járvány

Fog mutálódni a vírus? Ha igen, akkor mind meghalunk?

A vírus fog mutálódni, és egyszer mindenki meghal, de valószínűleg nem az új mutáns koronavírus hozza el az apokalipszist.

A mutálódás minden élő és szaporodó dolog természetes velejárója, csak a Jurassic park nem volt valami jó reklám neki. A vírus szaporodása abból áll, hogy sok másolatot készít saját magáról (nincsen külön anyukavírus meg apukavírus, nincsen ivaros szaporodás). Amikor a vírus szaporodik, akkor a babavírusok nem biztos, hogy pontosan ugyanolyanok lesznek, mint az eredeti volt, mert a másolódás során történhet hiba. Ezt hívjuk mutációnak.

Vannak olyan mutációk, amik fertőzésképtelenné teszik a vírust, és ezeknek nem lesznek utódaik. Vannak olyan mutációk, amik nem okoznak nagy változást, és észre sem lehet venni őket kívülről, csak akkor, ha megnézzük az élőlény DNS-ét, illetve a koronavírus esetében az RNS-ét. És vannak olyan mutációk, amiknek látni a hatását. Például, megeshet, mint ahogy az már sok másik kórokozó esetében megtörtént, hogy kialakul egy olyan mutáns vírus, ami nem okoz megbetegedést, amikor fertőz. Az ilyen vírus ellen nem fogunk védekezni, gyógyszert beszedni, mert nem zavar minket - így nagyobb eséllyel adjuk tovább, ami előnyt jelent a vírusnak. Egy ilyen ártalmatlanra mutálódott vírussal nem is törődnénk, továbbra is utazgatnánk vele, és a vírus már meg is hódította a világot.

A koronavírus egy mutációnak köszönheti valószínűleg azt is, hogy most embereket fertőzhet. A legtöbb kórokozó ugyanis nem tud csak úgy ugrabugrálni a fajok között. Az állatkertben a megfázott fókától például nem fogjuk elkapni a tüsszögést.

A koronavírusnak máris vannak mutációval létrejött változatai, amiről egy törzsfát itt lehet megnézni. A törzsfa olyasmi, mint a családfa, csak nem a nagyi van legfelül, hanem a déd-ük-nagy-szép-nagy-nagy-nagy-ősünk.

A vírusok nagyon gyorsan szaporodnak. Ameddig egy embernek kb. 18 évet kell várnia, hogy legyen belőle egy kisember, addig a vírusoknál ez inkább csak órák kérdése. A koronavírus megjelenése óta a vírus időszámítása szerint olyan, mintha évezredek teltek volna el. Ha emberek lennének, már feltalálták volna a kereket. Azért változik ez vírus gyorsabban, mint egy ember, mert adott idő alatt sokkal többször szaporodik, azaz többször van lehetősége mutálódni.

Hogyan mutálódhat úgy a koronavírus, hogy az nekünk, embereknek gondot okozzon? Minden sejt és minden vírus felszínének egyedi mintázata van, ami a rendszámtáblához hasonlóan azonosítja a viselőjét. Ezeket antigéneknek nevezzük. Amikor a testünk egy új kórokozóval találkozik, akkor a rendszámtábla alapján tudja, hogy az egy behatoló kórokozó, és nem a testünkhöz tartozik. Fertőzéskor a testünk megtanulja az antigént felismerni, és amikor legközelebb látja, már gyorsabban fog reagálni, és nem betegszünk meg. Ha viszont a kórokozóban egy olyan mutáció keletkezik, ami megváltoztatja egy kicsit valamelyik antigénjét, akkor a testünk nem fogja olyan jól felismerni, újra meg kell tanulnia. Az ilyen antigéneket érintő mutációk azért problémásak, mert a védőoltások is ezek alapján működnek. A védőoltás tanítja meg a testünknek, hogy hogy néz ki az antigén, és ha a víruson megváltozik ez a rész, akkor új oltást kell készíteni, és újra kell oltani az embereket.

kutatás, járvány, vírus, fertőzés, biológia tanóra

A koronavírus olyan mint az influenza. Miért kellene aggódnom?

Bár a koronavírus az influenzához hasonló tünetekkel jelentkezik, mint a felső légúti fertőzés, izomfájdalom, láz, annál sokkal veszélyesebb! Az influenzát régóta ismerjük és tanulmányozzuk, van ellene oltás, amit évről éve sokan beadatnak - ők védettek. Ezzel szemben koronavírus teljesen új, oltás vagy hatékony gyógymód jelenleg nincs ellene.

A koronavírus terjedése sokkal gyorsabb: míg az influenza esetén egy ember átlagosan 1,3 személyt fertőz meg, ez a szám koronavírus esetén 2 körül mozog. Az influenza esetén a megbetegedettek nagyjából 1%-a kerül kórházba, és kevesebb, mint 0,1%-a hal bele.

Az új koronavírus esetében sokkal több a kórházi ellátást igénylő beteg, és a jelenlegi becslések szerint 1,2-4,5 százalék a halálozás a megbetegedettek körében. Vagyis a koronavírus sokkal veszélyesebb az influenzánál!

Aki kíváncsi a pontos számokra és előrejelző modellekre, az megnézheti itt.

Egy átlagos embernek körülbelül 150 közeli ismerőse van. Ha feltételezzük, hogy a járványt tényleg mindenki elkapja, az influenza 0,1 százalékos halálozási aránya azt jelenti, hogy szinte biztos, hogy nem ismersz egyetlen embert sem, aki az influenza miatt hal meg. A koronavírus 1,2-4,5 százalékos halálozási aránya azt jelenti, hogy minden embernek lenne 2-7 közeli ismerőse, aki a koronavírus miatt hal meg. Biztos vagyok benne, hogy nem szeretnéd, hogy ennyi közeli ismerősöd meghaljon a koronavírus miatt.

influenza, terjedés, betegség, tünetek, halálozás, járvány, kórház, kutatás

Miért az egészségügyi dolgozóknak kell a teszt, engem miért nem muszáj letesztelni?

Ha szerinted megfertőződtél, maradj otthon. Az átlagember kevés másik átlagembert fog megfertőzni, ha megbetegszik, ahhoz képest, hogy mennyit képes megfertőzni az, akinek az a munkája, hogy emberekkel találkozzon. Például egy orvos, bolti eladó vagy sofőr.

Egy fertőzött orvossal nem csak az a baj, hogy ha komolyan megbetegszik a koronavírustól, akkor nem lesz, aki téged meggyógyítson, hanem az is, hogy amíg kiderül, hogy fertőzött, végig tudja fertőzni az összes páciensét, a többi orvost, a nővéreket, a kórház takarítóit, és mindenkit, akire ránézett reggel a metrón.

Ha tudjuk, hogy az orvos/bolti eladó/villamosvezető/taxis fertőzött, akkor elkülöníthetjük házi karanténban, ami ez esetben a környezetét védi. Ha nem tudjuk egy orvosról, hogy fertőzött, akkor végigfertőz naponta több tucat embert, mielőtt túl beteg lesz, hogy a munkáját végezze.

Ahhoz, hogy tudjuk, fertőzött-e egy orvos, mindegyiket tesztelni kéne pár naponta. Ehhez sok teszt kell. Ezért is fontos, hogy ha te úgy érzed, hogy képes vagy együtt élni a bizonytalansággal, hogy tényleg elkaptad-e a koronavírust a prüszkölő szomszédodtól vagy csak azért köhögsz, mert túl sokat szellőztettél a hidegben, akkor inkább ne ragaszkodj a teszthez.

teszt, PCR, tesztelés, orvos, terjedés, járvány, kutatás, elkaptam, kórház

Ha vége lesz a karantén intézkedéseknek, nem kell tartanunk egy második hullámtól és attól, hogy kezdődik minden elölről?

Ezt egyelőre nehéz megjósolni. Kínában és Dél-Koreában már túl vannak a vírus tetőzésén. Továbbra is fel-feltűnnek új fertőződések, így a szigorítások is érvényben maradtak, ezzel próbálják elkerülni, hogy a járvány újra felüsse a fejét. De egyelőre úgy tűnik, ezt a néhány új esetet tudják úgy kezelni, hogy a vírus ne terjedjen tovább.

fertőzés, kutatás, immunrendszer, járvány

Lehetséges, hogy a vírus véletlenül szabadult ki a wuhani víruslaborból?

Wuhanban található egy virológiai intézet, ahol úgynevezett BSL-4 biztonsági szintű, kifejezetten veszélyes kórokozókkal való munkára szánt laborok is vannak. Ebben az intézetben dolgoznak denevér koronavírusokkal is, amikről azt gondoljuk, hogy a mostani koronavírus világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus rokonai lehetnek. Mivel a Wuhani Virológiai Intézetben néhány évvel korábban már jelentettek a fertőző hulladék kezelésével kapcsolatos problémákat, megindult a spekuláció arról, hogy a SARS-CoV-2 esetleg - véletlenül ugyan - de onnan szabadult el.

Amikor valahol járvány tör ki, az ezzel foglalkozó járványtani szakértők mindig igyekeznek megkeresni, hogy ki volt az első fertőzött, aki terjeszteni kezdte a kórokozót az emberek között, és ő pontosan hogyan fertőződött meg. Ezt az embert szokták nulladik betegnek (patient zero) nevezni. Az új koronavírus járvány esetében a nulladik beteg nem lett meg. Ahogy az idő telik, egyre kisebb az esélye, hogy sikerül rájönni, ki volt az, és pontosan hogyan kapta el a fertőzést. Ezért - bár a Wuhani Virológiai Intézet vezetője tagadja, hogy bármi közük lehetett a járványhoz - nem igazán tudjuk se bebizonyítani, se kizárni, hogy egy ottani laborból eredő szennyezés lehetett az első fertőzés oka.

Annyi biztos, hogy a vírust nem mesterségesen állították elő, és egy állatokat fertőző koronavírus emberre való átterjedése - ritkán ugyan - de a természetes körülmények között is előfordulhat, ehhez pedig nem kellenek se víruslaborok, se ártatlanok életére törő összeesküvések: elég a szimpla balszerencse.

fertőzés, kutatás, álhír, vírus, víruslabor, labor, laboratórium, Wuhan, járvány