Lesz negyedik hullám a delta mutáns miatt?
Megosztás:Lett. A a negyedik hullámmal kapcsolatos sejtéseink abszolút beigazolódtak: az eredetileg indiai mutánsként ismert delta variáns Európában is elterjedt, és 2021 őszén már nálunk is ez a domináns koronavírus törzs. A negyedik hullámban az új fertőzéseknek gyakorlatilag 100%-át a delta variáns okozza. Mivel ez fertőzőképesebb minden nálunk korábban terjedő koronavírus változatnál, a terjedése az esetszámok jelentős emelkedésével jár. Magyarországon a népesség jelentős része nincs beoltva, vagy mostanra jelentősen megkopott védettsége van, amit fél évnél régebben kapott védőoltással, vagy átvészelt fertőzéssel szerzett. Ez pedig a delta variáns megfékezéséhez nem elég, vagyis nem meglepő, hogy a vírus a negyedik hullámban nagyon gyorsan terjed.
A delta (korábbi nevén indiai) variáns több mutációt is tartalmaz a koronavírus tüske (spike) fehérjéjében, és a fehérje RBD-nek (receptor binding domain) nevezett részében is. Ez az, amivel a vírus a sejtjeinken lévő ACE2 receptorhoz kapcsolódik, amikor megfertőz minket. Az ilyen mutációk befolyásolhatják a vírus fertőzőképességét, és a vírus ellen kialakult immunválaszunk hatásosságát. Az úgynevezett “delta plusz” vagy nepáli variáns szintén a delta mutánst jelenti, ami meg van toldva egy extra K417N mutációval.
Mit várhatunk az oltásoktól?
A koronavírus fertőzésen átesettek immunválasza kevésbé hatékonyan véd a delta variánssal való újrafertőződés ellen, mint az eredeti vírussal szemben. Három hónappal az átvészelt fertőzés után 24 vizsgált személy közül 79%-nak volt még a vérében elegendő antitest ahhoz, hogy a delta vírust semlegesítse. Egy teljes év elteltével azonban már csak 47% bizonyult nagy eséllyel védettnek a delta variánssal szemben az antitest vizsgálat alapján. Ha oltást is kaptak a fertőzést követően, akkor viszont minden résztvevő szervezetében termelődött a delta vírus variánst semlegesítő antitest.
Azoknak, akik csak egyetlen oltást kaptak, kisebb a védettsége a delta variáns ellen, mint más mutánsokkal szemben. Ezt a Pfizer és az AstraZeneca oltás esetében is igazolták, de nagyon valószínű, hogy más esetekben is így van, bármilyen oltásról legyen szó.
Akik viszont két adag Pfizer vagy AstraZeneca oltást is kaptak, azok körülbelül 75 illetve 67 százalékos védettséget élveznek, és 95%-ban termeltek a delta koronavírus ellen antitesteket, igaz, ezek kicsit kevésbé hatékonyan semlegesítették a delta mutánst, mint az eredeti vírust. Az előzetes eredmények alapján a Moderna esetében is hasonló lesz a helyzet. A Szputnyik V és a Janssen vakcinákkal oltottak szintén védettek a delta variáns ellen: a szérum minták semlegesítő képessége a mutáns vírussal szemben csak nagyon enyhén csökkent. Az inaktivált vírus alapú oltások (Sinopharm illetve Sinovac) szintén hatékonyak maradtak a delta variáns ellen is egy 2021 nyarán megjelent preprint tanulmány szerint (igaz ez csak 18-59 év közötti korcsoportokat vizsgált).
Mindezek alapján érdemes beoltatni magát mindenkinek, aki régebben átvészelt fertőzéssel szerzett védettséget, vagy hat hónapnál régebben kapta az oltását, mielőtt találkozna a delta variánssal.
Címkék: mutáció, delta, delta plusz, B.1.617.2, indiai variáns, nepáli variáns, fertőzőképesség, védettség, oltás, Pfizer, AstraZeneca, Moderna, Szputnyik V, Janssen, Sinopharm
Utolsó módosítás: