Szputnyik-V, az orosz vakcina - mit tudunk róla?

Megosztás:

Kezdőlap / Védőoltás

Az orosz Szputnyik V vakcina működésének alapja, hogy a koronavírus felszíni tüske (spike) fehérjéje ellen indít be immunreakciót. Ehhez a fehérjét kódoló DNS-t egy módosított adenovírussal juttatják be a beoltott emberek sejtjeibe. Ezek az adenovírusok bennünk nem tudnak szaporodni, és nem betegítenek meg bennünket. Az oxfordi (AstraZeneca) vakcina, amit már az Európai Unió gyógyszerhatósága is engedélyezett, hasonló elven működik.

Az adenovírusok a természetben megtalálható gyakori vírusok, melyek számos betegségért felelősek, ezért az emberek többsége élete során már bizonyosan találkozott párral. Mivel természetes vírusról van szó, elsőként ezekkel a vírusokkal próbáltak meg génterápiás eljárásokat fejleszteni. Ezek nem vezettek sikerre, mert nem tudták a szervezet minden sejtjébe eljuttatni a kívánt DNS-t, és sok esetben a gyógyításra használt vírust a beteg immunrendszere szedte darabokra (ha a beteg korábban már találkozott azonos burkú adenovírussal, az immunsejtjei felismerték és eltüntették a beadott vírust).

Sok esetben a betegeknek beadva maga az adenovírus immunválaszt váltott ki, így felmerült, hogy egyéb vírusok elleni védőoltások készítésére alkalmazható, ha a vírus örökítőanyagát kicserélnék a másik kórokozó örökítőanyagára (vagy annak egy részletére). A leghíresebb ilyen irányú kísérlet, ami végül sajnos nem vált be, a HIV elleni vakcina fejlesztése volt. Sajnos ezt a kísérletet meg kellett szakítani, ugyanis sok esetben elmaradt a kívánt immunválasz: az oltás nem védte meg a fertőzéstől azokat akik megkapták, sőt úgy tűnt, hogy a beoltott emberek egy csoportja nagyobb eséllyel kapta el HIV fertőzést, mint akik nem kaptak oltást. Mivel kevés emberről van szó, máig vita tárgya hogy a vakcina rontott-e az esélyeiken, vagy csak balszerencséről volt szó.

Ebből mindenesetre láthatjuk, hogy a vakcina fejlesztésnek is vannak kockázatai, és nem érdemes a gyorsaság érdekében a klinikai kipróbálások bizonyos fázisait “átugrani”.

A Szputnyik V két oltásból áll, amit 21 nap eltéréssel kell beadni. Mindkét oltásban egy-egy koronavírus tüskefehérje génnel felszerelt adenovírus van (Ad26, illetve a második dózisban Ad5).

Az oltást először csupán 76 emberen próbálták ki: az eredmények 2020 szeptemberében kerültek publikálásra, de ez a vizsgálat önmagában nem elegendő, ahhoz, hogy a hatékonyságáról biztos következtetésre jussunk. Oroszországban mégis elég volt a feltételes engedélyezéshez (2020.08.11), amit a tudományos közösség élesen bírált.

Az engedélyezés után a hatékonyság felmérésére double-blind, placebo kontrollált fázis III vizsgálat indult, 40.000 tervezett önkéntes részvételével (amiből végül csak 31.000 lett).

Ennek eredményei 2021. február elején jelentek meg. Az analízisbe bekerült majdnem 20.000 önkéntes résztvevő között 78 koronavírusos megbetegedés történt, 16 az oltást kapó 14.964 ember között, és 62 aközött a 4.902 között, akiket nem oltottak koronavírus ellen. Ezek alapján az oltás hatékonyságát majdnem 92%-osra becsülik, ami nagyon jó eredmény. Ráadásul ebben a vizsgálatban az oltás első adagjának beadása után 21 nappal a beoltottak 100%-ban védettnek bizonyultak a súlyos, kórházi kezelést igénylő koronavírusos megbetegedéssel szemben.

Ezek az eredmények meggyőzőek, ezek alapján Szputnyik V oltás hatékony és biztonságos.

Magyarország gyógyszerhatósága, az OGYÉI elfogadta a Szputnyik vakcinát, ami így nálunk is alkalmazható. Az Európai Unió tagországai saját hatáskörben engedélyezhetik a koronavírus elleni gyógyszerek és oltások használatát akkor is, ha az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) az adott készítményt nem vizsgálta be. A Szputnyik oltás még nem kapta meg az EMA engedélyét, de az engedélyezési eljáráshoz szükséges vizsgálatok már folynak.


Az oltással kapcsolatos gyakori kérdések és válaszok

A Szputnyikot is két adagban kell beadni?

Igen. A többi oltáshoz képest annyi a különbség, hogy a két oltás különböző vektorba foglalva tartalmazza a spike fehérje “kódját”. Ugyanúgy felkarizomba kell beadni őket, a két dózis között pedig 21 napnak kell eltelnie.

Hol fognak megszúrni?

Ahhoz, hogy beoltsanak, regisztrálnod kell a vakcinainfo.gov.hu-n. Ezután tudsz foglalni időpontot az EESZT oldalán. Az, hogy hol milyen oltás elérhető éppen változó lehet, de érdemes olyan helyet választanod, ahova könnyen eljutsz, mert a második adag oltást ugyanitt kapod majd meg (erre nem kell külön regisztrálni). Ha kérdéseid vannak az időpontfoglalással kapcsolatosan, a COVID-oltás időpontfoglalás - GYIK segít eligazodni.

Mit kell vinnem magammal az oltásra?

Személyazonosító okmányt, TAJ kártyát, és ezt a nyilatkozatot, kitöltve.

Gyerekek megkaphatják ezt az oltást?

Nem, csak 18 év felett ajánlott. Felső korhatár elvileg nincsen.

Megkaphatom az oltást, ha daganatos betegségem van?

Nem, ilyen esetben másik oltóanyagot érdemes választani.

Megkaphatom az oltást, ha autoimmun betegségem van?

Nem, ilyen esetben másik oltóanyagot érdemes választani.

Megkaphatom az oltást, ha allergiás vagyok?

Ha az oltás összetevőire nem vagy allergiás, akkor igen.

Ez alól kivételt képez, ha korábban valamilyen okból súlyos allergiás (anafilaxiás) reakció alakult ki nálad. Ilyen esetben nem ajánlott a beadása.

Az oltás nem tartalmaz tojást, illetve semmilyen antibiotikumot az OGYÉI leírásában szereplő összetevők szerint, ugyanakkor az sincs egyértelműen kijelentve, hogy ezektől mentes.

Megkaphatom az oltást ha terhes vagyok vagy szoptatok?

Várandósok és szoptató nők esetében nem vizsgálták a biztonságosságát, ezért a gyártó nekik nem ajánlja az oltást. A Pfizer és a Moderna oltását viszont már kis számú várandós és szoptató nő is kipróbálta, erről bővebben itt olvashatsz.

Megkaphatom az oltást, ha lázas vagyok?

Nem. Csak 37°C alatti testhőmérséklet esetén adható be.

Milyen krónikus betegségek esetén nem ajánlott az oltást beadni?

Vese- és májbetegség, pajzsmirigy vagy endokrin betegség esetén, illetve nem kezelt cukorbetegeknél nem ajánlott ez az oltás. Nem ajánlott továbbá epilepszia, központi idegrendszeri és vérképzőszervi betegségek, keringési betegségek esetében (beleértve az agyi és koszorúereket). Nem ajánlott emellett a szívet érintő gyulladásos betegségek, autoimmun betegség és daganatos megbetegedés esetén sem.

Akkor is be kell adatni a második oltást, ha az első után valamilyen súlyos szövődményt tapasztalok?

Nem.

Szabad alkoholt inni, miután megkaptam az oltást?

Igen. Az alkohol nem igazán egészséges, de ha mindenképpen egy koccintással akarod megünnepelni az oltásodat, attól nem fogsz gyíkká változni.

Ha mellékhatást tapasztalok az oltás után, azt hol tudom bejelenteni?

Itt.

A kérdések és válaszok az OGYÉI által készített magyar nyelvű tájékoztató alapján készültek.

Címkék: oltás, vakcina, immunválasz, tüskefehérje, spike fehérje, kísérlet, védekezés, adenovírus, Ad26, Ad5, Szputnyik V, Sputnik, Gam-COVID-Vac, Gamaleya, terhesség, szoptatás, krónikus betegség, allergia, alkohol

Utolsó módosítás: