biológia tanóra

Fog mutálódni a vírus? Ha igen, akkor mind meghalunk?

A vírus fog mutálódni, és egyszer mindenki meghal, de valószínűleg nem az új mutáns koronavírus hozza el az apokalipszist.

A mutálódás minden élő és szaporodó dolog természetes velejárója, csak a Jurassic park nem volt valami jó reklám neki. A vírus szaporodása abból áll, hogy sok másolatot készít saját magáról (nincsen külön anyukavírus meg apukavírus, nincsen ivaros szaporodás). Amikor a vírus szaporodik, akkor a babavírusok nem biztos, hogy pontosan ugyanolyanok lesznek, mint az eredeti volt, mert a másolódás során történhet hiba. Ezt hívjuk mutációnak.

Vannak olyan mutációk, amik fertőzésképtelenné teszik a vírust, és ezeknek nem lesznek utódaik. Vannak olyan mutációk, amik nem okoznak nagy változást, és észre sem lehet venni őket kívülről, csak akkor, ha megnézzük az élőlény DNS-ét, illetve a koronavírus esetében az RNS-ét. És vannak olyan mutációk, amiknek látni a hatását. Például, megeshet, mint ahogy az már sok másik kórokozó esetében megtörtént, hogy kialakul egy olyan mutáns vírus, ami nem okoz megbetegedést, amikor fertőz. Az ilyen vírus ellen nem fogunk védekezni, gyógyszert beszedni, mert nem zavar minket - így nagyobb eséllyel adjuk tovább, ami előnyt jelent a vírusnak. Egy ilyen ártalmatlanra mutálódott vírussal nem is törődnénk, továbbra is utazgatnánk vele, és a vírus már meg is hódította a világot.

A koronavírus egy mutációnak köszönheti valószínűleg azt is, hogy most embereket fertőzhet. A legtöbb kórokozó ugyanis nem tud csak úgy ugrabugrálni a fajok között. Az állatkertben a megfázott fókától például nem fogjuk elkapni a tüsszögést.

A koronavírusnak máris vannak mutációval létrejött változatai, amiről egy törzsfát itt lehet megnézni. A törzsfa olyasmi, mint a családfa, csak nem a nagyi van legfelül, hanem a déd-ük-nagy-szép-nagy-nagy-nagy-ősünk.

A vírusok nagyon gyorsan szaporodnak. Ameddig egy embernek kb. 18 évet kell várnia, hogy legyen belőle egy kisember, addig a vírusoknál ez inkább csak órák kérdése. A koronavírus megjelenése óta a vírus időszámítása szerint olyan, mintha évezredek teltek volna el. Ha emberek lennének, már feltalálták volna a kereket. Azért változik ez vírus gyorsabban, mint egy ember, mert adott idő alatt sokkal többször szaporodik, azaz többször van lehetősége mutálódni.

Hogyan mutálódhat úgy a koronavírus, hogy az nekünk, embereknek gondot okozzon? Minden sejt és minden vírus felszínének egyedi mintázata van, ami a rendszámtáblához hasonlóan azonosítja a viselőjét. Ezeket antigéneknek nevezzük. Amikor a testünk egy új kórokozóval találkozik, akkor a rendszámtábla alapján tudja, hogy az egy behatoló kórokozó, és nem a testünkhöz tartozik. Fertőzéskor a testünk megtanulja az antigént felismerni, és amikor legközelebb látja, már gyorsabban fog reagálni, és nem betegszünk meg. Ha viszont a kórokozóban egy olyan mutáció keletkezik, ami megváltoztatja egy kicsit valamelyik antigénjét, akkor a testünk nem fogja olyan jól felismerni, újra meg kell tanulnia. Az ilyen antigéneket érintő mutációk azért problémásak, mert a védőoltások is ezek alapján működnek. A védőoltás tanítja meg a testünknek, hogy hogy néz ki az antigén, és ha a víruson megváltozik ez a rész, akkor új oltást kell készíteni, és újra kell oltani az embereket.

kutatás, járvány, vírus, fertőzés, biológia tanóra

Mi az a passzív immunizálás?

Fertőződéskor az immunrendszerünk a vírus semlegesítésére ún. antitesteket (ellenanyagokat) termel. Ezek a vérben keringve eljutnak a testünk minden részére, és ott ártalmatlanítják a koronavírust. Vér- vagy plazmaadás segítségével ezeket a koronavírus ellen ható antitesteket ki lehet nyerni a gyógyult betegekből, hogy ezzel más, rosszabb állapotban lévő betegeket kezeljenek.

immunrendszer, gyógyszer, orvos, ellenszer, antitest, biológia tanóra, plazma, vérplazma

Mikor lesz már ellenszer?

Nehéz megbecsülni, jelenleg gőzerővel folynak a kutatások. Több – már forgalomban kapható – szert tesztelnek. Ezek bevetése lenne a leggyorsabb, hiszen a meglevő gyógyszert csak „le kell venni a polcról”.

A rengeteg tesztelés alatt álló gyógyszer közül az ígéretesebb jelölteket ismertetjük:

  • Kevzara nevű, reumás arthritisre fejlesztett gyulladáscsökkentő kezelés
  • HIV elleni antivirális szerek, például ilyen a Kaletra, ami lopinavir és ritonavir kombinációját tartalmazza. Erről sajnos klinikai kipróbáláskor kiderült hogy nem segít a koronavírusos betegeken.
  • a maláriagyógyszer hidroxiklorokin,
  • a szélesspektrumú antivirális szer remdesivir
  • ivermectin, ami még nincs klinikai tesztelés alatt, de sejteken kipróbálva gátolta a vírus szaporodását

A kísérletek eredménye néhány hét múlva várható.

Elkezdődött a védőoltások tesztelése is: nemrég beadták az első adag oltásokat Amerikában. Németországban a CureVac fejleszt egy vakcinát, melyet szeretnének még ősz előtt bevetni, ha a klinikai tesztek jól sikerülnek.

A védőoltások mellett bevethető az úgynevezett passzív immunizálás is. Ilyenkor a már gyógyult fertőzöttek véréből, plazmájából nyerik ki az immunrendszerük koronavírus elleni antitestjeit, és a betegeket ezzel kezelik. A passzív immunizálás hatékonysága a koronavírus esetében még nem ismert, de más fertőzések ellen is használják, és nagyon jól működik. A hátránya, hogy a gyógyult plazmát meg is kell szerezni hozzá.

Magyarországon egy - a fertőzés folyamatát megnehezítő - a vírus sejtbe jutási pontját jelentő ACE2 enzimen alapuló gyógyszert fejlesztenek, ennek tesztje leghamarabb 18 hónap múlva indulhat el.

gyógyszer, ellenszer, védőoltás, kutatás, oltás, vakcina, immunrendszer, plazma, vérplazma, biológia tanóra

Hogyan ne keverjük össze a koronavírust más betegséggel?

Sok különféle vírus, baktérium vagy gomba fertőzés okozhat influenza-szerű tüneteket, amik a koronavírusra is jellemzőek, például a szezonális influenza, rhinovírusok, bárányhimlő, tuberkolózis, lyme-kór, szalmonella, aszpergillózis. Biztosan csak alapos orvosi vizsgálat és teszt segítségével állapíthatjuk meg, hogy milyen fertőzésünk van, ugyanis ezek mind nagyon hasonló tüneteket okozhatnak a betegség kezdetén.

Jelenleg a koronavírus (COVID-19) mellett a leggyakoribb légúti megbetegedés a szezonális influenza. Bár a koronavírus miatt nehéz megmondani, hogy jelenleg a szezonális influenza járvány milyen stádiumában vagyunk, de úgy tűnik az influenza aktivitás egyre csökken egész Európában. A kezdeti tünetek jelentkezésekor nehéz eldönteni, hogy koronavírus vagy influenza fertőzésed van-e, mert a tünetek szinte megegyeznek: magas láz, száraz köhögés, levertség, izomfájdalom, vagy hányás/hasmenés. A nehézlégzés, és az esetek kis százalékában a szaglás- és ízérzékelés teljes elvesztése inkább a koronavírusra jellemző, de ez alapján nem lehet teljes bizonyossággal különbséget tenni a két betegség között. Ahhoz, hogy megtudd, koronavírussal vagy influenzavírussal fertőződtél-e meg, mindenképpen tesztre van szükség.

Az influenzán kívül Európában szórványos rózsahimlő és bárányhimlő kitörések is előfordulhatnak, bár ezek valószínűsége a védőoltások miatt manapság már sokkal ritkább. A rózsahimlő kezdeti tünetei szintén lehetnek hasonlóak a koronavírushoz: magas láz, orrfolyás, nyaki nyirokcsomók megduzzadása, gyulladt szemek. De ezt követően a tipikus rózsahimlős kiütések, melyek először az arcon jelennek, biztos támpontot adnak a koronavírustól való elkülönítés során. Ugyanígy a bárányhimlő esetén megjelenő kiütések is segítenek a vírus megkülönböztetésében.

Összességében a mostani tudásunk alapján, csak akkor lehet biztosan megmondani, hogy a koronavírus és nem valami más miatt köhögsz, ha letesztelnek koronavírusra.

fertőzés, fertőzött, praktikus tanács, tünetek, tünet, influenza, vírus, biológia tanóra, köhögés, influenza

Hogyan tudom az immunrendszeremet megerősíteni a járványos időszakban?

Az immunrendszered szívesen veszi, ha némi terhet leveszel a válláról azzal, hogy rendszeresen kezet mosol és maszkkal véded az arcodat a lakáson kívül. Így kevesebb kórokozóval kell folyamatosan hadakoznia. Egyéb segítségre, különböző interneten kapható kétes hatékonyságú csodaszerekre nincsen szüksége.

A vitaminok szedése akkor ajánlott, ha a táplálkozásod nem kellően kiegyensúlyozott ahhoz, hogy a szervezeted minden szükséges építőeleméhez hozzájusson. Ez lehet a helyzet például ha kemoterápiát kapsz és emiatt nem tudsz rendesen enni, vagy ha amióta karanténban vagy kizárólag nutellát eszel. Megfelelő rendszeres étkezés mellett külön vitaminpótlásra nincsen szükséged, mert nem bizonyított, hogy bármit segítene. Ettől még persze nyugodtan ehetsz vitaminokat, ha szeretnél, mert ártani nem ártanak. Egy dologra azonban mindig figyelj oda: a zsírban oldódó vitaminokat (ezek az A D E és K) túl lehet adagolni, és ez betegséget okozhat. Ezekből sose vegyél be többet az ajánlott mennyiségnél.

fertőzés, beteg, praktikus tanács, micsináljak, álhír, immunrendszer, biológia tanóra, vitamin, kaja, étel