Tényleg vérrögöt okoz az AstraZeneca oltás, inkább ne adassam be?

Megosztás:

Kezdőlap / Védőoltás

Az AstraZeneca oltás nem okoz vérrögképződést, de bizonyos ritka, vérlemezke hiánnyal együtt jelentkező trombózis típusok a statisztikák szerint gyakoribbá váltak az oltás utáni két hétben. Ennek viszont még mindig annyira kicsi az esélye, hogy nagyobb kárt okozol azzal, ha a vérrögtől félve nem oltatod be magad és elkapod a koronát, mintha beoltatod magad.

Mi az a vérrög? A vérrög tényleg egy vérből való rögöcske, ami el tud akadni az apróbb erekben (mármint a számára apróbb erekben, egy nagy vérrög a nagyobb erekben is el tud akadni), és ezzel eltorlaszolja a vér útját. A vérrög másik oldalára nem, vagy kevés vér jut el, ezek a szövetek pedig így nem jutnak oxigénhez és tápanyaghoz. Vannak különösen problémás helyek, ahol nem szeretnénk vérröggel találkozni, mint a tüdőnk, a szívünk, vagy az agyunk. A vérrögök leggyakrabban ezeken a helyeken okoznak gondot.

Az Európai Gyógyszerügynökség vizsgálata szerint az AstraZeneca oltás nem okoz vérrögképződést, de a beoltottak között gyakoribbnak tűnik néhány ritka típusa a trombózisnak, aminek egyelőre még nem tudjuk, mi lehet az oka.

A Gyógyszerügynökség szerint ha valaki az alábbi tüneteket érzi magán az oltás beadása után (vagy oltástól függetlenül, hiszen vérrög bármikor kialakulhat), akkor keressen fel egy orvost:

Akkor most mi is van tulajdonképpen a vérrögökkel és az oltással?

Eddig majdnem 25 millió embert oltottak be AstraZeneca oltással Európában, közülük 86 esetben jelentettek az oltás után trombózist, ami érdekes módon jellemzően olyan helyen fordult elő, ahol ez általában nagyon ritka: az agyi vénás sinus (CVST, 62 eset) és az egyik hasi véna (splanchnic vein thrombosis, SVT, 24 eset) volt érintett. Jellemzően ezzel egyszerre nagyon lecsökkent a betegek vérében vérlemezkék (trombociták) száma.

Honnan tudjuk, hogy a kb. 25 millió beoltott közül ez a 86 ember az oltás miatt kapott-e vérrögöt, vagy sem? Megnézhetjük, hogy ha nem kapnak semmilyen oltást, akkor 25 millió emberből átlagosan hány embernél fordulna elő ilyen típusú trombózis (vérrög). A kettő közül az SVT gyakorisága nehezebben becsülhető, mert nem mindig jár tünettel, ezért nem feltétlenül vesszük észre, így nézzük most csak a CVST eseteket! A CVST évente körülbelül 15,7 embert érint egy millióból. Az AstraZeneca oltását kevesebb, mint egy éve alkalmazzák, és ez alatt 62 eset jutott 25 millió emberre (vagyis egy millióra kb. 2,48). A nagy része ezeknek az oltás beadása után két héten belül történt. Valószínű tehát, hogy egy évnek megfelelő idő alatt a beoltottak között valamivel gyakrabban alakul ki CVST, mint általában véve.

Akkor most essünk pánikba? Inkább ne, hanem gondolkozzunk kicsit tovább.

Attól, hogy ennél az oltásnál a beoltottak között kicsit gyakoribbnak tűnik a CVST, még egyáltalán nem biztos, hogy azt az oltás okozza. Az is lehet, hogy az oltást kapók között kicsit többen voltak azok, akik valamilyen ismeretlen okból hajlamosak erre.

Az ember hajlamos arra, hogy két dolog között összefüggést rögtön ok-okozati kapcsolatként értelmezze. Például, ha most megeszek egy kocka csokit, és rá két percre elüt a villamos, akkor senki nem fogja azt gondolni, hogy a kocka csoki villamoselütést okoz. Ha megeszek egy kocka csokit, és fáj utána a hasam, akkor megeshet, hogy van valami összefüggés a csoki és a hasfájás között, de érdemes megnéznem, hogy mi történt még a hasfájás előtt. Például lehet, hogy azért fáj a hasam, mert aznap csak azt az egy kocka csokit ettem, vagy azért, mert a kocka csokit azután ettem meg, hogy valaki hasba bokszolt. Ha 25 millió emberrel megetetek egy kocka csokit, és közülük 86 vérrögöt kap, négyet elüt a villamos, és 14-nek megfájdul a hasa, akkor csupán ezen adatok alapján nem észszerű azt állítani, hogy a csoki vérrögöt, villamoselütést és hasfájást okoz.
Néha olyan dolgok között is ok-okozati összefüggést vélünk felfedezni, amiknek biztosan semmi közük egymáshoz. Megeshet az is, hogy bár van korreláció két esemény között, ok-okozati összefüggés nincs (hanem például egy közös ok vagy vakszerencse van a két esemény közös bekövetkezte mögött). Az alábbi oldalon a kedves olvasó olyan összefüggéseket nézegethet, ahol van korreláció a két jelenség között, de az is biztos, hogy nem azért, mert az egyik okozza a másikat. Olyan gyöngyszemekre akadhatunk, minthogy minél többet költ tudományra az USA, annál többen akasztják fel magukat, vagy hogy a margarin fogyasztás növekedésével a válások száma is nő.
Az oltásra nézve ez azt jelenti, hogy érdemes lenne megvizsgálni, hogy milyen egyéb magyarázata lehet még annak, hogy több CVST esettel találkozunk a beoltottak között, és kizárni ezeket a lehetséges egyéb okokat, mielőtt az oltást tesszük felelőssé. A CVST-ről azonban a tudomány keveset tud, mert ritka, így ezt nem könnyű megtenni. Az EMA úgy döntött, hogy az alacsony vérlemezke számmal társuló szokatlan vérrögképződéses eseteket fel kell tüntetni az oltás tájékoztatóján, mint lehetséges nagyon ritka mellékhatást, akkor is, ha egyelőre nem értjük, miért okozhatja az oltás ezeket, és nem is biztos, hogy az oltás a kiváltó ok.

Ne felejtsük el, hogy attól, hogy kimutatható mértékben nő az oltást követően a CVST kockázata, az még ezzel együtt is ritka. A vénás trombózis gyakoribb fajtái évente 100.000-ből kb. 115-269 ember tüdejét vagy lábát érintik, vagyis sokkal több ember szenved el ilyet, ehhez pedig semmi köze nincsen semmilyen oltásnak.

Érdemes az AstraZeneca oltás vérrög okozó kockázatát összehasonlítani más gyógyszerekével is. Vannak olyan gyógyszerek, amik bizonyítottan növelik a vérrögök kockázatát, kvázi “vérrögöt okozhatnak”, és mégis sok ember beszedi őket. Ilyen például több hormonális fogamzásgátló tabletta is, ami négyszeresére emeli a vérrög kockázatát, és mégis több millió nő szedi őket. Akik nem szednek ilyen tablettát, és teherbe esnek, szintén nagyobb eséllyel kapnak trombózist, mert a vérrögképződés kockázatát a várandósság is növeli: a CDC becslése szerint durván ötszörösére. Ez mégsem szokta elvenni az emberek kedvét sem a fogamzásgátló szedésétől, sem a gyermekvállalástól.

Végezetül gondoljunk arra is, hogy a vérrögképződés általában véve azok között is gyakrabban fordul elő, akik megbetegszenek a koronavírustól: vagyis a betegség, amit az oltás megelőz, szintén magában hordozza a trombózis kockázatát.

Összefoglalva az AstraZeneca és a vérrög esetét: az eddigi adatok alapján úgy tűnik, hogy az AstraZeneca oltás bizonyos ritka kivételektől eltekintve nem növeli a vérrögképződés gyakoriságát. A vérlemezke hiánnyal együtt jelentkező ritka vérrögképződéses esetek valamivel gyakoribbak a beoltottak között, aminek nem tudjuk, hogy az oltás-e az oka. Ezért más gyógyszerekhez hasonlóan lehet mérlegelni, hogy ez, vagy a koronavírus fertőzés jelent-e nagyobb kockázatot.

Ha úgy gondolod, hogy az esetedben a vérrögképződés kockázata valamilyen betegség miatt magasabb az átlagosnál, említsd meg ezt a téged oltó orvosnak, mert lehetséges, hogy úgy dönt majd hogy jobb, ha másik oltóanyagot kapsz, amíg nem tudunk meg többet arról, milyen kapcsolat lehet az AstraZeneca oltás és CVST között.

Címkék: oxfordi oltás, oltás, AstraZeneca, Vaxzevria, vérrög, trombózis, CVST, SVT, trombocitopénia, trombocita, mellékhatás

Utolsó módosítás: