Ha elkapom a vírust, elkaphatom megint, vagy védett leszek ellene? Ha igen, meddig?

Megosztás:

Kezdőlap / A vírusról

A rövid válasz erre az, hogy igen, védett leszel. A hosszú válasz az, hogy …ez bonyolult.

Úgy tűnik, el lehet kapni a vírust ismételten. Már találtak néhány száz embert a világon, akik bizonyítottan másodjára kapták el a betegséget. Megjegyzendő, hogy az újrafertőződést bizonyítani elég nehéz.
Egyrészt alá kell támasztani, hogy valójában nem az első fertőződés “lappangásáról” van szó, azaz valóban egy újra megfertőződött az illető. Másrészt nagyon jó kontaktkutatási és tesztelési hálózat is szükséges ahhoz, hogy észrevegyük mind az első, mint a második fertőződést, főként figyelembe véve, hogy a vírus nem feltétlenül okoz erős tüneteket mindenkiben. Végül fontos azt megértenünk, hogy az, hogy újra pozitív lesz a tesztje valakinek, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy újra beteg. Lehetséges, hogy egy kevés vírus ismét kimutatható, de még rendelkezik a megfelelő immunitással, hogy gyorsan és hatékonyan leküzdje másodjára a vírust.
Az, hogy újra elkapjuk-e a koronavírust, leginkább a kialakult immunválasz és immunmemória tartósságától függ. Ehhez jön hozzá, hogy az új vírusvariánsok, mutánsok esetében a megváltozott vírus ellen az immunrendszerünk korábbi fertőzésből származó memóriája nem biztos, hogy egyformán hatékony lesz.

Egyelőre nem tudjuk biztosan, hogy ennél a vírusnál milyen hosszan tart a védettség a fertőződés után. Egy 2020 júliusi tanulmány szerint az enyhe tüneteket produkáló fertőzöttek vérében az első három hónapban gyorsan csökkent a vírus ellenes antitestek mennyisége (nagyjából minden 36. napon megfeleződött). Ebből kiindulva úgy becsülték, hogy a gyógyult betegek csak 1 évig lesznek védettek.

Egy 2021 januári tanulmány viszont hosszabb időn át vizsgálta, mi lesz a fertőzésből felgyógyultakkal. Az immunmemória különböző elemeinek mennyiségét követték 8 hónapon keresztül 188 betegen SARS-CoV-2 fertőzést után. Ezek a koronavírus elleni antitestek (IgG, IgA) és a különféle memória immunsejtek (B- és T-sejtek) a vérben.

Az antitesteket vizsgálva úgy tűnik, nem egyenletesen csökken a mennyiségük (mint azt a fentebbi rövidtávú vizsgálatok alapján feltételezték), hanem a korai csökkenés után beáll egy szintre, azaz a védelem tovább marad fenn, mint azt korábban gondoltuk. Úgy tűnik, a B-sejtes memória is igen erőteljes minden esetben, és a vizsgált 8 hónapos időszakban folyamatosan nőtt a specifikus memória B-sejtek mennyisége majdnem mindenkinél. Összességében úgy tűnik, az esetek 95%-ában a hosszútávú immunmemória megtalálható 8 hónap után is, vagyis kialakul tartós védettség. Ugyanakkor az immunválasz erőssége és minősége (a különféle komponensek jelenléte) az egyes embereknél nagyon változó volt, és a páciensek egy kis részében csak gyenge hosszútávú memória alakult ki, vagyis ők hajlamosak lehetnek az újrafertőződésre.

Fontos még megemlíteni, hogy ebben a vizsgálatban tünetmentes fertőzöttek nem vettek részt, így erről még nincs információnk.

Címkék: immunrendszer, antitest, memória, fertőzés, fertőzött, betegség, védettség, kutatás

Utolsó módosítás: