vírus

Mit jelent az, hogy a levegő útján terjed?

A belélegzett vagy a szemedbe, szádba kerülő vírusok fertőznek meg téged. A levegővel terjedés legtöbbször a levegőben szálló apró nyálcseppeket jelenti (ez a cseppfertőzés). A koronavírus esetében az aeroszolban (levegőben finoman eloszlatott folyadékrészecskékben), utazó vírusok is órákon át fertőzőképesek maradnak, ami azt jelenti, hogy elvileg ezek is képesek terjeszteni a fertőzést. Ezt eddig se bizonyítani, se cáfolni nem sikerült.

Annyi viszont biztos, hogy ha egy vírusoktól hemzsegő méretes nyálcsepp repül az arcodba, a fertőzési kockázat sokkal nagyobb, mint ha egy levegőben kallódó magányos vírus teszi ezt. Ezért azt gondoljuk, a fertőzést főleg a cseppek és az ezekkel szennyezett tárgyak közvetítik.

A levegőbe jutó vírusok forrása a fertőzött ember (aki köhög, tüsszög vagy egyszerűen csak beszél), és sosem tudhatod, hogy ki az. Tarts tehát legalább 2 méter távolságot.

cseppfertőzés, vírus, fertőzés, nyál, aeroszol

Miért javasolják, hogy szellőztessek gyakran? Attól nem jönnek be az ablakon a vírusok?

A vírus forrása a fertőzött ember: az levegőbe porlasztott apró nyálcseppjei, és a fertőzött tárgyak amiket megérint. Ha a párkányodon nem ül köhécselő koronavírusos beteg, aki taknyos zsebkendőket dobál a szobába, a vírus nem fog bejönni az ablakon. Ellenben ha a lakásban bárki fertőzött, szellőztetéskor a vírusok nagyobb eséllyel távoznak, mielőtt bárki mást megbetegítenek odabenn.

megelőzés, otthon, praktikus tanács, micsináljak, szellőztetés, vírus

Elpusztítja a vírust a napfény?

A koronavírus érzékeny ugyan az UV-C fényre, de ezt hullámhosszt a Föld légköre nagyrészt kiszűri, így valószínűleg nem elég a vírus elpusztításához.

A napfény három féle UV fényt tartalmaz: az A, B és C-t. A Földre a legtöbb az A típusú sugárzásból jut, az UV-B-ből már kevesebb, a C-t pedig szinte teljesen kiszűri a légkör. Az UV-C fényt használják sterilizálásra, erről bizonyított, hogy a baktériumokat és vírusokat elpusztítja. Az UV-A hatástalan a vírusok ellen, a kérdéses az, hogy az UV-B sugárzás milyen mértékben képes a vírusok elpusztítására. Ez több dologtól is függ: a nap beesési szögétől, a légszennyezettségtől, illetve a vírus típusától is. Egyelőre nincs a szakirodalomban olyan adat, amely leírná, hogy a koronavírusok mennyire érzékenyek az UV-B besugárzásra, ezért azt javasoljuk, ne próbáljunk meg napfénnyel fertőtleníteni.

Az UV-C (280–100nm) tartományban sugárzó sterilizáló (germicid) lámpák vagy UVC lámpák hatásosak a koronavírus ellen. De vigyázat - ahová a fény nem ér el, ott nem hat! Az UV-C fény felületeken is, és a levegőben is elpusztítja a vírust, de idő kell hozzá: a sugárzás erősségétől függően általában kb. 30-60 perc. A hatékonyságot gyengíti az elnyelődés a levegőben, ezért a fertőtlenítendő tárgyat a fényforráshoz minél közelebb kell tenni.

A lámpád használati utasítása tartalmazza, mi a maximális hatótáv és a javasolt használati idő.

elpusztít, fertőtlenítés, vírus, UV, germicid, tisztítás

Elpusztítja a vírust a főzés?

Igen. Laboratóriumi körülmények között folyékony közegben 15 perc 92°C hőmérsékleten minden koronavírust elpusztított.

Lehet ugyan olyanokat olvasni, hogy ez a vírus kevéssé hőérzékeny, és csak a forrás közeli hőmérséklet elég ahhoz, hogy elpusztítsa, de ez így nem teljesen igaz. Ennek a cikknek az alapja egy olyan tanulmány, ahol laboratóriumi körülmények közt tesztelték a vírusok hőinaktiválását. Az eredmény az volt, hogy az alacsonyabb hőmérséklet (56°C 30 percig, illetve a 60°C 60 percig) nem pusztítja el a vírusok 100%-át, de a 99,999 százalékát igen.

Szóval nem kell pánikba esni, arról azért nincs szó, hogy az alacsonyabb hőmérsékleten való hőkezelés nem működik. Ha biztosra akarsz menni, akkor válaszd a forralást.

fertőtlenítés, otthon, étel, kaja, vírus, főzés, hőkezelés, tisztítás

Elpusztítja a vírust a sütés, sütőben való hőkezelés?

Igen. Laboratóriumi körülmények között folyékony közegben 15 perc 92°C hőmérsékleten minden vírust elpusztított.

A szárazság a vírus számára általában mostohább körülményeket jelent, tehát ha mondjuk egy zsömlét raksz a sütőbe, mert attól félsz hogy a boltban megfogdosták, a pirítós készítés tökéletesen alkalmas a vírusmentesítésére.

fertőtlenítés, otthon, étel, kaja, vírus, sütés, hőkezelés, konyha, tisztítás

Azt hallottam, hogy a koronavírust mesterségesen hozták létre tudósok. Igaz ez?

Nem! Ezt a feltételezést tudományos alapokon abszolút megcáfolták. Az összehasonlító genomikai adatok alapján egyértelműen természetes eredetű. A vírus egy állatról ugorhatott át az emberre. Szóval nem katonai megbízásra készítették, és nem is az ufók jöttek és dobták le ránk!

Ne higgy el mindent, amit a közösségi médián látsz vagy mindenféle furcsa oldalon van fenn, hivatkozások nélkül! Mindig ellenőrizd a hír valódiságát, mielőtt elküldöd ismerőseidnek! Ne terjessz álhíreket!

kutatás, vírus, álhír

Fog mutálódni a vírus? Ha igen, akkor mind meghalunk?

A vírus fog mutálódni, és egyszer mindenki meghal, de valószínűleg nem az új mutáns koronavírus hozza el az apokalipszist.

A mutálódás minden élő és szaporodó dolog természetes velejárója, csak a Jurassic park nem volt valami jó reklám neki. A vírus szaporodása abból áll, hogy sok másolatot készít saját magáról (nincsen külön anyukavírus meg apukavírus, nincsen ivaros szaporodás). Amikor a vírus szaporodik, akkor a babavírusok nem biztos, hogy pontosan ugyanolyanok lesznek, mint az eredeti volt, mert a másolódás során történhet hiba. Ezt hívjuk mutációnak.

Vannak olyan mutációk, amik fertőzésképtelenné teszik a vírust, és ezeknek nem lesznek utódaik. Vannak olyan mutációk, amik nem okoznak nagy változást, és észre sem lehet venni őket kívülről, csak akkor, ha megnézzük az élőlény DNS-ét, illetve a koronavírus esetében az RNS-ét. És vannak olyan mutációk, amiknek látni a hatását. Például, megeshet, mint ahogy az már sok másik kórokozó esetében megtörtént, hogy kialakul egy olyan mutáns vírus, ami nem okoz megbetegedést, amikor fertőz. Az ilyen vírus ellen nem fogunk védekezni, gyógyszert beszedni, mert nem zavar minket - így nagyobb eséllyel adjuk tovább, ami előnyt jelent a vírusnak. Egy ilyen ártalmatlanra mutálódott vírussal nem is törődnénk, továbbra is utazgatnánk vele, és a vírus már meg is hódította a világot.

A koronavírus egy mutációnak köszönheti valószínűleg azt is, hogy most embereket fertőzhet. A legtöbb kórokozó ugyanis nem tud csak úgy ugrabugrálni a fajok között. Az állatkertben a megfázott fókától például nem fogjuk elkapni a tüsszögést.

A koronavírusnak máris vannak mutációval létrejött változatai, amiről egy törzsfát itt lehet megnézni. A törzsfa olyasmi, mint a családfa, csak nem a nagyi van legfelül, hanem a déd-ük-nagy-szép-nagy-nagy-nagy-ősünk.

A vírusok nagyon gyorsan szaporodnak. Ameddig egy embernek kb. 18 évet kell várnia, hogy legyen belőle egy kisember, addig a vírusoknál ez inkább csak órák kérdése. A koronavírus megjelenése óta a vírus időszámítása szerint olyan, mintha évezredek teltek volna el. Ha emberek lennének, már feltalálták volna a kereket. Azért változik ez vírus gyorsabban, mint egy ember, mert adott idő alatt sokkal többször szaporodik, azaz többször van lehetősége mutálódni.

Hogyan mutálódhat úgy a koronavírus, hogy az nekünk, embereknek gondot okozzon? Minden sejt és minden vírus felszínének egyedi mintázata van, ami a rendszámtáblához hasonlóan azonosítja a viselőjét. Ezeket antigéneknek nevezzük. Amikor a testünk egy új kórokozóval találkozik, akkor a rendszámtábla alapján tudja, hogy az egy behatoló kórokozó, és nem a testünkhöz tartozik. Fertőzéskor a testünk megtanulja az antigént felismerni, és amikor legközelebb látja, már gyorsabban fog reagálni, és nem betegszünk meg. Ha viszont a kórokozóban egy olyan mutáció keletkezik, ami megváltoztatja egy kicsit valamelyik antigénjét, akkor a testünk nem fogja olyan jól felismerni, újra meg kell tanulnia. Az ilyen antigéneket érintő mutációk azért problémásak, mert a védőoltások is ezek alapján működnek. A védőoltás tanítja meg a testünknek, hogy hogy néz ki az antigén, és ha a víruson megváltozik ez a rész, akkor új oltást kell készíteni, és újra kell oltani az embereket.

kutatás, járvány, vírus, fertőzés, biológia tanóra

Hogyan ne keverjük össze a koronavírust más betegséggel?

Sok különféle vírus, baktérium vagy gomba fertőzés okozhat influenza-szerű tüneteket, amik a koronavírusra is jellemzőek, például a szezonális influenza, rhinovírusok, bárányhimlő, tuberkolózis, lyme-kór, szalmonella, aszpergillózis. Biztosan csak alapos orvosi vizsgálat és teszt segítségével állapíthatjuk meg, hogy milyen fertőzésünk van, ugyanis ezek mind nagyon hasonló tüneteket okozhatnak a betegség kezdetén.

Jelenleg a koronavírus (COVID-19) mellett a leggyakoribb légúti megbetegedés a szezonális influenza. Bár a koronavírus miatt nehéz megmondani, hogy jelenleg a szezonális influenza járvány milyen stádiumában vagyunk, de úgy tűnik az influenza aktivitás egyre csökken egész Európában. A kezdeti tünetek jelentkezésekor nehéz eldönteni, hogy koronavírus vagy influenza fertőzésed van-e, mert a tünetek szinte megegyeznek: magas láz, száraz köhögés, levertség, izomfájdalom, vagy hányás/hasmenés. A nehézlégzés, és az esetek kis százalékában a szaglás- és ízérzékelés teljes elvesztése inkább a koronavírusra jellemző, de ez alapján nem lehet teljes bizonyossággal különbséget tenni a két betegség között. Ahhoz, hogy megtudd, koronavírussal vagy influenzavírussal fertőződtél-e meg, mindenképpen tesztre van szükség.

Az influenzán kívül Európában szórványos rózsahimlő és bárányhimlő kitörések is előfordulhatnak, bár ezek valószínűsége a védőoltások miatt manapság már sokkal ritkább. A rózsahimlő kezdeti tünetei szintén lehetnek hasonlóak a koronavírushoz: magas láz, orrfolyás, nyaki nyirokcsomók megduzzadása, gyulladt szemek. De ezt követően a tipikus rózsahimlős kiütések, melyek először az arcon jelennek, biztos támpontot adnak a koronavírustól való elkülönítés során. Ugyanígy a bárányhimlő esetén megjelenő kiütések is segítenek a vírus megkülönböztetésében.

Összességében a mostani tudásunk alapján, csak akkor lehet biztosan megmondani, hogy a koronavírus és nem valami más miatt köhögsz, ha letesztelnek koronavírusra.

fertőzés, fertőzött, praktikus tanács, tünetek, tünet, influenza, vírus, biológia tanóra, köhögés, influenza

Lehetséges, hogy a vírus véletlenül szabadult ki a wuhani víruslaborból?

Wuhanban található egy virológiai intézet, ahol úgynevezett BSL-4 biztonsági szintű, kifejezetten veszélyes kórokozókkal való munkára szánt laborok is vannak. Ebben az intézetben dolgoznak denevér koronavírusokkal is, amikről azt gondoljuk, hogy a mostani koronavírus világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus rokonai lehetnek. Mivel a Wuhani Virológiai Intézetben néhány évvel korábban már jelentettek a fertőző hulladék kezelésével kapcsolatos problémákat, megindult a spekuláció arról, hogy a SARS-CoV-2 esetleg - véletlenül ugyan - de onnan szabadult el.

Amikor valahol járvány tör ki, az ezzel foglalkozó járványtani szakértők mindig igyekeznek megkeresni, hogy ki volt az első fertőzött, aki terjeszteni kezdte a kórokozót az emberek között, és ő pontosan hogyan fertőződött meg. Ezt az embert szokták nulladik betegnek (patient zero) nevezni. Az új koronavírus járvány esetében a nulladik beteg nem lett meg. Ahogy az idő telik, egyre kisebb az esélye, hogy sikerül rájönni, ki volt az, és pontosan hogyan kapta el a fertőzést. Ezért - bár a Wuhani Virológiai Intézet vezetője tagadja, hogy bármi közük lehetett a járványhoz - nem igazán tudjuk se bebizonyítani, se kizárni, hogy egy ottani laborból eredő szennyezés lehetett az első fertőzés oka.

Annyi biztos, hogy a vírust nem mesterségesen állították elő, és egy állatokat fertőző koronavírus emberre való átterjedése - ritkán ugyan - de a természetes körülmények között is előfordulhat, ehhez pedig nem kellenek se víruslaborok, se ártatlanok életére törő összeesküvések: elég a szimpla balszerencse.

fertőzés, kutatás, álhír, vírus, víruslabor, labor, laboratórium, Wuhan, járvány