Vegyes oltási sorok - szabad-e keverni?

Megosztás:

Kezdőlap / Védőoltás

A vegyes oltási sor (szakszóval heterológ oltási sor) azt jelenti, hogy egy másik gyártó (más típusú technológián alapuló) oltását kapjuk meg ismétlő oltásként. A második (esetleg harmadik) oltás, amit kapunk, különböző típusú, mint az első.

Ez több szempontból is előnyös lehet:

Ahhoz, hogy ezeket biztonsággal ajánlhassák az oltásra váróknak, meg kellett vizsgálni, hogy a vegyes oltási sorok legalább olyan jól működnek-e, mint az eredeti, két egyforma oltásból álló sorozatok. Ezt a kérdést az AstraZeneca (Vaxzevria) és a Pfizer (Comirnaty) oltások kombinálásával már több tanulmány (például ez, ez, ez és ez is vizsgálta. Ezek között sok eltérés van (mások voltak a felhasznált módszerek, a résztvevők száma, kora, és az oltás után eltelt idő), de abban mindhárom egyetért, hogy az AstraZeneca oltása után a Pfizer vakcina adása legalább olyan hatásosnak tűnik, mint két adagnyi AstraZeneca oltás. A fordított esetet (Pfizer oltás után adott AstraZeneca) egyedül a harmadik tanulmányban vizsgálták, és a jelek szerint ez gyengébb antitest termelést eredményez, mint két Pfizer oltás.

Ha az AstraZeneca vakcina után második oltóanyagként a Moderna szintén mRNS alapú Spikevax oltását alkalmazták, az a Pfizer oltáshoz hasonlóan kiemelkedően jó ellenanyag termelést produkált.

A Sinopharm oltásról elérhető egy olyan preprint tanulmány, amiben az inaktivált vírust tartalmazó, nálunk is használt vakcina két adagja után hét hónappal egy kínában gyártott mRNS vakcinát adtak be két embernek. Ennek alapján a két Sinopharm oltás + mRNS alapú vakcina oltási sor szintén hatásosnak tűnik, de fontos megjegyezni, hogy csak két főt vizsgáltak, és valójában nem tudjuk, hogy mennyiben adott volna más eredményt, ha harmadjára is Sinopharm oltást kapnak.

Ezekből az eredményekből a következő tanulságokat vonhatjuk le:

Az AstraZeneca oltás második adagja szükség esetén felváltható mRNS alapú (Pfizer vagy Moderna) oltással, és ez legalább olyan jól működik, mintha az oltottak két adag AstraZeneca vakcinát kaptak volna.

Egyszerűbben: Astra+Pfizer = 🙂

Nem jelenthetjük ki biztosan, hogy az AstraZeneca oltás után adott Pfizer jobb védelmet eredményez, mint amit két adag AstraZeneca adna, mert a hivatkozott tanulmányok egyike sem azzal a céllal készült, hogy megvizsgálják, hogy jobbak-e a kevert oltási sorok: csak azt akarták kizárni, hogy az oltások keverése esetleg rosszabb eredményt ad.

Nem jelenthetjük ki, hogy egy adag Pfizer oltás után második oltásként alkalmazott AstraZeneca vakcina jobb védelmet adna, mint két adag Pfizer, mert azoknak, akik ilyen oltási sort kaptak, az ellenanyag termelése csökkent eredeti oltási sémához viszonyítva. Szintén nem mondhatjuk, hogy második oltásként mindig érdemes olyat választani, ami az elsőtől eltérő technológián alapul, hiszen ezek az eredmények ellentmondanak ennek.

Egyszerűbben: első oltás + random választott második oltás = ?🤔

Nem jelenthetjük ki, hogy Pfizer oltás után nem szabadna AstraZeneca második oltást adni, mert ez kevesebb ellenanyag termelést eredményez ugyan, mint 2 Pfizer, de még mindig magasabbat, mint két adag AstraZeneca oltás - amiről történetesen tudjuk, hogy véd fertőzés ellen.

Egyszerűbben: Pfizer+Astra = 🙂

Nem lehetünk benne biztosak, hogy ha a vegyes oltási sor három adagos (két egyforma, és egy harmadik eltérő oltást tartalmaz), akkor biztosan ugyanilyen eredményekre jutunk majd. Ezt feltételezzük, de valójában nem tudjuk.

Egyszerűbben: 💉💉 ≠ 💉💉💉

Végezetül az eddigi tudományos eredmények csak az AstraZeneca, Pfizer és Moderna oltásairól tartalmaznak adatokat, illetve néhány nagyon előzetes eredményt a Sinopharmról. A Szputnyik oltás önmagában is egy vegyes oltási sornak tekinthető, mert a két adagja ugyanazon a technológián alapul ugyan, de különböző vektort tartalmaz. Nem tudjuk, hogy lenne-e értelme egy harmadik oltóanyag típust adni a Szputnyikkal oltottaknak. Más oltóanyagokról, és eltérő kombinációkról csupán kósza hírekből és nem hiteles forrásokból tájékozódhatunk, vagyis tulajdonképpen nem tudunk róluk semmit. Ez nem jelenti azt, hogy rosszabbak, csupán azt, hogy fogalmunk sincs.

2021 augusztusától az oltásokkal kapcsolatos eljárásrend változtatásai lehetővé teszik Magyarországon a teljesen beoltottak számára, hogy 4-6 hónappal később egy újabb oltást kapjanak. Ezt főleg a kockázati csoportokba tartozók számára ajánlott. Az eljárásrend vegyes oltási sort javasol: egy olyan emlékeztető oltás beadását, ami más technológiával készült, mint amit korábban kaptak. Megemlíti továbbá azt is, hogy az emlékeztető oltásokkal, és a vegyes oltási sorok hatásosságával kapcsolatban egyelőre nagyon kevés a tapasztalat. Egy újabb, egyforma oltás beadására is van lehetőség, de ez csak akkor indokolt, ha a lehetséges újabb oltások olyanok, ami az illetőnek nem ajánlott. Jelenleg nem tudjuk biztosan, hogy a vegyes oltási sorok mennyire hatásosak a fertőzés kivédése ellen, mert erről az AstraZeneca+Pfizer kombináció kivételével egyelőre hiányoznak klinikai kísérletes adatok. Nagyon valószínű, hogy hasonlóan jó eredményeket produkálnak majd, mint a gyártó ajánlás szerinti alkalmazás.

Címkék: vakcina, oltás, vegyes oltási sor, heterológ oltási sor, kevert oltási sor, antitest, ellenanyag, AstraZeneca, oxfordi vakcina, ChAdOx1, Vaxzevria, Pfizer, BNT162b2, Comirnaty, Moderna, Spikevax, Sinopharm, Szputnyik

Utolsó módosítás: