ChAdOx1, az oxfordi vakcinajelölt - mit lehet tudni róla?
Megosztás:Ez az oltás többféle néven ismert: oxfordi/AstraZeneca oltás, ChAdOx1 nCov-19, vagy AZD1222. Mind ugyanazt az oltóanyagot takarja (és ismételten bizonyítja, hogy nem jó ötlet tudósokra bízni dolgok elnevezését). Az oltás alapja egy csimpánz adenovírus, ami emberekben nem tud szaporodni ezért bennünk nem okoz fertőzést. Ebbe a vírusba szerkesztették bele a koronavírus tüske (spike) fehérjéjét. Az oltás beadása után a szervezetünk sejtjei készítik el a spike fehérjét, amire az immunrendszerünk reagál, és később is emlékezik, így megvéd majd a koronavírus fertőzéstől.
Az új vakcina majmokon végzett állatkísérletekben bizonyítottan védelmet nyújtott a koronavírus által okozott tüdőgyulladás ellen. Ami az embereket illeti, fiatal és idősebb egészséges önkénteseken tesztelve is hatékonyan kiváltotta a vírus elleni immunválaszt: az immunrendszerük a vírust semlegesítő ellenanyagokat termelt, és ami szintén lényeges, az immunrendszer T sejtjei is reagáltak az oltásra. Ezeknek a fertőzött sejtek elpusztításában van szerepe: minden vírusos sejt egy-egy apró koronavírus gyárrá változik, ezért nagyon fontos hogy az immunrendszer ezeket semlegesíteni tudja. Fontos ezt minden korosztályon letesztelni, ugyanis előfordulhat, hogy az idősebb emberek immunrendszere már nem olyan hatékony (ún. immunszeneszcencia alakul ki), így rosszabb immunválaszt válthat ki a vakcina. De ez esetben úgy tűnik, korosztálytól függetlenül megfelelően hatékony immunválaszt indukál. Meglepő módon idősebb embereknél a vakcina kevesebb mellékhatást okozott.
A vakcina jelenleg a klinikai tesztek III fázisában tart, ami egy hosszabb, évekig tartó folyamat, de közben is kapunk tájékoztatást az előzetes eredményekről.
2020.09.08: egy ember aki részt vesz a kísérletben az Egyesült Királyságban, súlyosan megbetegedett. Egy ún. transverse myelitis nevű betegség alakult ki nála. Ilyen nagy számú résztvevőnél előfordulhat, hogy ez csak véletlen egybeesés, de az oltás 3. fázisú tesztelését átmenetileg leállították, amíg kivizsgálták az esetet. 2020.09.12: A független bizottság vizsgálatának eredménye az lett, hogy a klinikai tesztet biztonságos folytatni, ezért újraindult.
2020.12.08: Előzetes eredményeket publikáltak a vakcina hatékonyságáról a III fázisban:
-
Egy dozírozási hiba miatt az önkéntesek egy része először fél adag vakcinát kapott, majd teljes adagot, a teljes-teljes helyett. Szerencséjük volt, ugyanis meglepő módon úgy tűnik, a fél-teljes dózis csoportban 90%-os volt a vakcina hatékonysága, míg a normál teljes-teljes csoportban 60%.
-
Összesen tízen kerültek kórházba koronavírusos megbetegedés miatt a teszt alatt, mind a kontroll csoportból (ketten súlyos esetnek minősültek, egyikük pedig sajnos meghalt).
-
A súlyos mellékhatásokat tekintve három embernél transverse myelitis alakult ki a teszt fázis alatt. Egyikükről kiderült, hogy az oltástól független betegségről van szó, egy másik pedig a kontroll csoportban volt, tehát nem is kapott a koronavírus elleni vakcinából. Így valójában csak egyetlen olyan esetről van szó, akinél nem zárható ki, hogy ténylegesen az oltás okozta a betegséget. A vakcinák beadatásának kockázatairól itt olvashatsz még többet.
A III.fázis előzetes hatékonysági eredményei alapján az oltóanyagot a brit gyógyszerhatóság elfogadta, és nem sokkal később az Európai Unió hatósága, az EMA szintén. A magyar gyógyszerhatóság, az OGYÉI szintén elfogadta az oxfordi oltást, így már nálunk is beadható.
Címkék: oltás, vakcina, tüskefehérje, spike fehérje, immunválasz, ellenanyag, kísérlet, védekezés, adenovírus, ChAdOx1-nCov-19, AZD1222, oxfordi vakcina, AstraZeneca
Utolsó módosítás: