Nemrégiben frissített tartalom

Mire jó a PCR teszt, és miben más a szerológiai?

Utolsó módosítás: 2020-05-11 17:52

A PCR teszt során orrból vagy garatból vesznek mintát: vagy egy hosszú fülpiszkálószerű pálcika vattás végével, vagy pedig egy hajlékonyabb műanyag pálca végén lévő kis műanyag kefével megkapargatják az orrod belsejét, és/vagy a torkod belsejét. Ez elég kellemetlen érzés, mintha az agyadba nyomnák a pálcikát, de ettől ne ijedj meg. Az eszközvégén lévő vattacsomóra vagy kicsi kefére ragadt váladékból lehet kimutatni a vírusokat. A koronavírus kimutatására használt úgynevezett RT-PCR megmondja, van-e vírus a beteg torkában, és ha igen, akkor mennyi. A vírusból a betegség első napjaiban van az orrunkban és a torkunkban a legtöbb, utána lassan csökkeni kezd a mennyisége. Ha tudod, hogy tesztelésre kell menned, a tesztelés előtt ne igyál, ne egyél, és ne moss fogat, mert ezzel lemoshatod a vírusokat és nem lesz mit kimutatni.

A PCR teszt arra jó, hogy megmondjuk a mintavétel időpontjában meg vagyunk-e fertőződve: termelődik-e a légutakban vírus, és ha igen, mennyire sok?

A szerológiai teszthez vért vesznek. (A szerológia a testnedvekkel foglalkozó tudományág, a vér vizsgálata is ebbe tartozik, így minden vámpír szerológus akar lenni). A szerológia nem a vírust magát mutatja ki, hanem a testünk által a vírusok ellen termelt anyagokat, az úgynevezett antitesteket. Az antitesteket az immunrendszerünk gyártja minden a test számára idegen anyag ellen.A tünetek megjelenésétől az első pozitív szerológiai tesztig 2-19 napnak kell eltelnie, vagyis nagyon változó esetről-esetre, mikortól mutatható ki a vérből a fertőzöttség.

Az antitestek egy része a veszély elmúltával még sokáig a vérben marad. Ezt a típust IgG-nek hívjuk. Az IgG segít abban, hogy ha megint találkozunk a vírussal, a testünk hamarabb tudjon reagálni a kórokozóra, és ne betegedjünk meg. A szerológiai teszt tehát akkor pozitív, ha már egyszer elkaptuk a vírust, és a testünk termelt antitesteket. Mivel az IgG antitestek megmaradnak, a szerológiai teszt akkor is pozitív, ha már nem vagyunk betegek és fertőzőek. Ha a vérben már csak az IgG-típusú antitestek vannak ott, az azt jelenti, hogy a fertőzés már régen lezajlott nálunk, de az immunrendszerünk emlékezik, és megvéd.

A PCR tesztet tehát arra lehet használni, hogy az ebben a pillanatban beteg, vagy tünetmentes de fertőző embereket kiszűrjük. A szerológiai teszttel pedig azokat tudjuk azonosítani, akik már találkoztak a koronavírussal - és azokat is, akik már rég felgyógyultak, és védettek.

teszt, tesztelés, PCR, kutatás, orvos, szerológia, elkaptam

Nyitnak a fürdők és a termálfürdők. Mehetek? Mennyire veszélyes?

Utolsó módosítás: 2020-05-08 22:00

A Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott tájékozató szerint minden közfürdőben szigorúbb higiéniai intézkedések léptek életbe, hogy meg tudják előzni a fertőzéseket. Fontos megjegyezni, hogy a közfürdőkben sajnos olyan kiszolgáltatott szituációba kerülünk, ahol gyakran mások tájékozottságától és szabálykövetésétől függ, hogy mi elkapjuk-e a vírust. Például reméljük, hogy az uszodákat lázas vagy hasmenéses ember nem látogatja, és hogy az uszodában kötelező a vízbe lépés előtt az alapos szappanos előfürdő. De még ha kötelező is, legyünk őszinték, lehetséges, hogy többen nem fogják betartani.

A tájékoztató szerint a fürdőkben használt klórmennyiség elpusztítja a vírust. A SARS-CoVI esetén valóban úgy tűnik, ez a mennyiség elegendő, hogy azonnal inaktiválja a vírusokat (új koronavírusról még nincs adatunk). Azonban nem szabad elfeledkeznünk a melegvizes termál medencékről sem, amiket nem klóroznak. Bár a Tisztifőorvos Asszony korábban elmondta, hogy a vírus hőérzékenysége miatt itt sem lehet probléma a vírus terjedése, fontos megjegyezni, hogy ilyen alacsony hőmérsékleten (egy termálfürdő általában maximum 39 Celsius fokos) még nem tesztelték, mennyire marad életképes a vírus. Az eddigi legalacsonyabb, 56 fokos melegítés esetén 30 percre volt szükség, hogy nagyrészt elpusztuljon. Tehát ha valaki egy kiadós hasmenés után beleül áztatni magát a termálvízbe, vagy fertőzöttként esetleg bele-beleköhint, az nagy valószínűséggel elúszhat a többi ember irányába is, 1,5 méteres távolság tartás ide vagy oda… A fürdőkben ráadásul nem szokás papírzsebkendőt hordani magunknál, ha tehát egy tünetmentes fertőzött tüsszent, mégha a könyökhajlatába is teszi ezt, a vírusok a medencében fognak kikötni, ahol még bő fél óráig boldogan úszkálva várják, hogy te mikor nyúlsz a vizes kezeddel az arcodhoz. Ezért a termálfürdők kiemelten veszélyes helyek lehetnek megfertőződés szempontjából.

fertőzés, fürdő, szabadidő, praktikus tanács, micsináljak, klór, hőkezelés, terjedés, fertőzés, fertőtlenítés, főzés, termál

Mennyire megbízhatók az itthon is kapható gyorstesztek?

Utolsó módosítás: 2020-05-05 14:22

Itthon többféle gyorsteszt van forgalomban, ezek közül a legtöbbet az Anhui és a Clungene nevűekről hallani. Mind a kettő kínai gyártmány. Mind a kettő kicsi műanyag dobozkának néz ki, amin két kis ablakocska van. Az egyik ablakocskába vért kell cseppenteni, a másik ablakocskában elszíneződő csíkok mutatják, hogy valaki fertőzött-e vagy sem. Mind a két teszt a vérben található antitesteket tudja kimutatni, azaz arra jó, hogy megmondja, harcol(t)-e már az immunrendszered a koronavírus ellen. Mivel egy kis időbe telik, ameddig az immunrendszered ezeket az antitesteket megtermeli, ez a teszt nem mutatja ki a fertőzést a vírus elkapása után közvetlenül, csak néhány nappal később.

Több cikk is megjelent arról, hogy ezek a tesztek nem megbízhatóak.

A SOTE kutatói megvizsgálták, hogy náluk hogyan teljesített ez a két teszt. Ehhez a laboratóriumukba beérkező mintákat használták.

Itthon általában PCR tesztet használnak a vírus kimutatására amiről itt olvashatsz többet. A kutatók néhány emberen nem csak a PCR tesztet végezték el, hanem a két kínai gyorsteszt valamelyikét is. Ezután megnézték, hogy a PCR által koronavírusosnak illetve egészségesnek mondott emberekről mit mond a gyorsteszt. Ebből kiszámolták, hogy mennyire megbízható a teszt.

Egy teszt megbízhatóságát többféleképpen lehet mérni, amiről itt írtunk. Az Anhui gyorstesztre azt találták, hogy ha valaki a PCR szerint fertőzött, akkor 33% annak az esélye, hogy az Anhui gyorsteszt is fertőzöttnek fogja gondolni. 67% eséllyel viszont azt mondja, hogy az illető még nem találkozott a koronavírussal. A Clungene tesztnél is hasonló eredményre jutottak: ha a PCR szerint fertőzött vagy, akkor 35% annak az esélye, hogy a Clungene teszt is ezt mondja neked.

Az Anhui teszt 72%-os eséllyel ért egyet a PCR negatív eredményével, azaz, ha a PCR szerint nem vagy fertőzött, az Anhui teszted 72%-os eséllyel szintén azt fogja mondani, hogy nem vagy az. Ha a PCR teszt szerint nem vagy fertőzött, akkor a Clungene teszted 84%-os eséllyel szintén azt fogja mondani, hogy még nem találkoztál a koronavírussal.

Az eddigiek alapján azt gondolhatnánk, hogy a két gyorsteszt nem jó nyomozó: a koronavírusosok kétharmadáról nem veszi észre, hogy koronavírusos, így őket nem különítik el, és otthon végigsöpörhet a vírus az egész családon. Ez alapján kimondhatjuk, hogy egyik gyorsteszt sem jó arra, hogy a fertőzött embereket kiszűrjük.

Nem szabad azonban elfelejtkezni arról, hogy a PCR és a szerológiai gyorstesztek mást mérnek. A PCR teszt azt mondja meg, hogy vannak-e vírusok a torkodban, a gyorsteszt azt mondja meg, hogy küzd, vagy küzdött-e valaha az immunrendszered a koronavírus ellen. A PCR akkor jelez pozitívat, ha a mintavétel pillanatában volt koronavírus RNS a torkodban. Ha nincs a torkodban koronavírus RNSebből, vagy csak nagyon kevés, a PCR nem jelez pozitívat. Amikor meggyógyulsz, tehát már nincs, akkor sem jelez pozitívat.

A szerológiai gyorstesztek viszont akkor pozitívak, ha az immunrendszered már elkezdett antitesteket termelni, és elegendő van a véredben ahhoz, hogy a szerológiai gyorsteszt ingerküszöbét is megüsse. Az antitestek egy része (IgG) sokáig a véredben marad, ezért a szerológiai teszt akkor is pozitív lesz, ha már felgyógyultál a koronavírusból. Ha lenne védőoltás, a beoltott emberek is pozitívak lennének. Amikor az ember megbetegszik, napokig (2-19) nincs elég antitest a vérben ahhoz, hogy a teszt kimutassa, pedig a vírus már javában szaporodik a tüdőben.

Közvetlenül a fertőzés után tehát a PCR pozitív tesztet ad, de a szerológiai gyorstesztek egy darabig még negatív eredményt adnak. Ezt az időszakot szerológiai ablaknak hívjuk.

Ha a PCR-re alapozva szeretnénk vizsgálni a szerológiai gyorstesztek hatásosságát, akkor a betegeknél a tünetek jelentkezésekor először egy PCR tesztet, majd pár héttel később egy szerológiai gyorstesztet kellene csinálni, és a kettő eredményét összevetni. Sajnos a helyzet nem olyan, hogy ez kivitelezhető legyen, és a fent leírt kutatásban sem így történt. Volt, akit ugyanaznap teszteltek le PCR-rel és gyorsteszttel, volt akinek előbb gyorsteszttel és három nap múlva PCR-rel, és volt, akit előbb PCR-rel, és másnap gyorsteszttel. Azaz, megeshet, hogy az adatok egy része olyan “hibával” terhelt, hogy a gyorstesztet vagy a PCR-t nem akkor csinálták meg, amikor az ki tudná mutatni a fertőzést. Ez azt jelenti, hogy a fenti kutatásból nem tudjuk azt megállapítani, hogy az Anhui és Clungene tesztek a koronavírus elleni antitestek kimutatásában mennyire jók. Annyi viszont biztos, hogy a PCR-t sajnos nem helyettesítik.

A vizsgálat fő tanulsága az, hogy a PCR tesztelést nem lehet kiváltani az olcsóbb, akár otthon kivitelezhető gyorstesztekkel.

PCR, teszt, szerológiai teszt, gyorsteszt, szerológia, kutatás, immunológia

Mit jelent az, hogy egy teszt megbízható és pontos?

Utolsó módosítás: 2020-05-05 11:57

A tesztek sem tévedhetetlenek. Ez igaz a PCR-re, a szerológiai tesztekre és gyorstesztekre is. Megeshet, hogy egy teszt azt mondja, fertőzött vagy, pedig nem is. Ezt fals pozitívnak hívják. És megeshet az is, hogy a teszt szerint nem vagy fertőzött, pedig de. Ezt fals negatívnak hívják. Egyikféle hibát sem szeretjük. A fals pozitív eredmény miatt feleslegesen stresszel az egészséges ember, és mindenki, aki közeli kapcsolatba került vele a teszt előtti hetekben. A fals negatívnál nem vesszük észre, hogy valaki beteg, ezért előfordulhat, hogy nem a megfelelő kezelést kapja, illetve nem értesítik a vele kapcsolatban állókat sem, pedig ilyenkor nálunk is felmerül a fertőzés gyanúja.

Persze az a legjobb, ha egyik hibát sem követi el a tesztünk, ezért a tesztek gyártói próbálják mind a kettőt kiküszöbölni. De sajnos van egyfajta csereviszony a két hiba között: ha javítok az egyiken, romlik a másik, és fordítva.

A komoly betegséget kimutató teszteknél az a nagyobb hiba, ha nem találok meg egy beteget, aki ellátás hiányában meghal. Az ilyen teszteket úgy tervezik meg, hogy nehogy fals negatívot adjanak. Ettől viszont több lesz a fals pozitív, azaz több olyan páciensem lesz, aki bár egészséges, a teszt betegnek mutatja. Végső soron ez a kisebbik baj, mert minden beteget megtalál a tesztem, csak közben néhány egészségesre is azt mondja, hogy beteg: ez okoz egy-két kellemetlen napot az illetőnek meg az orvosának.

Egy tesztet akkor hívunk pontosnak, ha nem követi el egyik hibát sem, azaz nem hoz sem fals pozitív, sem fals negatív eredményt. Persze olyan teszt, ami soha nem téved, csak a mesékben van. A pontosságot számokkal is ki lehet fejezni: a pontosság a hibás tesztek (tehát fals negatív és fals pozitív tesztek együtt) aránya az összes elvégzett teszthez képest. Ha szereted a képleteket, akkor parancsolj: pontosság = hibás tesztek száma / összes teszt.

Ha nem szereted a képleteket, akkor az előbbi rész dekódolása így hangzik: a pontosság az, hogy a tesztek hány százaléka tévedett. Például, ha elvégeztem száz koronavírus tesztet és abból volt egy fals pozitívom (tehát ott volt egy egészséges, vidám emberünk, aki az elmúlt két évet egy barlangban töltötte teljesen egyedül, és mi lemásztunk hozzá tesztelni - nyilván nem volt vírusos, de a teszt mégis azt mondja), és volt öt fals negatívom (mondjuk egy idősek otthonába látogattam el, és ott fertőzött betegektől vettem mintát, de a teszt mégsem mutatja ki náluk a koronavírust), akkor a száz tesztből összesen hat adott hibás eredményt. A pontosság tehát 6/100, azaz 6%. Egy 20%-os pontosságú tesztnél száz elvégzett tesztből húsz hibás eredményt ad, azaz minden ötödik teszt téved, és ez nem túl jó arány.

Mivel gyakran nem mindegy, hogy a tesztünk a fals pozitív vagy a fals negatív típusú tévedésre hajlamosabb, a pontosságon kívül két fontos mérőszámot szoktak még megadni: a szenzitivitást és a specifitást. A szenzitivitás azt mutatja meg, hogy a teszt a ténylegesen pozitív emberek közül mennyit tud megtalálni (hány fals negatív lesz, akik még szórják a vírust, de a tesztünk ezt nem “veszi észre”). Amikor egy járvány terjedését próbáljuk kordában tartani, a fals negatívak (kicsi szenzitivitás) elég nagy gondot jelentenek. A specifitás annak az aránya, hogy az egészséges leteszteltek közül hányan kapnak tévesen fals pozitív eredményt (vagyis hogy mekkora annak az esélye, hogy makkegészséges, vírusmentes emberként mégis fertőzöttet jelez a tesztem). Érthető módon ez a hiba az érintettek számára nagyon kellemetlen.

A tesztek pontosságáról, meg annak hiányáról sok hírt lehet olvasni mostanában. Ezek főként a szerológiai tesztekről, és azon belül is a gyorsteszekről szólnak. Fontos kiemelni, hogy a tesztek sokfélék - a PCR és a szerológia alapvetően mást, és máskor mutat ki. Attól hogy egy adott gyártó bizonyos tesztje nem teljesít túl jól, az nem jelenti azt, hogy minden szerológiai teszt csak papírnehezéknek jó. Ha többet szeretnél olvasni pontosság témában, itt találsz egy klassz összefoglalót.

PCR, teszt, szerológiai teszt, gyorsteszt, statisztika tanóra, szerológia, kutatás

Miért nem rendelik el a kötelező maszk viselést az utcán/boltban?

Utolsó módosítás: 2020-04-22 11:43

Van, ahol már el is rendelték: Budapesten a tömegközlekedési eszközökön és a boltokban, taxikban is. Akinek nincsen maszkja, az arcát kendővel, sállal is eltakarhatja. A maszk sok helyen hiánycikk, elsősorban az orvosoknak és nővéreknek van szüksége rá, hiszen ők vannak közvetlen kapcsolatban a betegekkel és fontos, hogy ne kapják el a betegséget, hogy továbbra is el tudják látni a feladatukat.

Fontos, hogy a sebészi maszkunkat megfelelően hordjuk, úgy hogy az orrunkat és szájunkat is teljesen takarja, különben nem véd.

maszk, micsináljak, megelőzés, bolt

Elpusztítja a vírust a főzés?

Utolsó módosítás: 2020-04-21 23:28

Igen. Laboratóriumi körülmények között folyékony közegben 15 perc 92°C hőmérsékleten minden koronavírust elpusztított.

Lehet ugyan olyanokat olvasni, hogy ez a vírus kevéssé hőérzékeny, és csak a forrás közeli hőmérséklet elég ahhoz, hogy elpusztítsa, de ez így nem teljesen igaz. Ennek a cikknek az alapja egy olyan tanulmány, ahol laboratóriumi körülmények közt tesztelték a vírusok hőinaktiválását. Az eredmény az volt, hogy az alacsonyabb hőmérséklet (56°C 30 percig, illetve a 60°C 60 percig) nem pusztítja el a vírusok 100%-át, de a 99,999 százalékát igen.

Szóval nem kell pánikba esni, arról azért nincs szó, hogy az alacsonyabb hőmérsékleten való hőkezelés nem működik. Ha biztosra akarsz menni, akkor válaszd a forralást.

fertőtlenítés, otthon, étel, kaja, vírus, főzés, hőkezelés, tisztítás

Hogyan tudom az immunrendszeremet megerősíteni a járványos időszakban?

Utolsó módosítás: 2020-04-21 12:35

Az immunrendszered szívesen veszi, ha némi terhet leveszel a válláról azzal, hogy rendszeresen kezet mosol és maszkkal véded az arcodat a lakáson kívül. Így kevesebb kórokozóval kell folyamatosan hadakoznia. Egyéb segítségre, különböző interneten kapható kétes hatékonyságú csodaszerekre nincsen szüksége.

A vitaminok szedése akkor ajánlott, ha a táplálkozásod nem kellően kiegyensúlyozott ahhoz, hogy a szervezeted minden szükséges építőeleméhez hozzájusson. Ez lehet a helyzet például ha kemoterápiát kapsz és emiatt nem tudsz rendesen enni, vagy ha amióta karanténban vagy kizárólag nutellát eszel. Megfelelő rendszeres étkezés mellett külön vitaminpótlásra nincsen szükséged, mert nem bizonyított, hogy bármit segítene. Ettől még persze nyugodtan ehetsz vitaminokat, ha szeretnél, mert ártani nem ártanak. Egy dologra azonban mindig figyelj oda: a zsírban oldódó vitaminokat (ezek az A D E és K) túl lehet adagolni, és ez betegséget okozhat. Ezekből sose vegyél be többet az ajánlott mennyiségnél.

fertőzés, beteg, praktikus tanács, micsináljak, álhír, immunrendszer, biológia tanóra, vitamin, kaja, étel

Lehetséges, hogy a vírus véletlenül szabadult ki a wuhani víruslaborból?

Utolsó módosítás: 2020-04-21 12:35

Wuhanban található egy virológiai intézet, ahol úgynevezett BSL-4 biztonsági szintű, kifejezetten veszélyes kórokozókkal való munkára szánt laborok is vannak. Ebben az intézetben dolgoznak denevér koronavírusokkal is, amikről azt gondoljuk, hogy a mostani koronavírus világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus rokonai lehetnek. Mivel a Wuhani Virológiai Intézetben néhány évvel korábban már jelentettek a fertőző hulladék kezelésével kapcsolatos problémákat, megindult a spekuláció arról, hogy a SARS-CoV-2 esetleg - véletlenül ugyan - de onnan szabadult el.

Amikor valahol járvány tör ki, az ezzel foglalkozó járványtani szakértők mindig igyekeznek megkeresni, hogy ki volt az első fertőzött, aki terjeszteni kezdte a kórokozót az emberek között, és ő pontosan hogyan fertőződött meg. Ezt az embert szokták nulladik betegnek (patient zero) nevezni. Az új koronavírus járvány esetében a nulladik beteg nem lett meg. Ahogy az idő telik, egyre kisebb az esélye, hogy sikerül rájönni, ki volt az, és pontosan hogyan kapta el a fertőzést. Ezért - bár a Wuhani Virológiai Intézet vezetője tagadja, hogy bármi közük lehetett a járványhoz - nem igazán tudjuk se bebizonyítani, se kizárni, hogy egy ottani laborból eredő szennyezés lehetett az első fertőzés oka.

Annyi biztos, hogy a vírust nem mesterségesen állították elő, és egy állatokat fertőző koronavírus emberre való átterjedése - ritkán ugyan - de a természetes körülmények között is előfordulhat, ehhez pedig nem kellenek se víruslaborok, se ártatlanok életére törő összeesküvések: elég a szimpla balszerencse.

fertőzés, kutatás, álhír, vírus, víruslabor, labor, laboratórium, Wuhan, járvány

Milyen súlyos a csecsemőknél a betegség lefolyása?

Utolsó módosítás: 2020-04-21 12:35

Erről nagyon kevés adatunk van, mert szerencsére nagyon kevés az ilyen eset. Mivel az egészséges csecsemőket általában nem tesztelik, csak találgathatunk, hogy valójában mennyi közöttük a tünetmentes fertőzött.

Egy kínai tanulmány szerint 33 terhesség alatti koronavírus fertőzés után született kisbaba közül csak 3 betegedett meg a születés után néhány nappal. A jellemző tünetek a láz, légzési nehézség (és egy esetben hányás) voltak, a röntgen eredményük pedig tüdőgyulladásra utalt. Két baba nagyon hamar meggyógyult, a harmadik súlyosabb állapotba került mert bakteriális fertőzése is volt, de végül ő is felépült. Azt a 30 kisbabát, akik nem lázasodtak be, nem tesztelték.

Nem szabad azonban elfeledni, hogy három kisbaba adatai alapján nem lehet megbízható következtetésekre jutni.

gyerek, csecsemő, baba, család, fertőzés, betegség, kismama, hozzátartozó, anya, tünetek, kutatás, kórház

Hova húzzuk az aggódás küszöböt gyerek, vagy idős szerettünknél?

Utolsó módosítás: 2020-04-21 12:35

Gyermekek esetén szerencsére úgy tűnik, a koronavírus nem okoz súlyos tüneteket. Emellett a bölcsiben, oviban vagy iskolában terjedő vírusfertőzések is okozhatnak hasonló tüneteket. Azonban ha produkálja a jellemző tüneteket (láz, száraz köhögés, végtagfájdalom), akkor mindenképpen értesítsük róla a gyermekorvost. Ha tünetei súlyosabbra fordulnak, például nehezen lélegzik vagy a láza tartósan nagyon magas, azonnal juttassuk kórházba.

Idősebb embereknél fontos, hogy a jellemző tünetek esetén rögtön értesítsük telefonon az orvosát. Mivel ők kiemelt kockázati csoportba tartoznak, nagyon figyeljünk rá, hogy tünetei romlanak-e, hogy időben kórházba tudjuk juttatni, ha az állapota rosszra fordul.

család, gyerek, csecsemő, nagyi, fertőzött, fertőzés, aggodalom, lelkisegély, praktikus tanács, micsináljak, hozzátartozó, család