Hogy terjed a koronavírus?
Gyorsan, nagyon gyorsan! Emberről emberre, leginkább levegőben lebegő apró nyálcseppek vagy fertőzött tárgyak útján. Emellett széklet útján is terjedhet.
Minden kérdés és válasz
Mit jelent az, hogy a levegő útján terjed?
A belélegzett vagy a szemedbe, szádba kerülő vírusok fertőznek meg téged. A levegővel terjedés legtöbbször a levegőben szálló apró nyálcseppeket jelenti (ez a cseppfertőzés). A koronavírus esetében az aeroszolban (levegőben finoman eloszlatott folyadékrészecskékben), utazó vírusok is órákon át fertőzőképesek maradnak, ami azt jelenti, hogy elvileg ezek is képesek terjeszteni a fertőzést. Ezt eddig se bizonyítani, se cáfolni nem sikerült.
Annyi viszont biztos, hogy ha egy vírusoktól hemzsegő méretes nyálcsepp repül az arcodba, a fertőzési kockázat sokkal nagyobb, mint ha egy levegőben kallódó magányos vírus teszi ezt. Ezért azt gondoljuk, a fertőzést főleg a cseppek és az ezekkel szennyezett tárgyak közvetítik.
A levegőbe jutó vírusok forrása a fertőzött ember (aki köhög, tüsszög vagy egyszerűen csak beszél), és sosem tudhatod, hogy ki az. Ezért tarts mindenkitől legalább 2 méter távolságot, főleg ha nem a szabadban vagy. Úgy tűnik, a vírus sokkal könnyebben terjed zárt térben, mint kint a szabad levegőn.
Mi az, hogy fertőzött tárgy?
A tárgyak felületére (kilincsre, metró kapaszkodóra, használt papírzsepire, telefonra) kent, vagy odatüsszentett, és odaszáradt vírusok napokig fertőzőképesek maradnak. Egy fertőzött tárgy téged is megfertőzhet, ha megfogod, aztán szádhoz, orrodhoz, szemedhez nyúlsz. Moss tehát mindig kezet, ha arra készülsz, hogy túrod az orrodat.
Meddig marad fertőzött egy fertőzött tárgy?
Ez a felület típusától függ. Több tanulmány is foglalkozott ezzel a kérdéssel és az alábbi eredményre jutottak.
Az egyik tanulmányban különféle felületekre porlasztottak vírusokat, majd ezeket bizonyos időközönként összegyűjtötték és megvizsgálták, mennyi ideig tudtak még fertőzőképes vírust kinyerni belőle:
- Réz: 4 óra
- Karton: 24 óra
- Rozsdamentes acél: 48 óra
- Műanyag: 72 óra
Egy másik tanulmányban nem porlasztásos módszerrel, hanem odacseppentett vírusrészecskékkel vizsgálták különféle időközönként a fertőzőképesség hosszát:
- Nyomtatópapír, zsebkendő: 3 óra
- Kezelt fa, ruha: 24 óra
- Üveg, papírpénz: 4 nap
- Rozsdamentes acél, műanyag: 7 nap
- Sebészi maszk: 7 nap
Itt megállapították, hogy úgy tűnik, a sima felületeken hosszabb ideig képes életben maradni a vírus.
Fontos megjegyezni, hogy mindkét kísérlet laboratóriumi körülmények között történt, kicsit eltérő módszerekkel, így ezek csak megközelítő becslést adnak a tényleges fertőzési időről.
A telefonod képernyője egyébként ebből a szempontból üvegnek/műanyagnak számít, tehát azon is napokig elél a vírus.
tárgy, fertőzés, fertőtlenítés, felület, műanyag, maszk, tisztítás, karton, acél, ruha
Hogy tisztítsak meg a vírusoktól egy fertőzött tárgyat?
Több lehetőséged van, a tárgy típusától függően:
- Dobd ki.
- Fertőtlenítő tisztítószerrel, annak használati utasítása szerint.
- Lemoshatod alaposan, valamilyen zsíroldó tisztítószerrel. A szappanos víz, a mosogatószer, a sampon, a tusfürdő és a mosószer zsíroldó tisztítószernek minősülnek.
- A ruhát, ágyneműt, törölközőt mosd minél magasabb hőfokon, mosószert vagy mosóport használva.
- Fújd le a tárgyat 70%-os alkohollal (10 perc elég), hígabb alkohol esetén várj tovább.
- Ha az anyaga kibírja ezt, beteheted a tárgyat a sütőbe legalább 60°C hőmérsékleten egy órára, vagy kifőzheted forró vízben, lezárt edényben (DE! a langyos gőzben fertőzőképes vírusok lehetnek).
- Ha nem akarod a tárgyat rögtön használni, akkor az is szóba jöhet, hogy félreteszed, és nem nyúlsz hozzá, amíg a vírusok idővel elvesztik a fertőzőképességüket. A szükséges idő a felület típusától függ.
- Boltban zacskó nélkül árult gyümölcsöknél mosd le alaposan a héját mosogatószerrel, amit öblíts jól le (nem finom, és nem tesz jót). Vagy ne nyúlj hozzá néhány napig, amíg a felületén levő esetleges vírusok “maguktól” inaktívvá válnak.
- Használható úgynevezett UVC vagy germicid lámpa, ha van ilyened. Az UVC sugárzás szintén elpusztítja a vírust, de idő kell hozzá, és ahova nem süt be a fény, ott nem hat. A vírus elpusztítására a szakszerűen kivitelezett ózongázas sterilizálás is tökéletesen alkalmas, ha erre van lehetőséged.
tárgy, fertőzés, fertőtlenítés, vásárlás, micsináljak, praktikus tanács, tisztítás, hőkezelés
Használhatom a nagynyomású gőztisztítómat, gőzborotvámat vírusirtásra?
A koronavírus hőérzékeny, már 60°C hőmérséklet is kikészíti egy óra alatt, az ennél forróbb gőz pedig méginkább. A nagynyomású gőztisztítót, gőzborotvát mégsem ajánljuk nyugodt szívvel, éppen a nagy nyomás miatt. Egyrészt a koronavírus elpusztítására a gőztisztítókat még nem vizsgálták, ezért a hatásosságát bizonyító eredmények nincsenek.
Másrészt a forró gőz ugyan általában nagy ellensége a vírusoknak, ebben az esetben tartunk tőle, hogy a nagy nyomással kifújt gőztől a levegőbe kerülhet a vírusok egy része, és nem biztos, hogy ezeket elég ideig érte a forró gőz ahhoz, hogy teljesen inaktívvá váljanak.
Ha mégis úgy döntesz, hogy nagynyomású gőztisztítót vetsz be a vírusok ellen, javasoljuk hogy azt az udvaron, szabad levegőn tedd, és használj közben maszkot és védőszemüveget. Utána alaposan mosakodj meg, vegyél le és moss ki minden ruhát, amit viseltél.
micsináljak, praktikus tanács, otthon, tisztítás, hőkezelés, tisztítás
Milyen gyakran érdemes otthon fertőtleníteni a kilincset, kapcsolókat, gyakran megérintett felületeket?
Ha valamiért el kellett hagynod a lakást, a legjobb, ha minden hazajövetel után “bezsilipelsz”, azaz leveszed/leteszed, amit kint használtál, megmosod a kezedet és az arcodat szappannal, lemosol mindent, amit kintről hoztál. Az utcai ruhát, cipőt otthon vedd le, öltözz át, a táskát, telefont, pénztárcát tekintsd mindig fertőzöttnek, semmiképp se tedd az asztalra. Utána fertőtlenítsd végig az összes kilincset és villanykapcsolót, amihez hozzáértél, és még egyszer moss kezet szappannal. A kéztörlőt érdemes gyakrabban mosni, magas hőfokon (60°C), és a vasalás is segíthet a vírusmentesítésben.
Ha nem mész el otthonról, és nem is jön be senki, és odabenn pedig senki sem beteg, akkor nem szükséges fertőtlenítened.
tárgy, fertőtlenítés, micsináljak, praktikus tanács, otthon, tisztítás, takarítás
A boltban vásárolt kínai/olasz/spanyol termékek veszélyesek lehetnek? Pl. Kínából származó fagyasztott hal vagy olasz paradicsom?
Nem. Egyrészt az alatt az idő alatt, amíg ezek a termékek a magyarországi polcokra érnek, a vírusok már általában elvesztik a fertőzőképességüket, másrészt a gyümölcsöt, zöldséget fogyasztás előtt nyilván megmosod, a halat pedig megsütöd.
De a termékek csomagolása, felülete a boltokban is szennyezetté válhat, ha más vásárlók összefogdossák. Mindent tegyél félre pár napra vagy moss meg szappanos vízzel, ahogy hazaértél.
Érdemes felhalmozni élelmiszert? Lehetséges, hogy nem lehet majd az utcára lépni?
Senki sem fog az otthonában éhen halni azért mert nem lehet kimenni, élelmiszert venni még kijárási tilalom esetén is lehet. Ne vegyél több ennivalót, mint amit el tudsz fogyasztani azelőtt, hogy megromlana.
Ha boltba mész, előtte gondold át, mi minden kellhet, és szerezd meg egy úttal, amire szükség van, ne szaladgálj ki naponta 2-3 alkalommal.
A boltoknak is idő, ameddig újratöltik a polcokat. Amikor többet veszel, mint amire szükséged van, gondolj arra, hogy nem mindenki teheti meg, hogy egyszerre több terméket vegyen. Ha a jobb anyagi helyzetben lévők felvásárolják a készleteket, akkor a kevésbé jó anyagi helyzetben lévők esetleg nem tudják megvenni az adott terméket.
Hogy terjed a koronavírus az ürülékkel?
Úgy, hogy a fertőzött személy a WC-n a kettes program után nem mos elég alaposan kezet, és beszennyezi pl. a csapot, kilincset, a kéztörlőt (nem feltétlenül látható módon). Te pedig ezeket később megfogod, majd megvakarod a szemed, orrod, vagy eszel egy szendvicset.
A kézmosás biztosan megvéd a vírustól?
Igen, ha alapos vagy (kezed mindkét oldala, ujjak között is, köröm alatt, legalább fél percen keresztül, habozzon rendesen), és a törölköző is megfelelően tiszta. Itt egy videó arról, hogyan kell helyesen kezet mosni. A kézmosás attól persze nem véd, ha valaki az arcodba köhög.
szappan, kézmosás, tisztítás, fertőtlenítés, micsináljak, praktikus tanács, megelőzés
De ma már mostam kezet.
Az ellen nem véd. Moss kezet hazaérkezéskor, WC előtt, WC után, evés előtt, orrfújás előtt és után, szemdörzsölés előtt, orrpiszkálás előtt, vagy inkább helyett, rágyújtás előtt, rágó bekapás előtt, telefonod babrálása előtt.
szappan, kézmosás, tisztítás, fertőtlenítés, micsináljak, praktikus tanács, megelőzés
Nem mostam kezet a telefonom babrálása előtt.
A telefonok fertőtlenítésére vonatkozó tanácsok gyártónként változnak.
Az általános tanács az, hogy ha nem tudod beszerezni a gyártók által javasolt szereket, akkor a képernyőt nagyon puha, mosószeres vízzel megnedvesített papírkendővel töröld át, amit aztán dobj ki. Ha végeztél, moss kezet.
Tömény alkoholt (70% felett) inkább ne használj, mert vannak olyan telefonok, amiknek bánthatja a felületét. Ne próbáld hővel vagy maró anyagokkal sem, ugyanebből az okból.
A telefont mindig tisztítsd meg, ha hazaérsz. Itt egy videó arról, hogy kell.
szappan, telefon, tisztítás, micsináljak, praktikus tanács, mosószer, mobil, otthon, megelőzés
A tünetmentes emberek is terjeszthetik a fertőzést?
Igen, ez nagyon valószínű. A fertőzöttek egy részének csak enyhe megfázásszerű tünetei vannak, vagy egyáltalán nincs tünetük, így anélkül továbbadhatják a fertőzést, hogy tudnának róla. Még nem tudjuk, hogy az ilyen vírushordozók pontosan mennyire fertőzőek a tüneteket mutató betegekhez képest, de lehet, hogy nagy mértékben felelősek a vírus gyors terjedéséért.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fertőzött ember orrában, torkában a vírus jelenléte a betegség lefolyása alatt folyamatosan csökken, vagyis a betegek a tünetek első jelentkezésekor, a fertőzés kezdeti szakaszában tudnak a legtöbb vírust a levegőbe porlasztani. Éppen ezért tarts mindenkitől 2 méter távolságot, ha ki kell menned az utcára! Ha hazaértél moss alaposan kezet! Ha megoldható, a legjobb, ha egyáltalán nem mész ki.
Beszélgethetek a nagyival, akinek kaját vittem úgy, hogy ő a küszöbön áll, én meg egy méterre tőle?
Inkább ne tedd. Úgy tűnik, a fertőzést tünetmentes ember is terjesztheti. Ha idős embernek segítesz bevásárlással, akkor a bevásárolt dolgokat tedd le az ajtaja elé, majd távozz. Ha mégis beszélgetnél vele, hívd fel telefonon. A nagyi mindent mosson meg, amit vittél neki, majd mosson kezet szappanos vízzel. A legjobb, ha a hozott csomagot “karanténba helyezi”, és két napig nem nyúl hozzá. Ha ez nem megy, mert romlandó élelmiszer van benne, akkor marad a szappanos elmosás.
nagyi, idősek, micsináljak, praktikus tanács, vásárlás, otthon, hozzátartozó, megelőzés, hozzátartozó
Miért rendelik el a kötelező maszk viselést a buszon/boltban?
Mostanra egyértelműen bebizonyosodott, hogy a maszk viselése jelentősen csökkenti annak a kockázatát hogy megfertőződünk, érdemes tehát hordani, amikor csak lehet.
A maszk sok helyen hiánycikk, elsősorban az orvosoknak és nővéreknek van szüksége rá, hiszen ők vannak közvetlen kapcsolatban a betegekkel és fontos, hogy ne kapják el a betegséget, hogy továbbra is el tudják látni a feladatukat. Akinek nincsen maszkja, az arcát kendővel, sállal is eltakarhatja.
Fontos, hogy a sebészi maszkunkat megfelelően hordjuk, úgy hogy az orrunkat és szájunkat is teljesen takarja, különben nem véd.
Nincsen FFP2 vagy 3 szűrős kivitelű maszkom, akkor most meg fogok halni?
Nem, a vírus ellen a sebészi maszkok, sőt a házi készítésű maszkok is nyújtanak valamilyen szintű védelmet. Ha nem kell attól tartanod, hogy egy koronavírusos beteg közvetlen közelről az arcodba köhög vagy hány, mert nem vagy koronavírusos beteget ellátó orvos, akkor ennél jobb védelemre nincs szükséged.
Miért véd jobban az FFP2 vagy FFP3 szűrős maszk, mint a sima sebészi?
Azért, mert légmentesen illeszkedik a viselője arcára, így az levegőt csak a benne lévő szűrőn keresztül tudja beszívni. A szűrő elég sűrű ahhoz, hogy a levegőben lebegő vírusokat felfogja, és a maszk nem ázik át, ha az arcodba hánynak.
Akkor most a sebészi maszk nem szűri ki a vírust?
De. A vírusok jó részét kiszűri, mert a koronavírus általában nem magányosan lebeg az éterben, hanem a fertőző ember által kiporlasztott apró nyálcseppekben utazik. Ezeket pedig felfogja a maszk. A legújabb eredmények is azt támasztják alá, hogy a sebészi maszk jelentősen csökkenti a levegőbe kerülő vírusok mennyiségét az influenza és koronavírusok esetében is.
Miért nem szűri ki a levegőből az összes vírust a sebészi maszkom/az anyukám által varrt mosható maszk/arcom elé kötött sálam?
Mert a szövése nem elég sűrű hozzá, és mert nem illeszkedik elég pontosan az arcodhoz, így mellette is beszívod a levegőt. Azonban ezek a maszkok is segíthetnek a betegség terjedésének csökkentésében, mivel a kiköhögött kisebb-nagyobb nyálcseppeket felfogják.
A különböző anyagú és alakú maszkok és sálak szűrő hatékonysága eltérő. Ebben a tanulmányban amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy melyik típus nyújtja a legjobb védelmet a szánkból kirepülő (0,5 mikrométeres vagy nagyobb) nyálcseppek ellen. Az eredmények szerint az eldobható sebészi maszkok és a pamutból varrottak is a szűrős maszkokhoz hasonlóan jól teljesítenek. A sálak, kendők viszont nem igazán váltak be.
maszk, otthon, micsináljak, praktikus tanács, fertőzés, cseppfertőzés, megelőzés, varrás, sál
Honnan tudom, hogy jól illeszkedik-e a maszkom az arcomra?
Tiszta kézzel vedd fel a maszkodat, úgy, hogy az orrodat és a szádat is teljesen takarja, és simítsd alaposan az arcod formájára minden szélét. Ha megvan, tartsd oda a kezedet a maszk minden oldalához, és figyeld, hogy érzed-e a levegő áramlását. Ha jól illeszkedik, szinte semmi légáramlást nem fogsz érezni.
A leggyakrabban “szelelő” rész felül, az orrod két oldalán van. Ha ilyen problémát tapasztalsz, az lehet hogy azért van, mert az otthon varrt maszkodban nincsen drót merevítés. Ezt utólag is tudod pótolni, pl. hajtogathatsz házi merevítést egy nagyobb méretű gemkapocsból.
A második leggyakoribb ok, ami miatt a maszk “ereszt”, az a szakáll. A CDC ezzel a rajzzal segít eldönteni, gondot okoz-e az arcszőrzeted a maszkviselés szempontjából. Ha a szakállad miatt ereszt a maszkod, sajnos a leborotválásán kívül nem sokat tehetsz. Vannak arra módszerek, hogyan gyömöszölj akár egy teljes szakállat megfelelő takarás mögé, de ezeknek a hatékonyságát csak olyan szempontból vizsgálták, hogy sikerül-e a teljes arcszőrzet takarását elérni, azt nem nézték, hogy maga a maszk viselője ilyenkor védett-e megfelelően.
maszk, FFP2, FFP3, micsináljak, praktikus tanács, megelőzés, szakáll
Azt hallottam, hogy mégis jobb lenne, ha FFP2 vagy 3 szűrős maszkot tudnék venni.
Ne. Egyrészt hagyd meg őket az EÜ dolgozóknak, akiket az ápolás során a koronás betegek leköhögnek vagy le is hánynak, másrészt roppant kényelmetlenek, és úgyse fogod kibírni, hogy egész nap viseld. Vegyél sebészi maszkot.
De nincsen sebészi maszk a boltban, patikában.
Varrjál magadnak, legalább elfoglalod magad a karanténban. Készítsd mosható anyagból, és naponta mosd ki. Nem muszáj fertőtlenítővel, a mosógépben is megteszi. Csak tiszta kézzel érintsd. Ne piszkáld miközben viseled.
Milyen anyagból varrjak maszkot?
Olyanból, ami a lehető legjobban szűri a vírusokat, de közben nem fulladsz meg, ha át kell szívnod rajta a levegőt.
Néhány kreatív tudós influenza világjárványtól tartva sokféle otthon megtalálható alapanyag vírusszűrő-hatékonyságát tesztelte, és arra jutottak, hogy a sebészi maszk nagyon jó, a porszívó porzsák szintén, de sajnos megfulladsz benne, míg a konyharuhák (70%), pamutpólók (50%), sálak (48%) szintén egész jól szűrnek, és közben valamennyire levegőt is kapsz.
Nyilván ne használj fel olyan pólót, amin lyuk van, vagy már olyan kopott hogy félig átlátsz rajta, mert az nem fog 50%-ot szűrni.
maszk, praktikus tanács, micsináljak, otthon, megelőzés, varrás
De lusta vagyok varrni.
Köss az arcod elé sálat vagy kendőt, úgy, hogy az orrodtól a nyakadig takarjon, és ne taperold. Vagy - ami a legjobb - ne hagyd el a lakást.
maszk, otthon, varrás, megelőzés, praktikus tanács, micsináljak
A sebészi maszkot csak egyszer vehetem fel?
Többször is használhatod, de ha szennyeződik, láthatóan koszos, el kell dobni. A maszkot, és főleg a belső oldalát soha ne érintsd meg. Ne tedd a zsebedbe sem, mert a kezedet is oda dugod.
Azt mondják, a szakszerűtlen maszk viselés akár növelheti is a fertőzés kockázatát.
Ez így van, ha nem tudsz betartani olyan alapszabályokat, hogy ne érintsd meg, és ne nyúlkálj az arcodon lévő maszk alá. Akkor sem, ha viszket. És ha valami ráfröccsent, cseréld le.
Sok ember a maszk miatt többet piszkálja az arcát. A szemed dörzsölésekor a kezedről a vírus a szemeden keresztül is a szervezetedbe kerülhet, ami nagyon veszélyes. Az utcán látni embereket, akik a maszkot az orrukra nem húzzák fel, állandóan igazgatják, vagy a homlokukra tolva viselik, miközben cigiznek - az így hordott maszk nem véd! A koszos kézzel összefogdosott maszk rosszabb, mintha fel se vetted volna.
Fontos, hogy a sebészi maszkunkat megfelelően vegyük fel, hordjuk, és vegyük le. Ebben ez a videó nyújt segítséget.
De akkor miért vegyek fel mégis maszkot?
Ha nem piszkálod az arcodat és nem nyúlsz a maszkhoz akkor tényleg segít! Ha le kell venned, pl. orrfújás miatt, kötözőszalagot fogd meg, ne a maszkot. Ezen kívül a maszkos emberek látványa mindenkiben tudatosítja, hogy baj van, és aszerint kell viselkedni. Folyamatosan tudatosítja benned is, hogy az arcodhoz érni veszélyes.
Ha felveszek egy másik maszkot a maszkom tetejére, akkor kétszeres biztonságban vagyok?
Nem. Csak megfulladsz.
A legtöbb olyan kísérlet, ami maszkok szűrési hatékonyságát mérte, arra koncentrál, hogy mi mennyi kórokozót tudunk átköpni a maszkon, nem arra, hogy minket mennyire véd, így erről kevesebbet tudunk.
Az egyik ilyen tanulmány azt vizsgálta, hogy ha nincsen szűrős FFP2 vagy 3 maszkunk, kiválthatjuk-e azt úgy, hogy felveszünk egymás tetejére 5 db sima sebészi maszkot. A válasz: nem. A szűrési hatékonyság nő ugyan valamennyit, de meg sem közelíti a filteres respirátor maszkokét.
A fenti tanulmány viszonylag kicsi részecskék kiszűrését vizsgálta. Az 5µm-es és nagyobb cseppek szűrésében a sebészi maszk is egész jól teljesít, így szükségtelen belőle ötöt egymásra venni, amellett pedig pazarlás, kiszúrás másokkal szemben, ha rajtad öt darab van, másnak meg egy se jut, kényelmetlenebb, és rendkívül hülyén is néz ki.
Úgyhogy ne vegyél egymásra több maszkot.
maszk, megelőzés, védekezés, micsináljak, praktikus tanács, FFP3, FFP2
Kölcsönadnám az FFP2/3/sima sebészi maszkomat a nagyinak.
Ne. Ha már felvetted, senkinek nem adhatod át, mindegy milyen szépen kéri.
maszk, FFP2, FFP3, megelőzés, nagyi, hozzátartozó, respirátor
És akkor kölcsönadhatom másnak a maszkom, ha várok pár napot amíg elpusztul a vírus?
A legjobb lenne ha nem tennéd. Elvileg a koronavírus akkorra már nem marad meg rajta fertőzőképes állapotban, de attól még nem higiénikus valakinek a szájához-orrához nyomni azt ami az én számon-orromon volt. A koronavírus nem az egyetlen fertőzésforrás és nem minden pusztul el néhány nap alatt.
És mi van a kesztyűvel?
A vírus nem ijed meg tőle. Szennyezett tárgyak érintésekor a kesztyű ugyanúgy szennyezetté válik, mint a puszta kezed. Ha az arcodhoz érsz vele, megfertőzheted magad.
A kesztyű sima felületéről még könnyebben le lehet mosni a vírusokat, mint bőrödről, de le is kell mosni, különben semmit sem véd. A kesztyű igazából egy dologra jó: arra, hogy a bőrödet ne kelljen naponta százszor fertőtlenítőszerrel, szappannal szárítani. Téged csak addig véd, amíg nem nyúlsz vele az arcodhoz, másokat pedig addig, amíg az első fertőzött tárgyhoz hozzáértél.
maszk, megelőzés, kesztyű, kézmosás, kézfertőtlenítő, szappan, kéz, utca, tárgy, tisztítás
Ha kimegyek a boltba húzzak szájmaszkot és kesztyűt?
Maszkot mindenképpen! A maszk viselése a legtöbb boltban kötelező is, és jó okkal: ésszerű óvintézkedés, ami sokat segíthet (feltéve, hogy betartod a fentebb írtakat). A maszk többet segít, mint a kesztyű, és egyik sem helyettesíti a rendszeres kézmosást.
Ha csak a korosztályomnak kijelölt időben megyek vásárolni, akkor biztos, hogy nem kapom el a vírust?
Természetesen nem biztos, de csökkenti a lehetőségét, hogy elkapd. Azzal, hogy egyszerre kevesebben vagyunk benn a boltban, távolabb tudunk maradni egymástól, vagyis csökkentjük a kockázatot.
De ne feledd, hogy a vírus nem csak a neki kijelölt idősávban látogatja a boltot. Mivel fertőzött tárgyak útján is terjed, minden amit pár órával korábban (vagy az előző nap) összefogdosott valaki, aki éppen vírust ürít, simán megfertőzhet téged is.
Ne keltsen benned hamis biztonságérzetet a korosztályok szétválasztása. Azok, akik jól körbetaperolják a bevásárlókosarat, aztán a következő percben a szemüket dörzsölik, vagy az álluk alá tolják a maszkot beszélgetés közben, önmagukat (és a beszélgetőpartnert is) nagy veszélynek teszik ki. A maszk megfelelő viseléséről itt találsz több információt.
A boltokban sok olyan tárgy és felület van, ami közvetítheti a vírust, és idős embereket másik idős ember is megfertőzhet. De a fertőzési kockázatot itt is sokféle módon csökkenthetjük.
Bolt etikett
- Ha az üzlet csak kevesebb embert enged be egyszerre, és a többiek a bolt előtt várnak, egymástól tisztes távolságra, az mind a vásárlókat, mind a dolgozókat védi. Az eladók megóvása a vírustól különösen fontos - ha mind megbetegszenek, a bolt nem fog tudni kinyitni. Neked is jobb így, mert a fertőzésveszély kint a szabad levegőn várakozva kisebb. A bolt előtt is tartsd be a távolságot, és légy türelmes.
- A bevásárlókosár vagy kocsi fülét, fogantyúját mindenki megfogja, és te is, mert muszáj. Ez kiemelten veszélyes, úgyhogy különösen figyelj, hogy vásárlás közben és után ne érintsd meg az arcodat.
- Ha egyedül is haza tudod vinni a vásárolt holmit, ne járjatok kettesével a boltba. Mindenki, akire nincs feltétlenül szükség a bevásárláshoz, csak felesleges kockázatnak van kitéve és felesleges kockázatot jelent.
- Ha van maszkod, még otthon, tiszta kézzel vedd fel. Úgy viseld, hogy az orrodat és a szádat is takarja. A maszk most nagy kincs, de ha nem jól használod, hanem az orrod alá, vagy az álladra húzod le, akkor feleslegesen vetted fel. A védőmaszk helyes viselésének szabályait ebben a videóban találod meg, mi pedig itt írunk arról, miért nagyon fontos, hogy jól hordd a maszkot.
- Lehetőleg minél kevesebb árut taperolj össze. Nem tudhatod biztosan hogy veszélyeztetett, vagy esetleg vírust ürítő veszélyforrás vagy-e, ezért inkább ne nyúlj semmihez, amit nem veszel meg.
- Vigyél magaddal alkoholos kézfertőtlenítő gélt vagy szappanos vizes kéztörlőt (vagy, ha van, fertőtlenítőszerrel átnedvesített is lehet), és töröld meg vele a kezedet, akár többször is a bevásárlás során. Ez a módszer biztosabb, mint a kesztyű viselése.
- Ne nyúlj az arcodhoz és a maszkhoz, amíg haza nem értél és kezet nem mostál, mert bevásárlás közben sok olyan felületet kényszerülsz megérinteni, amin vírus lehet.
- A bevásárlás lehetőleg minél rövidebb ideig tartson – írj listát, lehetőleg a bejárattól a kijáratig sorrendben a termékekről, így hamarabb végzel.
- Mindig tarts a kasszáknál és a boltban mindenhol két méter távolságot másoktól! Ha a húspultnál például sor áll, ott is figyelj erre és türelmesen várd ki a sorodat. Ha valaki a nyakadba köhög, liheg, kérd meg kedvesen, hogy kicsit távolabbról tegye ezt.
- Ha teheted, kártyával fizess, mert a készpénz is közvetítője lehet a vírusnak. A legjobb, ha érintésmentes (paypass) fizetést használsz (ezt 15.000 forintig teheted meg).
otthon, vásárlás, kaja, étel, praktikus tanács, maszk, micsináljak, bolt
Miért javasolják, hogy szellőztessek gyakran? Attól nem jönnek be az ablakon a vírusok?
A vírus forrása a fertőzött ember: az levegőbe porlasztott apró nyálcseppjei, és a fertőzött tárgyak amiket megérint. Ha a párkányodon nem ül köhécselő koronavírusos beteg, aki taknyos zsebkendőket dobál a szobába, a vírus nem fog bejönni az ablakon. Ellenben ha a lakásban bárki fertőzött, szellőztetéskor a vírusok nagyobb eséllyel távoznak, mielőtt bárki mást megbetegítenek odabenn.
megelőzés, otthon, praktikus tanács, micsináljak, szellőztetés, vírus
De mit csináljak ha becsavarodok a négy fal között, mert nem tudok mozogni? Van tippetek idősebb korosztálynak?
Mozogj! A rendszeres testmozgás minden korosztály számára fontos, mert egészséges és segít megőrizni a kiegyensúlyozottságod, akkor is ha hosszabb időre a lakásba vagy zárva.
Jót tesz néha kiszabadulni otthonról egy sétára - kinn a szabad levegőn, mindenkitől 2 m távolságot tartva viszonylag kicsi az esélye annak, hogy elkapjuk a vírust. Ezen kívül sokféle testmozgást otthon, felszerelés nélkül is tudsz csinálni: ha a fegyencedzést túlzásnak érzed, (lelki)békeszerető karanténlakók például a Facebookon is találnak online jógaórákat.
Akkor sem érdemes teljesen felhagynod a mozgással, ha idősebb vagy. Ha nincsenek körülötted az unokák, hogy a formában tartsanak, és a piacra sem tudsz lemenni egy kis sétára, akkor ajánljuk a Hierholcz Ágnes gyógytornász által összeállított gyakorlatsorozatot. Mindegyik gyakorlat otthon elvégezhető, kifejezetten az idősebb korosztálynak összeállítva, az elvégzésükhöz csak egy székre van szükséged.
Fontos, hogy bármilyen mozgásformát is választasz, nagyon figyelj arra, hogy ne sérülj meg!
pszichológia, lelkisegély, testmozgás, micsináljak, praktikus tanács, egyedül, bezártság, karantén, egyedül, idősek, nagyi, hozzátartozó
Elpusztítja a vírust a hipó?
Igen, de a ruhád színét is. Kutya koronavíruson tesztelve legalább 0,01% oldattal, legalább 10 perc. Csak óvatosan.
Elpusztítja a vírust a hidrogén-peroxid?
Igen, de a ruhád színét is. Humán koronavírus esetében 0,5%-os oldattal 1 perc elég. Csak óvatosan.
Elpusztítja a vírust a napfény?
A koronavírus érzékeny ugyan az UV-C fényre, de ezt hullámhosszt a Föld légköre nagyrészt kiszűri, így valószínűleg nem elég a vírus elpusztításához.
A napfény három féle UV fényt tartalmaz: az A, B és C-t. A Földre a legtöbb az A típusú sugárzásból jut, az UV-B-ből már kevesebb, a C-t pedig szinte teljesen kiszűri a légkör. Az UV-C fényt használják sterilizálásra, erről bizonyított, hogy a baktériumokat és vírusokat elpusztítja. Az UV-A hatástalan a vírusok ellen, a kérdéses az, hogy az UV-B sugárzás milyen mértékben képes a vírusok elpusztítására. Ez több dologtól is függ: a nap beesési szögétől, a légszennyezettségtől, illetve a vírus típusától is. Egyelőre nincs a szakirodalomban olyan adat, amely leírná, hogy a koronavírusok mennyire érzékenyek az UV-B besugárzásra, ezért azt javasoljuk, ne próbáljunk meg napfénnyel fertőtleníteni.
Az UV-C (280–100nm) tartományban sugárzó sterilizáló (germicid) lámpák vagy UVC lámpák hatásosak a koronavírus ellen. De vigyázat - ahová a fény nem ér el, ott nem hat! Az UV-C fény felületeken is, és a levegőben is elpusztítja a vírust, de idő kell hozzá: a sugárzás erősségétől függően általában kb. 30-60 perc. A hatékonyságot gyengíti az elnyelődés a levegőben, ezért a fertőtlenítendő tárgyat a fényforráshoz minél közelebb kell tenni.
A lámpád használati utasítása tartalmazza, mi a maximális hatótáv és a javasolt használati idő.
Elpusztítja a vírust a szolárium?
Nem. A szolárium nem UV-C sugárzással barnít, az ugyanis rákkeltő.
Elpusztítja a vírust a fagyasztás?
Nem, meg se kottyan neki. Az olyan laborokban ahol vírusokkal dolgoznak, gyakran lefagyasztva tárolják őket.
Elpusztítja a vírust a főzés?
Igen. Laboratóriumi körülmények között folyékony közegben 15 perc 92°C hőmérsékleten minden koronavírust elpusztított.
Lehet ugyan olyanokat olvasni, hogy ez a vírus kevéssé hőérzékeny, és csak a forrás közeli hőmérséklet elég ahhoz, hogy elpusztítsa, de ez így nem teljesen igaz. Ennek a cikknek az alapja egy olyan tanulmány, ahol laboratóriumi körülmények közt tesztelték a vírusok hőinaktiválását. Az eredmény az volt, hogy az alacsonyabb hőmérséklet (56°C 30 percig, illetve a 60°C 60 percig) nem pusztítja el a vírusok 100%-át, de a 99,999 százalékát igen.
Szóval nem kell pánikba esni, arról azért nincs szó, hogy az alacsonyabb hőmérsékleten való hőkezelés nem működik. Ha biztosra akarsz menni, akkor válaszd a forralást.
fertőtlenítés, otthon, étel, kaja, vírus, főzés, hőkezelés, tisztítás
Elpusztítja a vírust a sütés, sütőben való hőkezelés?
Igen. Laboratóriumi körülmények között folyékony közegben 15 perc 92°C hőmérsékleten minden vírust elpusztított.
A szárazság a vírus számára általában mostohább körülményeket jelent, tehát ha mondjuk egy zsömlét raksz a sütőbe, mert attól félsz hogy a boltban megfogdosták, a pirítós készítés tökéletesen alkalmas a vírusmentesítésére.
fertőtlenítés, otthon, étel, kaja, vírus, sütés, hőkezelés, konyha, tisztítás
A mikró elpusztítja a koronavírust?
Ne tegyél fémet, papírt, ruhát a mikróba, mert meggyullad, és vehetsz új mikrót. Ne tegyél pénzt sem a mikróba (se érmét, se bankjegyet, se bankkártyát), mert meggyullad, és vehetsz új mikrót, pénz nélkül.
Egyelőre nem tudunk olyan kutatásról, ami kifejezetten azt nézte volna, hogy a mikró elpusztítja-e a koronavírust. Azt viszont tudjuk, hogy mit csinál a mikró más kórokozókkal, és ebből tudunk következtetni arra, mit tesz a koronavírussal. Kettő perc mikrózás elpusztítja az átlagos konyhában található kórokozók kilencvenkilenc százalékat, és kicsit hosszabb mikrózás megöli például az influenzavírust, a madárinfluenzát, a madár koronavírust, és még egy sor másik vírust is.
A mikró kétféleképpen tudja bántani a kórokozókat: vagy a hő öli meg őket, vagy a mikrohullámú sugárzás RNS/DNS károsító hatása (a te DNS-edet nem károsítja a mikró, mert nem tudod belepréselni magad).
A mikró által használt hullámhossz az étel víztartalmát nagyon hatékonyan melegíti fel, és ha fél órán keresztül 60°C hőmérsékletre melegíted a koronavírust, attól már elpusztul. Ha teljesen átforrósítod az ételt a mikróban, nagy eséllyel rövidebb idő alatt is elpusztul minden vírus benne.
A mikró belsejében a sugárzás nem egyenletes. Csak akkor lehetsz biztos benne, hogy a vírusok elpusztultak, ha teljes egészében kellően magas hőmérsékletre melegedett amit betettél.
étel, kaja, tisztítás, praktikus tanács, micsináljak, főzés, hőkezelés, tisztítás, konyha
Elpusztítja a vírust az alkohol?
Igen, ha elég tömény. 70% töménység és afölött a COVID-19 közeli rokona, a SARS koronavírus totálkáros lesz. 50%-os alkohol esetében néhány fertőzőképes vírusrészecske még maradhat, de jelentősen csökken a számuk. Az alkoholt nem szájon át kell alkalmazni ebben az esetben, hanem külsőleg: a fertőtlenítendő felületet töröld át.
Csak az etanol (etil-alkohol) jó erre?
Nem. Az alkohol az alkohol - jó a metil-, az izopropil, a 2-propanol, és ezek különböző arányú keverékei is megteszik, ha összességében elérik a kellően magas koncentrációt. A laborokon kívül ilyesmiket a téli szélvédőmosókban, szélvédő jégtelenítő spray-ben találhatsz. Ezeket - nyilván - ne idd meg, mert büdösek, mérgezőek. Felületek fertőtlenítésére alkalmazhatóak.
Sőt, működik a vírus ellen az aceton, vagy jobb híján akár 6% savtartalmú borecet is. A hatás kifejtéséhez idő kell (1-2 perc).
Elpusztítja a vírust a nagypapa kerítésszaggató pálinkája?
A kezeden igen, 70% töménység fölött teljesen, 50% töménységnél részben. Ha megiszod, akkor nem, mert benned felhígul.
Elpusztítja a vírust a C-vitamin?
Nem, egyelőre semmilyen igazolt hatása nincs a C-vitaminnak a koronavírus ellen. Folynak klinikai kutatások nagy dózisú C-vitaminnal Kínában, de annyi biztos, hogy néhány vitamin bekapása sajnos nem véd meg a fertőzéstől.
A vitaminok szedése főleg akkor jó ötlet, ha étrendünk amúgy sült krumplira és kólára korlátozódik. De nem jelentenek vírusellenes csodaszert.
fertőtlenítés, vitamin, megelőzés, kutatás, immunrendszer, c-vitamin
Antibiotikumok szedése megvéd a koronavírustól?
Nem. Az antibiotikumok általában véve csak baktériumok ellen hatásosak.
Elpusztítja a vírust a fokhagyma?
Valószínűleg nem. De finom, és a szaga segít betartani az emberek közt a 2 méter távolságot.
Elpusztítja a vírust a szaunázás?
Benned nem. Attól, hogy a szaunában akár 100+ °C hőmérséklet uralkodik, a tested belsejében a hőmérséklet a szokásos nagyjából 36°C marad, vagyis a vírust ez nem hatja meg.
A szauna hőmérséklete viszont a vírus 60°C feletti hőérzékenysége miatt alkalmas lehet rá, hogy a levegőben, illetve a bent kiterített törölközőn, ruhákon elpusztítsa a vírusokat.
Elpusztítja a vírust a forró fürdő?
Nem. Attól, hogy a kádban a víz forró, a vízbe merülő tested belsejében a hőmérséklet a szokásos nagyjából 36°C marad, vagyis a vírust ez nem hatja meg. A meleg fürdő pedig kifejezetten nem ajánlott, ha valaki lázas, ekkor inkább hűtő fürdőt javasolt venni.
Azt hallottam, hogy a kézfertőtlenítő gél vagy törlőkendő használata jobban véd a fertőzéstől, mint a szappanos kézmosás.
Nem. Az alapos kézmosás legalább olyan jó, mint a fertőtlenítő gél, ha a kezedet utána nem egy retkes törölközőbe törlöd, még jobb is. Nem csak inaktiválod a kezeden levő kórokozókat, de meg is szabadulsz tőlük.
fertőtlenítés, megelőzés, kézfertőtlenítő, szappan, kézmosás, micsináljak
Milyen gyakran kell a kéztörlő törölközőt kimosni?
Amilyen gyakran csak lehet. Ha sokan használják, a legjobb, ha kimosod naponta.
Elfogyott a kézfertőtlenítős szappanom, akkor most meg fogok halni?
Nem, a vírus ellen a hagyományos szappannal való alapos kézmosás is tökéletesen véd. A vírus burka kettős lipid réteg, amit a szappan felold: egyszerűen szétesik tőle. A kézmosásnál mellesleg nem cél a vírust végképp eltörölni - a szennyvízcsatornában sodródó gazdátlan vírusok már nem a te problémád, illetve ott úgysem húzzák sokáig.
fertőtlenítés, megelőzés, otthon, szappan, kézmosás, micsináljak, praktikus tanács, tisztítás
A hagyományos szappan is kifogyott.
Használj mosogatószert, vagy egyéb háztartási zsíroldót, tisztítószert, sampont, tusfürdőt, bármit, ami habzik - ha más nincsen, akár mosóport a kezed tisztítására. Ami oldja a zsírt, jó lesz.
fertőtlenítés, kézmosás, szappan, praktikus tanács, micsináljak, otthon
Elkaphatja a koronavírust a háziállatom?
Nagy valószínűséggel nem, azonban ismert néhány eset, amikor háziállat elkapta a vírust. A macskák, és általában a macskafélék erre hajlamosabbak, mint a kutyák - például az USA-ban egy tigris és Belgiumban egy háziállatként tartott macska is megbetegedett. De ez veszélytelen az emberre, macskáról-emberre terjedést nem írtak le. A macska is szerencsésen felépült.
Ugyanakkor a háziállatok fertőzésforrásnak tekinthetők abból a szempontból, hogy ha egy fertőzött alaposan leköhögi, vagy az összetüsszögött kezével megsimogatja, majd te is megfogod a kutyát, akkor megfertőződhetsz.
A kutya szabad levegőn, utcán való sétáltatása nem jelent a vírus összeszedésének szempontjából nagyon magas kockázatot. De ha a kutya beteg ember lakásában jár, vagy egy feltételezhetően beteg vagy fertőzött ember megsimogatja, akkor érdemes megfelelő kutyasampon használatával megfürdetni, mielőtt az ágyadba, foteledbe fekszik. A macskákat viszont inkább nem próbálnám meg lemosni.
Ha többet szeretnél megtudni a kutyák és macskák koronavírus fertőzésével kapcsoltban, a Zállatorvos videója minden kérdésedre választ ad.
kutya, macska, házikedvenc, fertőzés, állat, otthon, micsináljak, praktikus tanács
De nekem denevérem van.
A denevér nem háziállat, add vissza a Wachatiknak. A koronavírusos megbetegedés úgynevezett zoonózis. Zoonózisnak hívjuk azokat a betegségeket, amiknek a kórokozója valamilyen állatban élt eredetileg, de az örökítőanyaga kicsit megváltozott, így most már embereket is meg tud fertőzni. A koronavírus valószínűleg denevérről terjedt át az emberre, vagyis lehetséges, hogy Shikaka elkaphatja tőled, vagy akár megfertőzhet téged. A tünetek közben nem feltétlenül jelentkeznek rajta, és a vírus akár az ürülékével is terjedhet, hiszen ez emberben is így van.
kutya, macska, házikedvenc, háziállat, otthon, praktikus tanács, micsináljak
A madarak/a papagájom elkaphatja a koronavírust?
Eddig egyáltalán nem ismert olyan eset, ahol madarak elkapták volna a vírust.
Az állatok közül egy macskáról, sőt egy tigrisről is már kiderült, hogy hordozta a vírust. A madarak esetén ettől nem kell tartanunk, ugyanis nem az emlősök osztályába tartoznak, attól jelentősen különböznek. Ezért nagy valószínűséggel a vírus nem tud a sejtjeikhez hozzákapcsolódni.
A koronavírusokat négy nagy nemzetségbe soroljuk: alfa-, béta-, gamma-, és deltakoronavírusok. Jellemzően az alfa és béta az emlősöket támadja meg (ember, denevér, kutya, macska), míg a gamma és delta a madarakat, halakat támadó vírusokat foglalja magába. Az új koronavírus a béta nemzetségbe tartozik.
A vírusok alapvetően “nem szeretnek” egyik fajról a másikra ugrálni, és nagyon ritka esetben tesznek csak ilyet - ezért semmiképpen ne eresszük szélnek Lórit, sőt egyik háziállatunkat se! Ne terheljük feleslegesen ezzel se magunkat, se az állatvédő szervezeteket, akik szintén limitált kapacitással tudnak működni a karantén miatt!
házikedvenc, háziállat, madár, kutya, macska, fertőző, fertőzés, micsináljak, praktikus tanács
Azt hallottam, hogy a koronavírust mesterségesen hozták létre tudósok. Igaz ez?
Nem. Ezt a feltételezést tudományos alapokon abszolút megcáfolták. Az összehasonlító genomikai adatok alapján egyértelműen természetes eredetű. A vírus egy állatról ugorhatott át az emberre. Szóval nem katonai megbízásra készítették, és nem is az ufók jöttek és dobták le ránk.
Ne higgy el mindent, amit a közösségi médián látsz vagy mindenféle furcsa oldalon van fenn, hivatkozások nélkül! Mindig ellenőrizd a hír valódiságát, mielőtt elküldöd ismerőseidnek! Ne terjessz álhíreket!
Fog mutálódni a vírus? Ha igen, akkor mind meghalunk?
A vírus fog mutálódni, és egyszer mindenki meghal, de valószínűleg nem az új mutáns koronavírus hozza el az apokalipszist.
A mutálódás minden élő és szaporodó dolog természetes velejárója, csak a Jurassic park nem volt valami jó reklám neki. A vírus szaporodása abból áll, hogy sok másolatot készít saját magáról (nincsen külön anyukavírus meg apukavírus, nincsen ivaros szaporodás). Amikor a vírus szaporodik, akkor a babavírusok nem biztos, hogy pontosan ugyanolyanok lesznek, mint az eredeti volt, mert a másolódás során történhet hiba. Ezt hívjuk mutációnak.
Vannak olyan mutációk, amik fertőzésképtelenné teszik a vírust, és ezeknek nem lesznek utódaik. Vannak olyan mutációk, amik nem okoznak nagy változást, és észre sem lehet venni őket kívülről, csak akkor, ha megnézzük az élőlény DNS-ét, illetve a koronavírus esetében az RNS-ét. És vannak olyan mutációk, amiknek látni a hatását. Például, megeshet, mint ahogy az már sok másik kórokozó esetében megtörtént, hogy kialakul egy olyan mutáns vírus, ami nem okoz megbetegedést, amikor fertőz. Az ilyen vírus ellen nem fogunk védekezni, gyógyszert beszedni, mert nem zavar minket - így nagyobb eséllyel adjuk tovább, ami előnyt jelent a vírusnak. Egy ilyen ártalmatlanra mutálódott vírussal nem is törődnénk, továbbra is utazgatnánk vele, és a vírus már meg is hódította a világot.
A koronavírus egy mutációnak köszönheti valószínűleg azt is, hogy most embereket fertőzhet. A legtöbb kórokozó ugyanis nem tud csak úgy ugrabugrálni a fajok között. Az állatkertben a megfázott fókától például nem fogjuk elkapni a tüsszögést.
A koronavírusnak máris vannak mutációval létrejött változatai, amiről egy törzsfát itt lehet megnézni. A törzsfa olyasmi, mint a családfa, csak nem a nagyi van legfelül, hanem a déd-ük-nagy-szép-nagy-nagy-nagy-ősünk.
