Mi az az omikron variáns?

Megosztás:

Kezdőlap / A vírusról

A koronavírus terjedésének természetes velejárója, hogy időről időre mutálódik, ez azonban nem feltétlenül jelent számunkra fenyegetést. Problémát akkor okoz, ha a mutáció a vírus terjedőképessége vagy megbetegítő képessége (esetleg kimutathatósága) szempontjából számunkra kedvezőtlen hatású.

Az omikron variáns terjedésének gyorsasága alapján jelentősen fertőzőképesebb az eddigi variánsoknál, még a korábban dominánsnak bizonyuló deltával szemben is. Ez önmagában véve eléggé aggasztó, mert a hirtelen megjelenő sok fertőzött nagyon megterhelheti az egészségügyi ellátórendszert.

Az omikronnal fertőzöttek enyhébb tüneteket tapsztalnak, mint ami a korábbi variánsokra jellemző volt, és ritkábban fordulnak elő nagyon súlyos kimenetelű megbetegedések. Ennek több oka is lehet. Az egyik az, hogy a vírus olyan módon változott meg, hogy csak enyhébb megbetegedést okoz azoknak, akik elkapják. A pontos becsléseket nehezíti, hogy az enyhébb lefolyás oka lehet az is, hogy a betegek között több a fiatal (akik ritkábban tapasztalnak súlyos tüneteket, mint az idősebbek), és az, hogy a fertőzöttek között egyre nagyobb azoknak az aránya, akiknek van valamilyen szintű védettsége a vírussal szemben korábban átvészelt fertőzés, vagy védőoltás miatt.

Az omikron variáns Dél-Afrikában indult rohamos terjedésnek 2021 novemberében, ez azonban nem jelenti azt, hogy biztosan ott keletkezett: mivel úgy tűnik, hogy nagyon könnyen terjed, eredetileg létrejöhetett máshol is, és csak a véletlen műve, hogy éppen itt azonosították a terjedésének első jelentősebb gócpontját. A terjedés sebsségét jól mutatja az is, hogy az omikront még ugyanebben a hónapban kimutatták több európai országban is.

Az omikronnal kapcsolatos aggodalom fő oka az, hogy az összegyűjtött nagy számú mutáció (csak a tüskefehérjében több, mint 30 az eredeti vírushoz képest) miatt a vírusnak ez a jelentősen megváltozott formája esetleg kijátszhatja az oltásokkal, vagy korábban átvészelt fertőzéssel szerzett védettségünket. A mutációk közül 15 a tüskefehérjének azt a részét (RBD) érinti, amiről azt gondoljuk, hogy a vírust semlegesítő immunválasz szempontjából kiemelten fontos. A tapasztalatok szerint az oltások az omikron variáns ellen is működnek, de a tünetekkel járó megbetegedés elleni védettségünk sajnos jelentősen csökkent. Ez részben a vírus megváltozása miatt, részben pedig az oltás óta eltelt hosszabb idő miatt van így.

Az eddigi eredmények azt sugallják, hogy az omikronban található mutációk jelentősen csökkentik a védettségünket, de teljesen megkerülni nem tudják, a védőoltások tehát továbbra is hatásosak ellene, főleg, ha a védettséget emlékeztető oltás is megerősíti.

Az inaktivált vírus tartalmú oltást (Sinopharm) kapók esetében a harmadik (emlékeztető) oltás felvétele kiemelten fontos, mert (más hasonló technológiával készült védőoltásokhoz hasonlóan) a két adag oltás által kiváltott antitestek az omikront sokkal kisebb mértékben tudják semlegesíteni.

Címkék: omikron, omicron, B.1.1.529, mutáció, tüskefehérje, spike fehérje, fertőzőképesség

Utolsó módosítás: