oltás

Azt hallottam, az védett lehet, aki megkapta a BCG vagy a Pneumococcus (tüdőgyulladás) elleni védőoltást.

Erre nincs bizonyíték, ezek a védőoltások csak az adott baktérium ellen jelentenek biztos védelmet.

A BCG a TBC (tuberkolózis, gümőkór) elleni, a “tüdőgyulladás vakcina” a Pneumococcus elleni védőoltást jelenti. A BCG Magyarországon (1954-től) kötelező védőoltás a csecsemőknek, de idősebb embereknek vagy ha munkavédelmi szempontból szükséges, szokás emlékező oltást is beadatni. A tüdőgyulladás vakcinát idősebb korosztálynak szokták az influenza oltás mellé ajánlani.

Tudósok statisztikai módszerekkel kimutatták, hogy a BCG oltottságnak és a koronavírus halálozásnak az egyes országokban lehet köze egymáshoz. Ezen kívül úgy tűnik, hogy a BCG oltás megelőző oltásként például az influenza oltásra adott immunválaszt hatékonyabbá teszi. Ezért jelenleg több országban is tesztelik, hogy a BCG oltás esetleg felturbózhatja-e a veleszületett immunrendszert, hogy ezzel segítsen a vírus legyőzésében.

Ezzel kapcsolatban azonban még nincs semmilyen klinikai eredmény! Ha ez igaznak is bizonyul, az sem jelenti azt, hogy a betegséget nem kaphatod el: csak a gyorsabb és enyhébb lefolyásban segíthet, de az idősebb, legyengült szervezettel rendelkezőknek vagy egyéb kockázati csoportba tartozóknak nem jelent biztos védelmet. Tehát ha kaptál BCG oltást, az nem jelenti azt, hogy nem kell továbbra is fokozottan kell figyelned, hogy ne kapd el a koronavírust!

Azt is fontos itt megemlíteni, hogy nem tudhatjuk pontosan, a BCG oltás mennyi ideig jelent védelmet számunkra, ez lehet az oltást követően 15, de akár 50 év is!

védőoltás, gyógyszer, ellenszer, tbc, orvos, kutatás, bcg, tbc, oltás, vakcina

Mikor lesz már ellenszer?

Nehéz megbecsülni, jelenleg gőzerővel folynak a kutatások. Több – már forgalomban kapható – szert tesztelnek. Ezek bevetése lenne a leggyorsabb, hiszen a meglevő gyógyszert csak „le kell venni a polcról”.

A rengeteg tesztelés alatt álló gyógyszer közül az ígéretesebb jelölteket ismertetjük:

  • Kevzara nevű, reumás arthritisre fejlesztett gyulladáscsökkentő kezelés
  • HIV elleni antivirális szerek, például ilyen a Kaletra, ami lopinavir és ritonavir kombinációját tartalmazza. Erről sajnos klinikai kipróbáláskor kiderült hogy nem segít a koronavírusos betegeken.
  • a maláriagyógyszer hidroxiklorokin,
  • a szélesspektrumú antivirális szer remdesivir
  • ivermectin, ami még nincs klinikai tesztelés alatt, de sejteken kipróbálva gátolta a vírus szaporodását

A kísérletek eredménye néhány hét múlva várható.

Elkezdődött a védőoltások tesztelése is: nemrég beadták az első adag oltásokat Amerikában. Németországban a CureVac fejleszt egy vakcinát, melyet szeretnének még ősz előtt bevetni, ha a klinikai tesztek jól sikerülnek.

A védőoltások mellett bevethető az úgynevezett passzív immunizálás is. Ilyenkor a már gyógyult fertőzöttek véréből, plazmájából nyerik ki az immunrendszerük koronavírus elleni antitestjeit, és a betegeket ezzel kezelik. A passzív immunizálás hatékonysága a koronavírus esetében még nem ismert, de más fertőzések ellen is használják, és nagyon jól működik. A hátránya, hogy a gyógyult plazmát meg is kell szerezni hozzá.

Magyarországon egy - a fertőzés folyamatát megnehezítő - a vírus sejtbe jutási pontját jelentő ACE2 enzimen alapuló gyógyszert fejlesztenek, ennek tesztje leghamarabb 18 hónap múlva indulhat el.

gyógyszer, ellenszer, védőoltás, kutatás, oltás, vakcina, immunrendszer, plazma, vérplazma, biológia tanóra