Folynak olyan irányú kísérletnek, hogy legyengített vírussal vagy esetleg a vírus egy részével oltsanak be embereket?
Megosztás:Sokféle módon lehet védőoltást készíteni, és a koronavírus esetében a kutatók majdnem minden lehetséges módszer fejlesztésébe bele is vágtak.
Lássuk, milyen vakcinák készülnek, és melyik mit tud!
Minden védőoltás úgy működik, hogy előre bemutatja az immunrendszerünknek, hogy néz ki a kórokozó, így amikor megfertőződünk, és “élesben” találkoznak, a szervezetünk már felkészülten várja, hogy felvehesse a harcot a betolakodóval. Hogyan lehet bemutatni az immunrendszernek a koronavírust?
A legegyszerűbb módszer, hogy veszünk egy adag koronavírust, és azt harcképtelenné tesszük, majd az ártalmatlan vírusokat beadjuk az oltással. Az immunrendszerünk ezeket darabokra szedi, és alaposan felfegyverkezik a koronavírus ellen. Így működnek a legyengített vagy elölt kórokozót tartalmazó vakcinák. A legyengített kórokozóval kapcsolatban az a probléma, hogy nagyon óvatosan kell kiválasztani a törzset, amit az oltáshoz szeretnének használni, és hosszas előkísérletek szükségesek, nehogy véletlenül éppen mi okozzunk betegséget az oltás beadásával. Ugyanezen okból az elölt kórokozót tartalmazó is alaposan tesztelni kell: biztosra kell mennünk, hogy nem okoz bajt.
A vírus veszélyességét teljesen kiküszöböljük, hogyha azt nem is használjuk az oltásban, hanem csak kiválasztunk egy szimpatikus fehérjét ami rajta van, és az immunrendszer válaszát csak ez ellen a fehérje ellen fogjuk kiprovokálni. A koronavírusnál ez az oltás a felszíni kis tüskéjével (ún. spike fehérjével) történik. Ezt az immunrendszer a vírus felszínén hatékonyan felismeri, a vírus pedig nem tudja teljesen mutációval megváltoztatni a spike fehérjét, mert fertőzéskor a sejten való megtapadásához mindenképpen szüksége van rá. A vírus rokonai körében (SARS-CoVI és MERS-CoV) már bizonyítottan müködő vakcinákat hoztak létre ezen az alapon. Végül a SARS-CoVI vakcina klinikai kipróbálása elmaradt a járvány lezajlása és az érdeklődés hiánya miatt.
A spike fehérje egyébként nem az egyetlen lehetséges célpont: az oltások készítői számos fehérjéből válogathatnak a vírus felszínén, és nem is muszáj a teljes fehérjét beoltani - ha előre sejtjük, hogy a fehérje melyik részlete fogja az immunrendszer érdeklődését felkelteni, akkor elég azt a darabkát beadni. Teljes koronavírus tüskefehérjéket tartalmazó részecskék vannak például a Novavax oltásában.
De mit tehetünk ha szorít minket az idő? A fehérjék termelését meg lehet spórolni, ha a fehérjét kódoló DNS-sel vagy RNS-sel oltunk. Ezért a fejlesztési versenyben jelentős helyzeti előnnyel indulnak az RNS alapú oltások (ilyen Pfizer(BioNTech), a CureVac és a Moderna vakcinája) és DNS alapú vakcinák, ugyanis ezeket sokkal gyorsabban el lehet készíteni.
Címkék: védőoltás, immunrendszer, gyógyszer, ellenszer, oltás, vakcina, kutatás, tüskefehérje, spike fehérje
Utolsó módosítás: