Mutáns szupervírus terjed Angliában?
Megosztás:Ahogy arról korábban is írtunk, a mutáció a vírusok esetében korántsem ritka vagy váratlan esemény, de mindig magában hordozza annak a kockázatát, hogy olyan vírus változat jön létre, ami valamilyen szempontból kellemetlenebb lesz a számunkra.
A 2020 végén Anglia délkeleti részén elterjedt VUI-202012/01 vagy B.1.1.7 névre hallgató variáns esetében úgy tűnik, éppen ez történt. Ez a változat a sejtjeinkhez való kötődést biztosító spike (tüske) fehérjében kilenc mutációt tartalmaz. 2020 decemberében kezdett el rohamosan terjedni, de az első alkalom, amikor felbukkant, sokkal korábbi (szeptember 20).
Az érintett helyeken a megbetegedések számának megugrása időben egybeesett az új variáns elterjedésével, ezért feltételezték, hogy egy hatékonyabban terjedő változat jött lére. Erre válaszul több ország is megtiltotta ideiglenesen a beutazást Nagy-Britanniából, de addigra a mutáns variáns jelenlétét már más országokból is jelentették, ezért ezzel nem sikerült a szigetország határain belül tartani azt: azóta már világszerte elterjedt, és Magyarországon is megjelent, és alaposan el is szaporodott. A brit mutáns gyorsabb terjedésével kapcsolatos feltételezésekről azóta bebizonyosodott, hogy igazak.
A tüskefehérjében lévő mutációk egyike az a D614G, amiről már írtunk korábban is, és ami a vírus terjedését gyorsítja, de önmagában súlyosabb tüneteket nem okoz. A VUI-202012/01 variáns viszont úgy tűnik, hogy jóval (kb. 70%-kal) gyorsabban terjed, amit a D614G mutáció nem magyaráz meg, vagyis a maradék 8 mutáció között is akadhat még egy vagy több olyan, ami fokozza a fertőzőképességet, de még nem tudjuk biztosan, hogy melyik, vagy melyek azok. Ez a járvány megfékezése szempontjából egyértelműen rossz hír.
Brit kutatási eredmények azt mutatják, hogy ez a variáns amellett, hogy gyorsabban terjed, valamivel súlyosabb megbetegedést is okoz: a statisztika szerint 1000 esetre a mutáns vírus esetében átlagosan 4,1 halálozás jut az eredeti vírustörzsre jellemző 2,5 helyett. Úgy tűnik viszont, hogy a Pfizer, AstraZeneca és a Moderna oltás a mutáns vírus által okozott betegség ellen is védelmet nyújt.
A mutációk esetében van még egy lehetséges gond, ami kellemetlen meglepetést okozhat: az, hogyha a változás diagnosztikai problémát okoz. A koronavírus kimutatására használt PCR eljárás a vírus RNS bizonyos részleteit mutatja ki. (Általában több RNS szakasz jelenlétét is keresik egyszerre, hogy biztosra menjenek.) A különböző gyártók tesztjei nem feltétlenül ugyanazt az RNS szakaszt vizsgálják, mert többféle lehetőség is van, ami jól bevált. Az egyik ilyen - ritkábban használt - vizsgálható rész az S génben, vagyis a spike fehérje génjében van. A VUI-202012/01 által “begyűjtött” kilenc mutáció egyike, a del69-70 olyan szerencsétlen helyre esik, ami az S gén jelenlétét vizsgáló PCR teszt működését zavarja. Ezért ez a típusú PCR ezt a variánst nem tudja érzékelni, vagyis mindig negatívat jelez majd, akár van ott mutáns vírus, akár nincs. A PCR tesztek nagy része szerencsére nem (vagy nem csak) ezt a génszakaszt vizsgálja, tehát továbbra is ki tudjuk mutatni a vírust PCR teszttel. A del69-70 mutáció egyébként a dán nyérc eredetű mutánsok kb. felében is megvolt.
Összegezve: a VUI-202012/01 vagy “brit mutáns” változat gyorsabban terjed, és valamivel súlyosabb megbetegedést okoz. A hatékonyabb terjedés azt jelenti, hogy ez az új változat kiszorítja a korábban elterjedt vírusokat: 2021 márciusában a fertőzések túlnyomó többségét Magyarországon a “brit mutáns” okozza. Pánikra nem ad okot, a szigorúan betartott járványügyi szabályok és az oltások ettől a vírustól is megvédenek.
Címkék: mutáció, mutáns vírus, brit mutáns, fertőzőképesség, terjedés, spike fehérje, tüskefehérje, VUI-202012/01, B.1.1.7, D614G, N501Y, del69-70, PCR, védettség, védőoltás
Utolsó módosítás: