hogyan függ össze a szervezetbe jutó vírusok száma és a betegség súlyossága, ehhez még további állatkísérletek szükségesek. Az egészen biztos, hogy a betegség gyorsan terjed és - ahogy a fentebbi eredmények is mutatják - a tünetmentesek is terjeszthetik a vírust, ezért a legjobb, ha teljesen elkerüljük a találkozást a vírussal!

teszt, tesztelés, kutatás, beteg, betegség

Ha elkapom a koronavírust, mennyi ideig vagyok fertőző?

A kutatások alapján átlagosan 17-24 napig volt kimutatható a vírus az orr- és torokmintákban, de a pontos időtartam a különböző betegek esetében nagyon változó volt: volt akinek csak 8, míg másnak 37 napig volt vírus RNS a mintáiban. Ehhez hozzá kell tenni, hogy vírustermelés a betegség kezdetén a legintenzívebb, és utána folyamatosan csökken.

Ahhoz, hogy valakiről biztosan kijelenthessük hogy már nem terjeszti a vírust, két egymást követő negatív PCR tesztre van szükség. A PCR a vírus RNS-ét érzékeli: ha a vizsgálat nem talál vírus RNS-t, akkor a mintában nincsenek vírusok. Két tesztre azért van szükség, mert a mintavétel nem mindig egyformán sikeres (és a vírus mennyisége a váladékban is kicsit hullámzó lehet), és nem szeretnénk tévedésből gyógyultnak minősíteni valakit, aki még vírusokat üríthet.

teszt, fertőzés, fertőző, beteg, betegség, család, otthon, micsináljak, praktikus tanács, PCR, tesztelés, kutatás, tünetek, elkaptam, háziorvos

Milyen tárgyak jelentenek a fertőzés szempontjából nagy kockázatot?

A koronavírus fertőzötteknek orrán-száján dől a vírus. Szó szerint értve: a legtöbb kórokozót az orrukon és szájukon át ürítik, ezért fertőzésforrás a beteg használt zsebkendője, minden amit a szájába vesz, például az evőeszközei, fogkeféje. Nagy eséllyel a keze és az általa gyakran érintett tárgyak is, mint pl. telefon, szemüveg, kilincsek, kapcsolók, nyomógombok, távirányító, billentyűzet, ceruza, ágynemű, kéztörlő stb., ezeket érdemes gyakran fertőtleníteni, tisztítani, és ha lehet, nem megérinteni.

otthon, tárgy, fertőzés, fertőzött, cseppfertőzés, praktikus tanács, micsináljak, tisztítás, telefon, mobil

Mit tehetek hogy ne kapjam el én is a vírust, ha fertőzöttel lakok együtt?

Tarts legalább 2 méter távolságot. Ha muszáj a beteg közelébe menned, vegyél fel maszkot. A sima sebészi maszk vagy az otthon varrt is elég védelmet biztosít, ha a beteg torkában nem turkálsz. A legjobb, ha a beteg is maszkot hord, amikor csak lehet: így kevesebb vírust terít szét a környezetében.

A beteg evőeszközeit alaposan, mosogatószerrel mosd el, ha mosogatógépet használsz, legalább 60°C hőfokú programot válassz. A beteg ételébe, poharába nyilván soha ne egyél vagy igyál bele!

A beteg fogkeféjét tartsd távol a sajátodtól, és fogkrémből se használjátok ugyanazt a tubust. Használjatok külön kéztörlőt, amit moss ki gyakran.

Ha van rá mód, ne aludj a beteggel egy szobában.

A beteg ágyának közelébe helyezz egy lezárható szemetest, és a használt papírzsebkendőt mindig ide dobja. A mosható textil zsebkendő felesleges kockázatot jelent, használjon inkább papírzsebkendőt.

A beteg ruháit, ágyneműjét ha lehet, mosógépben, mosószerrel mosd. A mosóporban lévő detergenst a vírusok valószínűleg nem élik túl, de ha biztosra akarsz menni, azt ami bírja moshatod 60°C-on, vagy kivasalhatod.

Szellőztess gyakran, hogy a levegőbe került vírusok távozhassanak, mielőtt másokat is megfertőznek.

Ne nyúlj olyan tárgyhoz, amit a beteg is megfogott. Moss kezet alaposan, ha mégis a beteghez vagy a közelében lévő tárgyakhoz nyúltál.

  • Apró praktikák: ne nyúlj a tárcájába, ne használd a telefonját, a TV távirányítót tekerd be folpackba, és így mindig letörölheted, amikor a beteg használta. A számítógép billentyűzete, hűtő ajtaja, a mikró, vízforraló nyomógombjai mind közvetítői lehetnek a vírusnak. A kesztyű használata semmit se ér, ha a lakás összes berendezési tárgya fertőzöttnek tekinthető!
  • A beteg szobájának ajtajába érdemes fertőtlenítőszeres, például hipós vagy domesztoszos felmosórongyot tenni, ami mindig nedves, és minden esetben, amikor valaki kijön a fertőzött szobájából, a cipőt/papucsot azzal fertőtleníteni. Így nem viszed tovább a cipődön a vírust. A hipó hajlamos kivinni a dolgok színét, így a frissen megtörölt cipőddel, papucsoddal ne lépj a szőnyegre amíg nem száraz.
  • Ha van otthon, fertőtlenítő törlőkendővel bármikor tudod tisztítani a kilincseket és a nagyobb felületeket akár a szobában, konyhában, WC-ben is. Ha nincs, a fertőtlenítővel benedvesített törlőrongy lesz a megfelelő eszköz. Ha kifogytál a fertőtlenítőből, szappanos, mosogatószeres (valamilyen habzó tisztítószeres) oldattal itasd át a rongyot.

Végezetül ne feledd, hogy a vírus az emésztőrendszer mindkét végén ürül, tehát most kiemelten fontos a WC használatakor a megfelelő higiénia. Mindig alaposan moss kezet, és ne telefonozz a WC-n.

fertőzés, fertőzött, család, otthon, micsináljak, praktikus tanács, tárgy, orvos, megelőzés, kézmosás, szappan, mobil, telefon

Ha elkapom a vírust, elkaphatom megint, vagy védett leszek ellene? Ha igen, meddig?

Egyelőre nem tudjuk. Beszámoltak néhány olyan esetről, hogy valaki újra fertőződhetett a vírussal, de ezeket még alaposan ki kell vizsgálni. Kínai kutatók makákókat fertőztek a vírussal, amelyek aztán betegek is lettek. Később ki tudták mutatni, hogy az immunrendszerük a vírus ellen antitesteket termelt. Ha megpróbálták újrafertőzni őket, nem sikerült, ami arra utal, hogy hatékony immunválasz alakul ki a fertőzésre, így nagy valószínűséggel rövidtávon nem lehet a vírust újra elkapni.

Egyelőre nem tudjuk, hogy ennél a vírusnál milyen hosszan tart a védettség a fertőződés után. Sajnos úgy tűnik, a vírus rokonai esetén - melyek az egyszerű megfázásos esetek egy részét okozzák - nem alakul ki hosszútávú immunmemória, így ezek a megfázásos betegségek minden évben újra és újra fertőznek a világban. Az új koronavírussal szintén rokon SARS-CoV I esetében a fertőzés után még 2 évig tudták kimutatni az antitesteket, de a harmadik évtől a vírussal újra találkozva ismét megfertőződhetnek a gyógyultak.

Ezek arra utalnak, hogy bármi is lesz a fertőzés utáni védettség pontos időtartama az új vírusnál, az valószínűleg nem fog az egész életünkre kitartani.

immunrendszer, antitest, fertőzés, fertőzött, beteg, betegség, védettség, gyógyszer, ellenszer, kutatás

Mi történik a gyerekekkel, ha mindkét szülő megbetegszik?

Alapesetben semmi. Ha mindkét szülő koronavírusos tüneteket mutat, azok jó eséllyel enyhék maradnak, és mindketten otthon lábadozhatnak, amíg túlesnek a betegségen. Ha a gyerekek is elkapják a betegséget, az általában kifejezetten enyhe lefolyású, vagy akár tünetmentesen zajlik. Ez persze nem jelenti azt, hogy a gyerekekre egyáltalán nem kell vigyázni, mert nagyon ritkán náluk is kialakulhat súlyos betegség.

Érdemes előre elgondolkodni minden szülőnek, ki(k)re tudná bízni a gyereket, ha komolyabban megbetegszik. Abban a rendkívül ritka esetben, ha mindkét szülőnél egyszerre jelentkeznek olyan súlyos tünetek, hogy emiatt kórházba kerülnek (vagy a gyermekét egyedül nevelő szülővel történik ez), a gyerekek elhelyezésének megszervezésében a következőkre érdemes figyelni:

  • Mivel mindkét szülő beteg, feltételeznünk kell, hogy a gyerekek is nagy eséllyel fertőzöttek, akkor is, ha nincs semmilyen tünetük.
  • Amikor az elhelyezésükhöz rokonoktól, ismerősöktől kérünk segítséget, gondoljunk arra, hogy a gyerekek hordozhatják, terjeszthetik a koronavírust. Ezért lehetőleg ne idős vagy kockázati csoportba tartozó krónikus beteg ismerőseinket kérjük meg erre. A legjobb választás az lehet, aki már igazoltan átesett a betegségen, és szerológiai teszt bizonyítja, hogy védett az ellen, hogy újra elkapja. Ők most még kevesen vannak, de várhatóan nőni fog a számuk.
  • A fertőzöttekkel való együttélés higiéniai szabályainak betartása csökkenti a vírus terjedésének lehetőségét, de vegyük figyelembe, hogy a gyerekeknek ez különösen nehéz, ezért a krónikus beteg rokonaink, ismerőseink számára bizony kockázatot jelentenek.
  • A koronavírus fertőzéssel kórházba kerülteket - érthető okokból - nem szabad látogatni. Ez alól a szülő sem kivétel. Ha a gyerekek elég idősek hozzá hogy megértsék, mit jelent ez, érdemes erről beszélni velük.

Abban a ritka esetben, ha a mindkét szülő hirtelen olyan súlyos állapotba kerül, hogy kórházi kezelést igényel, és nem tudták megoldani a gyerekek elhelyezését ezalatt, a szülőkért érkező mentő nyilván nem fogja a gyerekeket az üres lakásban egyedül hagyni. Ha a gyermeknél fertőzés gyanúja merül fel, akkor őt COVID-19 ellátásra kijelölt gyermekellátó kórházba szállítja a mentő. Ha a vírusra negatívnak bizonyul, átmeneti elhelyezéséről a gyermekvédelem fog gondoskodni.

A TASZ oldala sok hasznos információt tartalmaz a szülők számára a járvánnyal kapcsolatban.

hozzátartozó, fertőzött, fertőzés, praktikus tanács, micsináljak, gyerek, nagyi, orvos, kórház, elkaptam

Nyitnak a fürdők és a termálfürdők. Mehetek? Mennyire veszélyes?

A Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott tájékozató szerint minden közfürdőben szigorúbb higiéniai intézkedések léptek életbe, hogy meg tudják előzni a fertőzéseket. Fontos megjegyezni, hogy a közfürdőkben sajnos olyan kiszolgáltatott szituációba kerülünk, ahol gyakran mások tájékozottságától és szabálykövetésétől függ, hogy mi elkapjuk-e a vírust. Például reméljük, hogy az uszodákat lázas vagy hasmenéses ember nem látogatja, és hogy az uszodában kötelező a vízbe lépés előtt az alapos szappanos előfürdő. De még ha kötelező is, legyünk őszinték, lehetséges, hogy többen nem fogják betartani.

A tájékoztató szerint a fürdőkben használt klórmennyiség elpusztítja a vírust. A SARS-CoVI esetén valóban úgy tűnik, ez a mennyiség elegendő, hogy azonnal inaktiválja a vírusokat (új koronavírusról még nincs adatunk). Azonban nem szabad elfeledkeznünk a melegvizes termál medencékről sem, amiket nem klóroznak. Bár a Tisztifőorvos Asszony korábban elmondta, hogy a vírus hőérzékenysége miatt itt sem lehet probléma a vírus terjedése, fontos megjegyezni, hogy ilyen alacsony hőmérsékleten (egy termálfürdő általában maximum 39 Celsius fokos) még nem tesztelték, mennyire marad életképes a vírus. Az eddigi legalacsonyabb, 56 fokos melegítés esetén 30 percre volt szükség, hogy nagyrészt elpusztuljon. Tehát ha valaki egy kiadós hasmenés után beleül áztatni magát a termálvízbe, vagy fertőzöttként esetleg bele-beleköhint, az nagy valószínűséggel elúszhat a többi ember irányába is, 1,5 méteres távolság tartás ide vagy oda… A fürdőkben ráadásul nem szokás papírzsebkendőt hordani magunknál, ha tehát egy tünetmentes fertőzött tüsszent, mégha a könyökhajlatába is teszi ezt, a vírusok a medencében fognak kikötni, ahol még bő fél óráig boldogan úszkálva várják, hogy te mikor nyúlsz a vizes kezeddel az arcodhoz. Ezért a termálfürdők kiemelten veszélyes helyek lehetnek megfertőződés szempontjából.

fertőzés, fürdő, szabadidő, praktikus tanács, micsináljak, klór, hőkezelés, terjedés, fertőzés, fertőtlenítés, főzés, termál