A vírusok nagyon gyorsan szaporodnak. Ameddig egy embernek kb. 18 évet kell várnia, hogy legyen belőle egy kisember, addig a vírusoknál ez inkább csak órák kérdése. A koronavírus megjelenése óta a vírus időszámítása szerint olyan, mintha évezredek teltek volna el. Ha emberek lennének, már feltalálták volna a kereket. Azért változik ez vírus gyorsabban, mint egy ember, mert adott idő alatt sokkal többször szaporodik, azaz többször van lehetősége mutálódni.
Hogyan mutálódhat úgy a koronavírus, hogy az nekünk, embereknek gondot okozzon? Minden sejt és minden vírus felszínének egyedi mintázata van, ami a rendszámtáblához hasonlóan azonosítja a viselőjét. Ezeket antigéneknek nevezzük. Amikor a testünk egy új kórokozóval találkozik, akkor a rendszámtábla alapján tudja, hogy az egy behatoló kórokozó, és nem a testünkhöz tartozik. Fertőzéskor a testünk megtanulja az antigént felismerni, és amikor legközelebb látja, már gyorsabban fog reagálni, és nem betegszünk meg. Ha viszont a kórokozóban egy olyan mutáció keletkezik, ami megváltoztatja egy kicsit valamelyik antigénjét, akkor a testünk nem fogja olyan jól felismerni, újra meg kell tanulnia. Az ilyen antigéneket érintő mutációk azért problémásak, mert a védőoltások is ezek alapján működnek. A védőoltás tanítja meg a testünknek, hogy hogy néz ki az antigén, és ha a víruson megváltozik ez a rész, akkor új oltást kell készíteni, és újra kell oltani az embereket.
A koronavírus olyan mint az influenza. Miért kellene aggódnom?
Bár a koronavírus az influenzához hasonló tünetekkel jelentkezik, mint a felső légúti fertőzés, izomfájdalom, láz, annál sokkal veszélyesebb! Az influenzát régóta ismerjük és tanulmányozzuk, van ellene oltás, amit évről éve sokan beadatnak - ők védettek. Ezzel szemben koronavírus teljesen új, oltás vagy hatékony gyógymód jelenleg nincs ellene.
A koronavírus terjedése sokkal gyorsabb: míg az influenza esetén egy ember átlagosan 1,3 személyt fertőz meg, ez a szám koronavírus esetén 2 körül mozog. Az influenza esetén a megbetegedettek nagyjából 1%-a kerül kórházba, és kevesebb, mint 0,1%-a hal bele.
Az új koronavírus esetében sokkal több a kórházi ellátást igénylő beteg, és a jelenlegi becslések szerint 1,2-4,5 százalék a halálozás a megbetegedettek körében. Vagyis a koronavírus sokkal veszélyesebb az influenzánál!
Aki kíváncsi a pontos számokra és előrejelző modellekre, az megnézheti itt.
Egy átlagos embernek körülbelül 150 közeli ismerőse van. Ha feltételezzük, hogy a járványt tényleg mindenki elkapja, az influenza 0,1 százalékos halálozási aránya azt jelenti, hogy szinte biztos, hogy nem ismersz egyetlen embert sem, aki az influenza miatt hal meg. A koronavírus 1,2-4,5 százalékos halálozási aránya azt jelenti, hogy minden embernek lenne 2-7 közeli ismerőse, aki a koronavírus miatt hal meg. Biztos vagyok benne, hogy nem szeretnéd, hogy ennyi közeli ismerősöd meghaljon a koronavírus miatt.
influenza, terjedés, betegség, tünetek, halálozás, járvány, kórház, kutatás
A koronavírus csak az idősekre veszélyes?
Nem, de az idősebb emberekben nagyobb valószínűséggel lesz súlyos lefolyású a betegség és nagyobb az esélye, hogy belehalnak, mint a fiatalok. Ugyanakkor ritkán a vírus súlyos tüdőgyulladást okozhat, ez fiatalokra is veszélyes lehet, így óvjuk egymást és magunkat, akár idősek, akár fiatalok vagyunk.
nagyi, fertőzés, terjedés, betegség, járvány, hozzátartozó, idősek, fiatalok
Mik azok a krónikus betegségek, amik miatt fogékonyabb lehetek a vírusra?
Jelenlegi ismereteink alapján úgy tűnik, a cukorbetegségben, szívbetegségben vagy tüdőbetegségben szenvedők esetén nagyobb az esély a komolyabb lefolyású betegségre, szövődményekre. Ha valamelyik betegségben szenvedsz, kövesd a megelőzési stratégiákat.
Amennyiben úgy gondolod, elkaptad a vírust, fordulj idejében orvoshoz! Fontos, hogy ne személyesen tedd ezt (hiszen akkor mindenkit végig fertőzhetsz, akivel találkozol), hanem telefonon hívd fel a háziorvosodat.
terjedés, fertőzés, betegség, cukorbetegség, asztma, vérnyomás, szívbetegség, micsináljak, orvos, háziorvos
A dohányzás növeli a kockázatát, hogy a betegség nálam súlyosabb lefolyású lesz?
Igen. A dohányosoknál magasabb a kockázata annak, hogy elkapják a betegséget, hiszen dohányzás során a kezünkkel megfogott cigarettavéget a szánkba vesszük, így a vírus könnyen a kezünkről a szánkba kerülhet. A dohányosoknál nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő tüdőbetegségek vagy kisebb tüdőkapacitás, ami nagyban növeli a rizikóját egy komolyabb lefutású betegségnek.
Tudósok azt is vizsgálják, esetleg magának a nikotinnak lehet-e szerepe a betegség lefolyásában.
Mikor lesz már ellenszer?
Két fő kérdés van, ami izgalomban tart mindenkit: az egyik, hogy mikor lesz oltás, ami megvéd minket a vírustól (ezekről itt olvashatsz), a másik pedig, hogy mikor lesz kezelés, amivel a súlyosabb eseteket meggyógyíthatjuk.
A koronavírus ellen sokféle – már forgalomban kapható – hatóanyagot tesztelnek. Ezek bevetése a leggyorsabb, hiszen a meglevő gyógyszert csak „le kell venni a polcról”. A sokféle molekula között egyre nehezebb kiigazodni, mert kipróbálásra váró hatóanyagból nincs hiány, és a kísérletek eredményei sokszor ellentmondanak egymásnak. Hogy lehet ez? Ráadásul minden hónapban jön egy hír, hogy bevált egy újabb kísérleti szer – akkor miért nincs még mindig gyógymód?
A látszólagos káosz oka az, hogy a klinikai kísérletek sajnos bonyolultak. Nem véletlenül piszmognak a kutatók egy-egy gyógyszerrel ennyit. Ha két kutatás eredménye ellentmond egymásnak, annak két oka lehet: az egyik az, hogy valójában nem ugyanazt vizsgálták (más dózis, időtartam, másféle hatóanyag, eltérő súlyosságú betegség, vagy más volt a kitűzött cél). A másik ok, hogy az egyik szimplán téved (mert mondjuk rosszul választotta meg a kontroll csoportot amihez viszonyít, vagy hibázott az eredmények elemzésekor), ilyen sajnos előfordul. Ismerve, hogy a tudomány így működik, ne éljük bele magunkat minden ígéretesnek tűnő csodaszerbe amiről hallunk, ha nem akarunk gyakran csalódni. A megbízható az, ami megalapozott és megismételhető. Megalapozott, mert a tudományos közösség véleménye szerint a felhasznált adatok megbízhatóak és a levont következtetés helyes. Még biztosabbak lehetünk benne hogy valami működik, ha egy másik, független kutatócsoport megismétli a vizsgálatot és hasonló eredményre jut.
Idén rengeteg csodaszernek tűnő molekula nevét kellett megtanulnunk, csak hogy aztán nagyjából el is felejtsük a legtöbbet. Lássuk hogy is volt ez!
Akkor most mi is van a klorokinnal?
Mi ez? Egy malária elleni illetve autoimmun betegségek (ezek olyan betegségek, amikor az immunrendszerünk a saját testünk valamelyik részére hiszi azt, hogy ellenség, és immunválaszt indít ellene, pl. SLE (szisztémás lupus erythematosus), reumatoid artritisz (RA) kezelésére használt gyógyszer. Szájon át adható, vagyis ez egy tabletta. A malária ellen azért működik, mert gátolja a parazita bizonyos formáinak szaporodását, az autoimmun betegségek esetében nem igazán tudjuk, hogy hogyan működik, de az biztos hogy hat: a klorokin enyhén elnyomja az immunrendszert, és ebbe a nem kívánt immunműködés is beletartozik.
Mit csinál? Valamilyen módon gátolja a vírus szaporodását, de nem vagyunk benne biztosak, pontosan hogyan. Az egyik lehetséges mechanizmus, hogy a klorokin növeli az endoszómáknak (a sejt egyik szervecskéjének) pH értékét - ez akadályozza a vírusfertőzés folyamatát, így védve a sejteket. Emellett felmerült, hogy az új koronavírus a betegek egy részénél az immunrendszer túlzott mértékű aktivációját okozza, és a klorokin elvileg ennek kivédésében is segíthet.
Mennyire jó? Sajnos nem nagyon. A fő gond az, hogy az a dózis, ami a koronavírus ellen hatékony lehet, már a kezelt betegnek is árthat. A nagy dózisban adott klorokin szívproblémákat okozhat, illetve meglévő szívritmus zavarokat súlyosbíthat, ami akár halálos is lehet. Mivel a kezelésre szoruló betegek jelentős része idősebb, és náluk a szívbetegségek eleve gyakoriak, ez nyilvánvalóan problémát jelent.
Konklúzió: olyan klinikai kísérlet, ami egyértelműen és megbízhatóan kimutatta volna, hogy a klorokinnal kezelt koronás betegek hamarabb felépülnek, nincs. Mivel a hatékonysága nem igazolt, a mellékhatásai viszont súlyosak lehetnek, a jelenlegi ajánlás az FDA szerint és nálunk is az, hogy koronavírus fertőzés kezelésére maximum kísérleti jelleggel, kórházban, szoros megfigyelés mellett szabad adni. A klorokinnal kapcsolatos érdeklődés a kezdeti lelkesedés után nagyon visszaesett, és a figyelem inkább a hidroxiklorokinra terelődött.
Akkor most mi is van a hidroxiklorokinnal?
Mi ez? A hidroxiklorokin egy klorokinhoz nagyon hasonló molekula, amit hasonló betegségek kezelésére használnak. A különbség az, hogy kisebb dózis is hatékony, ezért elég kisebb mennyiséget a tablettákba tenni belőle.
Mit csinál? A hatásmechanizmus általában véve hasonló, mint a klorokin esetében. A koronavírus ellen in vitro körülmények között (vagyis petricsészében, nem emberben vizsgálva!) hatékony volt, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a betegeken tesztelve is beválik.
Mennyire jó? Ez szintén vita tárgya. Egy francia kutatócsoport nagyon hisz a hidroxiklorokin hatékonyságában, és rengeteg beteget kezeltek vele. A nagy részünknek egy másik gyógyszert is adtak: egy azitromicin nevű antibiotikumot - erről azt feltételezik, hogy fokozza a hidroxiklorokin koronavírus elleni hatását a betegekben. Eredményeikkel két nagy gond van: az első, hogy mindenkit kezeltek, aki koronával jelentkezett náluk a kórházban, és nem volt olyan betegük, akit nem kezeltek volna a gyógyszerrel. Így nem tudjuk összehasonlítani a kezelt betegeket senkivel, és nem tudhatjuk, hogy a hidroxiklorokin valójában mennyit javít a betegek állapotán. Ők azzal érvelnek, hogy vannak irodalmi adatok arról, milyen a betegség lefolyása a nem kezelt betegekben, és ehhez lehet az eredményeiket viszonyítani. Ezzel az a gond, hogy nem biztos, hogy csak a hidroxiklorokin adása vagy nem adása volt a különbség a két összehasonlított betegcsoport között, merthogy aki kórházba kerül, az mindig kapni fog valamilyen kezelést a tüneteinek enyhítésére - az változó lehet, hogy mit - így az összehasonlított betegek nagyon más ellátásban részesülhettek. A másik gond, hogy az eredményeik alapján a hidroxiklorokint több más kórház is kipróbálta a saját koronás betegeinek kezelésére. Ezek a francia, és amerikai eredmények viszont azt mutatták, hogy a kezelés lényegében nem hatott. Hogy pontot tegyenek a vita végére, az NIH klinikai kipróbálást indított a hidroxiklorokin és az azitromicinnal kombinált hidroxiklorokin kezelés hatásosságának felmérésére, amiből az derült ki, hogy az önmagában alkalmazott hidroxiklorokin nem használ. A kombinált kezelés esetében a tesztet kénytelenek voltak leállítani - de nem a mellékhatások miatt, hanem azért, mert a hatóanyag körül olyan sok lett az ellentmondás, hogy a betegek egyszerűen nem kértek belőle.
Konklúzió: A jelenleg rendelkezésünkre álló bizonyítékok nem igazolják a hidroxiklorokin hatásosságát, az viszont biztos, hogy ez a kezelés veszélyes lehet azok számára, akiknek valamilyen ismert, vagy rejtett szívproblémájuk van.
Akkor most mi is van a lopinavir/ritonavir kombinációval?
Mi ez? A lopinavir/ritonavir, röviden LPV/r, vagy Kaletra egy eredetileg a HIV fertőzés kezelésére fejlesztett antiretrovirális (azaz retrovírus elleni) gyógyszerkombináció, amit szájon át lehet szedni.
Mit csinál? A lopinavir/ritonavir úgynevezett proteáz gátló. Amikor a vírusok szaporodnak, saját építőköveiket a gazdasejttel termeltetik meg. A vírus fehérjéinek elkészítéséhez a vírus proteáz enzimére is szükség van - ennek a működését gátolja ez a kezelés. Az eredmény az, hogy a termelt vírus fehérjék jó része félkész marad, és az új vírusok összeszerelése emiatt elakad.
Mennyire jó? Sajnos úgy tűnik nem nagyon. Egy súlyos koronavírusos betegeken végzett klinikai kísérletben 99 beteg kapott LPV/r kezelést, és 100 kontroll beteg kapott ugyanarra a betegségre hasonló ellátást LPV/r kezelés nélkül. A két csoportnál sem a gyógyultak számában, sem a halálozásban nem mutattak ki jelentős különbséget. Ez egyébként egy open-label klinikai teszt volt, vagyis mindenki tudta, milyen kezelést kapnak az egyes betegek, és a kezelést a tünetek jelentkezése után viszonylag későn kezdték meg.
Konklúzió: A lopinavir/ritonavir sajnos nem hatékony a koronavírus fertőzés kezelésére.
Akkor most mi is van az Arbidollal?
Mi ez? Az Arbidol vagy leánykori nevén umifenovir egy szélesspektrumú antivirális szer, úgynevezett indol-származék. Ez egy szájon át adható gyógyszer, eredetileg Oroszországban fejlesztették, ott és Kínában használták/használják influenza és egyéb légúti fertőzést okozó vírusok ellen.
Mit csinál? Az Arbidolnak kettős hatásmechanizmust tulajdonítanak: egyrészt köt a lipid membránokhoz, másrészt képes kötni a vírus és a sejt saját fehérjéihez is, melyek a sejten belüli szállítási folyamatokban vesznek részt. Így képes egyrészt gátolni a vírus sejtbe jutását, másrészt a vírus szaporodását, összeszerelődését és szállítását is a sejteken belül.
Mennyire jó? Az egyik vizsgálat során azt találták, hogy LPV/r kezeléssel kombinálva a vírus teszt hamarabb lett negatív mint a csak LPV/r kezelt betegeknél, valamint a CT eredményeik is jobbak voltak. Bár nagy hátránya ennek a vizsgálatnak, hogy csupán 33 beteg adatait tartalmazza. Egy másik esetben is csupán 44 beteget vontak be a kísérletbe, és itt nem találtak szignifikáns javulást a betegek állapotában a kezelések hatására.
Konklúzió: Úgy tűnik, hogy az Arbidol nem egy csodaszer, mert az eddigi eredmények ellentmondásosak, és egyértelmű jelentős javulást a kezelés hatására nem tapasztaltak. További nagyobb volumenű klinikai vizsgálatok szükségesek, hogy tisztábban lássuk, van-e valamennyi hatása.
Akkor most mi is van a favipiravirral?
Mi ez? A favipiravir (vagy Avigan) eredetileg influenzavírus fertőzés kezelésére kifejlesztett szélesspekturmú antivirális (azaz kifejezetten vírus elleni) szer, ami a vírusok RNS polimeráz enzimét gátolja. Szájon át, tabletta formában lehet szedni.
Mit csinál? A favipiravir valószínűleg úgy működik, hogy a vírusok RNS szintézisét zavarja meg, azaz azt akadályozza, hogy a vírus lemásolja magát. Amikor bevesszük, a testünkben átalakul az aktív hatóanyaggá, aminek nagyon jól csengő neve van: T-705 RTP. A vírusok RNS polimeráz nevű enzime (ami a vírus örökítőanyagát sokszorozza a fertőzött sejtekben) ezt a T-705 RTP-t összetéveszti az RNS természetes építőelemeivel, és tévedésből ezeket építi be a láncba. Ez pedig azt okozza, hogy a kész RNS hibás lesz, vagy nem is tud tovább épülni. Mivel a vírus RNS nem tud sokszorozódni, vírusok sem tudnak termelődni.
Mennyire jó? Még vizsgálják, hogy mennyire hatékony a koronavírus kezelésére. A klinikai kísérletekben a favipiravirt más antivirális szerekkel hasonlítják össze. Az egyik ilyen kísérletben azt mutatták ki, hogy a favipiravir kezelés valamivel hatékonyabb a lopinavir/ritonavir kombinációnál: a betegek tüdejének állapota többet javult, és hamarabb eltűnt a szervezetükből a vírus. Ezzel a tanulmánnyal két gond van: az egyik, hogy kevés betegen végezték (35 illetve 45 beteget kezeltek), a másik, hogy ez egy open-label kísérlet volt, vagyis mindenki tudta a kezelés alatt végig, hogy ki milyen gyógyszert kap. Ez azért baj, mert ha az ember nagyon szeretné, hogy egy kezelés hasson, akkor az orvosok és a betegek is sokszor akaratlanul felülbecsülik a kezelés hatékonyságát. Egy másik tanulmány a favipiravir hatékonyságát az arbidolhoz hasonlította. Ez szintén open-label vizsgálat volt, ahol a betegek és orvosok is tisztában voltak vele hogy ki melyik kezelési csoportban van. A favipiravirral kezelt betegek láza és köhögése hamarabb elmúlt, de összevetve, hogy egy hét kezelés után hány beteg lett jobban, azt találták, hogy a kétféle kezelés között nem volt különbség. Érdemes megemlíteni még, hogy várandós vagy szoptató nők magzatkárosító hatása miatt (és mert bekerül az anyatejbe) ezt a gyógyszert nem szedhetik.
Konklúzió: A favipiravir segíthet valamennyit a koronavírusos betegeken, de csodát nem tesz. Ahhoz, hogy megtudjuk mennyire hatékony, több betegen is ki kellene próbálni, lehetőleg “double-blind” vizsgálatban, vagyis úgy, hogy se a betegek, se az eredmények kiértékelését végző orvosok ne tudják, hogy ki milyen kezelést kapott.
Akkor most mi is van a remdesivirrel?
Mi ez? A remdesivir egy szélesspekturú antivirális szer, amit infúzió formájában kapnak a betegek. Eredetileg Ebola és Hepatitis C vírus fertőzések kezelésére fejlesztették ki, de ezek ellen a gyógyszer végül nem vált be.
Mit csinál? A kapott gyógyszert a szervezetünk sejtjei alakítják át a vírus ellen hatékony aktív hatóanyaggá. Ez a favipiravirhoz hasonlóan egy nukleotid analóg, vagyis hasonlít a vírus örökítőanyagának éptőköveire. Úgy működik, hogy a vírus RNS-ét sokszorozó enzim az épülő láncba a soron következő nukleotid helyett a gyógyszer molekulát építi be, és emiatt a láncnak vége szakad mielőtt teljesen felépülhetne. Vagyis a gyógyszer akadályozza hogy a vírus sokszorozza magát a betegek sejtjeiben.
Mennyire jó? A remdesivir kezelés kisebb mértékben ugyan, de képes volt gyorsítani a súlyos koronavírusos betegek felépülését. A vizsgálatot nagy számú (521 kontroll és 538 remdesivirt kapó) betegen végezték, és sem a betegek, sem az adatokat elemző orvosok nem tudták, ki milyen kezelésben részesül. Az eredmények azt mutatják, hogy a remdesivirrel kezelt betegek hamarabb felépültek, de a halálozás sajnos a kezelés ellenére is elég magas volt.
Konklúzió: Önmagában adva a remdesivir ugyan nem csodaszer, de kimutatható mértékben képes segíteni a koronavírusos betegeken. Jelenleg számos klinikai teszt vizsgálja hogyan lehetne növelni a hatékonyságát.
Akkor most mi is van az ivermectinnel?
Mi ez? Az ivermectin egy parazitaellenes gyógyszer: malária, férgek, tetvek, mindenféle gerinctelen élősködők elpusztítására használják az állatgyógyászatban és emberek esetében is. Tabletták, vagy különböző helyileg alkalmazható krémek, rácsepegtető oldatok formájában lehet kapni.
Mit csinál? Eredetileg parazitafertőzések kezelésére használták (és használják még ma is), mert a gerinctelen állatokban blokkolja az idegrendszer és az izmok kapcsolatát, így a paraziták lebénulnak tőle, az embernek illetve a kezelt háziállatoknak viszont nem lesz baja. A gyógyszer támadási pontját emlősökben a vér-agy gát védi, ezért minket nem károsít. Az ivermectinről idővel kiderült hogy sokféle vírus szaporodását is képes gátolni. Ilyenkor azt akadályozza meg, hogy a vírus fehérjéi bejussanak a fertőzött sejt sejtmagjába.
Mennyire jó? * In vitro*, vagyis petricsészében növesztett sejteken nagyon jól működik, de ez sajnos nem jelent semmilyen garanciát arra, hogy a betegeken is segít. A koronavírus leküzdéséhez viszonylag nagy dózisban kell alkalmazni az ivermectint - 2umol/liter koncentrációnál tapasztalták azt, hogy a vírusszaporodás a felére esett vissza. Vagyis sokkal nagyobb koncentrációban, mint amennyit a parazita fertőzés miatt ivermectinnel kezelt betegek vérében lehet kimutatni. Ez azt jelenti, hogy az a dózis amit a betegeknek komoly mellékhatások nélkül lehet adni, nem biztos hogy elég ahhoz, hogy a vírus szaporodását jelentősen gátolja. Kérdés, hogy szabad-e több ivermectint adni a betegeknek, mert a parazita fertőzések kezelésére használt dózisról tudjuk hogy kevés mellékhatással, biztonságosan lehet adni, de az ennél magasabb dózisokkal már jóval kevesebb a tapasztalat. Néhány kísérleti eredmény már rendelkezésünkre áll, és az eredmények nem rosszak, de az ujjongás ideje még nem jött el. Az alacsony esetszám illetve a megfelelő kontrollcsoport hiánya miatt ezek az eredmények nem elég meggyőzőek.
Konklúzió: Megbízható klinikai teszteredmények az ivermectin koronavírus elleni hatásosságáról még nincsenek, de több kipróbálás van folyamatban.
Akkor most mi is van a plazmával?
Mi ez? Amikor az immunrendszer a szervezetre veszélyes idegen anyaggal vagy kórokozóval találkozik, akkor azt ellenanyagokkal semlegesíti. Ezeket a vérből ki lehet nyerni, és ezzel az egyik emberben (vagy állatban) kialakult védelmet “át tudjuk ültetni” egy másikba. Így működnek például a kígyómarás esetén beadott ellenszérumok is: ezeket úgy készítik, hogy a kígyóméreggel beoltott állatok véréből kinyerik az antitesteket tartalmazó szérumot, amivel aztán meg lehet menteni az olyan kirándulók életét akik a rövidebbet húzták a mérgeskígyókkal való találkozás során.
