mRNA1273, BNT162b2 és CVnCov - az RNS alapú koronavírus oltások fejlesztése
Megosztás:Az RNS alapú oltások abban különböznek a hagyományos vakcináktól, hogy itt nem adunk be elpusztított vírusokat, de még a fehérjéket sem. Ehelyett egy koronavírus fehérje elkészítéséhez szükséges kódot, az RNS-t juttatjuk be a szervezetbe. A fehérjét a saját testünk sejtjei “gyártják le”, az immunrendszer pedig erre reagál majd. Maga a technika még eléggé új, ezek az első ilyen elven működő vakcinák, amik forgalomba kerültek. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) eddig két ilyen oltás forgalomba hozását engedélyezte, ezek a Pfizer Comirnaty nevű oltása, és a Moderna Spikevax nevű COVID-19 vakcinája.
Az amerikai Moderna által fejlesztett oltásban a koronavírus tüske (spike) fehérje módosított változatát kódoló RNS van. A módosítás lényege, hogy a kódban a fehérjét felépítő aminosavak közül kettőt lecseréltek annak érdekében, hogy a tüskefehérjét egy bizonyos pozícióban stabilizálják. A tüskefehérje ugyanis mozgékony: amikor az a fertőzés során kötődik az ACE2-höz, akkor megváltoztatja az alakját. Az oltásban az eredeti, nem kötődött formát kódoló RNS van, egy lipid burokba csomagolva. A klinikai kipróbálás 1. fázisában az önkéntesek háromféle dózisban, dózisonként két adagot kaptak belőle, 29 nap eléréssel. A három dózis közül a középső váltotta ki a leghatékonyabban az immunválaszt a legkevesebb mellékhatás mellett, ezért ezt választották a 3. fázisban való teszteléshez (30.000 önkéntessel), amiből már elég információt szerzetünk ahhoz, hogy megítéljük, mennyire hatékony. Az eredmények alapján az amerikai és európai hatóságok is hatásosnak találták, és megadták a forgalmazási engedélyt a Moderna oltására.
A BioNTech és a Pfizer közös fejlesztésű vakcinajelöltjei közül a BNT162b2 nevére hallgató bizonyult a legígéretesebbnek: ez váltotta ki a legkevesebb mellékhatást (a többi jelölthöz hasonló hatékonyság mellett) a klinikai kipróbálás 1. fázisában. Ez a vakcina szintén olyan RNS-t tartalmaz, ami a módosított, stabilizált spike fehérjét kódolja, és lipid membránba van “csomagolva”. A klinikai tesztelés 3. fázisának előzetes eredményei alapján az oltás hatékonynak bizonyult, ezért még 2020 végén engedélyezte a használatát az EMA. Az engedélyezett termék a Comirnaty nevet kapta. Magyarországon ez lett az első engedélyezett koronavírus elleni oltás, amivel már el is kezdődött az oltási terv szerinti immunizálás.
A német CureVac cég CVnCov nevű vakcinája állatokon tesztelve jól működött, de az emberek esetében sokkal gyengébb teljesítményt nyújtott, mint a Pfizer és a Moderna oltása: sajnos csak kb. 47%-os védelmet ad. Ennek alapján ezt az oltást jelen formájában az EMA valószínűleg nem fogja engedélyezni. A különbség oka lehet a kisebb dózis, vagy az, hogy a CureVac oltásában lévő mRNS egy kicsit más: teljesen “hagyományos” mRNS van benne, nem pedig a Pfizer és a Moderna oltásban használt nukleozid módosított formula.
Címkék: oltás, vakcina, immunválasz, ellenanyag, kísérlet, védekezés, tüskefehérje, spike fehérje, mRNA1273, Moderna, Spikevax, CVnCov, CureVac, BNT162b2, BioNTech, Pfizer, Comirnaty
Utolsó módosítás: