Járvány

Mit jelent az, hogy a levegő útján terjed?

A belélegzett vagy a szemedbe, szádba kerülő vírusok fertőznek meg téged. A levegővel terjedés legtöbbször a levegőben szálló apró nyálcseppeket jelenti (ez a cseppfertőzés). A koronavírus esetében az aeroszolban (levegőben finoman eloszlatott folyadékrészecskékben), utazó vírusok is órákon át fertőzőképesek maradnak, ami azt jelenti, hogy elvileg ezek is képesek terjeszteni a fertőzést. Ezt eddig se bizonyítani, se cáfolni nem sikerült.

Annyi viszont biztos, hogy ha egy vírusoktól hemzsegő méretes nyálcsepp repül az arcodba, a fertőzési kockázat sokkal nagyobb, mint ha egy levegőben kallódó magányos vírus teszi ezt. Ezért azt gondoljuk, a fertőzést főleg a cseppek és az ezekkel szennyezett tárgyak közvetítik.

A levegőbe jutó vírusok forrása a fertőzött ember (aki köhög, tüsszög vagy egyszerűen csak beszél), és sosem tudhatod, hogy ki az. Tarts tehát legalább 2 méter távolságot.

cseppfertőzés, vírus, fertőzés, nyál, aeroszol

Érdemes felhalmozni élelmiszert? Lehetséges, hogy nem lehet majd az utcára lépni?

Senki sem fog az otthonában éhen halni azért mert nem lehet kimenni, élelmiszert venni még kijárási tilalom esetén is lehet. Ne vegyél több ennivalót, mint amit el tudsz fogyasztani azelőtt, hogy megromlana.

Ha boltba mész, előtte gondold át, mi minden kellhet, és szerezd meg egy úttal, amire szükség van, ne szaladgálj ki naponta 2-3 alkalommal.

A boltoknak is idő, ameddig újratöltik a polcokat. Amikor többet veszel, mint amire szükséged van, gondolj arra, hogy nem mindenki teheti meg, hogy egyszerre több terméket vegyen. Ha a jobb anyagi helyzetben lévők felvásárolják a készleteket, akkor a kevésbé jó anyagi helyzetben lévők esetleg nem tudják megvenni az adott terméket.

vásárlás, kaja, étel, praktikus tanács, micsináljak, bolt

A tünetmentes emberek is terjeszthetik a fertőzést?

Igen, ez nagyon valószínű. A fertőzöttek egy részének csak enyhe megfázásszerű tünetei vannak, vagy egyáltalán nincs tünetük, így anélkül továbbadhatják a fertőzést, hogy tudnának róla. Még nem tudjuk, hogy az ilyen vírushordozók pontosan mennyire fertőzőek a tüneteket mutató betegekhez képest, de lehet, hogy nagy mértékben felelősek a vírus gyors terjedéséért.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fertőzött ember orrában, torkában a vírus jelenléte a betegség lefolyása alatt folyamatosan csökken, vagyis a betegek a tünetek első jelentkezésekor, a fertőzés kezdeti szakaszában tudnak a legtöbb vírust a levegőbe porlasztani. Éppen ezért tarts mindenkitől 2 méter távolságot, ha ki kell menned az utcára! Ha hazaértél moss alaposan kezet! Ha megoldható, a legjobb, ha egyáltalán nem mész ki.

fertőzés, tünet, betegség, micsináljak, praktikus tanács

Ha felveszek egy másik maszkot a maszkom tetejére, akkor kétszeres biztonságban vagyok?

Nem. Csak megfulladsz.

A legtöbb olyan kísérlet, ami maszkok szűrési hatékonyságát mérte, arra koncentrál, hogy mi mennyi kórokozót tudunk átköpni a maszkon, nem arra, hogy minket mennyire véd, így erről kevesebbet tudunk.

Az egyik ilyen tanulmány azt vizsgálta, hogy ha nincsen szűrős FFP2 vagy 3 maszkunk, kiválthatjuk-e azt úgy, hogy felveszünk egymás tetejére 5 db sima sebészi maszkot. A válasz: nem. A szűrési hatékonyság nő ugyan valamennyit, de meg sem közelíti a filteres respirátor maszkokét.

A fenti tanulmány viszonylag kicsi részecskék kiszűrését vizsgálta. Az 5µm-es és nagyobb cseppek szűrésében a sebészi maszk is egész jól teljesít, így szükségtelen belőle ötöt egymásra venni, amellett pedig pazarlás, kiszúrás másokkal szemben, ha rajtad öt darab van, másnak meg egy se jut, kényelmetlenebb, és rendkívül hülyén is néz ki.

Úgyhogy ne vegyél egymásra több maszkot.

maszk, megelőzés, védekezés, micsináljak, praktikus tanács, FFP3, FFP2

Elkaphatja a koronavírust a háziállatom?

Nagy valószínűséggel nem, azonban ismert néhány eset, amikor háziállat elkapta a vírust. A macskák, és általában a macskafélék erre hajlamosabbak, mint a kutyák - például az USA-ban egy tigris és Belgiumban egy háziállatként tartott macska is megbetegedett. De ez veszélytelen az emberre, macskáról-emberre terjedést nem írtak le. A macska is szerencsésen felépült.

Ugyanakkor a háziállatok fertőzésforrásnak tekinthetők abból a szempontból, hogy ha egy fertőzött alaposan leköhögi, vagy az összetüsszögött kezével megsimogatja, majd te is megfogod a kutyát, akkor megfertőződhetsz.

A kutya szabad levegőn, utcán való sétáltatása nem jelent a vírus összeszedésének szempontjából nagyon magas kockázatot. De ha a kutya beteg ember lakásában jár, vagy egy feltételezhetően beteg vagy fertőzött ember megsimogatja, akkor érdemes megfelelő kutyasampon használatával megfürdetni, mielőtt az ágyadba, foteledbe fekszik. A macskákat viszont inkább nem próbálnám meg lemosni.

Ha többet szeretnél megtudni a kutyák és macskák koronavírus fertőzésével kapcsoltban, a Zállatorvos videója minden kérdésedre választ ad.

kutya, macska, házikedvenc, fertőzés, állat, otthon, micsináljak, praktikus tanács

Azt hallottam, hogy a koronavírust mesterségesen hozták létre tudósok. Igaz ez?

Nem! Ezt a feltételezést tudományos alapokon abszolút megcáfolták. Az összehasonlító genomikai adatok alapján egyértelműen természetes eredetű. A vírus egy állatról ugorhatott át az emberre. Szóval nem katonai megbízásra készítették, és nem is az ufók jöttek és dobták le ránk!

Ne higgy el mindent, amit a közösségi médián látsz vagy mindenféle furcsa oldalon van fenn, hivatkozások nélkül! Mindig ellenőrizd a hír valódiságát, mielőtt elküldöd ismerőseidnek! Ne terjessz álhíreket!

kutatás, vírus, álhír

A madarak/a papagájom elkaphatja a koronavírust?

Eddig egyáltalán nem ismert olyan eset, ahol madarak elkapták volna a vírust.

Az állatok közül egy macskáról, sőt egy tigrisről is már kiderült, hogy hordozta a vírust. A madarak esetén ettől nem kell tartanunk, ugyanis nem az emlősök osztályába tartoznak, attól jelentősen különböznek. Ezért nagy valószínűséggel a vírus nem tud a sejtjeikhez hozzákapcsolódni.

A koronavírusokat négy nagy nemzetségbe soroljuk: alfa-, béta-, gamma-, és deltakoronavírusok. Jellemzően az alfa és béta az emlősöket támadja meg (ember, denevér, kutya, macska), míg a gamma és delta a madarakat, halakat támadó vírusokat foglalja magába. Az új koronavírus a béta nemzetségbe tartozik.

A vírusok alapvetően “nem szeretnek” egyik fajról a másikra ugrálni, és nagyon ritka esetben tesznek csak ilyet - ezért semmiképpen ne eresszük szélnek Lórit, sőt egyik háziállatunkat se! Ne terheljük feleslegesen ezzel se magunkat, se az állatvédő szervezeteket, akik szintén limitált kapacitással tudnak működni a karantén miatt!

házikedvenc, háziállat, madár, kutya, macska, fertőző, fertőzés, micsináljak, praktikus tanács

Fog mutálódni a vírus? Ha igen, akkor mind meghalunk?

A vírus fog mutálódni, és egyszer mindenki meghal, de valószínűleg nem az új mutáns koronavírus hozza el az apokalipszist.

A mutálódás minden élő és szaporodó dolog természetes velejárója, csak a Jurassic park nem volt valami jó reklám neki. A vírus szaporodása abból áll, hogy sok másolatot készít saját magáról (nincsen külön anyukavírus meg apukavírus, nincsen ivaros szaporodás). Amikor a vírus szaporodik, akkor a babavírusok nem biztos, hogy pontosan ugyanolyanok lesznek, mint az eredeti volt, mert a másolódás során történhet hiba. Ezt hívjuk mutációnak.

Vannak olyan mutációk, amik fertőzésképtelenné teszik a vírust, és ezeknek nem lesznek utódaik. Vannak olyan mutációk, amik nem okoznak nagy változást, és észre sem lehet venni őket kívülről, csak akkor, ha megnézzük az élőlény DNS-ét, illetve a koronavírus esetében az RNS-ét. És vannak olyan mutációk, amiknek látni a hatását. Például, megeshet, mint ahogy az már sok másik kórokozó esetében megtörtént, hogy kialakul egy olyan mutáns vírus, ami nem okoz megbetegedést, amikor fertőz. Az ilyen vírus ellen nem fogunk védekezni, gyógyszert beszedni, mert nem zavar minket - így nagyobb eséllyel adjuk tovább, ami előnyt jelent a vírusnak. Egy ilyen ártalmatlanra mutálódott vírussal nem is törődnénk, továbbra is utazgatnánk vele, és a vírus már meg is hódította a világot.

A koronavírus egy mutációnak köszönheti valószínűleg azt is, hogy most embereket fertőzhet. A legtöbb kórokozó ugyanis nem tud csak úgy ugrabugrálni a fajok között. Az állatkertben a megfázott fókától például nem fogjuk elkapni a tüsszögést.

A koronavírusnak máris vannak mutációval létrejött változatai, amiről egy törzsfát itt lehet megnézni. A törzsfa olyasmi, mint a családfa, csak nem a nagyi van legfelül, hanem a déd-ük-nagy-szép-nagy-nagy-nagy-ősünk.

A vírusok nagyon gyorsan szaporodnak. Ameddig egy embernek kb. 18 évet kell várnia, hogy legyen belőle egy kisember, addig a vírusoknál ez inkább csak órák kérdése. A koronavírus megjelenése óta a vírus időszámítása szerint olyan, mintha évezredek teltek volna el. Ha emberek lennének, már feltalálták volna a kereket. Azért változik ez vírus gyorsabban, mint egy ember, mert adott idő alatt sokkal többször szaporodik, azaz többször van lehetősége mutálódni.

Hogyan mutálódhat úgy a koronavírus, hogy az nekünk, embereknek gondot okozzon? Minden sejt és minden vírus felszínének egyedi mintázata van, ami a rendszámtáblához hasonlóan azonosítja a viselőjét. Ezeket antigéneknek nevezzük. Amikor a testünk egy új kórokozóval találkozik, akkor a rendszámtábla alapján tudja, hogy az egy behatoló kórokozó, és nem a testünkhöz tartozik. Fertőzéskor a testünk megtanulja az antigént felismerni, és amikor legközelebb látja, már gyorsabban fog reagálni, és nem betegszünk meg. Ha viszont a kórokozóban egy olyan mutáció keletkezik, ami megváltoztatja egy kicsit valamelyik antigénjét, akkor a testünk nem fogja olyan jól felismerni, újra meg kell tanulnia. Az ilyen antigéneket érintő mutációk azért problémásak, mert a védőoltások is ezek alapján működnek. A védőoltás tanítja meg a testünknek, hogy hogy néz ki az antigén, és ha a víruson megváltozik ez a rész, akkor új oltást kell készíteni, és újra kell oltani az embereket.

kutatás, járvány, vírus, fertőzés, biológia tanóra

A koronavírus olyan mint az influenza. Miért kellene aggódnom?

Bár a koronavírus az influenzához hasonló tünetekkel jelentkezik, mint a felső légúti fertőzés, izomfájdalom, láz, annál sokkal veszélyesebb! Az influenzát régóta ismerjük és tanulmányozzuk, van ellene oltás, amit évről éve sokan beadatnak - ők védettek. Ezzel szemben koronavírus teljesen új, oltás vagy hatékony gyógymód jelenleg nincs ellene.

A koronavírus terjedése sokkal gyorsabb: míg az influenza esetén egy ember átlagosan 1,3 személyt fertőz meg, ez a szám koronavírus esetén 2 körül mozog. Az influenza esetén a megbetegedettek nagyjából 1%-a kerül kórházba, és kevesebb, mint 0,1%-a hal bele.

Az új koronavírus esetében sokkal több a kórházi ellátást igénylő beteg, és a jelenlegi becslések szerint 1,2-4,5 százalék a halálozás a megbetegedettek körében. Vagyis a koronavírus sokkal veszélyesebb az influenzánál!

Aki kíváncsi a pontos számokra és előrejelző modellekre, az megnézheti itt.

Egy átlagos embernek körülbelül 150 közeli ismerőse van. Ha feltételezzük, hogy a járványt tényleg mindenki elkapja, az influenza 0,1 százalékos halálozási aránya azt jelenti, hogy szinte biztos, hogy nem ismersz egyetlen embert sem, aki az influenza miatt hal meg. A koronavírus 1,2-4,5 százalékos halálozási aránya azt jelenti, hogy minden embernek lenne 2-7 közeli ismerőse, aki a koronavírus miatt hal meg. Biztos vagyok benne, hogy nem szeretnéd, hogy ennyi közeli ismerősöd meghaljon a koronavírus miatt.

influenza, terjedés, betegség, tünetek, halálozás, járvány, kórház, kutatás

Mik azok a krónikus betegségek, amik miatt fogékonyabb lehetek a vírusra?

Jelenlegi ismereteink alapján úgy tűnik, a cukorbetegségben, szívbetegségben vagy tüdőbetegségben szenvedők esetén nagyobb az esély a komolyabb lefolyású betegségre, szövődményekre. Ha valamelyik betegségben szenvedsz, kövesd a megelőzési stratégiákat.

Amennyiben úgy gondolod, elkaptad a vírust, fordulj idejében orvoshoz! Fontos, hogy ne személyesen tedd ezt (hiszen akkor mindenkit végig fertőzhetsz, akivel találkozol), hanem telefonon hívd fel a háziorvosodat.

terjedés, fertőzés, betegség, cukorbetegség, asztma, vérnyomás, szívbetegség, micsináljak, orvos, háziorvos

A dohányzás növeli a kockázatát, hogy a betegség nálam súlyosabb lefolyású lesz?

Igen. A dohányosoknál magasabb a kockázata annak, hogy elkapják a betegséget, hiszen dohányzás során a kezünkkel megfogott cigarettavéget a szánkba vesszük, így a vírus könnyen a kezünkről a szánkba kerülhet. A dohányosoknál nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő tüdőbetegségek vagy kisebb tüdőkapacitás, ami nagyban növeli a rizikóját egy komolyabb lefutású betegségnek.

Tudósok azt is vizsgálják, esetleg magának a nikotinnak lehet-e szerepe a betegség lefolyásában.

dohányzás, betegség, orvos, rizikó, kutatás, kéz, megelőzés

Folynak olyan irányú kísérletnek, hogy legyengített vírussal vagy esetleg a vírus egy részével oltsanak be embereket?

Sokféle módon lehet védőoltást készíteni, és a koronavírus esetében a kutatók majdnem minden lehetséges módszer fejlesztésébe bele is vágtak.

Lássuk, milyen vakcinák készülnek, és melyik mit tud!

Minden védőoltás úgy működik, hogy előre bemutatja az immunrendszerünknek, hogy néz ki a kórokozó, így amikor megfertőződünk, és “élesben” találkoznak, a szervezetünk már felkészülten várja, hogy felvehesse a harcot a betolakodóval. Hogyan lehet bemutatni az immunrendszernek a koronavírust?

A legegyszerűbb módszer, hogy veszünk egy adag koronavírust, és azt harcképtelenné tesszük, majd az ártalmatlan vírusokat beadjuk az oltással. Az immunrendszerünk ezeket darabokra szedi, és alaposan felfegyverkezik a koronavírus ellen. Így működnek a legyengített vagy elölt kórokozót tartalmazó vakcinák. A legyengített kórokozóval kapcsolatban az a probléma, hogy nagyon óvatosan kell kiválasztani a törzset, amit az oltáshoz szeretnének használni, és hosszas előkísérletek szükségesek, nehogy véletlenül éppen mi okozzunk betegséget az oltás beadásával. Ugyanezen okból az elölt kórokozót is alaposan tesztelni kell: biztosra kell mennünk, hogy nem okoz bajt.

A vírus veszélyességét teljesen kiküszöböljük, hogyha azt nem is használjuk az oltásban, hanem csak kiválasztunk egy szimpatikus fehérjét ami rajta van, és az immunrendszer válaszát csak ez ellen a fehérje ellen fogjuk kiprovokálni. A koronavírusnál ez az oltás a felszíni kis tüskéjével (ún. spike fehérjével) történik. Ezt az immunrendszer a vírus felszínén hatékonyan felismeri, a vírus pedig nem nagyon tudja mutációval megváltoztatni a spike fehérjét, mert fertőzéskor a sejten való megtapadásához mindenképpen szüksége van rá. A vírus rokonai körében (SARS-CoVI és MERS-CoV) már bizonyítottan müködő vakcinákat hoztak létre ezen az alapon. Végül a SARS-CoVI vakcina klinikai kipróbálása elmaradt a járvány lezajlása és az érdeklődés hiánya miatt.

A spike fehérje egyébként nem az egyetlen lehetséges célpont: az oltások készítői számos fehérjéből válogathatnak a vírus felszínén, és nem is feltétlenül muszáj a teljes fehérjét beoltani - ha előre sejtjük, hogy a fehérje melyik részlete fogja az immunrendszer érdeklődését felkelteni, akkor elég azt a darabkát beadni. Az új koronavírus esetében azért nincsenek még teszteredmények ilyen típusú oltóanyagokkal, mert előbb le kell gyártani a fehérjét és meg kell bizonyosodni róla, hogy felveszi a természetes szerkezetét, ami bizony időbe telik.

De mit tehetünk ha szorít minket az idő? A fehérjék termelését meg lehet spórolni, ha a fehérjét kódoló DNS-sel vagy RNS-sel oltunk. Ezért a fejlesztési versenyben jelentős helyzeti előnnyel indulnak az RNS alapú és DNS alapú vakcinák, ugyanis ezeket sokkal gyorsabban el lehet készíteni.

védőoltás, immunrendszer, gyógyszer, ellenszer, kutatás, vakcina, kutatás

Mindig kialakul immunitás ha megfertőződünk? Akkor is, ha végig tünetmentesek maradunk? Ha lesz védőoltás, ilyenkor is be kell adatni?

Mindig kialakul immunitás, akkor is, ha tünetmentesen megy végig a fertőzés rajtunk. (Kivéve ha valamilyen ritka immunhiányos betegségünk van, azaz, az immunrendszerünk nem működik, vagy alacsonyabb fordulatszámon pörög a kelleténél. Ebben az esetben nem biztos, hogy hatékony immunválasz tud kialakulni, és súlyos tünetekkel számolhatunk.)

A szerológiai tesztek alkalmasak arra, hogy kimutassák, ha valaki már átesett a betegségen - akár tünetmentesen is - és védett ellene. Egyelőre nem tudjuk, milyen hosszú ideig marad meg az immunitás, de a közeli rokon SARS-CoVI alapján ez akár 2 év is lehet.

Ha sikerül kifejleszteni egy védőoltást, akkor azoknak nem szükséges beadatni, akik már találkoztak a vírussal, csak akkor, ha már nem mutatható ki szerológiai teszttel náluk az immunitás. Az is előfordulhat, hogy a vírus spontán mutációja miatt kialakul egy olyan új változat, amit a régi antitestek nem ismernek fel, így újra elkaphatjuk a betegséget. Ebben az esetben az új változat elleni védőoltást mindenkinek érdemes beadatni.

immunrendszer, antitest, szerológia, tesztelés, fertőzés, fertőző, fertőzött, kutatás, védőoltás, vakcina, teszt

ACE-gátló gyógyszert szedek, és azt hallottam, hogy emiatt nagyobb valószínűséggel kapom el a vírust. Ez igaz?

Nem, jelenleg erre nincs bizonyíték. Arra viszont van, hogy a magas vérnyomásra szedett gyógyszerek elhagyása miatti hirtelen vérnyomás emelkedés halálos lehet, vagy maradandó károsodást okozhat.

Elég pocsék lenne, ha amiatt kapnád el a vírust, mert a gyógyszer elhagyása miatt kórházba kerülsz, és ott valaki megfertőz. Szedd tovább az ACE-gátlót, és vigyázz magadra! A vírus ellen a legjobban az véd, ha nem találkozol vele.

betegség, fertőzés, gyógyszer, micsináljak, praktikus tanács, vérnyomás, otthon, ACE-gátló

ACE-gátló gyógyszert szedek, és azt hallottam, hogy ha elkapom, a gyógyszer miatt a vírusfertőzés nálam nagy eséllyel súlyosabb lefolyású lesz. Ez igaz?

Nem, jelenleg ezt semmi nem bizonyítja. Szedd tovább, és ha felmerül, hogy koronavírus fertőzésed van, az ACE-gátló szedését jelezd az orvosodnak, mint minden más rendszeresen szedett gyógyszert is.

Néha van arra lehetőség, hogy másik gyógyszerrel rendben tartsd a vérnyomásod, de nem minden esetben. Bizonyos kórállapotok esetén ezek a gyógyszerek kötelezően alkalmazandók, a súlyosabb szövődmények megelőzésére. Ezek bizonyított dolgok, ezzel szemben az ACE gátlók vírussal összefüggő hatásai nem.

betegség, gyógyszer, micsináljak, praktikus tanács, ACE-gátló, vérnyomás, otthon

Ibuprofent (Advil, Algoflex, Brufen, Dolgit, Dolowill, Ibumax) szedek, és azt hallottam, hogy ha megfertőződök, a gyógyszer miatt a vírusfertőzés nálam nagy eséllyel súlyosabb lefolyású lesz. Ez igaz?

Nem, jelenleg ezt semmi nem bizonyítja. Bizonyos tanulmányok kimutatták, hogy a súlyos szövődmények gyakrabban fordulnak elő azok esetében, akik ibuprofent szednek, de ok-okozati összefüggést kimutatni máig nem sikerült.

Akik folyamatosan fájdalomcsillapítót szednek, nem azért teszik, mert szeretik az ízét, hanem mert fájdalommal járó alapbetegségük van. Ha mellé még a koronavírust is elkapják, nincs mit csodálkozni rajta, ha súlyos állapotba kerülnek. De az ok nem feltétlenül a fájdalomcsillapító.

Ha ez nem nyugtatott meg, szükség esetén a lázadra, fájdalmadra szedhetsz pl. Paracetamolt, vagy Algopyrint. Ezek egyike sem vényköteles. Ha nem kapsz a szokásos láz vagy fájdalomcsillapítóból, amit szedsz, hanem valami más van helyette a patikában, különösen fontos, hogy olvasd el rendesen a dobozban lévő tájékoztatót. A gyógyszer hatóanyaga, vagy a hatóanyag mennyisége más lehet, mint amit eddig szedtél. Emiatt lehet, hogy nem ugyanannyit kell bevenned belőle, vagy a betegséged, más gyógyszereid miatt számodra nem ajánlott a szedése. Paracetamol esetén például különösen fontos, hogy ne vegyél be az előírtnál nagyobb adagot. Ha aggódsz a mellékhatások miatt, lázcsillapításra hűtőfürdőt is vehetsz.

Ha orvosi utasításra eddig kifejezetten ibuprofent szedtél, nyugodtan szedd tovább, amikor kell, és persze vigyázz magadra.

gyógyszer, micsináljak, láz, praktikus tanács, fejfájás csillapító, fájdalom csillapító, ibuprofen, kutatás

Ha több vírus jut be a szervezetembe, akkor betegebb leszek, mintha csak kevés?

Nagyon nehéz megmondani, hogy mennyi a tényleges vírusmennyiség, ami a pácienseket éri (azaz, hány vírus jut beléd, amikor leprüszköl egy fertőzött). A tesztek elvégzésére általában csak napokkal később kerül sor, és nem tudjuk, hogy az egyes emberekben a fertőzéstől kezdve a betegség kialakulásáig egyforma sebességgel szaporodnak-e a vírusok.

Ilyen információhoz csak állatmodellek segítségével juthatunk. Egereknél influenza esetén súlyosabb betegség alakult ki amikor nagyobb mennyiségű vírussal fertőzték őket. Az új koronavírus esetén egyelőre csak a tesztelt pozitív mintákban mért mennyiségről van adatunk. Ezek az eredmények is ellentmondásosak és függhetnek a mintavétel sikerességétől is.

Nanchangi (Kína) kutatók 76 beteget vizsgálva azt találták, hogy az orrból vett mintákban található vírusok száma összefüggést mutat a betegség súlyosságával. Vagyis ez azt jelentené, hogy minél több vírust tudunk kimutatni az orrban/garatban, annál rosszabb a betegség várható lefolyása. Ez az eredmény egybe csengene több vírus esetén leírtakkal is, ugyanezt megfigyelték például influenza vagy a rokon SARS-CoV1 esetén is.

Ugyanakkor más kutatók pont ennek az ellenkezőjét találták. Például egy Lombardiában (Olaszországban) végzett kutatás szerint a betegséget mutató és nem mutató fertőzött emberek orrváladékában lévő vírusok mennyisége nem különbözött. Az olaszokon kívül egy másik kínai kutatás is azt mutatta ki, hogy nem lesz betegebb az, akinek több vírust lehet az orrában kimutatni. Ezek az eredmények azonban nem mondják meg, hogy eredetileg hány vírus fertőzte meg a beteget!

Összességében egyelőre nem tudjuk, hogyan függ össze a szervezetbe jutó vírusok száma és a betegség súlyossága, ehhez még további állatkísérletek szükségesek. Az egészen biztos, hogy a betegség gyorsan terjed és - ahogy a fentebbi eredmények is mutatják - a tünetmentesek is terjeszthetik a vírust, ezért a legjobb, ha teljesen elkerüljük a találkozást a vírussal!

teszt, tesztelés, kutatás, beteg, betegség

Mi történik, amikor valakit koronavírusra tesztelnek?

Kétféle eljárás van itthon jelenleg. A torok vagy orrváladékból vesznek mintát egy hosszú fülpiszkáló pálcikára emlékeztető eszközzel, amit egy RT-PCR nevű eljárással vizsgálnak meg, hogy van-e benne koronavírus. Nagy eséllyel ezt fog veled is történni. Ahhoz, hogy minél nagyobb eséllyel lehessen látni, hogy ott van-e a vírus a torkodban, ha tudod, hogy tesztelésre mész, előtte ne egyél, ne igyál, ne öblíts szájat, és ne moss fogat.

A másik, úgynevezett szerológiai teszt módszer során vért vesznek, amiben ki lehet mutatni az immunrendszerünk által a vírus ellen termelt ellenanyagot.

A koronavírus RNS-ét kimutató precíz RT-PCR-es tesztelés trükkös dolog. Nem sok helyen van az elvégzéséhez megfelelő labor és személyzet, és egy adag minta letesztelése gyakorlott személynek is órákba telik, ezért nem tudunk tesztelni folyamatosan mindenkit.

tesztelés, kórház, PCR

De én azt hallottam, hogy van egy gyorsabb teszt is, ami csak fél óra/15 perc/5 perc!

Igen, léteznek gyorsabb tesztek, és van, ami 2 csepp vérből 20 perc alatt megvan, de ezek nagyrészt IgM/IgG meghatározáson alapulnak, vagyis az immunrendszer vírusra adott reakcióját tudják kimutatni.

Ezek az úgynevezett szerológiai gyorstesztek sok esetben csak azt tudják megmondani, hogy az illető szervezete találkozott-e már a vírussal, azt nem, hogy éppen most fertőz-e. Erre sajnos csak a vírus direkt kimutatása képes. Ráadásul a fertőzés után közvetlenül van néhány nap, amikor a beteg már sok vírust termel, de az immunrendszer még nem állította elő az antitesteket amiket a szerológiai teszt érzékel. Ebben a rövid időszakban a beteg negatívnak tűnik - de nem az!

A közvetlenül a vírust kimutató gyorsabb tesztek kifejlesztésén több cég is dolgozik, de ezekről még nem tudjuk, mennyire megbízhatóak vagy hogy mikor lesznek elérhetőek.

tesztelés, PCR, gyorsteszt, szerológia, antitest, kutatás

Ha elkapom a koronavírust, mennyi ideig vagyok fertőző?

A kutatások alapján átlagosan 17-24 napig volt kimutatható a vírus az orr- és torokmintákban, de a pontos időtartam a különböző betegek esetében nagyon változó volt: volt akinek csak 8, míg másnak 37 napig volt vírus RNS a mintáiban. Ehhez hozzá kell tenni, hogy vírustermelés a betegség kezdetén a legintenzívebb, és utána folyamatosan csökken.

Ahhoz, hogy valakiről biztosan kijelenthessük hogy már nem terjeszti a vírust, két egymást követő negatív PCR tesztre van szükség. A PCR a vírus RNS-ét érzékeli: ha a vizsgálat nem talál vírus RNS-t, akkor a mintában nincsenek vírusok. Két tesztre azért van szükség, mert a mintavétel nem mindig egyformán sikeres (és a vírus mennyisége a váladékban is kicsit hullámzó lehet), és nem szeretnénk tévedésből gyógyultnak minősíteni valakit, aki még vírusokat üríthet.

teszt, fertőzés, fertőző, beteg, betegség, család, otthon, micsináljak, praktikus tanács, PCR, tesztelés, kutatás, tünetek, elkaptam, háziorvos

Én is el fogom kapni a vírust, ha fertőzöttel élek együtt?

Nem feltétlenül. A koronavírus rendkívül fertőző, de számos egyszerű módszerrel csökkentheted az esélyét annak, hogy elkapod a vírust egy veled együtt élő fertőzöttől. Ehhez elég betartani a szükséges távolságot, és tudni, hogy mik azok a tárgyak, amik várhatóan fertőzésforrássá válnak, hogy fertőtleníthessük vagy elkerülhessük ezeket.

otthon, praktikus tanács, micsináljak, család, beteg, betegség, fertőzött, cseppfertőzés, otthon

Nem bírom a bezártságot! Mit csináljak a karanténban, hogy ne golyózzak be teljesen?

Korábban bizonyára sokszor vágytál arra, hogy bárcsak lenne két hét nyugtod, hogy végre kipihend magad, és hódolhass a hobbidnak. Most pedig valószínűleg nem érted, hogy miért nem tudod ezt mégsem élvezni, miért vagy ideges, miért veszekszel a családoddal, miért nem tudod kialudni magad… Elképzelted, hogy az egész egy hosszú otthoni nyaralás lesz, mégse fér bele egy közös filmnézés, vagy éppen társasjáték.

A magyarázat összetett. Először is, a saját gondolataink nagymértékben zavarnak minket (sokszor jobban, mint a valós problémák), lehet, hogy szerettünk volna magunknak pár hetet, de nem most, nem itt, nem így.

Nem nehéz észrevenni, hogy mennyire másként érzünk, ha külső körülmények hatására kényszerülünk valamit csinálni, és nem szabad elhatározásból tesszük azt. Jó lenne azt érezni, hogy az eseményeket kontrollálni tudjuk. Mindannyiunknak vannak félelmei a járvánnyal kapcsolatban: van, aki a betegségtől fél, mások a hozzátartozóik egészségét féltik, megint mások a munkájuk elvesztése, az anyagi helyzetük miatt szoronganak.

Miért fontos, hogy a félelmeinken úrrá tudjunk lenni?

A félelmeink többnyire nagyon is valósak a kialakult helyzetben, de ha engedjük, hogy ezek fölénk kerekedjenek, rossz döntéseket hozhatunk, és káros hatással lehet az emberi kapcsolatainkra is – nem beszélve a saját rettenetesen pocsék közérzetünkről.

Azt mondod, érted, de semmit sem tudsz ellene tenni?

De igen! Szerezd vissza a kontroll élményét! Ebben a következők segíthetnek:

  • Találj ki napirendet! Állítsd be az órát, és kelj fel reggel akkor is, ha megengedhetnéd azt, hogy egész nap az ágyban lustálkodj. Persze, nem muszáj hajnal 5-re állítani, adhatsz magadnak némi engedményt! A tisztálkodás, felöltözés, beágyazás akkor is legyen a napi rutinod része, ha nem látja senki. Tervezd el az előző napon, hogy mit fogsz csinálni. Ha hajlamos vagy ezt folyamatosan újratervezni, akkor inkább írd is le. Ha az eltervezett feladatot sikerült végrehajtani, sokkal jobban érzed majd magad.
  • Mozogj! Több okból is jó ötlet. A rendszeres testmozgás igazoltan, minden krónikus betegségben javítja a túlélést, a fittségi állapotot és az életminőséget – beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget, a daganatos betegségeket, de a szorongást, és a depressziós tüneteket is csökkenti. Ez lehet kertészkedés, vagy bármilyen, lakásban végezhető torna – sosem volt még ennyi lehetőség, hogy pár kattintással találj a neten valami neked megfelelőt. A mozgás nem csak fitté, boldoggá is tesz.
  • Egyél jól! Rendszeres, megfelelő minőségű és mennyiségű étkezés fontos. Ne felejtsd el, hogy kevesebb mozgás mellett a változatlan kalóriabevitel garantált hízást eredményez – és akkor még nem beszéltünk a stresszevésről.
  • Régi tervek, amikre végre van idő! Biztos vannak elmaradt munkák a háztartásodban: ruhásszekrény selejtezés, vagy éppen spájz átválogatása. Vagy a három évvel ezelőtti nyaralás képeiből albumot összeállítani. Írd össze ezeket, és tervezz be minden napra valamit. Örömet okoz majd a siker, hogy elterveztél és végrehajtottál valamit.
  • Próbálj ki valami újat! Csinálj olyasmit, amit korábban sosem próbáltál, például süss magadnak kenyeret. Ha csak egy adag élesztőd van, akkor is tudsz „öregtészta” módszerrel vagy kovásszal kenyeret sütni, csak tovább tart egy kicsit. Ha végképp nincs élesztőd, nem csak kenyeret lehet sütni: a boltok készleteit fosztogatók a sütőpor készletek lerablásáról megfeledkeztek, így itt a remek alkalom a kuglófsütő képességeid tökéletesítésére. Piskóta, linzer, keksz és pite sütéséhez még sütőpor sem kell.
  • Próbálj olyan dolgokkal foglalkozni, amik örömöt szereztek korábban – lehetséges, hogy kevésbé tud most lekötni, mint máskor, de lehet, hogy meg fogsz lepődni, hogy kis idő elteltével mennyire eltereli a gondolataidat.
  • Ne csekkold minden percben a híreket. A TV jó dolog, de vég nélkül a TV előtt ülni semmiképpen se javasolható. Ha hajlamos vagy ottfelejteni magad, jobb, ha előre megnézed a műsort, és csak célzottan kapcsolod be. A folyamatos informálódás a járványról természetesen fontos, de mindenképpen kerülendő, hogy állandóan ezzel foglalkozz, mert csak növeli a szorongásodat. Válassz olyan hírforrást, ami hiteles, és nem csak ijesztget, hanem konkrét tanácsokat is kapsz (például a Kisokost).
  • Tarts kapcsolatot másokkal! Szerencsére a telefon, az online kapcsolattartás lehetősége szinte mindenki számára elérhető. Keresd olyanok társaságát, akikkel nemcsak a járványról lehet beszélgetni. A kamera használata személyesebbé teszi a beszélgetést (nameg akkor biztos hogy tényleg felöltözöl, és megfésülködsz). Jó, ha minden napra beütemezel egy-egy hosszabb beszélgetést, főleg, ha egyedül élsz.
  • A relaxációs gyakorlatok segíthetnek csillapítani a szorongást és javítani a közérzeteden. Ehhez további információt ebben a bejegyzésünkben, vagy pedig a Magyar Hipnózis Egyesület honlapján találsz.
  • Régi bölcs tanács: ha szerencsétlennek érzed magad, keress egy nálad is szerencsétlenebbet, és segíts neki – ettől jobban fogod magad érezni, mellesleg lesz miről beszélgetni a barátaiddal. Beszélgethetsz a szomszéddal, bevásárolhatsz a házban lakó időseknek, adhatsz egy-egy adag kaját, amiből főztél, önkénteskedhetsz, varrhatsz arcmaszkokat, csatlakozhatsz valamilyen segítő kezdeményezéshez.
  • Ha nem tudsz úrrá lenni a problémáidon, kérj szakembertől segítséget! Az alábbi honlapon képzett pszichológusokat kereshetsz fel, akik önkéntesként segítenek a járványügyi helyzetet nehezen viselőknek. Ha gimis vagy fiatal felnőtt vagy, az ingyenesen hívható 13700 telefonszámon, vagy az alábbi honlapon érheted el az Ifjúsági Lelkisegélyt, aminek az önkéntesei szívesen beszélgetnek veled az érzéseidről, meghallgatják a problémáidat.

lelkisegély, pszichológia, micsináljak, praktikus tanács, otthon, aggodalom, relaxáció, egyedül

Mit csinálhatok otthon, ha egyedül érzem magam?

Sokan töltik teljesen egyedül a karantént. Egyáltalán nem vagy egyedül az egyedülléttel! Mit tegyél, hogy ne érezd magadat annyira magányosnak? Az alábbiakban Kéri Georgina pszichológus ad tanácsot, hogyan éld túl egyedül a bezártságot.

Maradj kapcsolatban másokkal. Telefonon, chaten – végül is mire van az a sok közösségi média app a telefonodon?, vagy a videojátékon belüli üzenetekben, fórumokon. Hidd el, mások is szenvednek a bezártságtól, és örülnek, ha beszélhetnek valakivel. Akár meg is beszélhetitek előre, hogy kit, mikor, milyen formában lehet keresni, így mindig tudhatod, ki elérhető éppen.

De ne csak konkrétan beszélgetésekre gondolj – lehet közösen (egy időben, on-line kapcsolatban) filmet nézni, vagy vacsorázni, színházba „menni” (hála a sok közzétett felvételnek), és persze rengeteg játékot is lehet egymással virtuálisan játszani.

Egyedül lenni nem ugyanaz, mint magányosnak lenni. Ha egyedül vagy, azt is jelenti, hogy szabad vagy, bármit csinálhatsz, nem kell senkihez alkalmazkodnod. Figyeld meg, melyek azok a részei a napnak, amikor ez inkább előny, és élvezd ki!

micsináljak, praktikus tanács, lelkisegély, pszichológia, egyedül, karantén

Kikészít a stressz a járvány miatt, folyton aggódok. Nagyon rossz érzés. Mit csináljak?

Aggódsz a járványügyi helyzet miatt? Nehezen viseled a bezártságot? Nem vagy vele egyedül. Mindannyian aggódunk, rosszul érezzük magunkat, stresszelünk. Az alábbi bejegyzésben Kemény Katalin pszichológus ad tanácsot, hogyan enyhíthetsz a stresszen relaxációs technikával.

A relaxáció egészségesek és fertőzöttek számára is jótékony hatású. A Magyar Hipnózis Egyesület által készített relaxációs hanganyagok nem csak az egészséges embereknek segítenek megbirkózni a mindennapi stresszel, de a beteg emberek gyógyulását is felgyorsíthatják.

Az Egyesület az alábbi honlapon ad kifejezetten a járványügyi helyzet által okozott stresszel való megküzdéshez tanácsokat, valamint összeállított egy a koronavírus járvány idejére szánt relaxációs hanganyagot, amit itt érhettek el. A hanganyagok különlegessége, hogy kifejezetten lélegeztetőgépre szorulók segítését is lehetővé teszi, például, lerövidítheti a lélegeztetőgépen töltött időt.

Ha koronavírussal fertőzött hozzátartozót ápolsz otthon, érdemes a hanganyagot letölteni MP3 lejátszóra (vagy más olyan eszközre, ami könnyen kezelhető és nem nagy értékű) és rendszeresen használni azt. Ha kórházba kerülne a hozzátartozó, akkor a lejátszót és egy fülhallgatót is csomagolj be a pizsama és a törülköző mellé, hogy a kórházba is magával vihesse. Ha a hozzátartozód állapota súlyos, és azt sejted, hogy intenzív osztályra fog kerülni, kérdezd meg a kórházi dolgozókat, odaadhatod-e nekik az MP3 lejátszót, és megkérheted-e őket arra, hogy hgy minél többször indítsák el és biztosítsák, hogy hallgathassa azt, még a lélegeztetőgépen is. A fertőző betegségeket kezelő kórházi osztályokra nagyon szigorú szabályok vonatkoznak, így megeshet, hogy erre nincsen lehetőség, vagy hogy az lejátszó megfelelő fertőtlenítés hiányában nem fog hozzád visszakerülni. Érdemes az MP3 lejátszó mellé tartalék elemet, powerbankot (elektromos utántöltést biztosító eszközt) tenni, hogy hosszabb távon is biztosítsuk ezzel a hanganyagok újbóli, rendszeres meghallgatását!

Olyan relaxációs hanganyagot is találhatunk a felületen, amit az egészségügyben dolgozóknak, a betegágy mellett lévőknek készítettek. Ha otthon ápolod a hozzátartozódat, ezekkel segíthetsz magadnak is.

A relaxáció akkor éri el a legjobb hatást, ha rendszeresen, minden nap csinálod, elcsendesedésre megfelelő, testi nyugalmat biztosító környezetben. A hanganyagok között van egészen rövid, 4 perces is, és hosszabb relaxációt segítő, negyed órás is. Bátran válogass közülük, próbáld ki őket. Semmiképpen ne használd a hanganyagokat autóvezetés közben, vagy egyéb, koncentrációt igénylő tevékenységnél.

lelkisegély, pszichológia, micsináljak, praktikus tanács, otthon, aggodalom, relaxáció, egyedül

Mit csinálhatok, ha a karantént ugyanazzal a néhány emberrel töltöm, és már nagyon elegem van belőlük?

Gyerekkel, családdal, lakótárssal vagy bezárva? Idegesít, hogy állandóan ott vannak, és hirtelen észrevetted az összes apró hülyeséget, ami eddig nem zavart? Nem vagy egyedül a problémával. Az alábbiakban Kéri Georgina pszichológus ad tanácsot, hogyan éljétek túl egymást.

Az együttélés mindig súrlódásokkal jár – hát még, ha ilyen sokat kell együtt lenni! Ahogy máskor is, sokat segít, ha egyértelműen kijelölitek a határokat, megbeszélitek, hogy kinek mi kell ahhoz, hogy a lehető legelviselhetőbb legyen számára a helyzet. Ez persze azt is jelenti, hogy aztán illik egymás határait tiszteletben tartani.

Bármennyire is bosszantanak már a többiek, ha néha csináltok együtt valamit, amit mindenki szeret, a közös pozitív élmény után jobb, és kicsit mindenki toleránsabb lesz.

Hasonlóan jót tehet, ha együtt oldotok meg egy problémát (pl. egy régóta halogatott javítás, vagy takarítási feladat), vagy segítetek egymásnak valamiben. Talán erre vágysz a legkevésbé, amikor eleged van a másikból, de ha a szobádba zárkózás helyett kapcsolatba kerülsz vele, az a szervezet hormonális válaszain keresztül a stressz csökkentéséhez is hozzájárul, tehát tulajdonképpen jót tesz neked.

lelkisegély, pszichológia, egyedül, karantén, micsináljak, praktikus tanács, hozzátartozó, bezártság

Hogyan őrizzem meg az ép eszemet a bezártságban?

A bezártság sokakban okoz rossz érzéseket. Mindenkinek nehéz ugyanazt a falat nézni egész nap. Az alábbiakban Kéri Georgina pszichológus ad tanácsot, hogyan ne bolondulj meg a falnézéstől.

Mindenki máshogy reagál erre a bezártságra, ezért ki kell tapasztalni a saját megoldásodat, ami neked beválik. Igyekezz egyensúlyt teremteni a teljesítmény (munka, tanulás, teendők), a kapcsolatok (beszélgetés, közös tevékenységek, egymás segítése) és az örömteli tevékenységek (pihenés, szórakozás, feltöltődés) között.

Amennyire csak lehet, törekedj a számodra értelmes és egészséges élet fenntartására. Ebben segíthet, ha van egy napi rutinod, mivel a sok bizonytalanság közepette fokozza a biztonságérzetet, és keretet ad a napodnak. Jusson benne hely fizikai és mentális elfoglaltságoknak is.

Ne várd el magadtól, hogy szuperképességeket fejlessz ki a bezártság ideje alatt! Attól, hogy most „van időd”, még nem biztos, hogy kapacitásod is van rá, hogy új dolgokat tanulj, alkoss, vagy önkénteskedj. Persze ha érzed magadban az erőt és a kedvet, hajrá! De ez az időszak sok bizonytalanságot és kihívást hordoz, veszteségekkel és lemondással jár; ráadásul a változás még akkor is stresszt okoz, ha pozitív.

Bőven elég, ha azt teljesíted, amit tényleg muszáj, és amellett törekszel rá, hogy megőrizd a testi-lelki egészségedet. Végül, bármilyen nehéz is ez a helyzet, el fog múlni – foglalkozz néha a jövőre vonatkozó elképzeléseiddel, terveiddel is.

egyedül, bezártság, aggodalom, pszichológia, lelkisegély, micsináljak, praktikus tanács, bezártság

Mit csináljak, ha fertőzött rokonom van, és tehetetlennek érzem magam, mert nem tudok segíteni?

A beteg rokon betegségtől függetlenül lelkileg megterhelő. A fertőző beteg rokon különösen rossz, főleg, ha kijárási tilalom is tetézi a helyzetet. Az alábbiakban Kéri Georgina pszichológus ad tanácsot, hogyan bírkózz meg azzal, ha úgy érzed, nem tudsz segíteni a koronavírussal fertőzött rokonodnak, barátodnak.

Bizonyos szempontból valóban tehetetlenek vagyunk, és ezt nehéz kibírni. De a többi rokont ugyanúgy érinti a családtag betegsége, velük beszélhetünk róla, és együtt könnyebb elviselni a helyzetet. Szerencsére a tehetetlenség nem teljes, a legtöbb esetben valamit tehetsz, amivel segíteni tudsz neki.

  • Hívd fel, csináljatok on-line közös programot, vagy csak küldj neki egy képet, amivel jelzed, hogy gondoltál rá.
  • Kérdezd meg, van-e szüksége valamire. Bevásárolhatsz neki, kiválthatod a gyógyszereit, vagy megrendelheted házhozszállítással, amire szüksége van. Ha te nem tudod megoldani, segíthetsz megszervezni, hogy valaki más megtegye.
  • Ha a fizikai állapotában nem is feltétlen tudsz segíteni, a mentálisban valószínűleg igen. Felidézhettek szép közös emlékeket, vagy beszélgethettek arról, miket fogtok együtt csinálni, ha vége a járványnak, és meggyógyult. Ajánlhatsz neki relaxációs hanganyagokat is, amiket kifejezetten a gyógyulás különböző szakaszaira készítettek. De lehet, hogy csak arra van szüksége, hogy a betegségétől független, akár hétköznapi dolgokról beszélgethessen.

fertőző, család, karantén, aggodalom, lelkisegély, pszichológia, micsináljak, praktikus tanács

Ha vége lesz a karantén intézkedéseknek, nem kell tartanunk egy második hullámtól és attól, hogy kezdődik minden elölről?

Ezt egyelőre nehéz megjósolni. Kínában és Dél-Koreában már túl vannak a vírus tetőzésén. Továbbra is fel-feltűnnek új fertőződések, így a szigorítások is érvényben maradtak, ezzel próbálják elkerülni, hogy a járvány újra felüsse a fejét. De egyelőre úgy tűnik, ezt a néhány új esetet tudják úgy kezelni, hogy a vírus ne terjedjen tovább.

fertőzés, kutatás, immunrendszer, járvány

Milyen konkrét lépéseket tehetek, ha megesz a járvány miatti aggodalom?

Kéri Georgina pszichológus ad konkrét tanácsokat, hogyan küzdj meg a folyamatos aggódással.

A járvány miatti aggódás teljesen érthető reakció, hiszen egy újszerű helyzet, amivel kapcsolatban nincs minden kérdésre egyértelmű válasz, és nem tudjuk pontosan megmondani, meddig fog tartani.

Attól, hogy érthető, persze még nagyon rossz érzés, és fontos, hogy megfelelő keretek között tudd tartani. Ebben segíthetnek az alábbiak:

  • Gondold át, hogy mi az pontosan, ami miatt aggódsz. Néha ez csak egy rossz érzés, vagy egy ködös elképzelés, de ha pontosítod, könnyebb lesz vele megküzdeni. Ha megvan, döntsd el, hogy tehetsz-e valamit. Ha igen, tedd meg, vagy készíts tervet későbbre. Ha nem, próbáld elengedni, és más dolgokra koncentrálni, amikre van befolyásod.
  • A figyelmedet elterelheted pl. a teendőid elvégzésével, vagy más hasznos, értelmes tevékenységgel. Az is lehet, hogy inkább pihenni szeretnél – a sorozatnézés vagy olvasás mellett erre alkalmas lehet valamilyen alkotó tevékenység, kreatívkodás is, de akár a relaxációt is kipróbálhatod. (Ehhez pl. itt is találsz hanganyagokat:
  • Ha ennek ellenére, újra és újra felbukkan az aggodalom, kipróbálhatod, hogy kijelölsz neki egy kis időt a napodban. Mondjuk, mielőtt nekilátsz az aznapi munkának vagy tanulásnak, szánhatsz rá 15 percet, hogy teret adj az aggodalmaidnak, átgondold, tehetsz-e valamit, vagy csak együtt legyél ezekkel a gondolatokkal, hiszen ezek is hozzád tartoznak. A nap többi részében viszont ne engedd, hogy megzavarjanak, emlékeztesd magad, hogy lesz majd rá kijelölt idő, hogy ezekkel törődj.
  • Másokkal is megoszthatod az aggodalmaidat – ez lehetőség arra is, hogy ötleteket cseréljetek, kinek mi vált be. De ne engedd, hogy ez uralja a beszélgetést, ügyelj rá, hogy egy idő után más témákra váltsatok.
  • Az is természetes, hogy szeretnél minél több információt szerezni a járványról, és fontos is, hogy tudd, mit tehetsz önmagad és mások védelme érdekében. De tájékozódni is csak hellyel és mértékkel szabad!
    • A hely: nagyon fontos, hogy hiteles forrásból tájékozódj. Emellett, a közösségi médiával légy óvatos: sok túlzás és álhír, illetve megtévesztő megfogalmazás terjed, és mások felfokozott érzelmi reakciói is kedvezőtlen hatással lehetnek.
    • A mérték: napi egyszeri, legfeljebb kétszeri, húsz perces időszak bőven elég lehet a járvánnyal kapcsolatos médiafogyasztásra. Ezen felül meg is beszélhetjük az olvasottakat a barátokkal, családtagokkal – a közös reflexió segíthet a hírek keltette rossz érzésekkel való megküzdésben.
    • És a józan ész: a szorongás könnyen vezet beszűküléshez, ami azzal járhat, hogy nem használjuk annyira a kritikus gondolkodásunkat. Hasznos lehet egy-egy hír után megállni, és átgondolni, hogy mit is jelent számunkra, amit hallottunk. Ráadásul azt is tekintetbe kell venni, hogy az újságíróknak az a feladatuk, hogy olyan címeket adjanak, ami felkelti az emberek érdeklődését. Márpedig a rossz hírekre, és azokra a hírekre, amik illeszkednek az állapotunkhoz, fogékonyabbak vagyunk (pl. ha félünk, a félelmetes címekre kapjuk fel a fejünket). De egy kis tudatossággal és odafigyeléssel megtalálhatjuk a pozitívabb, vagy legalábbis realisztikusabb információkat is.

Ha az aggódás szinte az egész napot kitölti, és akadályoz a teendőid ellátásában vagy az alvásban, esetleg testi tünetek jelentkeznek, kérj segítséget szakembertől. Az alábbi honlapon képzett szakembereket kereshetsz fel, akik önkéntesként segítenek a járványügyi helyzetet nehezen viselőknek, illetve további ötleteket találsz a megközdéshez. Ha gimis vagy fiatal felnőtt vagy, az ingyenesen hívható 13700 telefonszámon, vagy az alábbi honlapon érheted el az Ifjúsági Lelkisegélyt, aminek az önkéntesei szívesen beszélgetnek veled az érzéseidről, meghallgatják a problémáidat.

lelkisegély, aggodalom, pszichológia, micsináljak, praktikus tanács, karantén

A gyerekek is megbetegedhetnek a koronavírustól?

Igen, a gyerekek ugyanúgy elkaphatják a koronavírust, mint bárki más. Bár a tünetek náluk jellemzően enyhébbek, mint a felnőtteknél, ez nem jelenti azt, hogy a betegség teljesen veszélytelen rájuk nézve.

Jelenleg - szerencsére - nagyon kevés adatunk van koronavírusos megbetegedésekről gyerekek körében. Ha megnézzük a járványtani adatokat az egyes országokban, azt látjuk, hogy a fiataloknál a megbetegedéssel járó fertőzés általában véve ritka (adatok: Olaszország, Észak-Amerika), és a súlyos esetek még ritkábbak. Azoknál a beteg gyerekeknél, ahol a kezelésről és az esetleges alapbetegségekről is sikerült adatokat gyűjteni, azt találták, hogy a kórházba kerülők túlnyomó többségének volt valamilyen társbetegsége. Intenzív osztályos kezelést ezek közül a gyerekek közül csak 6 igényelt - nekik mind volt valamilyen más betegségük a koronavírus fertőzésen kívül.

Összességében tehát a gyerekeknél ritkán okoz súlyos betegséget a koronavírus fertőzés, és ez általában akkor fordul elő, ha a gyermek valamilyen más társbetegségben szenved.

gyerek, fertőzés, betegség, fertőzött, baba, hozzátartozó, anya

Ha elkapom a vírust, elkaphatom megint, vagy védett leszek ellene? Ha igen, meddig?

Egyelőre nem tudjuk. Beszámoltak néhány olyan esetről, hogy valaki újra fertőződhetett a vírussal, de ezeket még alaposan ki kell vizsgálni. Kínai kutatók makákókat fertőztek a vírussal, amelyek aztán betegek is lettek. Később ki tudták mutatni, hogy az immunrendszerük a vírus ellen antitesteket termelt. Ha megpróbálták újrafertőzni őket, nem sikerült, ami arra utal, hogy hatékony immunválasz alakul ki a fertőzésre, így nagy valószínűséggel rövidtávon nem lehet a vírust újra elkapni.

Egyelőre nem tudjuk, hogy ennél a vírusnál milyen hosszan tart a védettség a fertőződés után. Sajnos úgy tűnik, a vírus rokonai esetén - melyek az egyszerű megfázásos esetek egy részét okozzák - nem alakul ki hosszútávú immunmemória, így ezek a megfázásos betegségek minden évben újra és újra fertőznek a világban. Az új koronavírussal szintén rokon SARS-CoV I esetében a fertőzés után még 2 évig tudták kimutatni az antitesteket, de a harmadik évtől a vírussal újra találkozva ismét megfertőződhetnek a gyógyultak.

Ezek arra utalnak, hogy bármi is lesz a fertőzés utáni védettség pontos időtartama az új vírusnál, az valószínűleg nem fog az egész életünkre kitartani.

immunrendszer, antitest, fertőzés, fertőzött, beteg, betegség, védettség, gyógyszer, ellenszer, kutatás

És mi a helyzet a csecsemőkkel?

Csecsemőnek az egy év alatti gyerekeket nevezzük. A CDC vizsgálata azt találta, hogy a csecsemők körében jóval ritkább a megbetegedés, mint felnőttek körében.

Abban az esetben ha mégis megbetegedtek, a tanulmányban a vizsgált 95 csecsemő közül 59 került kórházba, ezen belül pedig öten kerültek olyan súlyos állapotba, hogy intenzív osztályon kellett kezelni őket. Azt nem tudjuk, hogy ennek az öt babának volt-e valamilyen társbetegsége.

Egy kínai tanulmány kicsit több, mint kétezer koronavírus gyanús gyerek között csak 13 kritikus súlyosságú esetet talált. Ebből a 13 gyerekből 7 volt 1 évnél fiatalabb - vagyis a gyerekek között az igazán súlyos esetek fele csecsemő. Ezt azt jelentené, hogy a gyerekek között az egy évnél fiatalabbak kiemelten veszélyeztetettek. Ennek a tanulmánynak azonban van egy nagy gyenge pontja: a gyerekeknek a felét sem tesztelték PCR-rel koronavírusra. Így nem tudjuk megállapítani, hogy a 7 súlyosan beteg csecsemő valóban koronavírusos volt-e vagy valami más okozta a tüneteket. Ezen kívül nem vizsgálták azt sem, hogy volt-e valamilyen más társbetegségük, ami a vírus szempontjából sebezhetőbbé teszi őket.

gyerek, baba, csecsemő, fertőzött, fertőzés, beteg, család, hozzátartozó, kismama, anya, kutatás

Miért hallunk mégis híreket beteg, vagy meghalt koronavírusos csecsemőkről?

A fertőzött csecsemők közül kevesen lesznek nagyon betegek. De az, hogy valami ritka, nem jelenti azt, hogy egyáltalán soha nem történik meg, ráadásul pont a ritkasága miatt van hírértéke. Sajnos volt arra példa, hogy koronavírus fertőzött csecsemők haltak meg, például az Egyesült Államokban és Kínában is. Az utóbbi esetében a csecsemőnek más társbetegsége is volt, az USA-beli esetnél pedig még vizsgálják hogy mi volt a halál oka.

gyerek, baba, csecsemő, fertőzött, fertőzés, család, kismama, kutatás

Mi történik a gyerekekkel, ha mindkét szülő megbetegszik?

Alapesetben semmi. Ha mindkét szülő koronavírusos tüneteket mutat, azok jó eséllyel enyhék maradnak, és mindketten otthon lábadozhatnak, amíg túlesnek a betegségen. Ha a gyerekek is elkapják a betegséget, az általában kifejezetten enyhe lefolyású, vagy akár tünetmentesen zajlik. Ez persze nem jelenti azt, hogy a gyerekekre egyáltalán nem kell vigyázni, mert nagyon ritkán náluk is kialakulhat súlyos betegség.

Érdemes előre elgondolkodni minden szülőnek, ki(k)re tudná bízni a gyereket, ha komolyabban megbetegszik. Abban a rendkívül ritka esetben, ha mindkét szülőnél egyszerre jelentkeznek olyan súlyos tünetek, hogy emiatt kórházba kerülnek (vagy a gyermekét egyedül nevelő szülővel történik ez), a gyerekek elhelyezésének megszervezésében a következőkre érdemes figyelni:

  • Mivel mindkét szülő beteg, feltételeznünk kell, hogy a gyerekek is nagy eséllyel fertőzöttek, akkor is, ha nincs semmilyen tünetük.
  • Amikor az elhelyezésükhöz rokonoktól, ismerősöktől kérünk segítséget, gondoljunk arra, hogy a gyerekek hordozhatják, terjeszthetik a koronavírust. Ezért lehetőleg ne idős vagy kockázati csoportba tartozó krónikus beteg ismerőseinket kérjük meg erre. A legjobb választás az lehet, aki már igazoltan átesett a betegségen, és szerológiai teszt bizonyítja, hogy védett az ellen, hogy újra elkapja. Ők most még kevesen vannak, de várhatóan nőni fog a számuk.
  • A fertőzöttekkel való együttélés higiéniai szabályainak betartása csökkenti a vírus terjedésének lehetőségét, de vegyük figyelembe, hogy a gyerekeknek ez különösen nehéz, ezért a krónikus beteg rokonaink, ismerőseink számára bizony kockázatot jelentenek.
  • A koronavírus fertőzéssel kórházba kerülteket - érthető okokból - nem szabad látogatni. Ez alól a szülő sem kivétel. Ha a gyerekek elég idősek hozzá hogy megértsék, mit jelent ez, érdemes erről beszélni velük.

Abban a ritka esetben, ha a mindkét szülő hirtelen olyan súlyos állapotba kerül, hogy kórházi kezelést igényel, és nem tudták megoldani a gyerekek elhelyezését ezalatt, a szülőkért érkező mentő nyilván nem fogja a gyerekeket az üres lakásban egyedül hagyni. Ha a gyermeknél fertőzés gyanúja merül fel, akkor őt COVID-19 ellátásra kijelölt gyermekellátó kórházba szállítja a mentő. Ha a vírusra negatívnak bizonyul, átmeneti elhelyezéséről a gyermekvédelem fog gondoskodni.

A TASZ oldala sok hasznos információt tartalmaz a szülők számára a járvánnyal kapcsolatban.

hozzátartozó, fertőzött, fertőzés, praktikus tanács, micsináljak, gyerek, nagyi, orvos, kórház, elkaptam

Kisbabát várok. Mi lesz, ha elkapom a koronavírust?

Várandósság esetén mindig érdemes fokozottan betartani a fertőzés megelőzésére irányuló óvintézkedéseket, és nem csupán a koronavírus járvány miatt.

A kisbabák és várandósok körében koronavírus fertőzésről jelenleg nagyon kevés tapasztalatunk van. Ezek azt mutatják, hogy a korábbi SARS és MERS járványokhoz képest a terheseket kevésbé értinti súlyosan a vírus - abban a néhány esetben amit leírtak, a vírus nem okozott vetélést, az anyák és a babák is mind életben maradtak. Ezek mind olyan esetek voltak, ahol a kismamánál a fertőzés viszonylag enyhe lefolyású volt - ha valamiért mégis komolyabb szövődmények jelentkeznek, az nyilván negatívan befolyásolja az anya és a magzat túlélését is.

A legtöbb tanulmány egyetért abban, hogy a vírus a méhlepényen nem jut át. A szülés után a méhlepényből, köldökzsinórból vett mintákban a PCR teszt nem mutatott ki vírust, tehát a magzat nem tudja elkapni azt a méhen belül.

csecsemő, gyerek, terhesség, kismama, fertőzés, micsináljak, praktikus tanács, család, hozzátartozó, pcr, teszt, anya

Hogy lehetséges, hogy egy újszülött szerológiai tesztje pozitív?

Ha az anya koronavírusos volt a terhesség alatt, a baba szerológiai tesztje pozitív lehet, de ez nem jelenti azt, hogy beteg, vagy beteg volt. A teszt által kimutatott koronavírus elleni antitestek valószínűleg anyai eredetűek. Azt, hogy meddig maradnak a baba szervezetében, illetve meddig nyújtanak védelmet, egyelőre nem tudjuk (hiszen azt sem tudjuk, hogy a betegségen átesett felnőttek antitestjei meddig védenek). Ez kérdés akkor válhat különösen érdekessé, ha lesz védőoltás, és felmerülhet, hogy a beoltott várandós nők antitestjei a születendő babát is védhetik valameddig.

fertőzés, fertőző, család, gyerek, kismama, anya, baba, csecsemő, hozzátartozó, védőoltás, antitest, PCR

Hogy fertőződnek meg a csecsemők?

Nem tudjuk pontosan, de mindenképpen a születés után. Úgy tűnik, hogy a vírus az anyatejbe nem jut be.

A újszülöttek ugyanúgy, mint a felnőttek, cseppfertőzés útján kaphatják el a koronavírust. Ezért védik az újszülötteket néhány kórházban icipici, cuki arcpajzzsal. Ami inkább aranyos mint hasznos mert sajnos a legnagyobb veszélyforrásnál, amikor a szoptató anyuka fertőzött, nem segít.

A baba gondozása, és különösen a szoptatás nagyon közeli fizikai kapcsolatot jelent. Ha az anya beteg, szoptatás közben megfertőzheti a csecsemőt is. Ezért szoptatáskor a maszk viselés és az alapos kézmosás mindenképpen ajánlott. A másik lehetőség az, hogy ha az anya beteg, akkor a higiéniára gondosan ügyelve fejje le az anyatejet, és a babát ezzel más, nem fertőzött személy etesse.

gyerek, csecsemő, baba, fertőzés, terhesség, anya, család, kismama, kutatás, kismama, hozzátartozó, kézmosás, szappan, megelőzés, kórház

Hozzáértő kutató/orvos vagyok, hol találok magyar nyelvű szakirodalmat a koronavírusról?

Az 1001 orvos szakfordító önkéntes csapata folyamatosan fordítja magyarra a legfrissebb idegennyelvű szakmai és ismeretterjesztő publikációkat, amit az alábbi honlapon érsz el. Ha éppen ráérsz és beszélsz nyelveket, te is csatlakozhatsz hozzájuk. Bárhonnan is informálódsz, felelősen gondolkodó kutatóként vagy orvosként tudod, hogy kritikusnak kell lenned. Ennek megfelelően járj el akkor is, mikor friss publikációt olvasol a koronavírusról.

kutatás, orvos, gyógymód, gyógyszer, ellenszer

Egészségügyben dolgozom, és már nem bírom a stresszt. Mit csináljak?

A Magyar Hipnózis Egyesület kifejezetten a betegellátásban dolgozók számára állított össze rövid, 13-25 perces relaxációs hanganyagot. Ezeket erről a honlapról tudod letölteni. A relaxáció akkor éri el a legjobb hatást, ha rendszeresen csinálod, elcsendesedésre megfelelő, testi nyugalmat biztosító környezetben. Semmiképpen ne használd a hanganyagokat autóvezetés közben, vagy egyéb, koncentrálást igénylő tevékenységnél.

Ha úgy érzed, akkor kérj bátran szakembertől lelki segítséget. Az ezen a honlapon képzett pszichológusok e-mail és telefon elérhetőségeit találod, akik önkéntesként segítenek a járványügyi helyzetet nehezen viselőknek.

A Mental for Doctors kezdeményezés önkéntes pszichológusait is megkeresheted. Ha hirtelen van szükséged lelki támaszra, akkor a CallForHelp képzett önkéntes csapatát a nap 24 órájában bármikor hívhatod a +36-1-770-7333 telefonszámon. Ez a szám kifejezetten az egészségügyi dolgozók számára van fenntartva, hívása ingyenes és anonim.

orvos, kórház, lelkisegély, pszichológia, micsináljak, praktikus tanács, relaxáció

Hogyan ne keverjük össze a koronavírust más betegséggel?

Sok különféle vírus, baktérium vagy gomba fertőzés okozhat influenza-szerű tüneteket, amik a koronavírusra is jellemzőek, például a szezonális influenza, rhinovírusok, bárányhimlő, tuberkolózis, lyme-kór, szalmonella, aszpergillózis. Biztosan csak alapos orvosi vizsgálat és teszt segítségével állapíthatjuk meg, hogy milyen fertőzésünk van, ugyanis ezek mind nagyon hasonló tüneteket okozhatnak a betegség kezdetén.

Jelenleg a koronavírus (COVID-19) mellett a leggyakoribb légúti megbetegedés a szezonális influenza. Bár a koronavírus miatt nehéz megmondani, hogy jelenleg a szezonális influenza járvány milyen stádiumában vagyunk, de úgy tűnik az influenza aktivitás egyre csökken egész Európában. A kezdeti tünetek jelentkezésekor nehéz eldönteni, hogy koronavírus vagy influenza fertőzésed van-e, mert a tünetek szinte megegyeznek: magas láz, száraz köhögés, levertség, izomfájdalom, vagy hányás/hasmenés. A nehézlégzés, és az esetek kis százalékában a szaglás- és ízérzékelés teljes elvesztése inkább a koronavírusra jellemző, de ez alapján nem lehet teljes bizonyossággal különbséget tenni a két betegség között. Ahhoz, hogy megtudd, koronavírussal vagy influenzavírussal fertőződtél-e meg, mindenképpen tesztre van szükség.

Az influenzán kívül Európában szórványos rózsahimlő és bárányhimlő kitörések is előfordulhatnak, bár ezek valószínűsége a védőoltások miatt manapság már sokkal ritkább. A rózsahimlő kezdeti tünetei szintén lehetnek hasonlóak a koronavírushoz: magas láz, orrfolyás, nyaki nyirokcsomók megduzzadása, gyulladt szemek. De ezt követően a tipikus rózsahimlős kiütések, melyek először az arcon jelennek, biztos támpontot adnak a koronavírustól való elkülönítés során. Ugyanígy a bárányhimlő esetén megjelenő kiütések is segítenek a vírus megkülönböztetésében.

Összességében a mostani tudásunk alapján, csak akkor lehet biztosan megmondani, hogy a koronavírus és nem valami más miatt köhögsz, ha letesztelnek koronavírusra.

fertőzés, fertőzött, praktikus tanács, tünetek, tünet, influenza, vírus, biológia tanóra, köhögés, influenza

Lehetséges, hogy a vírus véletlenül szabadult ki a wuhani víruslaborból?

Wuhanban található egy virológiai intézet, ahol úgynevezett BSL-4 biztonsági szintű, kifejezetten veszélyes kórokozókkal való munkára szánt laborok is vannak. Ebben az intézetben dolgoznak denevér koronavírusokkal is, amikről azt gondoljuk, hogy a mostani koronavírus világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus rokonai lehetnek. Mivel a Wuhani Virológiai Intézetben néhány évvel korábban már jelentettek a fertőző hulladék kezelésével kapcsolatos problémákat, megindult a spekuláció arról, hogy a SARS-CoV-2 esetleg - véletlenül ugyan - de onnan szabadult el.

Amikor valahol járvány tör ki, az ezzel foglalkozó járványtani szakértők mindig igyekeznek megkeresni, hogy ki volt az első fertőzött, aki terjeszteni kezdte a kórokozót az emberek között, és ő pontosan hogyan fertőződött meg. Ezt az embert szokták nulladik betegnek (patient zero) nevezni. Az új koronavírus járvány esetében a nulladik beteg nem lett meg. Ahogy az idő telik, egyre kisebb az esélye, hogy sikerül rájönni, ki volt az, és pontosan hogyan kapta el a fertőzést. Ezért - bár a Wuhani Virológiai Intézet vezetője tagadja, hogy bármi közük lehetett a járványhoz - nem igazán tudjuk se bebizonyítani, se kizárni, hogy egy ottani laborból eredő szennyezés lehetett az első fertőzés oka.

Annyi biztos, hogy a vírust nem mesterségesen állították elő, és egy állatokat fertőző koronavírus emberre való átterjedése - ritkán ugyan - de a természetes körülmények között is előfordulhat, ehhez pedig nem kellenek se víruslaborok, se ártatlanok életére törő összeesküvések: elég a szimpla balszerencse.

fertőzés, kutatás, álhír, vírus, víruslabor, labor, laboratórium, Wuhan, járvány

Nyitnak a fürdők és a termálfürdők. Mehetek? Mennyire veszélyes?

A Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott tájékozató szerint minden közfürdőben szigorúbb higiéniai intézkedések léptek életbe, hogy meg tudják előzni a fertőzéseket. Fontos megjegyezni, hogy a közfürdőkben sajnos olyan kiszolgáltatott szituációba kerülünk, ahol gyakran mások tájékozottságától és szabálykövetésétől függ, hogy mi elkapjuk-e a vírust. Például reméljük, hogy az uszodákat lázas vagy hasmenéses ember nem látogatja, és hogy az uszodában kötelező a vízbe lépés előtt az alapos szappanos előfürdő. De még ha kötelező is, legyünk őszinték, lehetséges, hogy többen nem fogják betartani.

A tájékoztató szerint a fürdőkben használt klórmennyiség elpusztítja a vírust. A SARS-CoVI esetén valóban úgy tűnik, ez a mennyiség elegendő, hogy azonnal inaktiválja a vírusokat (új koronavírusról még nincs adatunk). Azonban nem szabad elfeledkeznünk a melegvizes termál medencékről sem, amiket nem klóroznak. Bár a Tisztifőorvos Asszony korábban elmondta, hogy a vírus hőérzékenysége miatt itt sem lehet probléma a vírus terjedése, fontos megjegyezni, hogy ilyen alacsony hőmérsékleten (egy termálfürdő általában maximum 39 Celsius fokos) még nem tesztelték, mennyire marad életképes a vírus. Az eddigi legalacsonyabb, 56 fokos melegítés esetén 30 percre volt szükség, hogy nagyrészt elpusztuljon. Tehát ha valaki egy kiadós hasmenés után beleül áztatni magát a termálvízbe, vagy fertőzöttként esetleg bele-beleköhint, az nagy valószínűséggel elúszhat a többi ember irányába is, 1,5 méteres távolság tartás ide vagy oda… A fürdőkben ráadásul nem szokás papírzsebkendőt hordani magunknál, ha tehát egy tünetmentes fertőzött tüsszent, mégha a könyökhajlatába is teszi ezt, a vírusok a medencében fognak kikötni, ahol még bő fél óráig boldogan úszkálva várják, hogy te mikor nyúlsz a vizes kezeddel az arcodhoz. Ezért a termálfürdők kiemelten veszélyes helyek lehetnek megfertőződés szempontjából.

fertőzés, fürdő, szabadidő, praktikus tanács, micsináljak, klór, hőkezelés, terjedés, fertőzés, fertőtlenítés, főzés, termál