Beoltatnám magam oxfordi (AstraZeneca) oltással! Mit lehet tudni róla?

Megosztás:

Kezdőlap / Védőoltás

Magyarországon eddig 6 gyártó koronavírus elleni oltása kapott engedélyt:

Az oxfordi vakcina fejlesztésének részleteiről itt olvashatsz bővebben. A Covishield nevű oltásban ugyanaz a ChAdOx1 rekombináns adenovírus van, mint az oxfordi oltásban, csak ezt Indiában állítják elő, és más néven forgalmazzák.

Az oxfordi vakcina egy adenovírus alapú oltás, arról, hogy ez mit jelent, és miben különbözik más oltóanyagoktól, itt olvashatsz többet. Az oltásban levő adenovírus emberre ártalmatlan, bennünk szaporodni nem képes. Ez az adenovírus a koronavírus spike (tüske) fehérjéjének genetikai kódját (DNS-ét) tartalmazza. Beadás után a szervezeted sejtjei ennek alapján elkészítik a fehérjét, az immunrendszer pedig észreveszi az új fehérjét a sejtek felszínén és reagál rá.

A beadott vektor DNS nem épül be a sejtjeink genetikai állományába, mivel az adenovírusok nem tartoznak az integrálódó, genetikai anyagunkba beépülő vírusok közé. Nem tudjuk pontosan, hogy a beadott adenovírus vektor a meddig képes fennmaradni a szervezetünkben, hiszen az emberek felkarizmába nem látunk bele. Az állatkísérletek eredményei arra engednek következtetni, hogy a bedott adenovírus vektorok hosszabb ideig maradnak fenn a szervezetben, mint a beoltott mRNS (bár a mennyiségük folyamatosan csökken).

Két oltást is kapok?

Igen, az oxfordi (AstraZeneca) vakcina is két oltásból áll, a kettő beadása között 4-12 hétnek kell eltelnie. Egyes vizsgálatok szerint hatékonyabb védelmet eredményez, ha a két oltás között hosszabb idő (12 hét) telik el.

Hol fognak megszúrni?

Ahhoz, hogy beoltsanak, regisztrálnod kell a vakcinainfo.gov.hu-n. Ezután tudsz foglalni időpontot az EESZT oldalán. Az, hogy hol milyen oltás elérhető éppen változó lehet, de érdemes olyan helyet választanod, ahova könnyen eljutsz, mert a második adag oltást ugyanitt kapod majd meg (erre nem kell külön regisztrálni). Ha kérdéseid vannak az időpontfoglalással kapcsolatosan, a COVID-oltás időpontfoglalás - GYIK segít eligazodni.

Ha nem így értetted a kérdést, akkor az oltást a felkarizomba adják.

Mit kell vinnem magammal az oltásra?

Személyazonosító okmányt, TAJ kártyát, és ezt a nyilatkozatot, kitöltve.

Az oltás a tünetmentes koronavírus fertőzéstől is megvéd?

Erről még nincs adat, nem tudjuk.

Mikortól leszek védett az oltás után?

Az első oltás beadása után 3 héttel részleges védettséget ad az oltás. A teljes védettséget (ami ennél az oltásnál kb 60%-os) a beoltottak 15 nappal azután érik el, hogy megkapták a második adagot. Érdemes megemlíteni, hogy súlyos, kórházi kezelést igénylő megbetegedés egyáltalán nem történt azok között, akik legalább egy oltást megkaptak (az oltás után 22 nap várakozási idővel számolva).

Meddig maradok védett az oltás után?

Még nem tudjuk, de mostani adatok alapján minimum 12 hétig.

Gyerekek kaphatnak oltást?

Jelenleg csak 18 év felett ajánlott. Felső korhatár nincsen. Nem azért nem ajánlott gyerekeknek, mert bennük kárt okozna, hanem azért, mert a hatását még nem vizsgálták gyerekeken. Ha már lesznek ilyen irányú vizsgálatok, akkor gyerekeknek is adható lesz majd, vagy lesz “gyerekverzió” az oltásból.

Idősek kaphatnak ilyen oltást?

Az oxfordi/AstraZeneca oltásnál még keveset tudunk arról, milyen szintű védelmet nyújt az idősebb korosztályba tartozóknak, mert az ezt vizsgáló klinikai kipróbálás során ebben a korcsoportban összesen nagyon kevés megbetegedés történt.

Ezért nálunk az idősebb korosztály számra elsősorban a Pfizer vagy Moderna oltást ajánlják. Ezekről biztosan tudjuk, hogy az idősebbek számára is a fiatalokhoz hasonlóan jó védettséget adnak. Ez nem jelenti azt, hogy idősebbeknél nem működne vagy nagyobb kockázatot jelentene az AstraZeneca vakcinája: egyszerűen csak még kevesebb adatunk van róla.

Megkaphatom az oltást, ha már voltam koronavírusos?

Igen, be szabad adni. De ha nemrég estél át a betegségen, akkor valószínűleg van még valamilyen szintű védettséged, ezért ráérsz beadatni később. A jelenlegi protokoll szerint azt, aki három hónapon belül bizonyítottan átesett a betegségen nem oltják be.

Fognak tesztelni koronavírusra, mielőtt megkapom az oltást?

Nem, az oltóponton csak oltást kapsz majd, ami után 15-30 percig megfigyelnek majd a biztonság kedvéért, aztán hazamehetsz.

Megkaphatom az oltást, ha allergiás vagyok?

Az attól függ, mire vagy allergiás. Az oltásban, és csomagolásában nincsen

Így ha ezekre vagy allergiás, az nem lesz gond. Az orvosnak azért szólj ezekről is, mielőtt beolt.

Az sem baj, ha poratkára, pollenre, állatszőrre, halra vagy rovarcsípésre van allergiád.

Az összetevők teljes listáját itt találod (6.1 pont).

Ha korábban bármire súlyos allergiás (anafilaxiás) reakciód volt, a szakértők óvatosságra intenek az oltással kapcsolatban. A jelenlegi magyar ajánlás szerint ha korábban anafilaxiás reakció lépett fel nálad bármilyen okból, akkor nem tilos az oltás beadása, de arról, hogy érdemes-e megkapnod, a várható előnyök és kockázatok mérlegelése után kell dönteni. Mindenképpen szólj előre annak, aki oltani fog, mert előfordulhat, hogy egy másik oltópontra irányít majd, ahol jobban fel vannak készülve arra az esetre, ha súlyos allergiás reakciód alakulna ki.

Az anafilaxiás reakcióval nem járó allergia, olyan anyagokra, amit az oltás nem tartalmaz, nem kizáró ok. Tehát ha például tojásra, vagy penicillinre vagy allergiás, de sosem volt anafilaxiás reakciód, kaphatsz oltást. Természetesen ilyenkor is tájékoztasd erről az orvost.

Ha én leszek az a ritka eset, akinek súlyos allergiás (anafilaxiás) reakciója lesz, akkor is be kell adni a második oltást?

Nem.

Ez az oltás gyakrabban okoz súlyos allergiás (anafilaxiás) reakciót, mint más oltások?

Nem. Anafilaxiás reakció bármilyen oltás után kialakulhat, de ez szerencsére nagyon ritka: körülbelül ~1,3 eset fordul elő egy millió beoltott ember között.

Tényleg vérrögöt okoz az oltás?

Nem valószínű. Erről itt írtunk bővebben.

Kaphatok ilyen oltást, ha hajlamos vagyok a vérrögképződésre?

Attól függ, pontosan milyen természetű probléma miatt lehetsz hajlamos rá. Az oltással kapcsolatba hozott immun-trombocitopéniával kombinált vérrögképződés a tombózis egy ritka fajtája, ami más módon alakul ki, mint azok a kórképek amiket általában trombózisként szoktunk emlegetni.

Ha mellékhatást tapasztalok, hol tudom jelezni?

Itt, az OGYÉI mellékhatás bejelentő oldalán.

Megkaphatom az oltást, ha beteg vagyok?

Ha akut lázas betegséged, gyulladással járó fertőzésed van, vagy esetleg koronavírusos lehetsz, nem ajánlott a beadása. Ha megfertőznéd az egész oltópontot, az nem lenne túl jó.

Megkaphatom az oltást ha terhes vagyok vagy szoptatok?

Várandósok esetében nem vizsgálták a biztonságosságát, ezért egyértelmű ajánlás erre nincsen. Ezzel kapcsolatos toxikológiai vizsgálatokat állatokon sem végeztek, így az, hogy a méhlepényen átmegy-e, illetve az anyatejbe bekerül-e, nem ismert.

Az oltást jelenleg nem ajánlják terhesség esetén, de nem is tilos a beadása. A hatékonyságát és biztonságosságát vizsgáló kísérletekben várandósok nem vettek részt: ha már több tapasztalatunk lesz az alkalmazásáról, akkor fogjuk biztosan tudni, hogy mikor érdemes a várandósoknak beadni. A Pfizer és a Moderna oltását már kis számú várandós és szoptató nő is kipróbálta, erről bővebben itt olvashatsz. Jelenleg a várandósok számára nálunk a Pfizer illetve a Moderna oltást ajánlják.

Megkaphatom az oltást, ha immunhiányos betegségem van?

Igen, de előfordulhat, hogy csak csökkent mértékű védettséged alakul majd ki. Az oltás nem tartalmaz legyengített kórokozót, ezért nem veszélyes a beadása immunhiányos betegségben szenvedőknek.

Megkaphatom az oltást, ha daganatos betegségem van, vagy volt?

Igen, akkor is, ha éppen kezelés alatt állsz. Ezektől nem lesz veszélyesebb számodra az oltás, egy esetleges koronavírus fertőzés viszont nagyon súlyosan is érinthetne.

A mutáns koronavírus törzsektől is megvéd az oltás?

Az indiai (B.1.617.2) variáns ellen ez az oltás kb. 60%-ban véd.

A dél-afrikai variáns esetében nagyobb a valószínűsége, hogy az oltás csökkent védelmet ad ellene. Az oxfordi (AstraZeneca) oltás esetében - más oltásokhoz hasonlóan - a beoltott emberek védettsége sajnos jelentősen lecsökkent a dél-afrikai mutáns vírustörzzsel szemben.

Fontos kiemelni, hogy a csökkent védelem nem jeleneti azt, hogy az oltás hatástalanná vált volna, csak azt, hogy számítanunk kell rá, hogy valamivel kisebb lehet a hatékonysága az eredeti vírustörzzsel szemben nyújtott védelemhez képest.

Ha a későbbiekben olyan mutációk terjednek el, ami ellen már nem véd megfelelően az oltás, akkor a gyártó ezeknek megfelelően átalakítja majd az oltásban levő mRNS-t, hogy újra hatékony legyen. Ebben az esetben ha teljes védettséget akarunk, akkor újra be kell majd adatni a vakcinát, hasonlóan az éves influenza oltásokhoz.

A kérdés-válaszok az EMA AstraZeneca COVID-19 vakcina tájékoztatója alapján készültek.

Címkék: vírus vektor oltás, oltás, spike fehérje, tüskefehérje, oxfordi vakcina, ChAdOx1, AstraZeneca, Covishield, indiai oltás, adenovírus vakcina, allergia, terhesség, mellékhatás bejelentés

Utolsó módosítás: