Mindig kialakul immunitás, akkor is, ha tünetmentesen megy végig a fertőzés rajtunk. Azt, hogy ez meddig marad fenn, hetekig vagy évekig biztosít-e a a vírus ellen védelmet, egyelőre nem tudjuk biztosan.
A szerológiai tesztek alkalmasak arra, hogy kimutassák, ha valaki már átesett a betegségen - akár tünetmentesen is - és védett ellene. Bár még nem tudjuk mennyi ideig marad meg az immunitás, a közeli rokon SARS-CoVI alapján ez akár 2 év is lehet.
Ha sikerül kifejleszteni egy védőoltást, akkor azoknak nem szükséges beadatni, akik már találkoztak a vírussal, csak akkor, ha már nem mutatható ki szerológiai teszttel náluk az immunitás. Az is előfordulhat, hogy a vírus spontán mutációja miatt kialakul egy olyan új változat, amit a régi antitestek nem ismernek fel, így újra elkaphatjuk a betegséget. Ebben az esetben az új változat elleni védőoltást mindenkinek érdemes beadatni.
immunrendszer, antitest, szerológia, tesztelés, fertőzés, fertőző, fertőzött, kutatás, védőoltás, vakcina, teszt
Koronavírusos betegekben gyakori a szaglóérzék csökkenése vagy
elvesztése. Az embereket megbetegítő más koronavírusok egy része náthaszerű tüneteket okoz, és aki volt már náthás tudja, hogy ilyenkor az ember rosszul érzi a szagokat és ízeket. Vagyis ez nem annyira váratlan. A szaglás és ízérzékelés kiesése a betegek egy részénél egészen meglepő mértéket ölthet.
Az, hogy romlott a szaglásod, nem jelenti azt, hogy az új koronavírus járványt kaptad el. Az is lehet, hogy egyszerűen náthás vagy. És az, hogy
tökéletesen érzel minden szagot és ízt, nem jelenti azt, hogy nem vagy
fertőzött, hiszen a tünetek nem mindenkinél alakulnak ki.
Ezért nem lehet az otthon található dolgok szagolgatásán alapuló egyszerű és
olcsó tesztet kitalálni a koronavírusra.
tünet, tünetek, otthon, fertőzés, fertőzött, orvos, teszt, tesztelés, elkaptam, szaglás
Nagyon nehéz megmondani, hogy mennyi a tényleges vírusmennyiség, ami a pácienseket éri (azaz, hány vírus jut beléd, amikor leprüszköl egy fertőzött). A tesztek elvégzésére általában csak napokkal később kerül sor, és nem tudjuk, hogy az egyes emberekben a fertőzéstől kezdve a betegség kialakulásáig egyforma sebességgel szaporodnak-e a vírusok.
Ilyen információhoz csak állatmodellek segítségével juthatunk. Egereknél influenza esetén súlyosabb betegség alakult ki amikor nagyobb mennyiségű vírussal fertőzték őket. Az új koronavírus esetén egyelőre csak a tesztelt pozitív mintákban mért mennyiségről van adatunk. Ezek az eredmények is ellentmondásosak és függhetnek a mintavétel sikerességétől is.
Nanchangi (Kína) kutatók 76 beteget vizsgálva azt találták, hogy az orrból vett mintákban található vírusok száma összefüggést mutat a betegség súlyosságával. Vagyis ez azt jelentené, hogy minél több vírust tudunk kimutatni az orrban/garatban, annál rosszabb a betegség várható lefolyása. Ez az eredmény egybecsengene több vírus esetén leírtakkal is, ugyanezt megfigyelték például
influenza vagy a rokon
SARS-CoV1 esetén is.
Ugyanakkor más kutatók pont ennek az ellenkezőjét találták. Például egy Lombardiában (Olaszországban) végzett kutatás szerint a betegséget mutató és nem mutató fertőzött emberek orrváladékában lévő vírusok mennyisége nem különbözött.
Az olaszokon kívül egy másik kínai kutatás is azt mutatta ki, hogy nem lesz betegebb az, akinek több vírust lehet az orrában kimutatni. Ezek az eredmények azonban nem mondják meg, hogy eredetileg hány vírus fertőzte meg a beteget!
Összességében egyelőre nem tudjuk, hogyan függ össze a szervezetbe jutó vírusok száma és a betegség súlyossága, ehhez még további állatkísérletek szükségesek. Az egészen biztos, hogy a betegség
gyorsan terjed és - ahogy a fentebbi eredmények is mutatják - a tünetmentesek is terjeszthetik a vírust, ezért a legjobb, ha teljesen elkerüljük a találkozást a vírussal!
teszt, tesztelés, kutatás, beteg, betegség
Ha szerinted megfertőződtél, maradj otthon.
Az átlagember kevés másik átlagembert fog megfertőzni, ha megbetegszik, ahhoz képest, hogy mennyit képes megfertőzni az, akinek az a munkája, hogy emberekkel találkozzon. Például egy orvos, bolti eladó vagy sofőr.
Egy fertőzött orvossal nem csak az a baj, hogy ha komolyan megbetegszik a koronavírustól, akkor nem lesz, aki téged meggyógyítson, hanem az is, hogy amíg kiderül, hogy fertőzött, végig tudja fertőzni az összes páciensét, a többi orvost, a nővéreket, a kórház takarítóit, és mindenkit, akire ránézett reggel a metrón.
Ha tudjuk, hogy az orvos/bolti eladó/villamosvezető/taxis fertőzött, akkor elkülöníthetjük házi karanténban, ami ez esetben a környezetét védi. Ha nem tudjuk egy orvosról, hogy fertőzött, akkor végigfertőz naponta több tucat embert, mielőtt túl beteg lesz, hogy a munkáját végezze.
Ahhoz, hogy tudjuk, fertőzött-e egy orvos, mindegyiket tesztelni kéne pár naponta. Ehhez sok teszt kell. Ezért is fontos, hogy ha te úgy érzed, hogy képes vagy együtt élni a bizonytalansággal, hogy tényleg elkaptad-e a koronavírust a prüszkölő szomszédodtól vagy csak azért köhögsz, mert túl sokat szellőztettél a hidegben, akkor inkább ne ragaszkodj a teszthez.
teszt, PCR, tesztelés, orvos, terjedés, járvány, kutatás, elkaptam, kórház
A PCR teszt során orrból vagy garatból vesznek mintát: vagy egy hosszú fülpiszkálószerű pálcika vattás végével, vagy pedig egy hajlékonyabb műanyag pálca végén lévő kis műanyag kefével megkapargatják az orrod belsejét, és/vagy a torkod belsejét. Ez elég kellemetlen érzés, mintha az agyadba nyomnák a pálcikát, de ettől ne ijedj meg. Az eszköz végére ragadt váladékból lehet kimutatni a vírusokat. A koronavírus kimutatására használt úgynevezett RT-PCR megmondja, van-e vírus a beteg torkában, és ha igen, akkor mennyi. A vírusból a betegség első napjaiban van az orrunkban és a torkunkban a legtöbb, utána lassan csökkenni kezd a mennyisége.
Ha tudod, hogy tesztelésre kell menned, a tesztelés előtt ne igyál, ne egyél, és ne moss fogat, mert ezzel lemoshatod a vírusokat és nem lesz mit kimutatni.
A PCR teszt arra jó, hogy megmondjuk a mintavétel időpontjában meg vagyunk-e fertőződve: termelődik-e a légutakban vírus, és ha igen, mennyire sok?
A szerológiai teszthez vért vesznek. (A szerológia a testnedvekkel foglalkozó tudományág, a vér vizsgálata is ebbe tartozik, így minden vámpír szerológus akar lenni). A szerológia nem a vírust magát mutatja ki, hanem a testünk által a vírusok ellen termelt anyagokat, az úgynevezett antitesteket. Az antitesteket az immunrendszerünk gyártja minden a test számára idegen anyag ellen.A tünetek megjelenésétől az első pozitív szerológiai tesztig 2-19 napnak kell eltelnie, vagyis nagyon változó esetről-esetre, mikortól mutatható ki a vérből a fertőzöttség.
Az antitestek egy része a veszély elmúltával még sokáig a vérben marad. Ezt a típust IgG-nek hívjuk. Az IgG segít abban, hogy ha megint találkozunk a vírussal, a testünk hamarabb tudjon reagálni a kórokozóra, és ne betegedjünk meg. A szerológiai teszt tehát akkor pozitív, ha már egyszer elkaptuk a vírust, és a testünk termelt antitesteket. Mivel az IgG antitestek megmaradnak, a szerológiai teszt akkor is pozitív, ha már nem vagyunk betegek és fertőzőek. Ha a vérben már csak az IgG-típusú antitestek vannak ott, az azt jelenti, hogy a fertőzés már régen lezajlott nálunk, de az immunrendszerünk emlékezik, és megvéd.
A PCR tesztet tehát arra lehet használni, hogy az ebben a pillanatban beteg, vagy tünetmentes de fertőző embereket kiszűrjük. A szerológiai teszttel pedig azokat tudjuk azonosítani, akik már találkoztak a koronavírussal - és azokat is, akik már rég felgyógyultak, és védettek.
teszt, tesztelés, PCR, kutatás, orvos, szerológia, elkaptam
Nagy valószínűséggel igen, de nem feltétlenül! Minden típusú tesztnek van bizonyos hibarátája, amivel hamisan negatív eredményt produkálhat. A koronavírus kimutatására használt PCR vizsgálat nagyon érzékeny, de azért nagyon ritkán előfordulhat, hogy nem mutatja ki a vírust. Klinikai tesztek során, ahol a gyógyszerek hatásának vizsgálatára naponta követték a betegek garatváladékában a vírus mennyiségét, ritkán előfordult, hogy egy koronavírusos beteg mintájában a teszt már nem mutatott ki vírust, de aztán két nappal később igen. Ennek oka lehet az, hogy a termelődő vírusok mennyisége hullámzó, vagy az is, hogy aznap amikor negatív lett a beteg, nem sikerült jól a mintavétel. Semmilyen teszt nem csalhatatlan, bármilyen érzékeny és precíz is.
Ezért a betegeket általában többször is tesztelik bizonyos időközönként, hogy az ilyen úgynevezett fals negatív eredményt kizárhassák.
Bizonyos esetekben az orvos kérheti úgynevezett szerológiai teszt elvégzését is. Ehhez vért vesznek, amiből kimutatják, hogy a beteg szervezetében jelen vannak-e az immunrendszer által a vírus ellen termelt antitestek.
Ha a szerológiai teszt pozitív, az azt jelenti hogy a beteg immunrendszere felismeri a vírust: vagy azért, mert a beteg éppen fertőzött, vagy azért, mert már kigyógyult a fertőzésből, de az immunrendszer “emlékezik”.
A pozitív szerológiai teszt megerősítheti a PCR teszt eredményét.
A negatív szerológiai teszt vagy azt jelenti, hogy a beteg nem koronavírusos, és nem is volt soha, vagy azt, hogy a vírus már jelen van a szervezetében, de az immunrendszerének még nem volt elég ideje reagálni. Ehhez a tünetek megjelenése után 2-19 nap szükséges.
Ezért a negatív teszt semmiképpen nem jelenti azt, hogy mostmár bátran nyalogathatod a kilincset és nem kell többé kezet mosnod meg zsebkendőbe tüsszented.
A vírust a teszt után is elkaphatod: aki ma negatív volt koronavírusra, az holnap pozitív lehet, és semmilyen negatív teszteredmény nem jelenti azt, hogy többé nem szükséges betartani az óvintézkedéseket.
fertőzött, beteg, betegség, teszt, PCR, elkaptam, szerológia
A tesztek sem tévedhetetlenek. Ez igaz a PCR-re, a szerológiai tesztekre és gyorstesztekre is. Megeshet, hogy egy teszt azt mondja, fertőzött vagy, pedig nem is. Ezt fals pozitívnak hívják. És megeshet az is, hogy a teszt szerint nem vagy fertőzött, pedig de. Ezt fals negatívnak hívják. Egyikféle hibát sem szeretjük. A fals pozitív eredmény miatt feleslegesen stresszel az egészséges ember, és mindenki, aki közeli kapcsolatba került vele a teszt előtti hetekben. A fals negatívnál nem vesszük észre, hogy valaki beteg, ezért előfordulhat, hogy nem a megfelelő kezelést kapja, illetve nem értesítik a vele kapcsolatban állókat sem, pedig ilyenkor nálunk is felmerül a fertőzés gyanúja.
Persze az a legjobb, ha egyik hibát sem követi el a tesztünk, ezért a tesztek gyártói próbálják mind a kettőt kiküszöbölni. De sajnos van egyfajta csereviszony a két hiba között: ha javítok az egyiken, romlik a másik, és fordítva.
A komoly betegséget kimutató teszteknél az a nagyobb hiba, ha nem találok meg egy beteget, aki ellátás hiányában meghal. Az ilyen teszteket úgy tervezik meg, hogy nehogy fals negatívot adjanak. Ettől viszont több lesz a fals pozitív, azaz több olyan páciensem lesz, aki bár egészséges, a teszt betegnek mutatja. Végső soron ez a kisebbik baj, mert minden beteget megtalál a tesztem, csak közben néhány egészségesre is azt mondja, hogy beteg: ez okoz egy-két kellemetlen napot az illetőnek meg az orvosának.
Egy tesztet akkor hívunk pontosnak, ha nem követi el egyik hibát sem, azaz nem hoz sem fals pozitív, sem fals negatív eredményt. Persze olyan teszt, ami soha nem téved, csak a mesékben van. A pontosságot számokkal is ki lehet fejezni: a pontosság a hibás tesztek (tehát fals negatív és fals pozitív tesztek együtt) aránya az összes elvégzett teszthez képest. Ha szereted a képleteket, akkor parancsolj: pontosság = hibás tesztek száma / összes teszt.
Ha nem szereted a képleteket, akkor az előbbi rész dekódolása így hangzik: a pontosság az, hogy a tesztek hány százaléka tévedett. Például, ha elvégeztem száz koronavírus tesztet és abból volt egy fals pozitívom (tehát ott volt egy egészséges, vidám emberünk, aki az elmúlt két évet egy barlangban töltötte teljesen egyedül, és mi lemásztunk hozzá tesztelni - nyilván nem volt vírusos, de a teszt mégis azt mondja), és volt öt fals negatívom (mondjuk egy idősek otthonába látogattam el, és ott fertőzött betegektől vettem mintát, de a teszt mégsem mutatja ki náluk a koronavírust), akkor a száz tesztből összesen hat adott hibás eredményt. A pontosság tehát 6/100, azaz 6%. Egy 20%-os pontosságú tesztnél száz elvégzett tesztből húsz hibás eredményt ad, azaz minden ötödik teszt téved, és ez nem túl jó arány.
Mivel gyakran nem mindegy, hogy a tesztünk a fals pozitív vagy a fals negatív típusú tévedésre hajlamosabb, a pontosságon kívül két fontos mérőszámot szoktak még megadni: a szenzitivitást és a specifitást. A szenzitivitás azt mutatja meg, hogy a teszt a ténylegesen pozitív emberek közül mennyit tud megtalálni (hány fals negatív lesz, akik még szórják a vírust, de a tesztünk ezt nem “veszi észre”). Amikor egy járvány terjedését próbáljuk kordában tartani, a fals negatívak (kicsi szenzitivitás) elég nagy gondot jelentenek.
A specifitás annak az aránya, hogy az egészséges leteszteltek közül hányan kapnak tévesen fals pozitív eredményt (vagyis hogy mekkora annak az esélye, hogy makkegészséges, vírusmentes emberként mégis fertőzöttet jelez a tesztem). Érthető módon ez a hiba az érintettek számára nagyon kellemetlen.
A tesztek pontosságáról, meg annak hiányáról sok hírt lehet olvasni mostanában. Ezek főként a szerológiai tesztekről, és azon belül is a gyorsteszekről szólnak. Fontos kiemelni, hogy a tesztek sokfélék - a PCR és a szerológia alapvetően mást, és máskor mutat ki. Attól hogy egy adott gyártó bizonyos tesztje nem teljesít túl jól, az nem jelenti azt, hogy minden szerológiai teszt csak papírnehezéknek jó. Ha többet szeretnél olvasni pontosság témában, itt találsz egy klassz összefoglalót.
PCR, teszt, szerológiai teszt, gyorsteszt, statisztika tanóra, szerológia, kutatás
Itthon többféle gyorsteszt van forgalomban, ezek közül a legtöbbet az Anhui és a Clungene nevűekről hallani. Mind a kettő kínai gyártmány. Mind a kettő kicsi műanyag dobozkának néz ki, amin két kis ablakocska van. Az egyik ablakocskába vért kell cseppenteni, a másik ablakocskában elszíneződő csíkok mutatják, hogy valaki fertőzött-e vagy sem. Mind a két teszt a vérben található antitesteket tudja kimutatni, azaz arra jó, hogy megmondja, harcol(t)-e már az immunrendszered a koronavírus ellen. Mivel egy kis időbe telik, ameddig az immunrendszered ezeket az antitesteket megtermeli, ez a teszt nem mutatja ki a fertőzést a vírus elkapása után közvetlenül, csak néhány nappal később.
Több cikk is megjelent arról, hogy ezek a tesztek nem megbízhatóak.
A SOTE kutatói megvizsgálták, hogy náluk hogyan teljesített ez a két teszt. Ehhez a laboratóriumukba beérkező mintákat használták.
Itthon általában PCR tesztet használnak a vírus kimutatására amiről itt olvashatsz többet.
A kutatók néhány emberen nem csak a PCR tesztet végezték el, hanem a két kínai gyorsteszt valamelyikét is. Ezután megnézték, hogy a PCR által koronavírusosnak illetve egészségesnek mondott emberekről mit mond a gyorsteszt. Ebből kiszámolták, hogy mennyire megbízható a teszt.
Egy teszt megbízhatóságát többféleképpen lehet mérni, amiről itt írtunk. Az Anhui gyorstesztre azt találták, hogy ha valaki a PCR szerint fertőzött, akkor 33% annak az esélye, hogy az Anhui gyorsteszt is fertőzöttnek fogja gondolni. 67% eséllyel viszont azt mondja, hogy az illető még nem találkozott a koronavírussal. A Clungene tesztnél is hasonló eredményre jutottak: ha a PCR szerint fertőzött vagy, akkor 35% annak az esélye, hogy a Clungene teszt is ezt mondja neked.
Az Anhui teszt 72%-os eséllyel ért egyet a PCR negatív eredményével, azaz, ha a PCR szerint nem vagy fertőzött, az Anhui teszted 72%-os eséllyel szintén azt fogja mondani, hogy nem vagy az. Ha a PCR teszt szerint nem vagy fertőzött, akkor a Clungene teszted 84%-os eséllyel szintén azt fogja mondani, hogy még nem találkoztál a koronavírussal.
Az eddigiek alapján azt gondolhatnánk, hogy a két gyorsteszt nem jó nyomozó: a koronavírusosok kétharmadáról nem veszi észre, hogy koronavírusos, így őket nem különítik el, és otthon végigsöpörhet a vírus az egész családon. Ez alapján kimondhatjuk, hogy egyik gyorsteszt sem jó arra, hogy a fertőzött embereket kiszűrjük.
Nem szabad azonban elfelejtkezni arról, hogy a PCR és a szerológiai gyorstesztek mást mérnek. A PCR teszt azt mondja meg, hogy vannak-e vírusok a torkodban, a gyorsteszt azt mondja meg, hogy küzd, vagy küzdött-e valaha az immunrendszered a koronavírus ellen. A PCR akkor jelez pozitívat, ha a mintavétel pillanatában volt koronavírus RNS a torkodban. Ha nincs a torkodban koronavírus RNS, vagy csak nagyon kevés, a PCR nem jelez pozitívat. Amikor meggyógyulsz, tehát már nincs, akkor sem jelez pozitívat.
A szerológiai gyorstesztek viszont akkor pozitívak, ha az immunrendszered már elkezdett antitesteket termelni, és elegendő van a véredben ahhoz, hogy a szerológiai gyorsteszt ingerküszöbét is megüsse. Az antitestek egy része (IgG) sokáig a véredben marad, ezért a szerológiai teszt akkor is pozitív lesz, ha már felgyógyultál a koronavírusból. Ha lenne védőoltás, a beoltott emberek is pozitívak lennének. Amikor az ember megbetegszik, napokig (2-19) nincs elég antitest a vérben ahhoz, hogy a teszt kimutassa, pedig a vírus már javában szaporodik a tüdőben.
Közvetlenül a fertőzés után tehát a PCR pozitív tesztet ad, de a szerológiai gyorstesztek egy darabig még negatív eredményt adnak. Ezt az időszakot szerológiai ablaknak hívjuk.
Ha a PCR-re alapozva szeretnénk vizsgálni a szerológiai gyorstesztek hatásosságát, akkor a betegeknél a tünetek jelentkezésekor először egy PCR tesztet, majd pár héttel később egy szerológiai gyorstesztet kellene csinálni, és a kettő eredményét összevetni. Sajnos a helyzet nem olyan, hogy ez kivitelezhető legyen, és a fent leírt kutatásban sem így történt. Volt, akit ugyanaznap teszteltek le PCR-rel és gyorsteszttel, volt akinek előbb gyorsteszttel és három nap múlva PCR-rel, és volt, akit előbb PCR-rel, és másnap gyorsteszttel. Azaz, megeshet, hogy az adatok egy része olyan “hibával” terhelt, hogy a gyorstesztet vagy a PCR-t nem akkor csinálták meg, amikor az ki tudná mutatni a fertőzést. Ez azt jelenti, hogy a fenti kutatásból nem tudjuk azt megállapítani, hogy az Anhui és Clungene tesztek a koronavírus elleni antitestek kimutatásában mennyire jók. Annyi viszont biztos, hogy a PCR-t sajnos nem helyettesítik.
A vizsgálat fő tanulsága az, hogy a PCR tesztelést nem lehet kiváltani az olcsóbb, akár otthon kivitelezhető gyorstesztekkel.
PCR, teszt, szerológiai teszt, gyorsteszt, szerológia, kutatás, immunológia
A kutatások alapján átlagosan 17-24 napig volt kimutatható a vírus az orr- és torokmintákban, de a pontos időtartam a különböző betegek esetében nagyon változó volt: volt akinek csak 8, míg másnak 37 napig volt vírus RNS a mintáiban. Ehhez hozzá kell tenni, hogy vírustermelés a betegség kezdetén a legintenzívebb, és utána folyamatosan csökken.
Ahhoz, hogy valakiről biztosan kijelenthessük hogy már nem terjeszti a vírust, két egymást követő negatív PCR tesztre van szükség. A PCR a vírus RNS-ét érzékeli: ha a vizsgálat nem talál vírus RNS-t, akkor a mintában nincsenek vírusok. Két tesztre azért van szükség, mert a mintavétel nem mindig egyformán sikeres (és a vírus mennyisége a váladékban is kicsit hullámzó lehet), és nem szeretnénk tévedésből gyógyultnak minősíteni valakit, aki még vírusokat üríthet.
teszt, fertőzés, fertőző, beteg, betegség, család, otthon, micsináljak, praktikus tanács, PCR, tesztelés, kutatás, tünetek, elkaptam, háziorvos
Várandósság esetén mindig érdemes fokozottan betartani a fertőzés megelőzésére irányuló óvintézkedéseket, és nem csupán a koronavírus járvány miatt.
A kisbabák és várandósok körében koronavírus fertőzésről jelenleg nagyon kevés tapasztalatunk van. Ezek azt mutatják, hogy a korábbi SARS és MERS járványokhoz képest a terheseket kevésbé értinti súlyosan a vírus - abban a néhány esetben amit leírtak, a vírus nem okozott vetélést, az anyák és a babák is mind életben maradtak. Ezek mind olyan esetek voltak, ahol a kismamánál a fertőzés viszonylag enyhe lefolyású volt - ha valamiért mégis komolyabb szövődmények jelentkeznek, az nyilván negatívan befolyásolja az anya és a magzat túlélését is.
A legtöbb tanulmány egyetért abban, hogy a vírus a méhlepényen nem jut át. A szülés után a méhlepényből, köldökzsinórból vett mintákban a PCR teszt nem mutatott ki vírust, tehát a magzat nem tudja elkapni azt a méhen belül.
csecsemő, gyerek, terhesség, kismama, fertőzés, micsináljak, praktikus tanács, család, hozzátartozó, pcr, teszt, anya