karantén

De mit csináljak ha becsavarodok a négy fal között, mert nem tudok mozogni? Van tippetek idősebb korosztálynak?

Mozogj! Ehhez adunk is néhány ötletet. Sokféle testmozgást otthon, felszerelés nélkül is tudsz csinálni: ha a fegyencedzést túlzásnak érzed, (lelki)békeszerető karanténlakók például a Facebookon is találnak online jógaórákat.

A rendszeres testmozgás minden korosztály számára fontos, mert egészséges és segít megőrizni a kiegyensúlyozottságod, akkor is ha hosszabb időre a lakásba vagy zárva.

Akkor sem érdemes teljesen felhagynod a mozgással, ha idősebb vagy. Ha nincsenek körülötted az unokák, hogy a formában tartsanak, és a piacra sem tudsz lemenni egy kis sétára, akkor ajánljuk a Hierholcz Ágnes gyógytornász által összeállított gyakorlatsorozatot. Mindegyik gyakorlat otthon elvégezhető, kifejezetten az idősebb korosztálynak összeállítva, az elvégzésükhöz csak egy székre van szükséged.

Fontos, hogy bármilyen mozgásformát is választasz, nagyon figyelj arra, hogy ne sérülj meg!

pszichológia, lelkisegély, testmozgás, micsináljak, praktikus tanács, egyedül, bezártság, karantén, egyedül, idősek, nagyi, hozzátartozó

Mit csinálhatok otthon, ha egyedül érzem magam?

Sokan töltik teljesen egyedül a karantént. Egyáltalán nem vagy egyedül az egyedülléttel! Mit tegyél, hogy ne érezd magadat annyira magányosnak? Az alábbiakban Kéri Georgina pszichológus ad tanácsot, hogyan éld túl egyedül a bezártságot.

Maradj kapcsolatban másokkal. Telefonon, chaten – végül is mire van az a sok közösségi média app a telefonodon?, vagy a videojátékon belüli üzenetekben, fórumokon. Hidd el, mások is szenvednek a bezártságtól, és örülnek, ha beszélhetnek valakivel. Akár meg is beszélhetitek előre, hogy kit, mikor, milyen formában lehet keresni, így mindig tudhatod, ki elérhető éppen.

De ne csak konkrétan beszélgetésekre gondolj – lehet közösen (egy időben, on-line kapcsolatban) filmet nézni, vagy vacsorázni, színházba „menni” (hála a sok közzétett felvételnek), és persze rengeteg játékot is lehet egymással virtuálisan játszani.

Egyedül lenni nem ugyanaz, mint magányosnak lenni. Ha egyedül vagy, azt is jelenti, hogy szabad vagy, bármit csinálhatsz, nem kell senkihez alkalmazkodnod. Figyeld meg, melyek azok a részei a napnak, amikor ez inkább előny, és élvezd ki!

micsináljak, praktikus tanács, lelkisegély, pszichológia, egyedül, karantén

Mit csinálhatok, ha a karantént ugyanazzal a néhány emberrel töltöm, és már nagyon elegem van belőlük?

Gyerekkel, családdal, lakótárssal vagy bezárva? Idegesít, hogy állandóan ott vannak, és hirtelen észrevetted az összes apró hülyeséget, ami eddig nem zavart? Nem vagy egyedül a problémával. Az alábbiakban Kéri Georgina pszichológus ad tanácsot, hogyan éljétek túl egymást.

Az együttélés mindig súrlódásokkal jár – hát még, ha ilyen sokat kell együtt lenni! Ahogy máskor is, sokat segít, ha egyértelműen kijelölitek a határokat, megbeszélitek, hogy kinek mi kell ahhoz, hogy a lehető legelviselhetőbb legyen számára a helyzet. Ez persze azt is jelenti, hogy aztán illik egymás határait tiszteletben tartani.

Bármennyire is bosszantanak már a többiek, ha néha csináltok együtt valamit, amit mindenki szeret, a közös pozitív élmény után jobb, és kicsit mindenki toleránsabb lesz.

Hasonlóan jót tehet, ha együtt oldotok meg egy problémát (pl. egy régóta halogatott javítás, vagy takarítási feladat), vagy segítetek egymásnak valamiben. Talán erre vágysz a legkevésbé, amikor eleged van a másikból, de ha a szobádba zárkózás helyett kapcsolatba kerülsz vele, az a szervezet hormonális válaszain keresztül a stressz csökkentéséhez is hozzájárul, tehát tulajdonképpen jót tesz neked.

lelkisegély, pszichológia, egyedül, karantén, micsináljak, praktikus tanács, hozzátartozó, bezártság

Mit csináljak, ha fertőzött rokonom van, és tehetetlennek érzem magam, mert nem tudok segíteni?

A beteg rokon betegségtől függetlenül lelkileg megterhelő. A fertőző beteg rokon különösen rossz, főleg, ha kijárási tilalom is tetézi a helyzetet. Az alábbiakban Kéri Georgina pszichológus ad tanácsot, hogyan bírkózz meg azzal, ha úgy érzed, nem tudsz segíteni a koronavírussal fertőzött rokonodnak, barátodnak.

Bizonyos szempontból valóban tehetetlenek vagyunk, és ezt nehéz kibírni. De a többi rokont ugyanúgy érinti a családtag betegsége, velük beszélhetünk róla, és együtt könnyebb elviselni a helyzetet. Szerencsére a tehetetlenség nem teljes, a legtöbb esetben valamit tehetsz, amivel segíteni tudsz neki.

  • Hívd fel, csináljatok on-line közös programot, vagy csak küldj neki egy képet, amivel jelzed, hogy gondoltál rá.
  • Kérdezd meg, van-e szüksége valamire. Bevásárolhatsz neki, kiválthatod a gyógyszereit, vagy megrendelheted házhozszállítással, amire szüksége van. Ha te nem tudod megoldani, segíthetsz megszervezni, hogy valaki más megtegye.
  • Ha a fizikai állapotában nem is feltétlen tudsz segíteni, a mentálisban valószínűleg igen. Felidézhettek szép közös emlékeket, vagy beszélgethettek arról, miket fogtok együtt csinálni, ha vége a járványnak, és meggyógyult. Ajánlhatsz neki relaxációs hanganyagokat is, amiket kifejezetten a gyógyulás különböző szakaszaira készítettek. De lehet, hogy csak arra van szüksége, hogy a betegségétől független, akár hétköznapi dolgokról beszélgethessen.

fertőző, család, karantén, aggodalom, lelkisegély, pszichológia, micsináljak, praktikus tanács

Milyen konkrét lépéseket tehetek, ha megesz a járvány miatti aggodalom?

Kéri Georgina pszichológus ad konkrét tanácsokat, hogyan küzdj meg a folyamatos aggódással.

A járvány miatti aggódás teljesen érthető reakció, hiszen egy újszerű helyzet, amivel kapcsolatban nincs minden kérdésre egyértelmű válasz, és nem tudjuk pontosan megmondani, meddig fog tartani.

Attól, hogy érthető, persze még nagyon rossz érzés, és fontos, hogy megfelelő keretek között tudd tartani. Ebben segíthetnek az alábbiak:

  • Gondold át, hogy mi az pontosan, ami miatt aggódsz. Néha ez csak egy rossz érzés, vagy egy ködös elképzelés, de ha pontosítod, könnyebb lesz vele megküzdeni. Ha megvan, döntsd el, hogy tehetsz-e valamit. Ha igen, tedd meg, vagy készíts tervet későbbre. Ha nem, próbáld elengedni, és más dolgokra koncentrálni, amikre van befolyásod.
  • A figyelmedet elterelheted pl. a teendőid elvégzésével, vagy más hasznos, értelmes tevékenységgel. Az is lehet, hogy inkább pihenni szeretnél – a sorozatnézés vagy olvasás mellett erre alkalmas lehet valamilyen alkotó tevékenység, kreatívkodás is, de akár a relaxációt is kipróbálhatod. (Ehhez pl. itt is találsz hanganyagokat:
  • Ha ennek ellenére, újra és újra felbukkan az aggodalom, kipróbálhatod, hogy kijelölsz neki egy kis időt a napodban. Mondjuk, mielőtt nekilátsz az aznapi munkának vagy tanulásnak, szánhatsz rá 15 percet, hogy teret adj az aggodalmaidnak, átgondold, tehetsz-e valamit, vagy csak együtt legyél ezekkel a gondolatokkal, hiszen ezek is hozzád tartoznak. A nap többi részében viszont ne engedd, hogy megzavarjanak, emlékeztesd magad, hogy lesz majd rá kijelölt idő, hogy ezekkel törődj.
  • Másokkal is megoszthatod az aggodalmaidat – ez lehetőség arra is, hogy ötleteket cseréljetek, kinek mi vált be. De ne engedd, hogy ez uralja a beszélgetést, ügyelj rá, hogy egy idő után más témákra váltsatok.
  • Az is természetes, hogy szeretnél minél több információt szerezni a járványról, és fontos is, hogy tudd, mit tehetsz önmagad és mások védelme érdekében. De tájékozódni is csak hellyel és mértékkel szabad!
    • A hely: nagyon fontos, hogy hiteles forrásból tájékozódj. Emellett, a közösségi médiával légy óvatos: sok túlzás és álhír, illetve megtévesztő megfogalmazás terjed, és mások felfokozott érzelmi reakciói is kedvezőtlen hatással lehetnek.
    • A mérték: napi egyszeri, legfeljebb kétszeri, húsz perces időszak bőven elég lehet a járvánnyal kapcsolatos médiafogyasztásra. Ezen felül meg is beszélhetjük az olvasottakat a barátokkal, családtagokkal – a közös reflexió segíthet a hírek keltette rossz érzésekkel való megküzdésben.
    • És a józan ész: a szorongás könnyen vezet beszűküléshez, ami azzal járhat, hogy nem használjuk annyira a kritikus gondolkodásunkat. Hasznos lehet egy-egy hír után megállni, és átgondolni, hogy mit is jelent számunkra, amit hallottunk. Ráadásul azt is tekintetbe kell venni, hogy az újságíróknak az a feladatuk, hogy olyan címeket adjanak, ami felkelti az emberek érdeklődését. Márpedig a rossz hírekre, és azokra a hírekre, amik illeszkednek az állapotunkhoz, fogékonyabbak vagyunk (pl. ha félünk, a félelmetes címekre kapjuk fel a fejünket). De egy kis tudatossággal és odafigyeléssel megtalálhatjuk a pozitívabb, vagy legalábbis realisztikusabb információkat is.

Ha az aggódás szinte az egész napot kitölti, és akadályoz a teendőid ellátásában vagy az alvásban, esetleg testi tünetek jelentkeznek, kérj segítséget szakembertől. Az alábbi honlapon képzett szakembereket kereshetsz fel, akik önkéntesként segítenek a járványügyi helyzetet nehezen viselőknek, illetve további ötleteket találsz a megközdéshez. Ha gimis vagy fiatal felnőtt vagy, az ingyenesen hívható 13700 telefonszámon, vagy az alábbi honlapon érheted el az Ifjúsági Lelkisegélyt, aminek az önkéntesei szívesen beszélgetnek veled az érzéseidről, meghallgatják a problémáidat.

lelkisegély, aggodalom, pszichológia, micsináljak, praktikus tanács, karantén