Megnézessem, hogy vannak-e antitestjeim?

Megosztás:

Kezdőlap / Védőoltás

Ha beoltottak, vagy átestél a fertőzésen, és kíváncsi vagy rá, hogy termel-e a szervezeted koronavírus elleni antitesteket, ezt úgynevezett szerológiai tesztekkel lehet kideríteni.

Milyen tesztet csináltassak?

A szerológiai teszteknek több típusa van, a működésükről bővebben itt olvashatsz. Magyarországon az ujjbegy megszúrásából származó csepp vérből mérő gyorstesztek és a vénás vérvételt igénylő, lassabb, de pontosabb eredményt adó labortesztek is elérhetőek, de ha el akarod végeztetni valamelyiket, akkor a vizsgálatot neked kell kifizetni.

A koronavírusban sokféle fehérje található, ezért ha átestél a fertőzésen, vagy teljes inaktivált vírust tartalmazó (Sinopharm) oltást kaptál, akkor az immunrendszered sokféle különböző fehérjére reagálhat. Ha olyan védőoltást kaptál, ami nem tartalmaz teljes elölt koronavírust, hanem kifejezetten a tüskefehérje (spike fehérje) ellen indítja be az immunválaszt, akkor a termelt ellenanyagok értelemszerűen szintén csak erre fognak reagálni.

Ez azért lényeges, mert a szerológiai tesztek többféle koronavírus fehérje ellen is vizsgálhatják az immunválaszt. Ha olyan oltást kaptál, ami a tüskefehérje ellen vált ki immunreakciót (ezek a Pfizer, Moderna, AstraZeneca illetve Szputnyik oltások), akkor olyan szerológiai tesztet érdemes végeztetni, ami a tüskefehérje, vagy annak RDB-nek nevezett része ellen gyártott antitesteket vizsgálja. Ha tévedésből olyan tesztet csináltatsz, ami más koronavírus fehérje elleni antitesteket keres, az nyilván nem találhat semmit akkor sem, ha a szervezeted rengeteg ellenanyagot termel az oltás után.

Mikor érdemes?

Ha átestél a betegségen, jobb, ha legalább két hetet vársz a teszteléssel. Ha oltást kaptál, akkor az adott oltás típusától függ, hogy pontosan mikorra ígéri a gyártó a teljes védettség kialakulását (legtöbbször a második adag beadása után 1-2 hét után). Ha oltás után szeretnél antitest tesztet csináltatni, akkor azt azután érdemes megtenni, hogy már elérted ezt. Ez nem jelenti azt, hogy ha a második oltás előtt csináltatsz tesztet, az biztosan nem talál majd antitesteket, hiszen az immunrendszered már javában dolgozik: példaképpen egy viszonylag idős embereken végzett vizsgálat szerint egyetlen adag Pfizer vagy AstraZeneca oltás után öt héttel az oltottak 93 illetve 87%-a termelt antitesteket.

Ha várhatóan már termel a szervezeted ellenanyagot, de még nem fúrja nagyon az oldalad a kíváncsiság, és tudsz tovább várni, érdemes lehet. A leküzdött fertőzés vagy az oltás után a szervezetedben levő ellenanyagok mennyisége idővel lassan csökken: közvetlenül az immunválasz kiváltása után van belőlük a legtöbb. Ez egy természetes folyamat, mert az immunrendszer nem készít feleslegesen rengeteg antitestet egy olyan kórokozó ellen, ami éppen nem jelent fenyegetést. A tapasztalatok szerint az antitestek a legtöbb emberben nagyon sokáig kimutathatóak, de mindenki immunrendszere egyedi: lesznek olyan emberek, akiknek kiemelkedően jó és tartós a védelme, és sajnos olyanok is, akiknek gyengébb. Az, hogy mondjuk fél éve sok antitestem volt, nem jelenti biztosan azt, hogy ma is ugyanolyan sok van: egy szerológiai teszt azt mondja meg, hogy éppen most mennyi antitest van a szervezetedben, de a jövőbe nem lát, és nem tudja megmondani, hogy meddig marad ez így.

Mi van, ha nincs antitestem?

Ha a teszt nem talál kimutatható antitestet a véredben az oltás, vagy éppen az átvészelt fertőzés után, az nem jelenti automatikusan azt, hogy védtelen vagy. Ne feledd, hogy az immunrendszer nem csak ellenanyagokból áll, és a vírusok elleni küzdelemben más immunsejteknek (T és NK sejteknek) is fontos szerepe van. Ezt a típusú immunválaszt azonban valamivel nehezebb kimutatni, ezért erre nem tudsz tesztet csináltatni.

Akkor mi értelme van vizsgálni az antitesteket a vérben?

Azt gondoljuk, hogy az antitestek mennyisége és a vírusellenes védelem között van összefüggés, de nem tudjuk biztosan, hogy mennyire szoros. Ha sok antitest van a véredben, nagy valószínűséggel sok olyan B és T sejted is van, ami “emlékszik” a koronavírusra, és akcióba tud lendülni ellene, ha esetleg megfertőződnél. Azt viszont nem mondhatjuk ki egyértelműen, hogy ha nincs antitest a véredben, akkor biztosan ne lennének bevethető T és B memóriasejtjeid sem.

Akkor miért gond az, ha valakinek az oltás után sem lehet kimutatni antitesteket a vérében?

A legtöbb esetben nem gond. Az, hogy valakinek egyáltalán ne legyenek antitestjei az oltás után, alapvetően ritka.

Ha elolvassuk a Pfizer, a Moderna az AstraZeneca vagy akár a Szputnyik oltás tájékoztatójában, hogy mire valók ezek az oltások, azt találjuk, hogy a koronavírus okozta COVID-19 betegség megelőzésére. De ez a védelem nem feltétlenül antitestekkel valósul meg: antitesteket nem is említ a Terápiás javallat c. rész.

Kivételt jelent a Sinopharm oltás, ami a tájékoztatója szerint SARS-CoV-2 elleni antitestek termelésének kiváltására való. Az oltások gyógyszernek minősülnek, és - mivel ez a gyógyszer a javallat szerint erre való - ha valakinek a beoltás után egyáltalán nem termelődnek antitestjei, joga van kifogásolni, ha a termék nem működött.

Amikor elengedő védőoltás áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy mindenki, aki szeretné, kaphasson, lesz majd lehetőség arra, hogy a két dózis után további ismétlő oltást kaphasson az, aki szeretne. Az emlékeztető oltástól erősebb és tartósabb lesz a kórokozó elleni védelmünk. Ha van elegendő védőoltás, akkor nincs elvi akadálya, hogy valaki idővel akár három, vagy több adagot is kaphasson, ha erre szükség van.

Címkék: oltás, Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Szputnyik, Sinopharm, védettség, immunválasz, beoltott, védett, antitest, ellenanyag, szerológia, teszt, gyorsteszt, hiányzó ellenanyag, hiányzó antitest

Utolsó módosítás: