Mi okozhat a teszteléskor fals pozitív vagy fals negatív eredményt?

Megosztás:

Kezdőlap / Tesztelés

Arról, hogy mit is jelent pontosan a fals pozitív és fals negatív, ebben a posztunkban olvashatsz.

A teszteknek alapvetően kétféle típusa van, az RT-PCR alapú módszer és a szerológiai teszt. A kettő közötti különbségekről itt olvashatsz részletesebben.

Minden igyekezet ellenére száz százalékban pontos tesztek nem léteznek. Nem részletezzük, de mindkét tesztnél előfordulhat emberi hiba, vagyis hogy a minta kiömlik, megromlik, eltűnik, összekeveredik - ezek elméletben orvosolható problémák, de néha sajnos előfordulnak. A továbbiakban arról lesz szó, hogy maga a teszt minősége és tulajdonságai milyen hibákat rejthetnek magukban. Képekkel illusztrált angolnyelvű további magyarázatokat a két technikáról itt találhattok.

A kétféle teszt teljesen más alapokon nyugszik, így a működésük során előforduló technikai hibák is mások.

Az RT-PCR teszt a koronavírus örökítőanyagát, vagyis az RNS-t mutatja ki. A legnagyobb hibaforrás, ha a mintát nem jól vették le (például nem a megfelelő helyen vagy módon lett megkapargatva az ember torka, így nem került a mintába vírus RNS). Újabb hibalehetőség, ha a mintában az RNS - mivel nagyon érzékeny vegyület - lebomlik még a tesztelés előtt. Mindkét hiba fals negatív eredményt okoz.

A szerológiai tesztek a vérből, vagy ebből nyert szérumból mutatják ki a koronavírus elleni antitesteket. Az összes szerológiai teszt az antigén-antitest kölcsönhatáson alapul: azért működnek, mert az immunrendszer által termelt antitestek hozzákötődnek a koronavírushoz, és ott is maradnak, hiszen a szervezetünkben is ez a dolguk.

Hiba sajnos itt is előfordulhat: ha túl korán végzik el, amikor az immunrendszernek még nem volt ideje reagálni, nyilván nem találhat antitestet a teszt. Az is lehet, hogy a vérben lévő antitestek mennyisége olyan kicsi, vagy a vírushoz való kötődésük annyira gyenge, hogy nem ütik meg a teszt ingerküszöbét. Az eredmény fals negatív teszt lesz.

Kaphatunk fals pozitív eredményt is, annak ellenére hogy a vérünkben valójában nincs koronavírus elleni antitest - például azért mert a tesztünk egy hasonló vírusra, mondjuk náthára termelt ellenanyagot koronavírus elleniként érzékel.

A megbízható eredményhez elengedhetetlen hogy a teszt alkotóelemeit jól válasszák meg és jó minőségűek legyenek. Ellenkező esetben az egész teszt hasznavehetetlenné válik.

Ha az antigén gyenge minőségű, a teszt nem lesz elég érzékeny (mert egy “gagyi” vírusdarabhoz az antitestek nem kötődnek). Ha rosszul választottuk meg az antigént, és nem elég egyedi, megeshet hogy a teszt nem csak a koronavírus elleni antitestre reagál majd, hanem mindenre, ami sötétben, messziről kicsit hasonlít rá.

A lehetséges hibák egy részét az RT-PCR és a szerológiai teszt esetében is kiszűrhetjük, ha kontroll mintát is tesztelünk: valamit, amiről biztosan tudjuk, hogy pozitív, illetve biztosan tudjuk, hogy negatív. Ezekkel “levizsgáztathatjuk” a tesztünket, hogy jól működik-e.

A hibalehetőségeket figyelembe véve nehezebb jól működő szerológiai tesztet kifejleszteni mint PCR alapú tesztet, és nagyon fontos, hogy megfelelően ellenőrizzék őket, mielőtt forgalomba kerülnek. A megbízhatóságuk így is elég változó, nagy különbségek lehetnek a szenzitivitásban és specificitásban.

Címkék: teszt, tesztelés, PCR, szerológiai teszt, gyorsteszt, szerológia, hiba

Utolsó módosítás: 2020-08-26 19:30