Mennyire megbízhatók az itthon is kapható gyorstesztek?

Megosztás:

Kezdőlap / Tesztelés

A koronavírus kimutatására jelenleg itthon kétféle gyorsteszt terjedt el itthon:

Mindkettő tesztcsík jellegű (mint a terhességi teszt), kicsi műanyag dobozkának néz ki, amin két kis ablakocska van. Az egyik ablakocskába kell a teszt leírásának megfelelően levett mintát (vért, garatváladékot) tenni, és a másik ablakban az elszíneződés jelzi, hogy valaki fertőzött avagy sem.

A légúti mintán alapuló gyorsteszt esetén a mintavétel nagyon hasonló a PCR teszt során használt mintavételhez: Egy hosszú pálcikával az orrunkon keresztül “feltúrnak az agyunkig”. Ezután a levett mintán a vírus jelenlétét egy immunológiai teszcsík szerű módszerrel igazolják. Előnye, hogy sokkal gyorsabb a PCR-nél, és nem kell hozzá egy drága masina, valamint a PCR-eljárásban képzett személyzet sem. Azonban kevésbé érzékeny, vagyis csak bizonyos vírusmennyiség felett fog pozitivitást mutatni. Azaz csak akkor hatékony a kimutatás, ha a vírus nagy mennyiségben termelődik a légutakban. A fertőzés korai, illetve kései szakaszában adhat fals negatív eredményt.

A vérmintával dolgozó gyorstesztek a vérben található antitesteket tudja kimutatni, azaz arra jók, hogy megmondják, harcol(t)-e már az immunrendszered a koronavírus ellen. Mivel egy kis időbe telik, ameddig az immunrendszered ezeket az antitesteket megtermeli, ez a teszt nem mutatja ki a fertőzést a vírus elkapása után közvetlenül, csak néhány nappal később.

Korábban több cikk is megjelent arról, hogy ezek a tesztek nem megbízhatóak. A SOTE kutatói megvizsgálták, hogy náluk hogyan teljesített ez a két antitest teszt. Ehhez a laboratóriumukba beérkező mintákat használták. A kutatók néhány emberen mind a PCR tesztet, mind a két kínai antitest gyorsteszt valamelyikét elvégezték. Ezután megnézték, hogy a PCR által koronavírusosnak illetve egészségesnek mondott emberekről mit mond a gyorsteszt, és ebből kiszámolták, hogy mennyire megbízható.

Egy teszt megbízhatóságát többféleképpen lehet mérni, amiről itt írtunk. Az antitest gyorsteszteknél Anhui tesztnél azt találták, hogy ha valaki a PCR szerint fertőzött, akkor 33% annak az esélye, hogy az Anhui gyorsteszt is fertőzöttnek fogja gondolni. 67% eséllyel viszont azt mondja, hogy az illető még nem találkozott a koronavírussal. A Clungene antitest tesztnél is hasonló eredményre jutottak: ha a PCR szerint fertőzött vagy, akkor 35% annak az esélye, hogy a Clungene teszt is ezt mondja neked.

Az Anhui teszt 72%-os eséllyel ért egyet a PCR negatív eredményével, azaz, ha a PCR szerint nem vagy fertőzött, az Anhui teszted 72%-os eséllyel szintén azt fogja mondani, hogy nem vagy az. Ha a PCR teszt szerint nem vagy fertőzött, akkor a Clungene teszted 84%-os eséllyel szintén azt fogja mondani, hogy még nem találkoztál a koronavírussal.

Az eddigiek alapján azt gondolhatnánk, hogy a két kínai tesztcsík alapú antitest gyorsteszt nem jó nyomozó: a koronavírusosok kétharmadáról nem veszi észre, hogy koronavírusos, így őket nem különítik el, és otthon végigsöpörhet a vírus az egész családon. Ez alapján kimondhatjuk, hogy egyik antitest gyorsteszt sem jó arra, hogy a fertőzött embereket kiszűrjük. Az antigén tesztekkel kapcsolatban más a helyzet, azok természetesen alkalmasak erre.

Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a PCR/antigén gyorsteszt és a szerológiai (vagy antitest) gyorsteszt alapvetően mást mér. A PCR és az antigén teszt azt mondja meg, hogy vannak-e vírusok a torkodban, az antitest gyorsteszt azt mondja meg, hogy küzd, vagy küzdött-e valaha az immunrendszered a koronavírus ellen.

A PCR/antigén teszt akkor jelez pozitívat, ha a mintavétel pillanatában volt koronavírus a torkodban. Ha nincsen, akkor nem lesz pozitív. Ha csak kevés vírus van ott, akkor a nagyon érzékeny PCR teszt lehet pozitív, akkor is, ha az antigén gyorsteszt negatív, mert az antigén teszt “ingerküszöbét” csak nagyobb mennyiségű vírus éri el.

A PCR teszt érzékenysége annyira nagy, hogy a fertőzöttek egy részének esetében még akkor is “érzékeli” a vírus maradványait a szervezetben, amikor az illető már gyógyult, és fertőzőképes vírusrészecskéket nem ürít. Ez az olasz publikáció két hét elteltével még több, mint 10%-ban pozitív PCR eredményt kapott a gyógyult emberektől vett mintákban.

A szerológiai gyorstesztek csak akkor pozitívak, ha az immunrendszered már elkezdett antitesteket termelni, és elegendő van a véredben ahhoz, hogy a szerológiai gyorsteszt ingerküszöbét is megüsse. Az antitestek egy része (IgG) sokáig a véredben marad, ezért a szerológiai teszt akkor is pozitív lesz, ha már felgyógyultál a koronavírusból. Aki be van oltva koronavírus ellen, annak is pozitív lesz a tesztje (feltéve, hogy a megfelelő típusú antitestet keressük benne a teszttel). Amikor az ember megbetegszik, napokig (2-19) nincs elég antitest a vérben ahhoz, hogy a teszt kimutassa, pedig a vírus már javában szaporodik a tüdőben.

Tehát összefoglalva, a különféle tesztek másképpen működnek, így más-más esetben alkalmazhatóak: A PCR-teszt nagyon érzékeny, de lassú. A nagyon korai szakaszban azonban például csak ez a teszt képes az RNS-t kimutatni. A légúti mintából végzett antigén gyorsteszt gyors, de kevésbé érzékeny. Akkor tudja kimutatni a vírust, ha az nagy mennyiségben termelődik a légutakban. Az antitest teszt pedig azt tudja megmutatni, régebben találkozott-e már a szervezetet a vírussal, de a korai szakaszban negatív eredményt adhat.

Címkék: PCR, teszt, szerológiai teszt, gyorsteszt, szerológia, antitest teszt, antigén teszt, AG teszt, Clungene, Anhui

Utolsó módosítás: