Minek oltassam be magam, ha így is elkaphatom a vírust?

Megosztás:

Kezdőlap / Védőoltás

Sok embernek okozott csalódást, hogy még az oltás után sem lehetünk biztosak a védelmünkben, hogy még így is szükség van a maszkokra, távolságtartásra. Akkor most működik az oltás, vagy nem?

Az alatt, hogy egy oltás működik, és jól véd, az emberek nagyon különböző dolgokat érthetnek. Azt, hogy

Az első két lehetőség az, amit az oltások klinikai kipróbálásában fő szempontként vizsgáltak, mert ezeket a legkönnyebb észrevenni, és persze azért is, mert ezek a legfontosabb szempontok. Amikor valaki védettségről beszél, az alatt általában az első kettő valamelyikét érti, és mindig fontos tisztázni, hogy melyiket.

A harmadik, magasabb szintű védelmet sterilizáló immunitásnak nevezik, és a név arra utal, hogy a kórokozó egy pillanatra sem képes megtelepedni a szervezetünkben, tulajdonképpen olyan, mintha “lepattanna rólunk”.
A három közül nyilván ez lenne a legjobb eset, és az oltások kapcsán is ebben reménykedett mindenki, beleértve minket is. Ezt azonban - úgy tűnik - a jelenlegi koronavírus elleni oltások egyike sem tudja elérni.
Hogy miért, arra még nem tudjuk biztosan a választ. Vannak, akik szerint ez eleve elérhetetlen cél: azt, hogy az oltott embereknek nagyon rövid tünetmentes fertőzése sincsen, még bizonyítani is nagy kihívás.
Van, aki szerint a probléma gyökere az, hogy a vérünkben kimutatható sok antitest és immunsejt nem tud teljesen kivédeni mondjuk az orrunkban egy helyi fertőzést a nyálkahártya sejtjeiben, mert ezek egyszerűen “nem ott vannak”. A kórokozót persze az orrunkban is utoléri majd az immunválasz, de egy kicsit tud “garázdálkodni”, mielőtt ez megtörténne. Súlyos, a tüdőnkre is ráterjedő fertőzés nem lesz belőle, mert előbb semlegesíti a védelmünk, de mielőtt ez megtörténne, van egy kis ideje szaporodni. Ez alatt az idő alatt pedig mi is fertőzőek vagyunk.
Izgalmas kérdés, hogy tudunk-e olyan védőoltást alkotni, ami a fertőzés helyén, a légutakban, a nyálkahártyán alakít ki immunológiai védelmet, hátha így sikerül magasabb szintű védettséget elérni.
Ez nem lehetetlen, és a jelenleg használt vakcinák közül pl. a Pfizer hatására is jelennek meg az orrunkban koronavírus elleni antitestek. Ezekből az orrban lévő antitestekből viszont kevesebb van, és sajnos nem is túl tartósak: az oltás után rövid idővel szinte teljesen eltűnnek (ezzel szemben a vérünkben általában sok hónapig megmaradnak).

Ha a súlyos (halálos) betegségtől vagy a tünetes megbetegedéstől való védelmet nézzük, az oltások nem okoztak csalódást. Inkább csak arról van szó, hogy amikor a teljeskörű, sterilizáló védelmet vártunk el tőlük, akkor egy kicsit túl sokat akartunk: ott még sajnos nem tartunk.

Hogy kerülhetnek beoltott emberek az intenzív osztályra? Nem úgy volt, hogy a súlyos betegségtől megvéd az oltás?

De, úgy volt, sőt továbbra is úgy van. Mutánsok ide vagy oda, aki be van oltva, annál lényegesen kisebb a kockázata annak, hogy a korona miatt az intenzíven köt ki. Ezt jól bemutatja ez az oltottak védettségét szemléltető ábra. Ha egy beoltott ember megfertőződik, sokkal valószínűbb, hogy tünetmentesen vészeli át, és sokkal kevésbé valószínű, hogy beteg, vagy nagyon beteg lesz. A kevésbé valószínű sajnos nem egyenlő a nullával. Nincs 100%-ban hatékony oltás, a beoltottak egy kis része beteg lesz, egy kisebb részük pedig nagyon beteg, és kórházba kerül.

Az ábra a Pfizer, Moderna és AstraZeneca oltottak egybevonásával készült, 2021 elején gyűjtött adatok alapján. Az oltásokról közölt eredeti hatékonysági adatokat olyan klinikai tesztek eredményei alapján számolták ki, amik kevesebb, mint egy évig tartottak: a cél az volt, hogy kiderüljön, működik-e az adott oltás, és ilyen rövid idő alatt nem lehetett vizsgálni azt, hogy meddig fog működni az oltás. Ezért a védettség időtartamánál jelenleg minden koronavírus oltás tájékoztatójában az áll: nem ismert. Ha egy évvel későbbi időpontban készült volna el ugyanez az elemzés, lehet, hogy jóval gyengébb védettséget mutatott volna ki, de nem azért, mert hazudtak a védettség mértékéről, hanem azért, mert nem volt ismert annak az időtartama. Mostanra erről is vannak becsléseink: a védettség csökkenése már néhány hónappal a második dózis beadását követően elkezdődik, de a folyamat lassú, vagyis a védelmünk csak fokozatosan kopik. Ilyenkor jön jól az emlékeztető (harmadik) oltás.

Akkor mostantól félévente járkál majd mindenki oltásért?

Fogalmunk sincs, de nem valószínű. Az oltás nem kötelező, és emberek nagy része nem akar gyakran kapni: az influenza elleni oltás sem nagyon fogy, pedig ingyen van.

A harmadik oltásnak biztosan van haszna: ez adatokkal alátámasztott tény. De ez nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól félévente ismétlő oltásra leszünk ítélve. Aki kér harmadik oltást, annak sem lesz muszáj kérni egy esetleges utána következőt, ha lesz olyan.

Ne az alapján dönts a saját oltásoddal kapcsolatban, hogy vajon mi lesz az ismétlő oltásokkal 5 vagy 10 év múlva, mert senki sem tudja, mi lesz akkor.

Címkék: oltás, vakcina, védettség, immunitás, járvány, fertőzés

Utolsó módosítás: