Szabad-e oltást kapni annak, aki terhes vagy szoptat?
Megosztás:A legtöbb gyártó eleinte nem ajánlotta az oltásait várandós vagy szoptató nőknek, mivel a nagyobb klinikai kipróbálásokban ők nem vettek részt, így nem lehetett tudni, hogy az oltás tényleg hatékony és biztonságos lesz a számukra - bár sejtettük, hogy nagy valószínűséggel igen, az ilyesmit biztosra kell tudni, mielőtt alkalmaznánk.
A Pfizer és a Moderna koronavírus elleni oltásában nincsen fertőzőképes vírus, csupán RNS-t tartalmaznak. A Pfizer oltását már hosszabb ideje kaphatják várandósok is, és szakiraodalmi adatok támasztkák alá, hogy nincs negatív hatással a születendő babára. Az oltásokban levő mRNS nem túl hosszú életű molekula, és nagyon valószínűtlen, hogy a beoltott kismama karjából utat találna akár az anyaméhbe, akár szoptatáskor a tejbe. Ha ez mégis megtörténne, ott ugyanolyan hamar (napok alatt) elbomlana, mint máshol. Az eddigi tapasztalatok alapján az oltásban levő mRNS nem kerül az anyatejbe.
A kismamáknál és szoptató nőknél a várható kockázat és haszon mérlegelésre alapján kell eldönteni, hogy érdemes-e beadni az oltást. A magyar ajánlás (2021.03.26) szerint ezt a terhesség 12. hetétől érdemes megtenni.
Az Egyesült Államokban például hasonló mérlegelést követően már oltottak be várandós illetve szoptató nőket a Pfizer illetve a Moderna vakcinájával, ami az eddig tapasztalatok alapján biztonságos. Az első eredmények arra utalnak, hogy az oltás várandós nőknél is működik: kiváltja a vírus elleni antitestek (IgM, IgG és IgA) termelését. Ezek közül az IgG a várandósság során a méhlepényen átjutva a magzat szervezetébe is bekerül, és - mivel nagyon lassan bomlik le - az újszülöttet is sokáig védi. A várandósság alatt beadott oltás hatására a csecsemők fél éves korában még kimutatható volt a születés előtt átadott anyai eredetű ellenanyagok jelenléte.
Az Egyesült Államokban az mRNS alapú oltások mellett a várandósok vektor alapú (Janssen) vakcinát is kaphatnak. Erről még korlátozottabbak a tapasztalatok, de a rendelkezésre álló információk alapján szintén biztonságos és működik. Nálunk ez egyelőre nem ajánlott.
Az anya szervezete által termelt koronavírus elleni ellenanyagok az anyatejbe is kiválasztódnak (főként az IgG és az IgA). Szoptatáskor ezek az ellenanyagok a baba emésztőrendszerében helyi védelmet adnak a vírusokkal szemben (vagyis ott helyben kivonják a forgalomból a koronavírust, ha például a baba gyomrában találkoznak vele).
Néhány helyen lehet olvasni olyat, hogy az anyatejből ezek az anyai eredetű ellenanyagok felszívódnak az újszülött szervezetébe. Ez valóban így van, feltéve, hogy az illető egy ló. Ez a folyamat csak bizonyos állatokra jellemző, emberben nem történik meg. Az anyai eredetű ellenanyagokat a babák nálunk már a születés előtt megkapják, az anyatejből pedig már nem tudják felszívni. Szoptatáskor a tejben levő antitestek helyileg ható védelmet adnak a babának, de a keringésébe, szervezetének más részeibe nem kerülnek be. A terhesség alatt az anya szervezetében képződő ellenanyagok viszont igen.
Ez a folyamat a terhesség mindhárom trimesztere alatt működik: bármikor is oltják be a leendő anyukát, az ő szervezete által termelt antitestek a köldökzsinórból nyert vérben (vagyis a magzat oldalán) is kimutathatók. Ezért érdemes már a terhesség alatt beoltani a kismamákat.
Címkék: baba, terhesség, várandósság, oltás, szoptatás, anyatej, ellenanyag, IgG, IgM, IgA
Utolsó módosítás: