Mi az a D614G mutáció és mennyire veszélyes?

Megosztás:

Kezdőlap / A vírusról

A mutáció a vírusoknál meglehetősen gyakori dolog, és önmagában véve nincs benne semmi félelmetes: gyakran megesik, de a legtöbb esetben ránk nézve semmilyen következménye nem lesz. Problémát akkor jelent, ha a vírus valamilyen számunkra lényeges tulajdonságában okoz nekünk kedvezőtlen változást, mondjuk megnöveli a vírus fertőzőképességét. A D614G mutáció esetében éppen ilyesmi történt.

De mi is ez pontosan? A mutáció a vírus spike fehérjéjét érinti, vagyis azt a kis tüskét, amivel fertőzéskor a sejtjeinkhez kapcsolódik. Az elnevezés azt jelenti, hogy a fehérjét felépítő aminosavak közül a 614. helyen levő D aminosav egy G aminosavra cserélődött. A víruson lévő tüske úgy épül fel, hogy három ilyen spike fehérje van egymás mellett, egy csokorban. A mutáció éppen ott van, ahol egymáshoz érnek. Nem tudjuk hogy ez pontosan milyen változásokat eredményez, de kihathat a sejtjeinkhez való kötődésre, vagyis arra, hogy mennyire ügyesen fertőz minket a koronavírus.

Úgy tűnik, hogy a legtöbb helyen, ahol a járvány terjed, a fertőzések nagy részét a D614G mutáns koronavírus okozza, még akkor is, ha eleinte az eredeti, D614 vírusok kezdtek fertőzni az adott közösségben. Az új verzió előnyben van: valamiért jobban tud terjedni. (Nálunk már a tavaszi első hullám alatt is ez a mutáns verzió terjedt.)

Ezen kívül több kutatócsoport szerint is valamivel több vírus termelődik azoknak a betegeknek a légutaiban, akik a D614G mutáns vírust kapták el.

Akkor most végünk van? Szerencsére annak ellenére hogy a D614G mutáns ragályosabbnak tűnik az eredeti vírusnál, halálozás nem magasabb, és a fertőzöttek állapota nem súlyosabb, mint az eredeti koronavírus esetében. Vagyis a vírus gyorsabb lett, de nem halálosabb. Ebből a szempontból sokkal nagyobb hatása van a különböző rizikófaktoroknak, mint a kor és a társbetegségek.

Címkék: vírus, mutáció, D614G, tüskefehérje, spike fehérje, fertőzőképesség, kockázat, tünetek

Utolsó módosítás: 2020-11-20 14:30