Miért nem múlik el a járvány?
Megosztás:Az, hogy a koronavírus járvány végleg megszűnik a világon, kétféle módon történhet meg: vagy kipusztítjuk a vírust az egész bolygón, vagy pedig “megszokjuk egymást”, és megtanulunk együtt élni a koronavírussal.
Mivel a koronavírus kizárólag a megfertőzőtt emberek (és állatok) szervezetében képes szaporodni, ha sikerülne elérnünk, hogy az egész világon egyszerre senki és semmilyen állat se legyen fertőzött, akkor rögtön vége lenne járványnak. Ezt viszont sajnos könnyebb elképzelni, mint megvalósítani.
Amikor a koronavírus világjárvány elkezdődött 2019 végén, a kórokozó annyira új és ismeretlen volt, és olyan mértékben felkészületlenül érte az emberiséget, hogy nem sikerült megakadályozni a szétterjedését. Mivel 2020-ban már az egész bolygó minden kontinensén lettek fertőzöttek, lehetetlen megoldani, hogy éppen sehol ne legyen beteg senki, és így a vírus ne szaporodhasson bennünk többé.
A védőoltások segíthetnek ezt elérni, mert ha minden (vagy majdnem minden) ember védelmet élvezne az egész Földön, azzal közel kerülhetnénk ahhoz az ideális helyzethez, hogy a vírus “kihal”. A fekete himlővel például éppen ez történt: azért nem találkoztál vele soha, mert a védőoltás segítségével sikerült teljesen kipusztítani. Mivel azonban egyetlen ország sincsen, ahol a lakosság a teljes mértékben be van oltva a koronavírus ellen, ez sajnos csak álom marad.
A lehetőség, ami nyitva marad előttünk, az az, hogy megtanulunk együtt élni egymással. Amióta a koronavírus terjedni kezdett, mi is változunk, és változik a vírus is. A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy egyre több embernek van teljes, vagy legalább részleges védettsége, mert beoltották, vagy átesett a fertőzésen korábban, emiatt jóval kisebb a valószínűsége annak, hogy a vírus miatt komolyabb bajunk lesz. Megszoktuk, hogy zárt térben maszkot hordunk: megváltoztattuk a viselkedésünket, hogy ezzel lassítsuk a koronavírus terjedését.
Eközben a vírus pedig mutációk révén változik, és a részéről azt jelenti az alkalmazkodás, hogy egyre ügyesebben szaporodik bennünk, és egyre könnyebben terjed az egyik emberről a másikra, mert ha nehezen terjedő és lomhán szaporodó koronavírusok keletkeznek, ezeket kiszorítják a pályáról azok, amik “ügyesebbek”. Idővel pedig olyan koronavírus variánsok fognak terjedni az emberek között, amik kiemelkedően jól teljesítenek ebben a versenyben - a mi kárunkra.
Mit jelent ez a jövőre nézve?
Nagyon valószínű, hogy a vírus egyre fertőzőbb lesz. A vírus alfa (vagy más néven brit) variánsa sokkal gyorsabban és könnyebben terjedt, mint a korábbi hullámokat okozó vírus változat, nálunk is, és máshol is a világon. A delta (vagy indiai) variáns pedig rátermettebb még az alfánál is, és azt is kiszorítja a versenyből: ahol csak megjelenik, hirtelen megnő az új fertőzöttek száma, akik mind a delta mutáns vírust kapják el.
Lehetséges, de nem biztos, hogy a koronavírus által okozott megbetegedés idővel enyhébb lesz. Ezt két okból gondoljuk: az egyik, hogy a hosszabb ideje velünk élő, és hozzánk alkalmazkodott koronavírus törzsek jellemzően enyhe, nátha szerű tüneteket szoktak csak okozni. Ez persze nem garancia arra, hogy ezzel a koronavírussal is ez fog történni, de mutatja, hogy ez egy lehetőség. A másik ok, hogy a kórokozóknak jellemzően “nem áll érdekében” nagyon beteggé tenni minket. Ahogy itt is írtunk róla, aki tüdőgyulladással nyomja az ágyat, az nem sok új emberhez tudja eljuttatni a vírust, aki viszont nincs nagyon rosszul, vagy egyenesen tünetmentes, az sok embernek átadhatja a fertőzést, ami a koronavírus számára sokkal előnyösebb.
Miért van az, hogy a vírus újabb és újabb verziói egyre súlyosabb betegséget okoznak?
Az alfa (vagy brit) mutáns esetében a halálozás kockázata kimutathatóan magasabb, mint az korábbi vírus változatok esetében volt: 1000 azonosított esetből nem 2,5 hanem 4,1 embert halt bele átlagosan. A delta mutáns esetében szintén úgy látszik, hogy a vírus nem csupán jobban terjed, hanem nagyobb eséllyel okoz súlyosabb, akár halálos betegséget, mint az eredeti vírus. Hogy lehet ez, ha a vírusnak “nem áll érdekében” minket egyre betegebbé tenni? Ez egy látszólagos ellentmondás, ahol az elmélet beleütközik a gyakorlatba.
Elvileg nem éri meg a vírusnak betegebbé tenni a hordozóit, mert ezzel rontja a saját terjedési képességét. Gyakorlatilag azonban aki elkapja a vírust, az az első néhány napban adja tovább azt a legtöbb embernek: akkor, amikor ő maga még tünetmentes, vagy nincsen nagyon rosszul, csak azt érzi, hogy talán kezd lebetegedni. Ha valaki súlyos állapotba kerül, vagy belehal a fertőzésbe, az viszont jellemzően később történik meg, átlagosan 2 héttel azután, hogy elkapta a vírust. Ilyenkorra az az időszak, amikor nagyon hatékonyan terjeszti a fertőzést, már régen lezárult: vagyis a vírus szemszögéből nézve az, hogy mi történik a fertőzöttel egy vagy két héttel azután, hogy elkapta, tulajdonképpen mindegy. A vírus további terjedésére, sikerességére ilyenkor már nincsen hatással az, hogy a beteg túléli-e, vagy belehal, ezért ez nem ösztönzi (szelektálja) a koronavírust arra, hogy idővel kevésbé súlyos formái terjedjenek el.
Nem érdemes tehát arra várni, hogy a koronavírus “megszelídüljön”, és többé ne betegítsen meg bennünket amikor megfertőz, hiszen semmi garancia nincsen arra, hogy ez tényleg meg fog történni.
Címkék: mutáció, virulencia, evolúció, fertőzőképesség, negyedik hullám, delta, vakcina, oltás
Utolsó módosítás: