ellenszer

Mi az a passzív immunizálás?

Fertőződéskor az immunrendszerünk a vírus semlegesítésére ún. antitesteket (ellenanyagokat) termel. Ezek a vérben keringve eljutnak a testünk minden részére, és ott ártalmatlanítják a koronavírust. Vér- vagy plazmaadás segítségével ezeket a koronavírus ellen ható antitesteket ki lehet nyerni a gyógyult betegekből, hogy ezzel más, rosszabb állapotban lévő betegeket kezeljenek.

immunrendszer, gyógyszer, orvos, ellenszer, antitest, biológia tanóra, plazma, vérplazma

Azt hallottam, az védett lehet, aki megkapta a BCG vagy a Pneumococcus (tüdőgyulladás) elleni védőoltást.

Erre nincs bizonyíték, ezek a védőoltások csak az adott baktérium ellen jelentenek biztos védelmet.

A BCG a TBC (tuberkolózis, gümőkór) elleni, a “tüdőgyulladás vakcina” a Pneumococcus elleni védőoltást jelenti. A BCG Magyarországon (1954-től) kötelező védőoltás a csecsemőknek, de idősebb embereknek vagy ha munkavédelmi szempontból szükséges, szokás emlékező oltást is beadatni. A tüdőgyulladás vakcinát idősebb korosztálynak szokták az influenza oltás mellé ajánlani.

Tudósok statisztikai módszerekkel kimutatták, hogy a BCG oltottságnak és a koronavírus halálozásnak az egyes országokban lehet köze egymáshoz. Ezen kívül úgy tűnik, hogy a BCG oltás megelőző oltásként például az influenza oltásra adott immunválaszt hatékonyabbá teszi. Ezért jelenleg több országban is tesztelik, hogy a BCG oltás esetleg felturbózhatja-e a veleszületett immunrendszert, hogy ezzel segítsen a vírus legyőzésében.

Ezzel kapcsolatban azonban még nincs semmilyen klinikai eredmény! Ha ez igaznak is bizonyul, az sem jelenti azt, hogy a betegséget nem kaphatod el: csak a gyorsabb és enyhébb lefolyásban segíthet, de az idősebb, legyengült szervezettel rendelkezőknek vagy egyéb kockázati csoportba tartozóknak nem jelent biztos védelmet. Tehát ha kaptál BCG oltást, az nem jelenti azt, hogy nem kell továbbra is fokozottan kell figyelned, hogy ne kapd el a koronavírust!

Azt is fontos itt megemlíteni, hogy nem tudhatjuk pontosan, a BCG oltás mennyi ideig jelent védelmet számunkra, ez lehet az oltást követően 15, de akár 50 év is!

védőoltás, gyógyszer, ellenszer, tbc, orvos, kutatás, bcg, tbc, oltás, vakcina

Folynak olyan irányú kísérletnek, hogy legyengített vírussal vagy esetleg a vírus egy részével oltsanak be embereket?

Sokféle módon lehet védőoltást készíteni, és a koronavírus esetében a kutatók majdnem minden lehetséges módszer fejlesztésébe bele is vágtak.

Lássuk, milyen vakcinák készülnek, és melyik mit tud!

Minden védőoltás úgy működik, hogy előre bemutatja az immunrendszerünknek, hogy néz ki a kórokozó, így amikor megfertőződünk, és “élesben” találkoznak, a szervezetünk már felkészülten várja, hogy felvehesse a harcot a betolakodóval. Hogyan lehet bemutatni az immunrendszernek a koronavírust?

A legegyszerűbb módszer, hogy veszünk egy adag koronavírust, és azt harcképtelenné tesszük, majd az ártalmatlan vírusokat beadjuk az oltással. Az immunrendszerünk ezeket darabokra szedi, és alaposan felfegyverkezik a koronavírus ellen. Így működnek a legyengített vagy elölt kórokozót tartalmazó vakcinák. A legyengített kórokozóval kapcsolatban az a probléma, hogy nagyon óvatosan kell kiválasztani a törzset, amit az oltáshoz szeretnének használni, és hosszas előkísérletek szükségesek, nehogy véletlenül éppen mi okozzunk betegséget az oltás beadásával. Ugyanezen okból az elölt kórokozót is alaposan tesztelni kell: biztosra kell mennünk, hogy nem okoz bajt.

A vírus veszélyességét teljesen kiküszöböljük, hogyha azt nem is használjuk az oltásban, hanem csak kiválasztunk egy szimpatikus fehérjét ami rajta van, és az immunrendszer válaszát csak ez ellen a fehérje ellen fogjuk kiprovokálni. A koronavírusnál ez az oltás a felszíni kis tüskéjével (ún. spike fehérjével) történik. Ezt az immunrendszer a vírus felszínén hatékonyan felismeri, a vírus pedig nem nagyon tudja mutációval megváltoztatni a spike fehérjét, mert fertőzéskor a sejten való megtapadásához mindenképpen szüksége van rá. A vírus rokonai körében (SARS-CoVI és MERS-CoV) már bizonyítottan müködő vakcinákat hoztak létre ezen az alapon. Végül a SARS-CoVI vakcina klinikai kipróbálása elmaradt a járvány lezajlása és az érdeklődés hiánya miatt.

A spike fehérje egyébként nem az egyetlen lehetséges célpont: az oltások készítői számos fehérjéből válogathatnak a vírus felszínén, és nem is feltétlenül muszáj a teljes fehérjét beoltani - ha előre sejtjük, hogy a fehérje melyik részlete fogja az immunrendszer érdeklődését felkelteni, akkor elég azt a darabkát beadni. Az új koronavírus esetében azért nincsenek még teszteredmények ilyen típusú oltóanyagokkal, mert előbb le kell gyártani a fehérjét és meg kell bizonyosodni róla, hogy felveszi a természetes szerkezetét, ami bizony időbe telik.

De mit tehetünk ha szorít minket az idő? A fehérjék termelését meg lehet spórolni, ha a fehérjét kódoló DNS-sel vagy RNS-sel oltunk. Ezért a fejlesztési versenyben jelentős helyzeti előnnyel indulnak az RNS alapú és DNS alapú vakcinák, ugyanis ezeket sokkal gyorsabban el lehet készíteni.

védőoltás, immunrendszer, gyógyszer, ellenszer, kutatás, vakcina, kutatás

Mikor lesz már ellenszer?

Nehéz megbecsülni, jelenleg gőzerővel folynak a kutatások. Több – már forgalomban kapható – szert tesztelnek. Ezek bevetése lenne a leggyorsabb, hiszen a meglevő gyógyszert csak „le kell venni a polcról”.

A rengeteg tesztelés alatt álló gyógyszer közül az ígéretesebb jelölteket ismertetjük:

  • Kevzara nevű, reumás arthritisre fejlesztett gyulladáscsökkentő kezelés
  • HIV elleni antivirális szerek, például ilyen a Kaletra, ami lopinavir és ritonavir kombinációját tartalmazza. Erről sajnos klinikai kipróbáláskor kiderült hogy nem segít a koronavírusos betegeken.
  • a maláriagyógyszer hidroxiklorokin,
  • a szélesspektrumú antivirális szer remdesivir
  • ivermectin, ami még nincs klinikai tesztelés alatt, de sejteken kipróbálva gátolta a vírus szaporodását

A kísérletek eredménye néhány hét múlva várható.

Elkezdődött a védőoltások tesztelése is: nemrég beadták az első adag oltásokat Amerikában. Németországban a CureVac fejleszt egy vakcinát, melyet szeretnének még ősz előtt bevetni, ha a klinikai tesztek jól sikerülnek.

A védőoltások mellett bevethető az úgynevezett passzív immunizálás is. Ilyenkor a már gyógyult fertőzöttek véréből, plazmájából nyerik ki az immunrendszerük koronavírus elleni antitestjeit, és a betegeket ezzel kezelik. A passzív immunizálás hatékonysága a koronavírus esetében még nem ismert, de más fertőzések ellen is használják, és nagyon jól működik. A hátránya, hogy a gyógyult plazmát meg is kell szerezni hozzá.

Magyarországon egy - a fertőzés folyamatát megnehezítő - a vírus sejtbe jutási pontját jelentő ACE2 enzimen alapuló gyógyszert fejlesztenek, ennek tesztje leghamarabb 18 hónap múlva indulhat el.

gyógyszer, ellenszer, védőoltás, kutatás, oltás, vakcina, immunrendszer, plazma, vérplazma, biológia tanóra

Ha elkapom a vírust, elkaphatom megint, vagy védett leszek ellene? Ha igen, meddig?

Egyelőre nem tudjuk. Beszámoltak néhány olyan esetről, hogy valaki újra fertőződhetett a vírussal, de ezeket még alaposan ki kell vizsgálni. Kínai kutatók makákókat fertőztek a vírussal, amelyek aztán betegek is lettek. Később ki tudták mutatni, hogy az immunrendszerük a vírus ellen antitesteket termelt. Ha megpróbálták újrafertőzni őket, nem sikerült, ami arra utal, hogy hatékony immunválasz alakul ki a fertőzésre, így nagy valószínűséggel rövidtávon nem lehet a vírust újra elkapni.

Egyelőre nem tudjuk, hogy ennél a vírusnál milyen hosszan tart a védettség a fertőződés után. Sajnos úgy tűnik, a vírus rokonai esetén - melyek az egyszerű megfázásos esetek egy részét okozzák - nem alakul ki hosszútávú immunmemória, így ezek a megfázásos betegségek minden évben újra és újra fertőznek a világban. Az új koronavírussal szintén rokon SARS-CoV I esetében a fertőzés után még 2 évig tudták kimutatni az antitesteket, de a harmadik évtől a vírussal újra találkozva ismét megfertőződhetnek a gyógyultak.

Ezek arra utalnak, hogy bármi is lesz a fertőzés utáni védettség pontos időtartama az új vírusnál, az valószínűleg nem fog az egész életünkre kitartani.

immunrendszer, antitest, fertőzés, fertőzött, beteg, betegség, védettség, gyógyszer, ellenszer, kutatás

Milyen gyógyszert kapok, ha kórházba kerülök a koronavírus miatt?

Magát a vírusfertőzést megszüntető úgynevezett oki kezelés egyelőre nincs, de a vírus ellen ható kísérleti kezelések léteznek. Bizonyos vírusellenes és malária ellenes gyógyszerekkel vannak biztató eredmények, de ezek még nem bevett eljárások.

A kezelés tehát a legtöbb esetben szupportív, azaz támogató jellegű: a beteg oxigént kap, nagyon magas láz esetén lázcsillapítókat. A bakteriális felülfertőződés elkerülésére az orvos szükségesnek tarthatja antibiotikumok adását is.

A beteg életfunkcióit folyamatosan figyelik, hogy idejében észrevegyék, ha esetleg romlik az állapota. Súlyos esetben szükségessé válhat a gépi lélegeztetés, illetve az intenzív terápia teljes eszköztára, melynek célja az életfunkciók fenntartása addig, amíg a szervezet a spontán gyógyulás útjára lép.

fertőzés, család, beteg, kórház, orvos, gyógyszer, ellenszer

Hozzáértő kutató/orvos vagyok, hol találok magyar nyelvű szakirodalmat a koronavírusról?

Az 1001 orvos szakfordító önkéntes csapata folyamatosan fordítja magyarra a legfrissebb idegennyelvű szakmai és ismeretterjesztő publikációkat, amit az alábbi honlapon érsz el. Ha éppen ráérsz és beszélsz nyelveket, te is csatlakozhatsz hozzájuk. Bárhonnan is informálódsz, felelősen gondolkodó kutatóként vagy orvosként tudod, hogy kritikusnak kell lenned. Ennek megfelelően járj el akkor is, mikor friss publikációt olvasol a koronavírusról.

kutatás, orvos, gyógymód, gyógyszer, ellenszer