Mit csinál? A vírusok ellen alkalmazott passzív immunizálás (vagy más néven kovaleszcens plazma kezelés) nagyon hasonló elven működik. Amikor a koronavírus megfertőz valakit, az immunrendszere ellenanyagokat termel a vírus semlegesítésére. A gyógyultak véréből ezeket az antitesteket ki lehet nyerni, és más, rosszabb állapotban lévő betegeket lehet vele kezelni. Az emberi eredetű antitesteket a szervezetünk sokkal jobban elfogadja, mint az állatok véréből tisztítottakat, ezért előnyösebb ilyet használni ha erre van lehetőség. Az egyik emberből a másikba ilyen módon átvitt védelem nem tartós: néhány hétig marad meg, amíg a kapott antitestek ki nem ürülnek a vérből - ezért hívják “passzívnak” az ilyen típusú immunizálást. De nem kell aggódni, mire ez megtörténik, a passzív immunizálást kapó betegek immunrendszerének lesz ideje rá, hogy saját antitesteket állítson elő a vírus ellen.
Mennyire jó? Sokféle kórokozó ellen használtak már sikeresen hasonló eljárást, így szinte garantált, hogy működni fog, a kérdés csak az, hogy mennyire lesz hatékony? Ez sok mindentől függ, de valószínű, hogy a már nagyon súlyos, életveszélyben lévő betegek állapotán kevesebbet tud majd segíteni: a plazma kezelés a vírusokat semlegesíti: “csak” azt éri el, hogy ne tudjanak több sejtet fertőzni. A szervezet már meglévő károsodását visszafordítani nem tudja, a már elpusztult tüdősejteket nem képes életre kelteni - a szövetek regenerálása már a beteg szervezetének a feladata lesz, és a gyógyulása azon múlik majd, hogy a vírus által legyengített állapotban erre mennyire képes.
Egy kínai tanulmány a plazma kezelés hatékonyságát vizsgálta a koronás betegek kezelésében, erről itt olvasható egy öszefoglaló. Mialatt a vizsgálat zajlott, Kínában sikerült a vírust feltartóztatni, így végül csak 52 beteg került a plazmával kezelt és 51 a csak általános kórházi ellátást kapó betegek csoportjába. A vizsgálat nem volt “double-blind”, és a plazma kezelést viszonylag későn, a tünetek jelentkezése után átlagosan 30 nappal kezdték meg. Mivel a betegeknél nem egyformán súlyos tünetek jelentkeztek, mindkét csoportban megkülönböztették a súlyos és életveszélyes állapotban lévő betegeket. Az eredmények azt mutatták, hogy a súlyos állapotú betegeknél a plazmával kezeltek közül többen épültek fel a betegségből, mint a kezeletlen csoportban. Az életveszélyes állapotú betegek esetében viszont sajnos a plazma kezelés nem segített.
A gyógyult betegek plazmája drága kincs, mert donorok száma korlátozott. Aki enyhe tünetekkel, vagy akár tünet nélkül vészeli át a vírust, jó eséllyel nem is tudja, hogy koronavírusa volt, és alkalmas lehet plazmadonornak, így rá nem számíthatunk. Azok akik komolyan megbetegszenek pedig nem feltétlenül alkalmasak donornak (például a társbetegségeik vagy legyengült állapotuk miatt). Donorként csak azok jönnek szóba, akik bizonyítottan átestek a fertőzésen, van elég antitest a vérükben, és általában jó egészségnek örvendenek - ők pedig egyelőre kevesen vannak.
Konklúzió: A plazmával való kezelés legnagyobb hátránya, hogy ez a gyógyszer csak a gyógyult donorok véréből állítható elő. Ha sok beteget kell kezelni, ehhez rengeteg önkéntesre van szükség, hogy minden beteg gyógyítására jusson plazma.
Akkor most mi is van a tocilizumabbal?
Mi ez? A tocilizumab (más néven atlizumab) egy úgynevezett monoklonális antitest típusú gyógyszer, amit infúzióban adnak a betegeknek. A monoklonális elnevezés azt jelenti, hogy a gyógyszerben található minden antitest molekula teljesen egyforma (a plazma esetében ez például nem így van, abban nagyon sokféle, különböző kórokozó ellen ható antitest található). Az antitesteket általában az immunsejtek termelik, de a tocilizumabot nem emberekből nyerik ki, hanem in vitro, steril laboratóriumi körülmények között nevelt sejtek állítják elő az antitestet, és a gyógyszert ebből készítik.
Mit csinál? Ez az antitest nem a vírus ellen hat, hanem egy IL-6 nevű molekula receptorát ismeri fel. A tocilizumab kezelés a súlyos koronavírus fertőzéses betegekben előforduló citokin vihar gyógyítására szolgál. Ilyenkor a betegek testében hirtelen nagyon sok IL-6 (és más gyulladásos citokin) termelődik, ami az egész szervezetet súlyosan érinti és akár halálos is lehet. A tocilizumab nem hagyja a sejtekhez kötődni a betegek szervezetében az IL-6-ot, így semlegesíti a káros hatását.
Mennyire jó? Egyelőre még keveset tudunk erről, mert még csak néhány klinikai kísérlet eredménye áll rendelkezésünkre. Ebben a kínai kísérletben csupán 21 súlyos vagy kritikus állapotú beteget kezeltek tocilizumabbal - kezeletlen kontroll csoport a vizsgálatban nem volt. Eredményeik alapján a tocilizumab kezelés hatására a betegek állapota jelentősen javult: egy nap alatt lement a lázuk, az ötödik napra sokat javult a vér oxigén szintje, és végül mind felgyógyultak a betegségből.
Konklúzió: A tocilizumab hatásosságáról akkor tudunk majd biztosat, ha olyan kísérletekben is eredményesnek bizonyul ahol több beteg vesz részt a vizsgálatban, és hasonló ellátásban részesülő kontrollcsoporthoz viszonyítva is egyértelműen hatékonynak tűnik a kezelés.
Influenzára minden évben beoltatom magam. Ez a védőoltás nem jelent védelmet a koronavírussal szemben is?
Az influenza egy másik vírus, ami ellen más immunválasz alakul ki, így ez az oltás a koronavírus ellen nem véd meg.
Azt hallottam, az védett lehet, aki megkapta a BCG vagy a Pneumococcus (tüdőgyulladás) elleni védőoltást.
Erre nincs bizonyíték, ezek a védőoltások csak az adott baktérium ellen jelentenek biztos védelmet.
A BCG a TBC (tuberkolózis, gümőkór) elleni, a “tüdőgyulladás vakcina” a Pneumococcus elleni védőoltást jelenti. A BCG Magyarországon (1954-től) kötelező védőoltás a csecsemőknek, de idősebb embereknek vagy ha munkavédelmi szempontból szükséges, szokás emlékező oltást is beadatni. A tüdőgyulladás vakcinát idősebb korosztálynak szokták az influenza oltás mellé ajánlani.
Tudósok statisztikai módszerekkel kimutatták, hogy a BCG oltottságnak és a koronavírus halálozásnak az egyes országokban lehet köze egymáshoz. Ezen kívül úgy tűnik, hogy a BCG oltás megelőző oltásként például az influenza oltásra adott immunválaszt hatékonyabbá teszi. Ezért jelenleg több országban is tesztelik, hogy a BCG oltás esetleg felturbózhatja-e a veleszületett immunrendszert, hogy ezzel segítsen a vírus legyőzésében.
Ezzel kapcsolatban azonban még nincs semmilyen klinikai eredmény! Ha ez igaznak is bizonyul, az sem jelenti azt, hogy a betegséget nem kaphatod el: csak a gyorsabb és enyhébb lefolyásban segíthet, de az idősebb, legyengült szervezettel rendelkezőknek vagy egyéb kockázati csoportba tartozóknak nem jelent biztos védelmet. Tehát ha kaptál BCG oltást, az nem jelenti azt, hogy nem kell továbbra is fokozottan kell figyelned, hogy ne kapd el a koronavírust!
Azt is fontos itt megemlíteni, hogy nem tudhatjuk pontosan, a BCG oltás mennyi ideig jelent védelmet számunkra, ez lehet az oltást követően 15, de akár 50 év is!
védőoltás, gyógyszer, ellenszer, tbc, orvos, kutatás, bcg, tbc, oltás, vakcina
Folynak olyan irányú kísérletnek, hogy legyengített vírussal vagy esetleg a vírus egy részével oltsanak be embereket?
Sokféle módon lehet védőoltást készíteni, és a koronavírus esetében a kutatók majdnem minden lehetséges módszer fejlesztésébe bele is vágtak.
Lássuk, milyen vakcinák készülnek, és melyik mit tud!
Minden védőoltás úgy működik, hogy előre bemutatja az immunrendszerünknek, hogy néz ki a kórokozó, így amikor megfertőződünk, és “élesben” találkoznak, a szervezetünk már felkészülten várja, hogy felvehesse a harcot a betolakodóval. Hogyan lehet bemutatni az immunrendszernek a koronavírust?
A legegyszerűbb módszer, hogy veszünk egy adag koronavírust, és azt harcképtelenné tesszük, majd az ártalmatlan vírusokat beadjuk az oltással. Az immunrendszerünk ezeket darabokra szedi, és alaposan felfegyverkezik a koronavírus ellen. Így működnek a legyengített vagy elölt kórokozót tartalmazó vakcinák. A legyengített kórokozóval kapcsolatban az a probléma, hogy nagyon óvatosan kell kiválasztani a törzset, amit az oltáshoz szeretnének használni, és hosszas előkísérletek szükségesek, nehogy véletlenül éppen mi okozzunk betegséget az oltás beadásával. Ugyanezen okból az elölt kórokozót is alaposan tesztelni kell: biztosra kell mennünk, hogy nem okoz bajt.
A vírus veszélyességét teljesen kiküszöböljük, hogyha azt nem is használjuk az oltásban, hanem csak kiválasztunk egy szimpatikus fehérjét ami rajta van, és az immunrendszer válaszát csak ez ellen a fehérje ellen fogjuk kiprovokálni. A koronavírusnál ez az oltás a felszíni kis tüskéjével (ún. spike fehérjével) történik. Ezt az immunrendszer a vírus felszínén hatékonyan felismeri, a vírus pedig nem nagyon tudja mutációval megváltoztatni a spike fehérjét, mert fertőzéskor a sejten való megtapadásához mindenképpen szüksége van rá. A vírus rokonai körében (SARS-CoVI és MERS-CoV) már bizonyítottan müködő vakcinákat hoztak létre ezen az alapon. Végül a SARS-CoVI vakcina klinikai kipróbálása elmaradt a járvány lezajlása és az érdeklődés hiánya miatt.
A spike fehérje egyébként nem az egyetlen lehetséges célpont: az oltások készítői számos fehérjéből válogathatnak a vírus felszínén, és nem is feltétlenül muszáj a teljes fehérjét beoltani - ha előre sejtjük, hogy a fehérje melyik részlete fogja az immunrendszer érdeklődését felkelteni, akkor elég azt a darabkát beadni. Az új koronavírus esetében azért nincsenek még teszteredmények ilyen típusú oltóanyagokkal, mert előbb le kell gyártani a fehérjét és meg kell bizonyosodni róla, hogy felveszi a természetes szerkezetét, ami bizony időbe telik.
De mit tehetünk ha szorít minket az idő? A fehérjék termelését meg lehet spórolni, ha a fehérjét kódoló DNS-sel vagy RNS-sel oltunk. Ezért a fejlesztési versenyben jelentős helyzeti előnnyel indulnak az RNS alapú és DNS alapú vakcinák, ugyanis ezeket sokkal gyorsabban el lehet készíteni.
védőoltás, immunrendszer, gyógyszer, ellenszer, kutatás, vakcina, kutatás
Mindig kialakul immunitás ha megfertőződünk? Akkor is, ha végig tünetmentesek maradunk? Ha lesz védőoltás, ilyenkor is be kell adatni?
Mindig kialakul immunitás, akkor is, ha tünetmentesen megy végig a fertőzés rajtunk. Azt, hogy ez meddig marad fenn, hetekig vagy évekig biztosít-e a a vírus ellen védelmet, egyelőre nem tudjuk biztosan.
A szerológiai tesztek alkalmasak arra, hogy kimutassák, ha valaki már átesett a betegségen - akár tünetmentesen is - és védett ellene. Bár még nem tudjuk mennyi ideig marad meg az immunitás, a közeli rokon SARS-CoVI alapján ez akár 2 év is lehet.
Ha sikerül kifejleszteni egy védőoltást, akkor azoknak nem szükséges beadatni, akik már találkoztak a vírussal, csak akkor, ha már nem mutatható ki szerológiai teszttel náluk az immunitás. Az is előfordulhat, hogy a vírus spontán mutációja miatt kialakul egy olyan új változat, amit a régi antitestek nem ismernek fel, így újra elkaphatjuk a betegséget. Ebben az esetben az új változat elleni védőoltást mindenkinek érdemes beadatni.
immunrendszer, antitest, szerológia, tesztelés, fertőzés, fertőző, fertőzött, kutatás, védőoltás, vakcina, teszt
ACE-gátló gyógyszert szedek, és azt hallottam, hogy emiatt nagyobb valószínűséggel kapom el a vírust. Ez igaz?
Nem, jelenleg erre nincs bizonyíték. Arra viszont van, hogy a magas vérnyomásra szedett gyógyszerek elhagyása miatti hirtelen vérnyomás emelkedés halálos lehet, vagy maradandó károsodást okozhat.
Elég pocsék lenne, ha amiatt kapnád el a vírust, mert a gyógyszer elhagyása miatt kórházba kerülsz, és ott valaki megfertőz. Szedd tovább az ACE-gátlót, és vigyázz magadra! A vírus ellen a legjobban az véd, ha nem találkozol vele.
betegség, fertőzés, gyógyszer, micsináljak, praktikus tanács, vérnyomás, otthon, ACE-gátló
ACE-gátló gyógyszert szedek, és azt hallottam, hogy ha elkapom, a gyógyszer miatt a vírusfertőzés nálam nagy eséllyel súlyosabb lefolyású lesz. Ez igaz?
Nem, jelenleg ezt semmi nem bizonyítja. Szedd tovább, és ha felmerül, hogy koronavírus fertőzésed van, az ACE-gátló szedését jelezd az orvosodnak, mint minden más rendszeresen szedett gyógyszert is.
Néha van arra lehetőség, hogy másik gyógyszerrel rendben tartsd a vérnyomásod, de nem minden esetben. Bizonyos kórállapotok esetén ezek a gyógyszerek kötelezően alkalmazandók, a súlyosabb szövődmények megelőzésére. Ezek bizonyított dolgok, ezzel szemben az ACE gátlók vírussal összefüggő hatásai nem.
betegség, gyógyszer, micsináljak, praktikus tanács, ACE-gátló, vérnyomás, otthon
Ibuprofent (Advil, Algoflex, Brufen, Dolgit, Dolowill, Ibumax) szedek, és azt hallottam, hogy ha megfertőződök, a gyógyszer miatt a vírusfertőzés nálam nagy eséllyel súlyosabb lefolyású lesz. Ez igaz?
Nem, jelenleg ezt semmi nem bizonyítja. Bizonyos tanulmányok kimutatták, hogy a súlyos szövődmények gyakrabban fordulnak elő azok esetében, akik ibuprofent szednek, mások nem találtak ilyen összefüggést. Ok-okozati összefüggést kimutatni máig nem sikerült - vagyis nincs arra bizonyíték, hogy a súlyos megbetegedéseknél az ibuprofen lenne a ludas.
Akik folyamatosan fájdalomcsillapítót szednek, nem azért teszik, mert szeretik az ízét, hanem mert fájdalommal járó alapbetegségük van. Ha mellé még a koronavírust is elkapják, nincs mit csodálkozni rajta, ha súlyos állapotba kerülnek. De az ok nem feltétlenül a fájdalomcsillapító.
Ha ez nem nyugtatott meg, szükség esetén a lázadra, fájdalmadra szedhetsz pl. Paracetamolt, vagy Algopyrint. Ezek egyike sem vényköteles. Ha nem kapsz a szokásos láz vagy fájdalomcsillapítóból, amit szedsz, hanem valami más van helyette a patikában, különösen fontos, hogy olvasd el rendesen a dobozban lévő tájékoztatót. A gyógyszer hatóanyaga, vagy a hatóanyag mennyisége más lehet, mint amit eddig szedtél. Emiatt lehet, hogy nem ugyanannyit kell bevenned belőle, vagy a betegséged, más gyógyszereid miatt számodra nem ajánlott a szedése. Paracetamol esetén például különösen fontos, hogy ne vegyél be az előírtnál nagyobb adagot. Ha aggódsz a mellékhatások miatt, lázcsillapításra hűtőfürdőt is vehetsz.
Ha orvosi utasításra eddig kifejezetten ibuprofent szedtél, nyugodtan szedd tovább, amikor kell, és persze vigyázz magadra.
gyógyszer, micsináljak, láz, praktikus tanács, fejfájás csillapító, fájdalom csillapító, ibuprofen, kutatás
Fáj egy kicsit a torkom. Mit tegyek? Jó ha torokfertőtlenítő tablettát szopogatok vagy igyak forró teát?
Ártani nem árt, bár nem biztos, hogy használ. A torokfájás önmagában nem jelenti azt, hogy koronavírusod van. A koronavírus nem a torkodban okoz nagy problémát, hanem a tüdődben, azon pedig a torokfertőtlenítő tabletta nem segít.
Egy hete köhögök. Lehet koronavírus?
A köhögés önmagában nem jelenti azt, hogy koronavírusod van, lehet egy egyszerű megfázásnak is a tünete. Sok embernél a koronavírus nem, vagy csak nagyon enyhe tüneteket okoz. Azt, hogy tényleg koronavírusos vagy-e, csak a laborteszt tudja biztosan megállapítani.
Akármi miatt is köhögsz, fontos, hogy kövesd az előírt szabályokat, tarts 2 méter távolságot mindenkitől és moss gyakran kezet.
gyógyszer, orvos, köhögés, micsináljak, praktikus tanács, tünetek
Honnan tudom, ha koronavírusom van?
A dolog rendkívül gyanús, ha koronavírus fertőzöttel való találkozást követően jelentkeznek légúti tüneteid. Jellemző a láz, köhögés, légszomj, rossz közérzet, orrfolyás, étvágytalanság, izomfájdalom. A fertőzöttek egy része átmenetileg elveszíti a szaglását.
A betegek kisebb részénél a tünetek közül először hasmenés és hányinger jelentkezik. Ez azért van, mert a koronavírus nem csak a légutak, hanem a bélrendszer sejtjeit is képes fertőzni.
Nem biztos, hogy mindegyik tünet jelentkezik, sőt, az sem biztos, hogy produkálsz bármilyen tünetet. Biztosan csak akkor tudhatod, hogy fertőzött vagy-e, ha tesztelnek.
tesztelés, beteg, betegség, micsináljak, praktikus tanács, tünetek, köhögés, láz
Ha tíz másodpercig fájdalom és köhögés nélkül benn tudom tartani a levegőt, akkor tényleg nem vagyok koronavírusos?
Nem, ettől még lehetsz koronavírusos. Az emberek egy része teljesen tünetmentesen hordozza a vírust, másoknál csak enyhe megfázásszerű tüneteket okoz. A laborvizsgálat az egyetlen mód, hogy megtudd, fertőzött vagy-e.
micsináljak, praktikus tanács, tesztelés, orvos, tünetek, álhír
Ha nem érzek szagokat, az lehet a koronavírus miatt?
Koronavírusos betegekben gyakori a szaglóérzék csökkenése vagy elvesztése. Az embereket megbetegítő más koronavírusok egy része náthaszerű tüneteket okoz, és aki volt már náthás tudja, hogy ilyenkor az ember rosszul érzi a szagokat és ízeket. Vagyis ez nem annyira váratlan. A szaglás és ízérzékelés kiesése a betegek egy részénél egészen meglepő mértéket ölthet.
Az, hogy romlott a szaglásod, nem jelenti azt, hogy az új koronavírus járványt kaptad el. Az is lehet, hogy egyszerűen náthás vagy. És az, hogy tökéletesen érzel minden szagot és ízt, nem jelenti azt, hogy nem vagy fertőzött, hiszen a tünetek nem mindenkinél alakulnak ki.
Ezért nem lehet az otthon található dolgok szagolgatásán alapuló egyszerű és olcsó tesztet kitalálni a koronavírusra.
tünet, tünetek, otthon, fertőzés, fertőzött, orvos, teszt, tesztelés, elkaptam, szaglás
Ha megfertőzött a koronavírus, mennyi idő alatt fognak kijönni rajtam a tünetek?
Ez változó. A betegség tünetei általában a fertőzés után minimum 2, maximum 14 nappal jelentkeznek. De a vírusfertőzés nem mindenkinél okoz tüneteket. Egyes vizsgálatok szerint a megfertőzöttek jelentős része semmilyen tünetet nem tapasztal.
Ha több vírus jut be a szervezetembe, akkor betegebb leszek, mintha csak kevés?
Nagyon nehéz megmondani, hogy mennyi a tényleges vírusmennyiség, ami a pácienseket éri (azaz, hány vírus jut beléd, amikor leprüszköl egy fertőzött). A tesztek elvégzésére általában csak napokkal később kerül sor, és nem tudjuk, hogy az egyes emberekben a fertőzéstől kezdve a betegség kialakulásáig egyforma sebességgel szaporodnak-e a vírusok.
Ilyen információhoz csak állatmodellek segítségével juthatunk. Egereknél influenza esetén súlyosabb betegség alakult ki amikor nagyobb mennyiségű vírussal fertőzték őket. Az új koronavírus esetén egyelőre csak a tesztelt pozitív mintákban mért mennyiségről van adatunk. Ezek az eredmények is ellentmondásosak és függhetnek a mintavétel sikerességétől is.
Nanchangi (Kína) kutatók 76 beteget vizsgálva azt találták, hogy az orrból vett mintákban található vírusok száma összefüggést mutat a betegség súlyosságával. Vagyis ez azt jelentené, hogy minél több vírust tudunk kimutatni az orrban/garatban, annál rosszabb a betegség várható lefolyása. Ez az eredmény egybecsengene több vírus esetén leírtakkal is, ugyanezt megfigyelték például influenza vagy a rokon SARS-CoV1 esetén is.
Ugyanakkor más kutatók pont ennek az ellenkezőjét találták. Például egy Lombardiában (Olaszországban) végzett kutatás szerint a betegséget mutató és nem mutató fertőzött emberek orrváladékában lévő vírusok mennyisége nem különbözött. Az olaszokon kívül egy másik kínai kutatás is azt mutatta ki, hogy nem lesz betegebb az, akinek több vírust lehet az orrában kimutatni. Ezek az eredmények azonban nem mondják meg, hogy eredetileg hány vírus fertőzte meg a beteget!
Összességében egyelőre nem tudjuk, hogyan függ össze a szervezetbe jutó vírusok száma és a betegség súlyossága, ehhez még további állatkísérletek szükségesek. Az egészen biztos, hogy a betegség gyorsan terjed és - ahogy a fentebbi eredmények is mutatják - a tünetmentesek is terjeszthetik a vírust, ezért a legjobb, ha teljesen elkerüljük a találkozást a vírussal!
Mit tegyek, ha gyanús tüneteket veszek észre magamon amikor nem otthon vagyok?
Ha például a munkahelyen azt veszed észre, hogy kezdesz lebetegedni, a legjobb ha azonnal hazamész. Amikor a koronavírusos megbetegedés tüneteit először észleljük magunkon, azok általában nem olyan hirtelen és nagy hevességgel jelentkeznek, hogy ne tudnánk például autóval hazavezetni. A tömegközlekedés használatát viszont érdemes elkerülni, mert - mivel úgy tűnik, hogy az ürített vírusok mennyisége a betegség kezdetekor a legnagyobb - ha tényleg koronavírusod van, ilyenkor rendkívüli mértékben fertőző vagy!
A tesztelést a háziorvosod kérheti, ezért mielőbb értesítsd telefonon. Kikérdez majd a tüneteidről, és eldönti, szükség van-e a tesztre. Ha másik városban dolgozol, és nem a lakóhelyeden vagy amikor a tünetek jelentkeznek, előfordulhat hogy haza kell utaznod, hogy a háziorvosod megszervezhesse a tesztelést.
Ha azt gyanítod, hogy megfertőződtél, igyekezz minél kevesebb emberrel találkozni.
fertőzés, fertőzött, orvos, praktikus tanács, micsináljak, elkaptam, háziorvos, tünet
Szeretném ha letesztelnének koronavírusra. Hogy kapok tesztet?
Ha szerinted megfertőződtél, de úgy érzed, hogy túléled, és az otthoni ágynyugalomtól jobb lesz, akkor maradj otthon. Hívd fel a háziorvosodat, és jelezd neki, hogy szerinted megfertőződtél. A háziorvos értesíteni fogja a helyi koronavírusosokat kezelő kórházat, vagy pedig elmondja neked, hogy mi a teendőd.
Amennyiben nem szorulsz kórházi kezelésre, akkor nem fognak bevinni kórházba. Ha tesztelni fognak téged koronavírusra, az ezzel kapcsolatod főbb tudnivalókat megtalálod itt. Az is megeshet, hogy az orvosok úgy ítélik meg, nem fognak téged letesztelni. Ettől ne ess pánikba. A teszt egyelőre még nem olcsó, ráadásul kevesebb van belőle, mint amennyi ember él a Földön. Ha megtudod tenni, hogy otthon maradsz két hétig, akkor ne erőltesd a tesztelést.
Ha nem érzed magadat nagyon rosszul, és az orvosod sem biztat külön arra, hogy menj be a kórházba, akkor inkább maradj otthon, és tekintsd magad fertőzöttnek. Ha tényleg fertőzött vagy, azzal, hogy besétálsz a kórházba letesztelni magadat, csak még több embert fertőzöl meg.
Ha annyira rosszul vagy, hogy kórházi ápolásra szorulsz, akkor értesítsd a háziorvosodat telefonon az állapotod romlásáról. Ha nincs háziorvosod, vagy nem tudod elérni, te magad is hívhatod a megyei ügyeleti számot, vagy sürgős és indokolt esetben a mentőket. A diszpécsernek jelezd, hogy szerinted koronavírusos vagy, és hogy úgy gondolod, kórházi ellátásra van szükséged. A diszpécser kikérdez téged, és küld egy mentőt, akik lehet, hogy csak a helyszínen megvizsgálnak, és lehet, hogy be is visznek a kórházba.
tesztelés, PCR, micsináljak, praktikus tanács, háziorvos, kórház, elkaptam
Miért az egészségügyi dolgozóknak kell a teszt, engem miért nem muszáj letesztelni?
Ha szerinted megfertőződtél, maradj otthon. Az átlagember kevés másik átlagembert fog megfertőzni, ha megbetegszik, ahhoz képest, hogy mennyit képes megfertőzni az, akinek az a munkája, hogy emberekkel találkozzon. Például egy orvos, bolti eladó vagy sofőr.
Egy fertőzött orvossal nem csak az a baj, hogy ha komolyan megbetegszik a koronavírustól, akkor nem lesz, aki téged meggyógyítson, hanem az is, hogy amíg kiderül, hogy fertőzött, végig tudja fertőzni az összes páciensét, a többi orvost, a nővéreket, a kórház takarítóit, és mindenkit, akire ránézett reggel a metrón.
Ha tudjuk, hogy az orvos/bolti eladó/villamosvezető/taxis fertőzött, akkor elkülöníthetjük házi karanténban, ami ez esetben a környezetét védi. Ha nem tudjuk egy orvosról, hogy fertőzött, akkor végigfertőz naponta több tucat embert, mielőtt túl beteg lesz, hogy a munkáját végezze.
Ahhoz, hogy tudjuk, fertőzött-e egy orvos, mindegyiket tesztelni kéne pár naponta. Ehhez sok teszt kell. Ezért is fontos, hogy ha te úgy érzed, hogy képes vagy együtt élni a bizonytalansággal, hogy tényleg elkaptad-e a koronavírust a prüszkölő szomszédodtól vagy csak azért köhögsz, mert túl sokat szellőztettél a hidegben, akkor inkább ne ragaszkodj a teszthez.
teszt, PCR, tesztelés, orvos, terjedés, járvány, kutatás, elkaptam, kórház
Mi történik, amikor valakit koronavírusra tesztelnek?
Kétféle eljárás van itthon jelenleg. A torok vagy orrváladékból vesznek mintát egy hosszú fülpiszkáló pálcikára emlékeztető eszközzel, amit egy RT-PCR nevű eljárással vizsgálnak meg, hogy van-e benne koronavírus. Nagy eséllyel ezt fog veled is történni. Ahhoz, hogy minél nagyobb eséllyel lehessen látni, hogy ott van-e a vírus a torkodban, ha tudod, hogy tesztelésre mész, előtte ne egyél, ne igyál, ne öblíts szájat, és ne moss fogat.
A másik, úgynevezett szerológiai teszt módszer során vért vesznek, amiben ki lehet mutatni az immunrendszerünk által a vírus ellen termelt ellenanyagot.
A koronavírus RNS-ét kimutató precíz RT-PCR-es tesztelés trükkös dolog. Nem sok helyen van az elvégzéséhez megfelelő labor és személyzet, és egy adag minta letesztelése gyakorlott személynek is órákba telik, ezért nem tudunk tesztelni folyamatosan mindenkit.
Mire jó a PCR teszt, és miben más a szerológiai?
A PCR teszt során orrból vagy garatból vesznek mintát: vagy egy hosszú fülpiszkálószerű pálcika vattás végével, vagy pedig egy hajlékonyabb műanyag pálca végén lévő kis műanyag kefével megkapargatják az orrod belsejét, és/vagy a torkod belsejét. Ez elég kellemetlen érzés, mintha az agyadba nyomnák a pálcikát, de ettől ne ijedj meg. Az eszköz végére ragadt váladékból lehet kimutatni a vírusokat. A koronavírus kimutatására használt úgynevezett RT-PCR megmondja, van-e vírus a beteg torkában, és ha igen, akkor mennyi. A vírusból a betegség első napjaiban van az orrunkban és a torkunkban a legtöbb, utána lassan csökkenni kezd a mennyisége. Ha tudod, hogy tesztelésre kell menned, a tesztelés előtt ne igyál, ne egyél, és ne moss fogat, mert ezzel lemoshatod a vírusokat és nem lesz mit kimutatni.
A PCR teszt arra jó, hogy megmondjuk a mintavétel időpontjában meg vagyunk-e fertőződve: termelődik-e a légutakban vírus, és ha igen, mennyire sok?
A szerológiai teszthez vért vesznek. (A szerológia a testnedvekkel foglalkozó tudományág, a vér vizsgálata is ebbe tartozik, így minden vámpír szerológus akar lenni). A szerológia nem a vírust magát mutatja ki, hanem a testünk által a vírusok ellen termelt anyagokat, az úgynevezett antitesteket. Az antitesteket az immunrendszerünk gyártja minden a test számára idegen anyag ellen.A tünetek megjelenésétől az első pozitív szerológiai tesztig 2-19 napnak kell eltelnie, vagyis nagyon változó esetről-esetre, mikortól mutatható ki a vérből a fertőzöttség.
Az antitestek egy része a veszély elmúltával még sokáig a vérben marad. Ezt a típust IgG-nek hívjuk. Az IgG segít abban, hogy ha megint találkozunk a vírussal, a testünk hamarabb tudjon reagálni a kórokozóra, és ne betegedjünk meg. A szerológiai teszt tehát akkor pozitív, ha már egyszer elkaptuk a vírust, és a testünk termelt antitesteket. Mivel az IgG antitestek megmaradnak, a szerológiai teszt akkor is pozitív, ha már nem vagyunk betegek és fertőzőek. Ha a vérben már csak az IgG-típusú antitestek vannak ott, az azt jelenti, hogy a fertőzés már régen lezajlott nálunk, de az immunrendszerünk emlékezik, és megvéd.
A PCR tesztet tehát arra lehet használni, hogy az ebben a pillanatban beteg, vagy tünetmentes de fertőző embereket kiszűrjük. A szerológiai teszttel pedig azokat tudjuk azonosítani, akik már találkoztak a koronavírussal - és azokat is, akik már rég felgyógyultak, és védettek.
De én azt hallottam, hogy van egy gyorsabb teszt is, ami csak fél óra/15 perc/5 perc!
Igen, léteznek gyorsabb tesztek, és van, ami 2 csepp vérből 20 perc alatt megvan, de ezek nagyrészt IgM/IgG meghatározáson alapulnak, vagyis az immunrendszer vírusra adott reakcióját tudják kimutatni.
Ezek az úgynevezett szerológiai gyorstesztek sok esetben csak azt tudják megmondani, hogy az illető szervezete találkozott-e már a vírussal, azt nem, hogy éppen most fertőz-e. Erre sajnos csak a vírus direkt kimutatása képes. Ráadásul a fertőzés után közvetlenül van néhány nap, amikor a beteg már sok vírust termel, de az immunrendszer még nem állította elő az antitesteket amiket a szerológiai teszt érzékel. Ebben a rövid időszakban a beteg negatívnak tűnik - de nem az!
A közvetlenül a vírust kimutató gyorsabb tesztek kifejlesztésén több cég is dolgozik, de ezekről még nem tudjuk, mennyire megbízhatóak vagy hogy mikor lesznek elérhetőek.
Megkaptam a koronavírus tesztem és negatív. Ez akkor azt jelenti, nem vagyok fertőzött?
Nagy valószínűséggel igen, de nem feltétlenül! Minden típusú tesztnek van bizonyos hibarátája, amivel hamisan negatív eredményt produkálhat. A koronavírus kimutatására használt PCR vizsgálat nagyon érzékeny, de azért nagyon ritkán előfordulhat, hogy nem mutatja ki a vírust. Klinikai tesztek során, ahol a gyógyszerek hatásának vizsgálatára naponta követték a betegek garatváladékában a vírus mennyiségét, ritkán előfordult, hogy egy koronavírusos beteg mintájában a teszt már nem mutatott ki vírust, de aztán két nappal később igen. Ennek oka lehet az, hogy a termelődő vírusok mennyisége hullámzó, vagy az is, hogy aznap amikor negatív lett a beteg, nem sikerült jól a mintavétel. Semmilyen teszt nem csalhatatlan, bármilyen érzékeny és precíz is.
Ezért a betegeket általában többször is tesztelik bizonyos időközönként, hogy az ilyen úgynevezett fals negatív eredményt kizárhassák.
Bizonyos esetekben az orvos kérheti úgynevezett szerológiai teszt elvégzését is. Ehhez vért vesznek, amiből kimutatják, hogy a beteg szervezetében jelen vannak-e az immunrendszer által a vírus ellen termelt antitestek. Ha a szerológiai teszt pozitív, az azt jelenti hogy a beteg immunrendszere felismeri a vírust: vagy azért, mert a beteg éppen fertőzött, vagy azért, mert már kigyógyult a fertőzésből, de az immunrendszer “emlékezik”. A pozitív szerológiai teszt megerősítheti a PCR teszt eredményét.
A negatív szerológiai teszt vagy azt jelenti, hogy a beteg nem koronavírusos, és nem is volt soha, vagy azt, hogy a vírus már jelen van a szervezetében, de az immunrendszerének még nem volt elég ideje reagálni. Ehhez a tünetek megjelenése után 2-19 nap szükséges.
Ezért a negatív teszt semmiképpen nem jelenti azt, hogy mostmár bátran nyalogathatod a kilincset és nem kell többé kezet mosnod meg zsebkendőbe tüsszented. A vírust a teszt után is elkaphatod: aki ma negatív volt koronavírusra, az holnap pozitív lehet, és semmilyen negatív teszteredmény nem jelenti azt, hogy többé nem szükséges betartani az óvintézkedéseket.
fertőzött, beteg, betegség, teszt, PCR, elkaptam, szerológia
Mi az a pooled PCR, vagy PCR poolozás?
A módszer egy olyan PCR teszt, ahol több mintát összeöntenek, ebből nyerik ki az RNS-t, és együtt tesztelik őket, így időt spórolnak. A PCR kimutatja a vírus RNS-ét, ha az jelen volt a minták bármelyikében.
Ha 15 mintát összeöntünk, letesztelünk, és az eredmény negatív, akkor mind a tizenöten megnyugodhatnak. Hátránya, hogy ha az eredmény pozitív, akkor nem tudjuk, hogy a 15-ből ki a beteg, vagyis mindenkit fertőzöttnek kell tekinteni, pedig lehet, hogy csak egy vírushordozó volt köztük.
Mit jelent az, hogy egy teszt megbízható és pontos?
A tesztek sem tévedhetetlenek. Ez igaz a PCR-re, a szerológiai tesztekre és gyorstesztekre is. Megeshet, hogy egy teszt azt mondja, fertőzött vagy, pedig nem is. Ezt fals pozitívnak hívják. És megeshet az is, hogy a teszt szerint nem vagy fertőzött, pedig de. Ezt fals negatívnak hívják. Egyikféle hibát sem szeretjük. A fals pozitív eredmény miatt feleslegesen stresszel az egészséges ember, és mindenki, aki közeli kapcsolatba került vele a teszt előtti hetekben. A fals negatívnál nem vesszük észre, hogy valaki beteg, ezért előfordulhat, hogy nem a megfelelő kezelést kapja, illetve nem értesítik a vele kapcsolatban állókat sem, pedig ilyenkor nálunk is felmerül a fertőzés gyanúja.
Persze az a legjobb, ha egyik hibát sem követi el a tesztünk, ezért a tesztek gyártói próbálják mind a kettőt kiküszöbölni. De sajnos van egyfajta csereviszony a két hiba között: ha javítok az egyiken, romlik a másik, és fordítva.
A komoly betegséget kimutató teszteknél az a nagyobb hiba, ha nem találok meg egy beteget, aki ellátás hiányában meghal. Az ilyen teszteket úgy tervezik meg, hogy nehogy fals negatívot adjanak. Ettől viszont több lesz a fals pozitív, azaz több olyan páciensem lesz, aki bár egészséges, a teszt betegnek mutatja. Végső soron ez a kisebbik baj, mert minden beteget megtalál a tesztem, csak közben néhány egészségesre is azt mondja, hogy beteg: ez okoz egy-két kellemetlen napot az illetőnek meg az orvosának.
Egy tesztet akkor hívunk pontosnak, ha nem követi el egyik hibát sem, azaz nem hoz sem fals pozitív, sem fals negatív eredményt. Persze olyan teszt, ami soha nem téved, csak a mesékben van. A pontosságot számokkal is ki lehet fejezni: a pontosság a hibás tesztek (tehát fals negatív és fals pozitív tesztek együtt) aránya az összes elvégzett teszthez képest. Ha szereted a képleteket, akkor parancsolj: pontosság = hibás tesztek száma / összes teszt.
Ha nem szereted a képleteket, akkor az előbbi rész dekódolása így hangzik: a pontosság az, hogy a tesztek hány százaléka tévedett. Például, ha elvégeztem száz koronavírus tesztet és abból volt egy fals pozitívom (tehát ott volt egy egészséges, vidám emberünk, aki az elmúlt két évet egy barlangban töltötte teljesen egyedül, és mi lemásztunk hozzá tesztelni - nyilván nem volt vírusos, de a teszt mégis azt mondja), és volt öt fals negatívom (mondjuk egy idősek otthonába látogattam el, és ott fertőzött betegektől vettem mintát, de a teszt mégsem mutatja ki náluk a koronavírust), akkor a száz tesztből összesen hat adott hibás eredményt. A pontosság tehát 6/100, azaz 6%. Egy 20%-os pontosságú tesztnél száz elvégzett tesztből húsz hibás eredményt ad, azaz minden ötödik teszt téved, és ez nem túl jó arány.
Mivel gyakran nem mindegy, hogy a tesztünk a fals pozitív vagy a fals negatív típusú tévedésre hajlamosabb, a pontosságon kívül két fontos mérőszámot szoktak még megadni: a szenzitivitást és a specifitást. A szenzitivitás azt mutatja meg, hogy a teszt a ténylegesen pozitív emberek közül mennyit tud megtalálni (hány fals negatív lesz, akik még szórják a vírust, de a tesztünk ezt nem “veszi észre”). Amikor egy járvány terjedését próbáljuk kordában tartani, a fals negatívak (kicsi szenzitivitás) elég nagy gondot jelentenek. A specifitás annak az aránya, hogy az egészséges leteszteltek közül hányan kapnak tévesen fals pozitív eredményt (vagyis hogy mekkora annak az esélye, hogy makkegészséges, vírusmentes emberként mégis fertőzöttet jelez a tesztem). Érthető módon ez a hiba az érintettek számára nagyon kellemetlen.
A tesztek pontosságáról, meg annak hiányáról sok hírt lehet olvasni mostanában. Ezek főként a szerológiai tesztekről, és azon belül is a gyorsteszekről szólnak. Fontos kiemelni, hogy a tesztek sokfélék - a PCR és a szerológia alapvetően mást, és máskor mutat ki. Attól hogy egy adott gyártó bizonyos tesztje nem teljesít túl jól, az nem jelenti azt, hogy minden szerológiai teszt csak papírnehezéknek jó. Ha többet szeretnél olvasni pontosság témában, itt találsz egy klassz összefoglalót.
PCR, teszt, szerológiai teszt, gyorsteszt, statisztika tanóra, szerológia, kutatás
Mennyire megbízhatók az itthon is kapható gyorstesztek?
Itthon többféle gyorsteszt van forgalomban, ezek közül a legtöbbet az Anhui és a Clungene nevűekről hallani. Mind a kettő kínai gyártmány. Mind a kettő kicsi műanyag dobozkának néz ki, amin két kis ablakocska van. Az egyik ablakocskába vért kell cseppenteni, a másik ablakocskában elszíneződő csíkok mutatják, hogy valaki fertőzött-e vagy sem. Mind a két teszt a vérben található antitesteket tudja kimutatni, azaz arra jó, hogy megmondja, harcol(t)-e már az immunrendszered a koronavírus ellen. Mivel egy kis időbe telik, ameddig az immunrendszered ezeket az antitesteket megtermeli, ez a teszt nem mutatja ki a fertőzést a vírus elkapása után közvetlenül, csak néhány nappal később.
Több cikk is megjelent arról, hogy ezek a tesztek nem megbízhatóak.
A SOTE kutatói megvizsgálták, hogy náluk hogyan teljesített ez a két teszt. Ehhez a laboratóriumukba beérkező mintákat használták.
Itthon általában PCR tesztet használnak a vírus kimutatására amiről itt olvashatsz többet. A kutatók néhány emberen nem csak a PCR tesztet végezték el, hanem a két kínai gyorsteszt valamelyikét is. Ezután megnézték, hogy a PCR által koronavírusosnak illetve egészségesnek mondott emberekről mit mond a gyorsteszt. Ebből kiszámolták, hogy mennyire megbízható a teszt.
Egy teszt megbízhatóságát többféleképpen lehet mérni, amiről itt írtunk. Az Anhui gyorstesztre azt találták, hogy ha valaki a PCR szerint fertőzött, akkor 33% annak az esélye, hogy az Anhui gyorsteszt is fertőzöttnek fogja gondolni. 67% eséllyel viszont azt mondja, hogy az illető még nem találkozott a koronavírussal. A Clungene tesztnél is hasonló eredményre jutottak: ha a PCR szerint fertőzött vagy, akkor 35% annak az esélye, hogy a Clungene teszt is ezt mondja neked.
Az Anhui teszt 72%-os eséllyel ért egyet a PCR negatív eredményével, azaz, ha a PCR szerint nem vagy fertőzött, az Anhui teszted 72%-os eséllyel szintén azt fogja mondani, hogy nem vagy az. Ha a PCR teszt szerint nem vagy fertőzött, akkor a Clungene teszted 84%-os eséllyel szintén azt fogja mondani, hogy még nem találkoztál a koronavírussal.
Az eddigiek alapján azt gondolhatnánk, hogy a két gyorsteszt nem jó nyomozó: a koronavírusosok kétharmadáról nem veszi észre, hogy koronavírusos, így őket nem különítik el, és otthon végigsöpörhet a vírus az egész családon. Ez alapján kimondhatjuk, hogy egyik gyorsteszt sem jó arra, hogy a fertőzött embereket kiszűrjük.
Nem szabad azonban elfelejtkezni arról, hogy a PCR és a szerológiai gyorstesztek mást mérnek. A PCR teszt azt mondja meg, hogy vannak-e vírusok a torkodban, a gyorsteszt azt mondja meg, hogy küzd, vagy küzdött-e valaha az immunrendszered a koronavírus ellen. A PCR akkor jelez pozitívat, ha a mintavétel pillanatában volt koronavírus RNS a torkodban. Ha nincs a torkodban koronavírus RNS, vagy csak nagyon kevés, a PCR nem jelez pozitívat. Amikor meggyógyulsz, tehát már nincs, akkor sem jelez pozitívat.
A szerológiai gyorstesztek viszont akkor pozitívak, ha az immunrendszered már elkezdett antitesteket termelni, és elegendő van a véredben ahhoz, hogy a szerológiai gyorsteszt ingerküszöbét is megüsse. Az antitestek egy része (IgG) sokáig a véredben marad, ezért a szerológiai teszt akkor is pozitív lesz, ha már felgyógyultál a koronavírusból. Ha lenne védőoltás, a beoltott emberek is pozitívak lennének. Amikor az ember megbetegszik, napokig (2-19) nincs elég antitest a vérben ahhoz, hogy a teszt kimutassa, pedig a vírus már javában szaporodik a tüdőben.
Közvetlenül a fertőzés után tehát a PCR pozitív tesztet ad, de a szerológiai gyorstesztek egy darabig még negatív eredményt adnak. Ezt az időszakot szerológiai ablaknak hívjuk.
Ha a PCR-re alapozva szeretnénk vizsgálni a szerológiai gyorstesztek hatásosságát, akkor a betegeknél a tünetek jelentkezésekor először egy PCR tesztet, majd pár héttel később egy szerológiai gyorstesztet kellene csinálni, és a kettő eredményét összevetni. Sajnos a helyzet nem olyan, hogy ez kivitelezhető legyen, és a fent leírt kutatásban sem így történt. Volt, akit ugyanaznap teszteltek le PCR-rel és gyorsteszttel, volt akinek előbb gyorsteszttel és három nap múlva PCR-rel, és volt, akit előbb PCR-rel, és másnap gyorsteszttel. Azaz, megeshet, hogy az adatok egy része olyan “hibával” terhelt, hogy a gyorstesztet vagy a PCR-t nem akkor csinálták meg, amikor az ki tudná mutatni a fertőzést. Ez azt jelenti, hogy a fenti kutatásból nem tudjuk azt megállapítani, hogy az Anhui és Clungene tesztek a koronavírus elleni antitestek kimutatásában mennyire jók. Annyi viszont biztos, hogy a PCR-t sajnos nem helyettesítik.
A vizsgálat fő tanulsága az, hogy a PCR tesztelést nem lehet kiváltani az olcsóbb, akár otthon kivitelezhető gyorstesztekkel.
PCR, teszt, szerológiai teszt, gyorsteszt, szerológia, kutatás, immunológia
Azt hiszem, koronavírusom van. Hova menjek?
Sehová. A betegség a legtöbb szerencsés fertőzött számára nem súlyos lefolyású. Ne menj emberek közé, ne terjeszd. Ne menj orvoshoz sem, mert a vírusra úgysem tud neked gyógyszert felírni, hiszen ilyen egyelőre nincs. Ha beülsz valahol a betegváróba, csak a fertőzést terjeszted, és azt kockáztatod, hogy felülfertőződsz mással is.
A betegségedről jobb, ha telefonon értesíted a háziorvosodat. Ő elintézi, hogy koronavírus teszthez mintát vegyenek tőled az otthonodban. Ha nincs háziorvosod, a megyei szintű ügyeleti telefonszámot hívd.
Pihenj, időnként mérj lázat, igyál sok folyadékot, egyél rendesen. Moss kezet gyakran, orrfújás után is, és a taknyos zsepit mindig dobd a szemétbe (ha van teteje, csukd is rá). Ha van maszkod, vedd fel, és hívd fel a körülötted lévők figyelmét arra, hogy kerüljenek el. Ne fogdoss össze mindent a lakásban, mivel a fertőzött tárgyak veszélyeztetik a szeretteidet.
Ha lázad vagy fájdalmad van, de nem érzed magadat ezenkívül nagyon rosszul, akkor vehetsz be Paracetamolt vagy Algopyrint. Ha nem szedtél még ilyet, a dobozban lévő tájékoztatóban benne vannak a fontosabb tudnivalók, ezt mindenképpen olvasd el. Paracetamol esetén a megengedett dózist sose lépd túl.
Ha aggaszt a mellékhatások lehetősége, vagy nem tudsz gyógyszertárba menni, lázcsillapításra mindig ott a hűtőfürdő: a készítéséről bővebben olvashatsz a lázcsillapításról szóló részben itt.
Ha alapból szedsz valamilyen gyógyszert, mindenképpen szedd ezeket továbbra is. Ha tudod, hogy ezeket csak recepettel tudod kiváltani, hívd fel telefonon az orvosod, hogy írjon neked e-receptet. Az e-receptet bárki ki tudja neked váltani, ha megadod a nevedet és a TAJ számodat. Ha fertőzött vagy, semmiképpen se menj el a gyógyszertárba, kérj meg valakit, hogy váltsa ki a gyógyszereidet! Figyelj arra, hogy ne fogyjanak el a szokásos gyógyszereid.
Az inhalálás, az orr sóoldatos öblítése nem jó ötlet, mert a koronavírust nem pusztítja el. Csak növeled a kockázatát annak, hogy a vírus bekerül a szervezetedbe.
Ha úgy érzed, az állapotod rosszabbodik, nehezen kapsz levegőt, akkor ideje orvoshoz fordulnod. Annak a valószínűsége, hogy ez bekövetkezik kicsi, tehát maradj (nyugodtan) otthon!
tünetek, betegség, fertőzés, micsináljak, praktikus tanács, beteg, láz, köhögés, fájdalom, gyógyszer, otthon, fertőzött, háziorvos, paracetamol, láz
Ha felhívom a háziorvosomat, azzal hogy koronavírusos lehetek, miket fog kérdezni?
Ez csak rajta múlik! De van néhány dolog, amit elég valószínű, hogy megkérdez majd:
- mikor születtél
- mi a foglalkozásod
- tapasztalod-e a következő tünetek valamelyikét: 38°C feletti láz, köhögés, légszomj
- ha igen, mióta?
- jártál-e az elmúlt 14 napban külföldön, és ha igen hol?
- kerültél-e az elmúlt 14 napban szoros kapcsolatba igazolt vagy csak gyanítható koronavírus fertőzöttel?
- van-e a munkahelyeden, családban, barátaid között más, akinek légúti fertőzések tünetei vannak?
- van-e valamilyen krónikus betegséged (magas vérnyomás, szív- és érrendszeri megbetegedés, cukorbetegség, krónikus légúti betegség, daganat)?
A válaszaid alapján a háziorvos eldönti majd, mi a további teendő: szükséged van-e tesztre, kórházba kell-e vinni téged.
orvos, tünet, kórház, fertőzés, fertőzött, praktikus tanács, elkaptam, házi orvos, elkaptam
A koronavírusom nem gyógyul, a tüneteim súlyosak. Honnan tudom, hogy kórházi ellátásra szorulok?
Ha úgy ítéled meg, hogy a betegséged túl súlyos az otthoni lábadozáshoz, akkor az valószínűleg úgy is van. Ha légzési nehézséged van (azaz nehezen kapsz levegőt), nem tudsz enni, túl kimerült vagy, hogy ellásd magad, és nincs aki segítsen, valószínűleg nem úszod meg a kórházat.
Értesítsd telefonon a háziorvosodat az állapotod romlásáról. Ő tájékoztat majd, hogy hol látnak el a közeledben koronavírusos betegeket. Ha nincs háziorvosod, a megyei szintű ügyeleti telefonszámot hívd.
A kórházba jutáshoz semmiképpen ne használj tömegközlekedési eszközöket, ha más megoldás nincs, hívj magadhoz mentőt. Ne felejtsd el már a hívás során világosan közölni, hogy valószínűleg koronavírusod van.
micsináljak, praktikus tanács, tünetek, beteg, betegség, otthon, láz, köhögés, fertőzött, háziorvos
Honnan tudom, hova kell mennem, ha súlyos tünetekkel vagyok koronavírusos?
Az, hogy éppen melyik kórház fogad milyen súlyos tünetekkel rendelkező koronavírusos fertőzöttet, változhat. A legjobb, ha felhívod a háziorvosodat, aki tudni fogja, hogy mit kell tenned. Ha nincs háziorvosod, a megyei szintű ügyeleti telefonszámot hívd.
micsináljak, praktikus tanács, tünetek, betegség, beteg, láz, orvos, köhögés, otthon, fertőzött
Ha elkapom a koronavírust, mennyi ideig vagyok fertőző?
A kutatások alapján átlagosan 17-24 napig volt kimutatható a vírus az orr- és torokmintákban, de a pontos időtartam a különböző betegek esetében nagyon változó volt: volt akinek csak 8, míg másnak 37 napig volt vírus RNS a mintáiban. Ehhez hozzá kell tenni, hogy vírustermelés a betegség kezdetén a legintenzívebb, és utána folyamatosan csökken.
Ahhoz, hogy valakiről biztosan kijelenthessük hogy már nem terjeszti a vírust, két egymást követő negatív PCR tesztre van szükség. A PCR a vírus RNS-ét érzékeli: ha a vizsgálat nem talál vírus RNS-t, akkor a mintában nincsenek vírusok. Két tesztre azért van szükség, mert a mintavétel nem mindig egyformán sikeres (és a vírus mennyisége a váladékban is kicsit hullámzó lehet), és nem szeretnénk tévedésből gyógyultnak minősíteni valakit, aki még vírusokat üríthet.
teszt, fertőzés, fertőző, beteg, betegség, család, otthon, micsináljak, praktikus tanács, PCR, tesztelés, kutatás, tünetek, elkaptam, háziorvos
A párom/a gyerek elkapta a koronavírust. Akkor most zárjam ki a lakásból és égessem el a holmiját?
A kapcsolatotok szempontjából jobb, ha nem teszed. De érdemes fokozottan ügyelni a távolságtartásra, és amennyire lehet fertőtleníteni a lakást. Ha igazoltan fertőzött egyén van a háztartásodban, akkor tekintsd magadat is fertőzöttnek! Maradj otthon!
beteg, betegség, fertőzés, család, gyerek, fertőtlenítés, otthon, fertőzött
Hogy kell otthon ápolni egy koronavírusos beteget?
Úgy, hogy közben amikor csak lehet, tartod a távolságot, és a lehető legkevesebb alkalommal érinted meg.
Aludj másik szobában.
Ha megoldható, lehetőleg másik WC-t, fürdőt használjon a beteg. Ha ez nem megy, akkor legalább legyen külön kéztörlője, amit naponta mosni kell (használj fehéret, azt hipózhatod, ha nincs fehér, akkor jobb magas hőfokon mosni mosószerrel és vasalni.)
A fogkeféjét a beteg semmiképpen se tartsa a családtagokkal közös fogmosópohárban!
Legyen külön pohara, evőeszköze, amit mosogass külön szivaccsal. Ha mosogatógépet használsz, válassz magas hőfokú programot (60ºC), esetleg ki is főzheted a beteg evőeszközeit. A beteg egyen a szobájában, kerülje a közös asztalt.
A kilincsek, kapcsolók, csapok folyamatos fertőtlenítése mindenképpen hasznos. Ha nem kerülhető el a közös légtérben történő tartózkodás, vegyetek fel maszkot (a beteg is, és a családtagok is!) Az egy légtérben való tartózkodás, a beteg érintése nagyon megnöveli a fertőzés kockázatát - ha csak lehet, el kell kerülni! Ha valami miatt közel kell menned hozzá, vegyetek mindketten maszkot, és ne érintsétek meg egymást.
Ne nyúlj olyan tárgyhoz, amit a beteg is megfogott. Moss kezet alaposan, ha mégis a beteghez vagy a közelében lévő tárgyakhoz nyúltál.
Apró praktikák: ne nyúlj a tárcájába, ne használd a telefonját, a TV távirányítót tekerd be folpackba, és így mindig letörölheted, amikor a beteg használta. A számítógép billentyűzete, hűtő ajtaja, a mikró, vízforraló nyomógombjai mind közvetítői lehetnek a vírusnak. A kesztyű használata semmit se ér, ha a lakás összes berendezési tárgya fertőzöttnek tekinthető!
A beteg szobájának ajtajába érdemes fertőtlenítőszeres, például hipós vagy domesztoszos felmosórongyot tenni, ami mindig nedves, és minden esetben, amikor valaki kijön a fertőzött szobájából, a cipőt/papucsot azzal fertőtleníteni. Így nem viszed tovább a cipődön a vírust. A hipó hajlamos kivinni a dolgok színét, így a frissen megtörölt cipőddel, papucsoddal ne lépj a szőnyegre amíg nem száraz.
Ha van otthon, fertőtlenítő törlőkendővel bármikor tudod tisztítani a kilincseket és a nagyobb felületeket akár a szobában, konyhában, WC-ben is. Ha nincs, a fertőtlenítővel benedvesített törlőrongy lesz a megfelelő eszköz. Ha kifogytál a fertőtlenítőből, szappanos, mosogatószeres (valamilyen habzó tisztítószeres) oldattal itasd át a rongyot.
Szellőztess minél többször, hogy a beteg által összeprüszkölt levegő távozhasson, és ne azt szívjátok be.
Győződj meg róla, hogy a beteg elég folyadékot iszik és van mit ennie. Maga a beteg maradjon karanténban, semmiképpen ne menjen ki a lakásból, ha lehet, a szobájából sem. Ha lehet, vidd az ételt vagy gyógyszert is a szobájába. Időnként kérdezd meg hogy érzi magát, lázas-e, szüksége van-e valamire.
Részletes útmutatást és további tanácsokat az otthoni ápoláshoz itt találsz.
Ha légzési nehézség, nagyon magas, nem csillapítható láz vagy bármilyen más súlyos állapotot jelző tünet jelentkezik, a beteget kórházba kell vinni. Ennek a valószínűsége kicsi, a legtöbb esetben a betegség enyhe lefolyású, de készülj fel, hogy a gyógyulás 10-14 napig is eltarthat.
Ha igazoltan fertőzött beteg van köztetek, a háztartás minden tagját fertőzöttnek kell tekinteni. Ne látogassátok a nagymamát, nagypapát, ha lehet, kérjetek a bevásárláshoz is külső segítséget. Maradjatok otthon!
család, beteg, betegség, otthon, micsináljak, praktikus tanács, étel, kaja, tisztítás, megelőzés, telefon, mobil, nagyi, fertőzött, hozzátartozó
Hogy kell a koronavírusos beteg lázát csillapítani?
A láz az immunrendszerünk egyik fegyvere a vírus ellen, ezért csak 38 fok felett kell csillapítani, ez alatt a hőemelkedést nem gyógyszerezzük. Lázcsillapításra használhatsz például Paracetamolt, vagy Algopyrint. Ezek egyike sem vényköteles.
Ha nem kapsz a szokásos láz- vagy fájdalomcsillapítóból, amit szedsz, hanem valami más van helyette a patikában, különösen fontos, hogy olvasd el rendesen a dobozban lévő tájékoztatót. A gyógyszer hatóanyaga, vagy a hatóanyag mennyisége más lehet, mint amit eddig szedtél. Emiatt lehet, hogy nem ugyanannyit kell bevenned belőle, vagy a betegséged, más gyógyszereid miatt számodra nem ajánlott a szedése. Paracetamol esetén például különösen fontos, hogy ne vegyél be az előírtnál nagyobb adagot.
A hűtőfürdő mindig bevethető, akkor is, ha nem tudsz gyógyszertárba menni, vagy a patikában nem kapsz olyan lázcsillapítót, amit szeretnél.
Így csinálj hűtőfürdőt: ültesd a beteget egy kád kellemes, langyos/meleg vízbe és fokozatosan engedj hozzá hideget. Ne rögtön a hideg vízbe üljön bele a lázas beteg, mert a hirtelen hidegtől összehúzódnak a bőrerek, amiken keresztül a hőleadás történik, így nem fog tudni lehűlni a teste. Ha nincsen kádatok, akkor csináljátok ugyanezt zuhannyal: a lázas beteg álljon be a kellemesen meleg/langyos zuhany alá, és fokozatosan állítsa át hidegre.
otthon, család, fertőzött, fertőzés, láz, köhögés, gyógyszer, praktikus tanács, micsináljak, fájdalom csillapító, paracetamol
Én is el fogom kapni a vírust, ha fertőzöttel élek együtt?
Nem feltétlenül. A koronavírus rendkívül fertőző, de számos egyszerű módszerrel csökkentheted az esélyét annak, hogy elkapod a vírust egy veled együtt élő fertőzöttől. Ehhez elég betartani a szükséges távolságot, és tudni, hogy mik azok a tárgyak, amik várhatóan fertőzésforrássá válnak, hogy fertőtleníthessük vagy elkerülhessük ezeket.
otthon, praktikus tanács, micsináljak, család, beteg, betegség, fertőzött, cseppfertőzés, otthon
Milyen tárgyak jelentenek a fertőzés szempontjából nagy kockázatot?
A koronavírus fertőzötteknek orrán-száján dől a vírus. Szó szerint értve: a legtöbb kórokozót az orrukon és szájukon át ürítik, ezért fertőzésforrás a beteg használt zsebkendője, minden amit a szájába vesz, például az evőeszközei, fogkeféje. Nagy eséllyel a keze és az általa gyakran érintett tárgyak is, mint pl. telefon, szemüveg, kilincsek, kapcsolók, nyomógombok, távirányító, billentyűzet, ceruza, ágynemű, kéztörlő stb., ezeket érdemes gyakran fertőtleníteni, tisztítani, és ha lehet, nem megérinteni.
otthon, tárgy, fertőzés, fertőzött, cseppfertőzés, praktikus tanács, micsináljak, tisztítás, telefon, mobil
Mit tehetek hogy ne kapjam el én is a vírust, ha fertőzöttel lakok együtt?
Tarts legalább 2 méter távolságot. Ha muszáj a beteg közelébe menned, vegyél fel maszkot. A sima sebészi maszk vagy az otthon varrt is elég védelmet biztosít, ha a beteg torkában nem turkálsz. A legjobb, ha a beteg is maszkot hord, amikor csak lehet: így kevesebb vírust terít szét a környezetében.
A betegek otthoni ápolásáról írt tájékoztatónk a fertőzés elkerülésére is ad hasznos tippeket.
fertőzés, fertőzött, család, otthon, micsináljak, praktikus tanács, tárgy, orvos, megelőzés, kézmosás, szappan, mobil, telefon
Ha koronavírusos beteggel lakom együtt, meddig kell figyelnem, hogy ne kapjam el tőle?
Egy jó darabig, sajnos. A vírus ürítése a betegek egy részénél akár 20 napon át is tarthat, igaz közben az ürülő vírusok mennyisége napról napra folyamatosan csökken. Az átlagos időtartam amíg egy beteg fertőz 17-24 nap (de szélsőséges esetben akár 37 nap is lehet).
otthon, család, fertőző, fertőzött, micsináljak, praktikus tanács, fertőzés
Meddig fog tartani a járvány Magyarországon? Mikor térhet vissza minden a normális kerékvágásba?
Valószínűleg sokáig. Minimum hónapokban kell gondolkodnunk.
Amikor a vírus terjedését sikerül megzabolázni, az emberek mozgását, gyülekezését korlátozó intézkedések fokozatosan lazításra kerülhetnek, de ha a járvány újra terjedni kezd, ezeket - legalább részben - újra szigorítani kell majd. A fertőzések számának alakulását a hatóságok folyamatosan figyelik, hogy a korlátozásokat enyhítsék amint lehet, illetve szigorítsák, ha arra van szükség.
Nem bírom a bezártságot! Mit csináljak a karanténban, hogy ne golyózzak be teljesen?
Korábban bizonyára sokszor vágytál arra, hogy bárcsak lenne két hét nyugtod, hogy végre kipihend magad, és hódolhass a hobbidnak. Most pedig valószínűleg nem érted, hogy miért nem tudod ezt mégsem élvezni, miért vagy ideges, miért veszekszel a családoddal, miért nem tudod kialudni magad… Elképzelted, hogy az egész egy hosszú otthoni nyaralás lesz, mégse fér bele egy közös filmnézés, vagy éppen társasjáték.
A magyarázat összetett. Először is, a saját gondolataink nagymértékben zavarnak minket (sokszor jobban, mint a valós problémák), lehet, hogy szerettünk volna magunknak pár hetet, de nem most, nem itt, nem így.
Nem nehéz észrevenni, hogy mennyire másként érzünk, ha külső körülmények hatására kényszerülünk valamit csinálni, és nem szabad elhatározásból tesszük azt. Jó lenne azt érezni, hogy az eseményeket kontrollálni tudjuk. Mindannyiunknak vannak félelmei a járvánnyal kapcsolatban: van, aki a betegségtől fél, mások a hozzátartozóik egészségét féltik, megint mások a munkájuk elvesztése, az anyagi helyzetük miatt szoronganak.
Miért fontos, hogy a félelmeinken úrrá tudjunk lenni?
A félelmeink többnyire nagyon is valósak a kialakult helyzetben, de ha engedjük, hogy ezek fölénk kerekedjenek, rossz döntéseket hozhatunk, és káros hatással lehet az emberi kapcsolatainkra is – nem beszélve a saját rettenetesen pocsék közérzetünkről.
Azt mondod, érted, de semmit sem tudsz ellene tenni?
De igen! Szerezd vissza a kontroll élményét! Ebben a következők segíthetnek:
- Találj ki napirendet! Állítsd be az órát, és kelj fel reggel akkor is, ha megengedhetnéd azt, hogy egész nap az ágyban lustálkodj. Persze, nem muszáj hajnal 5-re állítani, adhatsz magadnak némi engedményt! A tisztálkodás, felöltözés, beágyazás akkor is legyen a napi rutinod része, ha nem látja senki. Tervezd el az előző napon, hogy mit fogsz csinálni. Ha hajlamos vagy ezt folyamatosan újratervezni, akkor inkább írd is le. Ha az eltervezett feladatot sikerült végrehajtani, sokkal jobban érzed majd magad.
- Mozogj! Több okból is jó ötlet. A rendszeres testmozgás igazoltan, minden krónikus betegségben javítja a túlélést, a fittségi állapotot és az életminőséget – beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget, a daganatos betegségeket, de a szorongást, és a depressziós tüneteket is csökkenti. Ez lehet kertészkedés, vagy bármilyen, lakásban végezhető torna – sosem volt még ennyi lehetőség, hogy pár kattintással találj a neten valami neked megfelelőt. A mozgás nem csak fitté, boldoggá is tesz.
- Egyél jól! Rendszeres, megfelelő minőségű és mennyiségű étkezés fontos. Ne felejtsd el, hogy kevesebb mozgás mellett a változatlan kalóriabevitel garantált hízást eredményez – és akkor még nem beszéltünk a stresszevésről.
- Régi tervek, amikre végre van idő! Biztos vannak elmaradt munkák a háztartásodban: ruhásszekrény selejtezés, vagy éppen spájz átválogatása. Vagy a három évvel ezelőtti nyaralás képeiből albumot összeállítani. Írd össze ezeket, és tervezz be minden napra valamit. Örömet okoz majd a siker, hogy elterveztél és végrehajtottál valamit.
- Próbálj ki valami újat! Csinálj olyasmit, amit korábban sosem próbáltál, például süss magadnak kenyeret. Ha csak egy adag élesztőd van, akkor is tudsz „öregtészta” módszerrel vagy kovásszal kenyeret sütni, csak tovább tart egy kicsit. Ha végképp nincs élesztőd, nem csak kenyeret lehet sütni: a boltok készleteit fosztogatók a sütőpor lerablásáról megfeledkeztek, így itt a remek alkalom a kuglófsütő képességeid tökéletesítésére. Piskóta, linzer, keksz és pite sütéséhez még sütőpor sem kell.
- Próbálj olyan dolgokkal foglalkozni, amik örömöt szereztek korábban – lehetséges, hogy kevésbé tud most lekötni, mint máskor, de lehet, hogy meg fogsz lepődni, hogy kis idő elteltével mennyire eltereli a gondolataidat.
- Ne csekkold minden percben a híreket. A TV jó dolog, de vég nélkül a TV előtt ülni semmiképpen se javasolható. Ha hajlamos vagy ottfelejteni magad, jobb, ha előre megnézed a műsort, és csak célzottan kapcsolod be. A folyamatos informálódás a járványról természetesen fontos, de mindenképpen kerülendő, hogy állandóan ezzel foglalkozz, mert csak növeli a szorongásodat. Válassz olyan hírforrást, ami hiteles, és nem csak ijesztget, hanem konkrét tanácsokat is kapsz (például a Kisokost).
- Tarts kapcsolatot másokkal! Szerencsére a telefon, az online kapcsolattartás lehetősége szinte mindenki számára elérhető. Keresd olyanok társaságát, akikkel nemcsak a járványról lehet beszélgetni. A kamera használata személyesebbé teszi a beszélgetést (nameg akkor biztos hogy tényleg felöltözöl, és megfésülködsz). Jó, ha minden napra beütemezel egy-egy hosszabb beszélgetést, főleg, ha egyedül élsz.
- A relaxációs gyakorlatok segíthetnek csillapítani a szorongást és javítani a közérzeteden. Ehhez további információt ebben a bejegyzésünkben, vagy pedig a Magyar Hipnózis Egyesület honlapján találsz.
- Régi bölcs tanács: ha szerencsétlennek érzed magad, keress egy nálad is szerencsétlenebbet, és segíts neki – ettől jobban fogod magad érezni, mellesleg lesz miről beszélgetni a barátaiddal. Beszélgethetsz a szomszéddal, bevásárolhatsz a házban lakó időseknek, adhatsz egy-egy adag kaját, amiből főztél, önkénteskedhetsz, varrhatsz arcmaszkokat, csatlakozhatsz valamilyen segítő kezdeményezéshez.
- Ha nem tudsz úrrá lenni a problémáidon, kérj szakembertől segítséget! Az alábbi honlapon képzett pszichológusokat kereshetsz fel, akik önkéntesként segítenek a járványügyi helyzetet nehezen viselőknek. Ha gimis vagy fiatal felnőtt vagy, az ingyenesen hívható 13700 telefonszámon, vagy az alábbi honlapon érheted el az Ifjúsági Lelkisegélyt, aminek az önkéntesei szívesen beszélgetnek veled az érzéseidről, meghallgatják a problémáidat.
lelkisegély, pszichológia, micsináljak, praktikus tanács, otthon, aggodalom, relaxáció, egyedül
Mit csinálhatok otthon, ha egyedül érzem magam?
Sokan töltik teljesen egyedül a karantént. Egyáltalán nem vagy egyedül az egyedülléttel! Mit tegyél, hogy ne érezd magadat annyira magányosnak? Az alábbiakban Kéri Georgina pszichológus ad tanácsot, hogyan éld túl egyedül a bezártságot.
Maradj kapcsolatban másokkal. Telefonon, chaten – végül is mire van az a sok közösségi média app a telefonodon?, vagy a videojátékon belüli üzenetekben, fórumokon. Hidd el, mások is szenvednek a bezártságtól, és örülnek, ha beszélhetnek valakivel. Akár meg is beszélhetitek előre, hogy kit, mikor, milyen formában lehet keresni, így mindig tudhatod, ki elérhető éppen.
De ne csak konkrétan beszélgetésekre gondolj – lehet közösen (egy időben, on-line kapcsolatban) filmet nézni, vagy vacsorázni, színházba „menni” (hála a sok közzétett felvételnek), és persze rengeteg játékot is lehet egymással virtuálisan játszani.
Egyedül lenni nem ugyanaz, mint magányosnak lenni. Ha egyedül vagy, azt is jelenti, hogy szabad vagy, bármit csinálhatsz, nem kell senkihez alkalmazkodnod. Figyeld meg, melyek azok a részei a napnak, amikor ez inkább előny, és élvezd ki!
micsináljak, praktikus tanács, lelkisegély, pszichológia, egyedül, karantén
Kikészít a stressz a járvány miatt, folyton aggódok. Nagyon rossz érzés. Mit csináljak?
Aggódsz a járványügyi helyzet miatt? Nehezen viseled a bezártságot? Nem vagy vele egyedül. Mindannyian aggódunk, rosszul érezzük magunkat, stresszelünk. Az alábbi bejegyzésben Kemény Katalin pszichológus ad tanácsot, hogyan enyhíthetsz a stresszen relaxációs technikával.
A relaxáció egészségesek és fertőzöttek számára is jótékony hatású. A Magyar Hipnózis Egyesület által készített relaxációs hanganyagok nem csak az egészséges embereknek segítenek megbirkózni a mindennapi stresszel, de a beteg emberek gyógyulását is felgyorsíthatják.
Az Egyesület az alábbi honlapon ad kifejezetten a járványügyi helyzet által okozott stresszel való megküzdéshez tanácsokat, valamint összeállított egy a koronavírus járvány idejére szánt relaxációs hanganyagot, amit itt érhettek el. A hanganyagok különlegessége, hogy kifejezetten lélegeztetőgépre szorulók segítését is lehetővé teszi, például, lerövidítheti a lélegeztetőgépen töltött időt.
Ha koronavírussal fertőzött hozzátartozót ápolsz otthon, érdemes a hanganyagot letölteni MP3 lejátszóra (vagy más olyan eszközre, ami könnyen kezelhető és nem nagy értékű) és rendszeresen használni azt. Ha kórházba kerülne a hozzátartozó, akkor a lejátszót és egy fülhallgatót is csomagolj be a pizsama és a törülköző mellé, hogy a kórházba is magával vihesse. Ha a hozzátartozód állapota súlyos, és azt sejted, hogy intenzív osztályra fog kerülni, kérdezd meg a kórházi dolgozókat, odaadhatod-e nekik az MP3 lejátszót, és megkérheted-e őket arra, hogy hgy minél többször indítsák el és biztosítsák, hogy hallgathassa azt, még a lélegeztetőgépen is. A fertőző betegségeket kezelő kórházi osztályokra nagyon szigorú szabályok vonatkoznak, így megeshet, hogy erre nincsen lehetőség, vagy hogy az lejátszó megfelelő fertőtlenítés hiányában nem fog hozzád visszakerülni. Érdemes az MP3 lejátszó mellé tartalék elemet, powerbankot (elektromos utántöltést biztosító eszközt) tenni, hogy hosszabb távon is biztosítsuk ezzel a hanganyagok újbóli, rendszeres meghallgatását!
Olyan relaxációs hanganyagot is találhatunk a felületen, amit az egészségügyben dolgozóknak, a betegágy mellett lévőknek készítettek. Ha otthon ápolod a hozzátartozódat, ezekkel segíthetsz magadnak is.
A relaxáció akkor éri el a legjobb hatást, ha rendszeresen, minden nap csinálod, elcsendesedésre megfelelő, testi nyugalmat biztosító környezetben. A hanganyagok között van egészen rövid, 4 perces is, és hosszabb relaxációt segítő, negyed órás is. Bátran válogass közülük, próbáld ki őket. Semmiképpen ne használd a hanganyagokat autóvezetés közben, vagy egyéb, koncentrációt igénylő tevékenységnél.
lelkisegély, pszichológia, micsináljak, praktikus tanács, otthon, aggodalom, relaxáció, egyedül
Mit csinálhatok, ha a karantént ugyanazzal a néhány emberrel töltöm, és már nagyon elegem van belőlük?
Gyerekkel, családdal, lakótárssal vagy bezárva? Idegesít, hogy állandóan ott vannak, és hirtelen észrevetted az összes apró hülyeséget, ami eddig nem zavart? Nem vagy egyedül a problémával. Az alábbiakban Kéri Georgina pszichológus ad tanácsot, hogyan éljétek túl egymást.
Az együttélés mindig súrlódásokkal jár – hát még, ha ilyen sokat kell együtt lenni! Ahogy máskor is, sokat segít, ha egyértelműen kijelölitek a határokat, megbeszélitek, hogy kinek mi kell ahhoz, hogy a lehető legelviselhetőbb legyen számára a helyzet. Ez persze azt is jelenti, hogy aztán illik egymás határait tiszteletben tartani.
Bármennyire is bosszantanak már a többiek, ha néha csináltok együtt valamit, amit mindenki szeret, a közös pozitív élmény után jobb, és kicsit mindenki toleránsabb lesz.
Hasonlóan jót tehet, ha együtt oldotok meg egy problémát (pl. egy régóta halogatott javítás, vagy takarítási feladat), vagy segítetek egymásnak valamiben. Talán erre vágysz a legkevésbé, amikor eleged van a másikból, de ha a szobádba zárkózás helyett kapcsolatba kerülsz vele, az a szervezet hormonális válaszain keresztül a stressz csökkentéséhez is hozzájárul, tehát tulajdonképpen jót tesz neked.
lelkisegély, pszichológia, egyedül, karantén, micsináljak, praktikus tanács, hozzátartozó, bezártság
Hogyan őrizzem meg az ép eszemet a bezártságban?
A bezártság sokakban okoz rossz érzéseket. Mindenkinek nehéz ugyanazt a falat nézni egész nap. Az alábbiakban Kéri Georgina pszichológus ad tanácsot, hogyan ne bolondulj meg a falnézéstől.
Mindenki máshogy reagál erre a bezártságra, ezért ki kell tapasztalni a saját megoldásodat, ami neked beválik. Igyekezz egyensúlyt teremteni a teljesítmény (munka, tanulás, teendők), a kapcsolatok (beszélgetés, közös tevékenységek, egymás segítése) és az örömteli tevékenységek (pihenés, szórakozás, feltöltődés) között.
Amennyire csak lehet, törekedj a számodra értelmes és egészséges élet fenntartására. Ebben segíthet, ha van egy napi rutinod, mivel a sok bizonytalanság közepette fokozza a biztonságérzetet, és keretet ad a napodnak. Jusson benne hely fizikai és mentális elfoglaltságoknak is.
Ne várd el magadtól, hogy szuperképességeket fejlessz ki a bezártság ideje alatt! Attól, hogy most „van időd”, még nem biztos, hogy kapacitásod is van rá, hogy új dolgokat tanulj, alkoss, vagy önkénteskedj. Persze ha érzed magadban az erőt és a kedvet, hajrá! De ez az időszak sok bizonytalanságot és kihívást hordoz, veszteségekkel és lemondással jár; ráadásul a változás még akkor is stresszt okoz, ha pozitív.
Bőven elég, ha azt teljesíted, amit tényleg muszáj, és amellett törekszel rá, hogy megőrizd a testi-lelki egészségedet. Végül, bármilyen nehéz is ez a helyzet, el fog múlni – foglalkozz néha a jövőre vonatkozó elképzeléseiddel, terveiddel is.
egyedül, bezártság, aggodalom, pszichológia, lelkisegély, micsináljak, praktikus tanács, bezártság
Mit csináljak, ha fertőzött rokonom van, és tehetetlennek érzem magam, mert nem tudok segíteni?
A beteg rokon betegségtől függetlenül lelkileg megterhelő. A fertőző beteg rokon különösen rossz, főleg, ha kijárási tilalom is tetézi a helyzetet. Az alábbiakban Kéri Georgina pszichológus ad tanácsot, hogyan bírkózz meg azzal, ha úgy érzed, nem tudsz segíteni a koronavírussal fertőzött rokonodnak, barátodnak.
Bizonyos szempontból valóban tehetetlenek vagyunk, és ezt nehéz kibírni. De a többi rokont ugyanúgy érinti a családtag betegsége, velük beszélhetünk róla, és együtt könnyebb elviselni a helyzetet. Szerencsére a tehetetlenség nem teljes, a legtöbb esetben valamit tehetsz, amivel segíteni tudsz neki.
- Hívd fel, csináljatok on-line közös programot, vagy csak küldj neki egy képet, amivel jelzed, hogy gondoltál rá.
- Kérdezd meg, van-e szüksége valamire. Bevásárolhatsz neki, kiválthatod a gyógyszereit, vagy megrendelheted házhozszállítással, amire szüksége van. Ha te nem tudod megoldani, segíthetsz megszervezni, hogy valaki más megtegye.
- Ha a fizikai állapotában nem is feltétlen tudsz segíteni, a mentálisban valószínűleg igen. Felidézhettek szép közös emlékeket, vagy beszélgethettek arról, miket fogtok együtt csinálni, ha vége a járványnak, és meggyógyult. Ajánlhatsz neki relaxációs hanganyagokat is, amiket kifejezetten a gyógyulás különböző szakaszaira készítettek. De lehet, hogy csak arra van szüksége, hogy a betegségétől független, akár hétköznapi dolgokról beszélgethessen.
fertőző, család, karantén, aggodalom, lelkisegély, pszichológia, micsináljak, praktikus tanács
Ha vége lesz a karantén intézkedéseknek, nem kell tartanunk egy második hullámtól és attól, hogy kezdődik minden elölről?
Ezt egyelőre nehéz megjósolni. Kínában és Dél-Koreában már túl vannak a vírus tetőzésén. Továbbra is fel-feltűnnek új fertőződések, így a szigorítások is érvényben maradtak, ezzel próbálják elkerülni, hogy a járvány újra felüsse a fejét.
Mivel a vírus valószínűleg nem fog egyik napról a másikra eltűnni, valamilyen szinten meg kell szoknunk a jelenlétét. A korlátozások nem maradhatnak örökké érvényben, az élet nem állhat le teljesen. Ezért a fertőzések számának alakulását a hatóságok folyamatosan figyelik, hogy a korlátozásokat enyhítsék amint lehet, illetve szigorítsák, ha arra van szükség.
Milyen konkrét lépéseket tehetek, ha megesz a járvány miatti aggodalom?
Kéri Georgina pszichológus ad konkrét tanácsokat, hogyan küzdj meg a folyamatos aggódással.
A járvány miatti aggódás teljesen érthető reakció, hiszen egy újszerű helyzet, amivel kapcsolatban nincs minden kérdésre egyértelmű válasz, és nem tudjuk pontosan megmondani, meddig fog tartani.
Attól, hogy érthető, persze még nagyon rossz érzés, és fontos, hogy megfelelő keretek között tudd tartani. Ebben segíthetnek az alábbiak:
- Gondold át, hogy mi az pontosan, ami miatt aggódsz. Néha ez csak egy rossz érzés, vagy egy ködös elképzelés, de ha pontosítod, könnyebb lesz vele megküzdeni. Ha megvan, döntsd el, hogy tehetsz-e valamit. Ha igen, tedd meg, vagy készíts tervet későbbre. Ha nem, próbáld elengedni, és más dolgokra koncentrálni, amikre van befolyásod.
- A figyelmedet elterelheted pl. a teendőid elvégzésével, vagy más hasznos, értelmes tevékenységgel. Az is lehet, hogy inkább pihenni szeretnél – a sorozatnézés vagy olvasás mellett erre alkalmas lehet valamilyen alkotó tevékenység, kreatívkodás is, de akár a relaxációt is kipróbálhatod. (Ehhez pl. itt is találsz hanganyagokat:
- Ha ennek ellenére, újra és újra felbukkan az aggodalom, kipróbálhatod, hogy kijelölsz neki egy kis időt a napodban. Mondjuk, mielőtt nekilátsz az aznapi munkának vagy tanulásnak, szánhatsz rá 15 percet, hogy teret adj az aggodalmaidnak, átgondold, tehetsz-e valamit, vagy csak együtt legyél ezekkel a gondolatokkal, hiszen ezek is hozzád tartoznak. A nap többi részében viszont ne engedd, hogy megzavarjanak, emlékeztesd magad, hogy lesz majd rá kijelölt idő, hogy ezekkel törődj.
- Másokkal is megoszthatod az aggodalmaidat – ez lehetőség arra is, hogy ötleteket cseréljetek, kinek mi vált be. De ne engedd, hogy ez uralja a beszélgetést, ügyelj rá, hogy egy idő után más témákra váltsatok.
- Az is természetes, hogy szeretnél minél több információt szerezni a járványról, és fontos is, hogy tudd, mit tehetsz önmagad és mások védelme érdekében. De tájékozódni is csak hellyel és mértékkel szabad!
- A hely: nagyon fontos, hogy hiteles forrásból tájékozódj. Emellett, a közösségi médiával légy óvatos: sok túlzás és álhír, illetve megtévesztő megfogalmazás terjed, és mások felfokozott érzelmi reakciói is kedvezőtlen hatással lehetnek.
- A mérték: napi egyszeri, legfeljebb kétszeri, húsz perces időszak bőven elég lehet a járvánnyal kapcsolatos médiafogyasztásra. Ezen felül meg is beszélhetjük az olvasottakat a barátokkal, családtagokkal – a közös reflexió segíthet a hírek keltette rossz érzésekkel való megküzdésben.
- És a józan ész: a szorongás könnyen vezet beszűküléshez, ami azzal járhat, hogy nem használjuk annyira a kritikus gondolkodásunkat. Hasznos lehet egy-egy hír után megállni, és átgondolni, hogy mit is jelent számunkra, amit hallottunk. Ráadásul azt is tekintetbe kell venni, hogy az újságíróknak az a feladatuk, hogy olyan címeket adjanak, ami felkelti az emberek érdeklődését. Márpedig a rossz hírekre, és azokra a hírekre, amik illeszkednek az állapotunkhoz, fogékonyabbak vagyunk (pl. ha félünk, a félelmetes címekre kapjuk fel a fejünket). De egy kis tudatossággal és odafigyeléssel megtalálhatjuk a pozitívabb, vagy legalábbis realisztikusabb információkat is.
Ha az aggódás szinte az egész napot kitölti, és akadályoz a teendőid ellátásában vagy az alvásban, esetleg testi tünetek jelentkeznek, kérj segítséget szakembertől. Az alábbi honlapon képzett szakembereket kereshetsz fel, akik önkéntesként segítenek a járványügyi helyzetet nehezen viselőknek, illetve további ötleteket találsz a megközdéshez. Ha gimis vagy fiatal felnőtt vagy, az ingyenesen hívható 13700 telefonszámon, vagy az alábbi honlapon érheted el az Ifjúsági Lelkisegélyt, aminek az önkéntesei szívesen beszélgetnek veled az érzéseidről, meghallgatják a problémáidat.
lelkisegély, aggodalom, pszichológia, micsináljak, praktikus tanács, karantén
Ha elkapom a vírust, elkaphatom megint, vagy védett leszek ellene? Ha igen, meddig?
Egyelőre nem tudjuk. Beszámoltak néhány olyan esetről, hogy valaki újra fertőződhetett a vírussal, de ezeket még alaposan ki kell vizsgálni. Kínai kutatók makákókat fertőztek a vírussal, amelyek aztán betegek is lettek. Később ki tudták mutatni, hogy az immunrendszerük a vírus ellen antitesteket termelt. Ha megpróbálták újrafertőzni őket, nem sikerült, ami arra utal, hogy hatékony immunválasz alakul ki a fertőzésre, így nagy valószínűséggel rövidtávon nem lehet a vírust újra elkapni.
Egyelőre nem tudjuk, hogy ennél a vírusnál milyen hosszan tart a védettség a fertőződés után. Sajnos úgy tűnik, a vírus rokonai esetén - melyek az egyszerű megfázásos esetek egy részét okozzák - nem alakul ki hosszútávú immunmemória, így ezek a megfázásos betegségek minden évben újra és újra fertőznek a világban. Az új koronavírussal szintén rokon SARS-CoV I esetében a fertőzés után még 2 évig tudták kimutatni az antitesteket, de a harmadik évtől a vírussal újra találkozva ismét megfertőződhetnek a gyógyultak.
Ezek arra utalnak, hogy bármi is lesz a fertőzés utáni védettség pontos időtartama az új vírusnál, az valószínűleg nem fog az egész életünkre kitartani.
immunrendszer, antitest, fertőzés, fertőzött, beteg, betegség, védettség, gyógyszer, ellenszer, kutatás
A gyerekek is megbetegedhetnek a koronavírustól?
Igen, a gyerekek ugyanúgy elkaphatják a koronavírust, mint bárki más. Bár a tünetek náluk jellemzően enyhébbek, mint a felnőtteknél, ez nem jelenti azt, hogy a betegség teljesen veszélytelen rájuk nézve.
Jelenleg - szerencsére - nagyon kevés adatunk van koronavírusos megbetegedésekről gyerekek körében. Ha megnézzük a járványtani adatokat az egyes országokban, azt látjuk, hogy a fiataloknál a megbetegedéssel járó fertőzés általában véve ritka (adatok: Olaszország, Észak-Amerika), és a súlyos esetek még ritkábbak. Azoknál a beteg gyerekeknél, ahol a kezelésről és az esetleges alapbetegségekről is sikerült adatokat gyűjteni, azt találták, hogy a kórházba kerülők túlnyomó többségének volt valamilyen társbetegsége. Intenzív osztályos kezelést ezek közül a gyerekek közül csak 6 igényelt - nekik mind volt valamilyen más betegségük a koronavírus fertőzésen kívül.
Összességében tehát a gyerekeknél ritkán okoz súlyos betegséget a koronavírus fertőzés, és ez általában akkor fordul elő, ha a gyermek valamilyen más társbetegségben szenved.
gyerek, fertőzés, betegség, fertőzött, baba, hozzátartozó, anya
És mi a helyzet a csecsemőkkel?
Csecsemőnek az egy év alatti gyerekeket nevezzük. A CDC vizsgálata azt találta, hogy a csecsemők körében jóval ritkább a megbetegedés, mint felnőttek körében.
Abban az esetben ha mégis megbetegedtek, a tanulmányban a vizsgált 95 csecsemő közül 59 került kórházba, ezen belül pedig öten kerültek olyan súlyos állapotba, hogy intenzív osztályon kellett kezelni őket. Azt nem tudjuk, hogy ennek az öt babának volt-e valamilyen társbetegsége.
Egy kínai tanulmány kicsit több, mint kétezer koronavírus gyanús gyerek között csak 13 kritikus súlyosságú esetet talált. Ebből a 13 gyerekből 7 volt 1 évnél fiatalabb - vagyis a gyerekek között az igazán súlyos esetek fele csecsemő. Ezt azt jelentené, hogy a gyerekek között az egy évnél fiatalabbak kiemelten veszélyeztetettek. Ennek a tanulmánynak azonban van egy nagy gyenge pontja: a gyerekeknek a felét sem tesztelték PCR-rel koronavírusra. Így nem tudjuk megállapítani, hogy a 7 súlyosan beteg csecsemő valóban koronavírusos volt-e vagy valami más okozta a tüneteket. Ezen kívül nem vizsgálták azt sem, hogy volt-e valamilyen más társbetegségük, ami a vírus szempontjából sebezhetőbbé teszi őket.
gyerek, baba, csecsemő, fertőzött, fertőzés, beteg, család, hozzátartozó, kismama, anya, kutatás
Milyen súlyos a csecsemőknél a betegség lefolyása?
Erről nagyon kevés adatunk van, mert szerencsére nagyon kevés az ilyen eset. Mivel az egészséges csecsemőket általában nem tesztelik, csak találgathatunk, hogy valójában mennyi közöttük a tünetmentes fertőzött.
Egy kínai tanulmány szerint 33 terhesség alatti koronavírus fertőzés után született kisbaba közül csak 3 betegedett meg a születés után néhány nappal. A jellemző tünetek a láz, légzési nehézség (és egy esetben hányás) voltak, a röntgen eredményük pedig tüdőgyulladásra utalt. Két baba nagyon hamar meggyógyult, a harmadik súlyosabb állapotba került mert bakteriális fertőzése is volt, de végül ő is felépült. Azt a 30 kisbabát, akik nem lázasodtak be, nem tesztelték.
Nem szabad azonban elfeledni, hogy három kisbaba adatai alapján nem lehet megbízható következtetésekre jutni.
gyerek, csecsemő, baba, család, fertőzés, betegség, kismama, hozzátartozó, anya, tünetek, kutatás, kórház
Miért hallunk mégis híreket beteg, vagy meghalt koronavírusos csecsemőkről?
A fertőzött csecsemők közül kevesen lesznek nagyon betegek. De az, hogy valami ritka, nem jelenti azt, hogy egyáltalán soha nem történik meg, ráadásul pont a ritkasága miatt van hírértéke. Sajnos volt arra példa, hogy koronavírus fertőzött csecsemők haltak meg, például az Egyesült Államokban és Kínában is. Az utóbbi esetében a csecsemőnek más társbetegsége is volt, az USA-beli esetnél pedig még vizsgálják hogy mi volt a halál oka.
gyerek, baba, csecsemő, fertőzött, fertőzés, család, kismama, kutatás
Hogy fertőződnek meg a csecsemők?
Nem tudjuk pontosan, de mindenképpen a születés után. Úgy tűnik, hogy a vírus az anyatejbe nem jut be.
A újszülöttek ugyanúgy, mint a felnőttek, cseppfertőzés útján kaphatják el a koronavírust. Ezért védik az újszülötteket néhány kórházban icipici, cuki arcpajzzsal. Ami inkább aranyos mint hasznos mert sajnos a legnagyobb veszélyforrásnál, amikor a szoptató anyuka fertőzött, nem segít.
A baba gondozása, és különösen a szoptatás nagyon közeli fizikai kapcsolatot jelent. Ha az anya beteg, szoptatás közben megfertőzheti a csecsemőt is. Ezért szoptatáskor a maszk viselés és az alapos kézmosás mindenképpen ajánlott. A másik lehetőség az, hogy ha az anya beteg, akkor a higiéniára gondosan ügyelve fejje le az anyatejet, és a babát ezzel más, nem fertőzött személy etesse.
gyerek, csecsemő, baba, fertőzés, terhesség, anya, család, kismama, kutatás, kismama, hozzátartozó, kézmosás, szappan, megelőzés, kórház
Mi történik azzal, akinek annyira súlyos a betegsége, hogy kórházba kerül?
A koronavírusos betegeket a kórházakban elkülönítik, hogy ne fertőzzék meg a más betegséggel kezelt betegeket, illetve hogy ők maguk se kapjanak el a vírus mellé az állapotukat súlyosbító más betegségeket. Ez azt jelenti, hogy a kórházba vitt beteget meglátogatni sajnos nem szabad (jelenleg a látogatást sok helyen korlátozzák, a koronavírusos betegeteket pedig a fertőzésveszély miatt látogatni egyébként sem jó ötlet). Ez téged is és a beteget is veszélyeztetné.
A kórházban a koronavírusos beteg az állapotának súlyosságától függő kezelést kap. Magát a vírusfertőzést megszüntető úgynevezett oki kezelés egyelőre nincs, de a vírus ellen ható kísérleti kezelések léteznek. Bizonyos vírusellenes gyógyszerekkel vannak biztató eredmények, de ezek még nem bevett eljárások.
A kezelés tehát a legtöbb esetben szupportív, azaz támogató jellegű: a beteg oxigént kap, nagyon magas láz esetén lázcsillapítókat. A bakteriális felülfertőződés elkerülésére az orvos szükségesnek tarthatja antibiotikumok adását is. A beteg életfunkcióit folyamatosan figyelik, hogy idejében észrevegyék, ha esetleg romlik az állapota.
Súlyos esetben szükségessé válhat a gépi lélegeztetés, illetve az intenzív terápia teljes eszköztára, melynek célja az életfunkciók fenntartása addig, amíg a szervezet a spontán gyógyulás útjára lép.
kórház, orvos, beteg, család, fertőzött, gyógyszer, hozzátartozó, gyógyulás
Mi történik a gyerekekkel, ha mindkét szülő megbetegszik?
Alapesetben semmi. Ha mindkét szülő koronavírusos tüneteket mutat, azok jó eséllyel enyhék maradnak, és mindketten otthon lábadozhatnak, amíg túlesnek a betegségen. Ha a gyerekek is elkapják a betegséget, az általában kifejezetten enyhe lefolyású, vagy akár tünetmentesen zajlik. Ez persze nem jelenti azt, hogy a gyerekekre egyáltalán nem kell vigyázni, mert nagyon ritkán náluk is kialakulhat súlyos betegség.
Érdemes előre elgondolkodni minden szülőnek, ki(k)re tudná bízni a gyereket, ha komolyabban megbetegszik. Abban a rendkívül ritka esetben, ha mindkét szülőnél egyszerre jelentkeznek olyan súlyos tünetek, hogy emiatt kórházba kerülnek (vagy a gyermekét egyedül nevelő szülővel történik ez), a gyerekek elhelyezésének megszervezésében a következőkre érdemes figyelni:
- Mivel mindkét szülő beteg, feltételeznünk kell, hogy a gyerekek is nagy eséllyel fertőzöttek, akkor is, ha nincs semmilyen tünetük.
- Amikor az elhelyezésükhöz rokonoktól, ismerősöktől kérünk segítséget, gondoljunk arra, hogy a gyerekek hordozhatják, terjeszthetik a koronavírust. Ezért lehetőleg ne idős vagy kockázati csoportba tartozó krónikus beteg ismerőseinket kérjük meg erre. A legjobb választás az lehet, aki már igazoltan átesett a betegségen, és szerológiai teszt bizonyítja, hogy védett az ellen, hogy újra elkapja. Ők most még kevesen vannak, de várhatóan nőni fog a számuk.
- A fertőzöttekkel való együttélés higiéniai szabályainak betartása csökkenti a vírus terjedésének lehetőségét, de vegyük figyelembe, hogy a gyerekeknek ez különösen nehéz, ezért a krónikus beteg rokonaink, ismerőseink számára bizony kockázatot jelentenek.
- A koronavírus fertőzéssel kórházba kerülteket - érthető okokból - nem szabad látogatni. Ez alól a szülő sem kivétel. Ha a gyerekek elég idősek hozzá hogy megértsék, mit jelent ez, érdemes erről beszélni velük.
Abban a ritka esetben, ha a mindkét szülő hirtelen olyan súlyos állapotba kerül, hogy kórházi kezelést igényel, és nem tudták megoldani a gyerekek elhelyezését ezalatt, a szülőkért érkező mentő nyilván nem fogja a gyerekeket az üres lakásban egyedül hagyni. Ha a gyermeknél fertőzés gyanúja merül fel, akkor őt COVID-19 ellátásra kijelölt gyermekellátó kórházba szállítja a mentő. Ha a vírusra negatívnak bizonyul, átmeneti elhelyezéséről a gyermekvédelem fog gondoskodni.
A TASZ oldala sok hasznos információt tartalmaz a szülők számára a járvánnyal kapcsolatban.
hozzátartozó, fertőzött, fertőzés, praktikus tanács, micsináljak, gyerek, nagyi, orvos, kórház, elkaptam
Kisbabát várok. Mi lesz, ha elkapom a koronavírust?
Várandósság esetén mindig érdemes fokozottan betartani a fertőzés megelőzésére irányuló óvintézkedéseket, és nem csupán a koronavírus járvány miatt.
A kisbabák és várandósok körében koronavírus fertőzésről jelenleg nagyon kevés tapasztalatunk van. Ezek azt mutatják, hogy a korábbi SARS és MERS járványokhoz képest a terheseket kevésbé értinti súlyosan a vírus - abban a néhány esetben amit leírtak, a vírus nem okozott vetélést, az anyák és a babák is mind életben maradtak. Ezek mind olyan esetek voltak, ahol a kismamánál a fertőzés viszonylag enyhe lefolyású volt - ha valamiért mégis komolyabb szövődmények jelentkeznek, az nyilván negatívan befolyásolja az anya és a magzat túlélését is.
A legtöbb tanulmány egyetért abban, hogy a vírus a méhlepényen nem jut át. A szülés után a méhlepényből, köldökzsinórból vett mintákban a PCR teszt nem mutatott ki vírust, tehát a magzat nem tudja elkapni azt a méhen belül.
csecsemő, gyerek, terhesség, kismama, fertőzés, micsináljak, praktikus tanács, család, hozzátartozó, pcr, teszt, anya
Milyen gyógyszert kapok, ha kórházba kerülök a koronavírus miatt?
Magát a vírusfertőzést megszüntető úgynevezett oki kezelés egyelőre nincs, de a vírus ellen ható kísérleti kezelések léteznek.
A kezelés tehát a legtöbb esetben szupportív, azaz támogató jellegű: a beteg oxigént kap, nagyon magas láz esetén lázcsillapítókat. A bakteriális felülfertőződés elkerülésére az orvos szükségesnek tarthatja antibiotikumok adását is.
A beteg életfunkcióit folyamatosan figyelik, hogy idejében észrevegyék, ha esetleg romlik az állapota. Súlyos esetben szükségessé válhat a gépi lélegeztetés, illetve az intenzív terápia teljes eszköztára, melynek célja az életfunkciók fenntartása addig, amíg a szervezet a spontán gyógyulás útjára lép.
fertőzés, család, beteg, kórház, orvos, gyógyszer, ellenszer
Hogy lehetséges, hogy egy újszülött szerológiai tesztje pozitív?
Ha az anya koronavírusos volt a terhesség alatt, a baba szerológiai tesztje pozitív lehet, de ez nem jelenti azt, hogy beteg, vagy beteg volt. A teszt által kimutatott koronavírus elleni antitestek valószínűleg anyai eredetűek. Azt, hogy meddig maradnak a baba szervezetében, illetve meddig nyújtanak védelmet, egyelőre nem tudjuk (hiszen azt sem tudjuk, hogy a betegségen átesett felnőttek antitestjei meddig védenek). Ez kérdés akkor válhat különösen érdekessé, ha lesz védőoltás, és felmerülhet, hogy a beoltott várandós nők antitestjei a születendő babát is védhetik valameddig.
fertőzés, fertőző, család, gyerek, kismama, anya, baba, csecsemő, hozzátartozó, védőoltás, antitest, PCR
Mit jelent az, hogy valakinek lélegeztetőgépre van szüksége?
Akinek a tüdeje annyira rossz állapotban van, hogy nehezére esik egyedül lélegezni, azt lélegeztetőgép segíti.
A légzés támogatása több szinten lehetséges, a súlyos koronavírus fertőzöttek gyakran intubálást igényelnek, ami azt jelenti, hogy egy rugalmas műanyagból készült csövet vezetnek a légcsőbe, amit a lélegeztetőgéphez csatlakoztatnak. Ezt ébren lévő állapotban nem tolerálná senki, tehát aki lélegeztető gépen van, azt többnyire altatják. Azért kerülnek lélegeztető gépre a betegek, mert a kialakuló súlyos légzési elégtelenség miatt nem jutnak elég oxigénhez. A vírus okozta gyulladás miatt a betegek tüdejében folyadék képződik, de a gép által fenntartott pozitív nyomás miatt ez is könnyebben felszívódik. Ez a folyamat minimum napokig tart.
Előfordulhat, hogy a légzéstámogatás ellenére sem biztosítható a megfelelő gázcsere, vagy hogy a fertőzés hatására több szerv működése is elégtelenné válik - különösen igaz ez azokra, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek, vagy az idős koruk miatt nincsenek a szerveiknek megfelelő tartalékaik. Vagyis, aki időt nyer - életet nyer, aki géphez jut, esélyhez jut. Emiatt nagyon fontos, hogy a járvány lefolyása során a tömeges, egyidejű megbetegedést megakadályozzuk, hogy mindenki megkaphassa ezt az esélyt, akinek szüksége van rá.
Ne felejtsük el: az ellátáshoz szükséges bonyolult gépezetben minden “alkatrészre” szükség van a hatékony működéshez: Hiába van elegendő gép, ha nincs elég orvos, vagy ápoló személyzet, és hiába vannak kijelölt centrumok, ha nincs elég valamilyen egyszerű, de nélkülözhetetlen eszközből. A siker a leggyengébb láncszemen áll, vagy bukik.
Hozzáértő kutató/orvos vagyok, hol találok magyar nyelvű szakirodalmat a koronavírusról?
Az 1001 orvos szakfordító önkéntes csapata folyamatosan fordítja magyarra a legfrissebb idegennyelvű szakmai és ismeretterjesztő publikációkat, amit az alábbi honlapon érsz el. Ha éppen ráérsz és beszélsz nyelveket, te is csatlakozhatsz hozzájuk. Bárhonnan is informálódsz, felelősen gondolkodó kutatóként vagy orvosként tudod, hogy kritikusnak kell lenned. Ennek megfelelően járj el akkor is, mikor friss publikációt olvasol a koronavírusról.
Egészségügyben dolgozom, és már nem bírom a stresszt. Mit csináljak?
A Magyar Hipnózis Egyesület kifejezetten a betegellátásban dolgozók számára állított össze rövid, 13-25 perces relaxációs hanganyagot. Ezeket erről a honlapról tudod letölteni. A relaxáció akkor éri el a legjobb hatást, ha rendszeresen csinálod, elcsendesedésre megfelelő, testi nyugalmat biztosító környezetben. Semmiképpen ne használd a hanganyagokat autóvezetés közben, vagy egyéb, koncentrálást igénylő tevékenységnél.
Ha úgy érzed, akkor kérj bátran szakembertől lelki segítséget. Az ezen a honlapon képzett pszichológusok e-mail és telefon elérhetőségeit találod, akik önkéntesként segítenek a járványügyi helyzetet nehezen viselőknek.
A Mental for Doctors kezdeményezés önkéntes pszichológusait is megkeresheted. Ha hirtelen van szükséged lelki támaszra, akkor a CallForHelp képzett önkéntes csapatát a nap 24 órájában bármikor hívhatod a +36-1-770-7333 telefonszámon. Ez a szám kifejezetten az egészségügyi dolgozók számára van fenntartva, hívása ingyenes és anonim.
orvos, kórház, lelkisegély, pszichológia, micsináljak, praktikus tanács, relaxáció
Mit vigyek magammal, ha kórházba kerülök?
Szerencsére sokan közülünk még sose kerültek kórházba. Ha te, vagy valamelyik családtagod kórházba kerülne, érdemes összepakolni egy táskát, benne a mindenképpen szükséges dolgokkal. Fontos, hogy ne maradjon ki semmi, amit nem tudsz nélkülözni, mert ami esetleg otthon marad, azt a látogatási tilalom miatt most elég nehéz pótolni.
- rendszeresen szedett gyógyszerek listája
- pizsama, alsónemű, (köntös), papucs - próbálj olyat választani, ami fertőtleníthető
- fogkefe, fogkrém, fésű, tusfürdő, törölköző - amikre a tisztálkodáshoz szükséged van
- evőeszköz, pohár (nem minden kórházban van)
- WC-papír, papírzsebkendő (szintén nem mindenhol van)
- telefon, telefontöltő (hogy tudj kapcsolatot tartani a kintiekkel)
- fülhallgató, ha használsz olyat
- maszk (egyszer használatos sebészi maszkból a tervezett tartózkodás idejére minden napra egy, vagy ha az nincsen, 1-2 darab mosható textil maszk)
Hogyan ne keverjük össze a koronavírust más betegséggel?
Sok különféle vírus, baktérium vagy gomba fertőzés okozhat influenza-szerű tüneteket, amik a koronavírusra is jellemzőek, például a szezonális influenza, rhinovírusok, bárányhimlő, tuberkolózis, lyme-kór, szalmonella, aszpergillózis. Biztosan csak alapos orvosi vizsgálat és teszt segítségével állapíthatjuk meg, hogy milyen fertőzésünk van, ugyanis ezek mind nagyon hasonló tüneteket okozhatnak a betegség kezdetén.
Jelenleg a koronavírus (COVID-19) mellett a leggyakoribb légúti megbetegedés a szezonális influenza. Bár a koronavírus miatt nehéz megmondani, hogy jelenleg a szezonális influenza járvány milyen stádiumában vagyunk, de úgy tűnik az influenza aktivitás egyre csökken egész Európában. A kezdeti tünetek jelentkezésekor nehéz eldönteni, hogy koronavírus vagy influenza fertőzésed van-e, mert a tünetek szinte megegyeznek: magas láz, száraz köhögés, levertség, izomfájdalom, vagy hányás/hasmenés. A nehézlégzés, és az esetek kis százalékában a szaglás- és ízérzékelés teljes elvesztése inkább a koronavírusra jellemző, de ez alapján nem lehet teljes bizonyossággal különbséget tenni a két betegség között. Ahhoz, hogy megtudd, koronavírussal vagy influenzavírussal fertőződtél-e meg, mindenképpen tesztre van szükség.
Az influenzán kívül Európában szórványos rózsahimlő és bárányhimlő kitörések is előfordulhatnak, bár ezek valószínűsége a védőoltások miatt manapság már sokkal ritkább. A rózsahimlő kezdeti tünetei szintén lehetnek hasonlóak a koronavírushoz: magas láz, orrfolyás, nyaki nyirokcsomók megduzzadása, gyulladt szemek. De ezt követően a tipikus rózsahimlős kiütések, melyek először az arcon jelennek, biztos támpontot adnak a koronavírustól való elkülönítés során. Ugyanígy a bárányhimlő esetén megjelenő kiütések is segítenek a vírus megkülönböztetésében.
Összességében a mostani tudásunk alapján, csak akkor lehet biztosan megmondani, hogy a koronavírus és nem valami más miatt köhögsz, ha letesztelnek koronavírusra.
fertőzés, fertőzött, praktikus tanács, tünetek, tünet, influenza, vírus, biológia tanóra, köhögés, influenza
Hova húzzuk az aggódás küszöböt gyerek, vagy idős szerettünknél?
Gyermekek esetén szerencsére úgy tűnik, a koronavírus nem okoz súlyos tüneteket. Emellett a bölcsiben, oviban vagy iskolában terjedő vírusfertőzések is okozhatnak hasonló tüneteket. Azonban ha produkálja a jellemző tüneteket (láz, száraz köhögés, végtagfájdalom), akkor mindenképpen értesítsük róla a gyermekorvost. Ha tünetei súlyosabbra fordulnak, például nehezen lélegzik vagy a láza tartósan nagyon magas, azonnal juttassuk kórházba.
Idősebb embereknél fontos, hogy a jellemző tünetek esetén rögtön értesítsük telefonon az orvosát. Mivel ők kiemelt kockázati csoportba tartoznak, nagyon figyeljünk rá, hogy tünetei romlanak-e, hogy időben kórházba tudjuk juttatni, ha az állapota rosszra fordul.
család, gyerek, csecsemő, nagyi, fertőzött, fertőzés, aggodalom, lelkisegély, praktikus tanács, micsináljak, hozzátartozó, család
Lehetséges, hogy a vírus véletlenül szabadult ki a wuhani víruslaborból?
Wuhanban található egy virológiai intézet, ahol úgynevezett BSL-4 biztonsági szintű, kifejezetten veszélyes kórokozókkal való munkára szánt laborok is vannak. Ebben az intézetben dolgoznak denevér koronavírusokkal is, amikről azt gondoljuk, hogy a mostani koronavírus világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus rokonai lehetnek. Mivel a Wuhani Virológiai Intézetben néhány évvel korábban már jelentettek a fertőző hulladék kezelésével kapcsolatos problémákat, megindult a spekuláció arról, hogy a SARS-CoV-2 esetleg - véletlenül ugyan - de onnan szabadult el.
Amikor valahol járvány tör ki, az ezzel foglalkozó járványtani szakértők mindig igyekeznek megkeresni, hogy ki volt az első fertőzött, aki terjeszteni kezdte a kórokozót az emberek között, és ő pontosan hogyan fertőződött meg. Ezt az embert szokták nulladik betegnek (patient zero) nevezni. Az új koronavírus járvány esetében a nulladik beteg nem lett meg. Ahogy az idő telik, egyre kisebb az esélye, hogy sikerül rájönni, ki volt az, és pontosan hogyan kapta el a fertőzést. Ezért - bár a Wuhani Virológiai Intézet vezetője tagadja, hogy bármi közük lehetett a járványhoz - nem igazán tudjuk se bebizonyítani, se kizárni, hogy egy ottani laborból eredő szennyezés lehetett az első fertőzés oka.
Annyi biztos, hogy a vírust nem mesterségesen állították elő, és egy állatokat fertőző koronavírus emberre való átterjedése - ritkán ugyan - de a természetes körülmények között is előfordulhat, ehhez pedig nem kellenek se víruslaborok, se ártatlanok életére törő összeesküvések: elég a szimpla balszerencse.
fertőzés, kutatás, álhír, vírus, víruslabor, labor, laboratórium, Wuhan, járvány
Hogyan tudom az immunrendszeremet megerősíteni a járványos időszakban?
Az immunrendszered szívesen veszi, ha némi terhet leveszel a válláról azzal, hogy rendszeresen kezet mosol és maszkkal véded az arcodat ha idegenekkel töltesz időt, főleg zárt térben. Így kevesebb kórokozóval kell folyamatosan hadakoznia. Egyéb segítségre, különböző interneten kapható kétes hatékonyságú csodaszerekre nincsen szüksége.
A vitaminok szedése akkor ajánlott, ha a táplálkozásod nem kellően kiegyensúlyozott ahhoz, hogy a szervezeted minden szükséges építőeleméhez hozzájusson. Ez lehet a helyzet például ha kemoterápiát kapsz és emiatt nem tudsz rendesen enni, vagy ha amióta karanténban vagy kizárólag nutellát eszel. Megfelelő rendszeres étkezés mellett külön vitaminpótlásra nincsen szükséged, mert nem bizonyított, hogy bármit segítene. Ettől még persze nyugodtan ehetsz vitaminokat, ha szeretnél, mert ártani nem ártanak. Egy dologra azonban mindig figyelj oda: a zsírban oldódó vitaminokat (ezek az A D E és K) túl lehet adagolni, és ez betegséget okozhat. Ezekből sose vegyél be többet az ajánlott mennyiségnél.
fertőzés, beteg, praktikus tanács, micsináljak, álhír, immunrendszer, biológia tanóra, vitamin, kaja, étel
Nyitnak a fürdők és a termálfürdők. Mehetek? Mennyire veszélyes?
A Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott tájékozató szerint minden közfürdőben szigorúbb higiéniai intézkedések léptek életbe, hogy meg tudják előzni a fertőzéseket. Fontos megjegyezni, hogy a közfürdőkben sajnos olyan kiszolgáltatott szituációba kerülünk, ahol gyakran mások tájékozottságától és szabálykövetésétől függ, hogy mi elkapjuk-e a vírust. Például reméljük, hogy az uszodákat lázas vagy hasmenéses ember nem látogatja, és hogy az uszodában kötelező a vízbe lépés előtt az alapos szappanos előfürdő. De még ha kötelező is, legyünk őszinték, lehetséges, hogy többen nem fogják betartani.
A tájékoztató szerint a fürdőkben használt klórmennyiség elpusztítja a vírust. A SARS-CoVI esetén valóban úgy tűnik, ez a mennyiség elegendő, hogy azonnal inaktiválja a vírusokat (új koronavírusról még nincs adatunk). Azonban nem szabad elfeledkeznünk a melegvizes termál medencékről sem, amiket nem klóroznak. Bár a Tisztifőorvos Asszony korábban elmondta, hogy a vírus hőérzékenysége miatt itt sem lehet probléma a vírus terjedése, fontos megjegyezni, hogy ilyen alacsony hőmérsékleten (egy termálfürdő általában maximum 39 Celsius fokos) még nem tesztelték, mennyire marad életképes a vírus. Az eddigi legalacsonyabb, 56 fokos melegítés esetén 30 percre volt szükség, hogy nagyrészt elpusztuljon. Tehát ha valaki egy kiadós hasmenés után beleül áztatni magát a termálvízbe, vagy fertőzöttként esetleg bele-beleköhint, az nagy valószínűséggel elúszhat a többi ember irányába is, 1,5 méteres távolság tartás ide vagy oda… A fürdőkben ráadásul nem szokás papírzsebkendőt hordani magunknál, ha tehát egy tünetmentes fertőzött tüsszent, mégha a könyökhajlatába is teszi ezt, a vírusok a medencében fognak kikötni, ahol még bő fél óráig boldogan úszkálva várják, hogy te mikor nyúlsz a vizes kezeddel az arcodhoz. Ezért a termálfürdők kiemelten veszélyes helyek lehetnek megfertőződés szempontjából.
fertőzés, fürdő, szabadidő, praktikus tanács, micsináljak, klór, hőkezelés, terjedés, fertőzés, fertőtlenítés, főzés, termál
Mi az a citokin vihar, és mi köze van a koronavírushoz?
A citokinek olyan anyagok, amikkel az immunrendszer sejtjei kommunikálnak egymással, vagy a testünk más sejtjeivel. Így tudja egy immunsejt jelezni a többieknek, hogy betolakodót talált, így más hasonló vagy akár más típusú immunsejtet tud a helyszínre “toborozni”, hogy segítsenek ellátni a kórokozó baját. A citokinek normálisan nagyon kicsi koncentrációban vannak jelen a vérünkben. Amikor a mennyiségük valamiért hirtelen megnő, azt citokin felszabadulási szindrómának, vagy ha nagyon súlyos, citokin viharnak nevezzük. A vészjósló elnevezés teljesen jogos - a citokin vihar nagyon súlyos állapotot jelent, ami gyakran halálos lehet. Az ilyenkor termelődő rengeteg citokin azért szabadul fel, mert az immunrendszer sejtjei egyre jobban “felhergelik egymást” - az egyik sejt citokin termelése egy másik immunsejtet is termelésre serkent, és így tovább…
Ezeknek egy része az immunsejteknek azt az üzenetet közvetíti, hogy a szervezetben kórokozók vannak, amiket azonnal el kell pusztítani. Az elszabaduló immunreakció pedig már nem mindig tesz különbséget a fertőzött sejtek, és a körülöttük lévő egészséges sejtek között: rosszkor voltak rossz helyen, így egészséges sejtek is a kereszttűzbe kerülhetnek. Ha ez a tüdőben történik, egy idő után kevés egészséges sejt marad, ami végezni tudja a feladatát, és a beteg egyre nehezebben jut oxigénhez.
A citokinek ráadásul nem csak az immunrendszerre hatnak, hanem sok más sejt és szövet számára is közvetíthetnek üzeneteket. Például, ha van egy elfertőződött sebed, az immunsejtek olyan citokineket szabadítanak fel, amik gyulladást okoznak. Ezzel az ott levő immunsejtjeid erősítést hívnak. Másrészt ilyenkor fontos, hogy a hívásra reagáló immunsejtek akik a vérrel érkeznek, célba is érjenek, ezért az érfalnak valamennyire meg kell nyílnia, hogy átengedhesse őket a sebhez. Ezért bizonyos citokinek az érfal áteresztőképességét is meg tudják növelni. Ha ez a nagylábujjadon történik, akkor annyit veszel észre ebből, hogy kicsit piros, duzzadt, meleg, és fáj ha nyomogatod, de ez pár nap alatt elmúlik. Viszont ha egyszerre rengeteg immunsejt kezdi kontroll nélkül, önfeledten termelni a gyulladásos citokineket, az érfal az egész testünkben szivárogni kezdhet: a folyadék kiszökik a szövetekbe, a vérnyomás hirtelen leesik, a szívnek pedig nem lesz mit pumpálnia - a folytatás nem vidám.
De mit lehet tenni a citokin viharral, ha már bekövetkezett egy betegnél? Ez egy nagyon súlyos állapot, ezért az ilyen betegeket intenzív osztályon kezelik. Támogatják a légzést és közben igyekeznek a túlzásba esett immunsejteket “lecsillapítani”. A gyulladásos citokinek termelését sokféle gyulladásgátló gyógyszerrel lehet mérsékelni - ezek viszont nem válogatnak, minden gyulladásos üzenetet közvetítő molekulát visszafognak. Akkor ezzel most a vírusnak kedvezünk? Valamennyire igen, de ha a beteg az elszabadult immunválasz miatt az életéért küzd, a vírus pillanatnyilag másodlagos szempont. Vannak olyan gyógyszerek, amik csak bizonyos citokinek ellen hatnak. Ilyen például a jól csengő névre keresztelt tocilizumab ami az IL-6 citokin ellen ható antitest, és úgy tűnik hogy bevált a koronavírusos betegeknél jelentkező citokin vihar kezelésében. Mindazonáltal ez egy nagyon súlyos állapot, ami hirtelen tud kialakulni, ezért túlélési esélyek általában véve nem jók.