kutatás

Elpusztítja a vírust a C-vitamin?

Nem, egyelőre semmilyen igazolt hatása nincs a C-vitaminnak a koronavírus ellen. Folynak klinikai kutatások nagy dózisú C-vitaminnal Kínában, de annyi biztos, hogy néhány vitamin bekapása sajnos nem véd meg a fertőzéstől.

A vitaminok szedése főleg akkor jó ötlet, ha étrendünk amúgy sült krumplira és kólára korlátozódik. De nem jelentenek vírusellenes csodaszert.

fertőtlenítés, vitamin, megelőzés, kutatás, immunrendszer, c-vitamin

Azt hallottam, hogy a koronavírust mesterségesen hozták létre tudósok. Igaz ez?

Nem! Ezt a feltételezést tudományos alapokon abszolút megcáfolták. Az összehasonlító genomikai adatok alapján egyértelműen természetes eredetű. A vírus egy állatról ugorhatott át az emberre. Szóval nem katonai megbízásra készítették, és nem is az ufók jöttek és dobták le ránk!

Ne higgy el mindent, amit a közösségi médián látsz vagy mindenféle furcsa oldalon van fenn, hivatkozások nélkül! Mindig ellenőrizd a hír valódiságát, mielőtt elküldöd ismerőseidnek! Ne terjessz álhíreket!

kutatás, vírus, álhír

Fog mutálódni a vírus? Ha igen, akkor mind meghalunk?

A vírus fog mutálódni, és egyszer mindenki meghal, de valószínűleg nem az új mutáns koronavírus hozza el az apokalipszist.

A mutálódás minden élő és szaporodó dolog természetes velejárója, csak a Jurassic park nem volt valami jó reklám neki. A vírus szaporodása abból áll, hogy sok másolatot készít saját magáról (nincsen külön anyukavírus meg apukavírus, nincsen ivaros szaporodás). Amikor a vírus szaporodik, akkor a babavírusok nem biztos, hogy pontosan ugyanolyanok lesznek, mint az eredeti volt, mert a másolódás során történhet hiba. Ezt hívjuk mutációnak.

Vannak olyan mutációk, amik fertőzésképtelenné teszik a vírust, és ezeknek nem lesznek utódaik. Vannak olyan mutációk, amik nem okoznak nagy változást, és észre sem lehet venni őket kívülről, csak akkor, ha megnézzük az élőlény DNS-ét, illetve a koronavírus esetében az RNS-ét. És vannak olyan mutációk, amiknek látni a hatását. Például, megeshet, mint ahogy az már sok másik kórokozó esetében megtörtént, hogy kialakul egy olyan mutáns vírus, ami nem okoz megbetegedést, amikor fertőz. Az ilyen vírus ellen nem fogunk védekezni, gyógyszert beszedni, mert nem zavar minket - így nagyobb eséllyel adjuk tovább, ami előnyt jelent a vírusnak. Egy ilyen ártalmatlanra mutálódott vírussal nem is törődnénk, továbbra is utazgatnánk vele, és a vírus már meg is hódította a világot.

A koronavírus egy mutációnak köszönheti valószínűleg azt is, hogy most embereket fertőzhet. A legtöbb kórokozó ugyanis nem tud csak úgy ugrabugrálni a fajok között. Az állatkertben a megfázott fókától például nem fogjuk elkapni a tüsszögést.

A koronavírusnak máris vannak mutációval létrejött változatai, amiről egy törzsfát itt lehet megnézni. A törzsfa olyasmi, mint a családfa, csak nem a nagyi van legfelül, hanem a déd-ük-nagy-szép-nagy-nagy-nagy-ősünk.

A vírusok nagyon gyorsan szaporodnak. Ameddig egy embernek kb. 18 évet kell várnia, hogy legyen belőle egy kisember, addig a vírusoknál ez inkább csak órák kérdése. A koronavírus megjelenése óta a vírus időszámítása szerint olyan, mintha évezredek teltek volna el. Ha emberek lennének, már feltalálták volna a kereket. Azért változik ez vírus gyorsabban, mint egy ember, mert adott idő alatt sokkal többször szaporodik, azaz többször van lehetősége mutálódni.

Hogyan mutálódhat úgy a koronavírus, hogy az nekünk, embereknek gondot okozzon? Minden sejt és minden vírus felszínének egyedi mintázata van, ami a rendszámtáblához hasonlóan azonosítja a viselőjét. Ezeket antigéneknek nevezzük. Amikor a testünk egy új kórokozóval találkozik, akkor a rendszámtábla alapján tudja, hogy az egy behatoló kórokozó, és nem a testünkhöz tartozik. Fertőzéskor a testünk megtanulja az antigént felismerni, és amikor legközelebb látja, már gyorsabban fog reagálni, és nem betegszünk meg. Ha viszont a kórokozóban egy olyan mutáció keletkezik, ami megváltoztatja egy kicsit valamelyik antigénjét, akkor a testünk nem fogja olyan jól felismerni, újra meg kell tanulnia. Az ilyen antigéneket érintő mutációk azért problémásak, mert a védőoltások is ezek alapján működnek. A védőoltás tanítja meg a testünknek, hogy hogy néz ki az antigén, és ha a víruson megváltozik ez a rész, akkor új oltást kell készíteni, és újra kell oltani az embereket.

kutatás, járvány, vírus, fertőzés, biológia tanóra

A koronavírus olyan mint az influenza. Miért kellene aggódnom?

Bár a koronavírus az influenzához hasonló tünetekkel jelentkezik, mint a felső légúti fertőzés, izomfájdalom, láz, annál sokkal veszélyesebb! Az influenzát régóta ismerjük és tanulmányozzuk, van ellene oltás, amit évről éve sokan beadatnak - ők védettek. Ezzel szemben koronavírus teljesen új, oltás vagy hatékony gyógymód jelenleg nincs ellene.

A koronavírus terjedése sokkal gyorsabb: míg az influenza esetén egy ember átlagosan 1,3 személyt fertőz meg, ez a szám koronavírus esetén 2 körül mozog. Az influenza esetén a megbetegedettek nagyjából 1%-a kerül kórházba, és kevesebb, mint 0,1%-a hal bele.

Az új koronavírus esetében sokkal több a kórházi ellátást igénylő beteg, és a jelenlegi becslések szerint 1,2-4,5 százalék a halálozás a megbetegedettek körében. Vagyis a koronavírus sokkal veszélyesebb az influenzánál!

Aki kíváncsi a pontos számokra és előrejelző modellekre, az megnézheti itt.

Egy átlagos embernek körülbelül 150 közeli ismerőse van. Ha feltételezzük, hogy a járványt tényleg mindenki elkapja, az influenza 0,1 százalékos halálozási aránya azt jelenti, hogy szinte biztos, hogy nem ismersz egyetlen embert sem, aki az influenza miatt hal meg. A koronavírus 1,2-4,5 százalékos halálozási aránya azt jelenti, hogy minden embernek lenne 2-7 közeli ismerőse, aki a koronavírus miatt hal meg. Biztos vagyok benne, hogy nem szeretnéd, hogy ennyi közeli ismerősöd meghaljon a koronavírus miatt.

influenza, terjedés, betegség, tünetek, halálozás, járvány, kórház, kutatás

A dohányzás növeli a kockázatát, hogy a betegség nálam súlyosabb lefolyású lesz?

Igen. A dohányosoknál magasabb a kockázata annak, hogy elkapják a betegséget, hiszen dohányzás során a kezünkkel megfogott cigarettavéget a szánkba vesszük, így a vírus könnyen a kezünkről a szánkba kerülhet. A dohányosoknál nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő tüdőbetegségek vagy kisebb tüdőkapacitás, ami nagyban növeli a rizikóját egy komolyabb lefutású betegségnek.

Tudósok azt is vizsgálják, esetleg magának a nikotinnak lehet-e szerepe a betegség lefolyásában.

dohányzás, betegség, orvos, rizikó, kutatás, kéz, megelőzés

Azt hallottam, hogy a klorokin (chloroquine) és hidroxiklorokin (hydroxycholoroquine) elpusztítja a koronavírust.

A klorokin és hidroxiklorokin malária és bizonyos autoimmun betegségek kezelésére használt gyógyszerek, amiknek jelenleg vizsgálják a hatásosságát a koronavírus fertőzés gyógyításában. A hatásukat egyelőre csak kevés betegen tesztelték: a klorokint Kínában, a hidroxiklorokint pedig Franciaországban és az Egyesült Államokban. Az egyes vizsgálatok eltérő mértékben találták hatékonynak a kezelést, aminek az oka lehet az is, hogy más volt az alkalmazott dózis.

Egy francia kutatócsoport a hidroxiklorokint azitromicin kezeléssel kombinálva kezeli a betegeit, ami fokozza a hidroxiklorokin vírusellenes hatását, de mivel a vizsgálatuk nem tartalmazott kontroll csoportot, a gyógyszerek tényleges hatékonyságát nem tudjuk megmondani. Egy másik francia kutatócsoport megpróbálta alkalmazni ezt a kombinált kezelési protokollt saját betegein, és azt tapasztalták, hogy sajnos nem hat.

micsináljak, gyógyszer, gyógymód, kutatás, gyógyítás, hidroxiklorokin

Azt hallottam, az védett lehet, aki megkapta a BCG vagy a Pneumococcus (tüdőgyulladás) elleni védőoltást.

Erre nincs bizonyíték, ezek a védőoltások csak az adott baktérium ellen jelentenek biztos védelmet.

A BCG a TBC (tuberkolózis, gümőkór) elleni, a “tüdőgyulladás vakcina” a Pneumococcus elleni védőoltást jelenti. A BCG Magyarországon (1954-től) kötelező védőoltás a csecsemőknek, de idősebb embereknek vagy ha munkavédelmi szempontból szükséges, szokás emlékező oltást is beadatni. A tüdőgyulladás vakcinát idősebb korosztálynak szokták az influenza oltás mellé ajánlani.

Tudósok statisztikai módszerekkel kimutatták, hogy a BCG oltottságnak és a koronavírus halálozásnak az egyes országokban lehet köze egymáshoz. Ezen kívül úgy tűnik, hogy a BCG oltás megelőző oltásként például az influenza oltásra adott immunválaszt hatékonyabbá teszi. Ezért jelenleg több országban is tesztelik, hogy a BCG oltás esetleg felturbózhatja-e a veleszületett immunrendszert, hogy ezzel segítsen a vírus legyőzésében.

Ezzel kapcsolatban azonban még nincs semmilyen klinikai eredmény! Ha ez igaznak is bizonyul, az sem jelenti azt, hogy a betegséget nem kaphatod el: csak a gyorsabb és enyhébb lefolyásban segíthet, de az idősebb, legyengült szervezettel rendelkezőknek vagy egyéb kockázati csoportba tartozóknak nem jelent biztos védelmet. Tehát ha kaptál BCG oltást, az nem jelenti azt, hogy nem kell továbbra is fokozottan kell figyelned, hogy ne kapd el a koronavírust!

Azt is fontos itt megemlíteni, hogy nem tudhatjuk pontosan, a BCG oltás mennyi ideig jelent védelmet számunkra, ez lehet az oltást követően 15, de akár 50 év is!

védőoltás, gyógyszer, ellenszer, tbc, orvos, kutatás, bcg, tbc, oltás, vakcina

Folynak olyan irányú kísérletnek, hogy legyengített vírussal vagy esetleg a vírus egy részével oltsanak be embereket?

Sokféle módon lehet védőoltást készíteni, és a koronavírus esetében a kutatók majdnem minden lehetséges módszer fejlesztésébe bele is vágtak.

Lássuk, milyen vakcinák készülnek, és melyik mit tud!

Minden védőoltás úgy működik, hogy előre bemutatja az immunrendszerünknek, hogy néz ki a kórokozó, így amikor megfertőződünk, és “élesben” találkoznak, a szervezetünk már felkészülten várja, hogy felvehesse a harcot a betolakodóval. Hogyan lehet bemutatni az immunrendszernek a koronavírust?

A legegyszerűbb módszer, hogy veszünk egy adag koronavírust, és azt harcképtelenné tesszük, majd az ártalmatlan vírusokat beadjuk az oltással. Az immunrendszerünk ezeket darabokra szedi, és alaposan felfegyverkezik a koronavírus ellen. Így működnek a legyengített vagy elölt kórokozót tartalmazó vakcinák. A legyengített kórokozóval kapcsolatban az a probléma, hogy nagyon óvatosan kell kiválasztani a törzset, amit az oltáshoz szeretnének használni, és hosszas előkísérletek szükségesek, nehogy véletlenül éppen mi okozzunk betegséget az oltás beadásával. Ugyanezen okból az elölt kórokozót is alaposan tesztelni kell: biztosra kell mennünk, hogy nem okoz bajt.

A vírus veszélyességét teljesen kiküszöböljük, hogyha azt nem is használjuk az oltásban, hanem csak kiválasztunk egy szimpatikus fehérjét ami rajta van, és az immunrendszer válaszát csak ez ellen a fehérje ellen fogjuk kiprovokálni. A koronavírusnál ez az oltás a felszíni kis tüskéjével (ún. spike fehérjével) történik. Ezt az immunrendszer a vírus felszínén hatékonyan felismeri, a vírus pedig nem nagyon tudja mutációval megváltoztatni a spike fehérjét, mert fertőzéskor a sejten való megtapadásához mindenképpen szüksége van rá. A vírus rokonai körében (SARS-CoVI és MERS-CoV) már bizonyítottan müködő vakcinákat hoztak létre ezen az alapon. Végül a SARS-CoVI vakcina klinikai kipróbálása elmaradt a járvány lezajlása és az érdeklődés hiánya miatt.

A spike fehérje egyébként nem az egyetlen lehetséges célpont: az oltások készítői számos fehérjéből válogathatnak a vírus felszínén, és nem is feltétlenül muszáj a teljes fehérjét beoltani - ha előre sejtjük, hogy a fehérje melyik részlete fogja az immunrendszer érdeklődését felkelteni, akkor elég azt a darabkát beadni. Az új koronavírus esetében azért nincsenek még teszteredmények ilyen típusú oltóanyagokkal, mert előbb le kell gyártani a fehérjét és meg kell bizonyosodni róla, hogy felveszi a természetes szerkezetét, ami bizony időbe telik.

De mit tehetünk ha szorít minket az idő? A fehérjék termelését meg lehet spórolni, ha a fehérjét kódoló DNS-sel vagy RNS-sel oltunk. Ezért a fejlesztési versenyben jelentős helyzeti előnnyel indulnak az RNS alapú és DNS alapú vakcinák, ugyanis ezeket sokkal gyorsabban el lehet készíteni.

védőoltás, immunrendszer, gyógyszer, ellenszer, kutatás, vakcina, kutatás

Mindig kialakul immunitás ha megfertőződünk? Akkor is, ha végig tünetmentesek maradunk? Ha lesz védőoltás, ilyenkor is be kell adatni?

Mindig kialakul immunitás, akkor is, ha tünetmentesen megy végig a fertőzés rajtunk. (Kivéve ha valamilyen ritka immunhiányos betegségünk van, azaz, az immunrendszerünk nem működik, vagy alacsonyabb fordulatszámon pörög a kelleténél. Ebben az esetben nem biztos, hogy hatékony immunválasz tud kialakulni, és súlyos tünetekkel számolhatunk.)

A szerológiai tesztek alkalmasak arra, hogy kimutassák, ha valaki már átesett a betegségen - akár tünetmentesen is - és védett ellene. Egyelőre nem tudjuk, milyen hosszú ideig marad meg az immunitás, de a közeli rokon SARS-CoVI alapján ez akár 2 év is lehet.

Ha sikerül kifejleszteni egy védőoltást, akkor azoknak nem szükséges beadatni, akik már találkoztak a vírussal, csak akkor, ha már nem mutatható ki szerológiai teszttel náluk az immunitás. Az is előfordulhat, hogy a vírus spontán mutációja miatt kialakul egy olyan új változat, amit a régi antitestek nem ismernek fel, így újra elkaphatjuk a betegséget. Ebben az esetben az új változat elleni védőoltást mindenkinek érdemes beadatni.

immunrendszer, antitest, szerológia, tesztelés, fertőzés, fertőző, fertőzött, kutatás, védőoltás, vakcina, teszt

Mikor lesz már ellenszer?

Nehéz megbecsülni, jelenleg gőzerővel folynak a kutatások. Több – már forgalomban kapható – szert tesztelnek. Ezek bevetése lenne a leggyorsabb, hiszen a meglevő gyógyszert csak „le kell venni a polcról”.

A rengeteg tesztelés alatt álló gyógyszer közül az ígéretesebb jelölteket ismertetjük:

  • Kevzara nevű, reumás arthritisre fejlesztett gyulladáscsökkentő kezelés
  • HIV elleni antivirális szerek, például ilyen a Kaletra, ami lopinavir és ritonavir kombinációját tartalmazza. Erről sajnos klinikai kipróbáláskor kiderült hogy nem segít a koronavírusos betegeken.
  • a maláriagyógyszer hidroxiklorokin,
  • a szélesspektrumú antivirális szer remdesivir
  • ivermectin, ami még nincs klinikai tesztelés alatt, de sejteken kipróbálva gátolta a vírus szaporodását

A kísérletek eredménye néhány hét múlva várható.

Elkezdődött a védőoltások tesztelése is: nemrég beadták az első adag oltásokat Amerikában. Németországban a CureVac fejleszt egy vakcinát, melyet szeretnének még ősz előtt bevetni, ha a klinikai tesztek jól sikerülnek.

A védőoltások mellett bevethető az úgynevezett passzív immunizálás is. Ilyenkor a már gyógyult fertőzöttek véréből, plazmájából nyerik ki az immunrendszerük koronavírus elleni antitestjeit, és a betegeket ezzel kezelik. A passzív immunizálás hatékonysága a koronavírus esetében még nem ismert, de más fertőzések ellen is használják, és nagyon jól működik. A hátránya, hogy a gyógyult plazmát meg is kell szerezni hozzá.

Magyarországon egy - a fertőzés folyamatát megnehezítő - a vírus sejtbe jutási pontját jelentő ACE2 enzimen alapuló gyógyszert fejlesztenek, ennek tesztje leghamarabb 18 hónap múlva indulhat el.

gyógyszer, ellenszer, védőoltás, kutatás, oltás, vakcina, immunrendszer, plazma, vérplazma, biológia tanóra

Ibuprofent (Advil, Algoflex, Brufen, Dolgit, Dolowill, Ibumax) szedek, és azt hallottam, hogy ha megfertőződök, a gyógyszer miatt a vírusfertőzés nálam nagy eséllyel súlyosabb lefolyású lesz. Ez igaz?

Nem, jelenleg ezt semmi nem bizonyítja. Bizonyos tanulmányok kimutatták, hogy a súlyos szövődmények gyakrabban fordulnak elő azok esetében, akik ibuprofent szednek, de ok-okozati összefüggést kimutatni máig nem sikerült.

Akik folyamatosan fájdalomcsillapítót szednek, nem azért teszik, mert szeretik az ízét, hanem mert fájdalommal járó alapbetegségük van. Ha mellé még a koronavírust is elkapják, nincs mit csodálkozni rajta, ha súlyos állapotba kerülnek. De az ok nem feltétlenül a fájdalomcsillapító.

Ha ez nem nyugtatott meg, szükség esetén a lázadra, fájdalmadra szedhetsz pl. Paracetamolt, vagy Algopyrint. Ezek egyike sem vényköteles. Ha nem kapsz a szokásos láz vagy fájdalomcsillapítóból, amit szedsz, hanem valami más van helyette a patikában, különösen fontos, hogy olvasd el rendesen a dobozban lévő tájékoztatót. A gyógyszer hatóanyaga, vagy a hatóanyag mennyisége más lehet, mint amit eddig szedtél. Emiatt lehet, hogy nem ugyanannyit kell bevenned belőle, vagy a betegséged, más gyógyszereid miatt számodra nem ajánlott a szedése. Paracetamol esetén például különösen fontos, hogy ne vegyél be az előírtnál nagyobb adagot. Ha aggódsz a mellékhatások miatt, lázcsillapításra hűtőfürdőt is vehetsz.

Ha orvosi utasításra eddig kifejezetten ibuprofent szedtél, nyugodtan szedd tovább, amikor kell, és persze vigyázz magadra.

gyógyszer, micsináljak, láz, praktikus tanács, fejfájás csillapító, fájdalom csillapító, ibuprofen, kutatás

Ha több vírus jut be a szervezetembe, akkor betegebb leszek, mintha csak kevés?

Nagyon nehéz megmondani, hogy mennyi a tényleges vírusmennyiség, ami a pácienseket éri (azaz, hány vírus jut beléd, amikor leprüszköl egy fertőzött). A tesztek elvégzésére általában csak napokkal később kerül sor, és nem tudjuk, hogy az egyes emberekben a fertőzéstől kezdve a betegség kialakulásáig egyforma sebességgel szaporodnak-e a vírusok.

Ilyen információhoz csak állatmodellek segítségével juthatunk. Egereknél influenza esetén súlyosabb betegség alakult ki amikor nagyobb mennyiségű vírussal fertőzték őket. Az új koronavírus esetén egyelőre csak a tesztelt pozitív mintákban mért mennyiségről van adatunk. Ezek az eredmények is ellentmondásosak és függhetnek a mintavétel sikerességétől is.

Nanchangi (Kína) kutatók 76 beteget vizsgálva azt találták, hogy az orrból vett mintákban található vírusok száma összefüggést mutat a betegség súlyosságával. Vagyis ez azt jelentené, hogy minél több vírust tudunk kimutatni az orrban/garatban, annál rosszabb a betegség várható lefolyása. Ez az eredmény egybe csengene több vírus esetén leírtakkal is, ugyanezt megfigyelték például influenza vagy a rokon SARS-CoV1 esetén is.

Ugyanakkor más kutatók pont ennek az ellenkezőjét találták. Például egy Lombardiában (Olaszországban) végzett kutatás szerint a betegséget mutató és nem mutató fertőzött emberek orrváladékában lévő vírusok mennyisége nem különbözött. Az olaszokon kívül egy másik kínai kutatás is azt mutatta ki, hogy nem lesz betegebb az, akinek több vírust lehet az orrában kimutatni. Ezek az eredmények azonban nem mondják meg, hogy eredetileg hány vírus fertőzte meg a beteget!

Összességében egyelőre nem tudjuk, hogyan függ össze a szervezetbe jutó vírusok száma és a betegség súlyossága, ehhez még további állatkísérletek szükségesek. Az egészen biztos, hogy a betegség gyorsan terjed és - ahogy a fentebbi eredmények is mutatják - a tünetmentesek is terjeszthetik a vírust, ezért a legjobb, ha teljesen elkerüljük a találkozást a vírussal!

teszt, tesztelés, kutatás, beteg, betegség

Miért az egészségügyi dolgozóknak kell a teszt, engem miért nem muszáj letesztelni?

Ha szerinted megfertőződtél, maradj otthon. Az átlagember kevés másik átlagembert fog megfertőzni, ha megbetegszik, ahhoz képest, hogy mennyit képes megfertőzni az, akinek az a munkája, hogy emberekkel találkozzon. Például egy orvos, bolti eladó vagy sofőr.

Egy fertőzött orvossal nem csak az a baj, hogy ha komolyan megbetegszik a koronavírustól, akkor nem lesz, aki téged meggyógyítson, hanem az is, hogy amíg kiderül, hogy fertőzött, végig tudja fertőzni az összes páciensét, a többi orvost, a nővéreket, a kórház takarítóit, és mindenkit, akire ránézett reggel a metrón.

Ha tudjuk, hogy az orvos/bolti eladó/villamosvezető/taxis fertőzött, akkor elkülöníthetjük házi karanténban, ami ez esetben a környezetét védi. Ha nem tudjuk egy orvosról, hogy fertőzött, akkor végigfertőz naponta több tucat embert, mielőtt túl beteg lesz, hogy a munkáját végezze.

Ahhoz, hogy tudjuk, fertőzött-e egy orvos, mindegyiket tesztelni kéne pár naponta. Ehhez sok teszt kell. Ezért is fontos, hogy ha te úgy érzed, hogy képes vagy együtt élni a bizonytalansággal, hogy tényleg elkaptad-e a koronavírust a prüszkölő szomszédodtól vagy csak azért köhögsz, mert túl sokat szellőztettél a hidegben, akkor inkább ne ragaszkodj a teszthez.

teszt, PCR, tesztelés, orvos, terjedés, járvány, kutatás, elkaptam, kórház

Mire jó a PCR teszt, és miben más a szerológiai?

A PCR teszt során orrból vagy garatból vesznek mintát: vagy egy hosszú fülpiszkálószerű pálcika vattás végével, vagy pedig egy hajlékonyabb műanyag pálca végén lévő kis műanyag kefével megkapargatják az orrod belsejét, és/vagy a torkod belsejét. Ez elég kellemetlen érzés, mintha az agyadba nyomnák a pálcikát, de ettől ne ijedj meg. Az eszközvégén lévő vattacsomóra vagy kicsi kefére ragadt váladékból lehet kimutatni a vírusokat. A koronavírus kimutatására használt úgynevezett RT-PCR megmondja, van-e vírus a beteg torkában, és ha igen, akkor mennyi. A vírusból a betegség első napjaiban van az orrunkban és a torkunkban a legtöbb, utána lassan csökkeni kezd a mennyisége. Ha tudod, hogy tesztelésre kell menned, a tesztelés előtt ne igyál, ne egyél, és ne moss fogat, mert ezzel lemoshatod a vírusokat és nem lesz mit kimutatni.

A PCR teszt arra jó, hogy megmondjuk a mintavétel időpontjában meg vagyunk-e fertőződve: termelődik-e a légutakban vírus, és ha igen, mennyire sok?

A szerológiai teszthez vért vesznek. (A szerológia a testnedvekkel foglalkozó tudományág, a vér vizsgálata is ebbe tartozik, így minden vámpír szerológus akar lenni). A szerológia nem a vírust magát mutatja ki, hanem a testünk által a vírusok ellen termelt anyagokat, az úgynevezett antitesteket. Az antitesteket az immunrendszerünk gyártja minden a test számára idegen anyag ellen.A tünetek megjelenésétől az első pozitív szerológiai tesztig 2-19 napnak kell eltelnie, vagyis nagyon változó esetről-esetre, mikortól mutatható ki a vérből a fertőzöttség.

Az antitestek egy része a veszély elmúltával még sokáig a vérben marad. Ezt a típust IgG-nek hívjuk. Az IgG segít abban, hogy ha megint találkozunk a vírussal, a testünk hamarabb tudjon reagálni a kórokozóra, és ne betegedjünk meg. A szerológiai teszt tehát akkor pozitív, ha már egyszer elkaptuk a vírust, és a testünk termelt antitesteket. Mivel az IgG antitestek megmaradnak, a szerológiai teszt akkor is pozitív, ha már nem vagyunk betegek és fertőzőek. Ha a vérben már csak az IgG-típusú antitestek vannak ott, az azt jelenti, hogy a fertőzés már régen lezajlott nálunk, de az immunrendszerünk emlékezik, és megvéd.

A PCR tesztet tehát arra lehet használni, hogy az ebben a pillanatban beteg, vagy tünetmentes de fertőző embereket kiszűrjük. A szerológiai teszttel pedig azokat tudjuk azonosítani, akik már találkoztak a koronavírussal - és azokat is, akik már rég felgyógyultak, és védettek.

teszt, tesztelés, PCR, kutatás, orvos, szerológia, elkaptam

De én azt hallottam, hogy van egy gyorsabb teszt is, ami csak fél óra/15 perc/5 perc!

Igen, léteznek gyorsabb tesztek, és van, ami 2 csepp vérből 20 perc alatt megvan, de ezek nagyrészt IgM/IgG meghatározáson alapulnak, vagyis az immunrendszer vírusra adott reakcióját tudják kimutatni.

Ezek az úgynevezett szerológiai gyorstesztek sok esetben csak azt tudják megmondani, hogy az illető szervezete találkozott-e már a vírussal, azt nem, hogy éppen most fertőz-e. Erre sajnos csak a vírus direkt kimutatása képes. Ráadásul a fertőzés után közvetlenül van néhány nap, amikor a beteg már sok vírust termel, de az immunrendszer még nem állította elő az antitesteket amiket a szerológiai teszt érzékel. Ebben a rövid időszakban a beteg negatívnak tűnik - de nem az!

A közvetlenül a vírust kimutató gyorsabb tesztek kifejlesztésén több cég is dolgozik, de ezekről még nem tudjuk, mennyire megbízhatóak vagy hogy mikor lesznek elérhetőek.

tesztelés, PCR, gyorsteszt, szerológia, antitest, kutatás

Mi az a pooled PCR, vagy PCR poolozás?

A módszer egy olyan PCR teszt, ahol több mintát összeöntenek, ebből nyerik ki az RNS-t, és együtt tesztelik őket, így időt spórolnak. A PCR kimutatja a vírus RNS-ét, ha az jelen volt a minták bármelyikében.

Ha 15 mintát összeöntünk, letesztelünk, és az eredmény negatív, akkor mind a tizenöten megnyugodhatnak. Hátránya, hogy ha az eredmény pozitív, akkor nem tudjuk, hogy a 15-ből ki a beteg, vagyis mindenkit fertőzöttnek kell tekinteni, pedig lehet, hogy csak egy vírushordozó volt köztük.

kutatás, PCR, tesztelés

Mit jelent az, hogy egy teszt megbízható és pontos?

A tesztek sem tévedhetetlenek. Ez igaz a PCR-re, a szerológiai tesztekre és gyorstesztekre is. Megeshet, hogy egy teszt azt mondja, fertőzött vagy, pedig nem is. Ezt fals pozitívnak hívják. És megeshet az is, hogy a teszt szerint nem vagy fertőzött, pedig de. Ezt fals negatívnak hívják. Egyikféle hibát sem szeretjük. A fals pozitív eredmény miatt feleslegesen stresszel az egészséges ember, és mindenki, aki közeli kapcsolatba került vele a teszt előtti hetekben. A fals negatívnál nem vesszük észre, hogy valaki beteg, ezért előfordulhat, hogy nem a megfelelő kezelést kapja, illetve nem értesítik a vele kapcsolatban állókat sem, pedig ilyenkor nálunk is felmerül a fertőzés gyanúja.

Persze az a legjobb, ha egyik hibát sem követi el a tesztünk, ezért a tesztek gyártói próbálják mind a kettőt kiküszöbölni. De sajnos van egyfajta csereviszony a két hiba között: ha javítok az egyiken, romlik a másik, és fordítva.

A komoly betegséget kimutató teszteknél az a nagyobb hiba, ha nem találok meg egy beteget, aki ellátás hiányában meghal. Az ilyen teszteket úgy tervezik meg, hogy nehogy fals negatívot adjanak. Ettől viszont több lesz a fals pozitív, azaz több olyan páciensem lesz, aki bár egészséges, a teszt betegnek mutatja. Végső soron ez a kisebbik baj, mert minden beteget megtalál a tesztem, csak közben néhány egészségesre is azt mondja, hogy beteg: ez okoz egy-két kellemetlen napot az illetőnek meg az orvosának.

Egy tesztet akkor hívunk pontosnak, ha nem követi el egyik hibát sem, azaz nem hoz sem fals pozitív, sem fals negatív eredményt. Persze olyan teszt, ami soha nem téved, csak a mesékben van. A pontosságot számokkal is ki lehet fejezni: a pontosság a hibás tesztek (tehát fals negatív és fals pozitív tesztek együtt) aránya az összes elvégzett teszthez képest. Ha szereted a képleteket, akkor parancsolj: pontosság = hibás tesztek száma / összes teszt.

Ha nem szereted a képleteket, akkor az előbbi rész dekódolása így hangzik: a pontosság az, hogy a tesztek hány százaléka tévedett. Például, ha elvégeztem száz koronavírus tesztet és abból volt egy fals pozitívom (tehát ott volt egy egészséges, vidám emberünk, aki az elmúlt két évet egy barlangban töltötte teljesen egyedül, és mi lemásztunk hozzá tesztelni - nyilván nem volt vírusos, de a teszt mégis azt mondja), és volt öt fals negatívom (mondjuk egy idősek otthonába látogattam el, és ott fertőzött betegektől vettem mintát, de a teszt mégsem mutatja ki náluk a koronavírust), akkor a száz tesztből összesen hat adott hibás eredményt. A pontosság tehát 6/100, azaz 6%. Egy 20%-os pontosságú tesztnél száz elvégzett tesztből húsz hibás eredményt ad, azaz minden ötödik teszt téved, és ez nem túl jó arány.

Mivel gyakran nem mindegy, hogy a tesztünk a fals pozitív vagy a fals negatív típusú tévedésre hajlamosabb, a pontosságon kívül két fontos mérőszámot szoktak még megadni: a szenzitivitást és a specifitást. A szenzitivitás azt mutatja meg, hogy a teszt a ténylegesen pozitív emberek közül mennyit tud megtalálni (hány fals negatív lesz, akik még szórják a vírust, de a tesztünk ezt nem “veszi észre”). Amikor egy járvány terjedését próbáljuk kordában tartani, a fals negatívak (kicsi szenzitivitás) elég nagy gondot jelentenek. A specifitás annak az aránya, hogy az egészséges leteszteltek közül hányan kapnak tévesen fals pozitív eredményt (vagyis hogy mekkora annak az esélye, hogy makkegészséges, vírusmentes emberként mégis fertőzöttet jelez a tesztem). Érthető módon ez a hiba az érintettek számára nagyon kellemetlen.

A tesztek pontosságáról, meg annak hiányáról sok hírt lehet olvasni mostanában. Ezek főként a szerológiai tesztekről, és azon belül is a gyorsteszekről szólnak. Fontos kiemelni, hogy a tesztek sokfélék - a PCR és a szerológia alapvetően mást, és máskor mutat ki. Attól hogy egy adott gyártó bizonyos tesztje nem teljesít túl jól, az nem jelenti azt, hogy minden szerológiai teszt csak papírnehezéknek jó. Ha többet szeretnél olvasni pontosság témában, itt találsz egy klassz összefoglalót.

PCR, teszt, szerológiai teszt, gyorsteszt, statisztika tanóra, szerológia, kutatás

Mennyire megbízhatók az itthon is kapható gyorstesztek?

Itthon többféle gyorsteszt van forgalomban, ezek közül a legtöbbet az Anhui és a Clungene nevűekről hallani. Mind a kettő kínai gyártmány. Mind a kettő kicsi műanyag dobozkának néz ki, amin két kis ablakocska van. Az egyik ablakocskába vért kell cseppenteni, a másik ablakocskában elszíneződő csíkok mutatják, hogy valaki fertőzött-e vagy sem. Mind a két teszt a vérben található antitesteket tudja kimutatni, azaz arra jó, hogy megmondja, harcol(t)-e már az immunrendszered a koronavírus ellen. Mivel egy kis időbe telik, ameddig az immunrendszered ezeket az antitesteket megtermeli, ez a teszt nem mutatja ki a fertőzést a vírus elkapása után közvetlenül, csak néhány nappal később.

Több cikk is megjelent arról, hogy ezek a tesztek nem megbízhatóak.

A SOTE kutatói megvizsgálták, hogy náluk hogyan teljesített ez a két teszt. Ehhez a laboratóriumukba beérkező mintákat használták.

Itthon általában PCR tesztet használnak a vírus kimutatására amiről itt olvashatsz többet. A kutatók néhány emberen nem csak a PCR tesztet végezték el, hanem a két kínai gyorsteszt valamelyikét is. Ezután megnézték, hogy a PCR által koronavírusosnak illetve egészségesnek mondott emberekről mit mond a gyorsteszt. Ebből kiszámolták, hogy mennyire megbízható a teszt.

Egy teszt megbízhatóságát többféleképpen lehet mérni, amiről itt írtunk. Az Anhui gyorstesztre azt találták, hogy ha valaki a PCR szerint fertőzött, akkor 33% annak az esélye, hogy az Anhui gyorsteszt is fertőzöttnek fogja gondolni. 67% eséllyel viszont azt mondja, hogy az illető még nem találkozott a koronavírussal. A Clungene tesztnél is hasonló eredményre jutottak: ha a PCR szerint fertőzött vagy, akkor 35% annak az esélye, hogy a Clungene teszt is ezt mondja neked.

Az Anhui teszt 72%-os eséllyel ért egyet a PCR negatív eredményével, azaz, ha a PCR szerint nem vagy fertőzött, az Anhui teszted 72%-os eséllyel szintén azt fogja mondani, hogy nem vagy az. Ha a PCR teszt szerint nem vagy fertőzött, akkor a Clungene teszted 84%-os eséllyel szintén azt fogja mondani, hogy még nem találkoztál a koronavírussal.

Az eddigiek alapján azt gondolhatnánk, hogy a két gyorsteszt nem jó nyomozó: a koronavírusosok kétharmadáról nem veszi észre, hogy koronavírusos, így őket nem különítik el, és otthon végigsöpörhet a vírus az egész családon. Ez alapján kimondhatjuk, hogy egyik gyorsteszt sem jó arra, hogy a fertőzött embereket kiszűrjük.

Nem szabad azonban elfelejtkezni arról, hogy a PCR és a szerológiai gyorstesztek mást mérnek. A PCR teszt azt mondja meg, hogy vannak-e vírusok a torkodban, a gyorsteszt azt mondja meg, hogy küzd, vagy küzdött-e valaha az immunrendszered a koronavírus ellen. A PCR akkor jelez pozitívat, ha a mintavétel pillanatában volt koronavírus RNS a torkodban. Ha nincs a torkodban koronavírus RNSebből, vagy csak nagyon kevés, a PCR nem jelez pozitívat. Amikor meggyógyulsz, tehát már nincs, akkor sem jelez pozitívat.

A szerológiai gyorstesztek viszont akkor pozitívak, ha az immunrendszered már elkezdett antitesteket termelni, és elegendő van a véredben ahhoz, hogy a szerológiai gyorsteszt ingerküszöbét is megüsse. Az antitestek egy része (IgG) sokáig a véredben marad, ezért a szerológiai teszt akkor is pozitív lesz, ha már felgyógyultál a koronavírusból. Ha lenne védőoltás, a beoltott emberek is pozitívak lennének. Amikor az ember megbetegszik, napokig (2-19) nincs elég antitest a vérben ahhoz, hogy a teszt kimutassa, pedig a vírus már javában szaporodik a tüdőben.

Közvetlenül a fertőzés után tehát a PCR pozitív tesztet ad, de a szerológiai gyorstesztek egy darabig még negatív eredményt adnak. Ezt az időszakot szerológiai ablaknak hívjuk.

Ha a PCR-re alapozva szeretnénk vizsgálni a szerológiai gyorstesztek hatásosságát, akkor a betegeknél a tünetek jelentkezésekor először egy PCR tesztet, majd pár héttel később egy szerológiai gyorstesztet kellene csinálni, és a kettő eredményét összevetni. Sajnos a helyzet nem olyan, hogy ez kivitelezhető legyen, és a fent leírt kutatásban sem így történt. Volt, akit ugyanaznap teszteltek le PCR-rel és gyorsteszttel, volt akinek előbb gyorsteszttel és három nap múlva PCR-rel, és volt, akit előbb PCR-rel, és másnap gyorsteszttel. Azaz, megeshet, hogy az adatok egy része olyan “hibával” terhelt, hogy a gyorstesztet vagy a PCR-t nem akkor csinálták meg, amikor az ki tudná mutatni a fertőzést. Ez azt jelenti, hogy a fenti kutatásból nem tudjuk azt megállapítani, hogy az Anhui és Clungene tesztek a koronavírus elleni antitestek kimutatásában mennyire jók. Annyi viszont biztos, hogy a PCR-t sajnos nem helyettesítik.

A vizsgálat fő tanulsága az, hogy a PCR tesztelést nem lehet kiváltani az olcsóbb, akár otthon kivitelezhető gyorstesztekkel.

PCR, teszt, szerológiai teszt, gyorsteszt, szerológia, kutatás, immunológia

Ha elkapom a koronavírust, mennyi ideig vagyok fertőző?

A kutatások alapján átlagosan 17-24 napig volt kimutatható a vírus az orr- és torokmintákban, de a pontos időtartam a különböző betegek esetében nagyon változó volt: volt akinek csak 8, míg másnak 37 napig volt vírus RNS a mintáiban. Ehhez hozzá kell tenni, hogy vírustermelés a betegség kezdetén a legintenzívebb, és utána folyamatosan csökken.

Ahhoz, hogy valakiről biztosan kijelenthessük hogy már nem terjeszti a vírust, két egymást követő negatív PCR tesztre van szükség. A PCR a vírus RNS-ét érzékeli: ha a vizsgálat nem talál vírus RNS-t, akkor a mintában nincsenek vírusok. Két tesztre azért van szükség, mert a mintavétel nem mindig egyformán sikeres (és a vírus mennyisége a váladékban is kicsit hullámzó lehet), és nem szeretnénk tévedésből gyógyultnak minősíteni valakit, aki még vírusokat üríthet.

teszt, fertőzés, fertőző, beteg, betegség, család, otthon, micsináljak, praktikus tanács, PCR, tesztelés, kutatás, tünetek, elkaptam, háziorvos

Ha vége lesz a karantén intézkedéseknek, nem kell tartanunk egy második hullámtól és attól, hogy kezdődik minden elölről?

Ezt egyelőre nehéz megjósolni. Kínában és Dél-Koreában már túl vannak a vírus tetőzésén. Továbbra is fel-feltűnnek új fertőződések, így a szigorítások is érvényben maradtak, ezzel próbálják elkerülni, hogy a járvány újra felüsse a fejét. De egyelőre úgy tűnik, ezt a néhány új esetet tudják úgy kezelni, hogy a vírus ne terjedjen tovább.

fertőzés, kutatás, immunrendszer, járvány

Ha elkapom a vírust, elkaphatom megint, vagy védett leszek ellene? Ha igen, meddig?

Egyelőre nem tudjuk. Beszámoltak néhány olyan esetről, hogy valaki újra fertőződhetett a vírussal, de ezeket még alaposan ki kell vizsgálni. Kínai kutatók makákókat fertőztek a vírussal, amelyek aztán betegek is lettek. Később ki tudták mutatni, hogy az immunrendszerük a vírus ellen antitesteket termelt. Ha megpróbálták újrafertőzni őket, nem sikerült, ami arra utal, hogy hatékony immunválasz alakul ki a fertőzésre, így nagy valószínűséggel rövidtávon nem lehet a vírust újra elkapni.

Egyelőre nem tudjuk, hogy ennél a vírusnál milyen hosszan tart a védettség a fertőződés után. Sajnos úgy tűnik, a vírus rokonai esetén - melyek az egyszerű megfázásos esetek egy részét okozzák - nem alakul ki hosszútávú immunmemória, így ezek a megfázásos betegségek minden évben újra és újra fertőznek a világban. Az új koronavírussal szintén rokon SARS-CoV I esetében a fertőzés után még 2 évig tudták kimutatni az antitesteket, de a harmadik évtől a vírussal újra találkozva ismét megfertőződhetnek a gyógyultak.

Ezek arra utalnak, hogy bármi is lesz a fertőzés utáni védettség pontos időtartama az új vírusnál, az valószínűleg nem fog az egész életünkre kitartani.

immunrendszer, antitest, fertőzés, fertőzött, beteg, betegség, védettség, gyógyszer, ellenszer, kutatás

És mi a helyzet a csecsemőkkel?

Csecsemőnek az egy év alatti gyerekeket nevezzük. A CDC vizsgálata azt találta, hogy a csecsemők körében jóval ritkább a megbetegedés, mint felnőttek körében.

Abban az esetben ha mégis megbetegedtek, a tanulmányban a vizsgált 95 csecsemő közül 59 került kórházba, ezen belül pedig öten kerültek olyan súlyos állapotba, hogy intenzív osztályon kellett kezelni őket. Azt nem tudjuk, hogy ennek az öt babának volt-e valamilyen társbetegsége.

Egy kínai tanulmány kicsit több, mint kétezer koronavírus gyanús gyerek között csak 13 kritikus súlyosságú esetet talált. Ebből a 13 gyerekből 7 volt 1 évnél fiatalabb - vagyis a gyerekek között az igazán súlyos esetek fele csecsemő. Ezt azt jelentené, hogy a gyerekek között az egy évnél fiatalabbak kiemelten veszélyeztetettek. Ennek a tanulmánynak azonban van egy nagy gyenge pontja: a gyerekeknek a felét sem tesztelték PCR-rel koronavírusra. Így nem tudjuk megállapítani, hogy a 7 súlyosan beteg csecsemő valóban koronavírusos volt-e vagy valami más okozta a tüneteket. Ezen kívül nem vizsgálták azt sem, hogy volt-e valamilyen más társbetegségük, ami a vírus szempontjából sebezhetőbbé teszi őket.

gyerek, baba, csecsemő, fertőzött, fertőzés, beteg, család, hozzátartozó, kismama, anya, kutatás

Miért hallunk mégis híreket beteg, vagy meghalt koronavírusos csecsemőkről?

A fertőzött csecsemők közül kevesen lesznek nagyon betegek. De az, hogy valami ritka, nem jelenti azt, hogy egyáltalán soha nem történik meg, ráadásul pont a ritkasága miatt van hírértéke. Sajnos volt arra példa, hogy koronavírus fertőzött csecsemők haltak meg, például az Egyesült Államokban és Kínában is. Az utóbbi esetében a csecsemőnek más társbetegsége is volt, az USA-beli esetnél pedig még vizsgálják hogy mi volt a halál oka.

gyerek, baba, csecsemő, fertőzött, fertőzés, család, kismama, kutatás

Hogy fertőződnek meg a csecsemők?

Nem tudjuk pontosan, de mindenképpen a születés után. Úgy tűnik, hogy a vírus az anyatejbe nem jut be.

A újszülöttek ugyanúgy, mint a felnőttek, cseppfertőzés útján kaphatják el a koronavírust. Ezért védik az újszülötteket néhány kórházban icipici, cuki arcpajzzsal. Ami inkább aranyos mint hasznos mert sajnos a legnagyobb veszélyforrásnál, amikor a szoptató anyuka fertőzött, nem segít.

A baba gondozása, és különösen a szoptatás nagyon közeli fizikai kapcsolatot jelent. Ha az anya beteg, szoptatás közben megfertőzheti a csecsemőt is. Ezért szoptatáskor a maszk viselés és az alapos kézmosás mindenképpen ajánlott. A másik lehetőség az, hogy ha az anya beteg, akkor a higiéniára gondosan ügyelve fejje le az anyatejet, és a babát ezzel más, nem fertőzött személy etesse.

gyerek, csecsemő, baba, fertőzés, terhesség, anya, család, kismama, kutatás, kismama, hozzátartozó, kézmosás, szappan, megelőzés, kórház

Hozzáértő kutató/orvos vagyok, hol találok magyar nyelvű szakirodalmat a koronavírusról?

Az 1001 orvos szakfordító önkéntes csapata folyamatosan fordítja magyarra a legfrissebb idegennyelvű szakmai és ismeretterjesztő publikációkat, amit az alábbi honlapon érsz el. Ha éppen ráérsz és beszélsz nyelveket, te is csatlakozhatsz hozzájuk. Bárhonnan is informálódsz, felelősen gondolkodó kutatóként vagy orvosként tudod, hogy kritikusnak kell lenned. Ennek megfelelően járj el akkor is, mikor friss publikációt olvasol a koronavírusról.

kutatás, orvos, gyógymód, gyógyszer, ellenszer

Milyen súlyos a csecsemőknél a betegség lefolyása?

Erről nagyon kevés adatunk van, mert szerencsére nagyon kevés az ilyen eset. Mivel az egészséges csecsemőket általában nem tesztelik, csak találgathatunk, hogy valójában mennyi közöttük a tünetmentes fertőzött.

Egy kínai tanulmány szerint 33 terhesség alatti koronavírus fertőzés után született kisbaba közül csak 3 betegedett meg a születés után néhány nappal. A jellemző tünetek a láz, légzési nehézség (és egy esetben hányás) voltak, a röntgen eredményük pedig tüdőgyulladásra utalt. Két baba nagyon hamar meggyógyult, a harmadik súlyosabb állapotba került mert bakteriális fertőzése is volt, de végül ő is felépült. Azt a 30 kisbabát, akik nem lázasodtak be, nem tesztelték.

Nem szabad azonban elfeledni, hogy három kisbaba adatai alapján nem lehet megbízható következtetésekre jutni.

gyerek, csecsemő, baba, család, fertőzés, betegség, kismama, hozzátartozó, anya, tünetek, kutatás, kórház

Lehetséges, hogy a vírus véletlenül szabadult ki a wuhani víruslaborból?

Wuhanban található egy virológiai intézet, ahol úgynevezett BSL-4 biztonsági szintű, kifejezetten veszélyes kórokozókkal való munkára szánt laborok is vannak. Ebben az intézetben dolgoznak denevér koronavírusokkal is, amikről azt gondoljuk, hogy a mostani koronavírus világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus rokonai lehetnek. Mivel a Wuhani Virológiai Intézetben néhány évvel korábban már jelentettek a fertőző hulladék kezelésével kapcsolatos problémákat, megindult a spekuláció arról, hogy a SARS-CoV-2 esetleg - véletlenül ugyan - de onnan szabadult el.

Amikor valahol járvány tör ki, az ezzel foglalkozó járványtani szakértők mindig igyekeznek megkeresni, hogy ki volt az első fertőzött, aki terjeszteni kezdte a kórokozót az emberek között, és ő pontosan hogyan fertőződött meg. Ezt az embert szokták nulladik betegnek (patient zero) nevezni. Az új koronavírus járvány esetében a nulladik beteg nem lett meg. Ahogy az idő telik, egyre kisebb az esélye, hogy sikerül rájönni, ki volt az, és pontosan hogyan kapta el a fertőzést. Ezért - bár a Wuhani Virológiai Intézet vezetője tagadja, hogy bármi közük lehetett a járványhoz - nem igazán tudjuk se bebizonyítani, se kizárni, hogy egy ottani laborból eredő szennyezés lehetett az első fertőzés oka.

Annyi biztos, hogy a vírust nem mesterségesen állították elő, és egy állatokat fertőző koronavírus emberre való átterjedése - ritkán ugyan - de a természetes körülmények között is előfordulhat, ehhez pedig nem kellenek se víruslaborok, se ártatlanok életére törő összeesküvések: elég a szimpla balszerencse.

fertőzés, kutatás, álhír, vírus, víruslabor, labor, laboratórium, Wuhan, járvány