gyógyszer

Mikor lesz már ellenszer?

Két fő kérdés van, ami izgalomban tart mindenkit: az egyik, hogy mikor lesz oltás, ami megvéd minket a vírustól (ezekről itt olvashatsz), a másik pedig, hogy mikor lesz kezelés, amivel a súlyosabb eseteket meggyógyíthatjuk.

A koronavírus ellen sokféle – már forgalomban kapható – hatóanyagot tesztelnek. Ezek bevetése a leggyorsabb, hiszen a meglevő gyógyszert csak „le kell venni a polcról”. A sokféle molekula között egyre nehezebb kiigazodni, mert kipróbálásra váró hatóanyagból nincs hiány, és a kísérletek eredményei sokszor ellentmondanak egymásnak. Hogy lehet ez? Ráadásul minden hónapban jön egy hír, hogy bevált egy újabb kísérleti szer – akkor miért nincs még mindig gyógymód?

A látszólagos káosz oka az, hogy a klinikai kísérletek sajnos bonyolultak. Nem véletlenül piszmognak a kutatók egy-egy gyógyszerrel ennyit. Ha két kutatás eredménye ellentmond egymásnak, annak két oka lehet: az egyik az, hogy valójában nem ugyanazt vizsgálták (más dózis, időtartam, másféle hatóanyag, eltérő súlyosságú betegség, vagy más volt a kitűzött cél). A másik ok, hogy az egyik szimplán téved (mert mondjuk rosszul választotta meg a kontroll csoportot amihez viszonyít, vagy hibázott az eredmények elemzésekor), ilyen sajnos előfordul. Ismerve, hogy a tudomány így működik, ne éljük bele magunkat minden ígéretesnek tűnő csodaszerbe amiről hallunk, ha nem akarunk gyakran csalódni. A megbízható az, ami megalapozott és megismételhető. Megalapozott, mert a tudományos közösség véleménye szerint a felhasznált adatok megbízhatóak és a levont következtetés helyes. Még biztosabbak lehetünk benne hogy valami működik, ha egy másik, független kutatócsoport megismétli a vizsgálatot és hasonló eredményre jut.

Idén rengeteg csodaszernek tűnő molekula nevét kellett megtanulnunk, csak hogy aztán nagyjából el is felejtsük a legtöbbet. Lássuk hogy is volt ez!

gyógyszer, ellenszer, védőoltás, kutatás

Akkor most mi is van a klorokinnal?

Mi ez? Egy malária elleni illetve autoimmun betegségek (ezek olyan betegségek, amikor az immunrendszerünk a saját testünk valamelyik részére hiszi azt, hogy ellenség, és immunválaszt indít ellene, pl. SLE (szisztémás lupus erythematosus), reumatoid artritisz (RA) kezelésére használt gyógyszer. Szájon át adható, vagyis ez egy tabletta. A malária ellen azért működik, mert gátolja a parazita bizonyos formáinak szaporodását, az autoimmun betegségek esetében nem igazán tudjuk, hogy hogyan működik, de az biztos hogy hat: a klorokin enyhén elnyomja az immunrendszert, és ebbe a nem kívánt immunműködés is beletartozik. 

Mit csinál? Valamilyen módon gátolja a vírus szaporodását, de nem vagyunk benne biztosak, pontosan hogyan. Az egyik lehetséges mechanizmus, hogy a klorokin növeli az endoszómáknak (a sejt egyik szervecskéjének) pH értékét  - ez akadályozza a vírusfertőzés folyamatát, így védve a sejteket. Emellett felmerült, hogy az új koronavírus a betegek egy részénél az immunrendszer túlzott mértékű aktivációját okozza, és a klorokin elvileg ennek kivédésében is segíthet.

Mennyire jó? Sajnos nem nagyon. A fő gond az, hogy az a dózis, ami a koronavírus ellen hatékony lehet, már a kezelt betegnek is árthat. A nagy dózisban adott klorokin szívproblémákat okozhat, illetve meglévő szívritmus zavarokat súlyosbíthat, ami akár halálos is lehet. Mivel a kezelésre szoruló betegek jelentős része idősebb, és náluk a szívbetegségek eleve gyakoriak, ez nyilvánvalóan problémát jelent.

Konklúzió: olyan klinikai kísérlet, ami egyértelműen és megbízhatóan kimutatta volna, hogy a klorokinnal kezelt koronás betegek hamarabb felépülnek, nincs. Mivel a hatékonysága nem igazolt, a mellékhatásai viszont súlyosak lehetnek, a jelenlegi ajánlás az FDA szerint és nálunk is az, hogy koronavírus fertőzés kezelésére maximum kísérleti jelleggel, kórházban, szoros megfigyelés mellett szabad adni. A klorokinnal kapcsolatos érdeklődés a kezdeti lelkesedés után nagyon visszaesett, és a figyelem inkább a hidroxiklorokinra terelődött.

gyógyszer, ellenszer, kutatás, biológia tanóra

Akkor most mi is van a hidroxiklorokinnal?

Mi ez? A hidroxiklorokin egy klorokinhoz nagyon hasonló molekula, amit hasonló betegségek kezelésére használnak. A különbség az, hogy kisebb dózis is hatékony, ezért elég kisebb mennyiséget a tablettákba tenni belőle.

Mit csinál? A hatásmechanizmus általában véve hasonló, mint a klorokin esetében. A koronavírus ellen in vitro körülmények között (vagyis petricsészében, nem emberben vizsgálva!) hatékony volt, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a betegeken tesztelve is beválik.

Mennyire jó? Ez szintén vita tárgya. Egy francia kutatócsoport nagyon hisz a hidroxiklorokin hatékonyságában, és rengeteg beteget kezeltek vele. A nagy részünknek egy másik gyógyszert is adtak: egy azitromicin nevű antibiotikumot - erről azt feltételezik, hogy fokozza a hidroxiklorokin koronavírus elleni hatását a betegekben. Eredményeikkel két nagy gond van: az első, hogy mindenkit kezeltek, aki koronával jelentkezett náluk a kórházban, és nem volt olyan betegük, akit nem kezeltek volna a gyógyszerrel. Így nem tudjuk összehasonlítani a kezelt betegeket senkivel, és nem tudhatjuk, hogy a hidroxiklorokin valójában mennyit javít a betegek állapotán. Ők azzal érvelnek, hogy vannak irodalmi adatok arról, milyen a betegség lefolyása a nem kezelt betegekben, és ehhez lehet az eredményeiket viszonyítani. Ezzel az a gond, hogy nem biztos, hogy csak a hidroxiklorokin adása vagy nem adása volt a különbség a két összehasonlított betegcsoport között, merthogy aki kórházba kerül, az mindig kapni fog valamilyen kezelést a tüneteinek enyhítésére - az változó lehet, hogy mit - így az összehasonlított betegek nagyon más ellátásban részesülhettek. A másik gond, hogy az eredményeik alapján a hidroxiklorokint több más kórház is kipróbálta a saját koronás betegeinek kezelésére. Ezek a francia, és amerikai eredmények viszont azt mutatták, hogy a kezelés lényegében nem hatott. Hogy pontot tegyenek a vita végére, az NIH klinikai kipróbálást indított a hidroxiklorokin és az azitromicinnal kombinált hidroxiklorokin kezelés hatásosságának felmérésére, amiből az derült ki, hogy az önmagában alkalmazott hidroxiklorokin nem használ. A kombinált kezelés esetében a tesztet kénytelenek voltak leállítani - de nem a mellékhatások miatt, hanem azért, mert a hatóanyag körül olyan sok lett az ellentmondás, hogy a betegek egyszerűen nem kértek belőle.

Konklúzió: A jelenleg rendelkezésünkre álló bizonyítékok nem igazolják a hidroxiklorokin hatásosságát, az viszont biztos, hogy ez a kezelés veszélyes lehet azok számára, akiknek valamilyen ismert, vagy rejtett szívproblémájuk van.

gyógyszer, ellenszer, kutatás, biológia tanóra

Akkor most mi is van a lopinavir/ritonavir kombinációval?

Mi ez? A lopinavir/ritonavir, röviden LPV/r, vagy Kaletra egy eredetileg a HIV fertőzés kezelésére fejlesztett antiretrovirális (azaz retrovírus elleni) gyógyszerkombináció, amit szájon át lehet szedni.

Mit csinál? A lopinavir/ritonavir úgynevezett proteáz gátló. Amikor a vírusok szaporodnak, saját építőköveiket a gazdasejttel termeltetik meg. A vírus fehérjéinek elkészítéséhez a vírus proteáz enzimére is szükség van - ennek a működését gátolja ez a kezelés. Az eredmény az, hogy a termelt vírus fehérjék jó része félkész marad, és az új vírusok összeszerelése emiatt elakad.

Mennyire jó?  Sajnos úgy tűnik nem nagyon. Egy súlyos koronavírusos betegeken végzett klinikai kísérletben 99 beteg kapott LPV/r kezelést, és 100 kontroll beteg kapott ugyanarra a betegségre hasonló ellátást LPV/r kezelés nélkül. A két csoportnál sem a gyógyultak számában, sem a halálozásban nem mutattak ki jelentős különbséget. Ez egyébként egy open-label klinikai teszt volt, vagyis mindenki tudta, milyen kezelést kapnak az egyes betegek, és a kezelést a tünetek jelentkezése után viszonylag későn kezdték meg.

Konklúzió: A lopinavir/ritonavir sajnos nem hatékony a koronavírus fertőzés kezelésére.

gyógyszer, ellenszer, kutatás, biológia tanóra

Akkor most mi is van az Arbidollal?

Mi ez? Az Arbidol vagy leánykori nevén umifenovir egy szélesspektrumú antivirális szer, úgynevezett indol-származék. Ez egy szájon át adható gyógyszer, eredetileg Oroszországban fejlesztették, ott és Kínában használták/használják influenza és egyéb légúti fertőzést okozó vírusok ellen.

Mit csinál? Az Arbidolnak kettős hatásmechanizmust tulajdonítanak: egyrészt köt a lipid membránokhoz, másrészt képes kötni a vírus és a sejt saját fehérjéihez is, melyek a sejten belüli szállítási folyamatokban vesznek részt. Így képes egyrészt gátolni a vírus sejtbe jutását, másrészt a vírus szaporodását, összeszerelődését és szállítását is a sejteken belül.

Mennyire jó? Az egyik vizsgálat során azt találták, hogy LPV/r kezeléssel kombinálva a vírus teszt hamarabb lett negatív mint a csak LPV/r kezelt betegeknél, valamint a CT eredményeik is jobbak voltak. Bár nagy hátránya ennek a vizsgálatnak, hogy csupán 33 beteg adatait tartalmazza. Egy másik esetben is csupán 44 beteget vontak be a kísérletbe, és itt nem találtak szignifikáns javulást a betegek állapotában a kezelések hatására. 

Konklúzió: Úgy tűnik, hogy az Arbidol nem egy csodaszer, mert az eddigi eredmények ellentmondásosak, és egyértelmű jelentős javulást a kezelés hatására nem tapasztaltak. További nagyobb volumenű klinikai vizsgálatok szükségesek, hogy tisztábban lássuk, van-e valamennyi hatása.

gyógyszer, ellenszer, kutatás, biológia tanóra

Akkor most mi is van a favipiravirral?

Mi ez? A favipiravir (vagy Avigan) eredetileg influenzavírus fertőzés kezelésére kifejlesztett szélesspekturmú antivirális (azaz kifejezetten vírus elleni) szer, ami a vírusok RNS polimeráz enzimét gátolja. Szájon át, tabletta formában lehet szedni.

Mit csinál? A favipiravir valószínűleg úgy működik, hogy a vírusok RNS szintézisét zavarja meg, azaz azt akadályozza, hogy a vírus lemásolja magát. Amikor bevesszük, a testünkben átalakul az aktív hatóanyaggá, aminek nagyon jól csengő neve van: T-705 RTP. A vírusok RNS polimeráz nevű enzime (ami a vírus örökítőanyagát sokszorozza a fertőzött sejtekben) ezt a T-705 RTP-t összetéveszti az RNS természetes építőelemeivel, és tévedésből ezeket építi be a láncba. Ez pedig azt okozza, hogy a kész RNS hibás lesz, vagy nem is tud tovább épülni. Mivel a vírus RNS nem tud sokszorozódni, vírusok sem tudnak termelődni.

Mennyire jó? Még vizsgálják, hogy mennyire hatékony a koronavírus kezelésére. A klinikai kísérletekben a favipiravirt más antivirális szerekkel hasonlítják össze. Az egyik ilyen kísérletben azt mutatták ki, hogy a favipiravir kezelés valamivel hatékonyabb a lopinavir/ritonavir kombinációnál: a betegek tüdejének állapota többet javult, és hamarabb eltűnt a szervezetükből a vírus. Ezzel a tanulmánnyal két gond van: az egyik, hogy kevés betegen végezték (35 illetve 45 beteget kezeltek), a másik, hogy ez egy open-label kísérlet volt, vagyis mindenki tudta a kezelés alatt végig, hogy ki milyen gyógyszert kap. Ez azért baj, mert ha az ember nagyon szeretné, hogy egy kezelés hasson, akkor az orvosok és a betegek is sokszor akaratlanul felülbecsülik a kezelés hatékonyságát. Egy másik tanulmány a favipiravir hatékonyságát az arbidolhoz hasonlította. Ez szintén open-label vizsgálat volt, ahol a betegek és orvosok is tisztában voltak vele hogy ki melyik kezelési csoportban van. A favipiravirral kezelt betegek láza és köhögése hamarabb elmúlt, de összevetve, hogy egy hét kezelés után hány beteg lett jobban, azt találták, hogy a kétféle kezelés között nem volt különbség. Érdemes megemlíteni még, hogy várandós vagy szoptató nők magzatkárosító hatása miatt (és mert bekerül az anyatejbe) ezt a gyógyszert nem szedhetik.

Konklúzió: A favipiravir segíthet valamennyit a koronavírusos betegeken, de csodát nem tesz. Ahhoz, hogy megtudjuk mennyire hatékony, több betegen is ki kellene próbálni, lehetőleg “double-blind” vizsgálatban, vagyis úgy, hogy se a betegek, se az eredmények kiértékelését végző orvosok ne tudják, hogy ki milyen kezelést kapott.

gyógyszer, ellenszer, kutatás, biológia tanóra

Akkor most mi is van a remdesivirrel?

Mi ez? A remdesivir egy szélesspekturú antivirális szer, amit infúzió formájában kapnak a betegek. Eredetileg Ebola és Hepatitis C vírus fertőzések kezelésére fejlesztették ki, de ezek ellen a gyógyszer végül nem vált be.

Mit csinál? A kapott gyógyszert a szervezetünk sejtjei alakítják át a vírus ellen hatékony aktív hatóanyaggá. Ez a favipiravirhoz hasonlóan egy nukleotid analóg, vagyis hasonlít a vírus örökítőanyagának éptőköveire. Úgy működik, hogy a vírus RNS-ét sokszorozó enzim az épülő láncba a soron következő nukleotid helyett a gyógyszer molekulát építi be, és emiatt a láncnak vége szakad mielőtt teljesen felépülhetne. Vagyis a gyógyszer akadályozza hogy a vírus sokszorozza magát a betegek sejtjeiben.

Mennyire jó? A remdesivir kezelés kisebb mértékben ugyan, de képes volt gyorsítani a súlyos koronavírusos betegek felépülését. A vizsgálatot nagy számú (521 kontroll és 538 remdesivirt kapó) betegen végezték, és sem a betegek, sem az adatokat elemző orvosok nem tudták, ki milyen kezelésben részesül. Az eredmények azt mutatják, hogy a remdesivirrel kezelt betegek hamarabb felépültek, de a halálozás sajnos a kezelés ellenére is elég magas volt.

Konklúzió: Önmagában adva a remdesivir ugyan nem csodaszer, de kimutatható mértékben képes segíteni a koronavírusos betegeken. Jelenleg számos klinikai teszt vizsgálja hogyan lehetne növelni a hatékonyságát.

gyógyszer, ellenszer, kutatás, biológia tanóra

Akkor most mi is van az ivermectinnel?

Mi ez? Az ivermectin egy parazitaellenes gyógyszer: malária, férgek, tetvek, mindenféle gerinctelen élősködők elpusztítására használják az állatgyógyászatban és emberek esetében is. Tabletták, vagy különböző helyileg alkalmazható krémek, rácsepegtető oldatok formájában lehet kapni.

Mit csinál? Eredetileg parazitafertőzések kezelésére használták (és használják még ma is), mert a gerinctelen állatokban blokkolja az idegrendszer és az izmok kapcsolatát, így a paraziták lebénulnak tőle, az embernek illetve a kezelt háziállatoknak viszont nem lesz baja. A gyógyszer támadási pontját emlősökben a vér-agy gát védi, ezért minket nem károsít. Az ivermectinről idővel kiderült hogy sokféle vírus szaporodását is képes gátolni. Ilyenkor azt akadályozza meg, hogy a vírus fehérjéi bejussanak a fertőzött sejt sejtmagjába.

Mennyire jó? * In vitro*, vagyis petricsészében növesztett sejteken nagyon jól működik, de ez sajnos nem jelent semmilyen garanciát arra, hogy a betegeken is segít. A koronavírus leküzdéséhez viszonylag nagy dózisban kell alkalmazni az ivermectint - 2umol/liter koncentrációnál tapasztalták azt, hogy a vírusszaporodás a felére esett vissza. Vagyis sokkal nagyobb koncentrációban, mint amennyit a parazita fertőzés miatt ivermectinnel kezelt betegek vérében lehet kimutatni. Ez azt jelenti, hogy az a dózis amit a betegeknek komoly mellékhatások nélkül lehet adni, nem biztos hogy elég ahhoz, hogy a vírus szaporodását jelentősen gátolja. Kérdés, hogy szabad-e több ivermectint adni a betegeknek, mert a parazita fertőzések kezelésére használt dózisról tudjuk hogy kevés mellékhatással, biztonságosan lehet adni, de az ennél magasabb dózisokkal már jóval kevesebb a tapasztalat. Néhány kísérleti eredmény már rendelkezésünkre áll, és az eredmények nem rosszak, de az ujjongás ideje még nem jött el. Az alacsony esetszám illetve a megfelelő kontrollcsoport hiánya miatt ezek az eredmények nem elég meggyőzőek.

Konklúzió: Megbízható klinikai teszteredmények az ivermectin koronavírus elleni hatásosságáról még nincsenek, de több kipróbálás van folyamatban. 

gyógyszer, ellenszer, kutatás, biológia tanóra

Akkor most mi is van a plazmával?

Mi ez?  Amikor az immunrendszer a szervezetre veszélyes idegen anyaggal vagy kórokozóval találkozik, akkor azt ellenanyagokkal semlegesíti. Ezeket a vérből ki lehet nyerni, és ezzel az egyik emberben (vagy állatban) kialakult védelmet “át tudjuk ültetni” egy másikba. Így működnek például a kígyómarás esetén beadott ellenszérumok is: ezeket úgy készítik, hogy a kígyóméreggel beoltott állatok véréből kinyerik az antitesteket tartalmazó szérumot, amivel aztán meg lehet menteni az olyan kirándulók életét akik a rövidebbet húzták a mérgeskígyókkal való találkozás során.

Mit csinál? A vírusok ellen alkalmazott passzív immunizálás (vagy más néven kovaleszcens plazma kezelés) nagyon hasonló elven működik. Amikor a koronavírus megfertőz valakit, az immunrendszere ellenanyagokat termel a vírus semlegesítésére. A gyógyultak véréből ezeket az antitesteket ki lehet nyerni, és más, rosszabb állapotban lévő betegeket lehet vele kezelni. Az emberi eredetű antitesteket a szervezetünk sokkal jobban elfogadja, mint az állatok véréből tisztítottakat, ezért előnyösebb ilyet használni ha erre van lehetőség. Az egyik emberből a másikba ilyen módon átvitt védelem nem tartós: néhány hétig marad meg, amíg a kapott antitestek ki nem ürülnek a vérből - ezért hívják “passzívnak” az ilyen típusú immunizálást. De nem kell aggódni, mire ez megtörténik, a passzív immunizálást kapó betegek immunrendszerének lesz ideje rá, hogy saját antitesteket állítson elő a vírus ellen.

Mennyire jó? Sokféle kórokozó ellen használtak már sikeresen hasonló eljárást, így szinte garantált, hogy működni fog, a kérdés csak az, hogy mennyire lesz hatékony? Ez sok mindentől függ, de valószínű, hogy a már nagyon súlyos, életveszélyben lévő betegek állapotán kevesebbet tud majd segíteni: a plazma kezelés a vírusokat semlegesíti: “csak” azt éri el, hogy ne tudjanak több sejtet fertőzni. A szervezet már meglévő károsodását visszafordítani nem tudja, a már elpusztult tüdősejteket nem képes életre kelteni - a szövetek regenerálása már a beteg szervezetének a feladata lesz, és a gyógyulása azon múlik majd, hogy a vírus által legyengített állapotban erre mennyire képes.

Egy kínai tanulmány a plazma kezelés hatékonyságát vizsgálta a koronás betegek kezelésében, erről itt olvasható egy öszefoglaló. Mialatt a vizsgálat zajlott, Kínában sikerült a vírust feltartóztatni, így végül csak 52 beteg került a plazmával kezelt és 51 a csak általános kórházi ellátást kapó betegek csoportjába. A vizsgálat nem volt “double-blind”, és a plazma kezelést viszonylag későn, a tünetek jelentkezése után átlagosan 30 nappal kezdték meg. Mivel a betegeknél nem egyformán súlyos tünetek jelentkeztek, mindkét csoportban megkülönböztették a súlyos és életveszélyes állapotban lévő betegeket. Az eredmények azt mutatták, hogy a súlyos állapotú betegeknél a plazmával kezeltek közül többen épültek fel a betegségből, mint a kezeletlen csoportban. Az életveszélyes állapotú betegek esetében viszont sajnos a plazma kezelés nem segített.

A gyógyult betegek plazmája drága kincs, mert donorok száma korlátozott. Aki enyhe tünetekkel, vagy akár tünet nélkül vészeli át a vírust, jó eséllyel nem is tudja, hogy koronavírusa volt, és alkalmas lehet plazmadonornak, így rá nem számíthatunk. Azok akik komolyan megbetegszenek pedig nem feltétlenül alkalmasak donornak (például a társbetegségeik vagy legyengült állapotuk miatt). Donorként csak azok jönnek szóba, akik bizonyítottan átestek a fertőzésen, van elég antitest a vérükben, és általában jó egészségnek örvendenek - ők pedig egyelőre kevesen vannak.

Konklúzió: A plazmával való kezelés legnagyobb hátránya, hogy ez a gyógyszer csak a gyógyult donorok véréből állítható elő. Ha sok beteget kell kezelni, ehhez rengeteg önkéntesre van szükség, hogy minden beteg gyógyítására jusson plazma.

gyógyszer, ellenszer, kutatás, biológia tanóra

Akkor most mi is van a tocilizumabbal?

Mi ez? A tocilizumab (más néven atlizumab) egy úgynevezett monoklonális antitest típusú gyógyszer, amit infúzióban adnak a betegeknek. A monoklonális elnevezés azt jelenti, hogy a gyógyszerben található minden antitest molekula teljesen egyforma (a plazma esetében ez például nem így van, abban nagyon sokféle, különböző kórokozó ellen ható antitest található). Az antitesteket általában az immunsejtek termelik, de a tocilizumabot nem emberekből nyerik ki, hanem in vitro, steril laboratóriumi körülmények között nevelt sejtek állítják elő az antitestet, és a gyógyszert ebből készítik. 

Mit csinál? Ez az antitest nem a vírus ellen hat, hanem egy IL-6 nevű molekula receptorát ismeri fel. A tocilizumab kezelés a súlyos koronavírus fertőzéses betegekben előforduló citokin vihar gyógyítására szolgál. Ilyenkor a betegek testében hirtelen nagyon sok IL-6 (és más gyulladásos citokin)  termelődik, ami az egész szervezetet súlyosan érinti és akár halálos is lehet. A tocilizumab nem hagyja a sejtekhez kötődni a betegek szervezetében az IL-6-ot, így semlegesíti a káros hatását.

Mennyire jó? Egyelőre még keveset tudunk erről, mert még csak néhány klinikai kísérlet eredménye áll rendelkezésünkre. Ebben a kínai kísérletben csupán 21 súlyos vagy kritikus állapotú beteget kezeltek tocilizumabbal - kezeletlen kontroll csoport a vizsgálatban nem volt. Eredményeik alapján a tocilizumab kezelés hatására a betegek állapota jelentősen javult: egy nap alatt lement a lázuk, az ötödik napra sokat javult a vér oxigén szintje, és végül mind felgyógyultak a betegségből.

Konklúzió: A tocilizumab hatásosságáról akkor tudunk majd biztosat, ha olyan kísérletekben is eredményesnek bizonyul ahol több beteg vesz részt a vizsgálatban, és hasonló ellátásban részesülő kontrollcsoporthoz viszonyítva is egyértelműen hatékonynak tűnik a kezelés.

gyógyszer, ellenszer, kutatás, biológia tanóra

Azt hallottam, az védett lehet, aki megkapta a BCG vagy a Pneumococcus (tüdőgyulladás) elleni védőoltást.

Erre nincs bizonyíték, ezek a védőoltások csak az adott baktérium ellen jelentenek biztos védelmet.

A BCG a TBC (tuberkolózis, gümőkór) elleni, a “tüdőgyulladás vakcina” a Pneumococcus elleni védőoltást jelenti. A BCG Magyarországon (1954-től) kötelező védőoltás a csecsemőknek, de idősebb embereknek vagy ha munkavédelmi szempontból szükséges, szokás emlékező oltást is beadatni. A tüdőgyulladás vakcinát idősebb korosztálynak szokták az influenza oltás mellé ajánlani.

Tudósok statisztikai módszerekkel kimutatták, hogy a BCG oltottságnak és a koronavírus halálozásnak az egyes országokban lehet köze egymáshoz. Ezen kívül úgy tűnik, hogy a BCG oltás megelőző oltásként például az influenza oltásra adott immunválaszt hatékonyabbá teszi. Ezért jelenleg több országban is tesztelik, hogy a BCG oltás esetleg felturbózhatja-e a veleszületett immunrendszert, hogy ezzel segítsen a vírus legyőzésében.

Ezzel kapcsolatban azonban még nincs semmilyen klinikai eredmény! Ha ez igaznak is bizonyul, az sem jelenti azt, hogy a betegséget nem kaphatod el: csak a gyorsabb és enyhébb lefolyásban segíthet, de az idősebb, legyengült szervezettel rendelkezőknek vagy egyéb kockázati csoportba tartozóknak nem jelent biztos védelmet. Tehát ha kaptál BCG oltást, az nem jelenti azt, hogy nem kell továbbra is fokozottan kell figyelned, hogy ne kapd el a koronavírust!

Azt is fontos itt megemlíteni, hogy nem tudhatjuk pontosan, a BCG oltás mennyi ideig jelent védelmet számunkra, ez lehet az oltást követően 15, de akár 50 év is!

védőoltás, gyógyszer, ellenszer, tbc, orvos, kutatás, bcg, tbc, oltás, vakcina

Folynak olyan irányú kísérletnek, hogy legyengített vírussal vagy esetleg a vírus egy részével oltsanak be embereket?

Sokféle módon lehet védőoltást készíteni, és a koronavírus esetében a kutatók majdnem minden lehetséges módszer fejlesztésébe bele is vágtak.

Lássuk, milyen vakcinák készülnek, és melyik mit tud!

Minden védőoltás úgy működik, hogy előre bemutatja az immunrendszerünknek, hogy néz ki a kórokozó, így amikor megfertőződünk, és “élesben” találkoznak, a szervezetünk már felkészülten várja, hogy felvehesse a harcot a betolakodóval. Hogyan lehet bemutatni az immunrendszernek a koronavírust?

A legegyszerűbb módszer, hogy veszünk egy adag koronavírust, és azt harcképtelenné tesszük, majd az ártalmatlan vírusokat beadjuk az oltással. Az immunrendszerünk ezeket darabokra szedi, és alaposan felfegyverkezik a koronavírus ellen. Így működnek a legyengített vagy elölt kórokozót tartalmazó vakcinák. A legyengített kórokozóval kapcsolatban az a probléma, hogy nagyon óvatosan kell kiválasztani a törzset, amit az oltáshoz szeretnének használni, és hosszas előkísérletek szükségesek, nehogy véletlenül éppen mi okozzunk betegséget az oltás beadásával. Ugyanezen okból az elölt kórokozót is alaposan tesztelni kell: biztosra kell mennünk, hogy nem okoz bajt.

A vírus veszélyességét teljesen kiküszöböljük, hogyha azt nem is használjuk az oltásban, hanem csak kiválasztunk egy szimpatikus fehérjét ami rajta van, és az immunrendszer válaszát csak ez ellen a fehérje ellen fogjuk kiprovokálni. A koronavírusnál ez az oltás a felszíni kis tüskéjével (ún. spike fehérjével) történik. Ezt az immunrendszer a vírus felszínén hatékonyan felismeri, a vírus pedig nem nagyon tudja mutációval megváltoztatni a spike fehérjét, mert fertőzéskor a sejten való megtapadásához mindenképpen szüksége van rá. A vírus rokonai körében (SARS-CoVI és MERS-CoV) már bizonyítottan müködő vakcinákat hoztak létre ezen az alapon. Végül a SARS-CoVI vakcina klinikai kipróbálása elmaradt a járvány lezajlása és az érdeklődés hiánya miatt.

A spike fehérje egyébként nem az egyetlen lehetséges célpont: az oltások készítői számos fehérjéből válogathatnak a vírus felszínén, és nem is feltétlenül muszáj a teljes fehérjét beoltani - ha előre sejtjük, hogy a fehérje melyik részlete fogja az immunrendszer érdeklődését felkelteni, akkor elég azt a darabkát beadni. Az új koronavírus esetében azért nincsenek még teszteredmények ilyen típusú oltóanyagokkal, mert előbb le kell gyártani a fehérjét és meg kell bizonyosodni róla, hogy felveszi a természetes szerkezetét, ami bizony időbe telik.

De mit tehetünk ha szorít minket az idő? A fehérjék termelését meg lehet spórolni, ha a fehérjét kódoló DNS-sel vagy RNS-sel oltunk. Ezért a fejlesztési versenyben jelentős helyzeti előnnyel indulnak az RNS alapú és DNS alapú vakcinák, ugyanis ezeket sokkal gyorsabban el lehet készíteni.

védőoltás, immunrendszer, gyógyszer, ellenszer, kutatás, vakcina, kutatás

ACE-gátló gyógyszert szedek, és azt hallottam, hogy emiatt nagyobb valószínűséggel kapom el a vírust. Ez igaz?

Nem, jelenleg erre nincs bizonyíték. Arra viszont van, hogy a magas vérnyomásra szedett gyógyszerek elhagyása miatti hirtelen vérnyomás emelkedés halálos lehet, vagy maradandó károsodást okozhat.

Elég pocsék lenne, ha amiatt kapnád el a vírust, mert a gyógyszer elhagyása miatt kórházba kerülsz, és ott valaki megfertőz. Szedd tovább az ACE-gátlót, és vigyázz magadra! A vírus ellen a legjobban az véd, ha nem találkozol vele.

betegség, fertőzés, gyógyszer, micsináljak, praktikus tanács, vérnyomás, otthon, ACE-gátló

ACE-gátló gyógyszert szedek, és azt hallottam, hogy ha elkapom, a gyógyszer miatt a vírusfertőzés nálam nagy eséllyel súlyosabb lefolyású lesz. Ez igaz?

Nem, jelenleg ezt semmi nem bizonyítja. Szedd tovább, és ha felmerül, hogy koronavírus fertőzésed van, az ACE-gátló szedését jelezd az orvosodnak, mint minden más rendszeresen szedett gyógyszert is.

Néha van arra lehetőség, hogy másik gyógyszerrel rendben tartsd a vérnyomásod, de nem minden esetben. Bizonyos kórállapotok esetén ezek a gyógyszerek kötelezően alkalmazandók, a súlyosabb szövődmények megelőzésére. Ezek bizonyított dolgok, ezzel szemben az ACE gátlók vírussal összefüggő hatásai nem.

betegség, gyógyszer, micsináljak, praktikus tanács, ACE-gátló, vérnyomás, otthon

Ibuprofent (Advil, Algoflex, Brufen, Dolgit, Dolowill, Ibumax) szedek, és azt hallottam, hogy ha megfertőződök, a gyógyszer miatt a vírusfertőzés nálam nagy eséllyel súlyosabb lefolyású lesz. Ez igaz?

Nem, jelenleg ezt semmi nem bizonyítja. Bizonyos tanulmányok kimutatták, hogy a súlyos szövődmények gyakrabban fordulnak elő azok esetében, akik ibuprofent szednek, mások nem találtak ilyen összefüggést. Ok-okozati összefüggést kimutatni máig nem sikerült - vagyis nincs arra bizonyíték, hogy a súlyos megbetegedéseknél az ibuprofen lenne a ludas.

Akik folyamatosan fájdalomcsillapítót szednek, nem azért teszik, mert szeretik az ízét, hanem mert fájdalommal járó alapbetegségük van. Ha mellé még a koronavírust is elkapják, nincs mit csodálkozni rajta, ha súlyos állapotba kerülnek. De az ok nem feltétlenül a fájdalomcsillapító.

Ha ez nem nyugtatott meg, szükség esetén a lázadra, fájdalmadra szedhetsz pl. Paracetamolt, vagy Algopyrint. Ezek egyike sem vényköteles. Ha nem kapsz a szokásos láz vagy fájdalomcsillapítóból, amit szedsz, hanem valami más van helyette a patikában, különösen fontos, hogy olvasd el rendesen a dobozban lévő tájékoztatót. A gyógyszer hatóanyaga, vagy a hatóanyag mennyisége más lehet, mint amit eddig szedtél. Emiatt lehet, hogy nem ugyanannyit kell bevenned belőle, vagy a betegséged, más gyógyszereid miatt számodra nem ajánlott a szedése. Paracetamol esetén például különösen fontos, hogy ne vegyél be az előírtnál nagyobb adagot. Ha aggódsz a mellékhatások miatt, lázcsillapításra hűtőfürdőt is vehetsz.

Ha orvosi utasításra eddig kifejezetten ibuprofent szedtél, nyugodtan szedd tovább, amikor kell, és persze vigyázz magadra.

gyógyszer, micsináljak, láz, praktikus tanács, fejfájás csillapító, fájdalom csillapító, ibuprofen, kutatás

Egy hete köhögök. Lehet koronavírus?

A köhögés önmagában nem jelenti azt, hogy koronavírusod van, lehet egy egyszerű megfázásnak is a tünete. Sok embernél a koronavírus nem, vagy csak nagyon enyhe tüneteket okoz. Azt, hogy tényleg koronavírusos vagy-e, csak a laborteszt tudja biztosan megállapítani.

Akármi miatt is köhögsz, fontos, hogy kövesd az előírt szabályokat, tarts 2 méter távolságot mindenkitől és moss gyakran kezet.

gyógyszer, orvos, köhögés, micsináljak, praktikus tanács, tünetek

Azt hiszem, koronavírusom van. Hova menjek?

Sehová. A betegség a legtöbb szerencsés fertőzött számára nem súlyos lefolyású. Ne menj emberek közé, ne terjeszd. Ne menj orvoshoz sem, mert a vírusra úgysem tud neked gyógyszert felírni, hiszen ilyen egyelőre nincs. Ha beülsz valahol a betegváróba, csak a fertőzést terjeszted, és azt kockáztatod, hogy felülfertőződsz mással is.

A betegségedről jobb, ha telefonon értesíted a háziorvosodat. Ő elintézi, hogy koronavírus teszthez mintát vegyenek tőled az otthonodban. Ha nincs háziorvosod, a megyei szintű ügyeleti telefonszámot hívd.

Pihenj, időnként mérj lázat, igyál sok folyadékot, egyél rendesen. Moss kezet gyakran, orrfújás után is, és a taknyos zsepit mindig dobd a szemétbe (ha van teteje, csukd is rá). Ha van maszkod, vedd fel, és hívd fel a körülötted lévők figyelmét arra, hogy kerüljenek el. Ne fogdoss össze mindent a lakásban, mivel a fertőzött tárgyak veszélyeztetik a szeretteidet.

Ha lázad vagy fájdalmad van, de nem érzed magadat ezenkívül nagyon rosszul, akkor vehetsz be Paracetamolt vagy Algopyrint. Ha nem szedtél még ilyet, a dobozban lévő tájékoztatóban benne vannak a fontosabb tudnivalók, ezt mindenképpen olvasd el. Paracetamol esetén a megengedett dózist sose lépd túl.

Ha aggaszt a mellékhatások lehetősége, vagy nem tudsz gyógyszertárba menni, lázcsillapításra mindig ott a hűtőfürdő: a készítéséről bővebben olvashatsz a lázcsillapításról szóló részben itt.

Ha alapból szedsz valamilyen gyógyszert, mindenképpen szedd ezeket továbbra is. Ha tudod, hogy ezeket csak recepettel tudod kiváltani, hívd fel telefonon az orvosod, hogy írjon neked e-receptet. Az e-receptet bárki ki tudja neked váltani, ha megadod a nevedet és a TAJ számodat. Ha fertőzött vagy, semmiképpen se menj el a gyógyszertárba, kérj meg valakit, hogy váltsa ki a gyógyszereidet! Figyelj arra, hogy ne fogyjanak el a szokásos gyógyszereid.

Az inhalálás, az orr sóoldatos öblítése nem jó ötlet, mert a koronavírust nem pusztítja el. Csak növeled a kockázatát annak, hogy a vírus bekerül a szervezetedbe.

Ha úgy érzed, az állapotod rosszabbodik, nehezen kapsz levegőt, akkor ideje orvoshoz fordulnod. Annak a valószínűsége, hogy ez bekövetkezik kicsi, tehát maradj (nyugodtan) otthon!

tünetek, betegség, fertőzés, micsináljak, praktikus tanács, beteg, láz, köhögés, fájdalom, gyógyszer, otthon, fertőzött, háziorvos, paracetamol, láz

Hogy kell a koronavírusos beteg lázát csillapítani?

A láz az immunrendszerünk egyik fegyvere a vírus ellen, ezért csak 38 fok felett kell csillapítani, ez alatt a hőemelkedést nem gyógyszerezzük. Lázcsillapításra használhatsz például Paracetamolt, vagy Algopyrint. Ezek egyike sem vényköteles.

Ha nem kapsz a szokásos láz- vagy fájdalomcsillapítóból, amit szedsz, hanem valami más van helyette a patikában, különösen fontos, hogy olvasd el rendesen a dobozban lévő tájékoztatót. A gyógyszer hatóanyaga, vagy a hatóanyag mennyisége más lehet, mint amit eddig szedtél. Emiatt lehet, hogy nem ugyanannyit kell bevenned belőle, vagy a betegséged, más gyógyszereid miatt számodra nem ajánlott a szedése. Paracetamol esetén például különösen fontos, hogy ne vegyél be az előírtnál nagyobb adagot.

A hűtőfürdő mindig bevethető, akkor is, ha nem tudsz gyógyszertárba menni, vagy a patikában nem kapsz olyan lázcsillapítót, amit szeretnél.

Így csinálj hűtőfürdőt: ültesd a beteget egy kád kellemes, langyos/meleg vízbe és fokozatosan engedj hozzá hideget. Ne rögtön a hideg vízbe üljön bele a lázas beteg, mert a hirtelen hidegtől összehúzódnak a bőrerek, amiken keresztül a hőleadás történik, így nem fog tudni lehűlni a teste. Ha nincsen kádatok, akkor csináljátok ugyanezt zuhannyal: a lázas beteg álljon be a kellemesen meleg/langyos zuhany alá, és fokozatosan állítsa át hidegre.

otthon, család, fertőzött, fertőzés, láz, köhögés, gyógyszer, praktikus tanács, micsináljak, fájdalom csillapító, paracetamol

Meddig fog tartani a járvány Magyarországon? Mikor térhet vissza minden a normális kerékvágásba?

Valószínűleg sokáig. Minimum hónapokban kell gondolkodnunk.

Amikor a vírus terjedését sikerül megzabolázni, az emberek mozgását, gyülekezését korlátozó intézkedések fokozatosan lazításra kerülhetnek, de ha a járvány újra terjedni kezd, ezeket - legalább részben - újra szigorítani kell majd. A fertőzések számának alakulását a hatóságok folyamatosan figyelik, hogy a korlátozásokat enyhítsék amint lehet, illetve szigorítsák, ha arra van szükség.

betegség, gyógyszer, járvány, micsináljak

Ha elkapom a vírust, elkaphatom megint, vagy védett leszek ellene? Ha igen, meddig?

Egyelőre nem tudjuk. Beszámoltak néhány olyan esetről, hogy valaki újra fertőződhetett a vírussal, de ezeket még alaposan ki kell vizsgálni. Kínai kutatók makákókat fertőztek a vírussal, amelyek aztán betegek is lettek. Később ki tudták mutatni, hogy az immunrendszerük a vírus ellen antitesteket termelt. Ha megpróbálták újrafertőzni őket, nem sikerült, ami arra utal, hogy hatékony immunválasz alakul ki a fertőzésre, így nagy valószínűséggel rövidtávon nem lehet a vírust újra elkapni.

Egyelőre nem tudjuk, hogy ennél a vírusnál milyen hosszan tart a védettség a fertőződés után. Sajnos úgy tűnik, a vírus rokonai esetén - melyek az egyszerű megfázásos esetek egy részét okozzák - nem alakul ki hosszútávú immunmemória, így ezek a megfázásos betegségek minden évben újra és újra fertőznek a világban. Az új koronavírussal szintén rokon SARS-CoV I esetében a fertőzés után még 2 évig tudták kimutatni az antitesteket, de a harmadik évtől a vírussal újra találkozva ismét megfertőződhetnek a gyógyultak.

Ezek arra utalnak, hogy bármi is lesz a fertőzés utáni védettség pontos időtartama az új vírusnál, az valószínűleg nem fog az egész életünkre kitartani.

immunrendszer, antitest, fertőzés, fertőzött, beteg, betegség, védettség, gyógyszer, ellenszer, kutatás

Mi történik azzal, akinek annyira súlyos a betegsége, hogy kórházba kerül?

A koronavírusos betegeket a kórházakban elkülönítik, hogy ne fertőzzék meg a más betegséggel kezelt betegeket, illetve hogy ők maguk se kapjanak el a vírus mellé az állapotukat súlyosbító más betegségeket. Ez azt jelenti, hogy a kórházba vitt beteget meglátogatni sajnos nem szabad (jelenleg a látogatást sok helyen korlátozzák, a koronavírusos betegeteket pedig a fertőzésveszély miatt látogatni egyébként sem jó ötlet). Ez téged is és a beteget is veszélyeztetné.

A kórházban a koronavírusos beteg az állapotának súlyosságától függő kezelést kap. Magát a vírusfertőzést megszüntető úgynevezett oki kezelés egyelőre nincs, de a vírus ellen ható kísérleti kezelések léteznek. Bizonyos vírusellenes gyógyszerekkel vannak biztató eredmények, de ezek még nem bevett eljárások.

A kezelés tehát a legtöbb esetben szupportív, azaz támogató jellegű: a beteg oxigént kap, nagyon magas láz esetén lázcsillapítókat. A bakteriális felülfertőződés elkerülésére az orvos szükségesnek tarthatja antibiotikumok adását is. A beteg életfunkcióit folyamatosan figyelik, hogy idejében észrevegyék, ha esetleg romlik az állapota.

Súlyos esetben szükségessé válhat a gépi lélegeztetés, illetve az intenzív terápia teljes eszköztára, melynek célja az életfunkciók fenntartása addig, amíg a szervezet a spontán gyógyulás útjára lép.

kórház, orvos, beteg, család, fertőzött, gyógyszer, hozzátartozó, gyógyulás

Milyen gyógyszert kapok, ha kórházba kerülök a koronavírus miatt?

Magát a vírusfertőzést megszüntető úgynevezett oki kezelés egyelőre nincs, de a vírus ellen ható kísérleti kezelések léteznek.

A kezelés tehát a legtöbb esetben szupportív, azaz támogató jellegű: a beteg oxigént kap, nagyon magas láz esetén lázcsillapítókat. A bakteriális felülfertőződés elkerülésére az orvos szükségesnek tarthatja antibiotikumok adását is.

A beteg életfunkcióit folyamatosan figyelik, hogy idejében észrevegyék, ha esetleg romlik az állapota. Súlyos esetben szükségessé válhat a gépi lélegeztetés, illetve az intenzív terápia teljes eszköztára, melynek célja az életfunkciók fenntartása addig, amíg a szervezet a spontán gyógyulás útjára lép.

fertőzés, család, beteg, kórház, orvos, gyógyszer, ellenszer

Mit jelent az, hogy valakinek lélegeztetőgépre van szüksége?

Akinek a tüdeje annyira rossz állapotban van, hogy nehezére esik egyedül lélegezni, azt lélegeztetőgép segíti.

A légzés támogatása több szinten lehetséges, a súlyos koronavírus fertőzöttek gyakran intubálást igényelnek, ami azt jelenti, hogy egy rugalmas műanyagból készült csövet vezetnek a légcsőbe, amit a lélegeztetőgéphez csatlakoztatnak. Ezt ébren lévő állapotban nem tolerálná senki, tehát aki lélegeztető gépen van, azt többnyire altatják. Azért kerülnek lélegeztető gépre a betegek, mert a kialakuló súlyos légzési elégtelenség miatt nem jutnak elég oxigénhez. A vírus okozta gyulladás miatt a betegek tüdejében folyadék képződik, de a gép által fenntartott pozitív nyomás miatt ez is könnyebben felszívódik. Ez a folyamat minimum napokig tart.

Előfordulhat, hogy a légzéstámogatás ellenére sem biztosítható a megfelelő gázcsere, vagy hogy a fertőzés hatására több szerv működése is elégtelenné válik - különösen igaz ez azokra, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek, vagy az idős koruk miatt nincsenek a szerveiknek megfelelő tartalékaik. Vagyis, aki időt nyer - életet nyer, aki géphez jut, esélyhez jut. Emiatt nagyon fontos, hogy a járvány lefolyása során a tömeges, egyidejű megbetegedést megakadályozzuk, hogy mindenki megkaphassa ezt az esélyt, akinek szüksége van rá.

Ne felejtsük el: az ellátáshoz szükséges bonyolult gépezetben minden “alkatrészre” szükség van a hatékony működéshez: Hiába van elegendő gép, ha nincs elég orvos, vagy ápoló személyzet, és hiába vannak kijelölt centrumok, ha nincs elég valamilyen egyszerű, de nélkülözhetetlen eszközből. A siker a leggyengébb láncszemen áll, vagy bukik.

kórház, gyógyszer, orvos, fertőzött, család, lélegeztetőgép

Hozzáértő kutató/orvos vagyok, hol találok magyar nyelvű szakirodalmat a koronavírusról?

Az 1001 orvos szakfordító önkéntes csapata folyamatosan fordítja magyarra a legfrissebb idegennyelvű szakmai és ismeretterjesztő publikációkat, amit az alábbi honlapon érsz el. Ha éppen ráérsz és beszélsz nyelveket, te is csatlakozhatsz hozzájuk. Bárhonnan is informálódsz, felelősen gondolkodó kutatóként vagy orvosként tudod, hogy kritikusnak kell lenned. Ennek megfelelően járj el akkor is, mikor friss publikációt olvasol a koronavírusról.

kutatás, orvos, gyógymód, gyógyszer, ellenszer