Hány koronás rohangál ma itthon?

Megosztás:

Kezdőlap / Kockázat

Nem tudjuk. Mármint tényleg, senki nem tudja főre pontosan, hogy hány koronavírussal fertőzött ember van ma Magyarországon (vagy bárhol máshol), és összesen hányan estek át rajta. Csak becsülni tudjuk.

A legegyszerűbb becslést akár te is megcsinálhatod. Gondold végig, hogy hány olyan közvetlen ismerősöd (közelibb barátod vagy rokonod) van, aki most éppen fertőzött, esetleg kérdezd meg az ismerőseidet is. Egy felnőtt ember átlagosan 150 másik felnőtt emberrel van közelebbi kapcsolatban. Ha nincsen közvetlen ismerősöd, aki elkapta a koronavírust, akkor az emberek kevesebb, mint egy százaléka fertőződött meg eddig ott, ahol te és az ismerőseid élnek. Ha van egy vagy két olyan ismerősöd, aki elkapta, akkor az emberek körülbelül egy százaléka lehet fertőzött.

Itthon a Nemzeti Népegészségügyi Központ (alias NNK) hetente méri a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának szintjét. Az általuk mért eredmények sem jók arra, hogy pontosan megmondjuk, éppen hány koronás rohangál valahol, de arra megfelelő, hogy tendenciákat tudjunk mondani. Ezen sorok írásakor (2020. október 3.) egy hosszabb stagnálás után már ötödik hete emelkedik a koronavírus örökítőanyagának szintje a szennyvízben.

A fertőzöttek egy része PCR teszttel le lesz tesztelve. Az így kapott napi új fertőzöttek számát, és az ebből számolt aktív esetek számát a koronavirus.gov.hu-n minden nap kiírják. Nem mindenki jut el a tesztelésig, ezért az ott látható szám biztosan alacsonyabb, mint ahányan a valóságban éppen fertőzöttek. A kérdés az, mennyivel alacsonyabb: sikerül a fertőzöttek nagy részét tesztelni, vagy pedig egy csomó le nem tesztelt fertőzött császkál az utcán és terjeszti a vírust?

A PCR teszttel kiszűrtek számából megpróbálhatjuk becsülni a valódi fertőzöttek számát. Mint minden becslésnél, itt is több módszer létezik. Ebben a posztban négy becslő modellt mutatunk be ízelítőnek (Imperial College London (IMP), The Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME), Youzang Gu (YG) és The London School of Hygiene & Tropical Medicine (LSHTM).

A modellek eredménye különbözik abban, hogy pontosan hány fertőzöttet becsül az adott napra, de a nagy tendenciákban egyetértenek. Összességében abban biztosak lehetünk, hogy sokkal több fertőzött van, mint amennyit a tesztek kimutatnak. Abban, hogy pontosan mennyi is ez a sokkal több, a modellek kicsit eltérnek. Az alábbi ábrán látható, hogy mennyi volt a koronavirus.gov.hu által közölt napi új fertőzöttek száma és mennyi az, amit a különböző modellek becsülnek. Az ábra elkészítéséhez az ötletet és az adatokat innen vettük. Ha kíváncsi vagy az alábbi ábra interaktív angol nyelvű változatára, vagy másik ország adataira, látogasd meg az oldalt. Ezen az ábrán a becslések átlagát tüntettük fel (lehet becsülni azt is, hogy hány ember lesz beteg a legrosszabb és a legjobb esetben, az ábrán egy átlagos eset látható).

0 2000 4000 6000 február március április május június július augusztus szeptember október Napi új fertőzöttek száma mért Imperial College London The Institute for Health Metrics and Evaluation Youyang Gu The London School of Hygiene & Tropical Medicine A napi új COVID-19 fertőzöttek mért és becsült száma Magyarországon

Az ábráról leolvasható, hogy a felderített esetekhez képest mindenképpen több fertőzött van az országban. Ezek egy része tünetmentes fertőzött, tehát nem is biztos, hogy tudatában a fertőzöttségének. Az ábrán az is látható, hogy augusztus óta a becsült napi új fertőzöttek száma mindegyik modell szerint exponenciális növekedést mutat, (ahogy azt itt is jósoltuk), azaz a fertőzöttek száma hirtelen ugrik meg nagyon. A mért esetek száma szeptember közepétől stagnálni látszik, azaz nem változik. Ez nem féltetlen azért van, mert minden nap ugyanannyi új fertőzött van. Lehet azért is, mert véges számú orvos, PCR és PCR-t kezelő szakember van az országban (meg persze a világban is), és hiába kérnek egyre többen tesztelést, nincsen kapacitás minden teszt elvégzésére.

De hogyan is működnek a becslő modellek?

Az ábrán látható négy modellből három (az IMP, a IHME és a YG) úgynevezett SEIR modell, a negyedik (LSHTM) pedig statisztikai modell. A SEIR (Susceptible, Exposed, Infectious, and Recovered) modell azt szimulálja, hogyan kapják el a fertőzést az egészséges emberek, mennyi embert fertőznek meg, és mikor fognak kigyógyulni vagy meghalni. Mért adatok alapján becslik, hogy hogyan mozognak az emberek az egészséges és fertőzhető - fertőző - immunis/hallott állapotokban. Ez alapján számolják ki, hogy egy adott nap hány új ember fertőződhetett meg.

A statisztikai modell (LSHTM) meglévő adatokból próbálja megbecsülni, hogy mekkora hibával mérik a napi új fertőzötteket, és a becsült hibával korrigálja az aktuális mért számot.

Mint minden becslő módszernek, ezeknek is vannak határaik, ezért nem lehet kiválasztani a legjobb modellt, vagy megmondani emberre pontosan, hogy hány fertőzött van az országban. A becsléseknél szokás megadni egy legrosszabb, egy legjobb, és egy átlagos forgatókönyvet. Az ábrán az átlagosat tüntettük fel, de a valóságban lehet, hogy kicsit jobb, vagy kicsit rosszabb a helyzet.

Összességében abban biztosak lehetünk, hogy több napi új fertőzött van, mint ahányról a koronavirus.gov.hu-n olvashatunk, megeshet, hogy “csak” kétszer-háromszor több, de az is, hogy akár hatszor több. Azaz, a napi új fertőzöttekből csak minden hatodikat tudunk elkapni a PCR tesztelésen, a többi vagy az utcán császkál, vagy önkéntes karanténban van. Például szeptember végén 800-900 fertőzöttet mértek, a modellek a valódi fertőzöttek számát pedig 2500-5500 közé teszik, emelkedő tendenciát mutatnak. Ha a legrosszabb forgatókönyvet nézzük, egy random szeptember végi napon körülbelül 6000 új fertőzöttből mindössze 900 lett megtalálva tesztekkel, tehát több mint 5000 ember fertőződött meg aznap (és császkált tovább az utcán vagy ült otthoni karanténban) úgy, hogy nincsen a kezében teszteredmény a fertőzésről.

Címkék: járvány, fertőzés, kockázat, terjedés, fertőzöttek száma, statisztika, statisztika tanóra, védekezés, adat

Utolsó módosítás: 2020-10-05 16:48