védőoltás

Azt hallottam, az védett lehet, aki megkapta a BCG vagy a Pneumococcus (tüdőgyulladás) elleni védőoltást.

Erre nincs bizonyíték, ezek a védőoltások csak az adott baktérium ellen jelentenek biztos védelmet.

A BCG a TBC (tuberkolózis, gümőkór) elleni, a “tüdőgyulladás vakcina” a Pneumococcus elleni védőoltást jelenti. A BCG Magyarországon (1954-től) kötelező védőoltás a csecsemőknek, de idősebb embereknek vagy ha munkavédelmi szempontból szükséges, szokás emlékező oltást is beadatni. A tüdőgyulladás vakcinát idősebb korosztálynak szokták az influenza oltás mellé ajánlani.

Tudósok statisztikai módszerekkel kimutatták, hogy a BCG oltottságnak és a koronavírus halálozásnak az egyes országokban lehet köze egymáshoz. Ezen kívül úgy tűnik, hogy a BCG oltás megelőző oltásként például az influenza oltásra adott immunválaszt hatékonyabbá teszi. Ezért jelenleg több országban is tesztelik, hogy a BCG oltás esetleg felturbózhatja-e a veleszületett immunrendszert, hogy ezzel segítsen a vírus legyőzésében.

Ezzel kapcsolatban azonban még nincs semmilyen klinikai eredmény! Ha ez igaznak is bizonyul, az sem jelenti azt, hogy a betegséget nem kaphatod el: csak a gyorsabb és enyhébb lefolyásban segíthet, de az idősebb, legyengült szervezettel rendelkezőknek vagy egyéb kockázati csoportba tartozóknak nem jelent biztos védelmet. Tehát ha kaptál BCG oltást, az nem jelenti azt, hogy nem kell továbbra is fokozottan kell figyelned, hogy ne kapd el a koronavírust!

Azt is fontos itt megemlíteni, hogy nem tudhatjuk pontosan, a BCG oltás mennyi ideig jelent védelmet számunkra, ez lehet az oltást követően 15, de akár 50 év is!

védőoltás, gyógyszer, ellenszer, tbc, orvos, kutatás, bcg, tbc, oltás, vakcina

Folynak olyan irányú kísérletnek, hogy legyengített vírussal vagy esetleg a vírus egy részével oltsanak be embereket?

Sokféle módon lehet védőoltást készíteni, és a koronavírus esetében a kutatók majdnem minden lehetséges módszer fejlesztésébe bele is vágtak.

Lássuk, milyen vakcinák készülnek, és melyik mit tud!

Minden védőoltás úgy működik, hogy előre bemutatja az immunrendszerünknek, hogy néz ki a kórokozó, így amikor megfertőződünk, és “élesben” találkoznak, a szervezetünk már felkészülten várja, hogy felvehesse a harcot a betolakodóval. Hogyan lehet bemutatni az immunrendszernek a koronavírust?

A legegyszerűbb módszer, hogy veszünk egy adag koronavírust, és azt harcképtelenné tesszük, majd az ártalmatlan vírusokat beadjuk az oltással. Az immunrendszerünk ezeket darabokra szedi, és alaposan felfegyverkezik a koronavírus ellen. Így működnek a legyengített vagy elölt kórokozót tartalmazó vakcinák. A legyengített kórokozóval kapcsolatban az a probléma, hogy nagyon óvatosan kell kiválasztani a törzset, amit az oltáshoz szeretnének használni, és hosszas előkísérletek szükségesek, nehogy véletlenül éppen mi okozzunk betegséget az oltás beadásával. Ugyanezen okból az elölt kórokozót is alaposan tesztelni kell: biztosra kell mennünk, hogy nem okoz bajt.

A vírus veszélyességét teljesen kiküszöböljük, hogyha azt nem is használjuk az oltásban, hanem csak kiválasztunk egy szimpatikus fehérjét ami rajta van, és az immunrendszer válaszát csak ez ellen a fehérje ellen fogjuk kiprovokálni. A koronavírusnál ez az oltás a felszíni kis tüskéjével (ún. spike fehérjével) történik. Ezt az immunrendszer a vírus felszínén hatékonyan felismeri, a vírus pedig nem nagyon tudja mutációval megváltoztatni a spike fehérjét, mert fertőzéskor a sejten való megtapadásához mindenképpen szüksége van rá. A vírus rokonai körében (SARS-CoVI és MERS-CoV) már bizonyítottan müködő vakcinákat hoztak létre ezen az alapon. Végül a SARS-CoVI vakcina klinikai kipróbálása elmaradt a járvány lezajlása és az érdeklődés hiánya miatt.

A spike fehérje egyébként nem az egyetlen lehetséges célpont: az oltások készítői számos fehérjéből válogathatnak a vírus felszínén, és nem is feltétlenül muszáj a teljes fehérjét beoltani - ha előre sejtjük, hogy a fehérje melyik részlete fogja az immunrendszer érdeklődését felkelteni, akkor elég azt a darabkát beadni. Az új koronavírus esetében azért nincsenek még teszteredmények ilyen típusú oltóanyagokkal, mert előbb le kell gyártani a fehérjét és meg kell bizonyosodni róla, hogy felveszi a természetes szerkezetét, ami bizony időbe telik.

De mit tehetünk ha szorít minket az idő? A fehérjék termelését meg lehet spórolni, ha a fehérjét kódoló DNS-sel vagy RNS-sel oltunk. Ezért a fejlesztési versenyben jelentős helyzeti előnnyel indulnak az RNS alapú és DNS alapú vakcinák, ugyanis ezeket sokkal gyorsabban el lehet készíteni.

védőoltás, immunrendszer, gyógyszer, ellenszer, kutatás, vakcina, kutatás

Mindig kialakul immunitás ha megfertőződünk? Akkor is, ha végig tünetmentesek maradunk? Ha lesz védőoltás, ilyenkor is be kell adatni?

Mindig kialakul immunitás, akkor is, ha tünetmentesen megy végig a fertőzés rajtunk. (Kivéve ha valamilyen ritka immunhiányos betegségünk van, azaz, az immunrendszerünk nem működik, vagy alacsonyabb fordulatszámon pörög a kelleténél. Ebben az esetben nem biztos, hogy hatékony immunválasz tud kialakulni, és súlyos tünetekkel számolhatunk.)

A szerológiai tesztek alkalmasak arra, hogy kimutassák, ha valaki már átesett a betegségen - akár tünetmentesen is - és védett ellene. Egyelőre nem tudjuk, milyen hosszú ideig marad meg az immunitás, de a közeli rokon SARS-CoVI alapján ez akár 2 év is lehet.

Ha sikerül kifejleszteni egy védőoltást, akkor azoknak nem szükséges beadatni, akik már találkoztak a vírussal, csak akkor, ha már nem mutatható ki szerológiai teszttel náluk az immunitás. Az is előfordulhat, hogy a vírus spontán mutációja miatt kialakul egy olyan új változat, amit a régi antitestek nem ismernek fel, így újra elkaphatjuk a betegséget. Ebben az esetben az új változat elleni védőoltást mindenkinek érdemes beadatni.

immunrendszer, antitest, szerológia, tesztelés, fertőzés, fertőző, fertőzött, kutatás, védőoltás, vakcina, teszt

Mikor lesz már ellenszer?

Nehéz megbecsülni, jelenleg gőzerővel folynak a kutatások. Több – már forgalomban kapható – szert tesztelnek. Ezek bevetése lenne a leggyorsabb, hiszen a meglevő gyógyszert csak „le kell venni a polcról”.

A rengeteg tesztelés alatt álló gyógyszer közül az ígéretesebb jelölteket ismertetjük:

  • Kevzara nevű, reumás arthritisre fejlesztett gyulladáscsökkentő kezelés
  • HIV elleni antivirális szerek, például ilyen a Kaletra, ami lopinavir és ritonavir kombinációját tartalmazza. Erről sajnos klinikai kipróbáláskor kiderült hogy nem segít a koronavírusos betegeken.
  • a maláriagyógyszer hidroxiklorokin,
  • a szélesspektrumú antivirális szer remdesivir
  • ivermectin, ami még nincs klinikai tesztelés alatt, de sejteken kipróbálva gátolta a vírus szaporodását

A kísérletek eredménye néhány hét múlva várható.

Elkezdődött a védőoltások tesztelése is: nemrég beadták az első adag oltásokat Amerikában. Németországban a CureVac fejleszt egy vakcinát, melyet szeretnének még ősz előtt bevetni, ha a klinikai tesztek jól sikerülnek.

A védőoltások mellett bevethető az úgynevezett passzív immunizálás is. Ilyenkor a már gyógyult fertőzöttek véréből, plazmájából nyerik ki az immunrendszerük koronavírus elleni antitestjeit, és a betegeket ezzel kezelik. A passzív immunizálás hatékonysága a koronavírus esetében még nem ismert, de más fertőzések ellen is használják, és nagyon jól működik. A hátránya, hogy a gyógyult plazmát meg is kell szerezni hozzá.

Magyarországon egy - a fertőzés folyamatát megnehezítő - a vírus sejtbe jutási pontját jelentő ACE2 enzimen alapuló gyógyszert fejlesztenek, ennek tesztje leghamarabb 18 hónap múlva indulhat el.

gyógyszer, ellenszer, védőoltás, kutatás, oltás, vakcina, immunrendszer, plazma, vérplazma, biológia tanóra

Hogy lehetséges, hogy egy újszülött szerológiai tesztje pozitív?

Ha az anya koronavírusos volt a terhesség alatt, a baba szerológiai tesztje pozitív lehet, de ez nem jelenti azt, hogy beteg, vagy beteg volt. A teszt által kimutatott koronavírus elleni antitestek valószínűleg anyai eredetűek. Azt, hogy meddig maradnak a baba szervezetében, illetve meddig nyújtanak védelmet, egyelőre nem tudjuk (hiszen azt sem tudjuk, hogy a betegségen átesett felnőttek antitestjei meddig védenek). Ez kérdés akkor válhat különösen érdekessé, ha lesz védőoltás, és felmerülhet, hogy a beoltott várandós nők antitestjei a születendő babát is védhetik valameddig.

fertőzés, fertőző, család, gyerek, kismama, anya, baba, csecsemő, hozzátartozó, védőoltás, antitest, PCR