Utolsó módosítás: 2020-08-12 20:24
Mindig kialakul immunitás, akkor is, ha tünetmentesen megy végig a fertőzés rajtunk. Azt, hogy ez meddig marad fenn, hetekig vagy évekig biztosít-e a a vírus ellen védelmet, egyelőre nem tudjuk biztosan.
A szerológiai tesztek alkalmasak arra, hogy kimutassák, ha valaki már átesett a betegségen - akár tünetmentesen is - és védett ellene. Bár még nem tudjuk mennyi ideig marad meg az immunitás, a közeli rokon SARS-CoVI alapján ez akár 2 év is lehet.
Ha sikerül kifejleszteni egy védőoltást, akkor azoknak nem szükséges beadatni, akik már találkoztak a vírussal, csak akkor, ha már nem mutatható ki szerológiai teszttel náluk az immunitás. Az is előfordulhat, hogy a vírus spontán mutációja miatt kialakul egy olyan új változat, amit a régi antitestek nem ismernek fel, így újra elkaphatjuk a betegséget. Ebben az esetben az új változat elleni védőoltást mindenkinek érdemes beadatni.
immunrendszer, antitest, szerológia, tesztelés, fertőzés, fertőző, fertőzött, kutatás, védőoltás, vakcina, teszt
Utolsó módosítás: 2020-08-12 17:15
Mi ez? A remdesivir egy szélesspekturú antivirális szer, amit infúzió formájában kapnak a betegek. Eredetileg Ebola és Hepatitis C vírus fertőzések kezelésére fejlesztették ki, de ezek ellen a gyógyszer végül nem vált be.
Mit csinál? A kapott gyógyszert a szervezetünk sejtjei alakítják át a vírus ellen hatékony aktív hatóanyaggá. Ez a favipiravirhoz hasonlóan egy nukleotid analóg, vagyis hasonlít a vírus örökítőanyagának éptőköveire. Úgy működik, hogy a vírus RNS-ét sokszorozó enzim az épülő láncba a soron következő nukleotid helyett a gyógyszer molekulát építi be, és emiatt a láncnak vége szakad mielőtt teljesen felépülhetne. Vagyis a gyógyszer akadályozza hogy a vírus sokszorozza magát a betegek sejtjeiben.
Mennyire jó? A remdesivir kezelés kisebb mértékben ugyan, de képes volt gyorsítani a súlyos koronavírusos betegek felépülését. A vizsgálatot nagy számú (521 kontroll és 538 remdesivirt kapó) betegen végezték, és sem a betegek, sem az adatokat elemző orvosok nem tudták, ki milyen kezelésben részesül. Az eredmények azt mutatják, hogy a remdesivirrel kezelt betegek hamarabb felépültek, de a halálozás sajnos a kezelés ellenére is elég magas volt.
Konklúzió: Önmagában adva a remdesivir ugyan nem csodaszer, de kimutatható mértékben képes segíteni a koronavírusos betegeken. Jelenleg számos klinikai teszt vizsgálja hogyan lehetne növelni a hatékonyságát.
gyógyszer, ellenszer, kutatás, biológia tanóra
Utolsó módosítás: 2020-08-12 17:11
Mi ez? Amikor az immunrendszer a szervezetre veszélyes idegen anyaggal vagy kórokozóval találkozik, akkor azt ellenanyagokkal semlegesíti. Ezeket a vérből ki lehet nyerni, és ezzel az egyik emberben (vagy állatban) kialakult védelmet “át tudjuk ültetni” egy másikba. Így működnek például a kígyómarás esetén beadott ellenszérumok is: ezeket úgy készítik, hogy a kígyóméreggel beoltott állatok véréből kinyerik az antitesteket tartalmazó szérumot, amivel aztán meg lehet menteni az olyan kirándulók életét akik a rövidebbet húzták a mérgeskígyókkal való találkozás során.
Mit csinál? A vírusok ellen alkalmazott passzív immunizálás (vagy más néven kovaleszcens plazma kezelés) nagyon hasonló elven működik. Amikor a koronavírus megfertőz valakit, az immunrendszere ellenanyagokat termel a vírus semlegesítésére. A gyógyultak véréből ezeket az antitesteket ki lehet nyerni, és más, rosszabb állapotban lévő betegeket lehet vele kezelni. Az emberi eredetű antitesteket a szervezetünk sokkal jobban elfogadja, mint az állatok véréből tisztítottakat, ezért előnyösebb ilyet használni ha erre van lehetőség.
Az egyik emberből a másikba ilyen módon átvitt védelem nem tartós: néhány hétig marad meg, amíg a kapott antitestek ki nem ürülnek a vérből - ezért hívják “passzívnak” az ilyen típusú immunizálást. De nem kell aggódni, mire ez megtörténik, a passzív immunizálást kapó betegek immunrendszerének lesz ideje rá, hogy saját antitesteket állítson elő a vírus ellen.
Mennyire jó? Sokféle kórokozó ellen használtak már sikeresen hasonló eljárást, így szinte garantált, hogy működni fog, a kérdés csak az, hogy mennyire lesz hatékony? Ez sok mindentől függ, de valószínű, hogy a már nagyon súlyos, életveszélyben lévő betegek állapotán kevesebbet tud majd segíteni: a plazma kezelés a vírusokat semlegesíti: “csak” azt éri el, hogy ne tudjanak több sejtet fertőzni. A szervezet már meglévő károsodását visszafordítani nem tudja, a már elpusztult tüdősejteket nem képes életre kelteni - a szövetek regenerálása már a beteg szervezetének a feladata lesz, és a gyógyulása azon múlik majd, hogy a vírus által legyengített állapotban erre mennyire képes.
Egy kínai tanulmány a plazma kezelés hatékonyságát vizsgálta a koronás betegek kezelésében, erről itt olvasható egy öszefoglaló. Mialatt a vizsgálat zajlott, Kínában sikerült a vírust feltartóztatni, így végül csak 52 beteg került a plazmával kezelt és 51 a csak általános kórházi ellátást kapó betegek csoportjába. A vizsgálat nem volt “double-blind”, és a plazma kezelést viszonylag későn, a tünetek jelentkezése után átlagosan 30 nappal kezdték meg. Mivel a betegeknél nem egyformán súlyos tünetek jelentkeztek, mindkét csoportban megkülönböztették a súlyos és életveszélyes állapotban lévő betegeket. Az eredmények azt mutatták, hogy a súlyos állapotú betegeknél a plazmával kezeltek közül többen épültek fel a betegségből, mint a kezeletlen csoportban. Az életveszélyes állapotú betegek esetében viszont sajnos a plazma kezelés nem segített.
A gyógyult betegek plazmája drága kincs, mert donorok száma korlátozott. Aki enyhe tünetekkel, vagy akár tünet nélkül vészeli át a vírust, jó eséllyel nem is tudja, hogy koronavírusa volt, és alkalmas lehet plazmadonornak, így rá nem számíthatunk. Azok akik komolyan megbetegszenek pedig nem feltétlenül alkalmasak donornak (például a társbetegségeik vagy legyengült állapotuk miatt). Donorként csak azok jönnek szóba, akik bizonyítottan átestek a fertőzésen, van elég antitest a vérükben, és általában jó egészségnek örvendenek - ők pedig egyelőre kevesen vannak.
Konklúzió: A plazmával való kezelés legnagyobb hátránya, hogy ez a gyógyszer csak a gyógyult donorok véréből állítható elő. Ha sok beteget kell kezelni, ehhez rengeteg önkéntesre van szükség, hogy minden beteg gyógyítására jusson plazma.
gyógyszer, ellenszer, kutatás, biológia tanóra
Utolsó módosítás: 2020-08-12 17:05
Mi ez? A tocilizumab (más néven atlizumab) egy úgynevezett monoklonális antitest típusú gyógyszer, amit infúzióban adnak a betegeknek. A monoklonális elnevezés azt jelenti, hogy a gyógyszerben található minden antitest molekula teljesen egyforma (a plazma esetében ez például nem így van, abban nagyon sokféle, különböző kórokozó ellen ható antitest található). Az antitesteket általában az immunsejtek termelik, de a tocilizumabot nem emberekből nyerik ki, hanem in vitro, steril laboratóriumi körülmények között nevelt sejtek állítják elő az antitestet, és a gyógyszert ebből készítik.
Mit csinál? Ez az antitest nem a vírus ellen hat, hanem egy IL-6 nevű molekula receptorát ismeri fel. A tocilizumab kezelés a súlyos koronavírus fertőzéses betegekben előforduló citokin vihar gyógyítására szolgál. Ilyenkor a betegek testében hirtelen nagyon sok IL-6 (és más gyulladásos citokin) termelődik, ami az egész szervezetet súlyosan érinti és akár halálos is lehet. A tocilizumab nem hagyja a sejtekhez kötődni a betegek szervezetében az IL-6-ot, így semlegesíti a káros hatását.
Mennyire jó? Egyelőre még keveset tudunk erről, mert még csak néhány klinikai kísérlet eredménye áll rendelkezésünkre. Ebben a kínai kísérletben csupán 21 súlyos vagy kritikus állapotú beteget kezeltek tocilizumabbal - kezeletlen kontroll csoport a vizsgálatban nem volt. Eredményeik alapján a tocilizumab kezelés hatására a betegek állapota jelentősen javult: egy nap alatt lement a lázuk, az ötödik napra sokat javult a vér oxigén szintje, és végül mind felgyógyultak a betegségből.
Konklúzió: A tocilizumab hatásosságáról akkor tudunk majd biztosat, ha olyan kísérletekben is eredményesnek bizonyul ahol több beteg vesz részt a vizsgálatban, és hasonló ellátásban részesülő kontrollcsoporthoz viszonyítva is egyértelműen hatékonynak tűnik a kezelés.
gyógyszer, ellenszer, kutatás, biológia tanóra
Utolsó módosítás: 2020-08-12 17:05
Mi ez? Az ivermectin egy parazitaellenes gyógyszer: malária, férgek, tetvek, mindenféle gerinctelen élősködők elpusztítására használják az állatgyógyászatban és emberek esetében is. Tabletták, vagy különböző helyileg alkalmazható krémek, rácsepegtető oldatok formájában lehet kapni.
Mit csinál? Eredetileg parazitafertőzések kezelésére használták (és használják még ma is), mert a gerinctelen állatokban blokkolja az idegrendszer és az izmok kapcsolatát, így a paraziták lebénulnak tőle, az embernek illetve a kezelt háziállatoknak viszont nem lesz baja. A gyógyszer támadási pontját emlősökben a vér-agy gát védi, ezért minket nem károsít. Az ivermectinről idővel kiderült hogy sokféle vírus szaporodását is képes gátolni. Ilyenkor azt akadályozza meg, hogy a vírus fehérjéi bejussanak a fertőzött sejt sejtmagjába.
Mennyire jó? * In vitro*, vagyis petricsészében növesztett sejteken nagyon jól működik, de ez sajnos nem jelent semmilyen garanciát arra, hogy a betegeken is segít. A koronavírus leküzdéséhez viszonylag nagy dózisban kell alkalmazni az ivermectint - 2umol/liter koncentrációnál tapasztalták azt, hogy a vírusszaporodás a felére esett vissza. Vagyis sokkal nagyobb koncentrációban, mint amennyit a parazita fertőzés miatt ivermectinnel kezelt betegek vérében lehet kimutatni. Ez azt jelenti, hogy az a dózis amit a betegeknek komoly mellékhatások nélkül lehet adni, nem biztos hogy elég ahhoz, hogy a vírus szaporodását jelentősen gátolja. Kérdés, hogy szabad-e több ivermectint adni a betegeknek, mert a parazita fertőzések kezelésére használt dózisról tudjuk hogy kevés mellékhatással, biztonságosan lehet adni, de az ennél magasabb dózisokkal már jóval kevesebb a tapasztalat.
Néhány kísérleti eredmény már rendelkezésünkre áll, és az eredmények nem rosszak, de az ujjongás ideje még nem jött el. Az alacsony esetszám illetve a megfelelő kontrollcsoport hiánya miatt ezek az eredmények nem elég meggyőzőek.
Konklúzió: Megbízható klinikai teszteredmények az ivermectin koronavírus elleni hatásosságáról még nincsenek, de több kipróbálás van folyamatban.
gyógyszer, ellenszer, kutatás, biológia tanóra
Utolsó módosítás: 2020-08-12 17:05
Mi ez? A favipiravir (vagy Avigan) eredetileg influenzavírus fertőzés kezelésére kifejlesztett szélesspekturmú antivirális (azaz kifejezetten vírus elleni) szer, ami a vírusok RNS polimeráz enzimét gátolja. Szájon át, tabletta formában lehet szedni.
Mit csinál? A favipiravir valószínűleg úgy működik, hogy a vírusok RNS szintézisét zavarja meg, azaz azt akadályozza, hogy a vírus lemásolja magát. Amikor bevesszük, a testünkben átalakul az aktív hatóanyaggá, aminek nagyon jól csengő neve van: T-705 RTP. A vírusok RNS polimeráz nevű enzime (ami a vírus örökítőanyagát sokszorozza a fertőzött sejtekben) ezt a T-705 RTP-t összetéveszti az RNS természetes építőelemeivel, és tévedésből ezeket építi be a láncba. Ez pedig azt okozza, hogy a kész RNS hibás lesz, vagy nem is tud tovább épülni. Mivel a vírus RNS nem tud sokszorozódni, vírusok sem tudnak termelődni.
Mennyire jó? Még vizsgálják, hogy mennyire hatékony a koronavírus kezelésére. A klinikai kísérletekben a favipiravirt más antivirális szerekkel hasonlítják össze. Az egyik ilyen kísérletben azt mutatták ki, hogy a favipiravir kezelés valamivel hatékonyabb a lopinavir/ritonavir kombinációnál: a betegek tüdejének állapota többet javult, és hamarabb eltűnt a szervezetükből a vírus. Ezzel a tanulmánnyal két gond van: az egyik, hogy kevés betegen végezték (35 illetve 45 beteget kezeltek), a másik, hogy ez egy open-label kísérlet volt, vagyis mindenki tudta a kezelés alatt végig, hogy ki milyen gyógyszert kap. Ez azért baj, mert ha az ember nagyon szeretné, hogy egy kezelés hasson, akkor az orvosok és a betegek is sokszor akaratlanul felülbecsülik a kezelés hatékonyságát.
Egy másik tanulmány a favipiravir hatékonyságát az arbidolhoz hasonlította. Ez szintén open-label vizsgálat volt, ahol a betegek és orvosok is tisztában voltak vele hogy ki melyik kezelési csoportban van. A favipiravirral kezelt betegek láza és köhögése hamarabb elmúlt, de összevetve, hogy egy hét kezelés után hány beteg lett jobban, azt találták, hogy a kétféle kezelés között nem volt különbség.
Érdemes megemlíteni még, hogy várandós vagy szoptató nők magzatkárosító hatása miatt (és mert bekerül az anyatejbe) ezt a gyógyszert nem szedhetik.
Konklúzió: A favipiravir segíthet valamennyit a koronavírusos betegeken, de csodát nem tesz. Ahhoz, hogy megtudjuk mennyire hatékony, több betegen is ki kellene próbálni, lehetőleg “double-blind” vizsgálatban, vagyis úgy, hogy se a betegek, se az eredmények kiértékelését végző orvosok ne tudják, hogy ki milyen kezelést kapott.
gyógyszer, ellenszer, kutatás, biológia tanóra
Utolsó módosítás: 2020-08-12 17:05
Mi ez? Az Arbidol vagy leánykori nevén umifenovir egy szélesspektrumú antivirális szer, úgynevezett indol-származék. Ez egy szájon át adható gyógyszer, eredetileg Oroszországban fejlesztették, ott és Kínában használták/használják influenza és egyéb légúti fertőzést okozó vírusok ellen.
Mit csinál? Az Arbidolnak kettős hatásmechanizmust tulajdonítanak: egyrészt köt a lipid membránokhoz, másrészt képes kötni a vírus és a sejt saját fehérjéihez is, melyek a sejten belüli szállítási folyamatokban vesznek részt. Így képes egyrészt gátolni a vírus sejtbe jutását, másrészt a vírus szaporodását, összeszerelődését és szállítását is a sejteken belül.
Mennyire jó? Az egyik vizsgálat során azt találták, hogy LPV/r kezeléssel kombinálva a vírus teszt hamarabb lett negatív mint a csak LPV/r kezelt betegeknél, valamint a CT eredményeik is jobbak voltak. Bár nagy hátránya ennek a vizsgálatnak, hogy csupán 33 beteg adatait tartalmazza. Egy másik esetben is csupán 44 beteget vontak be a kísérletbe, és itt nem találtak szignifikáns javulást a betegek állapotában a kezelések hatására.
Konklúzió: Úgy tűnik, hogy az Arbidol nem egy csodaszer, mert az eddigi eredmények ellentmondásosak, és egyértelmű jelentős javulást a kezelés hatására nem tapasztaltak. További nagyobb volumenű klinikai vizsgálatok szükségesek, hogy tisztábban lássuk, van-e valamennyi hatása.
gyógyszer, ellenszer, kutatás, biológia tanóra
Utolsó módosítás: 2020-08-12 17:05
Mi ez? A lopinavir/ritonavir, röviden LPV/r, vagy Kaletra egy eredetileg a HIV fertőzés kezelésére fejlesztett antiretrovirális (azaz retrovírus elleni) gyógyszerkombináció, amit szájon át lehet szedni.
Mit csinál? A lopinavir/ritonavir úgynevezett proteáz gátló. Amikor a vírusok szaporodnak, saját építőköveiket a gazdasejttel termeltetik meg. A vírus fehérjéinek elkészítéséhez a vírus proteáz enzimére is szükség van - ennek a működését gátolja ez a kezelés. Az eredmény az, hogy a termelt vírus fehérjék jó része félkész marad, és az új vírusok összeszerelése emiatt elakad.
Mennyire jó? Sajnos úgy tűnik nem nagyon. Egy súlyos koronavírusos betegeken végzett klinikai kísérletben 99 beteg kapott LPV/r kezelést, és 100 kontroll beteg kapott ugyanarra a betegségre hasonló ellátást LPV/r kezelés nélkül. A két csoportnál sem a gyógyultak számában, sem a halálozásban nem mutattak ki jelentős különbséget. Ez egyébként egy open-label klinikai teszt volt, vagyis mindenki tudta, milyen kezelést kapnak az egyes betegek, és a kezelést a tünetek jelentkezése után viszonylag későn kezdték meg.
Konklúzió: A lopinavir/ritonavir sajnos nem hatékony a koronavírus fertőzés kezelésére.
gyógyszer, ellenszer, kutatás, biológia tanóra
Utolsó módosítás: 2020-08-12 17:05
Mi ez? A hidroxiklorokin egy klorokinhoz nagyon hasonló molekula, amit hasonló betegségek kezelésére használnak. A különbség az, hogy kisebb dózis is hatékony, ezért elég kisebb mennyiséget a tablettákba tenni belőle.
Mit csinál? A hatásmechanizmus általában véve hasonló, mint a klorokin esetében. A koronavírus ellen in vitro körülmények között (vagyis petricsészében, nem emberben vizsgálva!) hatékony volt, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a betegeken tesztelve is beválik.
Mennyire jó? Ez szintén vita tárgya. Egy francia kutatócsoport nagyon hisz a hidroxiklorokin hatékonyságában, és rengeteg beteget kezeltek vele. A nagy részünknek egy másik gyógyszert is adtak: egy azitromicin nevű antibiotikumot - erről azt feltételezik, hogy fokozza a hidroxiklorokin koronavírus elleni hatását a betegekben. Eredményeikkel két nagy gond van: az első, hogy mindenkit kezeltek, aki koronával jelentkezett náluk a kórházban, és nem volt olyan betegük, akit nem kezeltek volna a gyógyszerrel. Így nem tudjuk összehasonlítani a kezelt betegeket senkivel, és nem tudhatjuk, hogy a hidroxiklorokin valójában mennyit javít a betegek állapotán. Ők azzal érvelnek, hogy vannak irodalmi adatok arról, milyen a betegség lefolyása a nem kezelt betegekben, és ehhez lehet az eredményeiket viszonyítani. Ezzel az a gond, hogy nem biztos, hogy csak a hidroxiklorokin adása vagy nem adása volt a különbség a két összehasonlított betegcsoport között, merthogy aki kórházba kerül, az mindig kapni fog valamilyen kezelést a tüneteinek enyhítésére - az változó lehet, hogy mit - így az összehasonlított betegek nagyon más ellátásban részesülhettek.
A másik gond, hogy az eredményeik alapján a hidroxiklorokint több más kórház is kipróbálta a saját koronás betegeinek kezelésére. Ezek a francia, és amerikai eredmények viszont azt mutatták, hogy a kezelés lényegében nem hatott. Hogy pontot tegyenek a vita végére, az NIH klinikai kipróbálást indított a hidroxiklorokin és az azitromicinnal kombinált hidroxiklorokin kezelés hatásosságának felmérésére, amiből az derült ki, hogy az önmagában alkalmazott hidroxiklorokin nem használ. A kombinált kezelés esetében a tesztet kénytelenek voltak leállítani - de nem a mellékhatások miatt, hanem azért, mert a hatóanyag körül olyan sok lett az ellentmondás, hogy a betegek egyszerűen nem kértek belőle.
Konklúzió: A jelenleg rendelkezésünkre álló bizonyítékok nem igazolják a hidroxiklorokin hatásosságát, az viszont biztos, hogy ez a kezelés veszélyes lehet azok számára, akiknek valamilyen ismert, vagy rejtett szívproblémájuk van.
gyógyszer, ellenszer, kutatás, biológia tanóra
Utolsó módosítás: 2020-08-12 17:05
Mi ez? Egy malária elleni illetve autoimmun betegségek (ezek olyan betegségek, amikor az immunrendszerünk a saját testünk valamelyik részére hiszi azt, hogy ellenség, és immunválaszt indít ellene, pl. SLE (szisztémás lupus erythematosus), reumatoid artritisz (RA) kezelésére használt gyógyszer. Szájon át adható, vagyis ez egy tabletta. A malária ellen azért működik, mert gátolja a parazita bizonyos formáinak szaporodását, az autoimmun betegségek esetében nem igazán tudjuk, hogy hogyan működik, de az biztos hogy hat: a klorokin enyhén elnyomja az immunrendszert, és ebbe a nem kívánt immunműködés is beletartozik.
Mit csinál? Valamilyen módon gátolja a vírus szaporodását, de nem vagyunk benne biztosak, pontosan hogyan. Az egyik lehetséges mechanizmus, hogy a klorokin növeli az endoszómáknak (a sejt egyik szervecskéjének) pH értékét - ez akadályozza a vírusfertőzés folyamatát, így védve a sejteket. Emellett felmerült, hogy az új koronavírus a betegek egy részénél az immunrendszer túlzott mértékű aktivációját okozza, és a klorokin elvileg ennek kivédésében is segíthet.
Mennyire jó? Sajnos nem nagyon. A fő gond az, hogy az a dózis, ami a koronavírus ellen hatékony lehet, már a kezelt betegnek is árthat. A nagy dózisban adott klorokin szívproblémákat okozhat, illetve meglévő szívritmus zavarokat súlyosbíthat, ami akár halálos is lehet. Mivel a kezelésre szoruló betegek jelentős része idősebb, és náluk a szívbetegségek eleve gyakoriak, ez nyilvánvalóan problémát jelent.
Konklúzió: olyan klinikai kísérlet, ami egyértelműen és megbízhatóan kimutatta volna, hogy a klorokinnal kezelt koronás betegek hamarabb felépülnek, nincs. Mivel a hatékonysága nem igazolt, a mellékhatásai viszont súlyosak lehetnek, a jelenlegi ajánlás az FDA szerint és nálunk is az, hogy koronavírus fertőzés kezelésére maximum kísérleti jelleggel, kórházban, szoros megfigyelés mellett szabad adni. A klorokinnal kapcsolatos érdeklődés a kezdeti lelkesedés után nagyon visszaesett, és a figyelem inkább a hidroxiklorokinra terelődött.
gyógyszer, ellenszer, kutatás, biológia tanóra