gyorsteszt

De én azt hallottam, hogy van egy gyorsabb teszt is, ami csak fél óra/15 perc/5 perc!

Igen, léteznek gyorsabb tesztek, és van, ami 2 csepp vérből 20 perc alatt megvan, de ezek nagyrészt IgM/IgG meghatározáson alapulnak, vagyis az immunrendszer vírusra adott reakcióját tudják kimutatni.

Ezek az úgynevezett szerológiai gyorstesztek sok esetben csak azt tudják megmondani, hogy az illető szervezete találkozott-e már a vírussal, azt nem, hogy éppen most fertőz-e. Erre sajnos csak a vírus direkt kimutatása képes. Ráadásul a fertőzés után közvetlenül van néhány nap, amikor a beteg már sok vírust termel, de az immunrendszer még nem állította elő az antitesteket amiket a szerológiai teszt érzékel. Ebben a rövid időszakban a beteg negatívnak tűnik - de nem az!

A közvetlenül a vírust kimutató gyorsabb tesztek kifejlesztésén több cég is dolgozik, de ezekről még nem tudjuk, mennyire megbízhatóak vagy hogy mikor lesznek elérhetőek.

tesztelés, PCR, gyorsteszt, szerológia, antitest, kutatás

Mit jelent az, hogy egy teszt megbízható és pontos?

A tesztek sem tévedhetetlenek. Ez igaz a PCR-re, a szerológiai tesztekre és gyorstesztekre is. Megeshet, hogy egy teszt azt mondja, fertőzött vagy, pedig nem is. Ezt fals pozitívnak hívják. És megeshet az is, hogy a teszt szerint nem vagy fertőzött, pedig de. Ezt fals negatívnak hívják. Egyikféle hibát sem szeretjük. A fals pozitív eredmény miatt feleslegesen stresszel az egészséges ember, és mindenki, aki közeli kapcsolatba került vele a teszt előtti hetekben. A fals negatívnál nem vesszük észre, hogy valaki beteg, ezért előfordulhat, hogy nem a megfelelő kezelést kapja, illetve nem értesítik a vele kapcsolatban állókat sem, pedig ilyenkor nálunk is felmerül a fertőzés gyanúja.

Persze az a legjobb, ha egyik hibát sem követi el a tesztünk, ezért a tesztek gyártói próbálják mind a kettőt kiküszöbölni. De sajnos van egyfajta csereviszony a két hiba között: ha javítok az egyiken, romlik a másik, és fordítva.

A komoly betegséget kimutató teszteknél az a nagyobb hiba, ha nem találok meg egy beteget, aki ellátás hiányában meghal. Az ilyen teszteket úgy tervezik meg, hogy nehogy fals negatívot adjanak. Ettől viszont több lesz a fals pozitív, azaz több olyan páciensem lesz, aki bár egészséges, a teszt betegnek mutatja. Végső soron ez a kisebbik baj, mert minden beteget megtalál a tesztem, csak közben néhány egészségesre is azt mondja, hogy beteg: ez okoz egy-két kellemetlen napot az illetőnek meg az orvosának.

Egy tesztet akkor hívunk pontosnak, ha nem követi el egyik hibát sem, azaz nem hoz sem fals pozitív, sem fals negatív eredményt. Persze olyan teszt, ami soha nem téved, csak a mesékben van. A pontosságot számokkal is ki lehet fejezni: a pontosság a hibás tesztek (tehát fals negatív és fals pozitív tesztek együtt) aránya az összes elvégzett teszthez képest. Ha szereted a képleteket, akkor parancsolj: pontosság = hibás tesztek száma / összes teszt.

Ha nem szereted a képleteket, akkor az előbbi rész dekódolása így hangzik: a pontosság az, hogy a tesztek hány százaléka tévedett. Például, ha elvégeztem száz koronavírus tesztet és abból volt egy fals pozitívom (tehát ott volt egy egészséges, vidám emberünk, aki az elmúlt két évet egy barlangban töltötte teljesen egyedül, és mi lemásztunk hozzá tesztelni - nyilván nem volt vírusos, de a teszt mégis azt mondja), és volt öt fals negatívom (mondjuk egy idősek otthonába látogattam el, és ott fertőzött betegektől vettem mintát, de a teszt mégsem mutatja ki náluk a koronavírust), akkor a száz tesztből összesen hat adott hibás eredményt. A pontosság tehát 6/100, azaz 6%. Egy 20%-os pontosságú tesztnél száz elvégzett tesztből húsz hibás eredményt ad, azaz minden ötödik teszt téved, és ez nem túl jó arány.

Mivel gyakran nem mindegy, hogy a tesztünk a fals pozitív vagy a fals negatív típusú tévedésre hajlamosabb, a pontosságon kívül két fontos mérőszámot szoktak még megadni: a szenzitivitást és a specifitást. A szenzitivitás azt mutatja meg, hogy a teszt a ténylegesen pozitív emberek közül mennyit tud megtalálni (hány fals negatív lesz, akik még szórják a vírust, de a tesztünk ezt nem “veszi észre”). Amikor egy járvány terjedését próbáljuk kordában tartani, a fals negatívak (kicsi szenzitivitás) elég nagy gondot jelentenek. A specifitás annak az aránya, hogy az egészséges leteszteltek közül hányan kapnak tévesen fals pozitív eredményt (vagyis hogy mekkora annak az esélye, hogy makkegészséges, vírusmentes emberként mégis fertőzöttet jelez a tesztem). Érthető módon ez a hiba az érintettek számára nagyon kellemetlen.

A tesztek pontosságáról, meg annak hiányáról sok hírt lehet olvasni mostanában. Ezek főként a szerológiai tesztekről, és azon belül is a gyorsteszekről szólnak. Fontos kiemelni, hogy a tesztek sokfélék - a PCR és a szerológia alapvetően mást, és máskor mutat ki. Attól hogy egy adott gyártó bizonyos tesztje nem teljesít túl jól, az nem jelenti azt, hogy minden szerológiai teszt csak papírnehezéknek jó. Ha többet szeretnél olvasni pontosság témában, itt találsz egy klassz összefoglalót.

PCR, teszt, szerológiai teszt, gyorsteszt, statisztika tanóra, szerológia, kutatás

Mennyire megbízhatók az itthon is kapható gyorstesztek?

Itthon többféle gyorsteszt van forgalomban, ezek közül a legtöbbet az Anhui és a Clungene nevűekről hallani. Mind a kettő kínai gyártmány. Mind a kettő kicsi műanyag dobozkának néz ki, amin két kis ablakocska van. Az egyik ablakocskába vért kell cseppenteni, a másik ablakocskában elszíneződő csíkok mutatják, hogy valaki fertőzött-e vagy sem. Mind a két teszt a vérben található antitesteket tudja kimutatni, azaz arra jó, hogy megmondja, harcol(t)-e már az immunrendszered a koronavírus ellen. Mivel egy kis időbe telik, ameddig az immunrendszered ezeket az antitesteket megtermeli, ez a teszt nem mutatja ki a fertőzést a vírus elkapása után közvetlenül, csak néhány nappal később.

Több cikk is megjelent arról, hogy ezek a tesztek nem megbízhatóak.

A SOTE kutatói megvizsgálták, hogy náluk hogyan teljesített ez a két teszt. Ehhez a laboratóriumukba beérkező mintákat használták.

Itthon általában PCR tesztet használnak a vírus kimutatására amiről itt olvashatsz többet. A kutatók néhány emberen nem csak a PCR tesztet végezték el, hanem a két kínai gyorsteszt valamelyikét is. Ezután megnézték, hogy a PCR által koronavírusosnak illetve egészségesnek mondott emberekről mit mond a gyorsteszt. Ebből kiszámolták, hogy mennyire megbízható a teszt.

Egy teszt megbízhatóságát többféleképpen lehet mérni, amiről itt írtunk. Az Anhui gyorstesztre azt találták, hogy ha valaki a PCR szerint fertőzött, akkor 33% annak az esélye, hogy az Anhui gyorsteszt is fertőzöttnek fogja gondolni. 67% eséllyel viszont azt mondja, hogy az illető még nem találkozott a koronavírussal. A Clungene tesztnél is hasonló eredményre jutottak: ha a PCR szerint fertőzött vagy, akkor 35% annak az esélye, hogy a Clungene teszt is ezt mondja neked.

Az Anhui teszt 72%-os eséllyel ért egyet a PCR negatív eredményével, azaz, ha a PCR szerint nem vagy fertőzött, az Anhui teszted 72%-os eséllyel szintén azt fogja mondani, hogy nem vagy az. Ha a PCR teszt szerint nem vagy fertőzött, akkor a Clungene teszted 84%-os eséllyel szintén azt fogja mondani, hogy még nem találkoztál a koronavírussal.

Az eddigiek alapján azt gondolhatnánk, hogy a két gyorsteszt nem jó nyomozó: a koronavírusosok kétharmadáról nem veszi észre, hogy koronavírusos, így őket nem különítik el, és otthon végigsöpörhet a vírus az egész családon. Ez alapján kimondhatjuk, hogy egyik gyorsteszt sem jó arra, hogy a fertőzött embereket kiszűrjük.

Nem szabad azonban elfelejtkezni arról, hogy a PCR és a szerológiai gyorstesztek mást mérnek. A PCR teszt azt mondja meg, hogy vannak-e vírusok a torkodban, a gyorsteszt azt mondja meg, hogy küzd, vagy küzdött-e valaha az immunrendszered a koronavírus ellen. A PCR akkor jelez pozitívat, ha a mintavétel pillanatában volt koronavírus RNS a torkodban. Ha nincs a torkodban koronavírus RNSebből, vagy csak nagyon kevés, a PCR nem jelez pozitívat. Amikor meggyógyulsz, tehát már nincs, akkor sem jelez pozitívat.

A szerológiai gyorstesztek viszont akkor pozitívak, ha az immunrendszered már elkezdett antitesteket termelni, és elegendő van a véredben ahhoz, hogy a szerológiai gyorsteszt ingerküszöbét is megüsse. Az antitestek egy része (IgG) sokáig a véredben marad, ezért a szerológiai teszt akkor is pozitív lesz, ha már felgyógyultál a koronavírusból. Ha lenne védőoltás, a beoltott emberek is pozitívak lennének. Amikor az ember megbetegszik, napokig (2-19) nincs elég antitest a vérben ahhoz, hogy a teszt kimutassa, pedig a vírus már javában szaporodik a tüdőben.

Közvetlenül a fertőzés után tehát a PCR pozitív tesztet ad, de a szerológiai gyorstesztek egy darabig még negatív eredményt adnak. Ezt az időszakot szerológiai ablaknak hívjuk.

Ha a PCR-re alapozva szeretnénk vizsgálni a szerológiai gyorstesztek hatásosságát, akkor a betegeknél a tünetek jelentkezésekor először egy PCR tesztet, majd pár héttel később egy szerológiai gyorstesztet kellene csinálni, és a kettő eredményét összevetni. Sajnos a helyzet nem olyan, hogy ez kivitelezhető legyen, és a fent leírt kutatásban sem így történt. Volt, akit ugyanaznap teszteltek le PCR-rel és gyorsteszttel, volt akinek előbb gyorsteszttel és három nap múlva PCR-rel, és volt, akit előbb PCR-rel, és másnap gyorsteszttel. Azaz, megeshet, hogy az adatok egy része olyan “hibával” terhelt, hogy a gyorstesztet vagy a PCR-t nem akkor csinálták meg, amikor az ki tudná mutatni a fertőzést. Ez azt jelenti, hogy a fenti kutatásból nem tudjuk azt megállapítani, hogy az Anhui és Clungene tesztek a koronavírus elleni antitestek kimutatásában mennyire jók. Annyi viszont biztos, hogy a PCR-t sajnos nem helyettesítik.

A vizsgálat fő tanulsága az, hogy a PCR tesztelést nem lehet kiváltani az olcsóbb, akár otthon kivitelezhető gyorstesztekkel.

PCR, teszt, szerológiai teszt, gyorsteszt, szerológia, kutatás, immunológia