Hogy kell értelmezni a laboratóriumi antitest mérés eredményét?

Megosztás:

Kezdőlap / Tesztelés

A vénás vérből, laboratóriumban mért antitest vizsgálat eredménye többféleképpen nézhet ki, attól függően, hogy pontosan milyen mérési módszerrel készült. Három dolog van, aminek mindenképpen szerepelnie kell rajta:

Mi az a BAU? A BAU a Binding Antibody Unit, vagyis kötődő antitest egység rövidítése. A laboratóriumi antitest mérések nem csak azt mondják meg, hogy van-e antitest a mintában, hanem azt is, hogy mennyi.
A kapott számértékek és mértékegységek azonban a különböző mérési technikák, készülékek és reagensek használata miatt nagyon eltérőek.
Példaként ha két ember két laborban antitestvizsgálatot végeztet, és az eredmény az egyikük esetében 150 Ci, a másiknál pedig 500 U/ml, akkor ezekből az adatokból nem tudjuk megmondani, melyiküknek van több antitest a vérében.
A probléma megoldására az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kidolgozott egy SARS-CoV-2 elleni pozitív antitest sztenderdet. Ezt koronavírusos megbetegedésen átesett emberi szérumból készítették, kifejezetten azért, hogy a világ minden országában lehessen referenciaként használni. A WHO sztenderd használata lehetővé teszi, hogy összehasonlítható eredményekhez jussunk olyan tesztek esetében, amik hasonló elven működnek, és ugyanolyan típusú antitestet mutatnak ki: mindegyik teszt eredménye átszámolható erre a sztenderd értékre, ami azt mondja meg, mennyi kötődő antitest egység van egy ml szérum mintában. A BAU/ml, (B)AU vagy “WHO érték” ezt a sztenderd értéket jelenti.

Miért nem derül ki a leletből, amit kaptam, hogy mekkora a védettségem?

A laboratóriumi antitest vizsgálat eredménye azt mondja meg, hogy a mérés mennyi antitestet mutatott a mintában, illetve van rajta egy egymondatos leírás arról, hogy a mérés alapján volt vagy nem volt az illető vérében mérhető mennyiségű antitest.

Olyan eredményt viszont sajnos nem kapunk, ami azt mondaná, hogy a vírussal szembeni védettségünk kicsi, közepes vagy magas szintű. Ez azért van, mert jelenleg sajnos nem ismert, hogy mi az a minimum küszöbérték, amit ha elér az antitest szintünk, akkor biztosan kijelenthető, hogy védettek vagyunk.

Ennek a kiszámítása egyszerűnek tűnhet, de valójában nagyon bonyolult, mert iszonyú sok mindentől függ. Például lehet, hogy egy adott antitest szint 100-ból 95 ember esetében elég a betegség kivédésére, de marad öt ember, aki így is megbetegszik, őket pedig nem vigasztalja meg az, hogy ilyen antitest szint mellett ennek igazán kicsi volt az esélye, hanem becsapva érzik majd magukat.

Az eredmény az, hogy nem kerülhet a leletre olyan információ, hogy ez az antitest szint kisebb vagy nagyobb mértékű védettségnek felel meg, hiszen az antitestek mennyisége alapján nem lehet biztosan megmondani, hogy védettek vagyunk-e.

Akkor meg mire jók egyáltalán az ilyen ellenanyag mérések?

Kőbe vésett választ ugyan nem adnak arra, hogy védettek vagyunk-e vagy nem, de azért engednek következtetni arra, hogy mi újság az immunválaszunkkal.

A magasabb antitest mennyiség a vérben kimutathatóan összefügg a jobb védettséggel. Vagyis azt mondhatjuk, hogy a több antitest biztosan jobb, de nem tudjuk, mennyi a minimálisan elég.

Végezetül ha valaki több alkalommal is végeztet azonos típusú antitest vizsgálatot, akkor arról is képet kaphat, hogy hogyan alakul időben a vérében az ellenanyagok mennyisége. Ha esetleg nagyobb csökkenés látszik, az motiválhat arra, hogy kérjünk emlékeztető oltást.

Címkék: védettség, szerológiai teszt, szerológia, antitest teszt, ellenanyag mérés, védettség vizsgálat, oltás, vakcina, BAU, WHO antitest standard

Utolsó módosítás: