Megnézessem, hogy vannak-e antitestjeim?
Megosztás:Ha beoltottak, vagy átestél a fertőzésen, és kíváncsi vagy rá, hogy termel-e a szervezeted koronavírus elleni antitesteket, ezt úgynevezett szerológiai tesztekkel lehet kideríteni.
Milyen tesztet csináltassak?
A szerológiai teszteknek több típusa van, a működésükről bővebben itt olvashatsz. Magyarországon az ujjbegy megszúrásából származó csepp vérből mérő gyorstesztek és a vénás vérvételt igénylő, lassabb, de pontosabb eredményt adó labortesztek is elérhetőek, de ha el akarod végeztetni valamelyiket, akkor a vizsgálatot neked kell kifizetni.
A koronavírusban sokféle fehérje található, ezért ha átestél a fertőzésen, vagy teljes inaktivált vírust tartalmazó (Sinopharm) oltást kaptál, akkor az immunrendszered sokféle különböző fehérjére reagálhat. Ha olyan védőoltást kaptál, ami nem tartalmaz teljes elölt koronavírust, hanem kifejezetten a tüskefehérje (spike fehérje) ellen indítja be az immunválaszt, akkor a termelt ellenanyagok értelemszerűen csak erre fognak reagálni.
Ez azért lényeges, mert a szerológiai tesztek többféle koronavírus fehérje ellen is vizsgálhatják az immunválaszt. Ha olyan oltást kaptál, ami a tüskefehérje ellen vált ki immunreakciót (ezek a Pfizer, Moderna, AstraZeneca illetve Szputnyik oltások), akkor olyan szerológiai tesztet érdemes végeztetni, ami a tüskefehérje, vagy annak RDB-nek nevezett része ellen gyártott antitesteket vizsgálja. Ha tévedésből olyan tesztet csináltatsz, ami más koronavírus fehérje elleni antitesteket keres, az nyilván nem találhat semmit akkor sem, ha a szervezeted rengeteg ellenanyagot termel az oltás után.
Mikor érdemes?
Ha átestél a betegségen, jobb, ha legalább két hetet vársz a teszteléssel. Ha oltást kaptál, akkor az adott oltás típusától függ, hogy pontosan mikorra ígéri a gyártó a teljes védettség kialakulását (legtöbbször a második adag beadása után 1-2 hét után). Ha oltás után szeretnél antitest tesztet csináltatni, akkor azt azután érdemes megtenni, hogy már elérted ezt. Ez nem jelenti azt, hogy ha a második oltás előtt csináltatsz tesztet, az biztosan nem talál majd antitesteket, hiszen az immunrendszered már javában dolgozik: példaképpen egy viszonylag idős embereken végzett vizsgálat szerint egyetlen adag Pfizer vagy AstraZeneca oltás után öt héttel az oltottak 93 illetve 87%-a termelt antitesteket.
Ha várhatóan már termel a szervezeted ellenanyagot, de még nem fúrja nagyon az oldalad a kíváncsiság, és tudsz tovább várni, érdemes lehet. A leküzdött fertőzés vagy az oltás után a szervezetedben levő ellenanyagok mennyisége idővel csökken: közvetlenül az immunválasz kiváltása után van belőlük a legtöbb. Ez egy természetes folyamat, mert az immunrendszer nem készít feleslegesen rengeteg antitestet egy olyan kórokozó ellen, ami éppen nem jelent fenyegetést. A tapasztalatok szerint az antitestek a legtöbb emberben nagyon sokáig kimutathatóak, de mindenki immunrendszere egyedi: lesznek olyan emberek, akiknek kiemelkedően jó és tartós a védelme, és sajnos olyanok is, akiknek gyengébb.
Az, hogy mondjuk fél éve sok antitestem volt, nem jelenti biztosan azt, hogy ma is ugyanolyan sok van: egy szerológiai teszt azt mondja meg, hogy éppen most mennyi antitest van a szervezetedben, de a jövőbe nem lát, és nem tudja megmondani, hogy meddig marad ez így.
A vírussal szembeni védettségünk körülbelül fél év elteltével már kimutathatóan gyengül, de azért nem tűnik el teljesen.
Mi van, ha nincs antitestem?
Ha a teszt nem talál kimutatható antitestet a véredben az oltás, vagy éppen az átvészelt fertőzés után, az nem jelenti automatikusan azt, hogy biztosan védtelen vagy. Ne feledd, hogy az immunrendszer nem csak ellenanyagokból áll, hiszen az ellenanyagokat is a vírus ellen reagáló immunsejtek termelik. Rajtuk kívül a vírusok elleni küzdelemben más immunsejteknek (T és NK sejteknek) is fontos szerepe van. Ebben a cikkben találtak az átvészelt fertőzés után olyan embereket, akiknek antitestje nem volt kimutatható, de memóriasejtje igen, tehát nem teljesen védtelenek. A koronavírusra reagáló immunsejteket sajnos kicsit bonyolultabb kimutatni, mint az ellenanyagokat, ezért erre nincsen “polcról levehető”, viszonylag olcsó és gyors teszt.
Akkor mi értelme van vizsgálni az antitesteket a vérben?
Azt gondoljuk, hogy az antitestek mennyisége és a vírusellenes védelem között van összefüggés, de nem tudjuk biztosan, hogy mennyire szoros. Ha sok antitest van a véredben, nagy valószínűséggel sok olyan B és T sejted is van, ami “emlékszik” a koronavírusra, és akcióba tud lendülni ellene, ha esetleg megfertőződnél. Azt viszont nem mondhatjuk ki egyértelműen, hogy ha nincs antitest a véredben, akkor biztosan ne lennének bevethető T és B memóriasejtjeid sem.
Akkor miért gond az, ha valakinek az oltás után sem lehet kimutatni antitesteket a vérében?
A legtöbb esetben nem gond. Az, hogy valakinek egyáltalán ne legyenek antitestjei az oltás után, alapvetően ritka.
Ha elolvassuk a Pfizer, a Moderna az AstraZeneca vagy akár a Szputnyik oltás tájékoztatójában, hogy mire valók ezek az oltások, azt találjuk, hogy a koronavírus okozta Covid-19 betegség megelőzésére. De ez a védelem nem feltétlenül kizárólag antitestekkel valósul meg: antitesteket nem is említ a Terápiás javallat c. rész.
Kivételt jelent a Sinopharm oltás, ami a tájékoztatója szerint SARS-CoV-2 elleni antitestek termelésének kiváltására való. Az oltások gyógyszernek minősülnek, és - mivel ez a gyógyszer a javallat szerint erre való - ha valakinek a beoltás után egyáltalán nem termelődnek antitestjei, joga van kifogásolni, ha a termék nem működött. Egyik oltás sem tud 100%-os védelmet nyújtani, és azt sem garantálják, hogy minden beoltott embernek képződik majd antitestje. A Sinopharm oltás után a beoltottak egy kisebb része nem termel kimutatható antitestet. Ők nagyrészt 60 év felettiek, a gyártó pedig nem tesztelte ebben a korcsoportban az oltóanyag hatásosságát, és nem is állította, hogy az oltás ugyanolyan hatékony lesz az ő számukra is.
Minek adassam be az emlékeztető oltást, ha vannak antitestjeim?
Az ellenanyag szintekkel kapcsolatban folyamatos problémát jelent, hogy nem ismert az az alsó küszöbérték, amit ha elér a vérünkben levő ellenanyagok mennyisége, akkor biztosan kijelenthetjük, hogy valaki védett (a súlyos betegségtől, betegségtől vagy tünetmentes betegségtől).
Amíg ez nem ismert, a biztos védettség megállapítására az ellenanyag szint mérés sajnálatos módon nem használható. Szolgálhat motivációként az oltási hajlandóság növelésére (pl. csökkenő tendenciát mutató ellenanyagszint esetén jobban hajlik az ember az ismétlő oltásra), de sajnos a kérdés nem olyan egyszerű, hogy azt mondhassuk, hogy “van ellenanyagom, minek nekem oltás”. A “van”, az nem jelenti biztosan, hogy “elég van”, mert nem tudjuk, mennyi az “elég”.
Címkék: oltás, Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Szputnyik, Sinopharm, védettség, immunválasz, beoltott, védett, antitest, ellenanyag, szerológia, teszt, gyorsteszt, hiányzó ellenanyag, hiányzó antitest
Utolsó módosítás: