Miért tart ilyen sokáig az oltások kifejlesztése?
Megosztás:Minden védőoltásnak klinikai kipróbálások során kell bizonyítania, mielőtt ténylegesen forgalomba kerülhet. Erre azért van szükség, hogy biztosak lehessünk benne hogy biztonságos, és hatásos.
Az emberi önkénteseken való tesztelés kezdeti lépése az 1. fázis. Ilyenkor az oltást csak néhány egészséges ember kapja meg. A vizsgálat célja az, hogy bebizonyítsák hogy az oltás biztonságos.
Az 1.fázisban sikeres oltóanyagokat tovább tesztelik a 2. fázisban. Több egészséges önkéntes bevonásával azt vizsgálják, hogy a beadott oltás kiváltja-e a koronavírus elleni immunválaszt a betegekben: aktiválódnak-e az immunsejtek, termelnek-e antitesteket a vírus ellen? A cél az, hogy az oltás súlyosabb mellékhatások nélkül kiváltsa a vírus elleni immunválaszt. (Ebben a fázisban arra a kérdésre még nem kapunk választ, hogy a képződő antitestek meg tudnak-e védeni egy esetleges fertőzéssel szemben.)
Végül a puding próbája az evés, a vakcinafejlesztésé pedig a 3. fázis. Itt dől el, hogy az oltás ténylegesen megvéd-e a fertőzéssel szemben. Ezekben a klinikai vizsgálatokban sok - akár több ezer - önkéntest oltanak be a vakcinával, a hasonló méretű kontroll csoport pedig placebo (nem koronavírus elleni) oltást kap. A beoltott emberek sorsát hosszú ideig követik, elemzik ez esetleges mellékhatásokat, és figyelik, hogy a két csoportban hányan betegszenek meg a koronavírustól. Ha a teszt sikeres, a koronavírus elleni vakcinát kapó csoportban jelentősen kevesebb lesz a megbetegedés (egy védőoltás sincs, ami 100%-ban hatékony, de a siker feltétele hogy az oltás az emberek nagy részének nyújtson védelmet elfogadható mellékhatások árán).
Címkék: oltás, védőoltás, immunitás, klinikai kísérlet, kutatás
Utolsó módosítás: