Szputnyik-5, az orosz vakcinajelölt - mit tudunk és mit nem tudunk róla?

Megosztás:

Kezdőlap / Védőoltás

Az orosz Szputnyik-5 vakcina alapja, hogy a koronavírus felszíni tüske (spike) fehérjéje ellen indítsanak be immunreakciót. Ehhez a fehérje DNS-ét egy módosított adenovírussal vírussal juttatják be a beoltott emberek sejtjeibe.

Az adenovírusok a természetben megtalálható gyakori vírusok, melyek számos betegségért felelősek, ezért az emberek többsége élete során már bizonyosan találkozott párral. Mivel természetes vírusról van szó, elsőként ezekkel a vírusokkal próbáltak meg génterápiás eljárásokat fejleszteni. Ezek nem vezettek sikerre, mert nem tudták a szervezet minden sejtjébe eljuttatni a kívánt DNS-t, és sok esetben a gyógyításra használt vírust a beteg immunrendszere szedte darabokra (ha a beteg korábban már találkozott azonos burkú adenovírussal, az immunsejtjei felismerték és eltüntették a beadott vírust).

Sok esetben a betegeknek beadva maga az adenovírus immunválaszt váltott ki, így felmerült, hogy egyéb vírusok elleni védőoltások készítésére esetleg alkalmazható lenne, ha a vírus örökítőanyagát kicserélnék a másik kórokozó örökítőanyagára (vagy annak egy részletére). A leghíresebb ilyen irányú kísérlet a HIV elleni vakcina fejlesztése volt. Sajnos ezt a kísérletet meg kellett szakítani, ugyanis sok esetben elmaradt a kívánt immunválasz: az oltás nem védte meg a fertőzéstől azokat akik megkapták, sőt úgy tűnt, hogy a beoltott emberek egy csoportja nagyobb eséllyel kapta el HIV fertőzést, mint akik nem kaptak oltást. Mivel kevés emberről van szó, máig vita tárgya hogy a vakcina rontott-e az esélyeiken, vagy csak balszerencséről volt szó. Ebből mindenesetre láthatjuk, hogy a vakcina fejlesztésnek is vannak kockázatai, és nem érdemes a gyorsaság érdekében a klinikai kipróbálások bizonyos fázisait “átugrani”.

A Szputnyik-5 két oltásból áll, amit 21 nap eltéréssel kell beadni. Mindkét oltásban egy-egy koronavírus tüskefehérjével felszerelt adenovírus van (AD26, illetve AD5). Az oltást eddig csupán 76 emberen próbálták ki, vagyis nem ment át az összes szükséges klinikai teszten: a fázis 3 vizsgálat még nem történt meg, pedig csak itt derül ki, hogy az oltás nyújt-e védelmet a vírusfertőzéssel szemben. Ezért korai még bármit is mondani róla. Széles körű használata kockázatos lépés lenne, hiszen 76 ember eredményei alapján nem tudhatjuk egyértelműen, hogy biztonságos-e, és semmi garancia nincs rá, hogy megvéd a koronavírustól.

Címkék: oltás, vakcina, immunválasz, tüskefehérje, spike fehérje, kísérlet, védekezés, adenovírus, Szputnyik-5, Gam-COVID-Vac

Utolsó módosítás: 2020-08-13 19:30