A worldometer honlap folyamatosan követi, hogy a világon hány koronavírusos eset van, hányan haltak meg a koronavírus miatt, és hányan gyógyultak fel belőle. Kicsit lejjebb görgetve országokra lebontva is megtalálod ezeket az adatokat. Magyarországot itt láthatod.
Sok fertőzés egy az emberek számára nem nagyon magától értetődő módon terjed,
amit exponenciális növekedésnek hívnak.
Mi emberek szeretünk egyenletes változások mentén gondolkodni, és a betegségek
terjedésénél is hajlamosak vagyunk arra, hogy az adatokra egyeneseket
illesszünk. Sok dolog viszont nem egyenletes módon változik, és sajnos a
fertőzések terjedése sem egyenletes növekedést követ.
Mit értünk az alatt, hogy egyenesben gondolkodunk? Ha az ember lát egy
ponthalmazt valahol, legyen az néhány csillag az égen, vagy adatok az újságban,
szeret mindenféléket belegondolni, ami segít megérteni, hogy mi történik most,
és előrejelezni, hogy mi fog történni. A csillagokba csillagképeket lehet
belelátni, de az adatokban ildomos valami kevésbé fantáziadús dolgot. Ebbe a
pöttyös ábrába például beleláthatunk egy felfelé futó egyenest (az ábrán a
magyarországi napi új fertőzöttek számát láthatod július 1. és augusztus 29
között, az adatok a koronavirus.gov.hu oldaláról
származnak).
Ha az egyenest meghosszabbítjuk az ábrán túlra is, akkor megtippelhetjük, mi
történik olyan helyeken, amiről nincsen adatunk. A kutatók ehhez hasonló módon
tudják megbecsülni például azt is, hogy jövő héten hány új koronavírussal
fertőzött ember lesz Magyarországon. Ahhoz viszont, hogy a becslés pontos
legyen, fontos tudni, hogy tényleg egy egyenes követnek a pöttyök, vagy valami
mást.
Ha a fertőzés terjedése egyenest követne, mint a fenti pöttyös ábrán, akkor a
júliusi adatok alapján azt mondhatnánk, hogy naponta kettővel nő az új
fertőzöttek száma. Azaz, ha ma kettő fertőzött van, akkor holnap négy lesz,
holnapután pedig hat. Jövő hét hétfőre tizennégy új fertőzött lesz. A probléma
az, hogy a legtöbb fertőzésnek esze ágában sincsen egyenes vonalat követni.
Helyette, az exponenciális növekedés görbéjét követi, ami nem úgy számolja a
másnapi fertőzöttek számát, hogy mindig hozzáadunk valahányat, hanem úgy, hogy
mindig megszorozzuk valamennyivel. Például lehet, hogy minden nap
megkétszereződik a fertőzöttek száma.
Az alábbi ábrán a kék vonal az exponenciális növekedéssel számolt becslés, a
piros az egyenes vonalú növekedéssel számolt becslést mutatja.
Ha képzeletben meghosszabbítod szeptemberre a két színes vonalat, akkor a kék
magasabbra fog futni, mint a piros. Sokkal magasabbra.
Az exponenciális növekedés és az egyenes növekedés között az elején nem biztos,
hogy nagy a különbség. Ezen az ábrán például mind a kettőt bele lehet látni, a
kérdés az, hogy a jövőheti adatok inkább az egyenesre, vagy inkább az
exponenciális görbéjére fognak hasonlítani. Sok embernek ezért is nehéz elhinni,
hogy a “csak” napi 30 új fertőzött az problémát okozna.
A belélegzett vagy a szemedbe, szádba kerülő vírusok fertőznek meg téged. A levegővel terjedés legtöbbször a levegőben szálló apró nyálcseppeket jelenti (ez a cseppfertőzés). A koronavírus esetében az aeroszolban (levegőben finoman eloszlatott, jelentősen kisebb méretű folyadékrészecskékben) utazó vírusok is órákon át fertőzőképesek maradnak, ami azt jelenti, hogy ezek is képesek terjeszteni a fertőzést.
A cseppfertőzés és az aeroszolos terjedés közötti különbség azért fontos, mert másként kell védekezni ellenük: a vírust tartalmazó cseppek viszonylag hamar “landolni” fognak, miután elhagyták a beteg ember száját, ezért ha távolabb állunk tőle, akkor alacsony a kockázata, hogy beszívjuk őket. Az aeroszol ezzel ellentétben kisebb részecskékből áll, amik beszéd vagy csak lélegzés közben is nagy mennyiségben szabadulnak fel, és órákig képesek lebegni a levegőben. Ezért ha zárt helyen vagyunk együtt a fertőzöttel, az általa kibocsátott vírusok hamar megtöltik a levegőt odabenn, mi pedig előbb-utóbb be fogjuk lélegezni egy részüket akkor is, ha messzebb vagyunk tőle. Ez ellen úgy védekezhetünk, ha gyakran, vagy folyamatosan szellőztetünk: kitessékeljük a vírusokat az ablakon, és friss, vírusmentes levegőt engedünk be.
Mostanra egyre egyértelműbbé válik, hogy az aeroszolos terjedésnek nagyon fontos szerepe van a koronavírus közvetítésében. Ezt megerősíti az is, hogy a vírus sokkal könnyebben terjed zárt térben, mint kint a szabad levegőn.
Ma úgy gondoljuk, hogy a fertőződések nagy része levegő útján történik, vagyis azzal, hogy belélegezzük a vírust, nem pedig azzal, hogy fertőzött tárgyak megérintése után a kezünkről kerül a nyálkahártyára. Ez nem jelenti azt, hogy egy vírussal összekent felület ne jelentene semmilyen kockázatot.
A tárgyak felületére (kilincsre, metró kapaszkodóra, használt papírzsepire,
telefonra) kent, vagy odatüsszentett, és odaszáradt vírusok napokig fertőzőképesek maradnak. Egy fertőzött tárgy elvileg téged is megfertőzhet, ha megfogod, aztán szádhoz, orrodhoz, szemedhez nyúlsz. Moss tehát mindig kezet, ha arra készülsz, hogy túrod az orrodat.
Ismert hogy a koronavírus hosszú ideig fertőzőképes maradhat a különböző tárgyak felületén. Ezek az eredmények laboratóriumi körülmények között születtek, nem tudjuk, hogy valójában mekkora annak a kockázata, hogy valaki egy vírussal összekent tárgyat megérintve betegedjen meg.
A koronavírust a legtöbben valószínűleg a fertőzöttek által a levegőbe porlasztott vírusok belélegzésével kapják el. Sokkal ritkábbnak tűnik az az eset, hogy valakit egy szennyezett tárgy fertőzzön meg, de ilyen is előfordul: Új-Zélandon például nagyon alapos a kontaktkutatás, így derült fény olyan esetekre, akik szennyezett lift gomb illetve kukafedél érintése után kapták el a vírust.
Megjegyzendő, hogy a szennyezett tárgyak szerepét a vírus terjedésében nehéz jól felmérni. Ennek egyik oka az, hogy amikor valakiről kiderül hogy koronavírusos, általában fel tudja idézni hogy kikkel találkozott az elmúlt néhány napban, de aligha emlékszik mindenre amit megérintett. A másik ok, hogy a legtöbb országban nincs kapacitás olyan szintű kontaktkövetés szervezésére, ami minden lehetséges szenyeződött tárgy sorsának is utána tud járni, ezért ezeket nem is vizsgálják. Így aztán - ha vannak is ilyen esetek - valószínűleg nem fogunk tudni róluk.
Ez a felület típusától függ. Több tanulmány is foglalkozott ezzel a kérdéssel és az alábbi eredményre jutottak.
Az egyik tanulmányban különféle felületekre porlasztottak vírusokat, majd ezeket bizonyos időközönként összegyűjtötték és megvizsgálták, mennyi ideig tudtak még fertőzőképes vírust kinyerni belőle:
Réz: 4 óra
Karton: 24 óra
Rozsdamentes acél: 48 óra
Műanyag: 72 óra
Egy másik tanulmányban nem porlasztásos módszerrel, hanem odacseppentett vírusrészecskékkel vizsgálták különféle időközönként a fertőzőképesség hosszát:
Nyomtatópapír, zsebkendő: 3 óra
Kezelt fa, ruha: 24 óra
Üveg, papírpénz: 4 nap
Rozsdamentes acél, műanyag: 7 nap
Sebészi maszk: 7 nap
Itt megállapították, hogy úgy tűnik, a sima felületeken hosszabb ideig képes életben maradni a vírus.
Fontos megjegyezni, hogy mindkét kísérlet laboratóriumi körülmények között történt, kicsit eltérő módszerekkel, így ezek csak megközelítő becslést adnak a tényleges fertőzési időről.
A telefonod képernyője egyébként ebből a szempontból üvegnek/műanyagnak számít, tehát azon is napokig elél a vírus.
Jelenleg nem tudjuk biztosan, hogy a vírussal szennyeződött tárgyak mekkora kockázatot jelentenek.
Ha tartasz tőle hogy valami szennyeződhetett, több lehetőséged van, a tárgy típusától függően:
Dobd ki.
Fertőtlenítő tisztítószerrel, annak használati utasítása szerint.
Lemoshatod alaposan, valamilyen zsíroldó tisztítószerrel. A szappanos víz, a mosogatószer, a sampon, a tusfürdő és a mosószer zsíroldó tisztítószernek minősülnek.
A ruhát, ágyneműt, törölközőt mosd minél magasabb hőfokon, mosószert vagy mosóport használva.
Fújd le a tárgyat 70%-os alkohollal (10 perc elég), hígabb alkohol esetén várj tovább.
Ha az anyaga kibírja ezt, beteheted a tárgyat a sütőbe legalább 60°C hőmérsékleten egy órára, vagy kifőzhetedforró vízben, lezárt edényben (DE! a langyos gőzben fertőzőképes vírusok lehetnek).
Ha nem akarod a tárgyat rögtön használni, akkor az is szóba jöhet, hogy félreteszed, és nem nyúlsz hozzá, amíg a vírusok idővel elvesztik a fertőzőképességüket. A szükséges idő a felület típusától függ.
Boltban zacskó nélkül árult gyümölcsöknél mosd le alaposan a héját mosogatószerrel, amit öblíts jól le (nem finom, és nem tesz jót). Vagy ne nyúlj hozzá néhány napig, amíg a felületén levő esetleges vírusok “maguktól” inaktívvá válnak.
Használható úgynevezett UVC vagy germicid lámpa, ha van ilyened. Az UVC sugárzás szintén elpusztítja a vírust, de idő kell hozzá, és ahova nem süt be a fény, ott nem hat. A vírus elpusztítására a szakszerűen kivitelezett ózongázas sterilizálás is tökéletesen alkalmas, ha erre van lehetőséged.
A koronavírus hőérzékeny, már 60°C hőmérséklet is kikészíti egy óra alatt, az ennél forróbb gőz pedig méginkább. A nagynyomású gőztisztítót, gőzborotvát mégsem ajánljuk nyugodt szívvel, éppen a nagy nyomás miatt. Egyrészt a koronavírus elpusztítására a gőztisztítókat még nem vizsgálták, ezért a hatásosságát bizonyító eredmények nincsenek.
Másrészt a forró gőz ugyan általában nagy ellensége a vírusoknak, ebben az esetben tartunk tőle, hogy a nagy nyomással kifújt gőztől a levegőbe kerülhet a vírusok egy része, és nem biztos, hogy ezeket elég ideig érte a forró gőz ahhoz, hogy teljesen inaktívvá váljanak.
Ha mégis úgy döntesz, hogy nagynyomású gőztisztítót vetsz be a vírusok ellen, javasoljuk hogy azt az udvaron, szabad levegőn tedd, és használj közben maszkot és védőszemüveget. Utána alaposan mosakodj meg, vegyél le és moss ki minden ruhát, amit viseltél.
Ha valamiért el kellett hagynod a lakást, a legjobb, ha minden hazajövetel után “bezsilipelsz”, azaz leveszed/leteszed, amit kint használtál, megmosod a kezedet és az arcodat szappannal, lemosol mindent, amit kintről hoztál. Az utcai ruhát, cipőt otthon vedd le, öltözz át, a táskát, telefont, pénztárcát tekintsd mindig fertőzöttnek, semmiképp se tedd az asztalra. Utána fertőtlenítsd végig az összes kilincset és villanykapcsolót, amihez hozzáértél, és még egyszer moss kezet szappannal. A kéztörlőt érdemes gyakrabban mosni, magas hőfokon (60°C), és a vasalás is segíthet a vírusmentesítésben.
Ha nem mész el otthonról, és nem is jön be senki, és odabenn pedig senki sem beteg, akkor nem szükséges fertőtlenítened.
Nem. Egyrészt az alatt az idő alatt, amíg ezek a termékek a magyarországi polcokra érnek, a vírusok már általában elvesztik a fertőzőképességüket, másrészt a gyümölcsöt, zöldséget fogyasztás előtt nyilván megmosod, a halat pedig megsütöd.
De a termékek csomagolása, felülete a boltokban is szennyezetté válhat, ha más vásárlók összefogdossák. Mindent tegyél félre pár napra vagy moss meg szappanos vízzel, ahogy hazaértél.
Senki sem fog az otthonában éhen halni azért mert nem lehet kimenni, élelmiszert venni még kijárási tilalom esetén is lehet. Ne vegyél több ennivalót, mint amit el tudsz fogyasztani azelőtt, hogy megromlana.
Ha boltba mész, előtte gondold át, mi minden kellhet, és szerezd meg egy úttal, amire szükség van, ne szaladgálj ki naponta 2-3 alkalommal.
A boltoknak is idő, ameddig újratöltik a polcokat. Amikor többet veszel, mint amire szükséged van, gondolj arra, hogy nem mindenki teheti meg, hogy egyszerre több terméket vegyen. Ha a jobb anyagi helyzetben lévők felvásárolják a készleteket, akkor a kevésbé jó anyagi helyzetben lévők esetleg nem tudják megvenni az adott terméket.
Úgy, hogy a fertőzött személy a WC-n a kettes program után nem mos elég alaposan kezet, és beszennyezi pl. a csapot, kilincset, a kéztörlőt (nem feltétlenül látható módon). Te pedig ezeket később megfogod, majd megvakarod a szemed, orrod, vagy eszel egy szendvicset.
Nem tudjuk, hogy ennek a lehetséges terjedési módnak mekkora jelentősége van a gyakorlatban, de mivel nem kizárt hogy így is terjedhet a vírus, érdemes észben tartani.
Igen, ha alapos vagy (kezed mindkét oldala, ujjak között is, köröm alatt, legalább fél percen keresztül, habozzon rendesen), és a törölköző is megfelelően tiszta. Itt egy videó arról, hogyan kell helyesen kezet mosni. A kézmosás attól persze nem véd, ha valaki az arcodba köhög.
Az ellen nem véd. Moss kezet hazaérkezéskor, WC előtt, WC után, evés előtt, orrfújás előtt és után, szemdörzsölés előtt, orrpiszkálás előtt, vagy inkább helyett, rágyújtás előtt, rágó bekapás előtt, telefonod babrálása előtt.
Az általános tanács az, hogy ha nem tudod beszerezni a gyártók által javasolt szereket, akkor a képernyőt nagyon puha, mosószeres vízzel megnedvesített papírkendővel töröld át, amit aztán dobj ki. Ha végeztél, moss kezet.
Tömény alkoholt (70% felett) inkább ne használj, mert vannak olyan telefonok, amiknek bánthatja a felületét. Ne próbáld hővel vagy maró anyagokkal sem, ugyanebből az okból.
A telefont mindig tisztítsd meg, ha hazaérsz. Itt egy videó arról, hogy kell.
Igen, ez nagyon valószínű. A fertőzöttek egy részének csak enyhe megfázásszerű tünetei vannak, vagy egyáltalán nincs tünetük, így anélkül továbbadhatják a fertőzést, hogy tudnának róla. Még nem tudjuk, hogy az ilyen vírushordozók pontosan mennyire fertőzőek a tüneteket mutató betegekhez képest, de (mivel ők maguk sem tudnak róla, hogy vírushordozók) lehet, hogy nagy mértékben felelősek a vírus gyors terjedéséért.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fertőzött ember orrában, torkában a vírus jelenléte a betegség lefolyása alatt folyamatosan csökken, vagyis a betegek a tünetek első jelentkezésekor, a fertőzés kezdeti szakaszában tudnak a legtöbb vírust a levegőbe porlasztani.
Abban is egyre biztosabbak vagyunk, hogy aki megbetegszik, már azelőtt is képes terjeszteni a vírust, hogy jelentkeznének rajta az első tünetek. Jó példa erre az a kínai férfi, aki 23 embert fertőzött meg egy buszon délelőtt, a koronavírus tünetei viszont csak este jelentkeztek először nála.
Mivel a fertőzést tünetmentes ember is terjesztheti, sosem tudhatjuk biztosan, hogy idősebb vagy beteg családtagjaink vagy barátaink számára nem jelent-e a közelségünk kockázatot. Nyilván nem mondhatunk le teljesen a közösen eltöltött időről, de közben mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy ne sodorjuk őket veszélybe:
Ha van rá lehetőséged, inkább a szabadban találkozz velük, és köszönéskor jobb ha mellőzöd az ölelést, puszi adását.
Ha vendégségbe érkezel, kezdd mindig kézmosással, és ne feledkezz meg róla, hogy ha rádtör a tüsszenthetnék, akkor a könyökhajlatodba tedd.
Ha bármilyen gyanús tünetet érzékelsz magadon, a legjobb ha inkább elnapoljátok a találkozót.
Mostanra egyértelműen bebizonyosodott, hogy a maszk viselése jelentősen csökkenti annak a kockázatát hogy megfertőződünk, érdemes tehát hordani, amikor csak lehet. Ez akkor is így van, ha a maszk viselője nem képzett egészségügyi dolgozó, hanem megfelelően tájékoztatott átlagember.
Akinek nincsen maszkja, az arcát kendővel, sállal is eltakarhatja, de fontos tudni hogy ezek kevésbé hatékonyak. Bár eddig a tömegközlekedésen és a boltokban megengedett volt a maszk helyett a sál vagy kendő használata, most már kötelező maszkot hordani.
Fontos, hogy a sebészi maszkunkat megfelelően hordjuk, úgy hogy az orrunkat és szájunkat is teljesen takarja, különben nem véd.
Ezt egyelőre nem tudjuk. Amíg nincsen beoltva mindenki, aki beoltható, addig lesznek olyan társas helyzetek, ahol a maszk az lehet egyetlen védelmi vonal köztünk és a fertőzésveszély között.
Amikor a fertőzöttek száma magas, akkor boltokban és a tömegközlekedésen ezért kötelező orrot és szájat eltakaró maszkot viselni.
Amikor egy szobában vagy másokkal, akkor egy levegőn osztoztok. Ha az emberek nagy része fogékony a vírusfertőzésre, és valaki odabent vírushordozó, a zárt térben megnő a kockázata annak, hogy az egyik ember által kilélegzett vírus megtalálja a másikat. Minél zsúfoltabban vagytok odabenn, és minél hosszabb ideig, a vírus átadásának kockázata annál nagyobb lesz. Kockázatos például órákon át olyan távolsági buszon utazni, ahol senki nem hord maszkot. Sokkal kevésbé kockázatos kerthelyiségben vagy parkban beszélgetni.
Tanulságos ez a kínai buszos eset is: egy koronavírus hordozó, akin még nem jelentkeztek a betegség tünetei, 100 percet utazott egy klimatizált buszon egy kültéri rendezvényre, 68 másik emberrel. Maszkot senki sem viselt. A busz utasai közül 24 koronavírusos lett, míg az ugyanarra a rendezvényre tartó másik buszon, ahol nem volt fertőzött útitárs, senki sem kapta el a vírust. Külön érdekes, hogy a klíma alaposan szétterítette a vírust, mert nem csak az első fertőzött környékén ülők betegedtek meg, hanem a busz minden pontján akadt olyan, aki elkapta a vírust.
A tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon is érdemes felvenni a maszkot, ha idegenekkel vagyunk összezsúfolva, mert működik. Jó példa ez a koreai eset, ahol egy kávézóban egyetlen szuperterjesztő végigfertőzött 56 embert aki bent ült. A személyzet 4 tagja megúszta - valószínűleg azért, mert rajtuk volt maszk.
A 365/2021. (június 30.) Korm. rendelete eltörölte a kötelező maszkhasználatot, azonban az egészségügyi és szociális intézményekben a maszkhasználat szabályait a megfelelő miniszterek rendeletben állapítják meg. Fontos tudni még, hogy az orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot továbbra is bárki jogosult használni, és a maszkhasználat senki számára nem tiltható meg.
2021. november 20-tól újra kötelezővé tették a maszk használatát tömegközlekedésen és olyan helyeken, ahol egyszerre ötnél több ember tartózkodik - praktikusan minden boltban, színházban, múzeumban, moziban, postán és ügyintéző helyen. Az iskolákban az intézmény vezetője dönthet arról, mit tesz maszkügyben.
Nem. Szó sincs róla, hogy folyamatosan hordanod kellene: akkor szokott kötelező lenni, ha sok ember kényszerül ugyanazon a zárt légtéren osztozni. Nem szükséges maszkban aludnod, vagy abban vezetned a kocsid ha egyedül vagy benne. Az előírások az emberek nagy részét nem kényszerítik arra, hogy az egész napjukat maszkban töltsék.
Ha mégis, az sem okoz semmilyen egészségügyi gondot. A sebészek, műtősök, vagy víruslaborokban dolgozók a fél életüket maszkban töltik, és még nem haltak ki.
Sokakat nyugtalanít ez a cikk, ami szerint a hosszan tartó maszkviselés a vér oxigén szintjének csökkenését okozza. Annak ellenére hogy érzékeny módszerekkel ki lehet mutatni csökkenést, vegyük észre hogy a szerzők a különbség hangsúlyozásának érdekében eléggé “széthúzták” az ábrán a skálát: a legalacsonyabb oxigén szint amit mértek 96% volt, ami még mindig a normál tartományban van. Viszonyításképpen azoknak a koronás betegek akiknek a kórházban oxigént kell adni 85% alatt is lehet a vér oxigén szintje.
Nem, a vírus ellen a sebészi maszkok, sőt a házi készítésű maszkok is nyújtanak valamilyen szintű védelmet. Ha nem kell attól tartanod, hogy egy koronavírusos beteg közvetlen közelről az arcodba köhög vagy hány, mert nem vagy koronavírusos beteget ellátó orvos, akkor ennél jobb védelemre nincs szükséged.
Azért, mert légmentesen illeszkedik a viselője arcára, így az levegőt csak a benne lévő szűrőn keresztül tudja beszívni. A szűrő elég sűrű ahhoz, hogy a levegőben lebegő vírusokat felfogja, és a maszk nem ázik át, ha esetleg az arcodba hánynak.
De. A vírusok jó részét kiszűri, mert a koronavírus általában nem magányosan lebeg az éterben, hanem a fertőző ember által kiporlasztott apró nyálcseppekben utazik. Ezeket pedig felfogja a maszk.
A legújabb eredmények is azt támasztják alá, hogy a sebészi maszk jelentősen csökkenti a levegőbe kerülő vírusok mennyiségét az influenza és koronavírusok esetében is.
Mert a szövése nem elég sűrű hozzá, és mert nem illeszkedik elég pontosan az arcodhoz, így mellette is beszívod a levegőt. Azonban ezek a maszkok is segíthetnek a betegség terjedésének csökkentésében, mivel a kiköhögött kisebb-nagyobb nyálcseppeket felfogják.
A különböző anyagú és alakú maszkok és sálak szűrő hatékonysága eltérő. Ebben a tanulmányban amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy melyik típus nyújtja a legjobb védelmet a szánkból kirepülő (0,5 mikrométeres vagy nagyobb) nyálcseppek ellen.
Az eredmények szerint az eldobható sebészi maszkok és a pamutból varrottak is a szűrős maszkokhoz hasonlóan jól teljesítenek. A sálak, kendők viszont nem igazán váltak be. Ennek megfelelően a hazai szabályokat is módosították: azokon a helyeken, ahol kötelező az arc eltakarása, erre textil, sebészi vagy szűrős maszkot kell használni, a sál nem elegendő.
Tiszta kézzel vedd fel a maszkodat, úgy, hogy az orrodat és a szádat is teljesen takarja, és simítsd alaposan az arcod formájára minden szélét. Ha megvan, tartsd oda a kezedet a maszk minden oldalához, és figyeld, hogy érzed-e a levegő áramlását. Ha jól illeszkedik, szinte semmi légáramlást nem fogsz érezni.
A leggyakrabban “szelelő” rész felül, az orrod két oldalán van. Ha ilyen problémát tapasztalsz, az lehet hogy azért van, mert az otthon varrt maszkodban nincsen drót merevítés. Ezt utólag is tudod pótolni, pl. hajtogathatsz házi merevítést egy nagyobb méretű gemkapocsból.
A második leggyakoribb ok, ami miatt a maszk “ereszt”, az a szakáll. A CDC ezzel a rajzzal segít eldönteni, gondot okoz-e az arcszőrzeted a maszkviselés szempontjából. Ha a szakállad miatt ereszt a maszkod, sajnos a leborotválásán kívül nem sokat tehetsz. Vannak arra módszerek, hogyan gyömöszölj akár egy teljes szakállat megfelelő takarás mögé, de ezeknek a hatékonyságát csak olyan szempontból vizsgálták, hogy sikerül-e a teljes arcszőrzet takarását elérni, azt nem nézték, hogy maga a maszk viselője ilyenkor védett-e megfelelően.
Ne. Egyrészt hagyd meg őket az EÜ dolgozóknak, akiket az ápolás során a koronás betegek leköhögnek vagy le is hánynak, másrészt roppant kényelmetlenek, és úgyse fogod kibírni, hogy egész nap viseld. Vegyél sebészi maszkot.
Varrjál magadnak, egy újabb hobbi a hétköznapokban.
Készítsd mosható anyagból, és naponta mosd ki. Nem muszáj fertőtlenítővel, a mosógépben is megteszi. Csak tiszta kézzel érintsd. Ne piszkáld miközben viseled.
Olyanból, ami a lehető legjobban szűri a vírusokat, de közben nem fulladsz meg, ha át kell szívnod rajta a levegőt.
Néhány kreatív tudós influenza világjárványtól tartva sokféle otthon megtalálható alapanyag víruszsűrő-hatékonyságát tesztelte, és arra jutottak, hogy a sebészi maszk nagyon jó, a porszívó porzsák szintén, de sajnos megfulladsz benne, míg a konyharuhák (70%), pamutpólók (50%), sálak (48%) szintén egész jól szűrnek, és közben valamennyire levegőt is kapsz.
Nyilván ne használj fel olyan pólót, amin lyuk van, vagy már olyan kopott hogy félig átlátsz rajta, mert az nem fog 50%-ot szűrni.
Mosható többször használatos maszkokat venni is lehet, ha nem szeretnéd saját magad készíteni. Olyan keress amiben van az illeszkedését javító drót merevítés, és a rögzítése nem kényelmetlen a fülednek.
Ha valamiért úgy döntesz hogy maszk helyett inkább sálat vagy kendőt kötsz, azt úgy kell hordani, hogy az orrodtól a nyakadig takarjon, és érdemes tudnod, hogy ezek gyengébb védelmet nyújtanak, mint a maszkok.
Többször is használhatod, de ha szennyeződik, láthatóan koszos, el kell dobni. A maszkot, és főleg a belső oldalát soha ne érintsd meg. Ne tedd a zsebedbe sem, mert a kezedet is oda dugod.
Ez elvileg így van, ha nem tudsz betartani olyan alapszabályokat, hogy ne érintsd meg, és ne nyúlkálj az arcodon lévő maszk alá. Akkor sem, ha viszket. És ha valami ráfröccsent, cseréld le. Sok ember a maszk miatt többet piszkálja az arcát. A szemed dörzsölésekor a kezedről a vírus a szemeden keresztül is a szervezetedbe kerülhet, ami nagyon veszélyes.
A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a maszkviselés akkor is csökkenti a koronavírusos megbetegedések kockázatát, ha nem szakképzett egészségügyi dolgozókról van szó, hanem átlagemberekről, akik nem biztos, hogy tökéletesen alkalmazzák. Vagyis a maszkok működnek.
Ha a maszkot az orrunkat nem fedi, akkor nem sok értelme van: az állunkon hordva csak a hamis biztonságérzetünket növeli, a védettségünket nem. Ha taperoljuk, igazgatjuk, akkor a kezünkről belekenünk mindent ami rajta van, és az orrunkkal aztán beszippantjuk. A koszos kézzel összefogdosott maszk rosszabb, mintha fel se vetted volna.
Fontos, hogy a sebészi maszkunkat megfelelően vegyük fel, hordjuk, és vegyük le. Ebben ez a videó nyújt segítséget.
Ha nem piszkálod az arcodat és nem nyúlsz a maszkhoz akkor tényleg segít! Ha le kell venned, pl. orrfújás miatt, kötözőszalagot fogd meg, ne a maszkot. Ezen kívül a maszkos emberek látványa mindenkiben tudatosítja, hogy baj van, és aszerint kell viselkedni. Folyamatosan tudatosítja benned is, hogy az arcodhoz érni veszélyes.
A legtöbb olyan kísérlet, ami maszkok szűrési hatékonyságát mérte, arra koncentrál, hogy mi mennyi kórokozót tudunk átköpni a maszkon, nem arra, hogy minket mennyire véd, így erről kevesebbet tudunk.
Az egyik ilyen tanulmány azt vizsgálta, hogy ha nincsen szűrős FFP2 vagy 3 maszkunk, kiválthatjuk-e azt úgy, hogy felveszünk egymás tetejére 5 db sima sebészi maszkot. A válasz: nem. A szűrési hatékonyság nő ugyan valamennyit, de meg sem közelíti a filteres respirátor maszkokét.
A fenti tanulmány viszonylag kicsi részecskék kiszűrését vizsgálta. Az 5µm-es és nagyobb cseppek szűrésében a sebészi maszk is egész jól teljesít, így szükségtelen belőle ötöt egymásra venni, amellett pedig pazarlás, kiszúrás másokkal szemben, ha rajtad öt darab van, másnak meg egy se jut, kényelmetlen, és rendkívül hülyén is néz ki.
Úgyhogy ne vegyél egymásra több egyforma maszkot.
Egy másik megközelítés, hogy mi van, ha nem két egyforma maszkot vesz fel az ember, hanem mondjuk egy sebészi maszk tetejére egy szövet maszkot? Ennek lehet értelme, mert a sebészi maszk anyaga jobban szűr, a drót merevítős szövet maszk pedig általában jobban illeszkedik, így kiegészítik egymás hiányosságait.
A legjobban viszont az a maszk véd, amit hordasz. Ha sok réteg meg madzag miatt a dolog kényelmetlenebbé válik, és gyakrabban veszed le, akkor az egész többet árt, mint használ.
A legjobb lenne ha nem tennéd. Elvileg a koronavírus akkorra már nem marad meg rajta fertőzőképes állapotban, de attól még nem higiénikus valakinek a szájához-orrához nyomni azt ami az én számon-orromon volt. A koronavírus nem az egyetlen fertőzésforrás és nem minden pusztul el néhány nap alatt.
A vírus nem ijed meg tőle. Szennyezett tárgyak érintésekor a kesztyű ugyanúgy szennyezetté válik, mint a puszta kezed. Ha az arcodhoz érsz vele, megfertőzheted magad.
A kesztyű sima felületéről még könnyebben le lehet mosni a vírusokat, mint bőrödről, de le is kell mosni, különben semmit sem véd. A kesztyű igazából egy dologra jó: arra, hogy a bőrödet ne kelljen naponta százszor fertőtlenítőszerrel, szappannal szárítani. Téged csak addig véd, amíg nem nyúlsz vele az arcodhoz, másokat pedig addig, amíg az első fertőzött tárgyhoz hozzáértél.
A maszk mindenképpen! A maszk viselése a sok boltban kötelező is, és jó okkal: ésszerű óvintézkedés, ami sokat segíthet (feltéve, hogy betartod a fentebb írtakat). Ha nem kötelező, neked akkor is fel szabad venni, ha más nem hordja. A maszk többet segít, mint a kesztyű, és egyik sem helyettesíti a rendszeres kézmosást.
Ha zárt légtérben sok ember zsúfolódik össze, akár egy fertőzött is elég lehet ahhoz, hogy mindenki elkapja a vírust. Ha van rá módod, kerüld el a csúcsidőt a boltokban. Ha bemész egy olyan üzletbe ahol rajtad kívül 200 ember tolong, az 200 lehetőség arra, hogy valaki rádragassza a vírust. Ráadásul minél többen vagytok benn, annál hosszabb a kasszánál a sor, így annál több időt vagy kénytelen odabenn tölteni, ami szintén fokozza a kockázatot.
A kilincset, a bevásárlókosár vagy kocsi fülét, fogantyúját mindenki megfogja, és te is, mert muszáj. A kasszában dolgozók szintén kénytelenek mindent megérinteni, amit veszel. Ez kiemelten kockázatos, úgyhogy figyelj oda rá, hogy az arcodhoz csak kézmosás vagy fertőtlenítés után nyúlj.
Ha egyedül is haza tudod vinni a vásárolt holmit, ne járjatok kettesével a boltba. Mindenki, akire nincs feltétlenül szükség a bevásárláshoz, csak felesleges kockázatnak van kitéve és felesleges kockázatot jelent.
A maszkot úgy viseld, hogy az orrodat és a szádat is takarja, különben feleslegesen vetted fel. A maszk helyes viselésének szabályait ebben a videóban találod meg, mi pedig itt írunk arról, miért nagyon fontos, hogy jól hordd a maszkot. Az, hogy kötelező-e mindenkinek felvenni a maszkot a boltban, az aktív fertőzöttek pillanatnyi számától függ, de attól, hogy esetleg nem kötelező, neked még fel szabad venni, ha úgy gondolod, hogy egy esetleges fertőzés számodra nagy kockázattal járna.
Lehetőleg minél kevesebb árut taperolj össze. Nem tudhatod biztosan hogy veszélyeztetett, vagy esetleg vírust ürítő veszélyforrás vagy-e, ezért inkább ne nyúlj semmihez, amit nem veszel meg.
Vigyél magaddal alkoholos kézfertőtlenítő gélt vagy szappanos vizes kéztörlőt (vagy, ha van, fertőtlenítőszerrel átnedvesített is lehet), és töröld meg vele a kezedet, mielőtt az arcodhoz nyúlnál. Ez a módszer biztosabb, mint a kesztyű viselése.
Ne nyúlj az arcodhoz és a maszkhoz, amíg kezet nem mostál vagy fertőtlenítettél, mert bevásárlás közben sok olyan felületet kényszerülsz megérinteni, amin vírus lehet.
Mindig tarts a kasszáknál és a boltban is két méter távolságot másoktól! Ha a húspultnál például sor áll, ott is figyelj erre és türelmesen várd ki a sorodat. Ha valaki a nyakadba köhög, liheg, kérd meg kedvesen, hogy kicsit távolabbról tegye ezt.
Sok üzletben kérik, hogy ha teheted, kártyával fizess, mert a készpénz is közvetítője lehet a vírusnak. Ennek az esélye egyébként kicsi, de a legjobb, ha érintésmentes (paypass) fizetést használsz (ezt 15.000 forintig teheted meg).
A vírus forrása a fertőzött ember: az levegőbe porlasztott apró nyálcseppjei, és a fertőzött tárgyak amiket megérint. Ha a párkányodon nem ül köhécselő koronavírusos beteg, aki taknyos zsebkendőket dobál a szobába, a vírus nem fog bejönni az ablakon. Ellenben ha a lakásban bárki fertőzött, szellőztetéskor a vírusok nagyobb eséllyel távoznak, mielőtt bárki mást megbetegítenek odabenn.
Igen. Több olyan esetet is ismerünk ahol zárt térben zajló kóruspróba során egyetlen koronavírus hordozó megfertőzte a résztvevők nagy többségét. A tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a közös éneklés a fertőzés szempontjából kiemelt kockázatot jelent. Az ok egyrészt az, hogy a kórusban éneklő emberek egymáshoz eléggé közel állnak, másrészt az éneklő ember jelentős mennyiségű apró cseppet juttat a levegőbe, amik egy zárt szoba légterében nagyon könnyen elérnek mindenkit. A maszk viselése csökkentheti a fertőzésveszélyt, ha azt minden egyes jelenlévő megfelelő módon viseli, de teljesen kiküszöbölni nem tudja.
Ezért a közös éneklés a templomban vagy az osztályteremben (például énekóra, vagy kóruspróba) a koronavírus fertőzés veszélye miatt nem jó ötlet. Ha a közös éneklés valamilyen okból nem elkerülhető, ajánlott a távolságtartás, a maszk viselése, és a szabadtéri helyszín választása.
Megjegyzendő, hogy a fúvós hangszerek esetében is hasonló a helyzet mint az éneklésnél.
Mozogj! A rendszeres testmozgás minden korosztály számára fontos, mert egészséges és segít megőrizni a kiegyensúlyozottságod, akkor is ha hosszabb időre a lakásba vagy zárva.
Jót tesz néha kiszabadulni otthonról egy sétára - kinn a szabad levegőn, mindenkitől 2 m távolságot tartva viszonylag kicsi az esélye annak, hogy elkapjuk a vírust. Ezen kívül sokféle testmozgást otthon, felszerelés nélkül is tudsz csinálni: ha a fegyencedzést túlzásnak érzed, (lelki)békeszerető karanténlakók például a Facebookon is találnak online jógaórákat.
Akkor sem érdemes teljesen felhagynod a mozgással, ha idősebb vagy. Ha nincsenek körülötted az unokák, hogy a formában tartsanak, és a piacra sem tudsz lemenni egy kis sétára, akkor ajánljuk a Hierholcz Ágnes gyógytornász által összeállított gyakorlatsorozatot.
Mindegyik gyakorlat otthon elvégezhető, kifejezetten az idősebb korosztálynak összeállítva, az elvégzésükhöz csak egy székre van szükséged.
Fontos, hogy bármilyen mozgásformát is választasz, nagyon figyelj arra, hogy ne sérülj meg!
Nem tudjuk. Mármint tényleg, senki nem tudja főre pontosan, hogy hány koronavírussal fertőzött ember van ma Magyarországon (vagy bárhol máshol), és összesen hányan estek át rajta. Csak becsülni tudjuk.
A legegyszerűbb becslést akár te is megcsinálhatod. Gondold végig, hogy hány olyan közvetlen ismerősöd (közelibb barátod vagy rokonod) van, aki most éppen fertőzött, esetleg kérdezd meg az ismerőseidet is. Egy felnőtt ember átlagosan 150 másik felnőtt emberrel van közelebbi kapcsolatban. Ha nincsen közvetlen ismerősöd, aki elkapta a koronavírust, akkor az emberek kevesebb, mint egy százaléka fertőződött meg eddig ott, ahol te és az ismerőseid élnek. Ha van egy vagy két olyan ismerősöd, aki elkapta, akkor az emberek körülbelül egy százaléka lehet fertőzött.
Itthon a Nemzeti Népegészségügyi Központ (alias NNK) hetente méri a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának szintjét. Az általuk mért eredmények sem jók arra, hogy pontosan megmondjuk, éppen hány koronás rohangál valahol, de arra megfelelő, hogy tendenciákat tudjunk mondani. Ezen sorok írásakor (2021. november 20.) kilenc hete emelkedik a koronavírus örökítőanyagának szintje a szennyvízben, ami biztosan nem jó jel.
A fertőzöttek egy része PCR teszttel le lesz tesztelve. Az így kapott napi új fertőzöttek számát, és az ebből számolt aktív esetek számát a koronavirus.gov.hu-n minden nap kiírják. Nem mindenki jut el a tesztelésig, ezért az ott látható szám biztosan alacsonyabb, mint ahányan a valóságban éppen fertőzöttek. A kérdés az, mennyivel alacsonyabb: sikerül a fertőzöttek nagy részét tesztelni, vagy pedig egy csomó le nem tesztelt fertőzött császkál az utcán és terjeszti a vírust?
A modellek eredménye különbözik abban, hogy pontosan hány fertőzöttet becsül az adott napra, de a nagy tendenciákban egyetértenek. Összességében abban biztosak lehetünk, hogy sokkal több fertőzött van, mint amennyit a tesztek kimutatnak. Abban, hogy pontosan mennyi is ez a sokkal több, a modellek kicsit eltérnek.
Az alábbi ábrán látható, hogy mennyi volt a koronavirus.gov.hu által közölt napi új fertőzöttek száma és mennyi az, amit a különböző modellek becsülnek. Az ábra elkészítéséhez az ötletet és az adatokat innen vettük. Ha kíváncsi vagy az alábbi ábra interaktív angol nyelvű változatára, vagy másik ország adataira, látogasd meg az oldalt. Ezen az ábrán a becslések átlagát tüntettük fel (lehet becsülni azt is, hogy hány ember lesz beteg a legrosszabb és a legjobb esetben, az ábrán egy átlagos eset látható).
Az ábráról leolvasható, hogy a felderített esetekhez képest mindenképpen több fertőzött van az országban. Ezek egy része tünetmentes fertőzött, tehát nem is biztos, hogy tudatában a fertőzöttségének. Az ábrán az is látható, hogy mindegyik hullámnál, a becsült napi új fertőzöttek száma mindegyik modell szerint exponenciális növekedést mutat, (ahogy azt itt is jósoltuk), azaz a fertőzöttek száma hirtelen ugrik meg nagyon. A mért esetek száma 2021. június közepétől stagnálni látszik, azaz nem változik. Ez nem féltetlen azért van, mert minden nap ugyanannyi új fertőzött van. Lehet azért is, mert véges számú orvos, PCR és PCR-t kezelő szakember van az országban (meg persze a világban is), és hiába kérnek egyre többen tesztelést, nincsen kapacitás minden teszt elvégzésére.
De hogyan is működnek a becslő modellek?
Az ábrán látható négy modellből három (az IMP, a IHME és a YG) úgynevezett SEIR modell, a negyedik (LSHTM) pedig statisztikai modell.
A SEIR (Susceptible, Exposed, Infectious, and Recovered) modell azt szimulálja, hogyan kapják el a fertőzést az egészséges emberek, mennyi embert fertőznek meg, és mikor fognak kigyógyulni vagy meghalni. Mért adatok alapján becslik, hogy hogyan mozognak az emberek az egészséges és fertőzhető - fertőző - immunis/hallott állapotokban. Ez alapján számolják ki, hogy egy adott nap hány új ember fertőződhetett meg.
A statisztikai modell (LSHTM) meglévő adatokból próbálja megbecsülni, hogy mekkora hibával mérik a napi új fertőzötteket, és a becsült hibával korrigálja az aktuális mért számot.
Mint minden becslő módszernek, ezeknek is vannak határaik, ezért nem lehet kiválasztani a legjobb modellt, vagy megmondani emberre pontosan, hogy hány fertőzött van az országban. A becsléseknél szokás megadni egy legrosszabb, egy legjobb, és egy átlagos forgatókönyvet. Az ábrán az átlagosat tüntettük fel, de a valóságban lehet, hogy kicsit jobb, vagy kicsit rosszabb a helyzet.
Összességében abban biztosak lehetünk, hogy több napi új fertőzött van, mint ahányról a koronavirus.gov.hu-n olvashatunk, megeshet, hogy “csak” háromszor-négyszer több, de az is, hogy akár tizenháromszor több. Azaz, a napi új fertőzöttekből csak minden tizenharmadikat tudunk elkapni a PCR tesztelésen, a többi vagy az utcán császkál, vagy önkéntes karanténban van. Például 2020. október 10-e környékén 1000 körüli napi új fertőzöttet mértek, a modellek a valódi fertőzöttek számát pedig 4800-13700 közé teszik, és exponenciálisan emelkedő tendenciát mutatnak. Ha a legrosszabb forgatókönyvet nézzük, egy random október közepi napon körülbelül 13000 új fertőzöttből mindössze 1000 lett megtalálva tesztekkel, tehát több mint 12000 ember fertőződött meg aznap (és császkált tovább az utcán vagy ült otthoni karanténban) úgy, hogy nincsen a kezében teszteredmény a fertőzésről.
Az éppen aktív esetek számát (azaz azokat az embereket, akik éppen koronavírus-fertőzéssel vannak remélhetőleg otthon) egyszerűbb úgy megérteni, ha valamilyen másik számhoz hasonlítjuk. Például megnézhetjük, hogy más országokban a lakosság hány százaléka van éppen megfertőződve, és ehhez képest nálunk az emberek hány százaléka van megfertőződve. E sorok írásakor (2021. november 20.) Magyarországon hivatalosan 128 124, azaz, a lakosság 1,3%-a van megfertőződve. Tehát, minden 100 emberből 1-2 fertőzött.
A járványügyi kockázat elkerülése szempontjából a legjobb, ha a teraszon ülsz le, vagy ha olyat rendelsz, ami sétálva is fogyasztható, esetleg haza sétálsz vele.
Sok vendéglátó hely került nehéz helyzetbe, és ha nem is mész be ilyen helyre, de elvitelre/házhoz rendelsz tőlük és adsz borravalót, az nagy segítség lehet nekik. A járvány miatt a legtöbb kávézó és étterem hosszú időre be kellett hogy zárjon. Egy részük sajnos végleg. De ha éppen lehetőség van rá és ilyen helyen eszel-iszol, itt van néhány jó tanács:
A helyig sétálj/biciklizz.
A teraszon ül le, vagy kérd elvitelre és sétálj el vele egy nyitott jól szellőző helyig, vagy hazáig.
Ahogy belépsz, az első dolog a kézmosás/kézfertőtlenítés legyen. Ha a teraszon ülsz le, akkor is fertőtlenítsd a kezed.
Szokás szerint, ha köhögsz, akkor könyökhajlatba tedd ezt. Ha tüsszentettél és papírzsebkendőhöz nyúlsz, utána moss kezet.
Rendeléskor legyen rajtad a maszk, ne veszélyeztesd a pincért.
Ha zárt térbe lépsz, például mosdóba mész vagy a pulthoz rendelni, legyen rajtad a maszk. Nyilván maszkban enni vagy kávézni kihívás, de ha benn vagy, jobb, ha minden egyéb helyzetben rajtad van.
Ha más evő-ivó ember(ek) közelében ülsz le enni-inni, tarts tőlük kellő távolságot, legalább másfél, de inkább két métert.
Nyitott helyen, például teraszon, ahol a levegő szabadon jár, a fertőzés kockázata mindig sokkal kisebb, mert a vírusokat a légáramlatok elviszik, és nem tudnak úgy feldúsulni a levegőben, mint egy zárt szobában. Ezért ha mindenképpen együtt ennél-innál másokkal, keress ehhez kinti helyszínt.
Ha a vendéglátóhely munkatársainak a közelébe mennél, tedd fel a maszkodat. Ezzel véded őket, és másnap is be tudsz majd menni, mert lesz aki kiszolgáljon. Ha elvitelre rendeled a kávédat, akkor le sem kell venned a maszkodat bent.
Az alapelv, hogy ne kapjuk el, és ne adjuk tovább, se munkatársnak, se vendégnek. (Ugyebár nem örülünk annak sem, ha a kedves fizetővendég nem jön mert karanténol, sem annak, ha nincsen, aki kiszolgálja). Ehhez az kell, hogy senki ne prüszköljön arcon senkit (azaz rendes maszkhordás), a megfogdosott felületekről minél hamarabb eltűnjön az esetleg odakerült koronavírus (azaz rendszeres fertőtlenítés és kézmosás), és az esetleges levegőbe prüszkölt vírusok kikerüljenek a zárt térből (azaz, szellőztessünk minnél gyakrabban).
Az alább leírtak közül a legfontosabb, hogy mindig legyen a munkatársakon maszk, és hogy szellőztessünk legalább óránként. Ha csak erre figyelünk, már nagyon sokat tettünk.
Készítettünk egy letölthető és kinyomtatható plakátot, amit a vendéglátóhely ajtajára ragaszthatsz, hogy a betérő vendég tudja, hogyan viselkedjen nálatok úgy, hogy titeket és magát is óvja. Itt töltheted le.
Akinek nem muszáj, az ne találkozzon a vendéggel. Ezzel is csökkentjük annak az esélyét, hogy a munkatársak egy koronás vendég miatt esetleg kiesnek a munkából. Mindenki hordjon maszkot (az orrán is). Ezzel védi magát, a munkatársait, és a vendégeket. Munkába jövetelkor mosson mindenki kezet, és utána is valahányszor az orrához/arcához nyúl, megfog egy gyakran megfogott felületet, vagy kimegy az épületből/szobából. A legjobb bevezetni egy kézmosó szünetet, mondjuk óránként elküldeni az egész staffot egy alapos szappanos kézmosásra.
Azért, hogy kényelmesebbé tegyük a maszkos napokat, biztosíthatunk óránként maszkmentes pihenőidőt. Ehhez egy nagyobb nyílt térre van szükség, ahol a munkatársak egymástól két méterre állhatnak meg a szabad levegőn. Használhatjuk erre a dohányzót, vagy hagyhatjuk, hogy a munkatársak öt percet sétáljanak az utcán. Természetesen, amikor visszajönnek, akkor maszk vissza, és alapos kézmosás szappannal.
Azokat az eszközöket, amiket több mint egy ember fogdos (kés, fogantyúk, kilincsek, edények, kávéfőző, gombok, kiskocsik, stb.) fertőtlenítsük vagy mossuk le szappanos vízzel óránként. Ha lehet, próbáljuk kerülni a közös használatú tárgyakat.
Szellőztessünk óránként.
Tegyünk ki emlékeztető feliratokat a maszkhordásról, kézmosásról és felületek fertőtlenítéséről, hogy az alkalmazottak ne tudják elfelejteni a teendőket.
Élelem
A koronavírus cseppfertőzéssel terjed, étellel nem. Bár az ételt nem tudja megfertőzni, utazni tud rajta. Az étel felületéről a vendég/munkatárs kezére, majd onnan arcpiszkálással a szembe/orrba került vírus már veszélyes lehet. Ezért étel közelébe csak maszkban, tiszta kézzel menjünk. Az ételeket, alapanyagokat, különösen a nyersen fogyasztandó gyümölcsöket és zöldségeket érdemes folyóvízzel lemosni, akár mosogatószert is használva (a mosogatószer ilyen kis mértékben nem halálos, de azért egy alapos öblítés ajánlott). A vírus nem bírja a nagyon magas hőmérsékletet, ezért a főzött/sütött étel teljesen biztonságos, ameddig senki nem prüszkölt rá.
Teraszon
A nyitott tér, terasz, kerthelyiség biztonságosabb, mint a zárt terek, ezért érdemes a kicsit cidrisebb időben is nyitva tartani őket. Ha nagyon hideg van, tehetünk ki pokrócokat a vendégeknek, amiket két vendég között áttörlünk fertőtlenítős kendővel és gyakran mosunk.
Az asztalokat úgy helyezzük el, hogy az ülő vendégek között legalább két méter, de inkább nagyobb távolság legyen. A pincér is próbáljon távolságot tartani a vendégektől. Az asztalra tegyünk ki vizet nem igénylő alkoholos kézfertőtlenítőt a vendégek számára, és bátorítsuk őket a használatára.
Kérjük meg a vendégeket, hogy rendeléskor legyen rajtuk helyesen viselt maszk. Ezzel a rendelést felvevő munkatársat védjük.
Ha nem pincér veszi fel a rendelést, hanem pultnál rendelnek a vendégek, a pultot tegyük olyan helyre, ahol nem kell zárt térbe bemennie a vendégnek. Ezzel is védjük a rendelést felvevő munkatársat és a zárt térben dolgozókat. Az ideiglenes pult lehet az ablakba, ajtóba, vagy a teraszra kihelyezett asztal.
A több vendég által használt tárgyat fertőtlenítsük legalább óránként felületi fertőtlenítővel vagy töröljük át mosogatószeres ronggyal. Ilyen tárgyak az asztal, a székek karfája, amit megfogva a vendég kihúzza a széket, a menü, vagy a só és borsszóró.
Kérjük meg a vendégeket, hogy fizetéskor használjanak bankkártyát.
Vendégtérben
A munkatársakon legyen maszk mindig. Egyetlen betérő maszktalan koronás vendég a teljes staffot kiiktathatja akár hetekre is.
Zárt térben szellőztessünk minél többet, ha lehet, legyen egész nap nyitva az ablak/ajtó, hogy állandóan cserélődjön a levegő. Ha nagyon hideg van, tehetünk ki pokrócokat a vendégeknek, amiket két vendég között áttörlünk fertőtlenítős kendővel és gyakran mosunk.
Ha a munkatárs olyan tárgyat fog meg, ami utána vendéghez kerül, előtte fertőtlenítse a kezét. A vendégtől elvett tárgy után szintén fertőtlenítse a kezét. Próbáljuk kerülni az olyan helyzetet, amikor az egyik vendégtől elvett tárgy után fertőtlenítés nélkül nyúlunk egy másik vendéghez kerülő tárgyhoz. Praktikusan a teli tányér megfogása előtt kézmosás, és a használt tányér leszedése után kézmosás.
A munkatársak által gyakran megfogott felületeket (pult, gombok, fogantyúk, kassza, pénztárgép gombjai, sörcsap, vízcsap, kávégép, kiszedő evőeszközök, tárolók, szemetes, hűtő fogantyúja, szekrények fogantyúja, stb.) fertőtlenítsük minél többször. A legjobb, ha óránként beiktatunk egy fertőtlenítő körutat, amikor szappanos vizes ronggyal vagy alkoholos felület-fertőtlenítővel áttörlünk mindent.
Minden vendégek által megfogott felületet fertőtlenítsünk gyakran: kilincseket (főleg a bejárat kilincseit), a mosdó kilincseit, villanykapcsolókat, a WC lehúzóját, vízcsapokat, kézszárító gombját, pultot, székek tetejét, asztalokat, asztalra kihelyezett sótartót, gyertyát, étlapot, olyan dekorációs tárgyakat, amihez a vendég hozzáérhet. Érdemes beiktatni óránként egy fertőtlenítő körutat, amikor szappanos vizes ronggyal vagy alkoholos felület-fertőtlenítővel áttörlünk mindent. Ha egy vendég távozik, az asztalt és a szék támláját (ahol megfogják az emberek), illetve az étlapot töröljük át szappanos vizes ronggyal vagy alkoholos felület-fertőtlenítővel. Az asztalterítő, székpárna rendszeres fertőtlenítéséről se feledkezzünk meg.
Miután pénzhez nyúltunk, mossunk kezet. Bátorítsuk a vendégeket a bankkártyás fizetésre.
Kerüljük az önkiszolgálós helyzeteket, vagy helyezzünk mellé kézfertőtlenítőt. Ha például a kávézóban eddig volt kitéve egy halom pohár és néhány kancsó víz, hogy a vendég maga vegye el, most írjuk ki helyette, hogy díjtalanul tud a pultból csapvizet kérni, vagy tegyünk ki kézfertőtlenítőt a kancsókhoz és plakátozzuk ki, hogy használják is. Kerüljük a büfé rendszerű étkeztetést. Ha ez nem elkerülhető, akkor a vendégeken legyen maszk ameddig az ételt elveszik, és a megfogott eszközöket fertőtlenítsük minél gyakrabban, lehetőleg minden vendég között, vagy legalábbis negyed óránként. Helyezzünk ki kézfertőtlenítőt, hogy a vendég már fertőtlenített kézzel fogja meg a szedőkanalakat.
Kérjük meg a vendégeinket, hogy érkezéskor rögtön mossanak kezet szappanos vízzel, vagy használják a kihelyezett kézfertőtlenítőt. Ha van lehetőségünk, tegyünk ki kézfertőtlenítőt minden asztalra (aminek a nyomógombját fertőtlenítsük két vendég között). A vendégek hordjanak maszkot, amikor rendelnek vagy mosdóba mennek. Nyilván nehéz maszkkal enni vagy kávézni, de a munkatársainkat úgy védhetjük a leginkább, ha a vendég a lehető legmesszebb van tőle, és akkor is maszkban. Amikor nem muszáj, a munkatárs ne legyen a vendégtérben, ha mégis, akkor rajta is legyen maszk. Az asztalokat tegyük egymástól legalább kettő méterre, de inkább távolabb, hogy a közlekedő vendégek se kerüljenek egymáshoz vagy a közlekedő munkatársainkhoz közel.
Tudjuk, hogy a vendéglátóhelyeket nagyon macerás Covid-biztossá tenni, és sok plusz erőforrást igényel. Ha viszont a fent leírtaknak legalább egy részét betartjuk, máris nagyban csökkentettük annak az esélyét, hogy a vendéglátóhelyünk fizetővendég vagy munkatárs nélkül marad, esetleg gócponttá válik. Ha nagyon nincsen plusz energiánk az óránkénti fertőtlenítésre, akkor fertőtlenítsünk ritkábban, de figyeljünk arra, hogy a szellőztetés ne maradjon el, és maszk minden munkatárson legyen. A maszkhordással tehetjük a legtöbbet értük és magunkért.
A koronavírus érzékeny ugyan az UV-C fényre, de ezt hullámhosszt a Föld légköre nagyrészt kiszűri, így valószínűleg nem elég a vírus elpusztításához.
A napfény három féle UV fényt tartalmaz: az A, B és C-t. A Földre a legtöbb az A típusú sugárzásból jut, az UV-B-ből már kevesebb, a C-t pedig szinte teljesen kiszűri a légkör. Az UV-C fényt használják sterilizálásra, erről bizonyított, hogy a baktériumokat és vírusokat elpusztítja. Az UV-A hatástalan a vírusok ellen, a kérdéses az, hogy az UV-B sugárzás milyen mértékben képes a vírusok elpusztítására. Ez több dologtól is függ: a nap beesési szögétől, a légszennyezettségtől, illetve a vírus típusától is. Egyelőre nincs a szakirodalomban olyan adat, amely leírná, hogy a koronavírusok mennyire érzékenyek az UV-B besugárzásra, ezért azt javasoljuk, ne próbáljunk meg napfénnyel fertőtleníteni.
Az UV-C (280–100nm) tartományban sugárzó sterilizáló (germicid) lámpák vagy UVC lámpák hatásosak a koronavírus ellen. De vigyázat - ahová a fény nem ér el, ott nem hat! Az UV-C fény felületeken is, és a levegőben is elpusztítja a vírust, de idő kell hozzá: a sugárzás erősségétől függően általában kb. 30-60 perc. A hatékonyságot gyengíti az elnyelődés a levegőben, ezért a fertőtlenítendő tárgyat a fényforráshoz minél közelebb kell tenni.
A lámpád használati utasítása tartalmazza, mi a maximális hatótáv és a javasolt használati idő.
Igen. Laboratóriumi körülmények között folyékony közegben 15 perc 92°C hőmérsékleten minden koronavírust elpusztított.
Lehet ugyan olyanokat olvasni, hogy ez a vírus kevéssé hőérzékeny, és csak a forrás közeli hőmérséklet elég ahhoz, hogy elpusztítsa, de ez így nem teljesen igaz. Ennek a cikknek az alapja egy olyan tanulmány, ahol laboratóriumi körülmények közt tesztelték a vírusok hőinaktiválását. Az eredmény az volt, hogy az alacsonyabb hőmérséklet (56°C 30 percig, illetve a 60°C 60 percig) nem pusztítja el a vírusok 100%-át, de a 99,999 százalékát igen.
Szóval nem kell pánikba esni, arról azért nincs szó, hogy az alacsonyabb hőmérsékleten való hőkezelés nem működik. Ha biztosra akarsz menni, akkor válaszd a forralást.
Igen. Laboratóriumi körülmények között folyékony közegben 15 perc 92°C hőmérsékleten minden vírust elpusztított.
A szárazság a vírus számára általában mostohább körülményeket jelent, tehát ha mondjuk egy zsömlét raksz a sütőbe, mert attól félsz hogy a boltban megfogdosták, a pirítós készítés tökéletesen alkalmas a vírusmentesítésére.
Ne tegyél fémet, papírt, ruhát a mikróba, mert meggyullad, és vehetsz új mikrót. Ne tegyél pénzt sem a mikróba (se érmét, se bankjegyet, se bankkártyát), mert meggyullad, és vehetsz új mikrót, pénz nélkül.
Egyelőre nem tudunk olyan kutatásról, ami kifejezetten azt nézte volna, hogy a mikró elpusztítja-e a koronavírust. Azt viszont tudjuk, hogy mit csinál a mikró más kórokozókkal, és ebből tudunk következtetni arra, mit tesz a koronavírussal. Kettő perc mikrózás elpusztítja az átlagos konyhában található kórokozók kilencvenkilenc százalékat, és kicsit hosszabb mikrózás megöli például az influenzavírust, a madárinfluenzát, a madár koronavírust, és még egy sor másik vírust is.
A mikró kétféleképpen tudja bántani a kórokozókat: vagy a hő öli meg őket, vagy a mikrohullámú sugárzás RNS/DNS károsító hatása (a te DNS-edet nem károsítja a mikró, mert nem tudod belepréselni magad).
A mikró által használt hullámhossz az étel víztartalmát nagyon hatékonyan melegíti fel, és ha fél órán keresztül 60°C hőmérsékletre melegíted a koronavírust, attól már elpusztul. Ha teljesen átforrósítod az ételt a mikróban, nagy eséllyel rövidebb idő alatt is elpusztul minden vírus benne.
A mikró belsejében a sugárzás nem egyenletes. Csak akkor lehetsz biztos benne, hogy a vírusok elpusztultak, ha teljes egészében kellően magas hőmérsékletre melegedett amit betettél.
Igen, ha elég tömény. 70% töménység és afölött a COVID-19 közeli rokona, a SARS koronavírus totálkáros lesz. 50%-os alkohol esetében néhány fertőzőképes vírusrészecske még maradhat, de jelentősen csökken a számuk.
Az alkoholt nem szájon át kell alkalmazni ebben az esetben, hanem külsőleg: a fertőtlenítendő felületet töröld át.
Nem. Az alkohol az alkohol - jó a metil-, az izopropil, a 2-propanol, és ezek
különböző arányú keverékei is megteszik, ha összességében elérik a kellően magas
koncentrációt. A laborokon kívül ilyesmiket a téli
szélvédőmosókban,
szélvédő jégtelenítő spray-ben találhatsz. Ezeket - nyilván - ne idd meg, mert
büdösek, mérgezőek. Felületek fertőtlenítésére alkalmazhatóak.
Sőt, működik a vírus ellen az aceton, vagy jobb híján akár 6% savtartalmú
borecet
is. A
hatás kifejtéséhez idő kell (1-2 perc).
Nem, egyelőre semmilyen igazolt hatása nincs a C-vitaminnak a koronavírus ellen. Folynak klinikai kutatások nagy dózisú C-vitaminnal Kínában, de annyi biztos, hogy néhány vitamin bekapása sajnos nem véd meg a fertőzéstől.
A vitaminok szedése főleg akkor jó ötlet, ha étrendünk amúgy sült krumplira és kólára korlátozódik. De nem jelentenek vírusellenes csodaszert.
Egyes tanulmányok szerint a D-vitamin mennyisége a szervezetben összefüggésben lehet a vírusra adott immunválasszal: többen haltak meg koronavírusban azokban az országokban, ahol általában alacsony az emberek D-vitamin szintje. De az ok-okozati összefüggés nem bizonyított: az összehasonlított országok között az átlagos D-vitamin szinten kívül nagyon sok különbség van, például eltért a járvány súlyossága és a tesztelés intenzitása. Emiatt nagyon nehéz olyan összehasonlítást végezni ami a sokféle különbség ellenére ki tudja mutatni hogy a normál D-vitamin szint megvéd-e minket attól, hogy súlyosan megbetegedjünk.
Egy spanyol kísérletben azt vizsgálták, hogy ha a kórházban ápolt koronás betegeknek a kezelés kiegészítéseként D-vitamint (calcifediolt) adnak, megelőzhető-e a súlyosabb betegség kialakulása? Tapasztalataik szerint a D-vitamin kezelés szinte mindig megakadályozta, hogy a beteg az intenzív osztályra kerüljön.
Ennek ellenére még ne szaladjon mindenki a gyógyszertárba D-vitaminért. A D-vitamin dózis amit a betegek kaptak, egyáltalán nem volt kicsi - aki minden nap ennyit szed már a mérgezést kockáztatja. A betegek sem szedhették sokáig: összesen három adagot (532 mcg, 266 cmg, 266 mcg) kaptak az első héten, aztán hetente csak egyet, addig amíg kórházban voltak.
Arra nincs bizonyíték, hogy a D-vitamin segítene megelőzni azt hogy elkapd a vírust. A kísérlet csak a kórházban kezelt betegek kilátásait vizsgálta, és nem tudjuk hogy a fertőzés ellen segít-e, ahogy azt sem, hogy a betegek hamarabb meggyógyulnak-e tőle.
A kísérletet nem ártana több beteg bevonásával is megismételni, mert összesen csak 76 résztvevő volt, ráadásul a kezelést nem kapó csoportban kicsit több volt a magas vérnyomással és a cukorbetegséggel küzdő beteg, akiknél mindig magasabb a súlyos kimenetelű betegség kockázata. Plusz hátrány, hogy a vizsgálat nyílt volt, vagyis mindenki tudta, ki kap D-vitamint, illetve hogy a betegek D-vitamin szintjét nem mérték, pedig az eredményeket megerősítette volna, ha látjuk, hogy a kezelést nem kapó, súlyosabb állapotú betegek D-vitamin szintje tényleg alacsonyabb.
Akár használ a vírus ellen, akár nem, akinek alacsony a D-vitamin szintje annak nem árt pótolni - ha a vírus ellen nem is véd meg, a csontjainknak biztosan használ.
Benned nem. Attól, hogy a szaunában akár 100+ °C hőmérséklet uralkodik, a tested belsejében a hőmérséklet a szokásos nagyjából 36°C marad, vagyis a vírust ez nem hatja meg.
A szauna hőmérséklete viszont a vírus 60°C feletti hőérzékenysége miatt alkalmas lehet rá, hogy a levegőben, illetve a bent kiterített törölközőn, ruhákon elpusztítsa a vírusokat.
Nem. Attól, hogy a kádban a víz forró, a vízbe merülő tested belsejében a hőmérséklet a szokásos nagyjából 36°C marad, vagyis a vírust ez nem hatja meg. A meleg fürdő pedig kifejezetten nem ajánlott, ha valaki lázas, ekkor inkább hűtő fürdőt javasolt venni.
Jelenleg (2021.07.08) nem nagyon. Mivel most éppen kevés az aktív fertőzött, kicsi az esélye, hogy ha elmész a strandra, akkor ott valaki rád ragasztja a vírust.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott tájékozató szerint minden közfürdőben szigorúbb higiéniai intézkedések léptek életbe, hogy meg tudják előzni a fertőzéseket. Fontos megjegyezni, hogy a közfürdőkben sajnos olyan kiszolgáltatott szituációba kerülünk, ahol gyakran mások tájékozottságától és szabálykövetésétől függ, hogy mi elkapjuk-e a vírust. Például reméljük, hogy az uszodákat lázas vagy hasmenéses ember nem látogatja, és hogy az uszodában kötelező a vízbe lépés előtt az alapos szappanos előfürdő. De még ha kötelező is, legyünk őszinték, lehetséges, hogy többen nem fogják betartani.
A tájékoztató szerint a fürdőkben használt klórmennyiség elpusztítja a vírust. A SARS-CoVI esetén valóban úgy tűnik, ez a mennyiség elegendő, hogy azonnal inaktiválja a vírusokat (új koronavírusról még nincs adatunk). Azonban nem szabad elfeledkeznünk a melegvizes termál medencékről sem, amiket nem klóroznak. Bár a Tisztifőorvos Asszony korábban elmondta, hogy a vírus hőérzékenysége miatt itt sem lehet probléma a vírus terjedése, fontos megjegyezni, hogy ilyen alacsony hőmérsékleten (egy termálfürdő általában maximum 39 Celsius fokos) még nem tesztelték, mennyire marad életképes a vírus.
Az eddigi legalacsonyabb, 56 fokos melegítés esetén 30 percre volt szükség, hogy nagyrészt elpusztuljon. Tehát ha valaki egy kiadós hasmenés után beleül áztatni magát a termálvízbe, vagy fertőzöttként esetleg bele-beleköhint, az nagy valószínűséggel elúszhat a többi ember irányába is, 1,5 méteres távolság tartás ide vagy oda… A fürdőkben ráadásul nem szokás papírzsebkendőt hordani magunknál, ha tehát egy tünetmentes fertőzött tüsszent, még ha a könyökhajlatába is teszi ezt, a vírusok a medencében fognak kikötni, ahol még bő fél óráig boldogan úszkálva várják, hogy te mikor nyúlsz a vizes kezeddel az arcodhoz. Ezért ha a fürdőbe járó emberek között a fertőzöttek száma magas, akkor a termálfürdők kiemelten veszélyes helyek megfertőződés szempontjából.
Nem. Az alapos kézmosás legalább olyan jó, mint a fertőtlenítő gél - ha a kezedet utána nem egy retkes törölközőbe törlöd, még jobb is. Nem csak inaktiválod a kezeden levő kórokozókat, de meg is szabadulsz tőlük.
Nem, a vírus ellen a hagyományos szappannal való alapos kézmosás is tökéletesen véd. A vírus burka kettős lipid réteg, amit a szappan felold: egyszerűen szétesik tőle. A kézmosásnál mellesleg nem cél a vírust végképp eltörölni - a szennyvízcsatornában sodródó gazdátlan vírusok már nem a te problémád, illetve ott úgysem élnek már sokáig.
Használj mosogatószert, vagy egyéb háztartási zsíroldót, tisztítószert, sampont, tusfürdőt, bármit, ami habzik - ha más nincsen, akár mosóport a kezed tisztítására. Ami oldja a zsírt, jó lesz.
Nagy valószínűséggel nem, azonban ismert néhány eset, amikor háziállat elkapta a vírust. A macskák, és általában a macskafélék erre hajlamosabbak, mint a kutyák - például az USA-ban egy tigris és Belgiumban egy háziállatként tartott macska is megbetegedett. De ez veszélytelen az emberre, macskáról-emberre terjedést nem írtak le. A macska is szerencsésen felépült.
Ugyanakkor a háziállatok fertőzésforrásnak tekinthetők abból a szempontból, hogy ha egy fertőzött alaposan leköhögi, vagy az összetüsszögött kezével megsimogatja, majd te is megfogod a kutyát, akkor megfertőződhetsz.
A kutya szabad levegőn, utcán való sétáltatása nem jelent a vírus összeszedésének szempontjából nagyon magas kockázatot. De ha a kutya beteg ember lakásában jár, vagy egy feltételezhetően beteg vagy fertőzött ember megsimogatja, akkor érdemes megfelelő kutyasampon használatával megfürdetni, mielőtt az ágyadba, foteledbe fekszik. A macskákat viszont inkább nem próbálnám meg lemosni.
Ha többet szeretnél megtudni a kutyák és macskák koronavírus fertőzésével kapcsoltban, a Zállatorvos videója minden kérdésedre választ ad.
A denevér nem háziállat, add vissza a Wachatiknak. A koronavírusos megbetegedés úgynevezett zoonózis. Zoonózisnak hívjuk azokat a betegségeket, amiknek a kórokozója valamilyen állatban élt eredetileg, de az örökítőanyaga kicsit megváltozott, így most már embereket is meg tud fertőzni.
A koronavírus valószínűleg denevérről terjedt át az emberre, vagyis lehetséges, hogy Shikaka elkaphatja tőled, vagy akár megfertőzhet téged. A tünetek közben nem feltétlenül jelentkeznek rajta, és a vírus akár az ürülékével is terjedhet.
A nyércek szintén nem háziállatok, de úgy tűnik, kifejezetten fogékonyak arra, hogy elkapják az új koronavírust. Ez azért veszélyes, mert a nyérceket nagy számban tenyésztik a szőrméjükért, és ezeken a farmokon az emberek és állatok gyakran kerülnek elég közeli érintkezésbe ahhoz, hogy a fertőzést átadják egymásnak. A kutyákkal és macskákkal ellentétben a nyércek esetében az sem kizárt, hogy az állatok fertőzzenek meg embereket.
Ezen kívül van egy nyestkutya nevű állat, ami nálunk is előfordul, és ezek szintén képesek egymás közt terjeszteni a vírust, de járványügyi szempontból ennek nem valószínű, hogy nagy jelentősége lenne.
Nem! Ezt a feltételezést tudományos alapokon abszolút megcáfolták. Az összehasonlító genomikai adatok alapján egyértelműen természetes eredetű. A vírus egy állatról ugorhatott át az emberre. Szóval nem katonai megbízásra készítették, és nem is az ufók jöttek és dobták le ránk!
Létezik egy olyan elmélet is, ami szerint a járvány Kínában egy laboratóriumban tenyésztett vírustörzs elszabadulásával jött létre. Ez azonban nem egyenlő azzal, hogy mesterségesen “összerakott” vírusról lenne szó, vagy hogy eredetileg ártó szándékkal hozták volna létre, és eresztették volna szélnek a SARS-Cov-2 eredeti wuhani törzsét.
Ne higgy el mindent, amit a közösségi médián látsz vagy mindenféle furcsa oldalon van fenn, hivatkozások nélkül! Mindig ellenőrizd a hír valódiságát, mielőtt elküldöd ismerőseidnek! Ne terjesszük az álhíreket!
Eddig egyáltalán nem ismert olyan eset, ahol madarak elkapták volna a vírust.
Az állatok közül egy macskáról, sőt egy tigrisről is már kiderült, hogy hordozta a vírust. A madarak esetén ettől nem kell tartanunk, ugyanis nem az emlősök osztályába tartoznak, attól jelentősen különböznek. Ezért nagy valószínűséggel a vírus nem tud a sejtjeikhez hozzákapcsolódni.
A koronavírusokat négy nagy nemzetségbe soroljuk: alfa-, béta-, gamma-, és deltakoronavírusok. Jellemzően az alfa és béta az emlősöket támadja meg (ember, denevér, kutya, macska), míg a gamma és delta a madarakat, halakat támadó vírusokat foglalja magába. Az új koronavírus a béta nemzetségbe tartozik.
A vírusok alapvetően “nem szeretnek” egyik fajról a másikra ugrálni, és nagyon ritka esetben tesznek csak ilyet - ezért semmiképpen ne eresszük szélnek Lórit, sőt egyik háziállatunkat se! Ne terheljük ezzel se magunkat, se az állatvédő szervezeteket feleslegesen!
A vírus fog mutálódni, és egyszer mindenki meghal, de valószínűleg nem az új mutáns koronavírus hozza el az apokalipszist.
A mutálódás minden élő és szaporodó dolog természetes velejárója, csak a Jurassic park nem volt valami jó reklám neki. A vírus szaporodása abból áll, hogy sok másolatot készít saját magáról (nincsen külön anyukavírus meg apukavírus, nincsen ivaros szaporodás). Amikor a vírus szaporodik, akkor a babavírusok nem biztos, hogy pontosan ugyanolyanok lesznek, mint az eredeti volt, mert a másolódás során történhet hiba. Ezt hívjuk mutációnak.
Vannak olyan mutációk, amik fertőzésképtelenné teszik a vírust, és ezeknek nem lesznek utódaik. Vannak olyan mutációk, amik nem okoznak nagy változást, és észre sem lehet venni őket kívülről, csak akkor, ha megnézzük az élőlény DNS-ét, illetve a koronavírus esetében az RNS-ét. És vannak olyan mutációk, amiknek látni a hatását. Például, megeshet, mint ahogy az már sok másik kórokozó esetében megtörtént, hogy kialakul egy olyan mutáns vírus, ami nem okoz megbetegedést, amikor fertőz. Az ilyen vírus ellen nem fogunk védekezni, gyógyszert beszedni, mert nem zavar minket - így nagyobb eséllyel adjuk tovább, ami előnyt jelent a vírusnak. Egy ilyen ártalmatlanra mutálódott vírussal nem is törődnénk, továbbra is utazgatnánk vele, és a vírus már meg is hódította a világot.
A koronavírus egy mutációnak köszönheti valószínűleg azt is, hogy most embereket fertőzhet. A legtöbb kórokozó ugyanis nem tud csak úgy ugrabugrálni a fajok között. Az állatkertben a megfázott fókától például nem fogjuk elkapni a tüsszögést.
A koronavírusnak máris vannak mutációval létrejött változatai, amiről egy törzsfát itt lehet megnézni. A törzsfa olyasmi, mint a családfa, csak nem a nagyi van legfelül, hanem a déd-ük-nagy-szép-nagy-nagy-nagy-ősünk.
A vírusok nagyon gyorsan szaporodnak. Ameddig egy embernek kb. 18 évet kell várnia, hogy legyen belőle egy kisember, addig a vírusoknál ez inkább csak órák kérdése. A koronavírus megjelenése óta a vírus időszámítása szerint olyan, mintha évezredek teltek volna el. Ha emberek lennének, már feltalálták volna a kereket. Azért változik ez vírus gyorsabban, mint egy ember, mert adott idő alatt sokkal többször szaporodik, azaz többször van lehetősége mutálódni.
Hogyan mutálódhat úgy a koronavírus, hogy az nekünk, embereknek gondot okozzon? Minden sejt és minden vírus felszínének egyedi mintázata van, ami a rendszámtáblához hasonlóan azonosítja a viselőjét. Ezeket antigéneknek nevezzük. Amikor a testünk egy új kórokozóval találkozik, akkor a rendszámtábla alapján tudja, hogy az egy behatoló kórokozó, és nem a testünkhöz tartozik. Fertőzéskor a testünk megtanulja az antigént felismerni, és amikor legközelebb látja, már gyorsabban fog reagálni, és nem betegszünk meg. Ha viszont a kórokozóban egy olyan mutáció keletkezik, ami megváltoztatja egy kicsit valamelyik antigénjét, akkor a testünk nem fogja olyan jól felismerni, újra meg kell tanulnia. Az ilyen antigéneket érintő mutációk azért problémásak, mert a védőoltások is ezek alapján működnek. A védőoltás tanítja meg a testünknek, hogy hogy néz ki az antigén, és ha a víruson nagyon megváltozik ez a rész, akkor előfordulhat, hogy új oltást kell készíteni, és újra kell oltani az embereket.
A koronavírus terjedésének természetes velejárója, hogy időről időre mutálódik, ez azonban nem feltétlenül jelent számunkra fenyegetést. Problémát akkor okoz, ha a mutáció a vírus terjedőképessége vagy megbetegítő képessége (esetleg kimutathatósága) szempontjából számunkra kedvezőtlen hatású.
Az omikron variánsterjedésének gyorsasága alapján jelentősen fertőzőképesebb az eddigi variánsoknál, még a korábban dominánsnak bizonyuló deltával szemben is. Ez önmagában véve eléggé aggasztó, mert a hirtelen megjelenő sok fertőzött nagyon megterhelheti az egészségügyi ellátórendszert. Szerencsére azonban az omikron variáns ritkábban okoz súlyos kimenetelű betegséget, mint ami a korábbi variánsokra (pl. delta) jellemző volt.
Az omikronnal kapcsolatos aggodalom fő oka az, hogy az összegyűjtött nagy számú mutáció (csak a tüskefehérjében több, mint 30 az eredeti vírushoz képest) miatt a vírusnak ez a jelentősen megváltozott formája esetleg kijátszhatja az oltásokkal, vagy korábban átvészelt fertőzéssel szerzett védettségünket. A mutációk közül 15 a tüskefehérjének azt a részét (RBD) érinti, amiről azt gondoljuk, hogy a vírust semlegesítő immunválasz szempontjából kiemelten fontos. A tapasztalatok szerint az oltások az omikron variáns ellen is működnek, de a tünetekkel járó megbetegedés elleni védettségünk sajnos jelentősen csökkent. Ez részben a vírus megváltozása miatt, részben pedig az oltás óta eltelt hosszabb idő miatt van így.
Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a védőoltások továbbra is hatásosak az omikron variáns ellen, főleg, ha a régebben kialakult védettséget emlékeztető oltás is megerősíti. Ennek alapján az ECDC 2022 júliusa óta javasolja a második emlékeztető oltás (negyedik oltás) beadását a 60 év feletti vagy koronavírusos megbetegedés szempontjából sebezhető emberek számára, akik az előző oltásukat 6 hónapnál régebben kapták.
Magyarországon a Pfizer omikron variáns elleni oltása (Comirnaty Original/Omicron BA.1 emlékeztető oltás) is elérhető, ami egy olyan emléketető oltás, ami az eredeti koronavírus törzs mellett az omikron variáns ellen is kiváltja az immunválaszt. Ezt azok kérhetik, akik elmúltak 12 évesek, és 4 hónapnál régebben már be voltak oltva koronavírus ellen.
A mutáció a vírusoknál meglehetősen gyakori dolog, és önmagában véve nincs benne semmi félelmetes: gyakran megesik, de a legtöbb esetben ránk nézve semmilyen következménye nem lesz. Problémát akkor jelent, ha a vírus valamilyen számunkra lényeges tulajdonságában okoz nekünk kedvezőtlen változást, mondjuk megnöveli a vírus fertőzőképességét. A D614G mutáció esetében éppen ilyesmi történt.
De mi is ez pontosan? A mutáció a vírus spike fehérjéjét érinti, vagyis azt a kis tüskét, amivel fertőzéskor a sejtjeinkhez kapcsolódik. Az elnevezés azt jelenti, hogy a fehérjét felépítő aminosavak közül a 614. helyen levő D aminosav egy G aminosavra cserélődött. A víruson lévő tüske úgy épül fel, hogy három ilyen spike fehérje van egymás mellett, egy csokorban. A mutáció éppen ott van, ahol egymáshoz érnek. Nem tudjuk hogy ez pontosan milyen változásokat eredményez, de kihathat a sejtjeinkhez való kötődésre, vagyis arra, hogy mennyire ügyesen fertőz minket a koronavírus.
Úgy tűnik, hogy a legtöbb helyen, ahol a járvány terjed, a fertőzések nagy részét a D614G mutáns koronavírus okozza, még akkor is, ha eleinte az eredeti, D614 vírusok kezdtek fertőzni az adott közösségben. Az új verzió előnyben van: valamiért jobban tud terjedni. (Nálunk már a tavaszi első hullám alatt is ez a mutáns verzió terjedt.)
Ezen kívül több kutatócsoport szerint is valamivel több vírus termelődik azoknak a betegeknek a légutaiban, akik a D614G mutáns vírust kapták el.
Akkor most végünk van? Szerencsére annak ellenére hogy a D614G mutáns ragályosabbnak tűnik az eredeti vírusnál, halálozás nem magasabb, és a fertőzöttek állapota nem súlyosabb, mint az eredeti koronavírus esetében. Vagyis a vírus gyorsabb lett, de nem halálosabb. Ebből a szempontból sokkal nagyobb hatása van a különböző rizikófaktoroknak, mint a kor és a társbetegségek.
Az, hogy a koronavírus járvány végleg megszűnik a világon, kétféle módon történhet meg: vagy kipusztítjuk a vírust az egész bolygón, vagy pedig “megszokjuk egymást”, és megtanulunk együtt élni a koronavírussal.
Mivel a koronavírus kizárólag a megfertőzőtt emberek (és állatok) szervezetében képes szaporodni, ha sikerülne elérnünk, hogy az egész világon egyszerre senki és semmilyen állat se legyen fertőzött, akkor rögtön vége lenne járványnak. Ezt viszont sajnos könnyebb elképzelni, mint megvalósítani.
Amikor a koronavírus világjárvány elkezdődött 2019 végén, a kórokozó annyira új és ismeretlen volt, és olyan mértékben felkészületlenül érte az emberiséget, hogy nem sikerült megakadályozni a szétterjedését. Mivel 2020-ban már az egész bolygó minden kontinensén lettek fertőzöttek, lehetetlen megoldani, hogy éppen sehol ne legyen beteg senki, és így a vírus ne szaporodhasson bennünk többé.
A védőoltások segíthetnek ezt elérni, mert ha minden (vagy majdnem minden) ember védelmet élvezne az egész Földön, azzal közel kerülhetnénk ahhoz az ideális helyzethez, hogy a vírus “kihal”. A fekete himlővel például éppen ez történt: azért nem találkoztál vele soha, mert a védőoltás segítségével sikerült teljesen kipusztítani. Mivel azonban egyetlen ország sincsen, ahol a lakosság a teljes mértékben be van oltva a koronavírus ellen, ez sajnos csak álom marad.
A lehetőség, ami nyitva marad előttünk, az az, hogy megtanulunk együtt élni egymással. Amióta a koronavírus terjedni kezdett, mi is változunk, és változik a vírus is. A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy egyre több embernek van teljes, vagy legalább részleges védettsége, mert beoltották, vagy átesett a fertőzésen korábban, emiatt jóval kisebb a valószínűsége annak, hogy a vírus miatt komolyabb bajunk lesz. Megszoktuk, hogy zárt térben maszkot hordunk: megváltoztattuk a viselkedésünket, hogy ezzel lassítsuk a koronavírus terjedését.
Eközben a vírus pedig mutációk révén változik, és a részéről azt jelenti az alkalmazkodás, hogy egyre ügyesebben szaporodik bennünk, és egyre könnyebben terjed az egyik emberről a másikra, mert ha nehezen terjedő és lomhán szaporodó koronavírusok keletkeznek, ezeket kiszorítják a pályáról azok, amik “ügyesebbek”. Idővel pedig olyan koronavírus variánsok fognak terjedni az emberek között, amik kiemelkedően jól teljesítenek ebben a versenyben - a mi kárunkra.
Mit jelent ez a jövőre nézve?
Nagyon valószínű, hogy a vírus egyre fertőzőbb lesz.
A vírus alfa (vagy más néven brit) variánsa sokkal gyorsabban és könnyebben terjedt, mint a korábbi hullámokat okozó vírus változat, nálunk is, és máshol is a világon. A delta (vagy indiai) variáns pedig rátermettebb még az alfánál is, és azt is kiszorítja a versenyből: ahol csak megjelenik, hirtelen megnő az új fertőzöttek száma, akik mind a delta mutáns vírust kapják el.
Lehetséges, de nem biztos, hogy a koronavírus által okozott megbetegedés idővel enyhébb lesz. Ezt két okból gondoljuk: az egyik, hogy a hosszabb ideje velünk élő, és hozzánk alkalmazkodott koronavírus törzsek jellemzően enyhe, nátha szerű tüneteket szoktak csak okozni. Ez persze nem garancia arra, hogy ezzel a koronavírussal is ez fog történni, de mutatja, hogy ez egy lehetőség. A másik ok, hogy a kórokozóknak jellemzően “nem áll érdekében” nagyon beteggé tenni minket. Ahogy itt is írtunk róla, aki tüdőgyulladással nyomja az ágyat, az nem sok új emberhez tudja eljuttatni a vírust, aki viszont nincs nagyon rosszul, vagy egyenesen tünetmentes, az sok embernek átadhatja a fertőzést, ami a koronavírus számára sokkal előnyösebb.
Miért van az, hogy a vírus újabb és újabb verziói egyre súlyosabb betegséget okoznak?
Az alfa (vagy brit) mutáns esetében a halálozás kockázata kimutathatóan magasabb, mint az korábbi vírus változatok esetében volt: 1000 azonosított esetből nem 2,5 hanem 4,1 embert halt bele átlagosan.
A delta mutáns esetében szintén úgy látszik, hogy a vírus nem csupán jobban terjed, hanem nagyobb eséllyel okoz súlyosabb, akár halálos betegséget, mint az eredeti vírus. Hogy lehet ez, ha a vírusnak “nem áll érdekében” minket egyre betegebbé tenni? Ez egy látszólagos ellentmondás, ahol az elmélet beleütközik a gyakorlatba.
Elvileg nem éri meg a vírusnak betegebbé tenni a hordozóit, mert ezzel rontja a saját terjedési képességét. Gyakorlatilag azonban aki elkapja a vírust, az az első néhány napban adja tovább azt a legtöbb embernek: akkor, amikor ő maga még tünetmentes, vagy nincsen nagyon rosszul, csak azt érzi, hogy talán kezd lebetegedni. Ha valaki súlyos állapotba kerül, vagy belehal a fertőzésbe, az viszont jellemzően később történik meg, átlagosan 2 héttel azután, hogy elkapta a vírust. Ilyenkorra az az időszak, amikor nagyon hatékonyan terjeszti a fertőzést, már régen lezárult: vagyis a vírus szemszögéből nézve az, hogy mi történik a fertőzöttel egy vagy két héttel azután, hogy elkapta, tulajdonképpen mindegy. A vírus további terjedésére, sikerességére ilyenkor már nincsen hatással az, hogy a beteg túléli-e, vagy belehal, ezért ez nem ösztönzi (szelektálja) a koronavírust arra, hogy idővel kevésbé súlyos formái terjedjenek el.
Nem érdemes tehát arra várni, hogy a koronavírus “megszelídüljön”, és többé ne betegítsen meg bennünket amikor megfertőz, hiszen semmi garancia nincsen arra, hogy ez tényleg meg fog történni.
Hogy szuper-e, azt nem tudjuk, de mutánsnak biztosan mutáns, és a koronavírus dél-afrikai (501Y.V2) variánsa már messze nem helyi probléma: az új változat ugyanis az Antarktiszt leszámítva már minden kontinensen megjelent, ezért nem lenne meglepő, ha hamarosan nálunk is felbukkanna.
Ez a koronavírus-változat is több mutációt hordoz, amik közül kilenc olyan van, ami a tüskefehérjét érinti. Ezek közül az N501Y mutáció az Angliában terjedő variánsból már ismerős lehet. Az E484K mutációról azt gondoljuk, csökkentheti a vírus elleni antitestek kötődését, vagyis az ilyen mutáns vírus valamennyire képes lehet kikerülni a korábban kialakult immunválaszt.
A számítások szerint a dél-afrikai mutációkat hordozó koronavírus körülbelül 50%-kal gyorsabban terjed.
Egy friss tanulmány szerint a koronavírusból kigyógyult emberek (44 ember) vérében található ellenanyagok kevésbé hatékonyan semlegesítették ezt a mutáns törzset, ami aggodalomra adhat okot.
Hasonló jelenséget tapasztaltak az oltást kapott emberek szérumával végzett in vitrokísérletekben is: a mutáns vírust kisebb mértékben tudták semlegesíteni a Pfizer és Moderna vakcina hatására termelődött antitestek. Ez nem jelenti azt, hogy az oltások hatástalanná váltak volna, csak azt, hogy számítanunk kell rá, hogy valamivel kisebb lesz a hatékonyságuk ezzel a mutánssal szemben.
Az oxfordi (AstraZeneca) oltás esetében a beoltott emberek védettsége sajnos jelentősen lecsökkent a mutáns vírustörzzsel szemben: csupán 21.9% hatékonysággal védett a közepes és súlyos koronavírusos megbetegedés ellen. A Johnson & Johnson és a Novavax oltása szintén gyengébb védelmet produkált.
Mostanra több vakcina esetében is bebizonyosodott, hogy csökkent védettséget adnak a dél-afrikai mutánssal szemben.
Ahogy arról korábban is írtunk, a mutáció a vírusok esetében korántsem ritka vagy váratlan esemény, de mindig magában hordozza annak a kockázatát, hogy olyan vírus változat jön létre, ami valamilyen szempontból kellemetlenebb lesz a számunkra.
A 2020 végén Anglia délkeleti részén elterjedt VUI-202012/01 vagy B.1.1.7 névre hallgató variáns esetében úgy tűnik, éppen ez történt. Ez a változat a sejtjeinkhez való kötődést biztosító spike (tüske) fehérjében kilenc mutációt tartalmaz. 2020 decemberében kezdett el rohamosan terjedni, de az első alkalom, amikor felbukkant, sokkal korábbi (szeptember 20).
Az érintett helyeken a megbetegedések számának megugrása időben egybeesett az új variáns elterjedésével, ezért feltételezték, hogy egy hatékonyabban terjedő változat jött lére. Erre válaszul több ország is megtiltotta ideiglenesen a beutazást Nagy-Britanniából, de addigra a mutáns variáns jelenlétét már más országokból is jelentették, ezért ezzel nem sikerült a szigetország határain belül tartani azt: azóta már világszerte elterjedt, és Magyarországon is megjelent, és alaposan el is szaporodott. A brit mutáns gyorsabb terjedésével kapcsolatos feltételezésekről azóta bebizonyosodott, hogy igazak.
A tüskefehérjében lévő mutációk egyike az a D614G, amiről már írtunk korábban is, és ami a vírus terjedését gyorsítja, de önmagában súlyosabb tüneteket nem okoz. A VUI-202012/01 variáns viszont úgy tűnik, hogy jóval (kb. 70%-kal) gyorsabban terjed, amit a D614G mutáció nem magyaráz meg, vagyis a maradék 8 mutáció között is akadhat még egy vagy több olyan, ami fokozza a fertőzőképességet, de még nem tudjuk biztosan, hogy melyik, vagy melyek azok. Ez a járvány megfékezése szempontjából egyértelműen rossz hír.
Brit kutatási eredmények azt mutatják, hogy ez a variáns amellett, hogy gyorsabban terjed, valamivel súlyosabb megbetegedést is okoz: a statisztika szerint 1000 esetre a mutáns vírus esetében átlagosan 4,1 halálozás jut az eredeti vírustörzsre jellemző 2,5 helyett.
Úgy tűnik viszont, hogy a Pfizer, AstraZeneca és a Moderna oltás a mutáns vírus által okozott betegség ellen is védelmet nyújt.
A mutációk esetében van még egy lehetséges gond, ami kellemetlen meglepetést okozhat: az, hogyha a változás diagnosztikai problémát okoz. A koronavírus kimutatására használt PCR eljárás a vírus RNS bizonyos részleteit mutatja ki. (Általában több RNS szakasz jelenlétét is keresik egyszerre, hogy biztosra menjenek.) A különböző gyártók tesztjei nem feltétlenül ugyanazt az RNS szakaszt vizsgálják, mert többféle lehetőség is van, ami jól bevált.
Az egyik ilyen - ritkábban használt - vizsgálható rész az S génben, vagyis a spike fehérje génjében van. A VUI-202012/01 által “begyűjtött” kilenc mutáció egyike, a del69-70 olyan szerencsétlen helyre esik, ami az S gén jelenlétét vizsgáló PCR teszt működését zavarja. Ezért ez a típusú PCR ezt a variánst nem tudja érzékelni, vagyis mindig negatívat jelez majd, akár van ott mutáns vírus, akár nincs. A PCR tesztek nagy része szerencsére nem (vagy nem csak) ezt a génszakaszt vizsgálja, tehát továbbra is ki tudjuk mutatni a vírust PCR teszttel. A del69-70 mutáció egyébként a dán nyérc eredetű mutánsok kb. felében is megvolt.
Összegezve: a VUI-202012/01 vagy “brit mutáns” változat gyorsabban terjed, és valamivel súlyosabb megbetegedést okoz. A hatékonyabb terjedés azt jelenti, hogy ez az új változat kiszorítja a korábban elterjedt vírusokat: 2021 márciusában a fertőzések túlnyomó többségét Magyarországon a “brit mutáns” okozza. Pánikra nem ad okot, a szigorúan betartott járványügyi szabályok és az oltások ettől a vírustól is megvédenek.
A koronavírus terjedésének természetes velejárója, hogy időről időre mutálódik, ez azonban nem feltétlenül jelent számunkra fenyegetést. Problémát akkor okoz, ha a mutáció vírus a terjedőképessége vagy megbetegítő képessége szempontjából számunkra kedvezőtlen hatású.
A nyércek azon kevés állatfaj közé tartoznak, amiket a koronavírus könnyen megfertőz. Ezeket a szőrméjükért tenyésztett állatokat több országban is nagy számban tartják, zsúfolt körülmények között, ami lehetővé teszi, hogy közöttük a vírus spontán terjedjen. És terjed is: emberről nyércre, nyércről nyércre, illetve úgy tűnik, hogy sajnos nyércről emberre is. Ez több okból is kockázatos.
Egyrészt a farmokon és környékükön élők megfertőződések kockázata nagyon nagy. Másrészt a vírus minden szaporodása egy lehetőség az új mutációk kialakulására, a nyércek pedig nagyon sokan vannak: Dániában például 17 millió állatról van szó. Ezért a helyi hatóságok az állatok elpusztítása mellett döntöttek, hogy csökkentsék a mutációk kockázatát.
A nyércek között terjedő koronavírusok között több új változatot is találtak, ezek egyike a Y453F mutáció a spike fehérjében. A spike fehérjét érintő mutációk kiemelten fontosak, mert megváltoztathatják a vírus sejtekhez való kötődő képességét (vagyis a járvány terjedését), illetve a védőoltások nagy része úgy működik, hogy a spike fehérje (pontosabban annak nem mutáns változata) ellen vált ki immunválaszt. Ha a vírus spike fehérjéje a mutációk miatt jelentős mértékben megváltozik, az ronthatja a védőoltások hatékonyságát, mert az immunrendszernek olyan célpontot kell majd felismernie, ami más lett, mint amire az oltás “kiképezte”.
Az Y453F mutáció szerencsére nem okozott olyan változást, ami fokozza a terjedést, vagy rontja a védőoltások hatékonyságát, de ettől még nem lehet kizárni, hogy később létrejöhetnek olyan mutációk, amik már gondot jelentenek. A kockázat csökkentése érdekében ezeket a farmokat vagy fel kell számolni, vagy intenzíven tesztelni a nyérceket koronavírusra, hogy megakadályozzák a tömeges terjedést közöttük.
Lett. A a negyedik hullámmal kapcsolatos sejtéseink abszolút beigazolódtak: az eredetileg indiai mutánsként ismert delta variáns Európában is elterjedt, és 2021 őszén már nálunk is ez a domináns koronavírus törzs. A negyedik hullámban az új fertőzéseknek gyakorlatilag 100%-át a delta variáns okozza. Mivel ez fertőzőképesebb minden nálunk korábban terjedő koronavírus változatnál, a terjedése az esetszámok jelentős emelkedésével jár. Magyarországon a népesség jelentős része nincs beoltva, vagy mostanra jelentősen megkopott védettsége van, amit fél évnél régebben kapott védőoltással, vagy átvészelt fertőzéssel szerzett. Ez pedig a delta variáns megfékezéséhez nem elég, vagyis nem meglepő, hogy a vírus a negyedik hullámban nagyon gyorsan terjed.
A delta (korábbi nevén indiai) variáns több mutációt is tartalmaz a koronavírus tüske (spike) fehérjéjében, és a fehérje RBD-nek (receptor binding domain) nevezett részében is. Ez az, amivel a vírus a sejtjeinken lévő ACE2 receptorhoz kapcsolódik, amikor megfertőz minket. Az ilyen mutációk befolyásolhatják a vírus fertőzőképességét, és a vírus ellen kialakult immunválaszunk hatásosságát. Az úgynevezett “delta plusz” vagy nepáli variáns szintén a delta mutánst jelenti, ami meg van toldva egy extra K417N mutációval.
Mit várhatunk az oltásoktól?
A koronavírus fertőzésen átesettek immunválasza kevésbé hatékonyan véd a delta variánssal való újrafertőződés ellen, mint az eredeti vírussal szemben. Három hónappal az átvészelt fertőzés után 24 vizsgált személy közül 79%-nak volt még a vérében elegendő antitest ahhoz, hogy a delta vírust semlegesítse. Egy teljes év elteltével azonban már csak 47% bizonyult nagy eséllyel védettnek a delta variánssal szemben az antitest vizsgálat alapján. Ha oltást is kaptak a fertőzést követően, akkor viszont minden résztvevő szervezetében termelődött a delta vírus variánst semlegesítő antitest.
Azoknak, akik csak egyetlen oltást kaptak, kisebb a védettsége a delta variáns ellen, mint más mutánsokkal szemben. Ezt a Pfizer és az AstraZeneca oltás esetében is igazolták, de nagyon valószínű, hogy más esetekben is így van, bármilyen oltásról legyen szó.
Akik viszont két adag Pfizer vagy AstraZeneca oltást is kaptak, azok körülbelül 75 illetve 67 százalékos védettséget élveznek, és 95%-ban termeltek a delta koronavírus ellen antitesteket, igaz, ezek kicsit kevésbé hatékonyan semlegesítették a delta mutánst, mint az eredeti vírust. Az előzetes eredmények alapján a Moderna esetében is hasonló lesz a helyzet. A Szputnyik V és a Janssen vakcinákkal oltottak szintén védettek a delta variáns ellen: a szérum minták semlegesítő képessége a mutáns vírussal szemben csak nagyon enyhén csökkent. Az inaktivált vírus alapú oltások (Sinopharm illetve Sinovac) szintén hatékonyak maradtak a delta variáns ellen is egy 2021 nyarán megjelent preprint tanulmány szerint (igaz ez csak 18-59 év közötti korcsoportokat vizsgált).
Mindezek alapján érdemes beoltatni magát mindenkinek, aki régebben átvészelt fertőzéssel szerzett védettséget, vagy hat hónapnál régebben kapta az oltását, mielőtt találkozna a delta variánssal.
Bár a koronavírus az influenzához hasonló tünetekkel jelentkezik, mint a felső légúti fertőzés, izomfájdalom, láz, annál sokkal veszélyesebb! Az influenzát régóta ismerjük és tanulmányozzuk, ezzel szemben koronavírus teljesen új, és még nincsen igazán hatékony gyógymód ellene - bár már vannak ígéretes kísérleti gyógyszerek.
A koronavírus terjedése sokkal gyorsabb: míg az influenza esetén egy ember átlagosan 1,3 személyt fertőz meg, ez a szám koronavírus esetén 2 körül mozog. Az influenza esetén a megbetegedettek nagyjából 1%-a kerül kórházba, és kevesebb, mint 0,1%-a hal bele.
Az új koronavírus esetében sokkal több a kórházi ellátást igénylő beteg, és a jelenlegi becslések szerint 1,2-4,5 százalék a halálozás a fertőzöttek körében. Vagyis a koronavírus sokkal veszélyesebb az influenzánál!
Aki kíváncsi a pontos adatokra, az a worldometers honlapján követheti nyomon országonként a fertőzések számát.
Egy átlagos embernek körülbelül 150 közeli ismerőse van. Ha feltételezzük, hogy a járványt tényleg mindenki elkapja, az influenza 0,1 százalékos halálozási aránya azt jelenti, hogy szinte biztos, hogy nem ismersz egyetlen embert sem, aki az influenza miatt hal meg. A koronavírus 1,2-4,5 százalékos halálozási aránya azt jelenti, hogy minden embernek lenne 2-7 közeli ismerőse, aki a koronavírus miatt hal meg. Biztos vagyok benne, hogy nem szeretnéd, hogy ennyi közeli ismerősöd meghaljon a koronavírus miatt.
Ha be vagy oltva, attól még megfertőződhetsz koronavírussal, de az immunrendszered hamarabb fog reagálni, és emiatt nem leszel súlyos beteg.
A vakcina az ellen véd, hogy te magad komolyan megbetegedj a koronavírustól, ha elkapod. Ha be vagy oltva, akkor az immunrendszered nem fog meglepődni, amikor találkozik a koronavírussal, mert az oltás már “megtanította” neki, mi a teendő. Azaz, ha az oltás után találkozol a koronavírussal, akkor az immunrendszered hamar tud rá reagálni, és nagy eséllyel már azelőtt hatástalanítja a vírust, hogy az bármi gondot tudna okozni.
Fontos meg hangsúlyozni, hogy az első oltás még nem ad teljes körű védelmet a megbetegedés ellen sem (a becslések szerint 50% körüli lehet a hatékonysága, de nagyon változó az emberek és a különböző típusú oltások között). És persze a második oltás után is érdemes odafigyelni. A vakcinának is idő kell, hogy kifejtse a hatását. Nem a szuri pillanatában kapod meg az adott oltás által adható maximális védelmet, hanem a második oltás megkapása után körülbelül egy-két héttel.
Ha az immunrendszered egyáltalán nem hagyja szaporodni a vírust, akkor te magad sem fogsz megfertőzni másokat. Úgy tűnik, hogy az oltások sem jelentenek csodaszert, mert inkább azt akadályozzák meg, hogy komolyabb tünetei legyenek a beoltott embereknek. Azaz, a beoltottság fő előnye, hogy te magad nem fogsz komoly tünetekkel kórházba kerülni, de nem biztos, hogy egyáltalán nem fogod elkapni a koronavírust. Az oltások nem hoznak létre úgynevezett sterilizáló immunitást: egyszerű nyelvre fordítva ez azt jelenti, hogy a vírusok nem fognak lepattanni a beoltott emberről, ő védve lesz a súlyos betegségtől, de ettől még a vírus valamennyire szaporodhat a felső légutaiban, és ezért akár terjesztő is lehet.
Ahogy az idő telik, a megszerzett védettségünk általában csökkenni szokott, és ez a koronavírus esetében is így van. Aki fél évnél régebben kapott oltást, vagy esett át a betegségen, annak valószínűleg már jelentősen megkopott a védettsége, ezért érdemes lehet beadatni egy (újabb) oltást.
Jó tudni azt is, hogy a most forgalomban lévők közül a legmagasabb hatékonyságot mutató oltások (Pfizer, Moderna, Szputnyik V) durván 90%-ban hatásosak, ami azt jelenti, hogy minden 100 beoltott közül 10 nem lesz teljesen védett. Ezért ha kockázatos helyzetben találod magadat, a maszkot akkor is érdemes felvenni, ha te kétszer, vagy háromszor is be vagy oltva. Nem érdemes kipróbálni, hogy te a 90-ben vagy a 10-ben vagy-e benne, hiszen ha esetleg mégis megbetegszel, nem fog vigasztalni az, hogy ennek mennyire kicsi volt az esélye.
Lassan két éve élünk a koronavírus járvány befolyása alatt, a világ többi részével egyetemben. Vajon a többi országhoz képest mennyire sújtotta Magyarországot a járvány? Sokan betegedtek meg? Sokan haltak meg?
A megbetegedések száma, ahogy azt mindjárt részletezni fogjuk, nem jó, de nem is nagyon borzalmas.
A lakosság arányában mért halálozásban viszont sajnos dobogósok vagyunk. 2021. júliusában még azt írtuk, hogy csak Peruban hunyt el a lakosság nagyobb aránya, mint Magyarországon. E sorok írásakor (2022. február 19.) Magyarország a negyedik a világon az elhunytak arányát tekintve (megelőz minket Peru, Bulgária és Bosznia és Hercegovina). Vannak olyan versenyek, ahol elsőnek lenni nem dicsőség, és ez egy ilyen verseny.
Bár az adatok egy részéről csak becslések vannak, a lentebb írt számokra gondolhatunk úgy, mint egy alsó határra: ennyi ember legalább megfertőződött, ennyi ember biztosan meghalt.
Hányan fertőződtek meg itthon összesen, mióta tart a koronavírus járvány?
Nem tudni pontosan, hogy hányan fertőződtek meg, de a meglévő tudásunk alapján meg lehet becsülni.
Egyrészt tudjuk azt, hogy hány PCR teszttel bizonyított fertőzési esemény történt, ez a szám napra lebontva elérhető a koronavirus.gov.hu-n. Sajnos a honlap nem közös összesített adatokat, de a Wikipédiára 2021 szeptember 22-éig egy jótét lélek minden nap kigyűjtötte a koronavirus.gov.hu-n megjelenő adatok egy táblázatba. A 444.hu szintén naponta elmenti magának a számokat, amiket a honlapjukon közérthető formában közölne.
Ha összeadogatjuk a koronavirus.gov.hu-n megjelenő napi új fertőzöttek számát, az jön ki, hogy eddig 998 488 emberről tudjuk, hogy
valamilyen módon igazoltan elkapta a koronavírust, és be is került ezzel a hivatalos adatokba. Viszonyítás képpen, e sorok írásakor (2021. november 20.) 998 488 ember Magyarország lakosságának a 10%-a, tehát, száz emberből tíz kapta el úgy a vírust, hogy bekerült a hivatalos adatokba. Vannak azonban, akik bár elkapták a vírust, valami miatt nem tudunk róla. Például tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészelte át és emiatt nem lett letesztelve. Vagy erős tünetei voltak, de amikor elment a szaglása, nem kért tesztet, hanem otthon itta az ízetlen-bűzetlen kávét abban a biztos tudatban, hogy ő covidos, akkor meg minek kérjen rá tesztet. Megeshet, hogy valaki kétszer is bekerült a nyilvántartásba, ha volt olyan szerencsétlen, hogy újrafertőződjön, és arról is lett teszteredménye.
Összességében biztos, hogy 998 488 embernél többen kaptál el a koronát itthon, de ennyi ember legalább elkapta.
A 10%-os hivatalos átfertőződöttség más országokhoz képest közepes, Magyarország e sorok írasakor (2021.november 20.) a 46. az átfertőződöttséget tekintve. A közeli Csehországban például a lakosság 18%-a esett át hivatalosan a fertőzésen, amivel jelenleg a világon a hetedikek, de ez a szám Magyarországénál magasabb Szlovéniában (19%-kal hatodikok), és az Amerikai Egyesült Államokban (15%-kal 16-ikok) is. (Mindegyik itt említett százalék a worldometers.info adataiból lett számolva.)
A hivatalos átfertőződöttségi adatok szerint tehát a helyzet nem rózsás, de nem is borzalmas.
Azonban, ahogy fentebb is említettük, sokan nem kerültek bele a hivatalos statisztikákba. Itt már írtunk arról, hogyan lehet megbecsülni, hogy hány fertőzött van összesen, beleértve azokat, akik valamiért nem kerülnek bele a hivatalos adatokba. Pontosabb képet kaphatunk az átfertőződöttségről, ha megnézzük ezeket a becsléseket. Az Imperial College London (ICL) becslése alapján 7 469 989 (azaz majdnem hét és fél millió) fertőzési esemény történt eddig itthon, azaz a lakosság 77%-a átesett a koronavíruson. A kicsit más becslési módszer használó Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) számításai szerint “csak” 5 312 366 (több mint ötmillió) ember, azaz a lakosság 55%-a fertőződött meg. Akármelyik becslési módszert nézzük, abban biztosak lehetünk, hogy sokkal többen estek át a fertőzésen, mint azt a hivatalos adatok mutatják. Az 55 vagy 77% százalék nagyon magas szám. Azt jelenti, hogy a lakosság fele-kétharmada elkapta a koronát, azaz, a koronavírus terjedése elleni védekezés nem volt a legsikerebb.
Hányan haltak meg a koronavírustól itthon?
A hivatalos adatok szerint eddig 43 066 ember halt meg koronavírus-fertőzésben (e sorok írásáig, azaz 2022. február 19-éig). Ez a szám valószínűleg magasabb, mivel megeshet, hogy valaki nem került be a nyilvántartásba, mert valamilyen más betegség okozta a halálát, de ez a betegség nem lett volna halálos kimenetelű a koronavírus-fertőzés nélkül.
43 066 ember a lakosság 0,4%-at jelenti, tehát minden 1000 emberből 4 halt meg a koronavírus miatt. Mármint nem 1000 halottból 4-et a koronavírus vitt el, hanem 1000 élő emberből 4 a koronavírus miatt halt meg. A hivatalos fertőzöttségi adatokat nézve a fertőzöttek 2,5%-a hal bele a koronavírusba, azaz, minden 100 fertőzött közül 2-3 elveszti az életét. Mivel a fertőzésen átesettek száma magasabb lehet, mint ami a hivatalos adatokba bekerül, ez az arány valószínűleg kicsit alacsonyabb.
A 43 066 koronavírusban meghalt ember azonban még úgy is nagyon rossz szám, ha azt nézzük, hogy a lakosság hány százalékát vitte el a koronavírus. Jelenleg (2021. február 19.) Magyarországon hunyt a világon a negyedik legtöbb ember a koronavírus miatt.
Ha azt nézzük tehát, hogy hány embert veszítettünk el a koronavírus miatt, akkor hazánk nagyon rosszul áll a többi országhoz képest.
Nem, de az idősebb emberekben nagyobb valószínűséggel lesz súlyos lefolyású a betegség és nagyobb az esélye, hogy belehalnak, mint a fiatalok. Ugyanakkor ritkán a vírus súlyos tüdőgyulladást okozhat, ez fiatalokra is veszélyes lehet, így óvjuk egymást és magunkat, akár idősek, akár fiatalok vagyunk.
Amennyiben úgy gondolod, elkaptad a vírust, fordulj idejében orvoshoz! Fontos, hogy ne személyesen tedd ezt (hiszen akkor mindenkit végig fertőzhetsz, akivel találkozol), hanem telefonon hívd fel a háziorvosodat.
A kínai Sinopharm gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyaga (vagy R2D2-nyelven BBIBP-CorV) egy inaktivált koronavírust tartalmazó vakcina, amivel már Magyarországon is oltanak.
A Sinopharm többféle inaktivált koronavírus alapú vakcinát is készít, a nálunk kapható oltás a HB02 törzsből készült.
nem allergiás a készítmény semmilyen összetevőjére
korábban semmilyen védőoltás után nem tapasztalt súlyos mellékhatásokat
nem terhes, nem szoptat
nem lázas, nem beteg
elmúlt 18 éves.
Nem kaphatja meg az oltást olyan, aki krónikus betegségben szenved, aminek éppen egy (akut) fellángolása zajlik.
Megkaphatom az oltást ha terhes vagyok vagy szoptatok?
Várandósok és szoptató nők esetében nem vizsgálták a biztonságosságát, ezért a gyártó nekik nem ajánlja az oltást.
A Pfizer és a Moderna oltását viszont már kis számú várandós és szoptató nő is kipróbálta, erről bővebben itt olvashatsz.
Hány oltást adnak be?
A Sinopharm esetében is két oltást kap mindenki az alap immunizálás során, ezek között 21-28 napnak kell eltelnie.
Jó tudni azonban, hogy (ahogy arról lentebb is írunk) az omikron variáns ellen a két adagos alap immunizálás sajnos jelentősen gyengébb védelmet ad, ezért érdemes megfontolni a egy harmadik oltás beadását is.
Hova adják be az oltást?
A többi vakcinához hasonlóan ezt is a felkarizomba kell beadni.
Hol fognak megszúrni?
Ahhoz, hogy beoltsanak, regisztrálnod kell a vakcinainfo.gov.hu-n. Ezután tudsz foglalni időpontot az EESZT oldalán. Az, hogy hol milyen oltás elérhető éppen változó lehet, de érdemes olyan helyet választanod, ahova könnyen eljutsz, mert a második adag oltást ugyanitt kapod majd meg (erre nem kell külön regisztrálni).
Ha kérdéseid vannak az időpontfoglalással kapcsolatosan, a COVID-oltás időpontfoglalás - GYIK segít eligazodni.
Mit kell vinnem magammal az oltásra?
Személyazonosító okmányt, TAJ kártyát, és ezt a nyilatkozatot, kitöltve.
Megkaphatom az oltást, ha már voltam koronavírusos?
Igen, be szabad adni. Igen, be szabad adni. Amint teljesen meggyógyultál a fertőzésből, kérheted az oltást.
Mennyire hatásos az oltás?
A klinikai vizsgálatok eredményei alapján ez erdeti koronavírus törzs ellen a hatásosságát körülbelül 78,1%-osra becsülték.
Érdemes azonban megemlíteni, hogy a klinikai tesztben résztvevő önkéntesek majdnem mind fiatalok (átlagos életkor 36,1 év) voltak, és több, mint 80%-uk férfi volt. Az oltás hatékonyságáról a 60 év felettiek esetében a gyártó nem közölt adatot. Azóta azonban sok idő telt el, és sok új koronavírus variáns jelent meg, ezeknek egy része pedig olyan változásokat is tartalmaz, amik képesek valamekkora mértékben kijátszani a védőoltások hatására képződő antitestek egy részét, ami miatt a hatékonyság csökken.
Egy magyar tanulmány azt vizsgálta, hogy az oltottak szérumában mennyi olyan ellenanyag van, ami a koronavírus tüskefehérje sejtjeinkhez való kötődését gátolja. Azt találták, hogy az idősebb oltottak egy részében hiányoznak ezek az antitestek. Az adatok alapján úgy becsülik, hogy a 60 éves korban 25%, 80 éves korban pedig 50% lehet azoknak az aránya, akiknek a szervezete nem termel ilyen antitestet két Sinopharm oltás után. Mivel ez az oltás antitesteken keresztül fejti ki a vírus elleni védő hatását, azt gondoljuk, hogy ezek az emberek valójában nem igazán védettek. Ettől függetlenül lehetnek másféle antitestjeik is, de azokról nem tudjuk, mennyire hatékonyak a koronavírus ellen.
Egy másik tanulmány, ami az oltott emberek védettségére koncentrált, szintén azt találta, hogy 50 év felett ennek az oltásnak a hatékonysága kisebbnek tűnik, mint a Pfizer, AstraZeneca, vagy Szputnyik-V oltásoké (de a Sinopharm-mal oltottak még mindig jobb helyzetben voltak, mint azok, akik nem kaptak oltást!).
Mennyire hatásos az új koronavírus variánsok ellen?
Az omikron variánssal szemben a két adagos Sinopharm alap oltási sor által kiváltott antitestek vírus semlegísítő képessége jelentősen lecsökkent, ezért érdemes megfontolni a haramadik (akár más típusú) oltás beadását azoknak, akik két Sinopharm oltás kaptak. Ez az eredmény összhangban áll a más típusú inaktivált vírus alapú koronavírus oltásoknál tapasztaltakkal.
A delta variáns ellen két adag oltás továbbra is megfelelő védelmet adott, de némi csökkenés volt tapasztalható a hatásosságban (kb. 59%-os). Érdemes megemlíteni még, hogy ez a tanulmány kétféle inaktivált vírus alapú oltóanyag hatásosságát értékelte, amik körül az egyik a nálunk is használt Sinopharm, illetve hogy a 60 év feletti korcsoportot ebben a tanulmányban sem vizsgáltak.
Megkaphatom az oltást, ha daganatos betegségem van, vagy volt?
Igen, akkor is, ha éppen kezelés alatt állsz. Ezektől nem lesz veszélyesebb számodra az oltás, egy esetleges koronavírus fertőzés viszont nagyon súlyosan is érinthetne.
Megkaphatom az oltást, ha allergiás vagyok?
Igen, ha nem az oltás valamelyik összetevőjére vagy allergiás. Az oltásba kerülő inaktivált vírust Vero sejttenyészeten termelik, így nincsen benne tojás.
Emellett dinátrium-hidrogén-foszfátot, sóoldatot, és nátrium-dihidrogénfoszfátot tartalmaz segédanyagként. Ezek nem szoktak allergiát okozni.
A leírása szerint az oltóanyag nem tartalmaz antibiotikumot vagy tartósítószert sem.
Hogyan működik?
A név mögött egy inaktivált koronavírus-tartalmú oltóanyag van. Ezt úgy készítik, hogy a vírust B-propiolakton oldattal kezelik, amitől elveszíti a fertőzőképességét (ha a vírus élőlény lenne, akkor azt is mondhatnánk, hogy az oldattól meghal).
Az ilyen oltásokba adjuvánst is tesznek: ez éri el, hogy az immunrendszer az inaktivált, harcképtelenné tett vírus ellen is reagáljon. Az adjuváns egy hordozó, hatásnövelő alkotóelem, amit azért tesznek az oltásokba, hogy az immunrendszerünket rábírják a kórokozóellenes immunválaszra. Főleg akkor kellenek, ha a kórokozó(részlet) önmagában nem vált ki elég hangsúlyos választ, vagyis az elölt vírust és vírus alegységet tartalmazó vakcináknál általában szükség van rá. Ebben az oltásban alumínium-hidroxid az adjuváns.
Mit tudunk róla?
A vakcina 1. és 2. fázis vizsgálatairól (arról, mi az 1. és 2. fázis ebben a posztunkban írtunk) 2021. januárjában jelent meg szakcikk.
Az 1. fázis során 192 résztvevő segítségével vizsgálták, hogy a vakcina okoz-e mellékhatásokat. A 144 vakcinát kapó ember közül (a többiek placebót kaptak) 5-nél jelentkezett láz, további 9-nél egyéb enyhe mellékhatás, mint fejfájás vagy fáradtság. Súlyos mellékhatás nem volt. Az emberektől levett vérminta alapján a vakcinával beoltottak szervezete termelt koronavírus elleni antitesteket, vagyis az immunrendszer reagált az oltásra. Az 1. fázis során azt is nézték, hogy mekkora dózissal érdemes beoltani az embereket.
A 2. fázis során 448 résztvevőn vizsgálták, hogy vannak-e mellékhatások. A résztvevők közül 336 kapott a vakcinából, 112 pedig a placebóból. A vakcinával beoltottak közül 78 (a beoltottak 23%-a) tapasztalt valamilyen enyhe mellékhatást, a többségnek az oltás helye fájt, néhányan lázasak vagy fáradtak lettek. Súlyos mellékhatás nem volt. A vakcinát kapók szervezete itt is termelt ellenanyagokat, azaz, az oltás kivált immunválaszt (csak még nem tudjuk mennyire hatékonyat). A 2. fázis során azt is nézték, hogy az első oltás után hány nappal érdemes beadni a másodikat.
Ennek alapján a vakcina nem okoz súlyos mellékhatásokat, és kiváltja az immunreakciót.
Mit nem tudunk róla?
A 3. fázis eredményei viszonylag későn, csak az oltás széleskörű alkalmazása után kerültek publikálásra. A 3. fázisban derül ki, hogy mennyire hatásos az oltás, azaz, hogy akik megkapják, valóban kisebb eséllyel betegszenek meg koronavírustól, mint akik placebót kaptak.
A Sinopharm oltás esetében ez a megkésve publikált vizsgálat jó hatékonyságot (78,1%) mutatott, de továbbra is fennáll az a szépséghiba, hogy a vizsgálatban nagyon kevés 60 év feletti önkéntes vett részt, ezért valójában nem tudjuk, hogy náluk mennyire lehet hatékony az oltás. A magyar adatok alapján azt gondoljuk, hogy minél idősebb valaki, annál nagyobb a kockázata annak, hogy nem alakul ki megfelelő védettsége az oltás után.
Mikor lehet oltatni vele itthon?
Ezt a vakcinát még nem engedélyezte az Európai Gyógyszerszerügynökség, de az egyes tagállamok engedélyezhetik a saját határaikon belül, amit Magyarország meg is tett. Azaz, itthon adható a Sinopharm vakcinája.
Igen. A dohányosoknál magasabb a kockázata annak, hogy elkapják a betegséget, hiszen dohányzás során a kezünkkel megfogott cigarettavéget a szánkba vesszük, így a vírus könnyen a kezünkről a szánkba kerülhet. A dohányosoknál nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő tüdőbetegségek vagy kisebb tüdőkapacitás, ami nagyban növeli a rizikóját egy komolyabb lefutású betegségnek.
Tudósok azt is vizsgálják, esetleg magának a nikotinnak lehet-e szerepe a betegség lefolyásában.
Ezen sorok írásakor (2021. november 22.) a koronavirus.gov.hu adatait naponta másoló és összesítő 444.hu szerint eddig 1 025 697 ember fertőződött meg koronavírussal Magyarországon. Közülük 33 172 elhunyt. A valódi fertőzöttek száma azonban, ahogy arról ebben a posztunkban is írtunk, sokkal magasabb is lehet, mivel a tünetmentes fertőzöttek, illetve a tünettel rendelkező, de le nem tesztelt fertőzöttek nem kerülnek be az adatbázisba. Különböző becslések szerint öt és fél és hét és fél millió között mozoghat itthon a fertőzésen átesettek száma, azaz, a hivatalos adatoknak az ötszöröse - nyolcszorosa lehet.
A már megfertőzödöttek plusz a beoltottak száma azonban nem egyenlő a vírusra már nem fogékonyak számával, a fertőződés ugyanis nem biztos, hogy hosszútávú védettséget ad. Egyelőre nem tudni, hogy meddig tart ki a védettség, és ez egyénenként is változó lehet, de úgy néz ki, hogy akár nyolc hónapig is. Azaz, a januárban vagy utána átesettek nagy része még most is védett lehet.
Két fő kérdés van, ami a járvány kezdete óta izgalomban tartott mindenkit: az egyik az volt, hogy mikor lesz oltás, ami megvéd minket a vírustól (ezekről itt olvashatsz), a másik pedig, hogy mikor lesz olyan kezelés, amivel a súlyosabb eseteket meggyógyíthatjuk. Szerencsére úgy tűnik, hogy az utóbbira sem kell már sokat várni.
A koronavírus ellen sokféle – már forgalomban kapható – hatóanyagot és újonnan fejlesztett gyógyszert is tesztelnek. A meglevő gyógyszerek bevetése a leggyorsabb, hiszen ezeket csak „le kell venni a polcról”. A sokféle molekula között egyre nehezebb kiigazodni, mert kipróbálásra váró hatóanyagból nincs hiány, és a kísérletek eredményei sokszor ellentmondanak egymásnak. Hogy lehet ez? Ráadásul minden hónapban jön egy hír, hogy bevált egy újabb kísérleti szer – akkor miért nincs még mindig gyógymód?
A látszólagos káosz oka az, hogy a klinikai kísérletek sajnos bonyolultak. Nem véletlenül piszmognak a kutatók egy-egy gyógyszerrel ennyit. Ha két kutatás eredménye ellentmond egymásnak, annak két oka lehet: az egyik az, hogy valójában nem ugyanazt vizsgálták (más dózis, időtartam, másféle hatóanyag, eltérő súlyosságú betegség, vagy más volt a kitűzött cél). A másik ok, hogy az egyik szimplán téved (mert mondjuk rosszul választotta meg a kontroll csoportot amihez viszonyít, vagy hibázott az eredmények elemzésekor), ilyen sajnos előfordul. Ismerve, hogy a tudomány így működik, ne éljük bele magunkat minden ígéretesnek tűnő csodaszerbe amiről hallunk, ha nem akarunk gyakran csalódni. A megbízható az, ami megalapozott és megismételhető. Megalapozott, mert a tudományos közösség véleménye szerint a felhasznált adatokban lehet bízni és a levont következtetés helyes. Még biztosabbak lehetünk benne hogy valami működik, ha egy másik, független kutatócsoport megismétli a vizsgálatot és hasonló eredményre jut.
Az elmúlt években rengeteg csodaszernek tűnő molekula nevét kellett megtanulnunk, csak hogy aztán nagyjából el is felejtsük a legtöbbet. Ezekkel a kísérleti kezelés rész foglalkozik részletesen.
Járványmentes időben az Európai Unió tagállamaiban csak olyan gyógyszer és oltóanyag kerülhet forgalomba, amit az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyott. Az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency) szakértői szigorú szakmai szempontok alapján ellenőriznek minden gyógyszert és oltóanyagot. Azt szeretnék megtudni, hogy a gyógyszer 1. hatásos (azaz tényleg meggyógyít), 2. nem veszélyes (azaz, nem nő tőle egy harmadik füled sem gyíkbőröd) és 3. folyamatosan jó minőségben készül el (azaz, a gyógyszergyárban tényleg csak az kerül a gyógyszerbe, ami kell, se több, se kevesebb, és minden egyes tabletta/porszemcse/üvegcse, ami kikerül a gyárból, ugyanolyan jó minőségű gyógyszert tartalmaz.)
Mivel a vakcinák gyógyszernek minősülnek, nekik is át kell menniük ezen a procedúrán. Normális esetben ez az engedélyeztetési folyamat éveket is igénybe vehet, a koronavírussal kapcsolatos gyógyszerek és vakcinák engedélyeztetésére azonban az Európai Gyógyszerügynökség egy gyorsított (de nem könnyített!) folyamatot fejlesztett ki, ahol a készítményeknek ugyanazoknak a szigorú feltételeknek kell megfelelniük.
Az engedélyeztetési folyamat elindulását a gyógyszer fejlesztőjének kell kezdeményeznie, egy nagy halom dokumentum beadásával. Az Európai Gyógyszerügynökség nem kezd el magától engedélyeztetni gyógyszert.
A járványra való tekintettel az Európai Unió engedélyezte, hogy az egyes tagállamok maguk döntsenek a koronavírussal kapcsolatos gyógyszerekről és oltóanyagokról, azaz úgy is forgalomba kerülhet koronavírus-fertőzést kezelő gyógyszer vagy koronavírus elleni vakcina, hogy azt az Európai Gyógyszerügynökség nem ellenőrizte le. A szabály csak a koronavírussal kapcsolatos készítményekre vonatkozik, más betegségeket érintő gyógyszerekre nem.
Magyarország élt a lehetőséggel. E sorok írásakor két vakcina, az orosz Gamaleja Kutatóközpont által fejlesztés alatt álló Sputnik-V, és a kínai Sinopharm Gyógyszergyár által fejlesztés alatt álló BBIBP-CorV van itthon úgy engedélyezve, hogy az Európai Gyógyszerügynökség még nem engedélyezte őket.
Mi ez? Egy malária elleni illetve autoimmun betegségek (ezek olyan betegségek, amikor az immunrendszerünk a saját testünk valamelyik részére hiszi azt, hogy ellenség, és immunválaszt indít ellene, pl. SLE (szisztémás lupus erythematosus), reumatoid artritisz (RA) kezelésére használt gyógyszer. Szájon át adható, vagyis ez egy tabletta. A malária ellen azért működik, mert gátolja a parazita bizonyos formáinak szaporodását, az autoimmun betegségek esetében nem igazán tudjuk, hogy hogyan működik, de az biztos hogy hat: a klorokin enyhén elnyomja az immunrendszert, és ebbe a nem kívánt immunműködés is beletartozik.
Mit csinál? Valamilyen módon gátolja a vírus szaporodását, de nem vagyunk benne biztosak, pontosan hogyan. Az egyik lehetséges mechanizmus, hogy a klorokin növeli az endoszómáknak (a sejt egyik szervecskéjének) pH értékét - ez akadályozza a vírusfertőzés folyamatát, így védve a sejteket. Emellett felmerült, hogy az új koronavírus a betegek egy részénél az immunrendszer túlzott mértékű aktivációját okozza, és a klorokin elvileg ennek kivédésében is segíthet.
Mennyire jó? Sajnos nem nagyon. A fő gond az, hogy az a dózis, ami a koronavírus ellen hatékony lehet, már a kezelt betegnek is árthat. A nagy dózisban adott klorokin szívproblémákat okozhat, illetve meglévő szívritmus zavarokat súlyosbíthat, ami akár halálos is lehet. Mivel a kezelésre szoruló betegek jelentős része idősebb, és náluk a szívbetegségek eleve gyakoriak, ez nyilvánvalóan problémát jelent.
Konklúzió: olyan klinikai kísérlet, ami egyértelműen és megbízhatóan kimutatta volna, hogy a klorokinnal kezelt koronás betegek hamarabb felépülnek, nincs. Mivel a hatékonysága nem igazolt, a mellékhatásai viszont súlyosak lehetnek, a jelenlegi ajánlás az FDA szerint és nálunk is az, hogy koronavírus fertőzés kezelésére maximum kísérleti jelleggel, kórházban, szoros megfigyelés mellett szabad adni. A klorokinnal kapcsolatos érdeklődés a kezdeti lelkesedés után nagyon visszaesett, és a figyelem inkább a hidroxiklorokinra terelődött.
A Paxlovid egy szájon át szedhető, kétféle antivirális hatóanyagot tartalmazó gyógyszer kombináció, az egyik a PF-07321332 (150mg dózisban), a másik pedig a ritonavir (100 mg dózisban). A gyógyszer megkapta az Európai Gyógyszerhatóság feltételes forgalmazási engedélyét.
Hogy működik?
A Paxlovid fő hatóanyaga a PF-07321332 (vagy nirmatrelvir), ami egy úgynevezett proteáz gátló gyógyszer. A proteázok olyan enzimek, amik fehérjéket hasítanak kisebb darabokra. A koronavírus szaporodása során a vírus fehérjéi egybefüggő, nagy darabban képződnek, amiket a vírus 3CLpro proteáz enzime hasít kisebb, működőképes darabokra. A PF-07321332 gátolja ezt a hasítást, így nem keletkeznek működőképes vírusfehérjék.
A ritonavir fő szerepe az, hogy fokozza a másik hatóanyag, a PF-07321332 hatását, olyan módon, hogy lassítja annak kiürülését a szervezetből.
Mennyire hatásos?
A 65 évnél idősebb koronavírusos betegek esetében egyértelműen hatásos: több, mint 70%-kal csökkentette a súlyos vagy halálos kimenetelű megbetegedéseket a kezelt csoportban. A fiatalabb betegek körében viszont nem biztos, hogy érdemes bevetni: a súlyos betegség kockázata náluk egyébként sem magas, és nem egyértelmű, hogy a Paxlovid szedésének lenne-e bármi előnye az ő számukra.
Az omikron variáns ellen is működik?
Igen, a tapasztalatok alapján a Paxlovid azoknál a betegeknél is működik, akik az omikron (BA.2) variánst kapták el.
Mikortól kaphatják a betegek?
A Paxlovid már Magyarországon is adható koronavírusos betegek kezelésére. Az EU gyógyszerhatósága, az EMA 2022 január 27-én engedélyezte a Paxlovidot a magas kockázatú, oxigénkezelést még nem igénylő felnőtt koronavírusos betegek számára.
Mi ez? A hidroxiklorokin egy klorokinhoz nagyon hasonló molekula, amit hasonló betegségek kezelésére használnak. A különbség az, hogy kisebb dózis is hatékony, ezért elég kisebb mennyiséget a tablettákba tenni belőle.
Mit csinál? A hatásmechanizmus általában véve hasonló, mint a klorokin esetében. A koronavírus ellen in vitro körülmények között (vagyis petricsészében, nem emberben vizsgálva!) hatékony volt, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a betegeken tesztelve is beválik.
Mennyire jó? Ez szintén vita tárgya. Egy francia kutatócsoport nagyon erősen hitt a hidroxiklorokin hatékonyságában, és rengeteg beteget kezeltek vele. A nagy részünknek egy másik gyógyszert is adtak: egy azitromicin nevű antibiotikumot - erről azt feltételezik, hogy fokozza a hidroxiklorokin koronavírus elleni hatását a betegekben. Eredményeikkel két nagy gond van: az első, hogy mindenkit kezeltek, aki koronával jelentkezett náluk a kórházban, és nem volt olyan betegük, akit nem kezeltek volna a gyógyszerrel. Így nem tudjuk összehasonlítani a kezelt betegeket senkivel, és nem tudhatjuk, hogy a hidroxiklorokin valójában mennyit javít a betegek állapotán. Ők azzal érvelnek, hogy vannak irodalmi adatok arról, milyen a betegség lefolyása a nem kezelt betegekben, és ehhez lehet az eredményeiket viszonyítani. Ezzel az a gond, hogy nem biztos, hogy csak a hidroxiklorokin adása vagy nem adása volt a különbség a két összehasonlított betegcsoport között, merthogy aki kórházba kerül, az mindig kapni fog valamilyen kezelést a tüneteinek enyhítésére - az változó lehet, hogy mit - így az összehasonlított betegek nagyon más ellátásban részesülhettek.
A másik gond, hogy az eredményeik alapján a hidroxiklorokint több más kórház is kipróbálta a saját koronás betegeinek kezelésére. Ezek a francia, és amerikai eredmények viszont azt mutatták, hogy a kezelés lényegében nem hatott. Hogy pontot tegyenek a vita végére, az NIH klinikai kipróbálást indított a hidroxiklorokin és az azitromicinnal kombinált hidroxiklorokin kezelés hatásosságának felmérésére, amiből az derült ki, hogy az önmagában alkalmazott hidroxiklorokin nem használ. A kombinált kezelés esetében a tesztet kénytelenek voltak leállítani - de nem a mellékhatások miatt, hanem azért, mert a hatóanyag körül olyan sok lett az ellentmondás, hogy a betegek egyszerűen nem kértek belőle.
Konklúzió: A jelenleg rendelkezésünkre álló bizonyítékok nem igazolják a hidroxiklorokin hatásosságát, az viszont biztos, hogy ez a kezelés veszélyes lehet azok számára, akiknek valamilyen ismert, vagy rejtett szívproblémájuk van.
A molnupiravir egy szájon át szedhető, antivirális hatóanyagot tartalmazó kísérleti gyógyszer, ami csökkenti a súlyos lefolyású illetve halálos kimenetelű koronavírus fertőzés kockázatát.
Hogyan működik?
Amikor a vírus megfertőz minket, arra veszi rá a sejtjeinket, hogy nagyon sok másolatban sokszorosítsák a vírus alkatrészeit, köztük a vírus örökítőanyagát, az RNS-t. A molnupiravir úgy működik, hogy a gyógyszer aktív formája (NHC) beépül a sokszorosítás során keletkező RNS másolatba, és ennek hatására a folyamatba hiba csúszik. Ez a hiba ráadásul olyan típusú, ami nem akasztja meg a másolat elkészülését. Mivel a molnupiravir beépülése többször is megtörténhet, a folyamat során annyi ilyen hiba halmozódhat fel, hogy az elkészült RNS eléggé vacak másolat lesz. Ilyen RNS-ből pedig defektes vírusok szerelődnek össze, amik további szaporodásra alkalmatlanok, és ártalmatlanok.
De nem lesz ebből baj?
A vírusnak bizony lesz baja belőle, de ennek mi csak örülünk. Számunkra fontosabb kérdés, hogy minket nem érinthetnek-e esetleg a molnupiravir miatt kialakuló másolási hibák, mert az elvi lehetősége ennek bizony a mi esetünkben is fennáll.
Ha ez tényleg megtörténik, elméletileg károsíthatja a szervezetünkben azokat a sejteket, amik éppen osztódnak, ezért a gyógyszerhatóságoknak nagyon alaposan körbe kell járniuk ezt a kérdést, mielőtt engedélyt adnának a szer bevetésére.
Állatkísérletekben (lényegesen magasabb dózisban, mint amit az emberek kapnak) a molnupiravir fejlődési rendellenességeket okozott a magzatokban. Ha engedélyezik nálunk, a molnupiravirt az emberekben is lehetséges magzatkárosító hatása miatt csak olyanok szedhetik majd, akik nem várandósak, és hatékony fogamzásgátlást alkalmaznak.
További kérdés, hogy a szer által okozott másolási hibák nem adnak-e extra muníciót a mutáns vírusvariánsok terjedésének, mert amikor a gyógyszer kifejti a htását, akkor valamilyen mennyiségben mutáns, de fertőzőképességüket megőrző vírusok is keletkeznek a beteg szervezetében. Hogy a gyakorlatban ez mekkora kockázatot hordoz, azt nem tudjuk. Fontos tudni, hogy a molnupiravir által indukált mutációk a vírus terjedése, sikeressége szempontjából egyáltalán nem biztos, hogy előnyösek. De a kockázat létező.
Mennyire hatásos?
Az előzetes várakozások talán túlzottan bizakodóak voltak a molnupiravir hatásosságával kapcsolatban: a gyártó első közlése szerint a szer körülbelül 50%-kal csökkentette a súlyos, kórházi kezelést igénylő betegség kockázatát). Az összes adat kielemzése azonban ehhez képest szerényebb teljesítményt mutatott: a molnupiravir egyértelműen működik, de csak 31%-kal csökkentette a kórházba kerülés és a covid miatti halálozás kockázatát, és bizonyos betegcsoportokban (korábbi koronavírus fertőzésen átesetteknél, alacsony vírustermelést mutatóknál, és cukorbetegeknél) nem is volt hatásosabb a placebo kezelésnél.
Az adatok alapján az EMA, az EU gyógyszerhatósága vizsgálja, de egyelőre még nem engedélyezte a molnupiravirt a koronavírusos betegek kezelésére. A tagállamoknak joguk van saját hatáskörben vészhelyzeti engedélyt adni rá még az EMA döntése előtt. Fontos azonban észben tartani, hogy várandós és szoptató nők számára a molnupiravir valószínűleg akkor sem jön majd szóba kezelésként, ha a szer engedélyt kap.
Mi ez? A lopinavir/ritonavir, röviden LPV/r, vagy Kaletra egy eredetileg a HIV fertőzés kezelésére fejlesztett antiretrovirális (azaz retrovírus elleni) gyógyszerkombináció, amit szájon át lehet szedni.
Mit csinál? A lopinavir/ritonavir úgynevezett proteáz gátló. Amikor a vírusok szaporodnak, saját építőköveiket a gazdasejttel termeltetik meg. A vírus fehérjéinek elkészítéséhez a vírus proteáz enzimére is szükség van - ennek a működését gátolja ez a kezelés. Az eredmény az, hogy a termelt vírus fehérjék jó része félkész marad, és az új vírusok összeszerelése emiatt elakad.
Mennyire jó? Sajnos úgy tűnik nem nagyon. Egy súlyos koronavírusos betegeken végzett klinikai kísérletben 99 beteg kapott LPV/r kezelést, és 100 kontroll beteg kapott ugyanarra a betegségre hasonló ellátást LPV/r kezelés nélkül. A két csoportnál sem a gyógyultak számában, sem a halálozásban nem mutattak ki jelentős különbséget. Ez egyébként egy open-label klinikai teszt volt, vagyis mindenki tudta, milyen kezelést kapnak az egyes betegek, és a kezelést a tünetek jelentkezése után viszonylag későn kezdték meg.
Konklúzió: A lopinavir/ritonavir sajnos nem hatékony a koronavírus fertőzés kezelésére.
Mi ez? Az Arbidol vagy leánykori nevén umifenovir egy szélesspektrumú antivirális szer, úgynevezett indol-származék. Ez egy szájon át adható gyógyszer, eredetileg Oroszországban fejlesztették, ott és Kínában használták/használják influenza és egyéb légúti fertőzést okozó vírusok ellen.
Mit csinál? Az Arbidolnak kettős hatásmechanizmust tulajdonítanak: egyrészt köt a lipid membránokhoz, másrészt képes kötni a vírus és a sejt saját fehérjéihez is, melyek a sejten belüli szállítási folyamatokban vesznek részt. Így képes egyrészt gátolni a vírus sejtbe jutását, másrészt a vírus szaporodását, összeszerelődését és szállítását is a sejteken belül.
Mennyire jó? Az egyik vizsgálat során azt találták, hogy LPV/r kezeléssel kombinálva a vírus teszt hamarabb lett negatív mint a csak LPV/r kezelt betegeknél, valamint a CT eredményeik is jobbak voltak. Bár nagy hátránya ennek a vizsgálatnak, hogy csupán 33 beteg adatait tartalmazza. Egy másik esetben is csupán 44 beteget vontak be a kísérletbe, és itt nem találtak szignifikáns javulást a betegek állapotában a kezelések hatására.
Konklúzió: Úgy tűnik, hogy az Arbidol nem egy csodaszer, mert az eddigi eredmények ellentmondásosak, és egyértelmű jelentős javulást a kezelés hatására nem tapasztaltak. További nagyobb volumenű klinikai vizsgálatok szükségesek, hogy tisztábban lássuk, van-e valamennyi hatása.
Mi ez? A favipiravir (vagy Avigan) eredetileg influenzavírus fertőzés kezelésére kifejlesztett szélesspekturmú antivirális (azaz kifejezetten vírus elleni) szer, ami a vírusok RNS polimeráz enzimét gátolja. Szájon át, tabletta formában lehet szedni.
Mit csinál? A favipiravir valószínűleg úgy működik, hogy a vírusok RNS szintézisét zavarja meg, azaz azt akadályozza, hogy a vírus lemásolja magát. Amikor bevesszük, a testünkben átalakul az aktív hatóanyaggá, aminek nagyon jól csengő neve van: T-705 RTP. A vírusok RNS polimeráz nevű enzime (ami a vírus örökítőanyagát sokszorozza a fertőzött sejtekben) ezt a T-705 RTP-t összetéveszti az RNS természetes építőelemeivel, és tévedésből ezeket építi be a láncba. Ez pedig azt okozza, hogy a kész RNS hibás lesz, vagy nem is tud tovább épülni. Mivel a vírus RNS nem tud sokszorozódni, vírusok sem tudnak termelődni.
Mennyire jó? Még vizsgálják, hogy mennyire hatékony a koronavírus kezelésére. A klinikai kísérletekben a favipiravirt más antivirális szerekkel hasonlítják össze. Az egyik ilyen kísérletben azt mutatták ki, hogy a favipiravir kezelés valamivel hatékonyabb a lopinavir/ritonavir kombinációnál: a betegek tüdejének állapota többet javult, és hamarabb eltűnt a szervezetükből a vírus.
Ezzel a tanulmánnyal két gond van: az egyik, hogy kevés betegen végezték (35 illetve 45 beteget kezeltek), a másik, hogy ez egy open-label kísérlet volt, vagyis mindenki tudta a kezelés alatt végig, hogy ki milyen gyógyszert kap. Ez azért baj, mert ha az ember nagyon szeretné, hogy egy kezelés hasson, akkor az orvosok és a betegek is sokszor akaratlanul felülbecsülik a kezelés hatékonyságát.
Egy másik tanulmány a favipiravir hatékonyságát az arbidolhoz hasonlította. Ez szintén open-label vizsgálat volt, ahol a betegek és orvosok is tisztában voltak vele hogy ki melyik kezelési csoportban van. A favipiravirral kezelt betegek láza és köhögése hamarabb elmúlt, de összevetve, hogy egy hét kezelés után hány beteg lett jobban, azt találták, hogy a kétféle kezelés között nem volt különbség.
A magyar tapasztalatok szintén nem támasztják alá a kezelés hatékonyságát: itt 75 favipiravirral kezelt és 75 kontroll beteget hasonlítottak össze, de a halálozásban nem találtak különbséget. Az eredmények értelmezését nehezíti, hogy a favipiravirt kapó csoportban több idősebb és magas kockázati csoportba tartozó beteg volt, illetve a két csoport kezelésében voltak más eltérések is.
Érdemes megemlíteni még, hogy várandós vagy szoptató nők magzatkárosító hatása miatt (és mert bekerül az anyatejbe) ezt a gyógyszert nem szedhetik.
Konklúzió: A favipiravir segíthet valamennyit a koronavírusos betegeken, de csodát nem tesz: a koronavírus miatti halálozást nem csökkenti. Ahhoz, hogy megtudjuk mennyire hatékony, több betegen is ki kellene próbálni, lehetőleg “double-blind” vizsgálatban, vagyis úgy, hogy se a betegek, se az eredmények kiértékelését végző orvosok ne tudják, hogy ki milyen kezelést kapott.
Mi ez? A remdesivir egy szélesspekturú antivirális szer, amit infúzió formájában kapnak a betegek. Eredetileg Ebola és Hepatitis C vírus fertőzések kezelésére fejlesztették ki, de ezek ellen a gyógyszer végül nem vált be.
Mit csinál? A kapott gyógyszert a szervezetünk sejtjei alakítják át a vírus ellen hatékony aktív hatóanyaggá. Ez a favipiravirhoz hasonlóan egy nukleotid analóg, vagyis hasonlít a vírus örökítőanyagának éptőköveire. Úgy működik, hogy a vírus RNS-ét sokszorozó enzim az épülő láncba a soron következő nukleotid helyett a gyógyszer molekulát építi be, és emiatt a láncnak vége szakad mielőtt teljesen felépülhetne. Vagyis a gyógyszer akadályozza hogy a vírus sokszorozza magát a betegek sejtjeiben.
Mennyire jó? A remdesivir kezelés kisebb mértékben ugyan, de képes volt gyorsítani a súlyos koronavírusos betegek felépülését. A vizsgálatot nagy számú (521 kontroll és 538 remdesivirt kapó) betegen végezték, és sem a betegek, sem az adatokat elemző orvosok nem tudták, ki milyen kezelésben részesül. Az eredmények azt mutatják, hogy a remdesivirrel kezelt betegek hamarabb felépültek, de a halálozás sajnos a kezelés ellenére is elég magas volt.
Konklúzió: Önmagában adva a remdesivir ugyan nem csodaszer, de kimutatható mértékben képes segíteni a koronavírusos betegeken. Jelenleg számos klinikai teszt vizsgálja hogyan lehetne növelni a hatékonyságát.
Mi ez? Az ivermectin egy parazitaellenes gyógyszer: főként férgek, tetvek, mindenféle gerinctelen élősködők elpusztítására használják az állatgyógyászatban és néhány országban emberek esetében is. Tabletták, vagy különböző helyileg alkalmazható krémek, rácsepegtető oldatok formájában lehet kapni.
Mit csinál? Eredetileg parazitafertőzések kezelésére használták (és használják még ma is), mert a gerinctelen állatokban blokkolja az idegrendszer és az izmok kapcsolatát, így a paraziták lebénulnak tőle, az embernek illetve a kezelt háziállatoknak viszont nem lesz baja. A gyógyszer támadási pontját emlősökben a vér-agy gát védi, ezért minket nem károsít. Az ivermectinről idővel kiderült, hogy in vitro, laboratóriumi körülmények között sokféle vírus szaporodását is képes gátolni. Ilyenkor azt akadályozza meg, hogy a vírus fehérjéi bejussanak a fertőzött sejt sejtmagjába.
Mennyire jó?In vitro, vagyis petricsészében növesztett sejteken nagyon jól működik, de ez sajnos nem jelent semmilyen garanciát arra, hogy a betegeken is segít. A koronavírus leküzdéséhez viszonylag nagy dózisban kell alkalmazni az ivermectint - 2umol/liter koncentrációnál tapasztalták azt, hogy a vírusszaporodás a felére esett vissza. Vagyis sokkal nagyobb koncentrációban, mint amennyit a parazita fertőzés miatt ivermectinnel kezelt betegek vérében lehet kimutatni. Ez azt jelenti, hogy az a dózis amit a betegeknek komoly mellékhatások nélkül lehet adni, nem biztos hogy elég ahhoz, hogy a vírus szaporodását jelentősen gátolja. Kérdés, hogy szabad-e több ivermectint adni a betegeknek, mert a parazita fertőzések kezelésére használt dózisról tudjuk hogy kevés mellékhatással, biztonságosan lehet adni, de az ennél magasabb dózisokkal már jóval kevesebb a tapasztalat.
Néhány kísérleti eredmény már rendelkezésünkre áll, és ezek nem rosszak, de az ujjongás ideje még nem jött el. Az alacsony esetszám illetve a megfelelő kontrollcsoport hiánya miatt ezek nem elég meggyőzőek.
A megelőzési célból használt ivermectin hatékonyságát vizsgáló IVERCAR studyban az ivermectinnel kezelt 788 ember közül senki sem lett beteg, míg a 407 fős kontroll csoportban az emberek 58%-a koronavírust kapott.
Mielőtt azonban szaladnánk az állatpatikába ivermectinért, három fontos dolgot érdemes megjegyezni:
A vizsgálat kontroll csoportja nem kapott placebo kezelést. Minden résztvevő pontosan tudta, milyen kezelést kap, ezért a kezelés hatékonyságában való bizalmuk torzíthatja az eredményeket.
A tanulmány nem az ivermectin hatását, hanem az ivermectin és a iota karragén kombinált hatását vizsgálta. Ezért az ivermectin hatékonyságáról ebből nem tudunk meg semmit.
A vizsgált gyógyszer ún. topikus készítmény volt. Ezeket nem beveszik, hanem rákenik valamilyen testfelületre (jelen esetben a nyálkahártyára), nem pedig megeszik.
Pár országban az ivermectin koronavírus elleni hatásáról szóló elmélet annyira népszerűvé vált, hogy a lakosság nagy része elkezdte szedni, így a készletek hamar kifogytak, és már az állatok számára készült ivermectin tartalmú termékekre is nagy a kereslet. A Nébih már nálunk is figyelmeztetésben kérte az embereket, hogy ne szedjenek be állatoknak készült gyógyszert, és mi is azt javasoljuk, hogy ne egyetek kutyának vagy papagájnak szánt rácsepegtető oldatokat, mert semmi bizonyíték nincs rá, hogy használnak, ellenben a nagy mennyiségek beszedése, vagy a más gyógyszerekkel való együttes alkalmazása bizonyítottan mérgezéshez vezet.
Konklúzió: Megbízható klinikai teszteredmények az ivermectin koronavírus elleni hatásosságáról még nincsenek, de több kipróbálás van folyamatban. Meg kell várnunk az eredményeket, hogy megtudhassuk, használ-e.
Itt találhattok részletes magyarázatot arról, miért veszélyes az ivermectint orvosi előírás nélkül használni.
Mi ez? Amikor az immunrendszer a szervezetre veszélyes idegen anyaggal vagy kórokozóval találkozik, akkor azt ellenanyagokkal semlegesíti. Ezeket a vérből ki lehet nyerni, és ezzel az egyik emberben (vagy állatban) kialakult védelmet “át tudjuk ültetni” egy másikba. Így működnek például a kígyómarás esetén beadott ellenszérumok is: ezeket úgy készítik, hogy a kígyóméreggel beoltott állatok véréből kinyerik az antitesteket tartalmazó szérumot, amivel aztán meg lehet menteni az olyan kirándulók életét akik a rövidebbet húzták a mérgeskígyókkal való találkozás során.
Mit csinál? A vírusok ellen alkalmazott passzív immunizálás (vagy más néven konvaleszcens plazma kezelés) nagyon hasonló elven működik. Amikor a koronavírus megfertőz valakit, az immunrendszere ellenanyagokat termel a vírus semlegesítésére. A gyógyultak véréből ezeket az antitesteket ki lehet nyerni, és más, rosszabb állapotban lévő betegeket lehet vele kezelni. Az emberi eredetű antitesteket a szervezetünk sokkal jobban elfogadja, mint az állatok véréből tisztítottakat, ezért előnyösebb ilyet használni ha erre van lehetőség.
Az egyik emberből a másikba ilyen módon átvitt védelem nem tartós: néhány hétig marad meg, amíg a kapott antitestek ki nem ürülnek a vérből - ezért hívják “passzívnak” az ilyen típusú immunizálást. De nem kell aggódni, mire ez megtörténik, a passzív immunizálást kapó betegek immunrendszerének lesz ideje rá, hogy saját antitesteket állítson elő a vírus ellen.
Mennyire jó? Sokféle kórokozó ellen használtak már sikeresen hasonló eljárást, így szinte garantált, hogy működni fog, a kérdés csak az, hogy mennyire lesz hatékony? Ez sok mindentől függ, de valószínű, hogy a már nagyon súlyos, életveszélyben lévő betegek állapotán kevesebbet tud segíteni: a plazma kezelés a vírusokat semlegesíti: “csak” azt éri el, hogy ne tudjanak több sejtet fertőzni. A szervezet már meglévő károsodását visszafordítani nem tudja, a már elpusztult tüdősejteket nem képes életre kelteni - a szövetek regenerálása már a beteg szervezetének a feladata lesz, és a gyógyulása azon múlik majd, hogy a vírus által legyengített állapotban erre mennyire képes.
Egy kínai tanulmány a plazma kezelés hatékonyságát vizsgálta a koronás betegek kezelésében, erről itt olvasható egy összefoglaló. Mialatt a vizsgálat zajlott, Kínában sikerült a vírust feltartóztatni, így végül csak 52 beteg került a plazmával kezelt és 51 a csak általános kórházi ellátást kapó betegek csoportjába. A vizsgálat nem volt “double-blind”, és a plazma kezelést viszonylag későn, a tünetek jelentkezése után átlagosan 30 nappal kezdték meg. Mivel a betegeknél nem egyformán súlyos tünetek jelentkeztek, mindkét csoportban megkülönböztették a súlyos és életveszélyes állapotban lévő betegeket. Az eredmények azt mutatták, hogy a súlyos állapotú betegeknél a plazmával kezeltek közül többen épültek fel a betegségből, mint a kezeletlen csoportban. Az életveszélyes állapotú betegek esetében viszont sajnos a plazma kezelés nem segített.
A gyógyult betegek plazmája drága kincs, mert donorok száma korlátozott. Aki enyhe tünetekkel, vagy akár tünet nélkül vészeli át a vírust, jó eséllyel nem is tudja, hogy koronavírusa volt, és alkalmas lehet plazmadonornak, így rá nem számíthatunk. Azok akik komolyan megbetegszenek pedig nem feltétlenül alkalmasak donornak (például a társbetegségeik vagy legyengült állapotuk miatt). Donorként csak azok jönnek szóba, akik bizonyítottan átestek a fertőzésen, van elég antitest a vérükben, és általában jó egészségnek örvendenek - ők pedig kevesen vannak.
Konklúzió: A plazmával való kezelés legnagyobb hátránya, hogy ez a gyógyszer csak a gyógyult donorok véréből állítható elő. Ha sok beteget kell kezelni, ehhez rengeteg önkéntesre van szükség, hogy minden beteg gyógyítására jusson plazma.
Mi ez? A tocilizumab (más néven atlizumab) egy úgynevezett monoklonális antitest típusú gyógyszer, amit infúzióban adnak a betegeknek. A monoklonális elnevezés azt jelenti, hogy a gyógyszerben található minden antitest molekula teljesen egyforma (a plazma esetében ez például nem így van, abban nagyon sokféle, különböző kórokozó ellen ható antitest található). Az antitesteket általában az immunsejtek termelik, de a tocilizumabot nem emberekből nyerik ki, hanem in vitro, steril laboratóriumi körülmények között nevelt sejtek állítják elő az antitestet, és a gyógyszert ebből készítik.
Mit csinál? Ez az antitest nem a vírus ellen hat, hanem egy IL-6 nevű molekula receptorát ismeri fel. A tocilizumab kezelés a súlyos koronavírus fertőzéses betegekben előforduló citokin vihar gyógyítására szolgál. Ilyenkor a betegek testében hirtelen nagyon sok IL-6 (és más gyulladásos citokin) termelődik, ami az egész szervezetet súlyosan érinti és akár halálos is lehet. A tocilizumab nem hagyja a sejtekhez kötődni a betegek szervezetében az IL-6-ot, így semlegesíti a káros hatását.
Mennyire jó? Egyelőre még keveset tudunk erről, mert még csak néhány klinikai kísérlet eredménye áll rendelkezésünkre. Ebben a kínai kísérletben csupán 21 súlyos vagy kritikus állapotú beteget kezeltek tocilizumabbal - kezeletlen kontroll csoport a vizsgálatban nem volt. Eredményeik alapján a tocilizumab kezelés hatására a betegek állapota jelentősen javult: egy nap alatt lement a lázuk, az ötödik napra sokat javult a vér oxigén szintje, és végül mind felgyógyultak a betegségből.
Ez a magyar esettanulmány szintén a tocilizumab sikeres alkalmazásáról számolt be.
A kezelés hatékonyságát egy nagyobb esetszámú, palceboval kezelt kontrollcsoportot is tartalmazó kísérlet is vizsgálta. Ennek az eredményei viszont kiábrándítóak voltak: a közepesen súlyos, lélegeztetést még nem igénylő betegek esetében a kezelés nem tudta megállítani az állapotuk romlását, és nem csökkentette a halálozást.
Ezzel szemben egy másik klinikai kipróbálás azt találta, hogy a súlyosabb állapotban levő koronavírusos betegeknél a kezelés jelentősen csökkentette a halálozást. Ebben vizsgálatban 353 beteg kapott tocilizumabot, 48-an egy hasonló elven működő sarilumab nevű ellenanyagot, és 402 ember nem kapott ellenanyag kezelést.
Konklúzió: Úgy tűnik, hogy tocilizumab a közepesen súlyos állapotú koronavírusos betegeken nem segít, de a súlyos állapotúakon igen.
E sorok írásakor (2022. február 19.) 43 066 ember halálért felelős a koronavírus hazánkban. Ez a szám a koronavirus.gov.hu oldalról származik, akik a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatait közlik. Sajnos egyik platformon sem található ismertető arról, hogyan gyűjtik az adatokat, azaz, milyen szempontrendszer alapján van eldöntve, hogy valaki koronavírus miatt halt meg, vagy sem. Így nem tudjuk megbecsülni, mennyire pontos ez a szám, de vehetjük egy minimumértéknek, azaz gondolhatunk rá úgy, hogy ennyien legalább meghaltak a koronavírus miatt hazánkban.
De sok vagy kevés ez a szám? Ahhoz, hogy könnyebben tudjunk gondolkodni erről a számról, keressünk más számokat, amihez viszonyítani tudjuk.
Sokan az influenzához szokták hasonlítani a koronavírust. Az influenza hazánkban évente kevesebb, mint 1000 ember haláláért felelős. A koronavírus több, mint hússzor annyi embert ölt meg egy év alatt, mint amennyit az influenza szokott.
Hazánkban a két vezető halálok a rák és a szív- és érrendeszeri betegség. Mind a kettő évente 30.000-30.000 ember halálát okozza. A koronavírus a jelenleg a harmadik leggyakoribb halálok hazánkban, de nagyon valószínű, hogy az év végére vezető halálozási okká válik.
Hazánkban az elmúlt tíz év átlagát nézve egy évben körülbelül 130.300 ember hal meg. A koronavírus kicsit több, mint egy év alatt vitt el harmincezer embert, ami körülbell az egy évben elhalálozók húsz százaléka.
A hazai halálozást hasonlíthatjuk más országok értékeihez is. Lakosságszámra vetített halálozásokat tekintve (azaz, azt megnézve, hogy a lakosság hány százaléka halt meg koronavírusban) e sorok írásakor (2022. február 19.) Magyarország a negyedik legrosszabb helyen áll az egész világot tekintve. Jelenleg egymillió magyar lakosra 4306 koronavírusban elhunyt ember jut, amire úgy is gondolhatunk, hogy a lakosság 4 ezreléke hunyt el koronavírus fertőzéstől. Ezer magyarból négy a koronavírus miatt halt meg.
Kétféleképpen lehet mérni, hogy mennyi embert mentünk meg az oltással (vagy más életmentő beavatkozással).
Megbecsülhetjük, hogy hány ember nem halt meg azért, mert kaptak oltást, azaz, hogy hány életet mentettünk meg.
Megbecsülhetjük, hogy hány jövőbeli életévet mentettünk meg, azaz, a megmentett emberek hány évvel élnek tovább, mintha nem kaptak volna oltást.
Az idősek beoltásával kezdeni mind a kétféle mérési módszer szerint a lehető legjobb megoldás. Mivel a vírus az idősebbeknél komolyabb tüneteket okoz, illetve nagyobb eséllyel vezet
halálhoz, logikus, hogy ha életekben számolunk, érdemes az idősek beoltásával kezdeni. Hiszen a még be nem oltott fiatalok nagy eséllyel nem fognak belehalni a fertőzésbe, de a még be nem oltott idősek igen.
Az kevésbé látható első ránézésre, de életévekben mérve is akkor járunk a legjobban, ha az idősebb korosztály oltásával kezdünk. Ez annak köszönhető, hogy az időseknél annyira magas a koronavírus fertőzés halálozási rátája, hogy oltás
nélkül nagyon sokukat veszítenénk el, a sok idős fennmaradó (fiatalokénál rövidebb) életideje pedig összeadva nagyon magas.
A vírus vektor alapú oltások esetében a beadás után nagyon ritkán alacsony vérlemezke számmal kísért vérrögképződéses esetek fordulhatnak elő. Ezt a jelenséget egyelőre csak az AstraZeneca illetve Janssen vakcinák esetében írták le (de lehetséges, hogy ez csak azért van így, mert ezeknél részletesebben vizsgálják a ritka mellékhatásokat is, mint más oltásoknál).
Ennek a ritka kórképnek a VITT (vakcina-indukált immun trombotikus trombocitopénia) nevet adták. A VITT egy autoimmun folyamat, vagyis a saját immunrendszerünk nem megfelelő működése idézi elő a problémát, de hogy ez pontosan hogyan kapcsolódik ezekhez a védőoltásokhoz, azt egyelőre nem értjük.
Annyit tudunk, hogy a folyamat során a betegekben antitestek (ellenanyagok) képződnek egy vérlemezkékben termelődő kicsi fehérje, a PF4 ellen.
Az autoimmun folyamat kétféle okból is súlyos problémát okoz: az egyik, hogy a vérlemezkék fogynak.
Mivel a vérlemezkék feladata az, hogy ha bárhol a testünkben kisebb-nagyobb sérülések keletkeznek, akkor a vérzés útját elzárják, a hiányuk súlyos gondot jelent. Ha valakinek nagyon kevés a vérlemezkéje, akkor minden fajta vérzés kockázata megnő, beleértve ebbe például az agyvérzést is.
A másik probléma, hogy az autoimmun folyamatnak áldozatul esett vérlemezkék összecsapódnak, és ez az összegabalyodott vérlemezkékből álló tömeg eltömheti az ereket. Az eredmény a trombózis: az “eldugult” érszakaszba nem jut vér, és ha a vérellátás nem áll helyre hamar, akkor a keringéstől elvágott szövetek elpusztulnak.
Mielőtt azonban végleg letennénk az AstraZeneca és Janssen oltásokról, ne feledjük, hogy a VITT súlyos ugyan, de nagyon ritka.
Mik a tünetek?
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerint ha valaki az alábbi tüneteket érzi magán az oltás beadása után (vagy oltástól függetlenül, hiszen vérrög bármikor kialakulhat), akkor sürgősen keressen fel egy orvost:
légszomj,
mellkasi vagy gyomorfájdalom,
duzzanat vagy hidegség a karokon vagy a lábakon,
súlyos vagy súlyosbodó fejfájás, homályos látás,
tartós vérzés,
sok kis véraláfutás, vöröses vagy lilás foltok vagy bőr alatti vérhólyagok a testen bárhol.
Hogy lehet kezelni?
A VITT nagyon súlyos, életveszélyes állapot, a beteget kórházba kell vinni, és ott is kell maradnia addig, amíg újra lesz a vérében elég vérlemezke.
Ehhez mindenképpen le kell állítani a vérlemezkéket pusztító autoimmun folyamatot, amire több módszer is van: például lehet nagy dózisú ellenanyagkészítményt adni, ami “hígítja” a vérben a káros PF4 elleni antitesteket, és gyorsítja a kiürülésükett a szervezetből.
A betegek kaphatnak infúzióban vérlemezkéket a betegség miatt elveszettek pótlására, és nem heparin tartalmú trombózis gátló kezelést, a vérrögképződés megelőzésére.
De miért kockáztatnék egy ilyen súlyos mellékhatást?
Azért, mert nagyon ritka. Egy millió oltásra durván 15 eset jut. Soknak tűnik? Tényleg jobb lenne, ha nulla lenne, de egész más lesz a kép, ha megnézzük, mi van, ha betegek leszünk. A Covid-19 betegeknél a trombózis kockázata sajnos kimutathatóan magasabb. A becslések eltérnek arról, hogy pontosan mennyire, de a növekedés egyértelmű. Egy 220.000 beteg adatain végzett elemzés szerint 1000 olyan emberre, akinek pozitív a koronavírus tesztje, a teszt utáni 30 napban 4,7 trombózis jut. Ez jóval magasabb kockázat.
Érdemes az AstraZeneca és Janssen oltás vérrög okozó kockázatát összehasonlítani más gyógyszerekével is. Vannak olyan gyógyszerek, amik bizonyítottan növelik a vérrögök kockázatát, kvázi “vérrögöt okozhatnak”, és mégis sok ember beszedi őket. Ilyen például több hormonális fogamzásgátló tabletta is, ami négyszeresére emeli a vérrögök kockázatát, mégis több millió nő szedi őket. Akik nem szednek ilyen tablettát, és teherbe esnek, szintén nagyobb eséllyel kapnak trombózist, mert a vérrögképződés kockázatát a várandósság is növeli: a CDC becslése szerint durván ötszörösére. Ez mégsem szokta elvenni az emberek kedvét sem a fogamzásgátló szedésétől, sem a gyermekvállalástól.
Összefoglalva az AstraZeneca, a Janssen és a vérlemezke hiánnyal együtt jelentkező ritka vérrögképződéses esetét: a VITT-nek nevezett autoimmun folyamat gyakoribb az ilyen vakcinákkal beoltottak között az oltás utáni hetekben, de nem tudjuk, hogy a vakcinák hogyan okozhatják ezt (erre csak elméletek vannak). A VITT nagyon súlyos, de ha időben felismerik, lehet kezelni. Más gyógyszerekhez hasonlóan lehet mérlegelni, hogy ez, vagy a koronavírus fertőzés jelent-e nagyobb kockázatot.
Ha ez nem győzött meg, vagy úgy gondolod, hogy az esetedben a vérrögképződés kockázata magasabb az átlagosnál, választhatsz inkább mRNS vagy inaktivált vírus alapú oltóanyagot.
Ha az anyukának koronavírus fertőzése van, a kisbaba a szoptatás során mindenképpen ki lesz téve annak, hogy megfertőződjön. A vírus nem választódik ki az anyatejbe, de az anyuka bőrén és az általa kilélegzett levegőben sok fertőzőképes vírus lehet.
Ennek ellenére a szoptatás olyan sok előnnyel jár, hogy ha az anyuka nincsen túl rosszul ehhez, akkor a szakértők nagy része egyetért abban, hogy a szoptatás pozitív hatása elég nagy ahhoz, hogy megérje vállalni ezt a kockázatot.
A baba megfertőződésének kockázata csökkenthető, ha
az anyuka maszkot visel
alaposan kezet mos, mielőtt a babát megérinti szoptatáskor,
és gyakran szellőzteti a szobát, ahol a babával együtt vannak.
Ha a beteg anyuka favipiravir kezelést kap, nem szoptathat, és nem táplálhatja a babát lefejt anyatejjel sem. A favipiravir állatokban egyértelműen magzatkárosító hatású, és nem ismert, hogy emberi magzatokra, vagy kisbabákra van-e ugyanilyen káros hatása, de az anyatejbe bizonyítottan kiválasztódik, ezért ilyenkor nem szabad szoptatni.
A legtöbb gyártó eleinte nem ajánlotta az oltásait várandós vagy szoptató nőknek, mivel a nagyobb klinikai kipróbálásokban ők nem vettek részt, így nem lehetett tudni, hogy az oltás tényleg hatékony és biztonságos lesz a számukra - bár sejtettük, hogy nagy valószínűséggel igen, az ilyesmit biztosra kell tudni, mielőtt alkalmaznánk.
A Pfizer és a Moderna koronavírus elleni oltásában nincsen fertőzőképes vírus, csupán RNS-t tartalmaznak. A Pfizer oltását már hosszabb ideje kaphatják várandósok is, és szakiraodalmi adatok támasztkák alá, hogy nincs negatív hatással a születendő babára. Az oltásokban levő mRNS nem túl hosszú életű molekula, és nagyon valószínűtlen, hogy a beoltott kismama karjából utat találna akár az anyaméhbe, akár szoptatáskor a tejbe. Ha ez mégis megtörténne, ott ugyanolyan hamar (napok alatt) elbomlana, mint máshol. Az eddigi tapasztalatok alapján az oltásban levő mRNS nem kerül az anyatejbe.
A kismamáknál és szoptató nőknél a várható kockázat és haszon mérlegelésre alapján kell eldönteni, hogy érdemes-e beadni az oltást. A magyar ajánlás (2021.03.26) szerint ezt a terhesség 12. hetétől érdemes megtenni.
Az Egyesült Államokban például hasonló mérlegelést követően már oltottak be várandós illetve szoptató nőket a Pfizer illetve a Moderna vakcinájával, ami az eddig tapasztalatok alapján biztonságos. Az első eredmények arra utalnak, hogy az oltás várandós nőknél is működik: kiváltja a vírus elleni antitestek (IgM, IgG és IgA) termelését. Ezek közül az IgG a várandósság során a méhlepényen átjutva a magzat szervezetébe is bekerül, és - mivel nagyon lassan bomlik le - az újszülöttet is sokáig védi. A várandósság alatt beadott oltás hatására a csecsemők fél éves korában még kimutatható volt a születés előtt átadott anyai eredetű ellenanyagok jelenléte.
Az Egyesült Államokban az mRNS alapú oltások mellett a várandósok vektor alapú (Janssen) vakcinát is kaphatnak. Erről még korlátozottabbak a tapasztalatok, de a rendelkezésre álló információk alapján szintén biztonságos és működik. Nálunk ez egyelőre nem ajánlott.
Az anya szervezete által termelt koronavírus elleni ellenanyagok az anyatejbe is kiválasztódnak (főként az IgG és az IgA). Szoptatáskor ezek az ellenanyagok a baba emésztőrendszerében helyi védelmet adnak a vírusokkal szemben (vagyis ott helyben kivonják a forgalomból a koronavírust, ha például a baba gyomrában találkoznak vele).
Néhány helyen lehet olvasni olyat, hogy az anyatejből ezek az anyai eredetű ellenanyagok felszívódnak az újszülött szervezetébe. Ez valóban így van, feltéve, hogy az illető egy ló. Ez a folyamat csak bizonyos állatokra jellemző, emberben nem történik meg. Az anyai eredetű ellenanyagokat a babák nálunk már a születés előtt megkapják, az anyatejből pedig már nem tudják felszívni. Szoptatáskor a tejben levő antitestek helyileg ható védelmet adnak a babának, de a keringésébe, szervezetének más részeibe nem kerülnek be. A terhesség alatt az anya szervezetében képződő ellenanyagok viszont igen.
Ez a folyamat a terhesség mindhárom trimesztere alatt működik: bármikor is oltják be a leendő anyukát, az ő szervezete által termelt antitestek a köldökzsinórból nyert vérben (vagyis a magzat oldalán) is kimutathatók. Ezért érdemes már a terhesség alatt beoltani a kismamákat.
Az AstraZeneca oltással kapcsolatban felmerült, hogy bizonyos nagyon ritka alacsony vérlemezke (trombocita) számmal és vérrögképződéssel járó események gyakoribbak lehetnek az oltás beadása után. Ezért vannak, akik aszpirin (acetilszalicilsav) szedését javasolják az oltás előtt és utáni időszakban.
Mielőtt azonban szaladnánk a patikába, érdemes tudni, hogy egyelőre semmi nem igazolja, hogy az aszpirin segíthet megelőzi ezeket az eseteket.
De mit veszíthetünk, ha mégis veszünk aszpirint, hiszen nem túl drága?
Az aszpirin az emberek egy részénél irritálja az emésztőrendszer nyálkahártyáját. Ha te nem szedtél soha huzamosabb ideig aszpirint, nem tudod, hogy neked lesz-e ilyen bajod tőle, vagy nem.
Ezen kívül bizonyítottan növeli a vérzés kockázatát. Az aszpirin azért válik be a vérrögképződés ellen, mert gátolja, hogy a vérlemezkék összecsapódjanak. Viszont ha az ember éppen vérzik valahol, akkor erre nagyon is szükség van ahhoz, hogy a sebet lezárja, és elálljon a vérzés. Az aszpirin viszont valamennyire ezt is gátolja, ezért a súlyos vérzések kockázata megnő (és ebben sajnos benne van nagyon kicsi eséllyel az agyvérzés is).
Az oltás után (vagy bármikor) jelentkező véralvadási rendellenesség (CVST vagy SVT) annyira ritka, hogy az aszpirin miatti gyomorbántalom illetve vérzés ehhez képest sokkal gyakoribb.
Ha most kb. tízezren elkezdenénk aszpirint szedni, akkor a becslések szerint közülünk egy év alatt 4,8-36 ember emésztőrendszere vérezne, és ketten agyvérzést kapnának. Ha kevesebb ideig szedjük, a kockázat is kisebb, de bizony nem nulla. Egyéni hajlam, vagy más gyógyszerek szedése az aszpirinnel együtt még ronthat is ezen.
És hány alacsony vérlemezkeszámmal párosuló vérrögképződéses esetet előznénk meg vele? Jelen tudásunk szerint egyet sem, mivel nem bizonyított, hogy segít megelőzni ezeket. Ha valami csoda folytán kiderülne, hogy az aszpirin mégis beválik erre a célra, valószínűleg még akkor sem lenne az 10.000 közül egy ember sem, aki ennek köszönheti, hogy elkerüli a CVST, mert az sokkal ritkább: szerencsére millió emberből csak néhányat érint.
Az ember nem rögtön az oltás megkapása utáni percben lesz védett. A testünknek időre van szüksége, hogy kialakuljon a megfelelő immunválasz (immunsejtek aktiválódjanak, antitestek termelődjenek). Immunválasz nélkül pedig nincsen védettségünk.
Az oltás által nyújtott teljes védettséget (amit a klinikai tesztekben kimértek) csak a második oltás után 1-2 héttel szerezzük meg. Hogy pontosan mikor, az az oltás fajtájától is függ.
Meddig tart a védettségem az oltás után?
Magyaroroszágon a két oltással (vagy Janssen vakcina esetén egy oltással) megszerzett oltási igazolványok 270 napig érvényesek. Ha valaki harmadik (Janssen oltás esetén második) ismétlő oltást is kap, az oltási igazolványa korlátlan ideig érvényes2022 február 15-től.
Az oltás által nyújtott védettség azt jelenti, hogy a beoltott védve van attól, hogy komolyan megbetegedjen a koronavírustól, de az oltás nem csodaszer. Nem ad szuperképességeket az oltottaknak, a vírusok nem fognak egyszerűen lepattanni rólunk örök életünkre. A védettségünk a súlyos betegség megelőzésére vonatkozik, nem a vírus terjesztésének megelőzésére: abban az oltások kevésbé jók, mint a betegség kivédésében. A beoltott ember elsősorban önmagát védi, nem a környezetét. A védettség időtartama korlátos, körülbelül fél év elteltével már kimutathatóan gyengül.
A vakcinák védenek valamennyire a tünetmentes megfertőződéstől is, ezt azonban kevésbé behatóan vizsgálták, hiszen az elsődleges szempont a súlyos betegség elkerülése volt. Ezzel kapcsolatban ebben a posztunkban írtunk. Ezért ha már letelt a második oltás utáni két hét, akkor sem ajánlatos a tomboló járványhullám közepén eldobni a maszkot.
Összegezve, aki fél évnél régebben kapott oltást, vagy esett át a betegségen, annak valószínűleg már jelentősen megkopott a védettsége, ezért érdemes lehet beadatni egy újabb oltást.
Erre nincs bizonyíték, ezek a védőoltások csak az adott baktérium ellen jelentenek biztos védelmet.
A BCG a TBC (tuberkolózis, gümőkór) elleni, a “tüdőgyulladás vakcina” a Pneumococcus elleni védőoltást jelenti. A BCG Magyarországon (1954-től) kötelező védőoltás a csecsemőknek, de idősebb embereknek vagy ha munkavédelmi szempontból szükséges, szokás emlékező oltást is beadatni. A tüdőgyulladás vakcinát idősebb korosztálynak szokták az influenza oltás mellett ajánlani.
Tudósok statisztikai módszerekkel kimutatták, hogy a BCG oltottságnak és a koronavírus halálozásnak az egyes országokban lehet köze egymáshoz. Ezen kívül úgy tűnik, hogy a BCG oltás megelőző oltásként például az influenza oltásra adott immunválaszt hatékonyabbá teszi. Ezért jelenleg több országban is tesztelik, hogy a BCG oltás esetleg felturbózhatja-e a veleszületett immunrendszert, hogy ezzel segítsen a vírus legyőzésében.
Ezzel kapcsolatban azonban még nincs semmilyen klinikai eredmény! Ha ez igaznak is bizonyul, az sem jelenti azt, hogy a betegséget nem kaphatod el: csak a gyorsabb és enyhébb lefolyásban segíthet, de az idősebb, legyengült szervezettel rendelkezőknek vagy egyéb kockázati csoportba tartozóknak nem jelent biztos védelmet. Tehát ha kaptál BCG oltást, az nem jelenti azt, hogy nem kell továbbra is fokozottan kell figyelned, hogy ne kapd el a koronavírust!
Azt is fontos itt megemlíteni, hogy ha van is valamennyi hatása, akkor sem tudhatjuk pontosan, a BCG oltás mennyi ideig jelent védelmet számunkra, ez lehet az oltást követően 15, de akár 50 év is!
A jelenlegi szabályok szerint a védettségi igazolványt nem akkor kapod meg, amikor kialakul nálad az immunitás. Azaz, attól, hogy megkaptad az igazolványt, még nem biztos, hogy védett is vagy. A védettségi igazolvány nem véd. Az immunrendszered véd.
Jelenleg három módon kaphatsz védettségi igazolványt:
megkaptad az első dózisát az oltásnak
nemrég átestél a fertőzésen, rendelkezel pozitív teszttel, és erről van információ a Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT-ben)
nemrég átestél a fertőzésen, erről nem rendelkezel pozitív teszttel, de utólag végeztek rajtad SARS-CoV-2 IgG antitest szerológiai vizsgálatot
Bármelyik is igaz rád, az nem jelenti azt, hogy abban a pillanatban, amikor megkapod a védettségi igazolványt, védett is vagy.
Ahhoz, hogy az oltás kifejtse a hatását, mind a két dózisra szükség van (kivétel ez alól a Jannssen vakcina), és csak a második dózis megkapása után két héttel alakul ki a vakcina által nyújtott teljes védettség. A védettségi igazolványt azonban már az első oltás megkapása utána postázzák neked. Azaz, hamarabb a kezedbe kerül, minthogy ténylegesen kialakulna a védettséged. Ebben az esetben, a védettségi igazolvány nem azt igazolja, hogy védett vagy, hanem azt, hogy megkaptad az első oltást. Ameddig nem vagy két héttel a második oltás után, tekintsd magad nem védettnek.
Ha nemrég estél át a fertőzésen, akkor valószínűleg van még megfelelő mennyiségű és minőségű ellenanyag a véredben ahhoz, hogy védett legyél. Azonban nem tudni, hogy a fertőzés legyőzése után meddig marad ez így, tehát, nem tudni, hogy meddig maradsz védett.
Az ellenanyag tesztek többsége csak azt tudja megmondani, hogy van vagy nincs egy adott ellenanyag a véredben. Azt azonban nem tudja megmondani, hogy ha van, akkor mennyi és milyen. Ehhez már speciálisabb teszteket kell készíteni. Az, hogy van ellenanyag a véredben, nem feltétlenül jelenti azt, hogy védett is vagy. Nem minden ellenanyag egyforma, nem mind tudja teljesen semlegesíteni (neutralizálni) a vírust, hanem csak egy részük: ezek a neutralizáló antitestek. Ha nincsen elég ellenanyagod ebből a típusból, nem biztos, hogy védett vagy.
Összefoglalva: A védettségi igazolvány nem véd meg, és nem szavatolja, hogy védett vagy.
Ha beoltottak, vagy átestél a fertőzésen, és kíváncsi vagy rá, hogy termel-e a szervezeted koronavírus elleni antitesteket, ezt úgynevezett szerológiai tesztekkel lehet kideríteni.
Milyen tesztet csináltassak?
A szerológiai teszteknek több típusa van, a működésükről bővebben itt olvashatsz. Magyarországon az ujjbegy megszúrásából származó csepp vérből mérő gyorstesztek és a vénás vérvételt igénylő, lassabb, de pontosabb eredményt adó labortesztek is elérhetőek, de ha el akarod végeztetni valamelyiket, akkor a vizsgálatot neked kell kifizetni.
A koronavírusban sokféle fehérje található, ezért ha átestél a fertőzésen, vagy teljes inaktivált vírust tartalmazó (Sinopharm) oltást kaptál, akkor az immunrendszered sokféle különböző fehérjére reagálhat.
Ha olyan védőoltást kaptál, ami nem tartalmaz teljes elölt koronavírust, hanem kifejezetten a tüskefehérje (spike fehérje) ellen indítja be az immunválaszt, akkor a termelt ellenanyagok értelemszerűen csak erre fognak reagálni.
Ez azért lényeges, mert a szerológiai tesztek többféle koronavírus fehérje ellen is vizsgálhatják az immunválaszt. Ha olyan oltást kaptál, ami a tüskefehérje ellen vált ki immunreakciót (ezek a Pfizer, Moderna, AstraZeneca illetve Szputnyik oltások), akkor olyan szerológiai tesztet érdemes végeztetni, ami a tüskefehérje, vagy annak RDB-nek nevezett része ellen gyártott antitesteket vizsgálja. Ha tévedésből olyan tesztet csináltatsz, ami más koronavírus fehérje elleni antitesteket keres, az nyilván nem találhat semmit akkor sem, ha a szervezeted rengeteg ellenanyagot termel az oltás után.
Mikor érdemes?
Ha átestél a betegségen, jobb, ha legalább két hetet vársz a teszteléssel. Ha oltást kaptál, akkor az adott oltás típusától függ, hogy pontosan mikorra ígéri a gyártó a teljes védettség kialakulását (legtöbbször a második adag beadása után 1-2 hét után).
Ha oltás után szeretnél antitest tesztet csináltatni, akkor azt azután érdemes megtenni, hogy már elérted ezt. Ez nem jelenti azt, hogy ha a második oltás előtt csináltatsz tesztet, az biztosan nem talál majd antitesteket, hiszen az immunrendszered már javában dolgozik: példaképpen egy viszonylag idős embereken végzett vizsgálat szerint egyetlen adag Pfizer vagy AstraZeneca oltás után öt héttel az oltottak 93 illetve 87%-a termelt antitesteket.
Ha várhatóan már termel a szervezeted ellenanyagot, de még nem fúrja nagyon az oldalad a kíváncsiság, és tudsz tovább várni, érdemes lehet. A leküzdött fertőzés vagy az oltás után a szervezetedben levő ellenanyagok mennyisége idővel csökken: közvetlenül az immunválasz kiváltása után van belőlük a legtöbb. Ez egy természetes folyamat, mert az immunrendszer nem készít feleslegesen rengeteg antitestet egy olyan kórokozó ellen, ami éppen nem jelent fenyegetést. A tapasztalatok szerint az antitestek a legtöbb emberben nagyon sokáig kimutathatóak, de mindenki immunrendszere egyedi: lesznek olyan emberek, akiknek kiemelkedően jó és tartós a védelme, és sajnos olyanok is, akiknek gyengébb.
Az, hogy mondjuk fél éve sok antitestem volt, nem jelenti biztosan azt, hogy ma is ugyanolyan sok van: egy szerológiai teszt azt mondja meg, hogy éppen most mennyi antitest van a szervezetedben, de a jövőbe nem lát, és nem tudja megmondani, hogy meddig marad ez így.
A vírussal szembeni védettségünk körülbelül fél év elteltével már kimutathatóan gyengül, de azért nem tűnik el teljesen.
Mi van, ha nincs antitestem?
Ha a teszt nem talál kimutatható antitestet a véredben az oltás, vagy éppen az átvészelt fertőzés után, az nem jelenti automatikusan azt, hogy biztosan védtelen vagy. Ne feledd, hogy az immunrendszer nem csak ellenanyagokból áll, hiszen az ellenanyagokat is a vírus ellen reagáló immunsejtek termelik. Rajtuk kívül a vírusok elleni küzdelemben más immunsejteknek (T és NK sejteknek) is fontos szerepe van. Ebben a cikkben találtak az átvészelt fertőzés után olyan embereket, akiknek antitestje nem volt kimutatható, de memóriasejtje igen, tehát nem teljesen védtelenek. A koronavírusra reagáló immunsejteket sajnos kicsit bonyolultabb kimutatni, mint az ellenanyagokat, ezért erre nincsen “polcról levehető”, viszonylag olcsó és gyors teszt.
Akkor mi értelme van vizsgálni az antitesteket a vérben?
Azt gondoljuk, hogy az antitestek mennyisége és a vírusellenes védelem között van összefüggés, de nem tudjuk biztosan, hogy mennyire szoros. Ha sok antitest van a véredben, nagy valószínűséggel sok olyan B és T sejted is van, ami “emlékszik” a koronavírusra, és akcióba tud lendülni ellene, ha esetleg megfertőződnél. Azt viszont nem mondhatjuk ki egyértelműen, hogy ha nincs antitest a véredben, akkor biztosan ne lennének bevethető T és B memóriasejtjeid sem.
Akkor miért gond az, ha valakinek az oltás után sem lehet kimutatni antitesteket a vérében?
A legtöbb esetben nem gond. Az, hogy valakinek egyáltalán ne legyenek antitestjei az oltás után, alapvetően ritka.
Ha elolvassuk a Pfizer, a Moderna az AstraZeneca vagy akár a Szputnyik oltás tájékoztatójában, hogy mire valók ezek az oltások, azt találjuk, hogy a koronavírus okozta Covid-19 betegség megelőzésére. De ez a védelem nem feltétlenül kizárólag antitestekkel valósul meg: antitesteket nem is említ a Terápiás javallat c. rész.
Kivételt jelent a Sinopharm oltás, ami a tájékoztatója szerint SARS-CoV-2 elleni antitestek termelésének kiváltására való. Az oltások gyógyszernek minősülnek, és - mivel ez a gyógyszer a javallat szerint erre való - ha valakinek a beoltás után egyáltalán nem termelődnek antitestjei, joga van kifogásolni, ha a termék nem működött.
Egyik oltás sem tud 100%-os védelmet nyújtani, és azt sem garantálják, hogy minden beoltott embernek képződik majd antitestje. A Sinopharm oltás után a beoltottak egy kisebb része nem termel kimutatható antitestet. Ők nagyrészt 60 év felettiek, a gyártó pedig nem tesztelte ebben a korcsoportban az oltóanyag hatásosságát, és nem is állította, hogy az oltás ugyanolyan hatékony lesz az ő számukra is.
Minek adassam be az emlékeztető oltást, ha vannak antitestjeim?
Az ellenanyag szintekkel kapcsolatban folyamatos problémát jelent, hogy nem ismert az az alsó küszöbérték, amit ha elér a vérünkben levő ellenanyagok mennyisége, akkor biztosan kijelenthetjük, hogy valaki védett (a súlyos betegségtől, betegségtől vagy tünetmentes betegségtől).
Amíg ez nem ismert, a biztos védettség megállapítására az ellenanyag szint mérés sajnálatos módon nem használható. Szolgálhat motivációként az oltási hajlandóság növelésére (pl. csökkenő tendenciát mutató ellenanyagszint esetén jobban hajlik az ember az ismétlő oltásra), de sajnos a kérdés nem olyan egyszerű, hogy azt mondhassuk, hogy “van ellenanyagom, minek nekem oltás”. A “van”, az nem jelenti biztosan, hogy “elég van”, mert nem tudjuk, mennyi az “elég”.
Klinikai fázisban vagy korlátozott használat alatt álló vakcinák típus szerint.
F1-F3: klinikai fázisok . Piros és KH:
korlátozott használat; bizonyos országokban már oltanak vele. Zöld és ME: Magyarországon engedélyezett védőoltás. Az ábrához
felhasznált forrást itt
találjátok.
Klasszikus megoldások
Ide sorolható minden olyan technológia, ahol a teljes vírus (elölt vagy
gyengített formában) vagy a vírusnak valamely fehérje alkotóeleme (jelen esetben
a tüske- vagy spike fehérje) kerül felhasználásra az immunrendszer serkentésének
céljából. Ezekben az esetekben, mind a felhasznált vírus, mind pedig a
felhasznált fehérje gyártását el kell végezni, vagyis nagy mennyiségben kell
nagy tisztaságú, megfelelő minőségű fehérjét vagy vírust készíteni. Példaként a Sinopharm vakcina elölt vírust tartalmaz.
A hagyományos vakcinák előnyei:
Rengeteg már bejegyzett, régóta használt oltás készül ezekkel a technológiákkal, vagyis nagyon sok a tapasztalat az alkalmazásokról, és jól beváltak.
A hagyományos vakcinák hátrányai:
Az elkészítésük nagyon sok időbe telik.
Ezek az oltások általában tartalmaznak adjuvánst. Az adjuváns egy hordozó,
hatásnövelő alkotóelem, amit azért tesznek az oltásokba, hogy az immunrendszerünket rábírják a kórokozóellenes immunválaszra. Főleg akkor
kellenek, ha a kórokozó(részlet) önmagában nem vált ki elég hangsúlyos választ, vagyis az elölt vírust és vírus alegységet tartalmazó vakcináknál
általában szükség van rá. A legtöbb mellékhatást ezekben az oltásokban maga az adjuváns okozza, nem a vírus vagy a vírusfehérje.
Gyártási szempontból bonyolultabb az előállításuk, hiszen megfelelő biztonsági körülmények között kell a vírust szaporítani vagy a fehérjék előállítását elvégezni.
Új generációs vakcinák
A technológia alapját az a megközelítés adja, hogy az immunválaszban fontos vírusfehérje elkészítését a szervezetre bízza, mivel csupán a fehérje előállításához szükséges kódoló RNS vagy DNS kerül bejuttatásra.
Vírusfertőzés során is ez történik, csak ott a természetes vírusfertőzés következtében jut be a vírus örökítőanyaga a sejtekbe, fertőzést és komoly megbetegedést okozva ezzel. A harmadik generációs, modern COVID-19 vakcinák esetében csupán a tüskefehérjét kódoló RNS vagy DNS jut be a szervezetbe, a sejtek természetes működésük során elkészítik a tüskefehérjéket, amelyek hatékonyan kiváltják az immunrendszer válaszát. A modern molekuláris biológia fegyvertára nagyon sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben, ami nemcsak a kutatásokat segítette, a laboratóriumi módszerek egyszerűbbé válását tette lehetővé, hanem sok régi, hagyományos fejlesztési módszert is ki tudott váltani.
A kétféle új megközelítés részletesebben
Bejuttathatjuk egyszerűen a tüskefehérjét kódoló mRNS-t. Ezt általában úgynevezett lipid-nanorészecskékbe (a sejt membránjához hasonló burokkal rendelkező kis részecskékbe) csomagolják, így a sejtek könnyebben felveszik, majd a sejt termelni kezdi a vírus adott fehérjéjét a bejuttatott mRNS alapján. Nem a vírus, csak annak egy kis részlete (a spike fehérje) termelődik, így nincs lehetőség a vírusfertőzésre és betegség kialakulására! A közhiedelemmel ellentétben itt nem történik „génbeültetés”, ennek semmiféle molekuláris biológiai alapot nem teremt a technológia. Az mRNS-ről történő fehérjegyártás a sejtmagon kívül történik, így génjeinknek a közelébe sem megy. Ide tartoznak a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinák.
Másik lehetőségként használhatunk más, ártalmatlan vírusokat a bevitelhez. Erre különféle adenovírusokat alkalmaznak, amibe bejuttatják a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént. Az elv ugyanaz, mint az előző, tisztán mRNS alapú vakcináknál, ám itt nem lipid-nanorészecskét használnak, hanem egy működőképes, de ártalmatlan vírust. Az orosz Sputnyik-V vakcina és az Oxford/AstraZeneca vakcinája is ezen a technológián alapul. Ezzel a technológiával már létezik bejegyzett vakcina az Ebola vírus ellen, melyet már több százezer ember meg is kapott Afrikában az elmúlt években.
A modern, harmadik generációs vakcinák előnyei
A fejlesztéshez elég a vírus genetikai kódját ismerni, minden más már jól ismert, laboratóriumban régóta alkalmazott technikák alkalmazásból adódik. Részben ennek köszönhető, hogy ezek a technológiák 10 hónap alatt eredményes vakcinafejlesztést hoztak. Az eddigi adatok alapján rendkívül hatékony és markáns immunválaszt váltanak ki (90-95%-ot szemben a hagyományos vakcinák 60-70%-val, a publikált adatokat az oxfordi vakcináról itt, a Moderna vakcináról pedig itt) találjátok.
A modern, harmadik generációs vakcinák hátrányai
Az új vakcina technológiákkal kapcsolatosan még sok tudományos kérdés megválaszolásra vár. Az RNS alapú oltások tárolása például speciális, extra hűtést (-80°C) igénylő feladat, amire sok ország még nem áll készen. Az oltási reakciókat (az oltást követő, részben az oltás helyén jelentkező nem specifikus tünetek) tekintve az mRNS-alapú vakcinák markánsabb reakciót váltanak ki – gyakoribb a kellemetlen lokális pirosodás, oltással összefüggő rövid láz stb. (Hozzá kell tenni, hogy ez „szükséges” rossz, hiszen ez az immunrendszer aktiválódásának jele).
Sokféle módon lehet védőoltást készíteni, és a koronavírus esetében a kutatók majdnem minden lehetséges módszer fejlesztésébe bele is vágtak.
Lássuk, milyen vakcinák készülnek, és melyik mit tud!
Minden védőoltás úgy működik, hogy előre bemutatja az immunrendszerünknek, hogy néz ki a kórokozó, így amikor megfertőződünk, és “élesben” találkoznak, a szervezetünk már felkészülten várja, hogy felvehesse a harcot a betolakodóval. Hogyan lehet bemutatni az immunrendszernek a koronavírust?
A legegyszerűbb módszer, hogy veszünk egy adag koronavírust, és azt harcképtelenné tesszük, majd az ártalmatlan vírusokat beadjuk az oltással. Az immunrendszerünk ezeket darabokra szedi, és alaposan felfegyverkezik a koronavírus ellen. Így működnek a legyengített vagy elölt kórokozót tartalmazó vakcinák. A legyengített kórokozóval kapcsolatban az a probléma, hogy nagyon óvatosan kell kiválasztani a törzset, amit az oltáshoz szeretnének használni, és hosszas előkísérletek szükségesek, nehogy véletlenül éppen mi okozzunk betegséget az oltás beadásával. Ugyanezen okból az elölt kórokozót tartalmazó is alaposan tesztelni kell: biztosra kell mennünk, hogy nem okoz bajt.
A vírus veszélyességét teljesen kiküszöböljük, hogyha azt nem is használjuk az oltásban, hanem csak kiválasztunk egy szimpatikus fehérjét ami rajta van, és az immunrendszer válaszát csak ez ellen a fehérje ellen fogjuk kiprovokálni. A koronavírusnál ez az oltás a felszíni kis tüskéjével (ún. spike fehérjével) történik. Ezt az immunrendszer a vírus felszínén hatékonyan felismeri, a vírus pedig nem tudja teljesen mutációval megváltoztatni a spike fehérjét, mert fertőzéskor a sejten való megtapadásához mindenképpen szüksége van rá. A vírus rokonai körében (SARS-CoVI és MERS-CoV) már bizonyítottan müködő vakcinákat hoztak létre ezen az alapon. Végül a SARS-CoVI vakcina klinikai kipróbálása elmaradt a járvány lezajlása és az érdeklődés hiánya miatt.
A spike fehérje egyébként nem az egyetlen lehetséges célpont: az oltások készítői számos fehérjéből válogathatnak a vírus felszínén, és nem is muszáj a teljes fehérjét beoltani - ha előre sejtjük, hogy a fehérje melyik részlete fogja az immunrendszer érdeklődését felkelteni, akkor elég azt a darabkát beadni. Teljes koronavírus tüskefehérjéket tartalmazó részecskék vannak például a Novavax oltásában.
De mit tehetünk ha szorít minket az idő? A fehérjék termelését meg lehet spórolni, ha a fehérjét kódoló DNS-sel vagy RNS-sel oltunk. Ezért a fejlesztési versenyben jelentős helyzeti előnnyel indulnak az RNS alapú oltások (ilyen Pfizer(BioNTech), a CureVac és a Moderna vakcinája) és DNS alapú vakcinák, ugyanis ezeket sokkal gyorsabban el lehet készíteni.
Hihetetlen teljesítmény, hogy sikerült az oltást kevesebb mint egy év alatt előállítani és letesztelni, és érthető, ha attól tartasz, hogy hamar munka sose jó. De nagyon fontos, hogy ennek a vakcinának is ugyanolyan szigorú feltételeknek kellett megfelelnie, mint a korábbiaknak, vagyis beadatásuk teljesen biztonságos. Itt írunk arról, hogy mi tette lehetővé, hogy ilyen gyorsan elkészüljenek a védőoltások.
De miért jó nekem az, ha beoltanak?
Elsőként ezzel magunkat védjük meg. Most úgy tűnik, hogy a legtöbb egészséges fiatalban nem okoz súlyos tüneteket a koronavírus, de ritkán előfordulhatnak olyan szövődmények (például tartós tüdőkapacitás vesztés), amik a betegség lezajlása után is elkísérnek. A vírus hosszútávú hatásairól nagyon keveset tudunk, hiszen csak egy éve létezik. Ezért a legbiztonságosabb, ha meg sem fertőződünk.
Azzal, hogy beoltatjuk magunkat, a körülöttünk lévő veszélyeztetett embereket is megvédjük. Hiszen ha nem tudod elkapni, nem tudod továbbadni sem. Ugyan még nem tudjuk biztosan, hogy az oltás a tünetmentes fertőződést milyen arányban tudja megakadályozni, azt reméljük, hogy ennek a kockázatát is jelentősen csökkenti majd. Nem csak az idősebbeket, cukorbetegeket, érrendszeri problémákban szenvedőket védjük, de például azokat is, akik immunhiányos betegségben szenvednek, ezért a megfertőződés gyakorlatilag halálos ítéletet jelentene nekik (és ők sajnos nem kaphatnak oltást)!
Bár nem mindenki fogja magát beoltatni és nem is fog élethosszig tartó védelmet adni a vakcina (ahogyan az sem, ha az utcán megfertőződsz a koronavírussal), minél több ember oltatja be magát, annál valószínűbb, hogy elérjük a nyájimmunitást. Azaz, ha lesz is egy-egy ember, aki éppen beteg, az nem tudja továbbadni a környezetének a vírust, ugyanis túlnyomórészt a vírus ellen védettekkel lesz körülvéve. Ha ezt sikerül elérni, akkor lényegében le is győztük a vírust: mehetnénk megint nyaralni, meg családdal, haverokkal banzájozni.
Ha egyszerre mindenki vagy majdnem mindenki be lenne oltva, akkor a koronavírusnak nem lenne kit fertőznie. Elvileg akár teljesen megszabadulhatnánk tőle örökre, ahogy az a feketehimlővel is történt. Ehhez azonban óriási erőfeszítésre, és az oltásokkal kapcsolatban általánosan pozitív hozzáállásra lenne szükség.
Összefoglalva, az oltással megvédheted magad és a környezetedet egy az oltásnál sokkal kellemetlenebb, és akár halálos élménytől.
A vegyes oltási sor (szakszóval heterológ oltási sor) azt jelenti, hogy egy másik gyártó (más típusú technológián alapuló) oltását kapjuk meg ismétlő oltásként. A második (vagy harmadik) oltás, amit kapunk, különböző típusú, mint az előző.
Ez több szempontból is előnyös lehet:
Ha nem minden vakcina áll rendelkezésre elegendő mennyiségben, akkor sem marad senki ismétlő oltás nélkül, mert kaphat egy másik típusból.
Ha valaki esetleg súlyosabb mellékhatást, például allergiás reakciót tapasztal az első oltását követően, akkor másodjára kaphat más típusú vakcinát.
Ha valaki kedvezőtlenül reagál az oltásra, mert valószínű, hogy nem alakult ki megfelelő védettsége, az szintén kaphat más típusú oltást. Nem garantált, hogy így biztosan védett lesz, de érdemes legalább kísérleti jelleggel megpróbálni.
Ahhoz, hogy ezeket biztonsággal ajánlhassák az oltásra váróknak, meg kellett vizsgálni, hogy a vegyes oltási sorok legalább olyan jól működnek-e, mint az eredeti, két egyforma oltásból álló sorozatok. Ezt a kérdést az AstraZeneca (Vaxzevria) és a Pfizer (Comirnaty) oltások kombinálásával már több tanulmány (például ez, ez, ez és ez is vizsgálta. Ezek között sok eltérés van (mások voltak a felhasznált módszerek, a résztvevők száma, kora, és az oltás után eltelt idő), de abban mindhárom egyetért, hogy az AstraZeneca oltása után a Pfizer vakcina adása legalább olyan hatásosnak tűnik, mint két adagnyi AstraZeneca oltás. A fordított esetet (Pfizer oltás után adott AstraZeneca) egyedül a harmadik tanulmányban vizsgálták, és a jelek szerint ez gyengébb antitest termelést eredményez, mint két Pfizer oltás.
Ha az AstraZeneca vakcina után második oltóanyagként a Moderna szintén mRNS alapú Spikevax oltását alkalmazták, az a Pfizer oltáshoz hasonlóan kiemelkedően jó ellenanyag termelést produkált.
A Sinopharm oltásról elérhető egy olyan preprint tanulmány, amiben az inaktivált vírust tartalmazó, nálunk is használt vakcina két adagja után hét hónappal egy kínában gyártott mRNS vakcinát adtak be két embernek. Ennek alapján a két Sinopharm oltás + mRNS alapú vakcina oltási sor szintén hatásosnak tűnik, de fontos megjegyezni, hogy csak két főt vizsgáltak, és valójában nem tudjuk, hogy mennyiben adott volna más eredményt, ha harmadjára is Sinopharm oltást kapnak.
Ezekből az eredményekből a következő tanulságokat vonhatjuk le:
Az AstraZeneca oltás második adagja szükség esetén felváltható mRNS alapú (Pfizer vagy Moderna) oltással, és ez legalább olyan jól működik, mintha az oltottak két adag AstraZeneca vakcinát kaptak volna.
Egyszerűbben: Astra+Pfizer = 🙂
Nem jelenthetjük ki biztosan, hogy az AstraZeneca oltás után adott Pfizer jobb védelmet eredményez, mint amit két adag AstraZeneca adna, mert a hivatkozott tanulmányok egyike sem azzal a céllal készült, hogy megvizsgálják, hogy jobbak-e a kevert oltási sorok: csak azt akarták kizárni, hogy az oltások keverése esetleg rosszabb eredményt ad.
Nem jelenthetjük ki, hogy egy adag Pfizer oltás után második oltásként alkalmazott AstraZeneca vakcina jobb védelmet adna, mint két adag Pfizer, mert azoknak, akik ilyen oltási sort kaptak, az ellenanyag termelése csökkent eredeti oltási sémához viszonyítva. Szintén nem mondhatjuk, hogy második oltásként mindig érdemes olyat választani, ami az elsőtől eltérő technológián alapul, hiszen ezek az eredmények ellentmondanak ennek.
Egyszerűbben: első oltás + random választott második oltás = ?🤔
Nem jelenthetjük ki, hogy Pfizer oltás után nem szabadna AstraZeneca második oltást adni, mert ez kevesebb ellenanyag termelést eredményez ugyan, mint 2 Pfizer, de még mindig magasabbat, mint két adag AstraZeneca oltás - amiről történetesen tudjuk, hogy véd fertőzés ellen.
Egyszerűbben: Pfizer+Astra = 🙂
Nem lehetünk benne biztosak, hogy ha a vegyes oltási sor három adagos (két egyforma, és egy harmadik eltérő oltást tartalmaz), akkor biztosan ugyanilyen eredményekre jutunk majd. Ezt feltételezzük, de valójában nem tudjuk.
Egyszerűbben: 💉💉 ≠ 💉💉💉
Végezetül az eddigi tudományos eredmények csak az AstraZeneca, Pfizer és Moderna oltásairól tartalmaznak adatokat, illetve néhány nagyon előzetes eredményt a Sinopharmról. A Szputnyik oltás önmagában is egy vegyes oltási sornak tekinthető, mert a két adagja ugyanazon a technológián alapul ugyan, de különböző vektort tartalmaz. Nem tudjuk, hogy lenne-e értelme egy harmadik oltóanyag típust adni a Szputnyikkal oltottaknak. Más oltóanyagokról, és eltérő kombinációkról csupán kósza hírekből és nem hiteles forrásokból tájékozódhatunk, vagyis tulajdonképpen nem tudunk róluk semmit. Ez nem jelenti azt, hogy rosszabbak, csupán azt, hogy fogalmunk sincs.
2021 augusztusától az oltásokkal kapcsolatos eljárásrend változtatásai lehetővé teszik Magyarországon a teljesen beoltottak számára, hogy 4-6 hónappal később egy újabb oltást kapjanak. Az eljárásrend vegyes oltási sort javasol: egy olyan emlékeztető oltás beadását, ami más technológiával készült, mint amit korábban kaptak. Megemlíti továbbá azt is, hogy az emlékeztető oltásokkal, és a vegyes oltási sorok hatásosságával kapcsolatban egyelőre nagyon kevés a tapasztalat.
mRNS vakcinák esetében egy újabb, egyforma oltás beadására is van lehetőség (ha Moderna oltásról van szó, akkor elég egy fél adag is).
Jelenleg nem tudjuk biztosan, hogy a vegyes oltási sorok mennyire hatásosak a fertőzés kivédése ellen, mert erről az AstraZeneca+Pfizer kombináció kivételével egyelőre hiányoznak klinikai kísérletes adatok. Nagyon valószínű, hogy hasonlóan jó eredményeket produkálnak majd, mint a gyártó ajánlás szerinti alkalmazás.
Minden védőoltásnak klinikai kipróbálások során kell bizonyítania, mielőtt ténylegesen forgalomba kerülhet. Erre azért van szükség, hogy biztosak lehessünk benne hogy biztonságos, és hatásos.
Az emberi önkénteseken való tesztelés kezdeti lépése az 1. fázis. Ilyenkor az oltást csak néhány egészséges ember kapja meg. A vizsgálat célja az, hogy bebizonyítsák hogy az oltás biztonságos.
Az 1.fázisban sikeres oltóanyagokat tovább tesztelik a 2. fázisban. Több egészséges önkéntes bevonásával azt vizsgálják, hogy a beadott oltás kiváltja-e a koronavírus elleni immunválaszt a betegekben: aktiválódnak-e az immunsejtek, termelnek-e antitesteket a vírus ellen? A cél az, hogy az oltás súlyosabb mellékhatások nélkül kiváltsa a vírus elleni immunválaszt. (Ebben a fázisban arra a kérdésre még nem kapunk választ, hogy a képződő antitestek meg tudnak-e védeni egy esetleges fertőzéssel szemben.)
Végül a puding próbája az evés, a vakcinafejlesztésé pedig a 3. fázis. Itt dől el, hogy az oltás ténylegesen megvéd-e a fertőzéssel szemben. Ezekben a klinikai vizsgálatokban sok - akár több ezer - önkéntest oltanak be a vakcinával, a hasonló méretű kontroll csoport pedig placebo (nem koronavírus elleni) oltást kap. A beoltott emberek sorsát hosszú ideig követik, elemzik ez esetleges mellékhatásokat, és figyelik, hogy a két csoportban hányan betegszenek meg a koronavírustól. Ha a teszt sikeres, a koronavírus elleni vakcinát kapó csoportban jelentősen kevesebb lesz a megbetegedés (egy védőoltás sincs, ami 100%-ban hatékony, de a siker feltétele hogy az oltás az emberek nagy részének nyújtson védelmet elfogadható mellékhatások árán).
A szervezeted idővel elfelejtheti, amit a védőoltás tanított neki, ha nem találkozik a kórokozóval az azóta eltelt idő alatt. Az oltással megszerzett védettség idővel megkophat, vagy teljesen eltűnhet. Ilyenkor egy újabb adag oltás emlékezteti a szervezetünket arra, mit is kell tennie, ha a kórokozót látja. Az emlékeztető oltás ismerős lehet azoknak, akiknek a munkájuk miatt felnőttként is be kell adatni például a tuberkulózis vagy a hepatitis elleni oltást, amiket korábban már megkaptak.
Az eredmények azt mutatják, hogy a védőoltások az újabb koronavírus variánsok ellen is hatásosak, főleg, ha a régebben kialakult védettséget emlékeztető oltás is megerősíti. Emellett az mRNS vakcináknak már elkészült az omikron variánssal kiegészített emlékeztető oltása is.
Hogyan kaphatok emlékeztető oltást?
A harmadik és negyedik oltás is ingyenesen elérhető, de regisztrálni kell rá. A feltétele, hogy az előző oltás beadása óta legalább 4 hónap eltelt már.
Magyarországon a Pfizer omikron variáns elleni oltása (Comirnaty Original/Omicron BA.1 emlékeztető oltás) is elérhető, ami egy olyan emléketető oltás, ami az eredeti koronavírus törzs mellett az omikron variáns ellen is kiváltja az immunválaszt. Ezt azok kérhetik, akik elmúltak 12 évesek, és 4 hónapnál régebben már be voltak oltva koronavírus ellen.
Akkor sajnos elkéstél az oltással. Vannak olyan kórokozók, amiknél az “elkapás” pillanata után is érdemes oltást adni, mert a betegség viszonylag lassan alakul ki, és az oltás még ki tudja fejteni a védő hatását ezalatt: ilyen például a veszettség elleni inaktivált vírust tartalmazó oltás. Koronavírus fertőzés esetén a betegség olyan gyorsan kialakul, hogy az oltásnak már nincs ideje hatni.
De veszélyes lehet?
Nagy valószínűséggel nem, mert az oltásban nincsen aktív koronavírus, ezért ha éppen fertőzött is vagy, a vakcina beadása nem gyarapítja a szervezetedben garázdálkodó vírusok számát. Ennek megfelelően nem is tudunk olyan adatról, ami arra engedne következtetni, hogy a fertőzött embernek beadott oltás bármit rontott volna a betegség kimenetelén.
Ha valaki súlyosan megbetegszik a koronavírustól közvetlenül az oltása után, nehéz megállapítani, hogy vajon a vakcina nélkül is ez történt volna, vagy nem. Mivel jellemzően legalább néhány nap a lappangási idő, ha a valaki közvetlenül az oltása után betegszik meg, akkor nagyon valószínű, hogy a vírus már “benne volt” az oltás pillanatában. Ilyenkor az oltással már elkéstünk, vagyis a súlyos vagy akár halálos betegség kockázata akkora lesz, mint az oltás megkapása előtt: kicsi, de messze nem nulla.
Olyan szempontból nagyon fontos a fertőzöttség kérdése, hogy ha valaki betegen megy oltásra, és ott esetleg mások társaságában hosszas várakozásra kényszerül, akkor nagy a kockázata, hogy másokat is megfertőz. Ezért ha bármilyen koronavírus fertőzéshez köthető tünetet tapasztalunk magunkon a vakcina beadása előtt, inkább napoljuk el az oltást a tünetek megjelenésétől számítva legalább 10 nappal későbbre!
Mivel a védőoltások által nyújtott védelem tartósságát továbbra is vizsgálják, egyelőre csak találgathatunk azzal kapcsolatban, hogy meddig védenek majd minket. Pánikra azonban akkor sincs ok, ha a védettség nem tart örökké – számos védőoltás van, ami nem ad élethosszig tartó védelmet, mégis sikerrel használjuk. Ilyen például a kullancs enkefalitisz elleni oltás, amit néhány évente ismételni kell a tartós védettség kialakításához, vagy az influenza, ahol a vírus változékonysága miatt minden évben új oltásra van szükség ahhoz, hogy védettek legyünk.
Bár annak nagyon örülünk, hogy olyanok is maszkot hordanak most, akik eddig nem voltak hajlandóak rá, sajnos ki kell, hogy ábrándítsuk őket.
Bár nem szeretünk fals információt leírni, azért megismételjük, hogy mi merült fel azokban, akik attól félnek, hogy az oltott emberek “megfertőzik” őket az oltóanyaggal. A kérdésben említett félelem szerint az mRNS alapú vakcinával beoltott emberben az oltás hatására képződött anyagok ki tudnak jutni az oltott szervezetéből, például a leheletével, és meg tudnak “fertőzni” másokat.
Léteznek olyan védőoltások, amiket tovább tudnak adni egymásnak a beoltott emberek, például a polio vagy más néven járványos gyermekbénulás elleni szájon át adott vakcina (Sabin cseppek) ilyen. Ez azért lehetséges, mert ebben élő, legyengített kórokozó van: ezen az elven működő koronavírus elleni védőoltást viszont nem kap senki, mert nincsen: a nálunk kapható korona elleni oltásokban teljesen inaktív koronavírus van (Sinopharm) vagy egyáltalán nincs bennük koronavírus (mRNS illetve vektor vakcinák).
Mi történik valójában? Arról, hogy mit csinál az oltás, itt írtunk bővebben. Az mRNS (és vírus vektor alapú) oltásokban egy összeszerelési útmutató található, ami alapján a szervezetünk le tudja gyártani a vírus egyik részét, a tüskefehérjét. Az oltás hatóanyaga, (az összeszerelési útmutató) a beadás után néhány nappal lebomlik, így már nem termelődik több tüskefehérje. Ennyi idő viszont pont elég arra, hogy a szervezetünk megismerkedjen a tüskefehérjével, és megtanulja semlegesíteni a koronavíruson levő tüskefehérjéket is, ha esetleg később megfertőződnénk.
Történt valami furcsa az oltás után, és azt gondolod, hogy esetleg köze lehet a vakcinához? A lehetséges mellékhatást jelentheti orvos, gyógyszerész, bármilyen egészségügyi szakember, vagy akár te magad is bejelentheted, és ezzel segíted az oltások biztonságosságát ellenőrző szakértők munkáját.
Ha jelented a tapasztalataidat, és mások is így tesznek, az adatok alapján a nagyon ritka mellékhatásokat is sikerül felderíteni, ami mindannyiunk közös érdeke. A mellékhatásokat ismerve könnyebb lesz dönteni arról, kinek melyik oltóanyagot érdemes választani, az orvosoknak is több tapasztalata lesz az adott mellékhatás felismerésében és kezelésében. A kutatók nekiláthatnak megfejteni, hogy mi lehet az oka, és hogyan lehetne elejét venni. Mindenki nyer, és nem is nehéz megcsinálni: ezen az oldalon el tudod intézni az egészet.
De mi van, ha mégsem az oltás volt az oka? Sokszor nehéz azt eldönteni, hogy ha valami furát tapasztalsz, az az oltás miatt van-e, vagy valami más van a háttérben. A lehetséges mellékhatások bejelentésének nem feltétele, hogy ezt kinyomozd. Nem kell bebizonyítanod, hogy ami történt, az biztosan az oltás miatt volt: ezt szakértőkre hagyhatod.
Mit érdemes bejelenteni? Bármi olyasmit, ami az oltás után történt, és szerinted zavaró, jelentős gondot okozó probléma. Olyanokat nem érdemes bejelenteni, amik már ismert mellékhatások (szerepelnek a tájékoztatóban levő listán), mert ezekről már tudunk. Például ha belázasodtál aznap este, amikor oltottak, azt nem érdemes. Ki fog tudni arról, amit bejelentek? A bejelentéskor a mellékhatást tapasztaló beteg nevét nem kell megadni, így a hatóságnál sem fogja senki tudni, hogy konkrétan neked mondjuk gombás lett a lábad az oltás után. Csak a bejelentő nevére van szükség, hogy ha esetleg kérdések merülnek fel az esettel kapcsolatban, akkor fel tudják venni vele a kapcsolatot. Ha megadod a nevedet, címedet és elérhetőségedet, azt kötelesek bizalmasan kezelni: nem adhatják oda az email címedet bárkinek, és nem küldhetnek rá macskás képeket.
Hogy működik? A rendszer először a bejelentő adatait kéri el, ami a kapcsolattartáshoz kellhet, aztán a betegről kérdez meg néhány dolgot (pl. a nemét, korát). Ezt követően választhatod ki, milyen oltással kapcsolatos mellékhatást jelentenél, ehhez válaszd a gyanúsított vakcina hozzáadása gombot. Itt megadhatod, hogy milyen oltást kaptál azelőtt, hogy a probléma jelentkezett volna.
Az oltásokat a rendszerben részben a terméknevük szerint lehet megtalálni, vagyis a Pfizer a Comirnaty, a Moderna a Spikevax, az AstraZeneca a Vaxzevria, a Sinopharm pedig Sinopharm néven szerepel. A Szputnyikot pedig Sputnik V és Gam-COVID-VAC néven is megtalálhatod. (Ezekről az oldalon alul van egy lista, ami segít.) Válaszd ki a megfelelőt, és ha tudod, add meg a gyártási számot is (ha nem tudod, akkor válaszd azt, hogy nem ismert. Aztán már jelentheted is a mellékhatást (ha vannak róla leletek, vagy fotók, azt is fel tudod tölteni).
Mi lesz a bejelentés után? Ha bejelented a tapasztalt mellékhatást, nem fog automatikusan az oltás tájékoztatójába kerülni, hogy vigyázat, gombás lábat okoz.
Ehelyett az történik, hogy egy nagy, egész Európára kiterjedő rendszerben gyűlnek az ezzel kapcsolatos adatok (ez az EudraVigilance). Ha ezek azt mutatják, hogy az oltás után furán gyakori lett mondjuk a lábgomba, akkor vizsgálat indul majd annak a kiderítésére, hogy mi lehet a vakcina és a gomba közötti kapcsolat. Ha kiderül a kiváltó ok, vagy az összefüggés nagyon egyértelmű, akkor a lábgomba bekerül majd a lehetséges ritka vagy nagyon ritka mellékhatások közé a tájékoztatóba. Kutatások indulnak majd, hogy felmérjék, pontosan milyen gyakori, hogy alakul ki, és mivel lehet eredményesen kezelni.
A gyógyszerekhez hasonlóan a legtöbb oltásnak is van valamilyen mellékhatása. Ezek szerencsére nem mindenkinél jelentkeznek, és csak nagyon ritkán súlyosak.
A fejlesztés alatt álló koronavírus elleni vakcinák klinikai kísérletei adnak némi támpontot arról, hogy milyen mellékhatásokra számíthatunk. Az oxfordi kutatók által fejlesztett ChAdOx1 nCoV-19 oltás esetében például a beadás helyén jelentkező enyhe érzékenység vagy fájdalom, illetve az általános kimerültség és fejfájás volt a legjellemzőbb. Ezek mind átmenetiek voltak, maximum néhány napig tartottak. A leggyakrabban jelentkező mellékhatás az oltás helyének érzékenysége volt (77%, összehasonlításképpen a másik oltást kapó kontroll csoportban ez az arány 58% volt).
A Pfizer és BioNTech RNS alapú oltása esetében hasonlók a tapasztalatok: az oltás helyén jelentkező fájdalom és az általános fáradtság volt a leggyakrabban tapasztalt mellékhatás.
Ezek a mellékhatások szerencsére inkább kellemetlenek mint veszélyesek, és egyáltalán nem szokatlanok, mert az immunrendszerünk aktiválódásának természetes velejárói. A védőoltások a legbiztonságosabb gyógyszerek közé tartoznak, ezért nagyon ritka, hogy bármilyen súlyos mellékhatást okoznának. Ezeknek a kockázatával itt foglalkozunk bővebben.
Szerencsére nem így van. Az oltások sosem 100%-ban hatékonyak, de sokkal több emberben alakul ki hatékony védettség, mint ahányan mellékhatásokat tapasztalnak. Sok esetben az oltás beadását követően az immunrendszerünk anélkül is fel tud készülni a kórokozók elleni védekezésre hogy mi ebből bármit észrevennénk.
Ennek több oka is van. Egyrészt most szinte az egész tudóstársadalom erre fókuszál, hogy minél előbb vakcina legyen, hiszen ez most a legégetőbb probléma a világon. Ezért minden erőforrás mozgósításra került. Sok kutató (és gyógyszerfejlesztő cég), akik eddig nem a koronavírussal foglalkoztak, most minden mást félretett, hogy a koronavírus elleni hatékony védőoltás vagy gyógyszer fejlesztésén és tesztelésén dolgozzon.
Másrészt az anyagi háttér is jóval nagyobb, több pénzügyi forrás biztosított a fejlesztésekre.
Harmadrészt a döntéshozók is most igyekeznek minden bürokratikus akadályt elgördíteni a fejlesztések elől, azaz sok - egyébként több hónapos - bürokratikus engedélyezési folyamat pusztán néhány napra rövidült.
Negyedrészt ezeket a vakcinákat önkénteseken kell tesztelni, hogy végül a megfelelő biztonságosság és hatékonyság igazolva legyen (A tesztelési folyamatról itt olvashatsz részletesebben). Jóval több ember jelentkezik most ezekre a kísérletekre, így nem kell hónapokat várni, míg a megfelelő mennyiségű önkéntes toborzásra kerül.
Ötödrészt az elmúlt években a védőoltások mögött lévő technológia rohamosan fejlődött. A régi, klasszikus eljárások során elő kell állítani a vírusfehérjét és megfelelő ún. adjuvánssal csomagolni vagy elölni a kórokozót, míg az új generációs módszerek lehetővé teszik, hogy gyorsabban és egyszerűbben, egyszerűen a fehérjét kódoló RNS-t vagy DNS-t juttassuk be. Erről részletesebben itt olvashatsz.
Egy oltás kifejlesztése során a készítők egy sor ilyen akadállyal küzdenek meg, ami több hónappal, vagy akár évvel hosszabbítja meg a vakcina fejlesztéseket. A folyamat idejének megrövidülése nem befolyásolja a vakcina minőségét. Az oltásoknak ugyanolyan szigorú feltételeknek kell eleget tennie, mint korábban.
A kapkodás az oltást gyártó cégeknek sincs érdekében. Képzeljük csak el, mekkora blama lenne egy cégnek, ha kiderülne, hogy a vakcinája nem biztonságos. Ezt nem engedhetik meg maguknak, ezért - talán még a korábbinál is - szigorúbban felügyelik a fejlesztéseket. Emellett a tudományos közösség is árgus szemekkel figyel és várja a megjelenő tanulmányokat, amelyek a vakcinák teszteléséről szólnak és alaposan elemzik azokat, hogy meggyőződjenek arról, hogy nem történt hiba ezek során.
Az orosz Szputnyik V vakcina működésének alapja, hogy a koronavírus felszíni tüske (spike) fehérjéje ellen indít be immunreakciót. Ehhez a fehérjét kódoló DNS-t egy módosított adenovírussal juttatják be a beoltott emberek sejtjeibe.
Ezek az adenovírusok bennünk nem tudnak szaporodni, és nem betegítenek meg bennünket. Az oxfordi (AstraZeneca) vakcina, amit már az Európai Unió gyógyszerhatósága is engedélyezett, hasonló elven működik.
Az adenovírusok a természetben megtalálható gyakori vírusok, melyek számos betegségért felelősek, ezért az emberek többsége élete során már bizonyosan találkozott párral. Mivel természetes vírusról van szó, elsőként ezekkel a vírusokkal próbáltak meg génterápiás eljárásokat fejleszteni. Ezek nem vezettek sikerre, mert nem tudták a szervezet minden sejtjébe eljuttatni a kívánt DNS-t, és sok esetben a gyógyításra használt vírust a beteg immunrendszere szedte darabokra (ha a beteg korábban már találkozott azonos burkú adenovírussal, az immunsejtjei felismerték és eltüntették a beadott vírust).
Sok esetben a betegeknek beadva maga az adenovírus immunválaszt váltott ki, így felmerült, hogy egyéb vírusok elleni védőoltások készítésére alkalmazható, ha a vírus örökítőanyagát kicserélnék a másik kórokozó örökítőanyagára (vagy annak egy részletére). A leghíresebb ilyen irányú kísérlet, ami végül sajnos nem vált be, a HIV elleni vakcina fejlesztése volt. Sajnos ezt a kísérletet meg kellett szakítani, ugyanis sok esetben elmaradt a kívánt immunválasz: az oltás nem védte meg a fertőzéstől azokat akik megkapták, sőt úgy tűnt, hogy a beoltott emberek egy csoportja nagyobb eséllyel kapta el HIV fertőzést, mint akik nem kaptak oltást. Mivel kevés emberről van szó, máig vita tárgya hogy a vakcina rontott-e az esélyeiken, vagy csak balszerencséről volt szó.
Ebből mindenesetre láthatjuk, hogy a vakcina fejlesztésnek is vannak kockázatai, és nem érdemes a gyorsaság érdekében a klinikai kipróbálások bizonyos fázisait “átugrani”.
A Szputnyik V két oltásból áll, amit 21 nap eltéréssel kell beadni. Mindkét oltásban egy-egy koronavírus tüskefehérje génnel felszerelt adenovírus van (Ad26, illetve a második dózisban Ad5).
Az oltást először csupán 76 emberen próbálták ki: az eredmények 2020 szeptemberében kerültek publikálásra, de ez a vizsgálat önmagában nem elegendő, ahhoz, hogy a hatékonyságáról biztos következtetésre jussunk. Oroszországban mégis elég volt a feltételes engedélyezéshez (2020.08.11), amit a tudományos közösség élesen bírált.
Az engedélyezés után a hatékonyság felmérésére double-blind, placebo kontrollált fázis III vizsgálat indult, 40.000 tervezett önkéntes részvételével (amiből végül csak 31.000 lett).
Ennek eredményei 2021. február elején jelentek meg. Az analízisbe bekerült majdnem 20.000 önkéntes résztvevő között 78 koronavírusos megbetegedés történt, 16 az oltást kapó 14.964 ember között, és 62 aközött a 4.902 között, akiket nem oltottak koronavírus ellen. Ezek alapján az oltás hatékonyságát majdnem 92%-osra becsülik, ami nagyon jó eredmény.
Ráadásul ebben a vizsgálatban az oltás első adagjának beadása után 21 nappal a beoltottak 100%-ban védettnek bizonyultak a súlyos, kórházi kezelést igénylő koronavírusos megbetegedéssel szemben.
Ezek az eredmények meggyőzőek, ezek alapján Szputnyik V oltás hatékony és biztonságos.
Magyarország gyógyszerhatósága, az OGYÉI elfogadta a Szputnyik vakcinát, ami így nálunk is alkalmazható. Az Európai Unió tagországai saját hatáskörben engedélyezhetik a koronavírus elleni gyógyszerek és oltások használatát akkor is, ha az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) az adott készítményt nem vizsgálta be. A Szputnyik oltás még nem kapta meg az EMA engedélyét, de az engedélyezési eljáráshoz szükséges vizsgálatok már folynak.
Az oltással kapcsolatos gyakori kérdések és válaszok
Jelenleg a Szputnyik oltás első adagjára már nem lehet jelentkezni Magyarországon, mert ezek az oltások elfogytak. Helyette valamilyen más koronavírus elleni vakcinát lehet választani. Az engedélyezettek közül az oxfordi/AstraZeneca oltás a leghasonlóbb a Szputnyikhoz.
A Szputnyikot is két adagban kell beadni?
Igen. A többi oltáshoz képest annyi a különbség, hogy a két oltás különböző vektorba foglalva tartalmazza a spike fehérje “kódját”. Ugyanúgy felkarizomba kell beadni őket, a két dózis között pedig 21 napnak kell eltelnie.
Hol fognak megszúrni?
Ahhoz, hogy beoltsanak, regisztrálnod kell a vakcinainfo.gov.hu-n. Ezután tudsz foglalni időpontot az EESZT oldalán. Az, hogy hol milyen oltás elérhető éppen változó lehet, de érdemes olyan helyet választanod, ahova könnyen eljutsz, mert a második adag oltást ugyanitt kapod majd meg (erre nem kell külön regisztrálni).
Ha kérdéseid vannak az időpontfoglalással kapcsolatosan, a COVID-oltás időpontfoglalás - GYIK segít eligazodni.
Mit kell vinnem magammal az oltásra?
Személyazonosító okmányt, TAJ kártyát, és ezt a nyilatkozatot, kitöltve.
Megkaphatom az oltást, ha már voltam koronavírusos?
Igen, be szabad adni. Igen, be szabad adni. Amint teljesen meggyógyultál a fertőzésből, kérheted az oltást.
Gyerekek megkaphatják ezt az oltást?
Nem, csak 18 év felett ajánlott. Felső korhatár elvileg nincsen.
Megkaphatom az oltást, ha daganatos betegségem van?
Nem, ilyen esetben másik oltóanyagot érdemes választani.
Megkaphatom az oltást, ha autoimmun betegségem van?
Nem, ilyen esetben másik oltóanyagot érdemes választani.
Megkaphatom az oltást, ha allergiás vagyok?
Ha az oltás összetevőire nem vagy allergiás, akkor igen.
Ez alól kivételt képez, ha korábban valamilyen okból súlyos allergiás (anafilaxiás) reakció alakult ki nálad. Ilyen esetben nem ajánlott a beadása.
Az oltás nem tartalmaz tojást, illetve semmilyen antibiotikumot az OGYÉI leírásában szereplő összetevők szerint, ugyanakkor az sincs egyértelműen kijelentve, hogy ezektől mentes.
Megkaphatom az oltást ha terhes vagyok vagy szoptatok?
Várandósok és szoptató nők esetében nem vizsgálták a biztonságosságát, ezért a gyártó nekik nem ajánlja az oltást.
A Pfizer és a Moderna oltását viszont már kis számú várandós és szoptató nő is kipróbálta, erről bővebben itt olvashatsz.
Megkaphatom az oltást, ha lázas vagyok?
Nem. Csak 37°C alatti testhőmérséklet esetén adható be.
Milyen krónikus betegségek esetén nem ajánlott az oltást beadni?
Vese- és májbetegség, pajzsmirigy vagy endokrin betegség esetén, illetve nem kezelt cukorbetegeknél nem ajánlott ez az oltás. Nem ajánlott továbbá epilepszia, központi idegrendszeri és vérképzőszervi betegségek, keringési betegségek esetében (beleértve az agyi és koszorúereket). Nem ajánlott emellett a szívet érintő gyulladásos betegségek, autoimmun betegség és daganatos megbetegedés esetén sem.
Akkor is be kell adatni a második oltást, ha az első után valamilyen súlyos szövődményt tapasztalok?
Nem.
Szabad alkoholt inni, miután megkaptam az oltást?
Igen. Az alkohol nem igazán egészséges, de ha mindenképpen egy koccintással akarod megünnepelni az oltásodat, attól nem fogsz gyíkká változni.
Ha mellékhatást tapasztalok az oltás után, azt hol tudom bejelenteni?
Ez az oltás többféle néven ismert: oxfordi/AstraZeneca oltás, ChAdOx1 nCov-19, vagy AZD1222. Mind ugyanazt az oltóanyagot takarja (és ismételten bizonyítja, hogy nem jó ötlet tudósokra bízni dolgok elnevezését). Az oltás alapja egy csimpánz adenovírus, ami emberekben nem tud szaporodni ezért bennünk nem okoz fertőzést. Ebbe a vírusba szerkesztették bele a koronavírus tüske (spike) fehérjéjét. Az oltás beadása után a szervezetünk sejtjei készítik el a spike fehérjét, amire az immunrendszerünk reagál, és később is emlékezik, így megvéd majd a koronavírus fertőzéstől.
Az új vakcina majmokon végzett állatkísérletekben bizonyítottan védelmet nyújtott a koronavírus által okozott tüdőgyulladás ellen. Ami az embereket illeti, fiatal és idősebb egészséges önkénteseken tesztelve is hatékonyan kiváltotta a vírus elleni immunválaszt: az immunrendszerük a vírust semlegesítő ellenanyagokat termelt, és ami szintén lényeges, az immunrendszer T sejtjei is reagáltak az oltásra. Ezeknek a fertőzött sejtek elpusztításában van szerepe: minden vírusos sejt egy-egy apró koronavírus gyárrá változik, ezért nagyon fontos hogy az immunrendszer ezeket semlegesíteni tudja. Fontos ezt minden korosztályon letesztelni, ugyanis előfordulhat, hogy az idősebb emberek immunrendszere már nem olyan hatékony (ún. immunszeneszcencia alakul ki), így rosszabb immunválaszt válthat ki a vakcina. De ez esetben úgy tűnik, korosztálytól függetlenül megfelelően hatékony immunválaszt indukál. Meglepő módon idősebb embereknél a vakcina kevesebb mellékhatást okozott.
A vakcina jelenleg a klinikai tesztek III fázisában tart, ami egy hosszabb, évekig tartó folyamat, de közben is kapunk tájékoztatást az előzetes eredményekről.
2020.09.08: egy ember aki részt vesz a kísérletben az Egyesült Királyságban, súlyosan megbetegedett. Egy ún. transverse myelitis nevű betegség alakult ki nála. Ilyen nagy számú résztvevőnél előfordulhat, hogy ez csak véletlen egybeesés, de az oltás 3. fázisú tesztelését átmenetileg leállították, amíg kivizsgálták az esetet.2020.09.12: A független bizottság vizsgálatának eredménye az lett, hogy a klinikai tesztet biztonságos folytatni, ezért újraindult.
2020.12.08: Előzetes eredményeket publikáltak a vakcina hatékonyságáról a III fázisban:
Egy dozírozási hiba miatt az önkéntesek egy része először fél adag vakcinát kapott, majd teljes adagot, a teljes-teljes helyett. Szerencséjük volt, ugyanis meglepő módon úgy tűnik, a fél-teljes dózis csoportban 90%-os volt a vakcina hatékonysága, míg a normál teljes-teljes csoportban 60%.
Összesen tízen kerültek kórházba koronavírusos megbetegedés miatt a teszt alatt, mind a kontroll csoportból (ketten súlyos esetnek minősültek, egyikük pedig sajnos meghalt).
A súlyos mellékhatásokat tekintve három embernél transverse myelitis alakult ki a teszt fázis alatt. Egyikükről kiderült, hogy az oltástól független betegségről van szó, egy másik pedig a kontroll csoportban volt, tehát nem is kapott a koronavírus elleni vakcinából. Így valójában csak egyetlen olyan esetről van szó, akinél nem zárható ki, hogy ténylegesen az oltás okozta a betegséget. A vakcinák beadatásának kockázatairól itt olvashatsz még többet.
A III.fázis előzetes hatékonysági eredményei alapján az oltóanyagot a brit gyógyszerhatóság elfogadta, és nem sokkal később az Európai Unió hatósága, az EMA szintén.
A magyar gyógyszerhatóság, az OGYÉI szintén elfogadta az oxfordi oltást, így már nálunk is beadható.
Az RNS alapú oltások abban különböznek a hagyományos vakcináktól, hogy itt nem adunk be elpusztított vírusokat, de még a fehérjéket sem. Ehelyett egy koronavírus fehérje elkészítéséhez szükséges kódot, az RNS-t juttatjuk be a szervezetbe. A fehérjét a saját testünk sejtjei “gyártják le”, az immunrendszer pedig erre reagál majd. Maga a technika még eléggé új, ezek az első ilyen elven működő vakcinák, amik forgalomba kerültek. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) eddig két ilyen oltás forgalomba hozását engedélyezte, ezek a Pfizer Comirnaty nevű oltása, és a Moderna Spikevax nevű COVID-19 vakcinája.
Az amerikai Moderna által fejlesztett oltásban a koronavírus tüske (spike) fehérje módosított változatát kódoló RNS van. A módosítás lényege, hogy a kódban a fehérjét felépítő aminosavak közül kettőt lecseréltek annak érdekében, hogy a tüskefehérjét egy bizonyos pozícióban stabilizálják. A tüskefehérje ugyanis mozgékony: amikor az a fertőzés során kötődik az ACE2-höz, akkor megváltoztatja az alakját. Az oltásban az eredeti, nem kötődött formát kódoló RNS van, egy lipid burokba csomagolva. A klinikai kipróbálás 1. fázisában az önkéntesek háromféle dózisban, dózisonként két adagot kaptak belőle, 29 nap eléréssel. A három dózis közül a középső váltotta ki a leghatékonyabban az immunválaszt a legkevesebb mellékhatás mellett, ezért ezt választották a 3. fázisban való teszteléshez (30.000 önkéntessel), amiből már elég információt szerzetünk ahhoz, hogy megítéljük, mennyire hatékony. Az eredmények alapján az amerikai és európai hatóságok is hatásosnak találták, és megadták a forgalmazási engedélyt a Moderna oltására.
A BioNTech és a Pfizer közös fejlesztésű vakcinajelöltjei közül a BNT162b2 nevére hallgató bizonyult a legígéretesebbnek: ez váltotta ki a legkevesebb mellékhatást (a többi jelölthöz hasonló hatékonyság mellett) a klinikai kipróbálás 1. fázisában. Ez a vakcina szintén olyan RNS-t tartalmaz, ami a módosított, stabilizált spike fehérjét kódolja, és lipid membránba van “csomagolva”. A klinikai tesztelés 3. fázisának előzetes eredményei alapján az oltás hatékonynak bizonyult, ezért még 2020 végén engedélyezte a használatát az EMA. Az engedélyezett termék a Comirnaty nevet kapta. Magyarországon ez lett az első engedélyezett koronavírus elleni oltás, amivel már el is kezdődött az oltási terv szerinti immunizálás.
A német CureVac cég CVnCov nevű vakcinája állatokon tesztelve jól működött, de az emberek esetében sokkal gyengébb teljesítményt nyújtott, mint a Pfizer és a Moderna oltása: sajnos csak kb. 47%-os védelmet ad. Ennek alapján ezt az oltást jelen formájában az EMA valószínűleg nem fogja engedélyezni.
A különbség oka lehet a kisebb dózis, vagy az, hogy a CureVac oltásában lévő mRNS egy kicsit más: teljesen “hagyományos” mRNS van benne, nem pedig a Pfizer és a Moderna oltásban használt nukleozid módosított formula.
Magyarországon - ahogy az EU-ban is - az elsőként engedélyezett oltás a Pfizer leánykori nevén BNT162b2 néven ismert vakcinája. Ahogy az a gyógyszerekkel is lenni szokott, mikor forgalomba hozták, adtak neki egy kicsit jobban csengő nevet, ez lett a Comirnaty. A másik hasonló elven működő oltás, amit nálunk forgalmaznak, a Moderna Spikevax nevű vakcinája, aminek a tájékoztatóját itt találod.
A Comirnaty egy RNS alapú oltás, arról, hogy ez mit jelent, és miben különbözik más oltóanyagoktól, itt olvashatsz többet. Az RNS az oltásban a koronavírus spike (tüske) fehérjéjének egy stabilizált változatát kódolja. Beadás után a szervezeted sejtjei elkészítik a fehérjét, az immunrendszer pedig észreveszi az új fehérjét ezeknek a felszínén és reagál rá. Az RNS a szervezetben néhány napig stabil, nem marad meg örökké. Ha lebomlik, nem termelődik több spike fehérje, de az immunrendszerünk továbbra is emlékszik majd rá.
Két oltást is kapok?
Igen, a Comirnaty két adagból áll. A kettő között legalább 21 napnak kell eltelnie.
A második oltás fokozza a védettséget, és tartósabb hatást biztosít, de már egyetlen adag beadása is jelentősen csökkenti a súlyos megbetegedés kockázatát.
Ha nem így értetted a kérdést, akkor az oltást a felkarizomba adják.
Mit kell vinnem magammal az oltásra?
Személyazonosító okmányt, TAJ kártyát, és ezt a nyilatkozatot, kitöltve.
Az oltás a tünetmentes koronavírus fertőzéstől is megvéd?
Igen, de kisebb hatékonysággal. A legerősebb védelmet a súlyos megbetegedés ellen nyújtja, de semmilyen oltás nem véd 100 százalékban. A beoltottak egy részénél is előfordulhat az oltás ellenére kialakuló, úgynevezett áttöréses fertőzés, ami ritka estben akár súlyos megbetegedést is okozhat.
Mikortól leszek védett az oltás után?
A védettséget a második oltás beadása után 7 nappal vizsgálták. Ekkor az oltás hatékonysága 95%-os, egy másik vizsgálat szerint pedig 92%-os volt.
Egyetlen oltás beadása után a védettség kisebb mértékű, de a tapasztalatok szerint még akkor is, ha valaki csak egy adagot kap, 20 nap elteltével a 62%-kal csökken annak a kockázata, hogy súlyosan megbetegszik.
Meddig maradok védett az oltás után?
Pontosan nem tudjuk, de nem örökké. Az adatok alapján a fertőzés ellen nyújtott védelem idővel egyértelműen gyengül, de egyelőre nem tudjuk jól megbecsülni, hogy egy konkrét személy védettsége várhatóan meddig tart ki az oltás után.
Gyerekek kaphatnak oltást?
2021 júniustól szülői beleegyezéssel a 12 feletti gyerekek is megkaphatják: az oltás a 12-15 éveseket is hatékonyan védi a betegségtől. Az adatok alapján az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is jóváhagyta az oltást 12-15 éves korosztály számára. A 12 év feletti gyerekek a szüleik segítségével jelentkezhetnek oltásra. A vakcina amit kapnak teljesen megegyezik azzal, amivel a felnőtteket oltják.
A fiatalabb gyerekek (5-11 évesek) oltását szintén engedélyezte az EU gyógyszerhatósága (EMA). Ők kisebb dózisú oltást kapnak, amiben 10 ug mRNS-van, vagyis a felnőtteknek adott adag harmada. Az 5-11 éves gyerekeknek szintén két dózis oltást ajánlanak, a klinikai tesztek szerint ennek a tünetes megbetegedés elleni védő hatása körülbelül 91%-os.
Idősek kaphatnak oltást?
Igen, kifejezetten ajánlott is megkapniuk, hiszen ők vannak a leginkább veszélyben. Az oltás után kialakuló védettségük ugyanolyan jó, mint a fiatalabb korosztálynak.
Megkaphatom az oltást, ha már voltam koronavírusos?
Igen, be szabad adni. Amint teljesen meggyógyultál a fertőzésből, kérheted az oltást.
A jó hír az, hogy a fertőzésen már átesettekben különösen hatékonynak tűnik az oltás. Természetesen a második illetve harmadik adag oltás beadása a fertőzésen átesettek számára is teljesen biztonságos.
Fognak tesztelni koronavírusra, mielőtt megkapom az oltást?
Nem, az oltóponton csak oltást kapsz majd, ami után 15-30 percig megfigyelnek majd a biztonság kedvéért, aztán hazamehetsz.
Megkaphatom az oltást, ha allergiás vagyok?
Az attól függ, mire vagy allergiás. Az oltásban, és csomagolásában nincsen
tojás
latex
zselatin
penicillin
neomycin
szulfonamid antibiotikum.
A gyártás során használnak kanamycint, de ez a végtermékbe nem kerül be. Így ha ezekre vagy allergiás, az nem lesz gond. Az orvosnak azért szólj ezekről is, mielőtt beolt.
Az sem baj, ha poratkára, pollenre, állatszőrre, halra vagy rovarcsípésre van allergiád.
Ha súlyos PEG (polietilén glikol) vagy PEG-származék allergiád van, az viszont lehet gond, mert az RNS az oltásban egy lipid buborékba van “csomagolva”, ami PEG-tartalmú. Az összetevők teljes listáját itt találod (6.pont).
Ha korábban bármire súlyos allergiás (anafilaxiás) reakciód volt, a szakértők óvatosságra intenek az oltással kapcsolatban.
A jelenlegi magyar ajánlás szerint ha korábban anafilaxiás reakció lépett fel nálad bármilyen okból, akkor nem tilos az oltás beadása, de arról, hogy érdemes-e megkapnod, a várható előnyök és kockázatok mérlegelése után kell dönteni. Mindenképpen szólj előre annak, aki oltani fog, mert előfordulhat, hogy egy másik oltópontra irányít majd, ahol jobban fel vannak készülve arra az esetre, ha súlyos allergiás reakciód alakulna ki.
Az anafilaxiás reakcióval nem járó allergia, olyan anyagokra, amit az oltás nem tartalmaz, nem kizáró ok. Tehát ha például tojásra, vagy penicillinre vagy allergiás, de sosem volt anafilaxiás reakciód, kaphatsz oltást. Természetesen ilyenkor is tájékoztasd erről az orvost.
Ha én leszek az a ritka eset, akinek súlyos allergiás reakciója lesz, akkor is be kell adni a második oltást?
Nem. De a későbbiekben kaphatsz más típusút.
Ez az oltás gyakrabban okoz súlyos allergiás (anafilaxiás) reakciót, mint más oltások?
Az amerikai CDC tapasztalatai szerint körülbelül 11 anafilaxiás reakció jutott egy millió beoltott emberre, vagyis ez nagyon ritka.
Általánosságban az oltásoknál ez az arány ~1,3 eset egy millió beoltott emberre.
Ha lázad van, vagy esetleg koronavírusos lehetsz, nem ajánlott a beadása. Ha megfertőznéd az egész oltópontot, az nem lenne túl jó.
Megkaphatom az oltást ha terhes vagyok, vagy szoptatok?
Az oltást jelenleg a gyártó nem ajánlja kifejezetten terhesség vagy szoptatás esetén, de nem is tilos a beadása. A rendelkezésünkre álló korlátozott mennyiségű adat alapján várandósokban is biztonságos, és hatásos. Erről bővebben itt olvashatsz.
Jelenleg az oltás várható hasznának és kockázatának mérlegelése után az orvosod dönthet róla, hogy érdemes-e beoltani téged a terhességed alatt, amennyiben ezt szeretnéd. Ez az emlékeztető (harmadik) oltásra is igaz.
Megkaphatom az oltást, ha immunhiányos betegségem van?
Igen, de előfordulhat, hogy csak csökkent mértékű védettséged alakul majd ki. Ebből az okból ilyen esetekben az alap oltási sor nem 2, hanem 3 oltásból áll.
Az oltás nem tartalmaz legyengített kórokozót, ezért nem veszélyes a beadása immunhiányban szenvedőknek.
Megkaphatom az oltást, ha autoimmun betegségem van?
A legtöbb esetben igen, de mindenképpen tájékoztasd erről az orvost, aki beolt majd, mert vannak olyan kezelések, amik miatt érdemes lehet az oltás időpontját halasztani (erről itt tudhatsz meg többet). . Mivel az oltás nem tartalmaz legyengített kórokozót, akkor sem jelent rád veszélyt, ha esetleg a betegségedre olyan kezelést kapsz, ami elnyomja az immunrendszer működését.
Megkaphatom az oltást, ha daganatos betegségem van, vagy volt?
Igen, sok esetben akkor is, ha éppen kezelés alatt állsz, de vannak olyan kezelések, amik miatt érdemes lehet az oltás időpontját halasztani (erről itt tudhatsz meg többet).
A betegség miatt nem lesz veszélyesebb számodra az oltás, egy esetleges koronavírus fertőzés viszont nagyon súlyosan is érinthetne.
A mutáns koronavírus törzsektől is megvéd az oltás?
A Pfizer oltás esetében a legtöbb ismert mutáció nem csökkenti le nagyon a védőoltás hatékonyságát azoknál, akik az emlékeztető oltást is beadatják. Nem szabad elfelejteni, hogy a vírus változásai mellett az oltás óta eltelt időnek is nagy szerepe van abban, ha a védettségünk gyengül.
Az omikron variáns esetében elegendő mutáció halmozódott fel ahhoz, hogy ez megnehezítse az immunrendszerünk számára a felismerését, ami az eredeti oltás által kiváltott védelem gyengülését okozhatja. Ezért a Pfizer vakcinához egy Comirnaty Original/Omicron BA.1 emlékeztető oltás is készült, ami az eredeti mellett az omikron variánsra jellemző tüskefehérje mRNS kódját is tartalmazza.
és a Sinopharm inaktivált vírust tartalmazó oltása.
A Moderna oltás egy RNS alapú oltás, arról, hogy ez mit jelent, és miben különbözik más oltóanyagoktól, itt olvashatsz többet. Az RNS az oltásban a koronavírus spike (tüske) fehérjéjének egy stabilizált változatát kódolja. Beadás után a szervezeted sejtjei elkészítik a fehérjét, az immunrendszer pedig észreveszi az új fehérjét ezeknek a felszínén és reagál rá. Az RNS a szervezetben néhány napig stabil, nem marad meg örökké. Ha lebomlik, nem termelődik több spike fehérje, de az immunrendszerünk továbbra is emlékszik majd rá.
Két oltást is kapok?
Igen, a Moderna vakcinája is két oltásból áll, amit 28 nap különbséggel kell beadni.
Hol fognak megszúrni?
Ahhoz, hogy beoltsanak, regisztrálnod kell a vakcinainfo.gov.hu-n. Ezután tudsz foglalni időpontot az EESZT oldalán. Az, hogy hol milyen oltás elérhető éppen változó lehet, de érdemes olyan helyet választanod, ahova könnyen eljutsz, mert a második adag oltást ugyanitt kapod majd meg (erre nem kell külön regisztrálni).
Ha kérdéseid vannak az időpontfoglalással kapcsolatosan, a COVID-oltás időpontfoglalás - GYIK segít eligazodni.
Ha nem így értetted a kérdést, akkor az oltást a felkarizomba adják.
Mit kell vinnem magammal az oltásra?
Személyazonosító okmányt, TAJ kártyát, és ezt a nyilatkozatot, kitöltve.
Az oltás a tünetmentes koronavírus fertőzéstől is megvéd?
A legtöbb tanulmány az oltásoknak a súlyos tünetekkel járó fertőzéssel szemben vett hatékonyságát vizsgálja, és ebből a szempontból minden engedélyezett oltóanyag jól bevált. Érdemes viszint észben tartani, hogy az enyhe, vagy akár tünetmentes fertőzések esetében a hatékonyság kisebb.
Mikortól leszek védett az oltás után?
A védettséget a legszélesebb körben a második oltás beadása után 14 nappal vizsgálták. Ekkor az oltás hatékonysága 94,5%-os volt.
Az Egyesült Államok Gyógyszerhatóságának (FDA) elemzése szerint a Moderna oltásának hatásossága egyetlen adag beadása után 14 nappal is körülbelül 92%-os. Azt azonban itt sem tudjuk, hogy ez mennyi ideig marad fenn, és előfordulhat, hogy az egyetlen adag oltás után kialakuló védettség kevésbé tartós.
Meddig maradok védett az oltás után?
Pontosan nem tudjuk, de nem örökké. Az adatok alapján a fertőzés ellen nyújtott védelem idővel egyértelműen gyengül, de egyelőre nem tudjuk jól megbecsülni, hogy egy konkrét személy védettsége várhatóan meddig tart ki az oltás után.
Kaphatok újabb oltást, ha a védettségem idővel csökken?
Magyarországon a két adag Spikevax (Moderna) oltást kapott emberek a második adag után négy hónap elteltével jogosultak ingyenes ismétlő (booster) oltásra, ami lehet ugyanaz az oltóanyag, vagy egy másik típusú vakcina is.
Az EMA szintén engedélyezte a Moderna emlékeztető oltást, ők ilyenkor egy kisebb dózis (50 ug mRNS, vagyis az erdeti adag fele) adását javasolják, legalább hat hónappal a második oltás után.
Gyerekek kaphatnak oltást?
Jelenleg csak 12 év felett ajánlott. Felső korhatár nincsen. Nem azért nem ajánlott kisebb gyerekeknek, mert bennük kárt okozna, hanem azért, mert a hatását még nem vizsgálták ilyen korcsoportban. Ha már lesznek ilyen irányú vizsgálatok, akkor várhatóan kisebb gyerekeknek is adható lesz majd, vagy lesz “gyerekverzió” az oltásból.
Idősek kaphatnak oltást?
Igen, kifejezetten ajánlott is megkapniuk, hiszen ők vannak a leginkább veszélyben. Az oltás után kialakuló védettségük hasonlóan jó, mint a fiatalabb korosztálynak (kb. 86%-os).
Megkaphatom az oltást, ha már voltam koronavírusos?
Igen, be szabad adni. Igen, be szabad adni. Amint teljesen meggyógyultál a fertőzésből, kérheted az oltást.
A jó hír az, hogy a fertőzésen már átesettekben különösen hatékony az oltás, így valószínűleg csak egy adagot kell majd kapniuk belőle.
Fognak tesztelni koronavírusra, mielőtt megkapom az oltást?
Nem, az oltóponton csak oltást kapsz majd, ami után 15-30 percig megfigyelnek majd a biztonság kedvéért, aztán hazamehetsz.
Megkaphatom az oltást, ha allergiás vagyok?
Az attól függ, mire vagy allergiás. Az oltásban, és csomagolásában nincsen
tojás
latex
zselatin
semmilyen antibiotikum (beleértve a penicillint és neomycint)
semmilyen állati vagy emberi eredetű anyag.
Így ha ezekre vagy allergiás, az nem lesz gond. Az orvosnak azért szólj ezekről is, mielőtt beolt.
Az sem baj, ha poratkára, pollenre, állatszőrre, halra vagy rovarcsípésre van allergiád.
Ha súlyos PEG (polietilén glikol) vagy PEG-származék allergiád van, az viszont lehet gond, mert az RNS ebben az oltásban is egy lipidburokba van “csomagolva”, ami PEG-tartalmú. Az összetevők teljes listáját itt találod (6.1 pont).
Ha korábban bármire súlyos allergiás (anafilaxiás) reakciód volt, a szakértők óvatosságra intenek az oltással kapcsolatban.
A jelenlegi magyar ajánlás szerint ha korábban anafilaxiás reakció lépett fel nálad bármilyen okból, akkor nem tilos az oltás beadása, de arról, hogy érdemes-e megkapnod, a várható előnyök és kockázatok mérlegelése után kell dönteni. Mindenképpen szólj előre annak, aki oltani fog, mert előfordulhat, hogy egy másik oltópontra irányít majd, ahol jobban fel vannak készülve arra az esetre, ha súlyos allergiás reakciód alakulna ki.
Az anafilaxiás reakcióval nem járó allergia, olyan anyagokra, amit az oltás nem tartalmaz, nem kizáró ok. Tehát ha például tojásra, vagy penicillinre vagy allergiás, de sosem volt anafilaxiás reakciód, kaphatsz oltást. Természetesen ilyenkor is tájékoztasd erről az orvost.
Ha én leszek az a ritka eset, akinek súlyos allergiás (anafilaxiás) reakciója lesz, akkor is be kell adni a második oltást?
Nem.
Ez az oltás gyakrabban okoz súlyos allergiás (anafilaxiás) reakciót, mint más oltások?
Ha akut lázas betegséged, gyulladással járó fertőzésed van, vagy esetleg koronavírusos lehetsz, nem ajánlott a beadása. Ha megfertőznéd az egész oltópontot, az nem lenne túl jó.
Megkaphatom az oltást ha terhes vagyok vagy szoptatok?
Várandósok és szoptató nők esetében nem vizsgálták a biztonságosságát, ezért egyértelmű gyártói ajánlás erre nincsen.
Vemhes állatokban nem okozott problémát a beadása. Az, hogy a méhlepényen átmegy-e, illetve az anyatejbe bekerül-e, nem ismert.
Az oltást jelenleg a gyártó nem ajánlja terhesség vagy szoptatás esetén, de nem is tilos a beadása. Erről bővebben itt olvashatsz.
Jelenleg az oltás várható hasznának és kockázatának mérlegelése után az orvosod dönthet róla, hogy érdemes-e beoltani téged a terhességed alatt, amennyiben ezt szeretnéd.
Megkaphatom az oltást, ha immunhiányos betegségem van?
Igen, de előfordulhat, hogy csak csökkent mértékű védettséged alakul majd ki. Ebből az okból ilyen esetekben az alap oltási sor nem 2, hanem 3 oltásból áll.
Az oltás nem tartalmaz legyengített kórokozót, ezért nem veszélyes a beadása immunhiányban szenvedőknek.
Megkaphatom az oltást, ha autoimmun betegségem van?
A legtöbb esetben igen, de mindenképpen tájékoztasd erről az orvost, aki beolt majd, mert vannak olyan kezelések, amik miatt érdemes lehet az oltás időpontját halasztani (erről itt tudhatsz meg többet). . Mivel az oltás nem tartalmaz legyengített kórokozót, akkor sem jelent rád veszélyt, ha esetleg a betegségedre olyan kezelést kapsz, ami elnyomja az immunrendszer működését.
Megkaphatom az oltást, ha daganatos betegségem van, vagy volt?
Igen, sok esetben akkor is, ha éppen kezelés alatt állsz, de vannak olyan kezelések, amik miatt érdemes lehet az oltás időpontját halasztani (erről itt tudhatsz meg többet).
A betegség miatt nem lesz veszélyesebb számodra az oltás, egy esetleges koronavírus fertőzés viszont nagyon súlyosan is érinthetne.
A mutáns koronavírus törzsektől is megvéd az oltás?
A Moderna oltás esetében úgy tűnik, hogy az angliai vírus mutáció valószínűleg nem csökkenti jelentős mértékben a védőoltás hatékonyságát. A dél-afrikai variáns esetében nagyobb a valószínűsége, hogy az oltás csak csökkent védelmet ad majd ellene. Fontos kiemelni, hogy ez nem jeleneti azt, hogy az oltás hatástalanná vált volna, csak azt, hogy számítanunk kell rá, hogy valamivel kisebb lehet a hatékonysága a dél-afrikai mutánssal szemben.
Ha olyan mutációk terjednek el, ami ellen már nem véd megfelelően az oltás, akkor a gyártó ezeknek megfelelően átalakítja majd az oltásban levő mRNS-t, hogy újra hatékony legyen. Ebben az esetben ha teljes védettséget akarunk, akkor újra be kell majd adatni a vakcinát, hasonlóan az éves influenza oltásokhoz.
A kérdés-válaszok az
EMA és a Moderna tájékoztatója, illetve az Allergic Living összefoglalója alapján készültek.
Minden gyógyszernek lehetnek viszont mellékhatásai (még a vény nélkül kaphatóaknak is), és ez alól az oltások sem kivételek. Az oxfordi, a Pfizer és a Moderna-féle vakcinát már rengeteg emberen tesztelték, és egy részüknél enyhe mellékhatásokat okozott a beadása: érzékenységet az oltás helyén, vagy néhány napig tartó lázat, levertséget. Vagyis olyasmiket, amit egy influenza oltás után is érezhet az ember, és ami még mindig határozottan kellemesebb, és kevesebb kockázatot hordoz, mint a gépi lélegeztetéshez szükséges intubálás.
Nagyon ritka esetben olyan mellékhatások is előfordulhatnak, amik súlyosak.
Az Egyesült Királyságban Pfizer vakcinájának beadása után három embernélsúlyos allergiás (anafilaxiás) reakció jelentkezett. Ezek a reakciók nem a klinikai tesztek során jelentkeztek: a Pfizer vakcinát már több országban engedélyezték. Mindannyiuknak volt korábban hasonló reakciója, ezért volt is náluk adrenalin, amit ilyenkor be szoktak adni maguknak, és szerencsére már jól vannak.
Ha volt már valamilyen - akár súlyos - allergiás reakciód bármire, még nem jelenti azt, hogy biztosan nem kaphatsz majd oltást, de mindenképpen szólj róla az orvosnak, mielőtt megszúrna. Ha szoktál magadnál hordani adrenalin injekciót, az legyen nálad, amikor mész beoltatni magad.
Az amerikai és európai tapasztalatok alapján a Pfizer és a Moderna oltás beadása után néhány esetben szívizomgyulladás, vagy szívburokgyulladás alakult ki. Európában a Pfizer oltás esetében 177 millió beadott dózisra 138 eset jutott, a Modernánál pedig 20 millió oltásra 19, vagyis ez a mellékhatás tényleg nagyon ritka. Majdnem mindig fiatal férfiaknál, és a második dózist követő néhány napban jelentkezett. Egyelőre nem tudjuk, pontosan hogyan okozhatja bármelyik oltás ezeket a betegségeket. A szívizom- és szívburokgyulladás szúró mellkasi fájdalommal jár, és többféle oka lehet, az egyik ezek közül a fertőzéses megbetegedés. Szerencsére kezelhető, és gyakran magától gyógyul.
Az oxfordi vakcina esetében 24.000 önkéntesre két súlyos mellékhatás jutott. Három embernél egy transverse myelitis nevű autoimmun eredetű gerincvelő gyulladás alakult ki. Egyikükről kiderült, hogy az oltástól független betegsége van, egy másik pedig a kontroll csoportban volt, tehát nem is kapott a koronavírus elleni vakcinából. Így valójában csak egyetlen olyan esetről van szó, akinél nem zárható ki, hogy ténylegesen az oltás okozta a betegséget.
Egy másik súlyos mellékhatás, amiről felmerült, hogy összefüggésben állhat az oxfordi (AstraZeneca) oltással, a vérrögképződés megemelkedett kockázata volt. Erről itt olvashatsz bővebben.
Akkor súlyos mellékhatásokat kockáztatok azzal, ha beoltanak?
Valójában nem. Aki kéri az oltást, az kicsi kockázatot vállal, de aki nem kéri, az sokkal nagyobbat: a súlyos koronavírusos megbetegedésnek ugyanis jelenleg nincs gyógymódja.
Az említett transverse myelitis egyébként súlyos, de ritka (itt egy példa, és egy másik) komplikációja a fertőzéses megbetegedéseknek: például magának a koronavírus fertőzésnek is, amitől az oltás véd.
A vérrögképződéssel kapcsolatban sajnos szintén ugyanez a helyzet.
Sok embernek okozott csalódást, hogy még az oltás után sem lehetünk biztosak a védelmünkben, hogy még így is szükség van a maszkokra, távolságtartásra. Akkor most működik az oltás, vagy nem?
Az alatt, hogy egy oltás működik, és jól véd, az emberek nagyon különböző dolgokat érthetnek. Azt, hogy
véd a súlyos (halálos) betegségtől
véd a tünetes megbetegedéstől
vagy megvéd mindenfajta megbetegedéstől, beleértve azt is, hogy teljesen tünetmentes terjesztői legyünk a vírusnak.
Az első két lehetőség az, amit az oltások klinikai kipróbálásában fő szempontként vizsgáltak, mert ezeket a legkönnyebb észrevenni, és persze azért is, mert ezek a legfontosabb szempontok. Amikor valaki védettségről beszél, az alatt általában az első kettő valamelyikét érti, és mindig fontos tisztázni, hogy melyiket.
A harmadik, magasabb szintű védelmet sterilizáló immunitásnak nevezik, és a név arra utal, hogy a kórokozó egy pillanatra sem képes megtelepedni a szervezetünkben, tulajdonképpen olyan, mintha “lepattanna rólunk”.
A három közül nyilván ez lenne a legjobb eset, és az oltások kapcsán is ebben reménykedett mindenki, beleértve minket is. Ezt azonban - úgy tűnik - a jelenlegi koronavírus elleni oltások egyike sem tudja elérni.
Hogy miért, arra még nem tudjuk biztosan a választ. Vannak, akik szerint ez eleve elérhetetlen cél: azt, hogy az oltott embereknek nagyon rövid tünetmentes fertőzése sincsen, még bizonyítani is nagy kihívás.
Van, aki szerint a probléma gyökere az, hogy a vérünkben kimutatható sok antitest és immunsejt nem tud teljesen kivédeni mondjuk az orrunkban egy helyi fertőzést a nyálkahártya sejtjeiben, mert ezek egyszerűen “nem ott vannak”. A kórokozót persze az orrunkban is utoléri majd az immunválasz, de egy kicsit tud “garázdálkodni”, mielőtt ez megtörténne. Súlyos, a tüdőnkre is ráterjedő fertőzés nem lesz belőle, mert előbb semlegesíti a védelmünk, de mielőtt ez megtörténne, van egy kis ideje szaporodni. Ez alatt az idő alatt pedig mi is fertőzőek vagyunk.
Izgalmas kérdés, hogy tudunk-e olyan védőoltást alkotni, ami a fertőzés helyén, a légutakban, a nyálkahártyán alakít ki immunológiai védelmet, hátha így sikerül magasabb szintű védettséget elérni.
Ez nem lehetetlen, és a jelenleg használt vakcinák közül pl. a Pfizer hatására is jelennek meg az orrunkban koronavírus elleni antitestek. Ezekből az orrban lévő antitestekből viszont kevesebb van, és sajnos nem is túl tartósak: az oltás után rövid idővel szinte teljesen eltűnnek (ezzel szemben a vérünkben általában sok hónapig megmaradnak).
Ha a súlyos (halálos) betegségtől vagy a tünetes megbetegedéstől való védelmet nézzük, az oltások nem okoztak csalódást. Inkább csak arról van szó, hogy amikor a teljeskörű, sterilizáló védelmet vártunk el tőlük, akkor egy kicsit túl sokat akartunk: ott még sajnos nem tartunk.
Hogy kerülhetnek beoltott emberek az intenzív osztályra? Nem úgy volt, hogy a súlyos betegségtől megvéd az oltás?
De, úgy volt, sőt továbbra is úgy van. Mutánsok ide vagy oda, aki be van oltva, annál lényegesen kisebb a kockázata annak, hogy a korona miatt az intenzíven köt ki. Ezt jól bemutatja ez az oltottak védettségét szemléltető ábra. Ha egy beoltott ember megfertőződik, sokkal valószínűbb, hogy tünetmentesen vészeli át, és sokkal kevésbé valószínű, hogy beteg, vagy nagyon beteg lesz. A kevésbé valószínű sajnos nem egyenlő a nullával. Nincs 100%-ban hatékony oltás, a beoltottak egy kis része beteg lesz, egy kisebb részük pedig nagyon beteg, és kórházba kerül.
Az ábra a Pfizer, Moderna és AstraZeneca oltottak egybevonásával készült, 2021 elején gyűjtött adatok alapján. Az oltásokról közölt eredeti hatékonysági adatokat olyan klinikai tesztek eredményei alapján számolták ki, amik kevesebb, mint egy évig tartottak: a cél az volt, hogy kiderüljön, működik-e az adott oltás, és ilyen rövid idő alatt nem lehetett vizsgálni azt, hogy meddig fog működni az oltás. Ezért a védettség időtartamánál jelenleg minden koronavírus oltás tájékoztatójában az áll: nem ismert. Ha egy évvel későbbi időpontban készült volna el ugyanez az elemzés, lehet, hogy jóval gyengébb védettséget mutatott volna ki, de nem azért, mert hazudtak a védettség mértékéről, hanem azért, mert nem volt ismert annak az időtartama. Mostanra erről is vannak becsléseink: a védettség csökkenése már néhány hónappal a második dózis beadását követően elkezdődik, de a folyamat lassú, vagyis a védelmünk csak fokozatosan kopik. Ilyenkor jön jól az emlékeztető (harmadik) oltás.
Akkor mostantól félévente járkál majd mindenki oltásért?
Fogalmunk sincs, de nem valószínű. Az oltás nem kötelező, és emberek nagy része nem akar gyakran kapni: az influenza elleni oltás sem nagyon fogy, pedig ingyen van.
A harmadik oltásnak biztosan van haszna: ez adatokkal alátámasztott tény. De ez nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól félévente ismétlő oltásra leszünk ítélve. Aki kér harmadik oltást, annak sem lesz muszáj kérni egy esetleges utána következőt, ha lesz olyan.
Ne az alapján dönts a saját oltásoddal kapcsolatban, hogy vajon mi lesz az ismétlő oltásokkal 5 vagy 10 év múlva, mert senki sem tudja, mi lesz akkor.
az oxfordi/AstraZeneca, a Szputnyik V illetve a Janssen adenovírus vektor alapú oltások,
és a Sinopharm inaktivált vírust tartalmazó oltása.
Az oxfordi vakcina fejlesztésének részleteiről itt olvashatsz bővebben. A Covishield nevű oltásban ugyanaz a ChAdOx1 rekombináns adenovírus van, mint az oxfordi oltásban, csak ezt Indiában állítják elő, és más néven forgalmazzák.
Az oxfordi vakcina egy adenovírus alapú oltás, arról, hogy ez mit jelent, és miben különbözik más oltóanyagoktól, itt olvashatsz többet. Az oltásban levő adenovírus emberre ártalmatlan, bennünk szaporodni nem képes. Ez az adenovírus a koronavírus spike (tüske) fehérjéjének genetikai kódját (DNS-ét) tartalmazza. Beadás után a szervezeted sejtjei ennek alapján elkészítik a fehérjét, az immunrendszer pedig észreveszi az új fehérjét a sejtek felszínén és reagál rá.
A beadott vektor DNS nem épül be a sejtjeink genetikai állományába, mivel az adenovírusok nem tartoznak az integrálódó, genetikai anyagunkba beépülő vírusok közé. Nem tudjuk pontosan, hogy a beadott adenovírus vektor a meddig képes fennmaradni a szervezetünkben, hiszen az emberek felkarizmába nem látunk bele. Az állatkísérletek eredményei arra engednek következtetni, hogy a bedott adenovírus vektorok hosszabb ideig maradnak fenn a szervezetben, mint a beoltott mRNS (bár a mennyiségük folyamatosan csökken).
Két oltást is kapok?
Igen, az oxfordi (AstraZeneca) vakcina is két oltásból áll, a kettő beadása között 4-12 hétnek kell eltelnie. Egyes vizsgálatok szerint hatékonyabb védelmet eredményez, ha a két oltás között hosszabb idő (12 hét) telik el.
Hol fognak megszúrni?
Ahhoz, hogy beoltsanak, regisztrálnod kell a vakcinainfo.gov.hu-n. Ezután tudsz foglalni időpontot az EESZT oldalán. Az, hogy hol milyen oltás elérhető éppen változó lehet, de érdemes olyan helyet választanod, ahova könnyen eljutsz, mert a második adag oltást ugyanitt kapod majd meg (erre nem kell külön regisztrálni).
Ha kérdéseid vannak az időpontfoglalással kapcsolatosan, a COVID-oltás időpontfoglalás - GYIK segít eligazodni.
Ha nem így értetted a kérdést, akkor az oltást a felkarizomba adják.
Mit kell vinnem magammal az oltásra?
Személyazonosító okmányt, TAJ kártyát, és ezt a nyilatkozatot, kitöltve.
Az oltás a tünetmentes koronavírus fertőzéstől is megvéd?
Erről még nincs adat, nem tudjuk.
Mikortól leszek védett az oltás után?
Az első oltás beadása után 3 héttel részleges védettséget ad az oltás. A teljes védettséget (ami ennél az oltásnál kb 60%-os) a beoltottak 15 nappal azután érik el, hogy megkapták a második adagot.
Érdemes megemlíteni, hogy súlyos, kórházi kezelést igénylő megbetegedés egyáltalán nem történt azok között, akik legalább egy oltást megkaptak (az oltás után 22 nap várakozási idővel számolva).
Meddig maradok védett az oltás után?
Még nem tudjuk, de mostani adatok alapján minimum 12 hétig.
Gyerekek kaphatnak oltást?
Jelenleg csak 18 év felett ajánlott. Felső korhatár nincsen. Nem azért nem ajánlott gyerekeknek, mert bennük kárt okozna, hanem azért, mert a hatását még nem vizsgálták gyerekeken. Ha már lesznek ilyen irányú vizsgálatok, akkor gyerekeknek is adható lesz majd, vagy lesz “gyerekverzió” az oltásból.
Idősek kaphatnak ilyen oltást?
Az oxfordi/AstraZeneca oltásnál még keveset tudunk arról, milyen szintű védelmet nyújt az idősebb korosztályba tartozóknak, mert az ezt vizsgáló klinikai kipróbálás során ebben a korcsoportban összesen nagyon kevés megbetegedés történt.
Ezért nálunk az idősebb korosztály számra elsősorban a Pfizer vagy Moderna oltást ajánlják. Ezekről biztosan tudjuk, hogy az idősebbek számára is a fiatalokhoz hasonlóan jó védettséget adnak. Ez nem jelenti azt, hogy idősebbeknél nem működne vagy nagyobb kockázatot jelentene az AstraZeneca vakcinája: egyszerűen csak még kevesebb adatunk van róla.
Megkaphatom az oltást, ha már voltam koronavírusos?
Igen, be szabad adni. Igen, be szabad adni. Amint teljesen meggyógyultál a fertőzésből, kérheted az oltást.
Fognak tesztelni koronavírusra, mielőtt megkapom az oltást?
Nem, az oltóponton csak oltást kapsz majd, ami után 15-30 percig megfigyelnek majd a biztonság kedvéért, aztán hazamehetsz.
Megkaphatom az oltást, ha allergiás vagyok?
Az attól függ, mire vagy allergiás. Az oltásban, és csomagolásában nincsen
tojás
latex
zselatin
semmilyen antibiotikum (beleértve a penicillint és neomycint).
Így ha ezekre vagy allergiás, az nem lesz gond. Az orvosnak azért szólj ezekről is, mielőtt beolt.
Az sem baj, ha poratkára, pollenre, állatszőrre, halra vagy rovarcsípésre van allergiád.
Az összetevők teljes listáját itt találod (6.1 pont).
Ha korábban bármire súlyos allergiás (anafilaxiás) reakciód volt, a szakértők óvatosságra intenek az oltással kapcsolatban.
A jelenlegi magyar ajánlás szerint ha korábban anafilaxiás reakció lépett fel nálad bármilyen okból, akkor nem tilos az oltás beadása, de arról, hogy érdemes-e megkapnod, a várható előnyök és kockázatok mérlegelése után kell dönteni. Mindenképpen szólj előre annak, aki oltani fog, mert előfordulhat, hogy egy másik oltópontra irányít majd, ahol jobban fel vannak készülve arra az esetre, ha súlyos allergiás reakciód alakulna ki.
Az anafilaxiás reakcióval nem járó allergia, olyan anyagokra, amit az oltás nem tartalmaz, nem kizáró ok. Tehát ha például tojásra, vagy penicillinre vagy allergiás, de sosem volt anafilaxiás reakciód, kaphatsz oltást. Természetesen ilyenkor is tájékoztasd erről az orvost.
Ha én leszek az a ritka eset, akinek súlyos allergiás (anafilaxiás) reakciója lesz, akkor is be kell adni a második oltást?
Nem.
Ez az oltás gyakrabban okoz súlyos allergiás (anafilaxiás) reakciót, mint más oltások?
Nem. Anafilaxiás reakció bármilyen oltás után kialakulhat, de ez szerencsére nagyon ritka: körülbelül ~1,3 eset fordul elő egy millió beoltott ember között.
Kaphatok ilyen oltást, ha hajlamos vagyok a vérrögképződésre?
Attól függ, pontosan milyen természetű probléma miatt lehetsz hajlamos rá. Az oltással kapcsolatba hozott immun-trombocitopéniával kombinált vérrögképződés a tombózis egy ritka fajtája, ami más módon alakul ki, mint azok a kórképek amiket általában trombózisként szoktunk emlegetni.
Ha akut lázas betegséged, gyulladással járó fertőzésed van, vagy esetleg koronavírusos lehetsz, nem ajánlott a beadása. Ha megfertőznéd az egész oltópontot, az nem lenne túl jó.
Megkaphatom az oltást ha terhes vagyok vagy szoptatok?
Várandósok esetében nem vizsgálták a biztonságosságát, ezért egyértelmű ajánlás erre nincsen.
Ezzel kapcsolatos toxikológiai vizsgálatokat állatokon sem végeztek, így az, hogy a méhlepényen átmegy-e, illetve az anyatejbe bekerül-e, nem ismert.
Az oltást jelenleg nem ajánlják terhesség esetén, de nem is tilos a beadása. A hatékonyságát és biztonságosságát vizsgáló kísérletekben várandósok nem vettek részt: ha már több tapasztalatunk lesz az alkalmazásáról, akkor fogjuk biztosan tudni, hogy mikor érdemes a várandósoknak beadni. A Pfizer és a Moderna oltását már kis számú várandós és szoptató nő is kipróbálta, erről bővebben itt olvashatsz.
Jelenleg a várandósok számára nálunk a Pfizer illetve a Moderna oltást ajánlják.
Megkaphatom az oltást, ha immunhiányos betegségem van?
Igen, de előfordulhat, hogy csak csökkent mértékű védettséged alakul majd ki. Az oltás nem tartalmaz legyengített kórokozót, ezért nem veszélyes a beadása immunhiányos betegségben szenvedőknek.
Megkaphatom az oltást, ha daganatos betegségem van, vagy volt?
Igen, akkor is, ha éppen kezelés alatt állsz. Ezektől nem lesz veszélyesebb számodra az oltás, egy esetleges koronavírus fertőzés viszont nagyon súlyosan is érinthetne.
A mutáns koronavírus törzsektől is megvéd az oltás?
A dél-afrikai variáns esetében nagyobb a valószínűsége, hogy az oltás csökkent védelmet ad ellene. Az oxfordi (AstraZeneca) oltás esetében - más oltásokhoz hasonlóan - a beoltott emberek védettsége sajnos jelentősen lecsökkent a dél-afrikai mutáns vírustörzzsel szemben.
A delta variáns (vagy indiai variáns) ellen az oltás után keletkező antitestek kicsit kevésbé hatásosak, mint az eredeti vírussal szemben, de azok, akik mindkét oltásukat megkapták valószínűleg továbbra is megfelelően védettek. A delta (B.1.617.2) variáns ellen két adag oltás kb. 60%-ban véd. Az egyetlen adag vakcinával oltottaknál rosszabb a helyzet: körülbelül csak 10%-uk lehet védett.
Fontos kiemelni, hogy a csökkent védelem nem jeleneti azt, hogy az oltás hatástalanná vált volna, csak azt, hogy számítanunk kell rá, hogy valamivel kisebb lehet a hatékonysága az eredeti vírustörzzsel szemben nyújtott védelemhez képest.
Ha a későbbiekben olyan mutációk terjednek el, ami ellen már nem véd megfelelően az oltás, akkor a gyártó ezeknek megfelelően átalakítja majd az oltásban levő DNS-t, hogy újra hatékony legyen. Ebben az esetben ha teljes védettséget akarunk, akkor újra be kell majd adatni a vakcinát, hasonlóan az éves influenza oltásokhoz.
Tényleg nem lehet ismétlő oltást adni az AstraZeneca vakcinából?
De, lehet, és hatásos is. Elméletileg megtörténhet, hogy az immunrendszerünk megtanulja felismerni az oltásban levő vektort, és ha az ismétlő oltáskor újra ugyanezt adjuk be, akkor egyszerűen felőrli, mielőtt még hathatna. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a 11 hónappal az első adag után adott harmadik oltás is működik, és tovább fokozza azt az immunitást, amit a második adag kialakít. Ettől persze még nem biztos, hogy feltétlenül szükséges belőle a harmadik adag.
A kérdés-válaszok az
EMA AstraZeneca COVID-19 vakcina tájékoztatója alapján készültek.
A Janssen vakcina működésének alapja szintén az, hogy a koronavírus felszíni tüske (spike) fehérjéje ellen indít be immunreakciót. Ehhez a fehérjét kódoló DNS-t egy módosított adenovírussal (Ad26) juttatják be a szervezetünkbe. Ezek az adenovírusok bennünk nem tudnak szaporodni, és nem betegítenek meg bennünket. Az oxfordi/AstraZeneca oltás, amit már az Európai Unió gyógyszerhatósága is engedélyezett, illetve a Szputnyik V szintén hasonló elven működik.
Két oltást is kapok?
Nem, ez a vakcina csak egy oltásból áll.
Hol fognak megszúrni?
Ahhoz, hogy beoltsanak, regisztrálnod kell a vakcinainfo.gov.hu-n. Ezzel az oltással legnagyobb eséllyel a háziorvosnál vagy mobil oltópontokon (oltóbuszokon) találkozhatsz majd.
Ha nem így értetted a kérdést, akkor az oltást a felkarizomba adják.
Mit kell vinnem magammal az oltásra?
Személyazonosító okmányt, TAJ kártyát, és ezt a nyilatkozatot, kitöltve.
Az oltás a tünetmentes koronavírus fertőzéstől is megvéd?
Erről még nincs adat, nem tudjuk.
Mikortól leszek védett az oltás után?
A védettséget az oltás beadása után 14 és 28 nappal vizsgálták. A 28. napon az oltás a súlyos koronavírusos megbetegedéssel szemben ~85%-ban védett, a betegség ellen úgy általában pedig ~66%-ban.
Ha csak 14 nap után vizsgálták a védettséget, akkor ~77%-os volt a védelem a súlyos, és ~67% az általában vett koronavírusos megbetegedés ellen.
Meddig maradok védett az oltás után?
Még nem tudjuk.
Gyerekek kaphatnak oltást?
Jelenleg csak 18 év felett ajánlott, felső korhatár nincs. Nem azért nem ajánlott gyerekeknek, mert bennük kárt okozna, hanem azért, mert a hatását még nem vizsgálták gyerekeken. Ha már lesznek ilyen irányú vizsgálatok, akkor gyerekeknek is adható lesz majd, vagy lesz “gyerekverzió” az oltásból.
Megkaphatom az oltást, ha már voltam koronavírusos?
Igen, be szabad adni, de ha nemrég estél át a betegségen, akkor valószínűleg van még valamilyen szintű védettséged, ezért ráérsz beadatni később. A jelenlegi protokoll szerint azt, aki három hónapon belül bizonyítottan átesett a betegségen nem oltják be.
Fognak tesztelni koronavírusra, mielőtt megkapom az oltást?
Nem, az oltóponton csak oltást kapsz majd, ami után 15-30 percig megfigyelnek majd a biztonság kedvéért, aztán hazamehetsz.
Megkaphatom az oltást, ha allergiás vagyok?
Az attól függ, mire vagy allergiás. Az oltásban, és csomagolásában nincsen
tojás
latex
tej
zselatin
semmilyen antibiotikum (beleértve a penicillint és neomycint)
semmilyen állati vagy emberi eredetű anyag.
Így ha ezekre vagy allergiás, az nem lesz gond. Az orvosnak azért szólj ezekről is, mielőtt beolt.
Az sem baj, ha poratkára, pollenre, állatszőrre, halra vagy rovarcsípésre van allergiád.
A vakcina tartalmaz poliszorbát 80-at, ami egyes szakértők szerint allergén lehet (bár ez nem száz százalékosan bizonyított). Mivel ez az anyag gyakori összetevője kozmetikai szereknek és ételeknek, ha allergiás vagy rá, akkor nem most fog kiderülni, hanem már régen tudod. Az összetevők teljes listáját megtalálhatod a 6.1 alpontban.
Ha korábban bármire súlyos allergiás (anafilaxiás) reakciód volt, a szakértők óvatosságra intenek az oltással kapcsolatban.
A jelenlegi magyar ajánlás szerint ha korábban anafilaxiás reakció lépett fel nálad bármilyen okból, akkor nem tilos az oltás beadása, de arról, hogy érdemes-e megkapnod, a várható előnyök és kockázatok mérlegelése után kell dönteni. Mindenképpen szólj előre annak, aki oltani fog, mert előfordulhat, hogy egy másik oltópontra irányít majd, ahol jobban fel vannak készülve arra az esetre, ha súlyos allergiás reakciód alakulna ki.
Az anafilaxiás reakcióval nem járó allergia, olyan anyagokra, amit az oltás nem tartalmaz, nem kizáró ok. Tehát ha például tojásra, vagy penicillinre vagy allergiás, de sosem volt anafilaxiás reakciód, kaphatsz oltást. Természetesen ilyenkor is tájékoztasd erről az orvost.
Ez az oltás gyakrabban okoz súlyos allergiás (anafilaxiás) reakciót, mint más oltások?
Ha akut lázas betegséged, gyulladással járó fertőzésed van, vagy esetleg koronavírusos lehetsz, nem ajánlott a beadása. Ha megfertőznéd az egész oltópontot, az nem lenne túl jó.
Megkaphatom az oltást ha terhes vagyok?
Várandósok esetében nem vizsgálták a biztonságosságát, ezért egyértelmű ajánlás erre nincsen.
Vemhes állatokban nem okozott problémát a beadása. Az, hogy a méhlepényen átmegy-e, illetve az anyatejbe bekerül-e, nem ismert.
Jelenleg az oltás várható hasznának és kockázatának mérlegelése után az orvosod dönthet róla, hogy érdemes-e beoltani téged a terhességed alatt, amennyiben ezt szeretnéd. Várandósok számára nálunk inkább a Pfizer illetve Moderna oltóanyagát ajánlják. Az Egyesült Államokban az ajánlás más, ott várandósokat is oltanak Janssen oltással, ami úgy tűnik, hogy ilyen esetben valamivel gyengébben működik, mint az mRNS alapú oltások.
Megkaphatom az oltást, ha immunhiányos betegségem van?
Ez az oltás nem ajánlott immunhiányos betegség esetén, mert a hatékonyságát ilyen esetekben nem vizsgálták. A Pfizer és a Moderna oltóanyaga viszont beadható.
Igaz, hogy vérrögöt okozhat ez az oltás?
A lehetséges mellékhatások között a tájékoztatóban szerepel a thrombocytopeniaval társuló thrombosis-szindróma, vagyis a vérrögképződés alacsony vérlemezkeszám mellett. Ez nagyon ritkán fordul elő, és azt gondoljuk, hogy a kialakulásának hasonló okai vannak, mint az AstraZeneca oltáshoz kötődő hasonló eseteknek. Ezekről itt olvashatsz bővebben.
A kérdés-válaszok az
EMA tájékoztatója, illetve az Allergic Living összefoglalója alapján készültek.
Mindig kialakul immunitás, akkor is, ha tünetmentesen megy végig a fertőzés rajtunk. Azt, hogy ez meddig marad fenn, hetekig vagy évekig biztosít-e a vírus ellen védelmet, nem tudjuk biztosan, mert ez egyénenként változó lehet. A jelenlegi ismereteink alapján úgy tűnik, hogy a kialakuló védettség sajnos nem lesz nagyon tartós.
A szerológiai tesztek alkalmasak arra, hogy kimutassák, ha valaki már átesett a betegségen - akár tünetmentesen is - és van valamilyen szintű védettsége ellene. Ez jelenthet részleges védelmet (nem leszünk annyira betegek másodjára, mint először voltunk) vagy akár teljes védelmet is (egyáltalán nem betegszünk meg újra). Ezeknek a teszteknek egy része az oltás által kialakított antitestek mérésére is alkalmas, erről itt olvashatsz bővebben. Fontos tudni, hogy egyik sem életre szól: attól, hogy kimutatható az immunválaszunk most, nem garantált, hogy a most élvezett védettségünk idővel nem fog megkopni.
Egyelőre nem tudjuk, milyen hosszú ideig marad meg az immunitás, de az új kutatási eredmények alapján a legtöbb embernél ez körülbelül nyolc hónap. Ez alól sajnos akadhatnak kivételek, mert a kialakuló immunválasz egyénenként változó, és lesznek olyanok, akiknél gyengébb.
Minek a védetteknek az oltás?
Sajnos a vírussal szemben nem véd meg minket a védettségi igazolvány felmutatása. Ahogy az idő telik, a megszerzett védettségünk általában csökkenni szokott, és ez a koronavírus esetében is így van. Aki fél évnél régebben kapott oltást, vagy esett át a betegségen, annak valószínűleg már jelentősen megkopott a védettsége, ezért bizony van értelme beadatni egy (újabb) oltást.
Az is előfordulhat, hogy a vírus spontán mutációja miatt kialakul egy olyan új változat, amit a régebben képződött antitesteink nem olyan hatékonyan ismernek fel. Ebben az esetben a vírus elleni védelmünk kevésbé lesz majd tartós. Szélsőséges esetben akár az új vírus variánst célzó új védőoltások kifejlesztésére is szükség lehet, de jelenleg itt még szerencsére nem tartunk.
Múlt évben felütötte a fejét egy olyan elmélet, hogy a Pfizer vagy Moderna vakcina beadása meddőséget okoz. Egészen pontosan az a híresztelés terjedt, hogy a beadása meddővé teszi a nőket, mert olyan immunválaszt indít be, ami egy terhesség során a méhlepényt is tönkretenné. Ezt a feltételezést arra alapozták, hogy a koronavírus tüske (spike) fehérjéjében van egy rövid szakasz, ami hasonlít a méhlepényben kifejeződő syncytin-1 fehérje egy részletére, ezért ha az immunrendszer reagál a spike fehérjére, az a placentát is elpusztítja majd.
Ez az elmélet tudományosnak tűnik, de teljesen légből kapott.
Miért hülyeség ez
…immunológiai szempontból
Az immunrendszer alapvetően nem önpusztításra van berendezkedve: a legfontosabb feladata, hogy képes legyen megkülönböztetni, hogy mi az, ami a testünkhöz tartozik, és mi az, ami nem, tehát jó eséllyel ártalmas betolakodó. Éppen ezért az immunrendszerünk tisztában van vele, hogy milyen fehérjék készülnek a testünkben a normális életműködésünk során, és az ezek elpusztítására irányuló immunválasz gátolt. Ezt toleranciának hívjuk. A működése immunológiai szempontból nagyon izgalmas és elég bonyolult, de bárki számára könnyen belátható, hogy mennyire fontos: ha az immunrendszerünk bármikor bármilyen fehérje ellen beindulhatna, a szervezetünk egyszerűen működésképtelenné válna.
De tegyük fel, hogy valamiért valakinek az immunrendszere “megbolondul”, és a koronavírus helyett/mellett meg akarja támadni a saját szervezetének fehérjéit.
Ez egy elég ritka jelenség, amit molekuláris mimikrinek neveznek. Ahhoz, hogy ilyesmi előfordulhasson, egy csomó feltétel szerencsétlen együttállásának kell teljesülnie (van erről egy könnyen emészthető és jó összefoglaló itt). Az a minimum, hogy az immunrendszer által “összetévesztett” két fehérjerészletnek hasonlítania kell.
A spike fehérje sötétben, messziről, háttal nézve tényleg emlékeztet kicsit a syncytin-1 bizonyos részleteire, de vannak olyan fehérjéink, amikre sokkal jobban hasonlít: például egy vörösvérsejt fehérje egy részletére. Ennek ellenére ebben az esetben sem sikerült még erre reagáló eltévelyedett immunsejteket vagy antitesteket kimutatni.
Mivel a fehérjék sokszor nagyok, időnként megesik, hogy a hosszú aminosav láncokban véletlenül akadnak olyan rövid régiók, amik hasonlóak, vagy akár megegyeznek. A tüskefehérje és a syncytin-1 esetében a hasonlóság kicsi - ennyi erővel a fehérjéink jelentős részében kereshetünk és fogunk is találni hasonló méretű véletlenszerű egyezéseket, amiknek nincsen semmi jelentősége.
…koronavírus-szempontból
Amikor a szervezetünk koronavírus fertőzéssel küzd, akkor ellenanyagokat és immunsejteket termel a vírus ellen, amiknek egy része a spike fehérjéjét célozza. Az oltások is úgy működnek, hogy a spike fehérje ellen alakítják ki bennünk az immunológiai védelmet.
Ahogy erről korábban is írtunk, a koronavírus fertőzés várandósok esetében nem okoz vetélést és nem jelent kiemelt kockázatot az anya és magzat számára sem. (A súlyos koronavírusos megbetegedés természetesen veszélyes, de nem a magzatkárosító hatása miatt, hanem mert önmagában véve életveszélyes állapotot jelent.)
Ha az elmélet igaz lenne, akkor a koronavírussal fertőzött terhes nők szervezetében kialakulhatna a vírus ellen olyan immunválasz, ami összetéveszti a spike fehérjét egy méhlepény fehérjével, és ezért károsítja a magzatot. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy ez nem történik meg.
…és a tények szempontjából
Ha van is annak elméleti lehetősége, hogy az oltás vagy a vírusfertőzés hatására a spike fehérjét célzó immunsejtek vagy ellenanyagok az emberi méhlepény fehérjéjét is felismerjék, ilyeneket még soha senkinek sem sikerült kimutatnia.
Akik ezzel próbálnak elriasztani attól, hogy beoltasd magad, szimplán a levegőbe beszélnek.
2021. december 20-án engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség a Novavax nevű biotechnológiai cég covid elleni oltását, a Nuvaxovid-ot (kevésbé megjegyezhető nevén a NVX-CoV2373-t).
A Novavax vakcina a fehérje alapú oltások egy speciális csoportjába tartozik. Az oltásban in vitro, laboratóriumi körülmények között összeállított, “vírusszerű részecskék” (VLP-k) vannak. Ez nem valódi vírusokat jelent, hanem azt, hogy a vírus fehérjéi kis, gömb alakú részecskékben vannak, amik lipideket (vagy akár más fehérjéket is) tartalmaznak. Hasonló elven működik a Hepatitis B, illetve a HPV elleni vakcina is.
A Novavax oltásban a koronavírusból csak a tüskefehérje található meg, a vírus örökítőanyaga illetve többi része nélkül. A tüskefehérje önmagában nem tud bennünk kárt okozni, és természetesen a VLP-k sem. A vírusszerű részecskék mérete, megjelenése hasonlít ahhoz, amilyen a kórokozó lenne egy esetleges fertőzéskor. Képzelhetjük úgy is, mintha egy oroszlán jelmezbe öltözött ember mutatná meg, milyen az oroszlán.
Az oltásban lévő tüskefehérjéket in vitro, laboratóriumi körülmények között, sejtek (Spodoptera frugiperda, vagy röviden Sf9 sejtvonal) segítségével termeltetik.
A VLP részecskék adjuvánst is tartalmaznak, ami fokozza az immunválaszt a tüskefehérje ellen. A Novavax oltásban ez az adjuváns maga a részecske anyaga, ami hordozza a tüskefehérjét, és lipidek mellett egy növényi eredetű anyagból, a chilei szappanfa (Quillaja saponaria Molina) kivonatából készült.
Két oltást is kapok?
Igen, a Nuvaxovid két adagból áll. A kettő között három hétnek kell eltelnie.
A második oltás fokozza a védettséget, és tartósabb hatást biztosít. Az egyetlen adag által nyújtott védettséget nem vizsgálták, de a becslések szerint más oltásokhoz hasonlóan kimutathatóan csökkenti a súlyos megbetegedés kockázatát.
Hol fognak megszúrni?
Ez az oltás várhatóan 2022 elején lesz érhető el itthon. Ahhoz, hogy beoltsanak, regisztrálnod kell a vakcinainfo.gov.hu-n. Ezután tudsz foglalni időpontot az EESZT oldalán, vagy ha éppen oltási akció van, akkor elég besétálnod bármelyik oltópontra (az, hogy hol milyen oltás elérhető éppen változó lehet).
Ha kérdéseid vannak az időpontfoglalással kapcsolatosan, a COVID-oltás időpontfoglalás - GYIK segít eligazodni.
Ha nem így értetted a kérdést, akkor az oltást a felkarizomba adják.
Mit kell vinnem magammal az oltásra?
Személyazonosító okmányt, TAJ kártyát, és ezt a nyilatkozatot, kitöltve.
Az oltás a tünetmentes koronavírus fertőzéstől is megvéd?
Erről egyelőre még nincsen tudásunk, de mivel ezt is vizsgálják, hamarosan erről a témáról is fognak tanulmányok megjelenni.
Mikortól leszek védett az oltás után?
A védettséget a második oltás beadása után 7 nappal vizsgálták. Ekkor az oltás hatékonysága 89,7%-os, egy másik vizsgálat szerint szintén 90,4%-os volt.
Azaz, a vakcina hatékonysága 90% körül van. (Ez a becslés az alfa variánsra vonatkozik, mert a klinikai tesztek helyszínein abban az időszakban az volt a legelterjedtebb).
Meddig maradok védett az oltás után?
Pontosan nem tudjuk, de nem örökké. Ezt is vizsgálják, így hamarosan fog róla tanulmány megjelenni.
Gyerekek kaphatják ezt az oltást?
Jelenleg csak a Pfizer oltását kaphatják gyerekek, ez az oltás csak 18 év felett ajánlott. A biztonságosságával és hatékonyságával kapcsolatos adatok a gyerekek esetében egyelőre hiányoznak.
Idősek kaphatnak oltást?
Igen, kifejezetten ajánlott is megkapniuk, hiszen ők vannak a leginkább veszélyben. Az oltás után kialakuló védettségük ugyanolyan jó, mint a fiatalabb korosztálynak. Ennek a vakcinának nincsen felső korhatára.
Megkaphatom az oltást, ha már voltam koronavírusos?
Igen, be szabad adni. Amint teljesen meggyógyultál a fertőzésből, kérheted az oltást.
Fognak tesztelni koronavírusra, mielőtt megkapom az oltást?
Nem, az oltóponton csak oltást kapsz majd, ami után 15-30 percig megfigyelnek majd a biztonság kedvéért, aztán hazamehetsz.
Megkaphatom az oltást, ha allergiás vagyok?
Az attól függ, mire vagy allergiás. Az oltásban, és csomagolásában nincsen
tojás
latex
zselatin
penicillin
neomycin
szulfonamid antibiotikum.
Így ha ezekre vagy allergiás, az nem lesz gond. Az orvosnak azért szólj ezekről is, mielőtt beolt.
Az sem baj, ha poratkára, pollenre, állatszőrre, halra vagy rovarcsípésre van allergiád.
A Nuvaxovid oltás Poliszorbát 80-at tartalmaz. Az összetevők teljes listáját itt találod (6.1 pont).
Ha korábban bármire súlyos allergiás (anafilaxiás) reakciód volt, a szakértők óvatosságra intenek az oltással kapcsolatban.
A jelenlegi magyar ajánlás szerint ha korábban anafilaxiás reakció lépett fel nálad bármilyen okból, akkor nem tilos az oltás beadása, de arról, hogy érdemes-e megkapnod, a várható előnyök és kockázatok mérlegelése után kell dönteni. Mindenképpen szólj előre annak, aki oltani fog, mert előfordulhat, hogy egy másik oltópontra irányít majd, ahol jobban fel vannak készülve arra az esetre, ha súlyos allergiás reakciód alakulna ki.
Az anafilaxiás reakcióval nem járó allergia, olyan anyagokra, amit az oltás nem tartalmaz, nem kizáró ok. Tehát ha például tojásra, vagy penicillinre vagy allergiás, de sosem volt anafilaxiás reakciód, kaphatsz oltást. Természetesen ilyenkor is tájékoztasd erről az orvost.
Ha én leszek az a ritka eset, akinek súlyos allergiás reakciója lesz, akkor is be kell adni a második oltást?
Ha lázad van, vagy esetleg koronavírusos lehetsz, nem ajánlott a beadása. Ha megfertőznéd az egész oltópontot, az nem lenne túl jó.
Megkaphatom az oltást ha terhes vagyok, vagy szoptatok?
Az oltást jelenleg a gyártó nem ajánlja kifejezetten terhesség vagy szoptatás esetén, de nem is tilos a beadása. A biztonságosságával és hatékonyságával kapcsolatos adatok a várandósok esetében egyelőre hiányosak. Terhesség vagy szoptatás alatt nálunk az mRNS alapú védőoltásokat ajánlják, amikről ismertek ezek az adatok.
Megkaphatom az oltást, ha immunhiányos betegségem van?
Igen, de előfordulhat, hogy csak csökkent mértékű védettséged alakul majd ki. Az oltás nem tartalmaz legyengített kórokozót, ezért nem veszélyes a beadása immunhiányos betegségben szenvedőknek.
Megkaphatom az oltást, ha autoimmun betegségem van?
A legtöbb esetben igen, de mindenképpen tájékoztasd erről az orvost, aki beolt majd. Mivel az oltás nem tartalmaz legyengített kórokozót, akkor sem jelent rád veszélyt, ha esetleg a betegségedre olyan kezelést kapsz, ami elnyomja az immunrendszer működését.
Megkaphatom az oltást, ha daganatos betegségem van, vagy volt?
Igen, akkor is, ha éppen kezelés alatt állsz. Ezektől nem lesz veszélyesebb számodra az oltás, egy esetleges koronavírus fertőzés viszont nagyon súlyosan is érinthetne.
A mutáns koronavírus törzsektől is megvéd az oltás?
A Novavax oltás hatékonyságát felmérő klinikai vizsgálatok alatt az alfa (brit) mutáns volt a legelterjedtebb, vagyis az ezekben kimutatott eredmények főként erre vonatkoznak. Más variánsok (pl. az omikron) elleni hatékonyságáról jelenleg még nincsenek adataink.
Ha a későbbiekben olyan mutációk terjednek el, ami ellen már nem véd megfelelően az oltás, akkor a gyártó ezeknek megfelelően átalakítja majd az oltásban levő tüskefehérjéket, hogy újra hatékony legyen. Ebben az esetben ha teljes védettséget akarunk, akkor újra be kell majd adatni a vakcinát, hasonlóan az éves influenza oltásokhoz.
Nem, jelenleg erre nincs bizonyíték. Arra viszont van, hogy a magas vérnyomásra szedett gyógyszerek elhagyása miatti hirtelen vérnyomás emelkedés halálos lehet, vagy maradandó károsodást okozhat.
Elég pocsék lenne, ha amiatt kapnád el a vírust, mert a gyógyszer elhagyása miatt kórházba kerülsz, és ott valaki megfertőz. Szedd tovább az ACE-gátlót, és vigyázz magadra! A vírus ellen a legjobban az véd, ha be vagy oltva ellene.
Nem, jelenleg ezt semmi nem bizonyítja. Szedd tovább, és ha felmerül, hogy koronavírus fertőzésed van, az ACE-gátló szedését jelezd az orvosodnak, mint minden más rendszeresen szedett gyógyszert is.
Néha van arra lehetőség, hogy másik gyógyszerrel rendben tartsd a vérnyomásod, de nem minden esetben. Bizonyos kórállapotok esetén ezek a gyógyszerek kötelezően alkalmazandók, a súlyosabb szövődmények megelőzésére. Ezek bizonyított dolgok, ezzel szemben az ACE gátlók vírussal összefüggő hatásai nem.
Nem, jelenleg ezt semmi nem bizonyítja. Bizonyos tanulmányok kimutatták, hogy a súlyos szövődmények gyakrabban fordulnak elő azok esetében, akik ibuprofent szednek, mások nem találtak ilyen összefüggést. Ok-okozati összefüggést kimutatni máig nem sikerült - vagyis nincs arra bizonyíték, hogy a súlyos megbetegedéseknél az ibuprofen lenne a ludas.
Akik folyamatosan fájdalomcsillapítót szednek, nem azért teszik, mert szeretik az ízét, hanem mert fájdalommal járó alapbetegségük van. Ha mellé még a koronavírust is elkapják, nincs mit csodálkozni rajta, ha súlyos állapotba kerülnek. De az ok nem feltétlenül a fájdalomcsillapító.
Ha ez nem nyugtatott meg, szükség esetén a lázadra, fájdalmadra szedhetsz pl. Paracetamolt, vagy Algopyrint. Ezek egyike sem vényköteles.
Ha nem kapsz a szokásos láz vagy fájdalomcsillapítóból, amit szedsz, hanem valami más van helyette a patikában, különösen fontos, hogy olvasd el rendesen a dobozban lévő tájékoztatót. A gyógyszer hatóanyaga, vagy a hatóanyag mennyisége más lehet, mint amit eddig szedtél. Emiatt lehet, hogy nem ugyanannyit kell bevenned belőle, vagy a betegséged, más gyógyszereid miatt számodra nem ajánlott a szedése. Paracetamol esetén például különösen fontos, hogy ne vegyél be az előírtnál nagyobb adagot. Ha aggódsz a mellékhatások miatt, lázcsillapításra hűtőfürdőt is vehetsz.
Ha orvosi utasításra eddig kifejezetten ibuprofent szedtél, nyugodtan szedd tovább, amikor kell, és persze vigyázz magadra.
Ártani nem árt, bár nem biztos, hogy használ. A torokfájás önmagában nem jelenti azt, hogy koronavírusod van. A koronavírus nem a torkodban okoz nagy problémát, hanem a tüdődben, azon pedig a torokfertőtlenítő tabletta nem segít.
A köhögés önmagában nem jelenti azt, hogy koronavírusod van, lehet egy egyszerű megfázásnak is a tünete. Sok embernél a koronavírus nem, vagy csak nagyon enyhe tüneteket okoz. Azt, hogy tényleg koronavírusos vagy-e, csak a laborteszt tudja biztosan megállapítani.
Akármi miatt is köhögsz, fontos, hogy kövesd az előírt szabályokat, tarts 2 méter távolságot mindenkitől, vegyél maszkot és moss gyakran kezet. Ha belázasodsz vagy más gyanús tüneted jelentkezik, jobb ha otthon maradsz amíg kihevered.
Jelenleg hivatalosan a lehetséges tünetek közé az alábbiakat sorolják:
láz és hidegrázás
köhögés
légszomj és/vagy nehézlégzés
kimerültség
izomfájdalom
fejfájás
torokfájás
szaglás vagy ízérzékelés elvesztése
orrdugulás, orrfolyás
hányinger, hányás
hasmenés
A dolog rendkívül gyanús, ha koronavírus fertőzöttel való találkozást követően jelentkeznek légúti tüneteid. Jellemző a láz, köhögés, légszomj, rossz közérzet, orrfolyás, étvágytalanság, izomfájdalom. A fertőzöttek egy része átmenetileg elveszíti a szaglását.
A betegek kisebb részénél a tünetek közül először hasmenés és hányinger jelentkezik. Ez azért van, mert a koronavírus nem csak a légutak, hanem a bélrendszer sejtjeit is képes fertőzni.
Nem biztos, hogy mindegyik tünet jelentkezik, sőt, az sem biztos, hogy produkálsz bármilyen tünetet. Biztosan csak akkor tudhatod, hogy fertőzött vagy-e, ha tesztelnek.
Nem, ettől még lehetsz koronavírusos. Az emberek egy része teljesen tünetmentesen hordozza a vírust, másoknál csak enyhe megfázásszerű tüneteket okoz. A laborvizsgálat az egyetlen mód, hogy megtudd, fertőzött vagy-e.
Az embereket megbetegítő más koronavírusok egy része náthaszerű tüneteket okoz, és aki volt már náthás tudja, hogy ilyenkor az ember rosszul érzi a szagokat és ízeket. Vagyis ez nem annyira meglepő. Viszont a SARS-Cov2 esetén úgy tűnik, nem csak egy kis eldugult orról van szó, ugyanis a szaglás elvesztése igen hirtelen jelentkezik (és ugyanolyan hirtelen vissza is állhat a normális szaglás egy-két héten belül). Emellett a betegek nem minden esetben tapasztalnak a szaglásvesztés mellé eldugult orrot.
Szerencsére kiderült, hogy a vírus nem az idegeket támadja (valószínűleg a környező hámsejteket fertőzi), így nem kell tartanunk attól, hogy örökre elveszítjük a szaglásunkat. Néhány fertőzöttet megvizsgálva, az MRI vizsgálat átmeneti ödémát mutatott az orrüregben, ami szintén lehet a kiváltó ok, mert a duzzanat és a gyulladás miatt nehezen jutnak szagmolekulák a szaglóhámhoz.
Az, hogy romlott a szaglásod, nem jelenti biztosan azt, hogy az új koronavírust kaptad el. Az is lehet, hogy egyszerűen náthás vagy. És az, hogy tökéletesen érzel minden szagot és ízt, nem jelenti azt, hogy nem vagy fertőzött, hiszen a tünetek nem mindenkinél alakulnak ki. Ezért nem lehet az otthon található dolgok szagolgatásán alapuló egyszerű és olcsó tesztet kitalálni a koronavírusra.
Ez változó. A betegség tünetei általában a fertőzés után minimum 2, maximum 14 nappal jelentkezhetnek. Ez a lappangási idő a legtöbb a legtöbb koronavírus fertőzöttnél 4-5 napig tart.
De a vírusfertőzés nem mindenkinél okoz tüneteket. A tapasztalatok szerint a megfertőzöttek jelentős része semmilyen tünetet nem tapasztal.
Nagyon nehéz megmondani, hogy mennyi a tényleges vírusmennyiség, ami a pácienseket éri (azaz, hány vírus jut beléd, amikor leprüszköl egy fertőzött). A tesztek elvégzésére általában csak napokkal később kerül sor, és nem tudjuk, hogy az egyes emberekben a fertőzéstől kezdve a betegség kialakulásáig egyforma sebességgel szaporodnak-e a vírusok.
Ilyen információhoz csak állatmodellek segítségével juthatunk. Egereknél influenza esetén súlyosabb betegség alakult ki amikor nagyobb mennyiségű vírussal fertőzték őket. Az új koronavírus esetén egyelőre csak a tesztelt pozitív mintákban mért mennyiségről van adatunk. Ezek az eredmények is ellentmondásosak és függhetnek a mintavétel sikerességétől is.
Nanchangi (Kína) kutatók 76 beteget vizsgálva azt találták, hogy az orrból vett mintákban található vírusok száma összefüggést mutat a betegség súlyosságával. Vagyis ez azt jelentené, hogy minél több vírust tudunk kimutatni az orrban/garatban, annál rosszabb a betegség várható lefolyása. Ez az eredmény egybecsengene több vírus esetén leírtakkal is, ugyanezt megfigyelték például
influenza vagy a rokon
SARS-CoV1 esetén is.
Ugyanakkor más kutatók pont ellentétes eredményre jutottak. Például egy Lombardiában (Olaszországban) végzett kutatás szerint a betegséget mutató és nem mutató fertőzött emberek orrváladékában lévő vírusok mennyisége nem különbözött.
Az olaszokon kívül egy másik kínai kutatás is azt mutatta ki, hogy nem lesz betegebb az, akinek több vírust lehet az orrában kimutatni. Ezek az eredmények azonban nem mondják meg, hogy eredetileg hány vírus fertőzte meg a beteget!
Összességében egyelőre nem tudjuk, hogyan függ össze a szervezetbe jutó vírusok száma és a betegség súlyossága, ehhez még további állatkísérletek szükségesek. Az egészen biztos, hogy a betegség
gyorsan terjed és - ahogy a fentebbi eredmények is mutatják - a tünetmentesek is terjeszthetik a vírust, ezért a legjobb, ha teljesen elkerüljük a találkozást a vírussal!
Ha például a munkahelyen azt veszed észre, hogy kezdesz lebetegedni, a legjobb ha azonnal hazamész.
Amikor a koronavírusos megbetegedés tüneteit először észleljük magunkon, azok általában nem olyan hirtelen és nagy hevességgel jelentkeznek, hogy ne tudnánk például autóval hazavezetni. A tömegközlekedés használatát viszont érdemes elkerülni, mert - mivel úgy tűnik, hogy az ürített vírusok mennyisége a betegség kezdetekor a legnagyobb - ha tényleg koronavírusod van, ilyenkor rendkívüli mértékben fertőző vagy!
A tesztelést a háziorvosod kérheti, ezért mielőbb értesítsd telefonon. Kikérdez majd a tüneteidről, és eldönti, szükség van-e a tesztre. Ha másik városban dolgozol, és nem a lakóhelyeden vagy amikor a tünetek jelentkeznek, előfordulhat hogy haza kell utaznod, hogy a háziorvosod megszervezhesse a tesztelést.
Ha azt gyanítod, hogy megfertőződtél, igyekezz minél kevesebb emberrel találkozni.
Ha szerinted megfertőződtél, de úgy érzed, hogy túléled, és az otthoni ágynyugalomtól jobb lesz, akkor maradj otthon. Hívd fel a háziorvosodat, és jelezd neki, hogy szerinted megfertőződtél. A háziorvos elmondja neked, hogy mi a teendőd, és segít a tesztelésben, ha arra van szükség.
Amennyiben nem szorulsz kórházi kezelésre, akkor nem feltétlenül fognak bevinni kórházba. Ha tesztelni fognak téged koronavírusra, az ezzel kapcsolatod főbb tudnivalókat megtalálod itt. Az is megeshet, hogy az orvos úgy ítéli meg, hogy most nem fog téged letesztelni. Ettől ne ess pánikba. A háziorvosod az NNK eljárásrendje alapján dönt arról, hogy teszteljen-e téged, és ha igen, mikor.
Ha annyira rosszul vagy, hogy kórházi ápolásra szorulsz, akkor értesítsd a háziorvosodat telefonon az állapotod romlásáról. Ha nincs háziorvosod, vagy nem tudod elérni, te magad is hívhatod a megyei ügyeleti számot, vagy sürgős és indokolt esetben a mentőket. A diszpécsernek jelezd, hogy szerinted koronavírusos vagy, és hogy úgy gondolod, kórházi ellátásra van szükséged. A diszpécser kikérdez téged, és küld egy mentőt, akik lehet, hogy csak a helyszínen megvizsgálnak, de lehet, hogy be is visznek a kórházba.
Jelenleg kapható a gyógyszertárakban a fertőzés otthoni körülmények közötti kimutatására alkalmas gyorsteszt, 3000-8000 forintos áron. A gyorstesztekről itt írunk bővebben. Megkérheted egy ismerősödet, hogy hozzon neked egyet. A gyorstesztek nem olyan precízek, mint a PCR. Ha pozitívat mutat, azt bátran elhiheted, de megesik, hogy néha úgy mutat negatívat, hogy koronás vagy. Ha úgy gondolod, hogy koronád van, de a gyors teszt negatívat mutat, és biztos szeretnél lenni a dologban, a PCR teszt megbízhatóbb eredményt ad.
Az antigén (Ag) gyorstesztek széles körben elérhetőek, és nagyon gyorsan eredményt adnak, de az érzékenységük sajnos kisebb, mint a PCR teszté. Ezért ha az antigén gyorsteszt kétes eredményt ad, vagy negatívnak tűnik, de te továbbra is betegnek érzed magad, előfordulhat, hogy PCR tesztre lesz szükséged.
A PCR tesztelésre általában többet kell várni, egyrészt mert maga a teszt időbe telik, másrészt mert a kapacitás véges: jól felszerelt labor és képzett személyzet kell hozzá.
Ha nem jönnek hozzád mintát venni már napok óta, az nem azért van mert lusta odagurulni a mentő, hanem mert a labor épp más mintáját PCR-ezi. Előbb tesztelik azokat, akik tüdőgyulladása van, mint azokat, akik enyhe tünetekkel otthon lábadoznak. Ezért ha te úgy érzed, hogy képes vagy együtt élni a bizonytalansággal, hogy tényleg elkaptad-e a koronavírust a prüszkölő szomszédodtól vagy csak azért köhögsz, mert túl sokat szellőztettél a hidegben, akkor inkább ne ragaszkodj a teszthez.
Ha mégis nagyon sürgősen szeretnél tesztet, akár olyan áron is hogy a költségeit neked kell kifizetned, az sokféle magán szolgáltatónál is megrendelheted. Ha az interneten keresgélsz, figyelmesen olvasd el, pontosan milyen tesztet kínál a szolgáltató, és az mire és mire nem alkalmas. Ha az adott teszt megfelel a koronavírus gyanú miatt elrendelt hatósági karantén kiváltására, azt általában külön feltüntetik.
Ilyen esetben fontos, hogy PCR vagy antigénteszt (nem szerológiai!) szükséges a fertőzés igazolására.
Ha igazoltan koronavírusos beteggel találkoztál, akkor a kontakttól számítva a 3-4. napon érdemes a tesztet csináltatni, legkésőbb pedig a 7. napon. Ekkor várható átlagosan a legnagyobb vírusmennyiség a szervezetedben, ha megfertőződtél. Ez előtt és után nagyobb a fals negatív eredmény valószínűsége (főleg ha a kevésbé érzékeny antigén tesztről van szó).
Ha tüneteid vannak, akkor indokolt a teszt azonnali elvégzése. Arról, hogy hova menj és mit csinálj ilyen esetben itt olvashatsz.
További részleteket itt találsz a teendőkről, illetve arról, hogy meddig kell karanténban maradnod.
A tesztelés többféle eljárást is jelenthet. Ezekhez a torok vagy orrváladékból vesznek mintát egy hosszú fülpiszkáló pálcikára emlékeztető eszközzel, amit antigén gyorsteszttel vagy egy RT-PCR nevű eljárással vizsgálnak meg, hogy van-e benne koronavírus. Ahhoz, hogy minél nagyobb eséllyel lehessen látni, hogy ott van-e a vírus a torkodban, ha tudod, hogy tesztelésre mész, előtte ne egyél, ne igyál, ne öblíts szájat, és ne moss fogat.
Az antigén teszt során a légutakból vett mintában egy gyors, kb 15 perces reakcióval mutatják ki a vírus jelenlétét. Ez a módszer kevésbé érzékeny, de gyorsabb és olcsóbb. Ha valaki tüneteket mutat, de az antigén gyorsteszt mégsem jelez vírust, akkor RT-PCR teszteléshez is vesznek tőle mintát. Ennek az eredményére sajnos várni kell, de nagyon érzékeny, ezért egyértelműen kiderül majd belőle, hogy van-e a koronavírus az illető szervezetében, vagy sem.
A koronavírus RNS-ét kimutató precíz RT-PCR-es tesztelés trükkös dolog. Nem sok helyen van az elvégzéséhez megfelelő labor és személyzet, és egy adag minta letesztelése gyakorlott személynek is órákba telik, ezért légy türelmes, ha azonnal nem kerülsz sorra vagy ha késik az eredmény. Ha viszont állapotod hirtelen rosszabbodik ez idő alatt, hívj azonnal mentőt!
Mivel a koronavírus tüneteit nehéz megkülönbözteti más betegségekétől, biztosan csak akkor állapítható meg a fertőzés ha PCR tesztet végeznek. Ez viszont időbe telik, ami a vírus gyors terjedése miatt nagyon megnehezíti a járvány elleni védekezést. Ezért azokra az emberekre is oda kell figyelni, akiknek (még) nincsen pozitív teszteredménye, de ettől még előfordulhat, hogy koronavírusuk van.
Ezt a problémát úgy próbálják megoldani, hogy többféle koronavírus esetet különböztetnek meg: azon kívül akik teszttel igazolt, tényleges fertőzöttek, meg lehet állapítani még kétféle (kicsit gyanús illetve nagyon valószínű hogy beteg) esetet.
A három kategória így a következő:
“gyanús” - akinek tünete van, (vagy az orvos azt gondolja, hogy gyanús)
“valószínűsített” - akinek tünete van, (vagy az orvos azt gondolja, hogy gyanús), ÉS emellett volt kapcsolata koronavírus fertőzöttel, vagy a röntgen vagy CT eredményei koronavírusra utalnak
“megerősített” - vagyis pozitív PCR teszttel igazolt fertőzött.
Az, hogy valaki melyik kategóriába kerül besorolásra, eldönti, hogy milyen további intézkedésekre lesz szükség, erről itt találsz összefoglalót.
Ha kontaktkutatás kapcsán keresnek téged, az azért van, mert rólad, vagy valakiről akivel nemrég találkoztál kiderült, hogy koronavírusos. Egyik sem ok a pánikra, de előfordulhat, hogy tesztelni kell majd téged koronavírusra, illetve hogy a hatóságok arra kérnek majd, hogy két hétig maradj házi karanténban.
Ha te vagy az, aki valószínűleg fertőzött, a hatóságok megpróbálják majd minden lehetséges “kontaktodat” megkeresni, és kifaggatni, hogy vannak-e tüneteik. Ha gyanús, hogy átadhattad nekik a fertőzést, ők is karanténba kerülnek. Ez ne tartson vissza téged attól, hogy megemlítsd őket, hiszen nekik is lehetnek rizikócsoportba tartozó szeretteik, ezért jobb ha tudnak róla, ha nagy eséllyel vírushordozók.
a tüneteid megjelenése óta, vagy az azelőtti két napon.
Vagyis ha valakire ráköszöntél az utcán, azt nem kell megemlíteni, de azt akivel egy irodában dolgozol egész nap, vagy akivel beültél egy kávézóba egy órára azt igen.
Fontos lehet az is, hogy milyen helyeken jártál: mindenképpen említsd ha pl. távolsági buszon utaztál, orvosnál, kórházban, vagy idősek otthonában voltál.
Ha a pozitív teszteredmény ellenére a hatóságok egyelőre nem kerestek meg kontaktkutatás miatt, te is felveheted a kapcsolatot azokkal, akikkel találkoztál, hogy tudasd velük hogy fertőzött vagy. Ha az illető tényleg fertőzött, a vírus továbbterjedését megakadályozhatja ha időben tudomást szerez róla.
A kontaktok kontaktjai - vagyis akik nem találkoztak közvetlenül fertőzöttel, csak valakin keresztül - azok nem kerülnek karanténba. Ugyan nem zárható ki hogy fertőzöttek, de ennek az esélye jóval kisebb.
A teszteknek alapvetően két típusa van: a vírust közvetlenül kimutató módszerek (ide sorolható az RT-PCR, és az antigénteszt), illetve az antitesteket kimutató szerológiai tesztek.
A PCR teszt során orrból vagy garatból vesznek mintát: vagy egy hosszú fülpiszkálószerű pálcika vattás végével, vagy pedig egy hajlékonyabb műanyag pálca végén lévő kis műanyag kefével megkapargatják az orrod belsejét, és/vagy a torkod belsejét. Ez elég kellemetlen érzés, mintha az agyadba nyomnák a pálcikát, de ettől ne ijedj meg. Az eszköz végére ragadt váladékból lehet kimutatni a vírusokat. A koronavírus kimutatására használt úgynevezett RT-PCR megmondja, van-e vírus a beteg torkában, és ha igen, akkor mennyi. A vírusból a betegség első napjaiban van az orrunkban és a torkunkban a legtöbb, utána lassan csökkenni kezd a mennyisége.
Az antigénteszt annyiban különbözik az PCR teszttől, hogy a levett mintában a vírusokat immunoesszé mutatja ki, aminek az érzékenysége kisebb, de sokkal hamarabb megvan. A mintavétel folyamata a két tesztnél közel azonos.
Ha tudod, hogy tesztelni fognak, közvetlenül előtte ne igyál, ne egyél, és ne moss fogat, mert ezzel lemoshatod a vírusokat és nem lesz mit kimutatni.
A PCR és antigén teszt arra jó, hogy megmondjuk a mintavétel időpontjában meg vagyunk-e fertőződve: termelődik-e a légutakban vírus, és ha igen, mennyire sok?
A szerológiai teszthez vért vesznek. (A szerológia a testnedvekkel foglalkozó tudományág, a vér vizsgálata is ebbe tartozik, így minden vámpír szerológus akar lenni). A szerológia nem a vírust magát mutatja ki, hanem a testünk által a vírusok ellen termelt anyagokat, az úgynevezett antitesteket. Az antitesteket az immunrendszerünk gyártja minden a test számára idegen anyag ellen. A tünetek megjelenésétől az első pozitív szerológiai tesztig 2-19 napnak kell eltelnie, vagyis nagyon változó esetről-esetre, mikortól mutatható ki a vérből a fertőzöttség.
Az antitestek egy része a veszély elmúltával még sokáig a vérben marad. Ezt a típust IgG-nek hívjuk. Az IgG segít abban, hogy ha megint találkozunk a vírussal, a testünk hamarabb tudjon reagálni a kórokozóra, és ne betegedjünk meg. A szerológiai teszt tehát akkor pozitív, ha már egyszer elkaptuk a vírust, és a testünk termelt antitesteket. Mivel az IgG antitestek megmaradnak, a szerológiai teszt akkor is pozitív, ha már nem vagyunk betegek és fertőzőek. Ha a vérben már csak az IgG-típusú antitestek vannak ott, az azt jelenti, hogy a fertőzés már régen lezajlott nálunk, de az immunrendszerünk emlékezik, és megvéd.
A PCR és antigén tesztet tehát arra lehet használni, hogy az ebben a pillanatban beteg, vagy tünetmentes de fertőző embereket kiszűrjük. A szerológiai teszttel pedig azokat tudjuk azonosítani, akik már találkoztak a koronavírussal - és azokat is, akik már rég felgyógyultak, és védettek.
Ahogyan korábbi posztunkban írtuk, jelenleg nincs olyan bizonyíték, ami alátámasztja, hogy a koronavírust mesterségesen hozták létre.
Ugyanakkor a járvány kezdete óta tart a vizsgálódás, hogy ki tehető felelőssé a kitöréséért: például az amerikai titkosszolgálat elkezdte vizsgálni a Wuhani Virológiai Intézetet és annak esetleges szerepét.
Fény derült arra, hogy egy amerikai kis nonprofit szervezet, az EcoHealth Alliance a Wuhani Virológiai Intézettel együttműködve kapott támogatásokat arra, hogy koronavírusokat vizsgáljon. Ez még 2014-ben történt, és önmagában véve nem problémás, hiszen a tudosók tisztában voltak azzal, hogy egészségügyi szempontból kiemelkedő kockázatot jelentenek az olyan koronavírusok, amik állatról emberre képesek átterjedni, ezért fontos, hogy többet tudjunk meg róluk.
Donald Trump amerikai elnök 2020 áprilisában minden olyan támogatást leállított, amelynek a Wuhani Virológiai Intézethez volt köze, beleértve az EcoHealth koronavírusos pályázatait is. Ezekben a wuhani kutatók arra kaptak támogatást, hogy vadon élő denevérektől ürülék, vér és egyéb mintákat gyűjtsenek és elemezzenek, és ellenanyagokat keressenek olyan emberek vérében, akiknél fennáll a gyanú, hogy esetleg denevér eredetű koronavírussal fertőződtek meg. 2020 májusában 77 Nobel-díjazott írt közös levelet, melyben kérték a koronavírussal kapcsolatos kutatási pályázatok támogatásának visszaállítását, hiszen egy újabb járvány kórokozójának emberre való átterjedése csak idő kérdése lehet.
Az EcoHealth kutatása végül újraindulhatott, több feltétellel, amiknek egyike volt, hogy megosztja a SARS-CoV-2 mintákat, amiket a Wuhani Intézettel közösen vizsgáltak, és amelyek a vírus genetikai kódjának vizsgálatához voltak szükségesek. Peter Daszak válasza szerint ennek lehetetlen eleget tenni, mert ők sosem kutatták konkrétan a SARS-CoV-2 vírust: csak denevér kórokozókkal foglalkoznak.
Daszak tagja volt a WHO kutatócsoportjának, akik azért utaztak Kínába, hogy felderítsék a koronavírus eredetét. A kutatás során megállapították, hogy a vírus laboratóriumi eredete „rendkívül valószínűtlen”, viszont a természetes átterjedést „lehetséges-valószínűnek” jelölték meg. Az EcoHealth vezetőjeként sokan összeférhetetlenséggel gyanúsították, de a kollégái megvédték, hogy nem egytagú csapatról volt szó és Daszak egyáltalán nem „finomkodott” a kínai tudósokkal. Daszak 2020 novemberében beleegyezett abba is, hogy a Lancet-bizottság által szervezett, a világjárvány eredetét vizsgáló munkacsoport elnöke legyen. Erről a posztról később azonban lemondott a további támadások miatt.
De mit csináltak tulajdonképpen a wuhani víruslaborban?
2021 szeptemberében kiszivárgott egy NIH pályázati anyag, melyben részletesen leírták, milyen kísérleteket folytatott az EcoHealth a kínai együttműködés során.
Eszerint a kínai laboratóriumban több mint 2000 olyan denevér eredetű mintát tároltak, amelyek pozitívak voltak különböző koronavírusokra, ami nem meglepő, hiszen ezekkel foglalkoztak.
Hogy felmérjék a vírusok emberre gyakorolt kockázatát, a wuhani labor úgynevezett kiméra vírusokat hozott létre. Ez azt jelenti, hogy a denevérekben talált ismeretlen vírusok S génjét egy WIV1 nevű denevér koronavírusba “ültettek”. Az eredeti WIV1 vírusról ismert volt, hogy képes megfertőzni emberi sejteket, a módosítások célja pedig az volt, hogy kiderítse, vajon az újonnan felfedezett denevér koronavírusok S génje szintén alkalmas-e arra, hogy emberi sejtekbe is behatoljon. Peter Daszak és Shi Zheng-Li (a wuhani kutatócsoport vezetője) egy 2017-es tanulmányban ismertetett ilyen kiméra vírusokat. Egyikük sem áll túl közeli rokonságban a SARS-CoV-2-vel, de voltak köztük olyanok, amik egereken tesztelve halálosabbak voltak, mint az eredeti WIV1 törzs.
Néhány laboratóriumi-kiszivárgás hívő azonban úgy véli, hogy Shi valószínűleg Daszak tudtával elrejtett más kiméra vírus kísérleteket, amelyek a SARS-CoV-2-höz vezettek. Erre viszont nincs bizonyíték.
A jelentésben olyan kísérletekről is szó van, amelyben a kínai kutatók hasonló módon denevér koronavírus fehérjéket építettek be a MERS vírusba (middle east Respiratory Syndrome, közel-keleti légúti koronavírus), ami a WIV-1 vírussal ellentétben közismerten képes járványokat okozni.
Szabad ilyet csinálni?
Súlyos etikai dilemma az, hogy szabad-e olyan kísérleteket végezni, amikben szánt szándékkal fertőzőképesebbé, veszélyesebbé tesznek olyan kórokozókat, amik képesek embereket megfertőzni, és járványokat okozni. A kockázat egyértelmű, és bár ezek a kísérletek lehetnek hasznosak, amit nyerhetünk belőlük, az nem feltétlenül éri meg ezt a kockázatot. Ezeket GOF (gain-of-function) kísérletekenek nevezik, és ilyesmire általában nem szívesen adnak támogatást. Ha mégis, azt nagyon szigorú ellenőrzéshez szokták kötni, ami biztosítja, hogy az adott laborból semmi, de semmi nem “szökhet ki”. Ehhez kapcsolódó probléma, hogy nagyon nehéz eldönteni, mit minősítsünk GOF kísérletnek: néha olyan eljárások is fertőzőképesebb kórokozót eredményezhetnek, aminek nem az volt a célja, hogy ilyeneket hozzanak létre.
A támogatást nyújtó NIH tartja magát ahhoz a véleményhez, hogy a wuhani kísérletek nem minősültek túlzott kockázatot jelentő funkciónyeréses (GOF) kutatásoknak, mert nem egy ismerten magas járványügyi kockázatot jelentő emberi kórokozóval hanem egy denevér vírussal végezték őket. A MERS esetében pedig nem lehetett előre látni, hogy a módosítások, amiket végrehajtottak veszélyesebbé teszik-e, vagy gyengítik-e a vírust (utóbb kiderült, hogy inkább gyengítették).
Később egy olyan elutasított pályázati szöveg is napvilágra került, amiben az EcoHealth más amerikai együttműködőkkel olyan fehérjéket szeretett volna adni koronavírusokhoz, amelyek növelhetik azok fertőzőképességét. Azonban ez a pályázat nem kapott támogatást.
Mi a tanulság ebből?
Ez a történet több dologra is rávilágít: egyrészt, nehéz előre meghatározni, hogy egy adott kísérlet mekkora kockázatot hordoz, és hogy várhatóan hajt-e majd annyi hasznot, ami ellensúlyozza a kockázatokat. Az egyik tábor szerint túl veszélyes a fertőzőképességet befolyásoló kísérleteket végezni, az ellenoldal szerint viszont nem elvégezni őket szintén veszélyes, hiszen információk híján nem tudunk felkészülni ezekre a kórokozókra. Jó döntést hozni arról, hogy szabad-e engedélyezni a wuhani laborban zajlókhoz hasonló kísérleteket még a témában jártas szakértők számára is nehéz, a politikusoknak, laikusoknak pedig szinte lehetetlen.
Másrészt, egyre inkább politikai kérdés lett a vírus eredetének kutatása, és ez könnyen boszorkányüldözésbe torkollik. Így nagyon fontos, hogy pusztán a tényekre alapozva próbáljuk meg az eddig ismert bizonyítékokat összeszedni:
A WHO kutatócsoportja a kínai Wuhani Virológiai Intézetet meglátogatva megállapította, hogy nagyon nagy valószínűséggel nem onnan szabadult ki a vírus. A WIV foglalkozott veszélyes vírusokkal, köztük koronavírusokkal is, de SARS-CoV-2-vel nem dolgoztak.
Az EcoHealth vizsgálata során nem találtak olyan közeli rokon koronavírust, ami arra utalna, hogy az ő kutatásaik terméke a SARS-CoV-2.
Semmi sem zárja ki azt, hogy a vírus teljesen természetes eredetű. Az átterjedő fertőzések számunkra egzotikusnak tűnnek, de sajnos egyáltalán nem ritkák azokon a helyeken, ahol emberek és denevérek egymás közelében élnek, és a SARS-CoV-2 messze nem az első eset. Példaként az elmúlt évtizedekben a Nipah-vírus rendszeresen (néhány évente) üti fel a fejét több olyan országban, ahol az élőhelyen osztozni kényszerülnek az emberek és a denevérek. Egyre többen vagyunk, és az életterünk olyan helyekre is beterjed, ahol addig csak vadállatok és az ő kórokozóik éltek. Ezeknek egy kis része ránk nézve is veszélyes, és ahogy az emberiség létszáma és térhódítása nő, úgy nő a betegségek kockázata is.
Ami a SARS-CoV-2-t illeti, a vizsgálatok tovább folynak, és sosem lehet tudni, mire bukkannak később. A legfontosabb levonható tanulság, és a legsürgetőbb teendő a bűnbakkeresés helyett az lenne, hogy tegyünk valamit annak érdekében, hogy akár laborból jött ez a konkrét vírus, akár nem, ilyesmi a jövőben véletlenül se fordulhasson elő. A jövőbeli világjárványok leküzdéséhez gyorsabb reakcióra és több együttműködésre van szükség az emberek és országok szintjén is. A kutatásokat szabályozó hatóságoknak pedig meg kell vizsgálni, hogy ők mit csinálhatnának jobban: például legyen-e nyilvános mindenhol, ki milyen kísérleteket végez vírusokon, vagy esetleg érdemes lenne-e felépíteni egy világméretű riadóláncot, mely politikai befolyás nélkül képes lenne egy következő vírus terjedését időben jelezni, lehetőséget teremtve a korai beavatkozásra és a járvány elfojtására.
Igen, léteznek gyorsabb tesztek, és van, ami akár otthon, saját magunk által vett mintából elvégezhető, de ezek vagy kisebb érzékenységű antigén gyorstesztek, vagy pedig úgynevezett szerológiai gyorstesztek, amik IgM/IgG meghatározáson alapulnak, vagyis az immunrendszer vírusra adott reakcióját tudják kimutatni.
A szerológiai tesztek csak azt tudják megmondani, hogy az illető szervezete találkozott-e már a vírussal, azt nem, hogy éppen most fertőz-e. Erre csak a vírus direkt kimutatása képes. A fertőzés után közvetlenül van néhány nap, amikor a beteg már sok vírust termel, de az immunrendszer még nem állította elő az antitesteket amiket a szerológiai teszt érzékel. Ebben az időszakban a beteg negatívnak tűnik - de nem az!
A közvetlenül a vírust kimutató antigén gyorstesztek a vírus fehérjéinek jelenlétét mutatják ki - igaz sokkal kisebb az érzékenységük, mint a PCR teszteknek, cserébe viszont sokkal gyorsabbak és olcsóbbak. Ezekhez általában az orrból vesznek mintát. A kisebb érzékenység nem jelenti azt, hogy ne lennének hasznosak a járvány kontrollálásában. A gyorsaság nagy előny: ha nem kell napokat várni arra, hogy kiderüljön hogy valaki koronavírusos, az sok fertőzést megelőzhet.
Mivel az antigén gyorstesztek kevésbé érzékenyek, a fertőzést csak akkor tudják kimutatni, ha a beteg szervezetében viszonylag sok vírus termelődik: egy-két nappal később mutatnak pozitív eredményt, mint a PCR teszt. A negatív eredmény tehát nem zárja ki azt, hogy valaki koronavírusos: lehet, hogy csak nem került éppen annyi vírus a mintájába, ami elérte volna a teszt ingerküszöbét. A fertőzés egészen biztos kizárásához PCR tesztre van szükség.
Fontos, hogy ha gyorstesztet csináltatsz, kérdezd meg, hogy a szolgáltató szerológiai vagy antigén tesztet kínál-e, mert másképpen működnek, és más korlátaik vannak.
Most már a gyógyszertárban is lehet antigén (=beteg vagyok most?) és antitest(=beteg voltam korábban?) teszteket kapni, amik negyed óra alatt nyál, orrból vett minta, vagy pár csepp vér segítségével működnek. A patikai gyorstesztekről itt írunk bővebben.
A Worldometers-en nyomon követheted több ország, köztük Magyarország számait: hányan fertőződtek meg eddig, hány fertőzött van most, hányan haltak meg ma, hányan gyógyultak meg, stb. Az országokat sorba állíthatod a számok alapján.
Az Our World in Data külön honlapot működtet, nagyon jó adat vizualizációkkal, illetve különböző modellek becslését is megtalálhatod rajta.
A KOVIDők-et dr. Horváth Péter informatikus és dr. Kintses Bálint biológus szerkeszti, a facebook oldalon szakértőkkel való itnerjúk és beszélgetések is találhatóak.
Kemenesi Gábor virológus a facebookon szokott mindenféle érdekesről mesélni.
Gyerekeknek
A Koronás Mesék cuki képregényekkel magyaráz nem a koronavírusról, de az immunrendszer működéséről, doktornénikrőlbácsikról, meg egy csomó egészséggel kapcsolatos dologról. Nem csak gyerekeknek szánt írások vannak rajta, néha becsúszik egy-egy felnőtteknek írt poszt is.
Szakértőknek
Az 1001 orvosi szakfordító csoport facebook oldala és honlapja nemzetközi szakcikkeket és ismeretterjesztő írásokat fordít magyarra, hogy a hazai orvosok számára is elérhetőek legyenek. A lefordított írások a honlapjukon könnyen kereshetőek.
Nagy valószínűséggel igen, de nem feltétlenül! Minden típusú tesztnek van bizonyos hibarátája, amivel hamisan negatív eredményt produkálhat. A koronavírus kimutatására használt tesztek közül az antigén (Ag) gyorsteszt érzékenysége kisebb, mint a PCR teszté.
PCR vizsgálat rendkívül érzékeny, de azért nagyon ritkán előfordulhat, hogy nem mutatja ki a vírust. Klinikai tesztek során, ahol a gyógyszerek hatásának vizsgálatára naponta követték a betegek garatváladékában a vírus mennyiségét, ritkán előfordult, hogy egy koronavírusos beteg mintájában a teszt már nem mutatott ki vírust, de aztán két nappal később igen. Ennek oka lehet az, hogy a termelődő vírusok mennyisége hullámzó, vagy az is, hogy aznap amikor negatív lett a beteg, nem sikerült jól a mintavétel. Semmilyen teszt nem csalhatatlan, bármilyen érzékeny és precíz is.
Ezért bizonyos esetekben, ha nagyon biztosra kell menni, a betegeket többször is tesztelik bizonyos időközönként, hogy az ilyen úgynevezett fals negatív eredményt kizárhassák.
Bizonyos esetekben az orvos kérheti úgynevezett szerológiai teszt elvégzését is. Ehhez vért vesznek, amiből kimutatják, hogy a beteg szervezetében jelen vannak-e az immunrendszer által a vírus ellen termelt antitestek.
Ha a szerológiai teszt pozitív, az azt jelenti hogy a beteg immunrendszere felismeri a vírust: vagy azért, mert be van oltva, vagy mert már kigyógyult a fertőzésből, de az immunrendszer “emlékezik”.
A negatív szerológiai teszt vagy azt jelenti, hogy a beteg nem koronavírusos, és nem is volt soha, vagy azt, hogy a vírus már jelen van a szervezetében, de az immunrendszerének még nem volt elég ideje reagálni. Ehhez a tünetek megjelenése után 2-19 nap szükséges.
A gyógyszertárban is kapható otthoni használatra szánt tesztek (amikről itt írunk bővebben) nem annyira megbízhatóak, mint laborban végzettek. Ha nem vagy biztos az eredményében, kérj laboratóriumi tesztet.
A negatív teszt antigén vagy PCR teszt eredmény semmiképpen nem jelenti azt, hogy mostmár bátran nyalogathatod a kilincset és nem kell többé kezet mosnod meg zsebkendőbe tüsszentened.
A vírust a teszt után is elkaphatod: aki ma negatív volt koronavírusra, az holnap pozitív lehet, és semmilyen negatív teszteredmény nem jelenti azt, hogy többé nem szükséges betartani az óvintézkedéseket.
A módszer egy olyan PCR teszt, ahol több embertől vett mintát együtt tesztelnek le. Ilyenkor a mintákból egy keveset összeöntenek, és ebből nyerik ki az RNS-t, és együtt vizsgálják PCR-rel őket, így időt spórolnak. A PCR elég érzékeny ahhoz, hogy kimutassa a vírus RNS-ét, ha az jelen volt a minták bármelyikében.
Ha 15 mintát összeöntünk, letesztelünk, és az eredmény negatív, akkor mind a tizenöten megnyugodhatnak. Hátránya, hogy ha az eredmény pozitív, akkor nem tudjuk, hogy a 15-ből ki a beteg, vagyis a kiindulási mintákat egyesével is meg kell vizsgálni: újra kinyerni az eredeti mintákból az RNS-t, és újabb PCR-t végezni.
Ezért ez a módszer akkor spórol meg sok időt a tesztelésben, ha a minták nagy része várhatóan negatív.
A tesztek sem tévedhetetlenek. Ez igaz a PCR-re, a szerológiai tesztekre és gyorstesztekre is. Megeshet, hogy egy teszt azt mondja, fertőzött vagy, pedig nem is. Ezt fals pozitívnak hívják. És megeshet az is, hogy a teszt szerint nem vagy fertőzött, pedig de. Ezt fals negatívnak hívják. Egyikféle hibát sem szeretjük. A fals pozitív eredmény miatt feleslegesen stresszel az egészséges ember, és mindenki, aki közeli kapcsolatba került vele a teszt előtti hetekben. A fals negatívnál nem vesszük észre, hogy valaki beteg, ezért előfordulhat, hogy nem a megfelelő kezelést kapja, illetve nem értesítik a vele kapcsolatban állókat sem, pedig ilyenkor nálunk is felmerül a fertőzés gyanúja.
Persze az a legjobb, ha egyik hibát sem követi el a tesztünk, ezért a tesztek gyártói próbálják mind a kettőt kiküszöbölni. De sajnos van egyfajta csereviszony a két hiba között: ha javítok az egyiken, romlik a másik, és fordítva.
A komoly betegséget kimutató teszteknél az a nagyobb hiba, ha nem találok meg egy beteget, aki ellátás hiányában meghal. Az ilyen teszteket úgy tervezik meg, hogy nehogy fals negatívot adjanak. Ettől viszont több lesz a fals pozitív, azaz több olyan páciensem lesz, aki bár egészséges, a teszt betegnek mutatja. Végső soron ez a kisebbik baj, mert minden beteget megtalál a tesztem, csak közben néhány egészségesre is azt mondja, hogy beteg: ez okoz egy-két kellemetlen napot az illetőnek meg az orvosának.
Egy tesztet akkor hívunk pontosnak, ha nem követi el egyik hibát sem, azaz nem hoz sem fals pozitív, sem fals negatív eredményt. Persze olyan teszt, ami soha nem téved, csak a mesékben van. A pontosságot számokkal is ki lehet fejezni: a pontosság a nem hibás tesztek (tehát valódi negatív és valódi pozitív tesztek együtt) aránya az összes elvégzett teszthez képest. Ha szereted a képleteket, akkor parancsolj: pontosság = (valódi pozitív + valódi negatív tesztek száma) / összes teszt száma.
Ha nem szereted a képleteket, akkor az előbbi rész dekódolása így hangzik: a pontosság az, hogy a tesztek hány százaléka adott helyes eredményt. Például, ha elvégeztem száz koronavírus tesztet és abból volt egy fals pozitívom (tehát ott volt egy egészséges, vidám emberünk, aki az elmúlt két évet egy barlangban töltötte teljesen egyedül, és mi lemásztunk hozzá tesztelni - nyilván nem volt vírusos, de a teszt mégis azt mondja), és volt öt fals negatívom (mondjuk egy idősek otthonába látogattam el, és ott fertőzött betegektől vettem mintát, de a teszt mégsem mutatja ki náluk a koronavírust), akkor a száz tesztből összesen hat adott hibás eredményt. A pontosság tehát (100-6)/100, azaz 94%. Egy 80%-os pontosságú tesztnél száz elvégzett tesztből húsz hibás eredményt ad, azaz minden ötödik teszt téved, és ez nem túl jó arány.
Mivel gyakran nem mindegy, hogy a tesztünk a fals pozitív vagy a fals negatív típusú tévedésre hajlamosabb, a pontosságon kívül két fontos mérőszámot szoktak még megadni: a szenzitivitást és a specifitást. A szenzitivitás azt mutatja meg, hogy a teszt a ténylegesen fertőzött emberek közül mennyit tud megtalálni. Amikor egy járvány terjedését próbáljuk kordában tartani, a fals negatívak (kicsi szenzitivitás) elég nagy gondot jelentenek.
A specifitás annak az aránya, hogy az egészséges, ténylegesen nem fertöző leteszteltek közül hányan kapnak negatív eredményt. Érthető módon ez a hiba az érintettek számára nagyon kellemetlen.
A tesztek pontosságáról, meg annak hiányáról sok hírt lehet olvasni mostanában. Ezek főként a szerológiai tesztekről, és azon belül is a gyorsteszekről szólnak. Fontos kiemelni, hogy a tesztek sokfélék - a PCR és a szerológia alapvetően mást, és máskor mutat ki. Attól hogy egy adott gyártó bizonyos tesztje nem teljesít túl jól, az nem jelenti azt, hogy minden szerológiai teszt csak papírnehezéknek jó. Ha többet szeretnél olvasni pontosság témában, itt találsz egy klassz összefoglalót.
A koronavírussal kapcsolatos otthoni tesztelésre itthon kétféle gyorsteszt terjedt el:
Légúti mintából, gyors antigénteszt eljárással. Ebben az esetben a orrból vagy szájból vett mintában közvetlenül a koronavírust mutatjuk ki.
Vérmintából végzett antitest gyorsteszt. Ezekkel a vérben keringő, a vírus (vagy oltás) hatására termelődő antitesteket mutatjuk ki.
Mindkettő tesztcsík jellegű (mint a terhességi teszt), kicsi műanyag dobozkának néz ki, amin két kis ablakocska van. Az egyik ablakocskába kell a teszt leírásának megfelelően levett és előkészített (vért vagy orrból torokból vett) mintát tenni, és a másik ablakban elszíneződő csík jelzi, hogy valaki pozitív vagy sem.
A gyorstesztek a használatáról itt írtunk bővebben.
A légúti mintán alapuló gyorsteszt esetén a mellékelt útmutató alapján a mintát egy hosszú pálcikával vesszük az orrunkból, esetleg szánkból, torkunkból. Ezután a levett mintában a vírus jelenlétét egy tesztcsík elszíneződése mutatja ki. Előnye, hogy sokkal gyorsabb a PCR-nél, és nem kell hozzá egy drága masina, valamint a PCR-eljárásban képzett személyzet sem. Hátránya, hogy kevésbé érzékeny, vagyis csak bizonyos vírusmennyiség felett fog pozitivitást mutatni. A fertőzés korai, illetve kései szakaszában adhat fals negatív eredményt.
A vérmintával dolgozó gyorstesztek a vérben található antitesteket tudja kimutatni, azaz arra jók, hogy megmondják, harcol(t)-e már az immunrendszered a koronavírus ellen. Mivel egy kis időbe telik, ameddig az immunrendszered ezeket az antitesteket megtermeli, ez a teszt nem mutatja ki a fertőzést a vírus elkapása után közvetlenül, csak néhány nappal később.
Korábban több cikk is megjelent arról, hogy az antitest gyorstesztek nem megbízhatóak. A SOTE kutatói megvizsgálták, hogy náluk hogyan teljesített ez a két antitest teszt. Ehhez a laboratóriumukba beérkező mintákat használták. A kutatók néhány emberen mind a PCR tesztet, mind a két kínai antitest gyorsteszt valamelyikét elvégezték. Ezután megnézték, hogy a PCR által koronavírusosnak illetve egészségesnek mondott emberekről mit mond a gyorsteszt, és ebből kiszámolták, hogy mennyire megbízható.
Egy teszt megbízhatóságát többféleképpen lehet mérni, amiről itt írtunk. Az antitest gyorsteszteknél Anhui tesztnél azt találták, hogy ha valaki a PCR szerint fertőzött, akkor 33% annak az esélye, hogy az Anhui gyorsteszt is fertőzöttnek fogja gondolni. 67% eséllyel viszont azt mondja, hogy az illető még nem találkozott a koronavírussal. A Clungene antitest tesztnél is hasonló eredményre jutottak: ha a PCR szerint fertőzött vagy, akkor 35% annak az esélye, hogy a Clungene teszt is ezt mondja neked.
Az Anhui teszt 72%-os eséllyel ért egyet a PCR negatív eredményével, azaz, ha a PCR szerint nem vagy fertőzött, az Anhui teszted 72%-os eséllyel szintén azt fogja mondani, hogy nem vagy az. Ha a PCR teszt szerint nem vagy fertőzött, akkor a Clungene teszted 84%-os eséllyel szintén azt fogja mondani, hogy még nem találkoztál a koronavírussal.
Az eddigiek alapján azt gondolhatnánk, hogy a két kínai antitest gyorsteszt nem jó nyomozó: a koronavírusosok kétharmadáról nem veszi észre, hogy koronavírusos, így őket nem különítik el, és otthon végigsöpörhet a vírus az egész családon. Ez alapján kimondhatjuk, hogy egyik antitest gyorsteszt sem jó arra, hogy a fertőzött embereket kiszűrjük. Az antigén tesztekkel kapcsolatban más a helyzet, azok természetesen alkalmasak erre.
A PCR/antigén teszt akkor jelez pozitívat, ha a mintavétel pillanatában volt koronavírus a torkodban. Ha nincsen, akkor nem lesz pozitív. Ha csak kevés vírus van ott, akkor a nagyon érzékeny PCR teszt lehet pozitív, akkor is, ha az antigén gyorsteszt negatív, mert az antigén teszt “ingerküszöbét” csak nagyobb mennyiségű vírus éri el.
A PCR teszt érzékenysége annyira nagy, hogy a fertőzöttek egy részének esetében még akkor is “érzékeli” a vírus maradványait a szervezetben, amikor az illető már gyógyult, és fertőzőképes vírusrészecskéket nem ürít. Ez az olasz publikáció két hét elteltével még több, mint 10%-ban pozitív PCR eredményt kapott a gyógyult emberektől vett mintákban.
A szerológiai gyorstesztek csak akkor pozitívak, ha az immunrendszered már elkezdett antitesteket termelni, és elegendő van a véredben ahhoz, hogy a szerológiai gyorsteszt ingerküszöbét is megüsse. Az antitestek egy része (IgG) sokáig a véredben marad, ezért a szerológiai teszt akkor is pozitív lesz, ha már felgyógyultál a koronavírusból. Aki be van oltva koronavírus ellen, annak is pozitív lesz a tesztje (feltéve, hogy a megfelelő típusú antitestet keressük benne a teszttel). Amikor az ember megbetegszik, napokig (2-19) nincs elég antitest a vérben ahhoz, hogy a teszt kimutassa, pedig a vírus már javában szaporodik a szervezetében.
Tehát összefoglalva, a különféle tesztek másképpen működnek, így más-más esetben alkalmazhatóak: A PCR-teszt nagyon érzékeny, de lassú. A nagyon korai szakaszban azonban például csak ez a teszt képes az RNS-t kimutatni. A légúti mintából végzett antigén gyorsteszt gyors, de kevésbé érzékeny. Akkor tudja kimutatni a vírust, ha az nagy mennyiségben termelődik a légutakban. Az antitest teszt pedig azt tudja megmutatni, régebben találkozott-e már a szervezetet a vírussal, de a korai szakaszban negatív eredményt adhat.
A koronavírus kimutatására használt RT PCR kimutatja, hogy van-e a vizsgált mintában koronavírus RNS, és ha igen, mennyi?
Mivel a koronavírus a légutakat szereti fertőzni, a kimutatásához innen érdemes mintát venni: az orrból és a torokból, viszonylag mélyre nyúlva a mintavevő pálcikával. Ami erre rátapadt, azt bemossák egy speciális folyadékba, ami tartósítja a mintát. Ebből vonják ki az RNS-t egy előre gyártott kit segítségével, így megszabadulnak minden más molekulától ami a továbbiakban csak felesleges zavaró tényezőt jelentene.
Ezután történik maga az RT-PCR. Ilyenkor legelőször az RNS-ről készítünk egy DNS másolatot. Erre azért van szükség, mert sokkal hőstabilabb, és a módszer során magas hőmérséklet használunk, hogy a DNS két szálát szétválasszuk (hogy a másoló enzim hozzáférhessen) és hogy a DNS-szaporodást elősegítsük, annak pontosságát javítsuk.
Az RT-PCR úgy működik, hogy a vírus-RNS egy nagyon egyedi, csak a koronavírusra jellemző részéről rengeteg DNS másolatot készítünk egy nagyon specifikus DNS-próbával (primerrel) és egy DNS másoló enzimmel (úgynevezett DNS-polimerázzal). A reakcióhoz fluoreszcens tesztmolekulát is keverünk, amely egy DNS kötő festék, és rögtön megjelöli a frissen készült DNS molekulákat. Így ha a vírus RNS-ét tartalmazta a minta, akkor sok DNS másolat képződik, sok fluoreszcens tesztmolekula köt hozzá, és szép nagy jelet fogunk tapasztalni, azaz világítani fog a minta.
Minél többször szaporítjuk, annál erősebb lesz ez a jel. A mérés során sok ilyen DNS szaporítási ciklus zajlik le egymás után, és mindegyik végén rögzítjük a fluoreszcens jelet. Az RT PCR névben az “RT” a real time rövidítése, vagyis valós időben követjük nyomon a DNS mennyiségének növekedését a szaporítási ciklusok során.
A fluoreszcens festék jele annál gyorsabban fog növekedni, minél több volt a mintában a kiindulási vírus RNS mennyiség. Az RT-PCR teszthez idő kell és megfelelő felszereltség: házilag nem lehet kivitelezni, csak laboratóriumban elvégezhető. Szakértelem szükséges hozzá, és egy készülék (RT-PCR), ami biztosítja, hogy a DNS másolódjon, és közben rögzíti a fluoreszcens jeleket is.
Fertőzéskor a testünkben többféle antitest termelődik a koronavírus ellen: általában először az IgM, majd kicsit később az IgG típus jelenik meg a vérben egy immunválasz során. Emellett keletkezik IgA is - ez egy kicsit különleges mert csak egy része kerül a vérbe, a többi a nyálkahártyát védi, ott helyben. A laborban végzett szerológiai teszt általában egy ELISA nevű módszert takar.
A vérből nyert szérumot egy lemezen kis lyukakba öntik, aminek az alján a koronavírusból nyert antigén darabkák vannak. Az antitestek ezeket felmiserik és hozzákötnek, a maradékot pedig lemossuk. Ami kötődött, azt láthatóvá tehetjük olyan boltban kapható antitestekkel, amik éppen az emberi IgM, IgG vagy IgA molekulát ismerik fel. Ezekhez kémiailag hozzá van kapcsolva egy olyan enzim (vagy fluoreszcens molekula, vagy arany kolloid), ami valamilyen jól látható, színes reakcióval jelzi nekünk, hogy a tesztelt mintában koronavírus elleni antitest van.
Az akár otthon is elvégezhető gyorstesztekben hasonló dolog történik, csak gyorsabban, kicsiben, és “szárazon”, mert nem kell mosogatni. Ennek azonban ára van, ami az eredmények kisebb megbízhatósága. A gyorstesztek IgM-et és IgG-t mutatnak ki, és olyan formátumúak, mint egy hagyományos terhességi teszt.
A vért vagy szérumot a csík egyik szélén levő ablakba kell cseppenteni, innen az abszorbens papír viszi tovább. Rögtön a cseppentés helye mellett egy jelölt antigént (a koronavírus kis darabját) tartalmazó rész jön a papíron. Ha vannak a mintában koronavírus elleni antitestek, akkor kikötődnek ezekhez, és együtt áramlanak tovább. Az IgG és IgM csíkja akkor színeződik el, ha az oda áramló mintában együtt van jelen az antigén vírusrészlet és az adott típusú ellenanyag.
Ez a módszer nagyon gyors, de az ELISA teszthez képest kevésbé precíz. Csak azt mondja meg, hogy van vagy nincs az adott antitestből, azt nem, hogy mennyi.
A vénás vérből, laboratóriumban mért antitest vizsgálat eredménye többféleképpen nézhet ki, attól függően, hogy pontosan milyen mérési módszerrel készült. Három dolog van, aminek mindenképpen szerepelnie kell rajta:
Pontosan milyen tesztről van szó. Ez alatt azt értjük, hogy az adott teszt milyen fehérjét célzó antitestekre vadászik.
Ez lehet nukleokapszid (N) fehérje elleni IgG vagy IgM teszt: ezek a vírusfertőzés (esetleg Sinopharm oltás) után keletkező ellenanyagokat mérik, vagy
lehet spike (S) fehérje elleni antitest (általában IgG) teszt, ami olyan antitesteket keres, amik bármelyik nálunk forgalomban levő védőoltás (vagy akár átvészelt fertőzés után is) keletkezhetnek.
Mindenképpen rajta kell legyen a mérési eredmény, és annak mértékegysége. Ez a mértékegység leggyakrabban BAU/ml, de használatosak más egységek is (ilyenkor meg szokták adni, hogyan váltható át BAU/ml-re az adott érték).
Mi az a BAU? A BAU a Binding Antibody Unit, vagyis kötődő antitest egység rövidítése. A laboratóriumi antitest mérések nem csak azt mondják meg, hogy van-e antitest a mintában, hanem azt is, hogy mennyi.
A kapott számértékek és mértékegységek azonban a különböző mérési technikák, készülékek és reagensek használata miatt nagyon eltérőek.
Példaként ha két ember két laborban antitestvizsgálatot végeztet, és az eredmény az egyikük esetében 150 Ci, a másiknál pedig 500 U/ml, akkor ezekből az adatokból nem tudjuk megmondani, melyiküknek van több antitest a vérében.
A probléma megoldására az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kidolgozott egy SARS-CoV-2 elleni pozitív antitest sztenderdet. Ezt koronavírusos megbetegedésen átesett emberi szérumból készítették, kifejezetten azért, hogy a világ minden országában lehessen referenciaként használni. A WHO sztenderd használata lehetővé teszi, hogy összehasonlítható eredményekhez jussunk olyan tesztek esetében, amik hasonló elven működnek, és ugyanolyan típusú antitestet mutatnak ki: mindegyik teszt eredménye átszámolható erre a sztenderd értékre, ami azt mondja meg, mennyi kötődő antitest egység van egy ml szérum mintában. A BAU/ml, (B)AU vagy “WHO érték” ezt a sztenderd értéket jelenti.
Végezetül a leleten általában szerepel a skála vagy mérési tartomány. Az adott mérési technikára, készülékre és a használt reagensekre jellemző, hogy mi a legkisebb érték, amit még ki tud mutatni, és mi a legmagasabb, amit még pontosan képes mérni. Ha ezt a két végpontot megadják, akkor könnyebb a saját kimutatott antitest szintünket értelmezni.
Miért nem derül ki a leletből, amit kaptam, hogy mekkora a védettségem?
A laboratóriumi antitest vizsgálat eredménye azt mondja meg, hogy a mérés mennyi antitestet mutatott a mintában, illetve van rajta egy egymondatos leírás arról, hogy a mérés alapján volt vagy nem volt az illető vérében mérhető mennyiségű antitest.
Olyan eredményt viszont sajnos nem kapunk, ami azt mondaná, hogy a vírussal szembeni védettségünk kicsi, közepes vagy magas szintű. Ez azért van, mert jelenleg sajnos nem ismert, hogy mi az a minimum küszöbérték, amit ha elér az antitest szintünk, akkor biztosan kijelenthető, hogy védettek vagyunk.
Ennek a kiszámítása egyszerűnek tűnhet, de valójában nagyon bonyolult, mert iszonyú sok mindentől függ. Például lehet, hogy egy adott antitest szint 100-ból 95 ember esetében elég a betegség kivédésére, de marad öt ember, aki így is megbetegszik, őket pedig nem vigasztalja meg az, hogy ilyen antitest szint mellett ennek igazán kicsi volt az esélye, hanem becsapva érzik majd magukat.
Az eredmény az, hogy nem kerülhet a leletre olyan információ, hogy ez az antitest szint kisebb vagy nagyobb mértékű védettségnek felel meg, hiszen az antitestek mennyisége alapján nem lehet biztosan megmondani, hogy védettek vagyunk-e.
Akkor meg mire jók egyáltalán az ilyen ellenanyag mérések?
Kőbe vésett választ ugyan nem adnak arra, hogy védettek vagyunk-e vagy nem, de azért engednek következtetni arra, hogy mi újság az immunválaszunkkal.
A magasabb antitest mennyiség a vérben kimutathatóan összefügg a jobb védettséggel. Vagyis azt mondhatjuk, hogy a több antitest biztosan jobb, de nem tudjuk, mennyi a minimálisan elég.
Végezetül ha valaki több alkalommal is végeztet azonos típusú antitest vizsgálatot, akkor arról is képet kaphat, hogy hogyan alakul időben a vérében az ellenanyagok mennyisége. Ha esetleg nagyobb csökkenés látszik, az motiválhat arra, hogy kérjünk emlékeztető oltást.
Arról, hogy mit is jelent pontosan a fals pozitív és fals negatív, ebben a posztunkban olvashatsz.
A teszteknek alapvetően kétféle fő típusa van, a közvetlenül a vírust kimutató tesztek és a szerológiai tesztek. A vírust kimutatókhoz tartozik az RT-PCR és az antigéntesztek.
A vírust kimutató és a szerológiai tesztek közötti különbségekről itt olvashatsz részletesebben. A szerológiai és az antigéntesztekből léteznek gyorstesztek, amik helyben, rövid időn belül elvégezhetőek. A szerológiai és az antigénteszt során hasonló módszert használunk a vírus kimutatására, ún. immunoesszét, ami sokban különbözik a PCR-től.
Minden igyekezet ellenére száz százalékban pontos tesztek nem léteznek. Nem részletezzük, de mindkét tesztnél előfordulhat emberi hiba, vagyis hogy a minta kiömlik, megromlik, eltűnik, összekeveredik - ezek elméletben orvosolható problémák, de néha sajnos előfordulnak. A továbbiakban arról lesz szó, hogy maga a teszt minősége és tulajdonságai milyen hibákat rejthetnek magukban. Képekkel illusztrált angol nyelvű további magyarázatokat a technikákról itt találhattok.
A két fő teszttípus teljesen más alapokon nyugszik, így a működésük során előforduló technikai hibák is mások.
Az RT-PCR teszt és az antigéntesztek a koronavírus részeit mutatják ki. A PCR a vírus örökítőanyagát, vagyis az RNS-t érzékeli. A legnagyobb hibaforrás, ha a mintát nem jól vették le (például nem a megfelelő helyen vagy módon lett megkapargatva az ember torka, vagy orra, így nem került a mintába vírus RNS).
Újabb hibalehetőség, ha a mintában az RNS - mivel nagyon érzékeny vegyület - lebomlik még a tesztelés előtt. Mindkét hiba fals negatív eredményt okoz.
A vírusfehérjét kimutató antigén teszt kevésbé érzékeny módszer, mint az RT-PCR, tehát lehetséges, hogy kis mennyiségű fehérjét nem tud detektálni.
A szerológiai tesztek a vérből, vagy ebből nyert szérumból mutatják ki a koronavírus elleni antitesteket. Az összes szerológiai teszt az antigén-antitest kölcsönhatáson alapul: azért működnek, mert az immunrendszer által termelt antitestek hozzákötődnek a koronavírushoz, és ott is maradnak, hiszen a szervezetünkben is ez a dolguk.
Hiba sajnos itt is előfordulhat: ha túl korán végzik el, amikor az immunrendszernek még nem volt ideje reagálni, nyilván nem találhat antitestet a teszt. Az is lehet, hogy a vérben lévő antitestek mennyisége olyan kicsi, vagy a vírushoz való kötődésük annyira gyenge, hogy nem ütik meg a teszt ingerküszöbét. Az eredmény fals negatív teszt lesz.
Kaphatunk fals pozitív eredményt a szerológiai teszt esetén is, annak ellenére hogy a vérünkben valójában nincs koronavírus elleni antitest - például azért mert a tesztünk egy hasonló vírusra, mondjuk náthára termelt ellenanyagot koronavírus elleniként érzékel. Ugyanígy az antigén teszt is lehet fals pozitív, ha egy rokon koronavírust ismer fel, mely nagyon hasonló a SARS-Cov2-höz. A jó minőségű tesztek ilyen úgynevezett keresztreakciókat nem produkálnak, hanem tényleg csak az új típusú koronavírusra reagálnak.
A megbízható eredményhez elengedhetetlen hogy a teszt alkotóelemeit jól válasszák meg és jó minőségűek legyenek. Ellenkező esetben az egész teszt hasznavehetetlenné válik.
Ha az antigén gyenge minőségű, a teszt nem lesz elég érzékeny (mert egy “gagyi” vírusdarabhoz az antitestek nem kötődnek). Ha rosszul választottuk meg az antigént, és nem elég egyedi, megeshet hogy a teszt nem csak a koronavírus elleni antitestre reagál majd, hanem mindenre, ami sötétben, messziről kicsit hasonlít rá.
A lehetséges hibák egy részét mindegyik teszt esetében kiszűrhetjük, ha kontroll mintát is tesztelünk: valamit, amiről biztosan tudjuk, hogy pozitív, illetve biztosan tudjuk, hogy negatív. Ezekkel “levizsgáztathatjuk” a tesztünket, hogy jól működik-e.
A hibalehetőségeket figyelembe véve nehezebb jól működő szerológiai vagy antigén tesztet kifejleszteni mint PCR alapú tesztet, és nagyon fontos, hogy megfelelően ellenőrizzék őket, mielőtt forgalomba kerülnek. A megbízhatóságuk így is elég változó, nagy különbségek lehetnek a szenzitivitásban és specificitásban.
A gyógyszertárban gyógyszertárban is kapható tesztek esetén még egy hibalehetőség felmerül: mi magunk. Az emberek nagyon kreatívan tudnak elrontani dolgokat: megeshet, hogy nem megfelelően veszi le valaki a mintát, összetaperolja a tesztet nem megfelelő helyen, rossz helyre löttyinti a löttyöket, vagy csak simán nem a megfelelő típusú tesztet használja. Ha nem vagyok biztosak abban, hogy milyen tesztre van szükségünk, kérdezzük meg a gyógyszerészt a patikában, aki ilyen kérdésekre (de még ennél cifrábbakra is)tud válaszolni.
Sehová. A betegség a legtöbb szerencsés fertőzött számára nem súlyos lefolyású. Ne menj emberek közé, ne terjeszd. Ne menj orvoshoz sem, mert a vírusra úgysem tud neked gyógyszert felírni, hiszen ilyen egyelőre nincs: csak kísérleti kezelések vannak.
Magyarországon favipiravir tartalmú gyógyszert írhat fel neked az orvos koronavírus fertőzés kezelésére, de egyelőre nem igazolt, hogy ez biztosan segítene rajtad. Ha viszont beülsz valahol a betegváróba, csak a fertőzést terjeszted, és azt kockáztatod, hogy felülfertőződsz mással is. A háziorvosodat telefonon értesítsd arról, hogy azt gondolod, hogy koronavírusod lehet, és ő majd eldönti, mik a további teendők.
Ha telefonon értesíted a háziorvosodat, ő elintézi, hogy teszteljenek téged antigén (Ag) vagy PCR teszttel. Ha nincs háziorvosod, a megyei szintű ügyeleti telefonszámot hívd.
Megkérhetsz egy ismerőst, hogy hozzon neked gyorstesztet a patikából, és adja neked oda anélkül, hogy egy légtérbe kerülnétek (például hagyja az ajtód előtt). Fontos, hogy antigén tesztet hozzon, az tudja kimutatni, hogy éppen fertőzöl-e.
Pihenj, időnként mérj lázat, igyál sok folyadékot, egyél rendesen. Moss kezet gyakran, orrfújás után is, és a taknyos zsepit mindig dobd a szemétbe (ha van teteje, csukd is rá). Ha van maszkod, vedd fel, és hívd fel a körülötted lévők figyelmét arra, hogy kerüljenek el. Ne fogdoss össze mindent a lakásban, mivel a fertőzött tárgyak veszélyeztetik a szeretteidet.
Ha lázad vagy fájdalmad van, de nem érzed magadat ezenkívül nagyon rosszul, akkor vehetsz be Paracetamolt vagy Algopyrint. Ha nem szedtél még ilyet, a dobozban lévő tájékoztatóban benne vannak a fontosabb tudnivalók, ezt mindenképpen olvasd el. Paracetamol esetén a megengedett dózist sose lépd túl.
Ha aggaszt a mellékhatások lehetősége, vagy nem tudsz gyógyszertárba menni, lázcsillapításra mindig ott a hűtőfürdő: a készítéséről bővebben olvashatsz a lázcsillapításról szóló részben itt.
Ha alapból szedsz valamilyen gyógyszert, mindenképpen szedd ezeket továbbra is. Ha tudod, hogy ezeket csak recepttel tudod kiváltani, hívd fel telefonon az orvosod, hogy írjon neked e-receptet. Az e-receptet bárki ki tudja neked váltani, ha megadod a nevedet és a TAJ számodat. Ha fertőzött vagy, semmiképpen se menj el a gyógyszertárba, kérj meg valakit, hogy váltsa ki a gyógyszereidet! Figyelj arra, hogy ne fogyjanak el a szokásos gyógyszereid.
Az inhalálás, az orr sóoldatos öblítése nem jó ötlet, mert a koronavírust nem pusztítja el.
Ha úgy érzed, az állapotod rosszabbodik, nehezen kapsz levegőt, akkor ideje orvoshoz fordulnod. Annak a valószínűsége, hogy ez bekövetkezik kicsi, tehát maradj (nyugodtan) otthon!
A MIS-C a Multisystem Inflammatory Syndrome in Children, vagyis a gyerekeket érintő többszervi gyulladásos szindróma rövidítése. Ez egy nagyon súlyos, de szerencsére nagyon ritka szövődménye a koronavírus fertőzésnek a gyerekek és fiatalok esetében. A becslések szerint a 21 év alatti korosztályban 1 millió fertőzöttre 316 ilyen eset jut.
Jellemzően nem a vírusfertőzéssel egyidőben, hanem valamivel utána, gyakran a teljes gyógyulást követően jelentkezik. A kiváltó okot jelenleg nem ismerjük, de ha időben felismerik, ezt a súlyos betegséget is lehet kezelni.
Mikor merülhet fel a többszervi gyulladásos betegség gyanúja? Ez a gyulladásos szindróma általában 21 évesnél fiatalabb, koronavírus fertőzésen frissen (néhány héten belül) átesett betegeknél alakul ki. A MIS-C jelei több mint egy napja fennálló 38°C feletti láz, vérből mért gyulladásra utaló laboratóriumi értékek, egyszerre több szervre kiterjedő súlyos problémák, amik jellemzően a szívet, vesét, bőrt, légző-, és vérképző, vagy idegrendszert, esetleg bélrendszert érintik ( a felsoroltak közül legalább kettőt).
Erre utalhat a több napja tartó magas láz, gyengeség, erős hasi fájdalom hányással vagy hasmenéssel, az ismeretlen okból jelentkező bőrkiütések, és a mindkét szemet érintő kötőhártya gyulladás. Mivel igen súlyos állapotról van szó, az ilyen tüneteket mutató gyereknek azonnali orvosi ellátásra van szüksége!
A gyógyszertárban kétféle tesztet lehet kapni: antigén gyorstesztet és antitest gyorstesztet.
Ezeknek a működéséről, illetve megbízhatóságáról itt írtunk bővebben. Fontos tudni, hogy gyorstesztek megbízhatósága kisebb, mint az ugyanilyen célra, a nagyobb mennyiségű mintából, szakember által végzett laborvizsgálatoké. A gyorstesztek viszont olcsóbbak: az áruk jelenleg 5000-8000 forint körül mozog.
Antigén tesztre akkor van szükséged, ha azt szeretnéd tudni, most fertőzött vagy-e.
Antitest tesztre ezzel ellentétben akkor lehet szükséged, ha azt szeretnéd tudni, vannak-e koronavírus elleni antitestjeid Ennek a kiderítésére nem minden teszt alkalmas, hogy miért, arról itt olvashatsz.
Ha nem vagy biztos benne, hogy milyen tesztre van szükséged (elvégre az antigén és az antitest nagyon hasonlóan hangzik, könnyű összekeverni), kérdezd meg a gyógyszerészt a patikában.
Beteg vagyok most?
Az antigén tesztek azt válaszolják meg, hogy abban a pillanatban, amikor a tesztet végezzük, van-e bennünk vírus. Ha ez a teszt pozitív, akkor fertőzöttek vagyunk és másokat is megfertőzhetünk. Ha a teszt negatív, akkor lehet, hogy tényleg nem vagyunk fertőzöttek, de az is lehet, hogy nem volt annyi vírus a mintában, amit a teszt már lát, vagy rosszul vettük le a mintát.
Hogyan kell használni az antigén teszteket?
Nálunk leggyakrabban kétféle antigén teszttel találkozhatunk a patikában: a szájból és a orrból vett mintás teszttel.
A szájból vett antigén tesztnél a mintavevővel az ínyünk és nyelvünk felszínéről gyűjtjük be az esetleg ott levő vírusokat, de olyan teszt is van, ahol a minta köhögés után kiköpött nyálat jelent (például ez). Fontos, hogy az adott teszt használati utasítását pontosan kövessük, ha nem akarunk téves eredményt kapni. A teszt előtt negyed órával általában nem szabad enni, inni vagy dohányozni.
Az orrból vett mintás antigén tesztnél, mint mint amilyen például ez is, a páciens egy rövid pálcikával vesz mintát a saját orrából. Ilyenkor az orrlyuk belső felszínét kell a pálcával többször végigsimítani, hogy az esetleges vírusokat begyűjtsük. A teszt előtt szabad, és kell is orrot fújni. A mintát bele kell keverni egy löttybe, majd az egészet egy terhességi teszthez hasonló műanyag kis kazetta megfelelő részére kell cseppenteni. A mintavételnél figyelni kell arra, hogy a pálcikával elég mélyre kotorjunk az orrunkban.
Mindkét fajta antigén teszt akkor pozitív (tehát akkor vagy fertőzött), ha a leírásban szereplő idő után két csík jelenik meg a műanyag kazettán. Ha a teszt negatív, akkor lehet, hogy nem vagy fertőzött, de sajnos az is lehet, hogy csak nem sikerült jól levenni a mintát, vagy csak kevés vírust sikerült összekotorni, amennyit a teszt nem képes még kimutatni. Ha mindenképpen el akarjuk kerülni az ilyen hibákat, akkor jobb, ha szakemberrel végeztetünk tesztet.
Az Európai Unióban engedélyezett gyorstesztek érzékenységéről, és arról, hogy milyen koronavírus variánsok kimutatására vizsgálták be őket, itt találsz összefoglalót.
Beteg voltam korábban?
Az antitest tesztek a fertőzés kimutatására vagy kizárására nem alkalmasak. Azt mutatják meg, hogy van-e a szervezetünkben a vírus ellen termelt ellenanyag (ilyenünk lehet átvészelt fertőzés vagy oltás miatt is). Ha ez a teszt pozitív, akkor van valamilyen szintű védettségünk. Fontos, hogy a pozitív teszt nem jelent biztos védelmet a vírus ellen, hiszen nem mondja meg, hogy mennyi antitestünk van, illetve attól, hogy van antitestünk, sajnos továbbra is megfertőződhetünk, csak ilyenkor várhatóan nem leszünk annyira betegek.
Hogyan kell használni az antitest tesztet?
Antitest tesztet is kapni patikában, például ezt és ezt. Ezeknél a teszteknél megszúrjuk az ujjbegyünket, hogy egy kis vérmintát vegyünk. Fontos, hogy olvassuk el, és tartsuk be a tájékoztatóban található utasításokat, különben téves eredményt kaphatunk.
A teszt lehet negatív akkor, ha még nem találkoztunk a vírussal és nem vagyunk beoltva, vagy ha a testünk már nem termel ellenanyagokat a vírus ellen (tehát régen betegedtünk meg, vagy régen voltunk beoltva). A koronavírusra termelt ellenanyagok a vírus sokféle célpontjára reagálhatnak: ha olyan olyan oltást kaptunk, ami csak a tüskefehérje ellen indít ellenanyag termelést, de olyan antitest tesztet veszünk, ami más vírusfehérje elleni antitesteket keres, akkor bizony szintén negatív eredményt kapunk, hiszen az immunválaszunk nem ezt célozza. Ha nem vagy benne biztos, hogy milyen tesztre van szükséged, jobb, ha szakértőhöz fordulsz, így biztosan helyes eredményt kapsz.
A patikában kapható tesztek nem olyan pontosak, mint a laborban végzettek, mint például a PCR, vagy a vénás vérből végzett szerológiai teszt, de ha sok vírus, vagy sok antitest van a mintánkban, az ilyen módon is kimutatható - feltéve, hogy pontosan követjük a teszt utasításait.
Ez csak rajta múlik! De van néhány dolog, amit elég valószínű, hogy megkérdez majd:
mikor születtél
mi a foglalkozásod
tapasztalod-e a következő tünetek valamelyikét: 38°C feletti láz, köhögés, légszomj
ha igen, mióta?
jártál-e az elmúlt 14 napban külföldön, és ha igen hol?
kerültél-e az elmúlt 14 napban szoros kapcsolatba igazolt vagy csak gyanítható koronavírus fertőzöttel?
van-e a munkahelyeden, családban, barátaid között más, akinek légúti fertőzések tünetei vannak?
van-e valamilyen krónikus betegséged (magas vérnyomás, szív- és érrendszeri megbetegedés, cukorbetegség, krónikus légúti betegség, daganat)?
A válaszaid alapján a háziorvos eldönti majd, mi a további teendő: szükséged van-e tesztre, kórházba kell-e vinni téged.
Ha a háziorvosod azt gondolja, hogy tényleg koronavírusod lehet, nem árt ha írsz egy listát azokról az emberekről akikkel a tünetek megjelenése óta (és az azt megelőző két napon) találkoztál. Ez fontos lehet a kontaktkutatás során, és minél hamarabb írod össze őket, annál jobban fogsz emlékezni.
Ha úgy ítéled meg, hogy a betegséged túl súlyos az otthoni lábadozáshoz, akkor az valószínűleg úgy is van. A CDC által meghatározott ilyen súlyos tünetek az alábbiak:
légzési nehézség
tartós nyomás vagy fájdalom a mellkasban
zavarodottság
képtelen vagy felkelni vagy ébren maradni
kékes színű száj vagy arc
Ha ezek közül a tünetek közül bármelyiket tapasztalod, azonnal sürgős orvosi segítséget kell kérned, és valószínűleg kórházba fogsz kerülni.
Értesítsd telefonon a háziorvosodat az állapotod romlásáról. Ő tájékoztat majd, hogy hol látnak el a közeledben koronavírusos betegeket. Ha nincs háziorvosod, a megyei szintű ügyeleti telefonszámot hívd.
A kórházba jutáshoz semmiképpen ne használj tömegközlekedési eszközöket, ha más megoldás nincs, hívj magadhoz mentőt. Ne felejtsd el már a hívás során világosan közölni, hogy valószínűleg koronavírusod van.
Az, hogy éppen melyik kórház fogad milyen súlyos tünetekkel rendelkező koronavírusos fertőzöttet, változhat. A legjobb, ha felhívod a háziorvosodat, aki tudni fogja, hogy mit kell tenned. Ha nincs háziorvosod, a megyei szintű ügyeleti telefonszámot hívd.
A jelenlegi protokoll szerint ha a tünetek már elmúltak, és a betegség kezdete óta legalább 5 nap eltelt akkor a beteg rendszerint már nem fertőz, ezért biztonságosan visszatérhet a közösségbe. Ehhez nem szükséges negatív teszteredmény.
Ha valamiért PCR tesztet csináltatsz, és az még mindig pozitív, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy még mindig fertőző vagy. A kutatások alapján PCR teszttel átlagosan 17-24 napig kimutatható a vírus örökítőanyaga az orrból és torokból vett mintákban, de a pontos időtartam a különböző betegek esetében nagyon változó volt: volt akinek csak 8, míg másnak 37 napig volt vírus RNS a mintáiban. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a vírustermelés a betegség kezdetén a legintenzívebb, és utána folyamatosan csökken.
A vírus RNS jelenléte a mintában azonban nem mindig jelenti azt, hogy a beteg szervezete még fertőzőképes vírusrészecskéket termel: a PCR nagyon érzékeny módszer, ami akkor is érzékelhet koronavírus maradványokat a mintában, amikor fertőzőképes vírusok már nem termelődnek. Ezért a fertőzöttséget csak olyan esetekben kell külön teszteléssel kizárni, ha az illető munkája során kiemelt kockázatot jelent, ha mégis fertőző maradt.
A PCR tesztelés gyorsabb alternatívája az antigén gyorsteszt. Ezekhez orrból vagy szájból vesznek mintát, és az eredmény azonnal megvan, de a hátránya a kisebb érzékenység: a betegség kezdeti szakaszában előfordulhat, hogy a gyorsteszt még nem mutatja ki a beteg szervezetében a vírust, de a PCR már igen.
Előfordulhat. A fertőzésből felgyógyultak egy kisebb részénél a PCR teszt eredménye hetekig pozitív maradhat egy kis része. Illetve az is előfordult már, hogy valaki felgyógyult, amit negatív teszt is igazolt, de a következő PCR teszten ismételten pozitív lett.
A PCR teszt nagyon érzékeny, akár néhány darab RNS-t képes már kimutatni egy mintából. A vizsgálat célja a vírus jelenlétének megállapítása, nem pedig a fertőzőképességé. Más szóval lehet valakinek a PCR tesztje pozitív úgy, hogy valójában már nem fertőz. A PCR teszt a vírus örökítőanyagát, az RNS-t mutatja ki. Arra a legideálisabb használni, ha szeretnénk megtudni, hogy valóban koronavírusunk van-e, vagy esetleg más fertőzéssel küzdünk (vagyis a kórokozó azonosításához).
Ha viszont azt szeretnénk megállapítani, hogy valaki fertőzőképes vírusokat ürít-e még, ahhoz más eljárásra lenne szükség. Ilyenkor a vírust működés közben próbáljuk tetten érni: azt vizsgáljuk, hogy a beteg mintájában lévő vírusok képesek-e arra, hogy a laboratóriumban nevelt sejtekben kárt tegyenek. Ha igen, akkor ebből tudjuk, az illető fertőző. Egy friss brit tanulmány szerint a koronavírussal fertőzött emberek szervezetében átlagosan 6-7 napon át voltak kimutathatók szaporodóképes vírusok. Ezzel szemben a PCR tesztjük jóval hosszabb ideig, átlagosan 14-15 napig volt pozitív, az antigén gyorstesztek pedig szintén pozitívat jeleztek a szaporodóképes vírustermelődés megszűnése után néhány napig. A magyarázat természetesen az, hogy a vírus alkotóelemeinek jelenléte nem egyenlő a fertőzőképes vírusok jelenlétével.
Végül fontos kihangsúlyozni, hogy a betegség lefolyása és a fertőzőképesség minden emberben más és más! Ha lehetőséged van, maradj karanténban, ha tudod, hogy még mindig pozitív vagy.
A jelenlegi eljárásrend szerint a karantén időtartama a gyógyulásig tart: a tüneteid jelentkezése után minimum 7 napig otthon kell lenned, és csak akkor hagyhatod el a házi karantént, ha már 3 napja láztalan vagy. A karantén feloldásához alapesetben nincs szükség negatív tesztre. Ez alól kivételt az képez, ha kiemelt kockázatnak tennél ki másokat abban az esetben, ha véletlenül mégis fertőző vagy (például ha betegeket látsz el).
Ezt mindenki nagyon szeretné tudni, de megválaszolni nehéz. Természetesen azt még nem lehet megmondani, hogy a fertőzésen átesettek tapasztalnak-e majd bármilyen tartós szövődményt öt vagy tíz év múlva. De néhány középtávú hatás az elmúlt egy év alapján már körvonalazódni látszik.
Azok a betegek akik a gyógyulás után is mutatnak visszamaradó tüneteket, leggyakrabban fáradtságról és légszomjról panaszkodnak. Nem tudjuk, hogy ezek mennyi idő alatt múlnak el. Emellett visszamaradó köhögés is előfordulhat, a szaglás elvesztése, fej és egyéb fájdalmak, hasmenés, hányinger, mellkasi fájdalom, zavarodottság is megmaradhat huzamosabb ideig.
Akik a fertőzés következtében a szag- és ízérzékelés károsodását tapasztalták, arról számoltak be, hogy esetenként hetekbe telt amíg ez a tünet elmúlt. A szaglásvesztést vizsgáló kutatások azt mutatják, hogy a vírus nem az idegsejteket teszi tönkre, hanem a környező sejteket fertőzi. Ez jó hír, mert ha nincs idegkárosodás, a szaglás és ízlelés valószínűleg helyre fog jönni, még ha sok időbe telik is.
Ha a betegség lefolyása súlyos, és sok szövődménnyel jár, jobban kell tartanunk a vírus maradandó negatív hatásaitól. Egy súlyos tüdőgyulladás károsíthatja a szövetet olyan mértékben, hogy a légzésfunkció sosem lesz egészen olyan, mint előtte. Ha a szív vagy a vese szenved károsodást, ugyanez a helyzet - a szervezetünk képes a sérült szövetek javítására, de ez a regenerációs képesség nagyban függ a korunktól és általános egészségi állapotunktól, és gyakran nem tökéletes.
A koronavírusnak neurológiai tünetei és következményei is lehetnek. Néhányan már megpedzették, hogy esetleg a vírus az agyat is képes megtámadni, károsítva az idegsejteket és gyulladást okozva, mely tartós “ködös gondolkodást”, koncentrációs és koordinációs zavart okozhat. Ezek főként idősebb, 70 év feletti pácienseknél voltak megfigyelhetőek, habár ritkán fiataloknál is előfordultak. Emellett mások kimutatták, hogy a depresszió és a szorongás kétszer olyan gyakori a COVID után, mint a nem fertőzött embereknél. Egyelőre azonban nem tudjuk pontosan, hogyan okozza ezeket a tüneteket a vírus. Valóban az idegsejteket támadja, vagy esetleg a betegség miatt kialakult stressz a kiváltó ok? A pontos válaszokra még várnunk kell.
A covid-fertőzés növeli a kockázatát a szív-és érrendszeri betegségeknek, mint amilyen például a szívinfarktus, szívritmus-rendellenesség, szívburokgyulladás, szívizomgyulladás, szívelégetlenség, koszorúér-betegség és trombózis. Ezek a betegségek főleg a kórházat megjárt covidosokat fenyegetik, de a kórházban nem kerül fertőzötteknél is nagyobb arányban mutatták ki, mint a covidot el nem kapóknál.
A kapcsolatotok szempontjából jobb, ha nem teszed. De érdemes fokozottan ügyelni a távolságtartásra, és amennyire lehet fertőtleníteni a lakást. Ha igazoltan fertőzött egyén van a háztartásodban, akkor tekintsd magadat is fertőzöttnek! Maradj otthon!
Itt találsz néhány tippet a koronás betegek otthoni ápolásához és a fertőzés terjedésének megelőzéséhez.
Úgy, hogy közben amikor csak lehet, tartod a távolságot, és a lehető legkevesebb alkalommal érinted meg.
Aludj másik szobában.
Ha megoldható, lehetőleg másik WC-t, fürdőt használjon a beteg. Ha ez nem megy, akkor legalább legyen külön kéztörlője, amit naponta mosni kell (használj fehéret, azt hipózhatod, ha nincs fehér, akkor jobb magas hőfokon mosni mosószerrel és vasalni.)
A fogkeféjét a beteg semmiképpen se tartsa a családtagokkal közös fogmosópohárban!
Legyen külön pohara, evőeszköze, amit mosogass külön szivaccsal. Ha mosogatógépet használsz, válassz magas hőfokú programot (60ºC), esetleg ki is főzheted a beteg evőeszközeit. A beteg egyen a szobájában, kerülje a közös asztalt.
A kilincsek, kapcsolók, csapok folyamatos fertőtlenítése mindenképpen hasznos. Ha nem kerülhető el a közös légtérben történő tartózkodás, vegyetek fel maszkot (a beteg is, és a családtagok is!) Az egy légtérben való tartózkodás, a beteg érintése nagyon megnöveli a fertőzés kockázatát - ha csak lehet, el kell kerülni! Ha valami miatt közel kell menned hozzá, vegyetek mindketten maszkot, és ne érintsétek meg egymást.
Ne nyúlj olyan tárgyhoz, amit a beteg is megfogott. Moss kezet alaposan, ha mégis a beteghez vagy a közelében lévő tárgyakhoz nyúltál.
Apró praktikák: ne nyúlj a tárcájába, ne használd a telefonját, a TV távirányítót tekerd be folpackba, és így mindig letörölheted, amikor a beteg használta. A számítógép billentyűzete, hűtő ajtaja, a mikró, vízforraló nyomógombjai mind közvetítői lehetnek a vírusnak. A kesztyű használata semmit se ér, ha a lakás összes berendezési tárgya fertőzöttnek tekinthető!
A beteg szobájának ajtajába érdemes fertőtlenítőszeres, például hipós vagy domesztoszos felmosórongyot tenni, ami mindig nedves, és minden esetben, amikor valaki kijön a fertőzött szobájából, a cipőt/papucsot azzal fertőtleníteni. Így nem viszed tovább a cipődön a vírust. A hipó hajlamos kivinni a dolgok színét, így a frissen megtörölt cipőddel, papucsoddal ne lépj a szőnyegre amíg nem száraz.
Ha van otthon, fertőtlenítő törlőkendővel bármikor tudod tisztítani a kilincseket és a nagyobb felületeket akár a szobában, konyhában, WC-ben is. Ha nincs, a fertőtlenítővel benedvesített törlőrongy lesz a megfelelő eszköz. Ha kifogytál a fertőtlenítőből, szappanos, mosogatószeres (valamilyen habzó tisztítószeres) oldattal itasd át a rongyot.
Szellőztess minél többször, hogy a beteg által összeprüszkölt levegő távozhasson, és ne azt szívjátok be.
Győződj meg róla, hogy a beteg elég folyadékot iszik és van mit ennie. Maga a beteg maradjon karanténban, semmiképpen ne menjen ki a lakásból, ha lehet, a szobájából sem. Ha lehet, vidd az ételt vagy gyógyszert is a szobájába. Időnként kérdezd meg hogy érzi magát, lázas-e, szüksége van-e valamire.
Részletes útmutatást és további tanácsokat az otthoni ápoláshoz itt találsz.
Ha légzési nehézség, nagyon magas, nem csillapítható láz vagy bármilyen más súlyos állapotot jelző tünet jelentkezik, a beteget kórházba kell vinni. Ennek a valószínűsége kicsi, a legtöbb esetben a betegség enyhe lefolyású, de készülj fel, hogy a gyógyulás 10-14 napig is eltarthat.
Ha igazoltan fertőzött beteg van köztetek, a háztartás minden tagját fertőzöttnek kell tekinteni. Ne látogassátok a nagymamát, nagypapát, ha lehet, kérjetek a bevásárláshoz is külső segítséget. Maradjatok otthon!
A láz az immunrendszerünk egyik fegyvere a vírus ellen, ezért csak 38 fok felett kell csillapítani, ez alatt a hőemelkedést nem gyógyszerezzük. Lázcsillapításra használhatsz például Paracetamolt, vagy Algopyrint. Ezek egyike sem vényköteles.
Ha nem kapsz a szokásos láz- vagy fájdalomcsillapítóból, amit szedsz, hanem valami más van helyette a patikában, különösen fontos, hogy olvasd el rendesen a dobozban lévő tájékoztatót. A gyógyszer hatóanyaga, vagy a hatóanyag mennyisége más lehet, mint amit eddig szedtél. Emiatt lehet, hogy nem ugyanannyit kell bevenned belőle, vagy a betegséged, más gyógyszereid miatt számodra nem ajánlott a szedése. Paracetamol esetén például különösen fontos, hogy ne vegyél be az előírtnál nagyobb adagot.
A hűtőfürdő mindig bevethető, akkor is, ha nem tudsz gyógyszertárba menni, vagy a patikában nem kapsz olyan lázcsillapítót, amit szeretnél.
Így csinálj hűtőfürdőt: ültesd a beteget egy kád kellemes, langyos/meleg vízbe és fokozatosan engedj hozzá hideget. Ne rögtön a hideg vízbe üljön bele a lázas beteg, mert a hirtelen hidegtől összehúzódnak a bőrerek, amiken keresztül a hőleadás történik, így nem fog tudni lehűlni a teste. Ha nincsen kádatok, akkor csináljátok ugyanezt zuhannyal: a lázas beteg álljon be a kellemesen meleg/langyos zuhany alá, és fokozatosan állítsa át hidegre.
Nem feltétlenül. A koronavírus rendkívül fertőző, de számos egyszerű módszerrel csökkentheted az esélyét annak, hogy elkapod a vírust egy veled együtt élő fertőzöttől. Ehhez elég betartani a szükséges távolságot, és tudni, hogy mik azok a tárgyak, amik várhatóan fertőzésforrássá váltak, hogy fertőtleníthessük vagy elkerülhessük ezeket.
A koronavírus fertőzötteknek orrán-száján dől a vírus. Szó szerint értve: a legtöbb kórokozót az orrukon és szájukon át ürítik, a kilélegzett levegő tele van fertőzőképes vírus részecskékkel. Mindaz, ami ezzel érintkezik, elvileg szintén fertőzővé válhat.
Ma úgy gondoljuk, hogy a fertőződések nagy része levegő útján történik, vagyis azzal, hogy belélegezzük a vírust, nem pedig azzal, hogy fertőzött tárgyak megérintése után a kezünkről kerül a nyálkahártyára. Ez nem jelenti azt, hogy egy vírussal összekent felület ne jelentene semmilyen kockázatot.
Elvileg tehát fertőzésforrás lehet a beteg használt zsebkendője, minden amit a szájába vesz, például az evőeszközei, fogkeféje. Nagy eséllyel a keze és az általa gyakran érintett tárgyak is, mint pl. telefon, szemüveg, kilincsek, kapcsolók, nyomógombok, távirányító, billentyűzet, ceruza, ágynemű, kéztörlő stb., ezeket érdemes gyakran fertőtleníteni, tisztítani, és ha lehet, nem megérinteni.
Tarts legalább 2 méter távolságot. Ha muszáj a beteg közelébe menned, vegyél fel maszkot. A sima sebészi maszk vagy az otthon varrt is elég védelmet biztosít, ha a beteg torkában nem turkálsz. A legjobb, ha a beteg is maszkot hord, amikor csak lehet: így kevesebb vírust terít szét a környezetében.
A betegek otthoni ápolásáról írt tájékoztatónk a fertőzés elkerülésére is ad hasznos tippeket.
Egy jó darabig, sajnos, de a betegség lefolyása során az ürülő vírusok mennyisége napról napra folyamatosan csökken. A betegeket minimum 10 napig fertőzőnek kell tekinteni, illetve addig, amíg a tünetei elmúlnak. Ha valaki még a 11. napon is lázas, azt továbbra is betegnek és fertőzőnek kell tekinteni.
Ha a fertőzés egyáltalán nem okoz tüneteket, akkor a pozitív teszt után 10 napig kell az illetőt fertőzőnek tekinteni.
A fertőzöttek PCR tesztje akár 17 napig vagy még hosszabb ideig is pozitív lehet. Ez azonban nem jelent egyet a fertőzőképességgel: a PCR teszt nagyon érzékeny, és még hosszú ideig észlelheti a vírus maradványait azután is, hogy fertőzőképes vírus részecskék már nem termelődnek.
Valószínűleg sokáig. A vírusok önmagukban nem életképesek - ha sikerülne elérni, hogy egyszerre a világon egyetlen fertőzött ember vagy állat se legyen, és ezt az állapotot fenntartani annyi ideig, hogy a környezetünkben esetleg megmaradt vírusok is elveszítsék a fertőzőképességüket, a koronavírus egyszerűen kihalna.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vírus túlságosan szétterjedt ahhoz, hogy el tudjuk érni ezt: az is nehezen megoldható, hogy egyetlen országban ne legyenek fertőzöttek, nemhogy egyszerre a világ minden országában.
Ha lesz hatékony védőoltás, az ezen segíthet: ha nem marad olyan fogékony áldozat, akit a vírus fertőzni tud, az lehetőséget ad rá, hogy egész világon felszámoljuk. Ennek a feltétele, hogy a védettséget mindenki megkapja, vagyis hogy az oltás mindenki számára elérhető legyen, és mindenki éljen is a lehetőséggel. Az oltás nem csak a betegségtől véd, azt is megakadályozza, hogy mi magunk terjesszük a vírust, ezért amint elérhető lesz, érdemes beadatni saját magunk és a szeretteink érdekében is.
Addig azonban bele kell nyugodnunk, hogy a koronavírus egy darabig még velünk marad. Amikor a vírus terjedését sikerül átmenetileg megzabolázni, az emberek mozgását, gyülekezését korlátozó intézkedések fokozatosan lazításra kerülhetnek, de ha a járvány újra terjedni kezd, ezeket - legalább részben - újra szigorítani kell majd. A fertőzések számának alakulását a hatóságok folyamatosan figyelik, hogy a korlátozásokat enyhítsék amint lehet, illetve szigorítsák, ha arra van szükség.
Más szóval populációs immunitás. A nyájimmunitás egy fertőző betegség terjedésével szembeni ellenállását jelenti a populációnak. Az oka lehet egy korábbi fertőzési hullám, vagy védőoltás miatti védettség: ha megfelelően nagy számú ember kap el egy betegséget vagy lesz a betegség ellen beoltva, és ők védetté válnak, nem tudják (legalábbis azonnal) elkapni újra a betegséget. Ha egy időben elég nagy az aránya azoknak, akik védettek, akkor az annyira megnehezíti a betegség terjedését, hogy a kórokozó gyakorlatilag nem tud terjedni, vagyis az egész populáció védett lesz a kórokozóval szemben.
De hány százalékának kell az embereknek védettnek lennie, hogy elérjük a nyájimmunitást a koronavírussal szemben?
Minden egyes kórokozó esetén más és más a terjedés módja, üteme és az immunitás hossza is. Emiatt minden egyes kórokozónál más és más lesz az az ember mennyiség, amelynek védettnek kell lennie ahhoz, hogy a nyájimmunitást elérjük. Például a rendkívül ragályos kanyaró esetén az emberek 95%-ának védettnek kell lennie a populációban, hogy a nyájimmunitás kialakuljon, de ez a szám járványos gyermekbénulás esetén már csak 80%.
A szakemberek nagy része abban reménykedett, hogy a nyájimmunitás miatt a koronavírus elleni védőoltásokkal két fronton „támadunk”: egyrészt az oltottaknál kisebb eséllyel alakul ki komoly betegség, másrészt a terjedést is gátoljuk, mert kisebb lesz az esélye annak, hogy egy oltott ember megfertőzzön valaki mást. A tapasztalatok az oltott emberek súlyos betegséggel szemben élvezett védettségét egyértelműen igazolták, de sajnos arra is rávilágítottak, hogy a vírus terjedésének gátlásában, a fertőzés továbbadásának megakadályozásában a védőoltások kevésbé jól teljesítenek. Vagyis aki beoltatja magát, az elsősorban önmagát védi ezzel, és nem a környezetét.
Korábban bizonyára sokszor vágytál arra, hogy bárcsak lenne két hét nyugtod, hogy végre kipihend magad, és hódolhass a hobbidnak. Most pedig valószínűleg nem érted, hogy miért nem tudod ezt mégsem élvezni, miért vagy ideges, miért veszekszel a családoddal, miért nem tudod kialudni magad… Elképzelted, hogy az egész egy hosszú otthoni nyaralás lesz, mégse fér bele egy közös filmnézés, vagy éppen társasjáték.
A magyarázat összetett. Először is, a saját gondolataink nagymértékben zavarnak minket (sokszor jobban, mint a valós problémák), lehet, hogy szerettünk volna magunknak pár hetet, de nem most, nem itt, nem így.
Nem nehéz észrevenni, hogy mennyire másként érzünk, ha külső körülmények hatására kényszerülünk valamit csinálni, és nem szabad elhatározásból tesszük azt. Jó lenne azt érezni, hogy az eseményeket kontrollálni tudjuk. Mindannyiunknak vannak félelmei a járvánnyal kapcsolatban: van, aki a betegségtől fél, mások a hozzátartozóik egészségét féltik, megint mások a munkájuk elvesztése, az anyagi helyzetük miatt szoronganak.
Miért fontos, hogy a félelmeinken úrrá tudjunk lenni?
A félelmeink többnyire nagyon is valósak a kialakult helyzetben, de ha engedjük, hogy ezek fölénk kerekedjenek, rossz döntéseket hozhatunk, és káros hatással lehet az emberi kapcsolatainkra is – nem beszélve a saját rettenetesen pocsék közérzetünkről.
Azt mondod, érted, de semmit sem tudsz ellene tenni?
De igen! Szerezd vissza a kontroll élményét! Ebben a következők segíthetnek:
Találj ki napirendet! Állítsd be az órát, és kelj fel reggel akkor is, ha megengedhetnéd azt, hogy egész nap az ágyban lustálkodj. Persze, nem muszáj hajnal 5-re állítani, adhatsz magadnak némi engedményt! A tisztálkodás, felöltözés, beágyazás akkor is legyen a napi rutinod része, ha nem látja senki. Tervezd el az előző napon, hogy mit fogsz csinálni. Ha hajlamos vagy ezt folyamatosan újratervezni, akkor inkább írd is le. Ha az eltervezett feladatot sikerült végrehajtani, sokkal jobban érzed majd magad.
Mozogj! Több okból is jó ötlet. A rendszeres testmozgás igazoltan, minden krónikus betegségben javítja a túlélést, a fittségi állapotot és az életminőséget – beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget, a daganatos betegségeket, de a szorongást, és a depressziós tüneteket is csökkenti. Ez lehet kertészkedés, vagy bármilyen, lakásban végezhető torna – sosem volt még ennyi lehetőség, hogy pár kattintással találj a neten valami neked megfelelőt. A mozgás nem csak fitté, boldoggá is tesz.
Egyél jól! Rendszeres, megfelelő minőségű és mennyiségű étkezés fontos. Ne felejtsd el, hogy kevesebb mozgás mellett a változatlan kalóriabevitel garantált hízást eredményez – és akkor még nem beszéltünk a stresszevésről.
Régi tervek, amikre végre van idő! Biztos vannak elmaradt munkák a háztartásodban: ruhásszekrény selejtezés, vagy éppen spájz átválogatása. Vagy a három évvel ezelőtti nyaralás képeiből albumot összeállítani. Írd össze ezeket, és tervezz be minden napra valamit. Örömet okoz majd a siker, hogy elterveztél és végrehajtottál valamit.
Próbálj ki valami újat! Csinálj olyasmit, amit korábban sosem próbáltál, például süss magadnak kenyeret. Ha csak egy adag élesztőd van, akkor is tudsz „öregtészta” módszerrel vagy kovásszal kenyeret sütni, csak tovább tart egy kicsit. Ha végképp nincs élesztőd, nem csak kenyeret lehet sütni: a boltok készleteit fosztogatók a sütőpor lerablásáról megfeledkeztek, így itt a remek alkalom a kuglófsütő képességeid tökéletesítésére. Piskóta, linzer, keksz és pite sütéséhez még sütőpor sem kell.
Próbálj olyan dolgokkal foglalkozni, amik örömöt szereztek korábban – lehetséges, hogy kevésbé tud most lekötni, mint máskor, de lehet, hogy meg fogsz lepődni, hogy kis idő elteltével mennyire eltereli a gondolataidat.
Ne csekkold minden percben a híreket. A TV jó dolog, de vég nélkül a TV előtt ülni semmiképpen se javasolható. Ha hajlamos vagy ottfelejteni magad, jobb, ha előre megnézed a műsort, és csak célzottan kapcsolod be. A folyamatos informálódás a járványról természetesen fontos, de mindenképpen kerülendő, hogy állandóan ezzel foglalkozz, mert csak növeli a szorongásodat. Válassz olyan hírforrást, ami hiteles, és nem csak ijesztget, hanem konkrét tanácsokat is kapsz (például a Kisokost).
Tarts kapcsolatot másokkal! Szerencsére a telefon, az online kapcsolattartás lehetősége szinte mindenki számára elérhető. Keresd olyanok társaságát, akikkel nemcsak a járványról lehet beszélgetni. A kamera használata személyesebbé teszi a beszélgetést (nameg akkor biztos hogy tényleg felöltözöl, és megfésülködsz). Jó, ha minden napra beütemezel egy-egy hosszabb beszélgetést, főleg, ha egyedül élsz.
Régi bölcs tanács: ha szerencsétlennek érzed magad, keress egy nálad is szerencsétlenebbet, és segíts neki – ettől jobban fogod magad érezni, mellesleg lesz miről beszélgetni a barátaiddal. Beszélgethetsz a szomszéddal, bevásárolhatsz a házban lakó időseknek, adhatsz egy-egy adag kaját, amiből főztél, önkénteskedhetsz, varrhatsz arcmaszkokat, csatlakozhatsz valamilyen segítő kezdeményezéshez.
Ha nem tudsz úrrá lenni a problémáidon, kérj szakembertől segítséget! Az alábbi honlapon képzett pszichológusokat kereshetsz fel, akik önkéntesként segítenek a járványügyi helyzetet nehezen viselőknek. Ha gimis vagy fiatal felnőtt vagy, az ingyenesen hívható 13700 telefonszámon, vagy az alábbi honlapon érheted el az Ifjúsági Lelkisegélyt, aminek az önkéntesei szívesen beszélgetnek veled az érzéseidről, meghallgatják a problémáidat.
Sokan töltik teljesen egyedül a karantént. Egyáltalán nem vagy egyedül az egyedülléttel! Mit tegyél, hogy ne érezd magadat annyira magányosnak? Az alábbiakban Kéri Georgina pszichológus ad tanácsot, hogyan éld túl egyedül a bezártságot.
Maradj kapcsolatban másokkal. Telefonon, chaten – végül is mire van az a sok közösségi média app a telefonodon?, vagy a videojátékon belüli üzenetekben, fórumokon. Hidd el, mások is szenvednek a bezártságtól, és örülnek, ha beszélhetnek valakivel.
Akár meg is beszélhetitek előre, hogy kit, mikor, milyen formában lehet keresni, így mindig tudhatod, ki elérhető éppen.
De ne csak konkrétan beszélgetésekre gondolj – lehet közösen (egy időben, on-line kapcsolatban) filmet nézni, vagy vacsorázni, színházba „menni” (hála a sok közzétett felvételnek), és persze rengeteg játékot is lehet egymással virtuálisan játszani.
Egyedül lenni nem ugyanaz, mint magányosnak lenni. Ha egyedül vagy, azt is jelenti, hogy szabad vagy, bármit csinálhatsz, nem kell senkihez alkalmazkodnod. Figyeld meg, melyek azok a részei a napnak, amikor ez inkább előny, és élvezd ki!
Aggódsz a járványügyi helyzet miatt? Nehezen viseled a bezártságot? Nem vagy vele egyedül. Mindannyian aggódunk, rosszul érezzük magunkat, stresszelünk. Az alábbi bejegyzésben Kemény Katalin pszichológus ad tanácsot, hogyan enyhíthetsz a stresszen relaxációs technikával.
A relaxáció egészségesek és fertőzöttek számára is jótékony hatású. A Magyar Hipnózis Egyesület által készített relaxációs hanganyagok nem csak az egészséges embereknek segítenek megbirkózni a mindennapi stresszel, de a beteg emberek gyógyulását is felgyorsíthatják.
Az Egyesület az alábbi honlapon ad kifejezetten a járványügyi helyzet által okozott stresszel való megküzdéshez tanácsokat, valamint összeállított egy a koronavírus járvány idejére szánt relaxációs hanganyagot, amit itt érhettek el. A hanganyagok különlegessége, hogy kifejezetten lélegeztetőgépre szorulók segítését is lehetővé teszi, például, lerövidítheti a lélegeztetőgépen töltött időt.
Ha koronavírussal fertőzött hozzátartozót ápolsz otthon, érdemes a hanganyagot letölteni MP3 lejátszóra (vagy más olyan eszközre, ami könnyen kezelhető és nem nagy értékű) és rendszeresen használni azt. Ha kórházba kerülne a hozzátartozó, akkor a lejátszót és egy fülhallgatót is csomagolj be a pizsama és a törülköző mellé, hogy a kórházba is magával vihesse. Ha a hozzátartozód állapota súlyos, és azt sejted, hogy intenzív osztályra fog kerülni, kérdezd meg a kórházi dolgozókat, odaadhatod-e nekik az MP3 lejátszót, és megkérheted-e őket arra, hogy hgy minél többször indítsák el és biztosítsák, hogy hallgathassa azt, még a lélegeztetőgépen is. A fertőző betegségeket kezelő kórházi osztályokra nagyon szigorú szabályok vonatkoznak, így megeshet, hogy erre nincsen lehetőség, vagy hogy az lejátszó megfelelő fertőtlenítés hiányában nem fog hozzád visszakerülni. Érdemes az MP3 lejátszó mellé tartalék elemet, powerbankot (elektromos utántöltést biztosító eszközt) tenni, hogy hosszabb távon is biztosítsuk ezzel a hanganyagok újbóli, rendszeres meghallgatását!
Olyan relaxációs hanganyagot is találhatunk a felületen, amit az egészségügyben dolgozóknak, a betegágy mellett lévőknek készítettek. Ha otthon ápolod a hozzátartozódat, ezekkel segíthetsz magadnak is.
A relaxáció akkor éri el a legjobb hatást, ha rendszeresen, minden nap csinálod, elcsendesedésre megfelelő, testi nyugalmat biztosító környezetben. A hanganyagok között van egészen rövid, 4 perces is, és hosszabb relaxációt segítő, negyed órás is. Bátran válogass közülük, próbáld ki őket. Semmiképpen ne használd a hanganyagokat autóvezetés közben, vagy egyéb, koncentrációt igénylő tevékenységnél.
Gyerekkel, családdal, lakótárssal vagy bezárva? Idegesít, hogy állandóan ott vannak, és hirtelen észrevetted az összes apró hülyeséget, ami eddig nem zavart? Nem vagy egyedül a problémával. Az alábbiakban Kéri Georgina pszichológus ad tanácsot, hogyan éljétek túl egymást.
Az együttélés mindig súrlódásokkal jár – hát még, ha ilyen sokat kell együtt lenni! Ahogy máskor is, sokat segít, ha egyértelműen kijelölitek a határokat, megbeszélitek, hogy kinek mi kell ahhoz, hogy a lehető legelviselhetőbb legyen számára a helyzet. Ez persze azt is jelenti, hogy aztán illik egymás határait tiszteletben tartani.
Bármennyire is bosszantanak már a többiek, ha néha csináltok együtt valamit, amit mindenki szeret, a közös pozitív élmény után jobb, és kicsit mindenki toleránsabb lesz.
Hasonlóan jót tehet, ha együtt oldotok meg egy problémát (pl. egy régóta halogatott javítás, vagy takarítási feladat), vagy segítetek egymásnak valamiben. Talán erre vágysz a legkevésbé, amikor eleged van a másikból, de ha a szobádba zárkózás helyett kapcsolatba kerülsz vele, az a szervezet hormonális válaszain keresztül a stressz csökkentéséhez is hozzájárul, tehát tulajdonképpen jót tesz neked.
A bezártság sokakban okoz rossz érzéseket. Mindenkinek nehéz ugyanazt a falat nézni egész nap. Az alábbiakban Kéri Georgina pszichológus ad tanácsot, hogyan ne bolondulj meg a falnézéstől.
Mindenki máshogy reagál erre a bezártságra, ezért ki kell tapasztalni a saját megoldásodat, ami neked beválik. Igyekezz egyensúlyt teremteni a teljesítmény (munka, tanulás, teendők), a kapcsolatok (beszélgetés, közös tevékenységek, egymás segítése) és az örömteli tevékenységek (pihenés, szórakozás, feltöltődés) között.
Amennyire csak lehet, törekedj a számodra értelmes és egészséges élet fenntartására. Ebben segíthet, ha van egy napi rutinod, mivel a sok bizonytalanság közepette fokozza a biztonságérzetet, és keretet ad a napodnak. Jusson benne hely fizikai és mentális elfoglaltságoknak is.
Ne várd el magadtól, hogy szuperképességeket fejlessz ki a bezártság ideje alatt! Attól, hogy most „van időd”, még nem biztos, hogy kapacitásod is van rá, hogy új dolgokat tanulj, alkoss, vagy önkénteskedj. Persze ha érzed magadban az erőt és a kedvet, hajrá! De ez az időszak sok bizonytalanságot és kihívást hordoz, veszteségekkel és lemondással jár; ráadásul a változás még akkor is stresszt okoz, ha pozitív.
Bőven elég, ha azt teljesíted, amit tényleg muszáj, és amellett törekszel rá, hogy megőrizd a testi-lelki egészségedet.
Végül, bármilyen nehéz is ez a helyzet, el fog múlni – foglalkozz néha a jövőre vonatkozó elképzeléseiddel, terveiddel is.
A beteg rokon betegségtől függetlenül lelkileg megterhelő. A fertőző beteg rokon különösen rossz, főleg, ha kijárási tilalom is tetézi a helyzetet. Az alábbiakban Kéri Georgina pszichológus ad tanácsot, hogyan bírkózz meg azzal, ha úgy érzed, nem tudsz segíteni a koronavírussal fertőzött rokonodnak, barátodnak.
Bizonyos szempontból valóban tehetetlenek vagyunk, és ezt nehéz kibírni. De a többi rokont ugyanúgy érinti a családtag betegsége, velük beszélhetünk róla, és együtt könnyebb elviselni a helyzetet.
Szerencsére a tehetetlenség nem teljes, a legtöbb esetben valamit tehetsz, amivel segíteni tudsz neki.
Hívd fel, csináljatok on-line közös programot, vagy csak küldj neki egy képet, amivel jelzed, hogy gondoltál rá.
Kérdezd meg, van-e szüksége valamire. Bevásárolhatsz neki, kiválthatod a gyógyszereit, vagy megrendelheted házhozszállítással, amire szüksége van. Ha te nem tudod megoldani, segíthetsz megszervezni, hogy valaki más megtegye.
Ha a fizikai állapotában nem is feltétlen tudsz segíteni, a mentálisban valószínűleg igen. Felidézhettek szép közös emlékeket, vagy beszélgethettek arról, miket fogtok együtt csinálni, ha vége a járványnak, és meggyógyult. Ajánlhatsz neki relaxációs hanganyagokat is, amiket kifejezetten a gyógyulás különböző szakaszaira készítettek. De lehet, hogy csak arra van szüksége, hogy a betegségétől független, akár hétköznapi dolgokról beszélgethessen.
Mivel a vírus valószínűleg nem fog egyik napról a másikra eltűnni, valamilyen szinten meg kell szoknunk a jelenlétét. A legszigorúbb korlátozások nem maradhatnak örökké érvényben, az élet nem állhat le teljesen. Ezért a fertőzések számának alakulását a hatóságok folyamatosan figyelik, hogy a korlátozásokat enyhítsék amint lehet, illetve szigorítsák, ha arra van szükség.
A járvány miatti aggódás teljesen érthető reakció, hiszen egy újszerű helyzet, amivel kapcsolatban nincs minden kérdésre egyértelmű válasz, és nem tudjuk pontosan megmondani, meddig fog tartani.
Attól, hogy érthető, persze még nagyon rossz érzés, és fontos, hogy megfelelő keretek között tudd tartani. Ebben segíthetnek az alábbiak:
Gondold át, hogy mi az pontosan, ami miatt aggódsz. Néha ez csak egy rossz érzés, vagy egy ködös elképzelés, de ha pontosítod, könnyebb lesz vele megküzdeni. Ha megvan, döntsd el, hogy tehetsz-e valamit. Ha igen, tedd meg, vagy készíts tervet későbbre. Ha nem, próbáld elengedni, és más dolgokra koncentrálni, amikre van befolyásod.
A figyelmedet elterelheted pl. a teendőid elvégzésével, vagy más hasznos, értelmes tevékenységgel. Az is lehet, hogy inkább pihenni szeretnél – a sorozatnézés vagy olvasás mellett erre alkalmas lehet valamilyen alkotó tevékenység, kreatívkodás is, de akár a relaxációt is kipróbálhatod. (Ehhez pl. itt is találsz hanganyagokat:
Ha ennek ellenére, újra és újra felbukkan az aggodalom, kipróbálhatod, hogy kijelölsz neki egy kis időt a napodban. Mondjuk, mielőtt nekilátsz az aznapi munkának vagy tanulásnak, szánhatsz rá 15 percet, hogy teret adj az aggodalmaidnak, átgondold, tehetsz-e valamit, vagy csak együtt legyél ezekkel a gondolatokkal, hiszen ezek is hozzád tartoznak. A nap többi részében viszont ne engedd, hogy megzavarjanak, emlékeztesd magad, hogy lesz majd rá kijelölt idő, hogy ezekkel törődj.
Másokkal is megoszthatod az aggodalmaidat – ez lehetőség arra is, hogy ötleteket cseréljetek, kinek mi vált be. De ne engedd, hogy ez uralja a beszélgetést, ügyelj rá, hogy egy idő után más témákra váltsatok.
Az is természetes, hogy szeretnél minél több információt szerezni a járványról, és fontos is, hogy tudd, mit tehetsz önmagad és mások védelme érdekében. De tájékozódni is csak hellyel és mértékkel szabad!
A hely: nagyon fontos, hogy hiteles forrásból tájékozódj. Emellett, a közösségi médiával légy óvatos: sok túlzás és álhír, illetve megtévesztő megfogalmazás terjed, és mások felfokozott érzelmi reakciói is kedvezőtlen hatással lehetnek.
A mérték: napi egyszeri, legfeljebb kétszeri, húsz perces időszak bőven elég lehet a járvánnyal kapcsolatos médiafogyasztásra. Ezen felül meg is beszélhetjük az olvasottakat a barátokkal, családtagokkal – a közös reflexió segíthet a hírek keltette rossz érzésekkel való megküzdésben.
És a józan ész: a szorongás könnyen vezet beszűküléshez, ami azzal járhat, hogy nem használjuk annyira a kritikus gondolkodásunkat. Hasznos lehet egy-egy hír után megállni, és átgondolni, hogy mit is jelent számunkra, amit hallottunk. Ráadásul azt is tekintetbe kell venni, hogy az újságíróknak az a feladatuk, hogy olyan címeket adjanak, ami felkelti az emberek érdeklődését. Márpedig a rossz hírekre, és azokra a hírekre, amik illeszkednek az állapotunkhoz, fogékonyabbak vagyunk (pl. ha félünk, a félelmetes címekre kapjuk fel a fejünket). De egy kis tudatossággal és odafigyeléssel megtalálhatjuk a pozitívabb, vagy legalábbis realisztikusabb információkat is.
Ha az aggódás szinte az egész napot kitölti, és akadályoz a teendőid ellátásában vagy az alvásban, esetleg testi tünetek jelentkeznek, kérj segítséget szakembertől. Az alábbi honlapon képzett szakembereket kereshetsz fel, akik önkéntesként segítenek a járványügyi helyzetet nehezen viselőknek, illetve további ötleteket találsz a megközdéshez. Ha gimis vagy fiatal felnőtt vagy, az ingyenesen hívható 13700 telefonszámon, vagy az alábbi honlapon érheted el az Ifjúsági Lelkisegélyt, aminek az önkéntesei szívesen beszélgetnek veled az érzéseidről, meghallgatják a problémáidat.
A rövid válasz erre az, hogy igen, védett leszel. A hosszú válasz az, hogy …ez bonyolult.
Úgy tűnik, el lehet kapni a vírust ismételten. Már találtak néhány száz embert a világon, akik bizonyítottan másodjára kapták el a betegséget. Megjegyzendő, hogy az újrafertőződést bizonyítani elég nehéz.
Egyrészt alá kell támasztani, hogy valójában nem az első fertőződés “lappangásáról” van szó, azaz valóban egy újra megfertőződött az illető.
Másrészt nagyon jó kontaktkutatási és tesztelési hálózat is szükséges ahhoz, hogy észrevegyük mind az első, mint a második fertőződést, főként figyelembe véve, hogy a vírus nem feltétlenül okoz erős tüneteket mindenkiben.
Végül fontos azt megértenünk, hogy az, hogy újra pozitív lesz a tesztje valakinek, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy újra beteg. Lehetséges, hogy egy kevés vírus ismét kimutatható, de még rendelkezik a megfelelő immunitással, hogy gyorsan és hatékonyan leküzdje másodjára a vírust.
Az, hogy újra elkapjuk-e a koronavírust, leginkább a kialakult immunválasz és immunmemória tartósságától függ. Ehhez jön hozzá, hogy az új vírusvariánsok, mutánsok esetében a megváltozott vírus ellen az immunrendszerünk korábbi fertőzésből származó memóriája nem biztos, hogy egyformán hatékony lesz.
Egyelőre nem tudjuk biztosan, hogy ennél a vírusnál milyen hosszan tart a védettség a fertőződés után. Egy 2020 júliusi tanulmány szerint az enyhe tüneteket produkáló fertőzöttek vérében az első három hónapban gyorsan csökkent a vírus ellenes antitestek mennyisége (nagyjából minden 36. napon megfeleződött). Ebből kiindulva úgy becsülték, hogy a gyógyult betegek csak 1 évig lesznek védettek.
Egy 2021 januári tanulmány viszont hosszabb időn át vizsgálta, mi lesz a fertőzésből felgyógyultakkal. Az immunmemória különböző elemeinek mennyiségét követték 8 hónapon keresztül 188 betegen SARS-CoV-2 fertőzést után. Ezek a koronavírus elleni antitestek (IgG, IgA) és a különféle memória immunsejtek (B- és T-sejtek) a vérben.
Az antitesteket vizsgálva úgy tűnik, nem egyenletesen csökken a mennyiségük (mint azt a fentebbi rövidtávú vizsgálatok alapján feltételezték), hanem a korai csökkenés után beáll egy szintre, azaz a védelem tovább marad fenn, mint azt korábban gondoltuk.
Úgy tűnik, a B-sejtes memória is igen erőteljes minden esetben, és a vizsgált 8 hónapos időszakban folyamatosan nőtt a specifikus memória B-sejtek mennyisége majdnem mindenkinél.
Összességében úgy tűnik, az esetek 95%-ában a hosszútávú immunmemória megtalálható 8 hónap után is, vagyis kialakul tartós védettség. Ugyanakkor az immunválasz erőssége és minősége (a különféle komponensek jelenléte) az egyes embereknél nagyon változó volt, és a páciensek egy kis részében csak gyenge hosszútávú memória alakult ki, vagyis ők hajlamosak lehetnek az újrafertőződésre.
Fontos még megemlíteni, hogy ebben a vizsgálatban tünetmentes fertőzöttek nem vettek részt, így erről még nincs információnk.
Igen, a gyerekek ugyanúgy elkaphatják a koronavírust, mint bárki más. Bár a tünetek náluk jellemzően enyhébbek, mint a felnőtteknél, ez nem jelenti azt, hogy a betegség teljesen veszélytelen rájuk nézve.
A gyerekeket érintő koronavírus fertőzés ritka, de súlyos szövődménye a többszervi gyulladásos szindróma (MIS-C), erről itt olvashatsz bővebben.
Általában véve a gyerekeknél ritkán okoz súlyos betegséget a koronavírus fertőzés. Ezt tükrözi az is, hogy a koronavírus miatti összes halálesetnek csak 0,4%-át teszik ki a 20 évnél fiatalabbak. Azonban az, hogy ritkán lesznek a koronavírustól betegek, nem jelenti automatikusan azt is, hogy nem lehetnek a vírus terjesztői.
A védőoltás az 5 évnél idősebb gyerekek számára is ajánlott. Magyarországon ők Pfizer mRNS alapú oltását kaphatják, amiről már igazolt, hogy hatásos és biztonságos gyermekek számára is.
A terjedés szempontjából érdemes tudni, hogy egy kanadai tanulmány szerint a 0-3 éves gyerekek sokkal hatékonyabban adják tovább a fertőzést a velük egy háztartásban élőknek, mint az idősebb (14-17 éves) gyerekek. Ez nem túl meglepő, hiszen nagyon valószínűtlen, hogy betartsák a maszkhordással és távolságtartással kapcsolatos szabályokat.
Még nem tudjuk pontosan, hogy a fertőzésen átesve általában milyen hosszú védettségre számíthatunk majd - ezzel a kérdéssel részletesebben itt foglalkozunk.
Előfordul, hogy valaki bizonyítottan újrafertőződik koronavírussal, miután meggyógyult. Kevés olyan esetről tudunk azonban, ahol a második fertőzés súlyosabbnak bizonyult az elsőnél.
Egy 2020 szeptemberi brit tanulmány random választott emberek vérében mérte a koronavírus elleni IgG típusú ellenanyagok mennyiségét, és arra jutottak, hogy idővel csökken azoknak a száma, akik pozitív tesztet mutatnak.
Ez nem jó hír, mert arra utal, hogy a vírus elleni védettség mértéke csökken, ami önmagában nem meglepő, de a folyamat gyorsasága (az, hogy hónapok elteltével 6% pozitív helyett csak 4,4% pozitívat találtak) az.
Mielőtt azonban pánikba esnénk, nézzük meg alaposabban, hogy mit is mond ez a cikk!
A kutatók több körben vizsgálták a lakosságból véletlenszerűen kiválasztott emberek koronavírus ellenes ellenanyag (IgG) szintjét. Ebbe a több körbe nem ugyanazok az emberek kerültek. Vagyis azt nem mondhatjuk ki, hogy valaki, aki első körben termelt IgG-t, az a második körben már nem, mert egy embert nem vizsgáltak kétszer.
A vizsgálati módszer egy szerológiai gyorsteszt volt, aminek a szenzitivitása 84,4%-os. Ezek a tesztek kevésbé érzékenyek, mint a laboratóriumban végzett ELISA vizsgálatok, így előfordulhat, hogy kisebb mennyiségű IgG-t nem “vesznek észre”. A fertőzések lezajlása után az IgG szintje a vérben lassan csökkenni kezd, ami természetes folyamat: ha a kórokozó már nincs jelen, a szervezetünk nem készíti nagy mennyiségben “potyára” ezeket, csak addig, amíg szükség van rájuk. Néhány memóriasejt továbbra is termel ellenanyagokat, kisebb mennyiségben.
Az IgG azonban nem az egyetlen reményünk a koronavírus ellen: a brit tanulmány a koronavírusra reagáló T sejtek a mennyiségét nem vizsgálta, pedig a védekezésben az immunrendszer T sejtjeinek is fontos szerepe van. Jól mutatja ezt, hogy vannak olyan ritka immunhiányos betegségek, ahol a betegek szervezete genetikai okból nem termel B sejteket, így ellenanyagokat sem. Ez általában igen súlyos állapot: gyakran kell ellenanyag infúziót kapniuk, mert enélkül könnyen megbetegszenek. Két olasz fiatal, aki ilyen immunhiánnyal küzd, elkapta a koronavírust, de mindketten felépültek - valószínűleg főként a T sejtjeiknek és a kapott kezeléseknek köszönhetően, hiszen az ő immunrendszerük egyáltalán nem tud a vírus ellen IgG-t termelni.
Összegezve tehát: nem valószínű, hogy a koronavírus ellen a védettségünk egy egész életen át kitart majd, de a csökkenő IgG szint önmagában nem jelenti azt, hogy teljesen védtelenné váltunk volna.
Ahogy arról itt is írtunk, a gyerekek körében a súlyos koronavírusos megbetegedések kockázata általában alacsony, és ez alól a nagyon kicsi gyerekek sem jelentenek kivételt.
Csecsemőnek az egy év alatti gyerekeket nevezzük.
A CDC vizsgálata azt találta, hogy a csecsemők körében jóval ritkább a megbetegedés, mint felnőttek körében.
Az Unicef összegyűjtött adatai alapján az eddigi körülbelül 3,4 millió koronavírus miatt elhunyt ember között körülbelül 12.000 20 év alatti van, ami ahhoz viszonyítva, hogy az emberek között milyen arányban élnek 20 év alattiak, nagyon alacsony. Ők az összes koronavírus miatti halálesetnek durván 0,4%-át teszik ki.
Az új vírusváltozatok nem csak a felnőttekre hathatnak másként, hanem a gyerekekre is. Egyelőre továbbra is úgy néz ki, hogy a gyerekek és csecsemők kevésbé vannak veszélyeztetve, mint a felnőttek és idősek. De ez nem jelenti azt, hogy nem kerül kórházba, vagy nem hal meg egyetlen gyerek sem, aki elkapja a koronavírust, mint ahogy arról itt, itt, itt, és itt is írunk.
Nincsenek pontos adataink arról, hogy kifejezetten a csecsemők milyen arányban halnak meg a koronavírus fertőzés következtében. A becslések szerint a halálozási arány a 3-10 éves gyerekek körében minden korcsoport közül a legalacsonyabb. A 3 évesnél fiatalabbak esetében valamivel magasabb, de még mindig messze elmarad attól, ami az idősebb felnőtt lakosságra jellemző.
Orvos szakértőnk, Dr Somogyi Éva összeírta, mire kell figyelni a koronavírusos beteg mintavételezésénél. Az alábbi írás főleg akkor hasznos, ha tapasztalat nélkül, az egyetemi padból kerültél a beteg orra elé, állsz a kezedben a mintavevő pálcával, és úgy szeretnél mintát venni, hogy közben te ne fertőzödj meg.
Gyakorló orvosként nehéz szívvel figyelem, hogy az élet milyen kihívás elé állított Titeket. Személyes tapasztalataim, és műtői gyakorlatom alapján állítottam össze a következőket, annak érdekében, hogy a saját, és a Rátok bízott betegek védelme a maximális legyen. A szakszerűtlen folyamat megfertőzhet Titeket, és az egészséges, de tesztelésre jelentkező pácienseket magatok is megfertőzhetitek! A tesztek használatát nyilván elmagyarázták, de van még pár dolog.
Mintavevők tízparancsolata
Soha ne nyúlj az arcodhoz, szemüvegedhez, hajadhoz, pláne ne a maszkodhoz, zsebkendőhöz (tulajdonképpen semmihez) hacsak előtte közvetlenül nem fertőtlenítetted a kezedet/kesztyűdet! A szemüvegedet ne pakold az asztalra, mert annak a felületén bármi lehet.
A kesztyű semmit nem véd önmagában, hiszen a vírus nem megy át a bőrön. Csak azért van, hogy a bőröd ne menjen tönkre a napi 200 x végzett fertőtlenítésben. A mintavevő pálcát vagy tampont (annak csomagolását is!) mindig csak frissen fertőtlenített kézzel/kesztyűvel (új kesztyű nincs elég) érintsd meg. A vírussal beszennyezett kezeddel az összes dobozban lévő tampont egy mozdulattal be tudod szennyezni (a csomagolását biztos, és bontáskor esetlegesen magát a pálcát is, mert a kesztyűd nagyobb, mint kellene, és nehezebben mennek a finom mozdulatok).
A kibontott pálcának, tamponnak csak a legvégét foghatod meg, a beteg orrába kerülő 2/3-a semmivel sem érintkezhet (kb. eddig bedugod a beteg orrába, ha jól csinálod)!
Csak úgy egyél, vagy igyál, ha előtte kompletten „kimosakodtál”. Odabent ne egyél, ha nincs másik helyiség, az utcán is jobb. A dohányzók kockázata különösen nagy, ha összefogdossák a cigarettát/dobozt.
A többi eszköz ugyan egyszerhasználatos, de az arcpajzsot minden alkalommal fertőtlenítsd, mielőtt felteszed a fejedre.
Ha a csapat kifut a nap végére a fertőtlenítőszerből, legalább folyékony szappan legyen a táskádban. Vigyél magaddal tiszta nejlonzacskót, a táskádat és egyéb holmidat ebbe tedd bele – akár van szekrény, akár nincs, mert nem lehetsz biztos benne, hogy az tiszta-e.
A telefonodat/tolladat naponta több százszor is megérinted, ami kockázatos. Napközben használd kihangosítva, inkább ne tedd a füledhez (mármint a telefont). A zsebbe/táskába csak úgy kerüljön vissza, ha fertőtlenítetted megfelelő fertőtlenítő szerrel.
A mintavételre jövő beteg a maszkot ne vegye le, csak az orráról húzza le, neked csak arra van szükséged. Azt is csak 20 másodpercre. Fölösleges, hogy éppen rádköhögjön.
A helyes mintavételnél a pálca nagyobb része eltűnik a beteg fejében. Ha közben a nagyobb felét látod, valószínűleg nem vagy elég mélyen. Közel vízszintesen vezesd, ha elakadtál, óvatos sodró mozdulattal told lassan előrébb, amíg ütközik a hátsó garatfalon. Van, aki a pálca végét óvatosan ujjal kopogtatva halad befelé. Ha nem nyúlsz elég mélyre, az a PCR-nél is okozhat álnegativitást, ami miatt sok beteget szabadjára engedsz - tévesen.
Mindig csak a következő beteg álljon bent, a többi az ajtón kívül várakozzon. Ne felejtsük el: sokan közülük nem betegek, és nagyon nem lenne jó, ha épp itt fertőződnének meg - a mintavételi pontokon a tényleges betegek valószínűleg sokan vannak.
Jó munkát és jó egészséget, vigyázzatok magatokra és egymásra!
Erről nagyon kevés adatunk van, mert szerencsére nagyon kevés az ilyen eset. Mivel az egészséges csecsemőket általában nem tesztelik, csak találgathatunk, hogy valójában mennyi közöttük a tünetmentes fertőzött.
Egy kínai tanulmány szerint 33 terhesség alatti koronavírus fertőzés után született kisbaba közül csak 3 betegedett meg a születés után néhány nappal. A jellemző tünetek a láz, légzési nehézség (és egy esetben hányás) voltak, a röntgen eredményük pedig tüdőgyulladásra utalt. Két baba nagyon hamar meggyógyult, a harmadik súlyosabb állapotba került mert bakteriális fertőzése is volt, de végül ő is felépült. Azt a 30 kisbabát, akik nem lázasodtak be, nem tesztelték.
Egy másik esetben két koronavírusos anya csecsemőit követték nyomon. A születés után a tesztjük negatív lett, majd később az egyiknek pozitív, de a csecsemő továbbra is tünetmentes maradt.
Egy olasz tanulmány az újszülöttek között szintén nagyon kevés fertőzöttet talált, akiknek 20%-a tünetmentes volt, és 12%-uk súlyosan beteg.
Egy kanadai tanulmány szerint a 0-3 éves gyerekek sokkal hatékonyabban adják tovább a fertőzést a velük egy háztartásban élőknek, mint az idősebb (14-17 éves) gyerekek.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ilyen alacsony esetszám alapján nem lehet igazán megbízható következtetésekre jutni.
Amikor a koronavírus terjedni kezdett Európában és az USA-ban, sokat lehetett hallani egy rejtélyes tünetről ami gyerekeknél és fiataloknál jelnetkezett: ez a “COVID-lábujj”, vagyis a lábujjakon (vagy ritkábban a kéz ujjain) jelentkező pirosas, lilás elszíneződés. Idővel ez magától helyrejön és általában teljesen elmúlik.
A “COVID-lábujj” elnevezés nem igazán jogos, mert kiderült hogy ezt a furcsa bőrtünetet nem koronavírus okozza.
Ennek a cikknek az írói azt gondolták, hogy a COVID-lábujj oka a koronavírus fertőzés, ami az értintett terület kis ereit károsítja. A furcsa az, hogy az itt vizsgált gyerekek torkában nem tudták kimutatni a vírust RT-PCR teszttel. Az egyetlen koronavírusra utaló jel az volt, hogy a lábujjak lilás részéből vett szövetmintát egy koronavírus elleni antitesttel festve vírusokat mutattak ki a bőr apró ereiben.
Ez a későbbi cikk viszont kétségbevonja ezt a következtetést: a felhasznált módszer ugyanis nem alkalmas arra, hogy kimutassa a koronavírust. Az antitest jelölés olyan (a járvány előtt vett) szövetminták esetében is pozitívat jelzett, ahol kizárt, hogy ténylegesen vírus legyen.
Akkor mi okozza a COVID-lábujjat? Jó kérdés. Egyelőre nem tudjuk, de egy biztos: nem koronavírus fertőzés.
A fertőzött csecsemők közül kevesen lesznek nagyon betegek. De az, hogy valami ritka, nem jelenti azt, hogy egyáltalán soha nem történik meg, ráadásul pont a ritkasága miatt van hírértéke. Sajnos volt arra példa, hogy koronavírus fertőzött csecsemők haltak meg, az Egyesült Államokban és Kínában is. A kínai csecsemőnek más társbetegsége is volt, az USA-beli esetnél pedig a halál okaként vírusos tüdőgyulladást állapítottak meg, amit az új típusú koronavírus és és egy másik, légúti megbetegedést okozó koronavírus törzs (NL-63) általi kettős fertőzés okozott.
Nem tudjuk pontosan, de valószínűleg a születés után. Úgy tűnik, hogy a vírus az anyatejbe nem jut be. Az újszülöttek koronavírus fertőzése szerencsére alapvetően ritka.
Az újszülöttek ugyanúgy, mint a felnőttek, cseppfertőzés útján kaphatják el a koronavírust. Ezért védik az újszülötteket néhány kórházban icipici, cuki arcpajzzsal. Ami inkább aranyos mint hasznos mert sajnos a legnagyobb veszélyforrásnál, amikor a szoptató anyuka fertőzött, nem segít.
A baba gondozása, és különösen a szoptatás nagyon közeli fizikai kapcsolatot jelent. Ha az anya beteg, szoptatás közben megfertőzheti a csecsemőt is. Ezért szoptatáskor a maszk viselés és az alapos kézmosás mindenképpen ajánlott. A másik lehetőség az, hogy ha az anya beteg, akkor a higiéniára gondosan ügyelve fejje le az anyatejet, és a babát ezzel más, nem fertőzött személy etesse.
A koronavírusos betegeket a kórházakban elkülönítik, hogy ne fertőzzék meg a más betegséggel kezelt betegeket, illetve hogy ők maguk se kapjanak el a vírus mellé az állapotukat súlyosbító más betegségeket. Ez azt jelenti, hogy a kórházba került beteget meglátogatni sajnos nem szabad. Ez téged is és a beteget is veszélyeztetné.
A kórházban a koronavírusos beteg az állapotának súlyosságától függő kezelést kap. Magát a vírusfertőzést megszüntető úgynevezett oki kezelés egyelőre nincs, de a vírus ellen ható kísérleti kezelések léteznek.
A kezelés tehát a legtöbb esetben szupportív, azaz támogató jellegű: a beteg oxigént kap ha nehezen lélegzik, illetve nagyon magas láz esetén lázcsillapítókat. A bakteriális felülfertőződés elkerülésére az orvos szükségesnek tarthatja antibiotikumok adását is. A beteg életfunkcióit folyamatosan figyelik, hogy idejében észrevegyék, ha esetleg romlik az állapota. Súlyos esetben szükségessé válhat a gépi lélegeztetés, illetve az intenzív terápia teljes eszköztára, melynek célja az életfunkciók fenntartása addig, amíg a szervezet a spontán gyógyulás útjára lép.
Alapesetben semmi. Ha mindkét szülő koronavírusos tüneteket mutat, azok jó eséllyel enyhék maradnak, és mindketten otthon lábadozhatnak, amíg túlesnek a betegségen. Ha a gyerekek is elkapják a betegséget, az általában kifejezetten enyhe lefolyású, vagy akár tünetmentesen zajlik. Ez persze nem jelenti azt, hogy a gyerekekre egyáltalán nem kell vigyázni, mert nagyon ritkán náluk is kialakulhat súlyos betegség.
Érdemes előre elgondolkodni minden szülőnek, ki(k)re tudná bízni a gyereket, ha komolyabban megbetegszik. Abban a rendkívül ritka esetben, ha mindkét szülőnél egyszerre jelentkeznek olyan súlyos tünetek, hogy emiatt kórházba kerülnek (vagy a gyermekét egyedül nevelő szülővel történik ez), a gyerekek elhelyezésének megszervezésében a következőkre érdemes figyelni:
Mivel mindkét szülő beteg, feltételeznünk kell, hogy a gyerekek is nagy eséllyel fertőzöttek, akkor is, ha nincs semmilyen tünetük.
Amikor az elhelyezésükhöz rokonoktól, ismerősöktől kérünk segítséget, gondoljunk arra, hogy a gyerekek hordozhatják, terjeszthetik a koronavírust. Ezért lehetőleg ne idős vagy kockázati csoportba tartozó krónikus beteg ismerőseinket kérjük meg erre. A legjobb választás az lehet, aki már igazoltan átesett a betegségen, és szerológiai teszt bizonyítja, hogy védett az ellen, hogy újra elkapja. Ők most még kevesen vannak, de várhatóan nőni fog a számuk.
A fertőzöttekkel való együttélés higiéniai szabályainak betartása csökkenti a vírus terjedésének lehetőségét, de vegyük figyelembe, hogy a gyerekeknek ez különösen nehéz, ezért a krónikus beteg rokonaink, ismerőseink számára bizony kockázatot jelentenek.
A koronavírus fertőzéssel kórházba kerülteket - érthető okokból - nem szabad látogatni. Ez alól a szülő sem kivétel. Ha a gyerekek elég idősek hozzá hogy megértsék, mit jelent ez, érdemes erről beszélni velük.
Abban a ritka esetben, ha a mindkét szülő hirtelen olyan súlyos állapotba kerül, hogy kórházi kezelést igényel, és nem tudták megoldani a gyerekek elhelyezését ezalatt, a szülőkért érkező mentő nyilván nem fogja a gyerekeket az üres lakásban egyedül hagyni. Ha a gyermeknél fertőzés gyanúja merül fel, akkor őt COVID-19 ellátásra kijelölt gyermekellátó kórházba szállítja a mentő. Ha a vírusra negatívnak bizonyul, átmeneti elhelyezéséről a gyermekvédelem fog gondoskodni.
A TASZ oldala sok hasznos információt tartalmaz a szülők számára a járvánnyal kapcsolatban.
Várandósság esetén mindig érdemes fokozottan betartani a fertőzés megelőzésére irányuló óvintézkedéseket, és nem csupán a koronavírus járvány miatt. Ha aggódsz amiatt, hogy te és a baba elkaphatjátok, fontold meg a Pfizer vagy a Moderna védőoltás beadását.
A kisbabák és várandósok körében koronavírus fertőzésről kevés tapasztalatunk van. Nehéz megítélni, hogy a várandósok körében gyakoribb-e a súlyos lefolyású betegség, mert ha a súlyos fertőzések arányát a koronavírusos kismamáknál az összes koronás megbetegedéshez viszonyítjuk, az utóbbi csoportban más korú vagy férfi betegek is megjelennek, amit nyilván nem érdemes összehasonlítani. Az eddigi eredmények azt sugallják, hogy a koronavírusos megbetegedés a várandósoknál ritkán válik súlyossá.
A korábbi SARS és MERS járványokhoz képest a terheseket kevésbé értinti súlyosan a vírus - az első néhány esetben amit leírtak, a vírus nem okozott vetélést. Ezt a későbbi, jelentősen több kismama adatait tartalmazó elemzések is igazolták: a fertőzésnek nincs negatív hatása a terhesség kimenetelére.
Megjegyzendő, hogy súlyos koronavírusos megbetegedés természetesen veszélyes a várandósokra is, de nem a magzatkárosító hatása miatt, hanem mert önmagában véve életveszélyes állapotot jelent. Súlyosabb betegség esetén egy amerikai tanulmány szerint gyakori komplikáció a koraszülés, de a vizsgált 64 esetben szerencsére sem az anyák sem a babák közül nem halt meg senki.
Mivel a védőoltások közül az mRNS alapúak a várandósság alatt is beadhatóak, érdemes ilyenkor beoltatni magunkat: ezzel magunkat és a babát is védjük egy esetleges súlyos lefolyású megbetegedéstől.
A legtöbb tanulmány egyetért abban, hogy a vírus a méhlepényen nem jut át. A szülés után a méhlepényből, köldökzsinórból vett mintákban a PCR teszt nem mutatott ki vírust, tehát a magzat nem tudja elkapni azt a méhen belül.
Magát a vírusfertőzést megszüntető úgynevezett oki kezelés egyelőre nincs, de a vírus ellen ható kísérleti kezelések léteznek.
A kezelés tehát a legtöbb esetben szupportív, azaz támogató jellegű: a beteg oxigént kap, nagyon magas láz esetén lázcsillapítókat. A bakteriális felülfertőződés elkerülésére az orvos szükségesnek tarthatja antibiotikumok adását is.
A beteg életfunkcióit folyamatosan figyelik, hogy idejében észrevegyék, ha esetleg romlik az állapota. Súlyos esetben szükségessé válhat a gépi lélegeztetés, illetve az intenzív terápia teljes eszköztára, melynek célja az életfunkciók fenntartása addig, amíg a szervezet a spontán gyógyulás útjára lép.
Ha az anya be volt oltva, vagy esetleg koronavírusos volt a terhesség ideje alatt, a baba szerológiai tesztje pozitív lehet, de ez nem jelenti azt, hogy beteg, vagy beteg volt. A teszt által kimutatott koronavírus elleni antitestek anyai eredetűek, és még a születés előtt, a méhlepényen keresztül jutottak a magzat keringésébe.
Az IgG típusú antitestek az anya és a baba szervezetében is viszonylag hosszú ideig megmaradnak. Fél éves csecsemők vérében még kimutatható az anyai eredetű antitetsek jelentléte, és a beoltott kismamák esetében ezek valamivel nagyobb mennyiségben maradtak meg, mint a fertőzésen átsett kismamáknál. Azt, hogy meddig maradnak a baba szervezetében, illetve meddig nyújtanak védelmet, egyelőre nem tudjuk.
Akinek a tüdeje annyira rossz állapotban van, hogy nehezére esik egyedül lélegezni, azt lélegeztetőgép segíti.
A légzés támogatása több szinten lehetséges, a súlyos koronavírus fertőzöttek gyakran intubálást igényelnek, ami azt jelenti, hogy egy rugalmas műanyagból készült csövet vezetnek a légcsőbe, amit a lélegeztetőgéphez csatlakoztatnak. Ezt ébren lévő állapotban nem tolerálná senki, tehát aki lélegeztető gépen van, azt többnyire altatják. Azért kerülnek lélegeztető gépre a betegek, mert a kialakuló súlyos légzési elégtelenség miatt nem jutnak elég oxigénhez. A vírus okozta gyulladás miatt a betegek tüdejében folyadék képződik, de a gép által fenntartott pozitív nyomás miatt ez is könnyebben felszívódik. Ez a folyamat minimum napokig tart.
Előfordulhat, hogy a légzéstámogatás ellenére sem biztosítható a megfelelő gázcsere, vagy hogy a fertőzés hatására több szerv működése is elégtelenné válik - különösen igaz ez azokra, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek, vagy az idős koruk miatt nincsenek a szerveiknek megfelelő tartalékaik. Vagyis, aki időt nyer - életet nyer, aki géphez jut, esélyhez jut. Emiatt nagyon fontos, hogy a járvány lefolyása során a tömeges, egyidejű megbetegedést megakadályozzuk, hogy mindenki megkaphassa ezt az esélyt, akinek szüksége van rá.
Ne felejtsük el: az ellátáshoz szükséges bonyolult gépezetben minden “alkatrészre” szükség van a hatékony működéshez: Hiába van elegendő gép, ha nincs elég orvos, vagy ápoló személyzet, és hiába vannak kijelölt centrumok, ha nincs elég valamilyen egyszerű, de nélkülözhetetlen eszközből. A siker a leggyengébb láncszemen áll, vagy bukik.
Minden nap friss szakcikkeket böngészhetsz, nem kizárólag oltásos témában (és szakember által írt rövid magyar nyelvű összefoglalóval) a Dobson Szabolcs által üzemeltetett Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó facebook csoportban, amit melegen ajánlunk mindenkinek, akit mélyebben érdekel a téma.
Az 1001 orvos szakfordító önkéntes csapata folyamatosan fordítja magyarra a legfrissebb idegennyelvű szakmai és ismeretterjesztő publikációkat, amit az alábbi honlapon érsz el. Ha éppen ráérsz és beszélsz nyelveket, te is csatlakozhatsz hozzájuk.
Bárhonnan is informálódsz, felelősen gondolkodó kutatóként vagy orvosként tudod, hogy kritikusnak kell lenned. Ennek megfelelően járj el akkor is, mikor friss publikációt olvasol a koronavírusról.
A Magyar Hipnózis Egyesület kifejezetten a betegellátásban dolgozók számára állított össze rövid, 13-25 perces relaxációs hanganyagot. Ezeket erről a honlapról tudod letölteni. A relaxáció akkor éri el a legjobb hatást, ha rendszeresen csinálod, elcsendesedésre megfelelő, testi nyugalmat biztosító környezetben. Semmiképpen ne használd a hanganyagokat autóvezetés közben, vagy egyéb, koncentrálást igénylő tevékenységnél.
Ha úgy érzed, akkor kérj bátran szakembertől lelki segítséget. Az ezen a honlapon képzett pszichológusok e-mail és telefon elérhetőségeit találod, akik önkéntesként segítenek a járványügyi helyzetet nehezen viselőknek.
A Mental for Doctors kezdeményezés önkéntes pszichológusait is megkeresheted. Ha hirtelen van szükséged lelki támaszra, akkor a CallForHelp képzett önkéntes csapatát a nap 24 órájában bármikor hívhatod a +36-1-770-7333 telefonszámon. Ez a szám kifejezetten az egészségügyi dolgozók számára van fenntartva, hívása ingyenes és anonim.
Szerencsére sokan közülünk még sose kerültek kórházba. Ha te, vagy valamelyik családtagod kórházba kerülne, érdemes összepakolni egy táskát, benne a mindenképpen szükséges dolgokkal. Fontos, hogy ne maradjon ki semmi, amit nem tudsz nélkülözni, mert ami esetleg otthon marad, azt a látogatási tilalom miatt most elég nehéz pótolni.
rendszeresen szedett gyógyszerek listája
pizsama, alsónemű, (köntös), papucs - próbálj olyat választani, ami fertőtleníthető
fogkefe, fogkrém, fésű, tusfürdő, törölköző - amikre a tisztálkodáshoz szükséged van
evőeszköz, pohár (nem minden kórházban van)
WC-papír, papírzsebkendő (szintén nem mindenhol van)
telefon, telefontöltő (hogy tudj kapcsolatot tartani a kintiekkel)
fülhallgató, ha használsz olyat
maszk (egyszer használatos sebészi maszkból a tervezett tartózkodás idejére minden napra egy, vagy ha az nincsen, 1-2 darab mosható textil maszk)
Sok különféle fertőzés okozhat olyan tüneteket, amik a koronavírusra is jellemzőek, például a szezonális influenza, rhinovírusok, bárányhimlő, tuberkolózis, lyme-kór, szalmonella, aszpergillózis. Biztosan csak alapos orvosi vizsgálat és teszt segítségével állapíthatjuk meg, hogy mi okozza a betegséget.
A koronavírus (COVID-19) mellett a leggyakoribb légúti megbetegedés a szezonális influenza és a más vírusok által okozott megfázás vagy nátha. A szezonális influenza nyáron ritka, a hidegebb és szárazabb időjárás beköszöntekor kell vele számolni. A más vírusok által okozott megfázás nyáron sem zárható ki.
Mivel a téli időszakban az influenza is nagyon gyakori, fontos kiemelni, hogy a két betegség tünetei szinte megegyeznek: magas láz, száraz köhögés, levertség, izomfájdalom, vagy hányás/hasmenés. A nehézlégzés, és az esetek kis százalékában a szaglás- és ízérzékelés teljes elvesztése inkább a koronavírusra jellemző, de ez alapján nem lehet teljes bizonyossággal különbséget tenni a két betegség között.
Vagyis ahhoz, hogy megtudd, koronavírussal vagy valami mással fertőződtél-e meg, mindenképpen tesztre van szükség.
Gyermekek esetén szerencsére úgy tűnik, a koronavírus nem okoz súlyos tüneteket. Emellett a bölcsiben, oviban vagy iskolában terjedő vírusfertőzések is okozhatnak hasonló tüneteket. Azonban ha produkálja a jellemző tüneteket (láz, száraz köhögés, végtagfájdalom), akkor mindenképpen értesítsük róla a gyermekorvost. Ha tünetei súlyosabbra fordulnak, például nehezen lélegzik vagy a láza tartósan nagyon magas, azonnal juttassuk kórházba.
Idősebb embereknél fontos, hogy a jellemző tünetek esetén rögtön értesítsük telefonon az orvosát. Mivel ők kiemelt kockázati csoportba tartoznak, nagyon figyeljünk rá, hogy tünetei romlanak-e, hogy időben kórházba tudjuk juttatni, ha az állapota rosszra fordul.
Wuhanban található egy virológiai intézet, ahol úgynevezett BSL-4 biztonsági szintű, kifejezetten veszélyes kórokozókkal való munkára szánt laborok is vannak. Ebben az intézetben dolgoznak denevér koronavírusokkal is, amikről azt gondoljuk, hogy a mostani koronavírus világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus rokonai lehetnek. Mivel a Wuhani Virológiai Intézetben néhány évvel korábban már jelentettek a fertőző hulladék kezelésével kapcsolatos problémákat, megindult a spekuláció arról, hogy a SARS-CoV-2 esetleg - véletlenül ugyan - de onnan szabadult el.
Amikor valahol járvány tör ki, az ezzel foglalkozó járványtani szakértők mindig igyekeznek megkeresni, hogy ki volt az első fertőzött, aki terjeszteni kezdte a kórokozót az emberek között, és ő pontosan hogyan fertőződött meg. Ezt az embert szokták nulladik betegnek (patient zero) nevezni. Az új koronavírus járvány esetében a nulladik beteg nem lett meg. Ahogy az idő telik, egyre kisebb az esélye, hogy sikerül rájönni, ki volt az, és pontosan hogyan kapta el a fertőzést. Ezért - bár a Wuhani Virológiai Intézet vezetője tagadja, hogy bármi közük lehetett a járványhoz - nem igazán tudjuk se bebizonyítani, se kizárni, hogy egy ottani laborból eredő szennyezés lehetett az első fertőzés oka.
Annyi biztos, hogy a vírust nem mesterségesen állították elő, és egy állatokat fertőző koronavírus emberre való átterjedése - ritkán ugyan - de a természetes körülmények között is előfordulhat, ehhez pedig nem kellenek se víruslaborok, se ártatlanok életére törő összeesküvések: elég a szimpla balszerencse.
Jelenleg nem tudjuk pontosan honnan eredt a vírus. Az eddig leginkább a SARS-Cov-2-re hasonlító vírust Kínában, Yunnan tartományban találták meg (RmYN02) egy denevérben. Ezt a mintát 2019 május és októbere között gyűjtötték be, a teljes genetikai hasonlóság pedig 93,3%, míg az egyik fontos gén (1ab, a vírus replikációjában van szerepe) 97,2%-ban hasonlít. Ugyanakkor a receptor kötésért felelős régióban viszont kisebb a hasonlóság.
Ez a két új vírust korábban gyűjtött fagyasztott patkósdenevér ürülék mintákban találták meg, 2010-ből származik a kambodzsai és 2013-ból a japán.
A kambodzsai mintákon még nem végezték el a teljes analízist, ezért egyelőre nehéz megmondani, mennyire közeli rokonról van szó. Eddig csupán egy kis, pár száz bázispáros régiót ellenőriztek, amelyek minden hasonló koronavírusban megtalálhatóak, így ebből messzemenő következtetést nem érdemes levonni.
A japán esetén a teljes szekvencia identitás 81,47%, vagyis ez a vírus aránylag távol áll a jelenleg pandémiát okozó SARS-Cov-2 vírustól. Több vírust azonosítottak már denevérből és tobzoskából is, melyek közelebbi rokonok ennél.
Eddig viszonylag kevés vírusról tudunk, amik nagy szekvencia hasonlóságot mutatnak a SARS-Cov-2-vel, de továbbra is folyik a vadászat a tudomány számára új koronavírusok után, hogy megérthessük, honnan ered a SARS-Cov-2. Bár ez a pár százalék különbség a genomban nem tűnik soknak, de ez is több évtizednyi evolúciót jelent a vírusnak. Ezért egyelőre még nem tudjuk, pontosan honnan jött a vírus, de nem kizárt, hogy az ázsiai patkósdenevér populációk vizsgálata tartogat még számunkra egy-két meglepetést.
Az immunrendszered szívesen veszi, ha némi terhet leveszel a válláról azzal, hogy rendszeresen kezet mosol és maszkkal véded az arcodat ha idegenekkel töltesz időt, főleg zárt térben. Így kevesebb kórokozóval kell folyamatosan hadakoznia. Egyéb segítségre, különböző interneten kapható kétes hatékonyságú csodaszerekre nincsen szüksége.
A vitaminok szedése akkor ajánlott, ha a táplálkozásod nem kellően kiegyensúlyozott ahhoz, hogy a szervezeted minden szükséges építőeleméhez hozzájusson. Ez lehet a helyzet például ha kemoterápiát kapsz és emiatt nem tudsz rendesen enni, vagy ha amióta karanténban vagy kizárólag nutellát eszel. Megfelelő rendszeres étkezés mellett külön vitaminpótlásra nincsen szükséged, mert nem bizonyított, hogy bármit segítene. Ettől még persze nyugodtan ehetsz vitaminokat, ha szeretnél, mert ártani nem ártanak. Egy dologra azonban mindig figyelj oda: a zsírban oldódó vitaminokat (ezek az A D E és K) túl lehet adagolni, és ez betegséget okozhat. Ezekből sose vegyél be többet az ajánlott mennyiségnél.
A citokinek olyan anyagok, amikkel az immunrendszer sejtjei kommunikálnak egymással, vagy a testünk más sejtjeivel. Így tudja egy immunsejt jelezni a többieknek, hogy betolakodót talált, így más hasonló vagy akár más típusú immunsejtet tud a helyszínre “toborozni”, hogy segítsenek ellátni a kórokozó baját.
A citokinek normálisan nagyon kicsi koncentrációban vannak jelen a vérünkben. Amikor a mennyiségük valamiért hirtelen megnő, azt citokin felszabadulási szindrómának, vagy ha nagyon súlyos, citokin viharnak nevezzük. A vészjósló elnevezés teljesen jogos - a citokin vihar nagyon súlyos állapotot jelent, ami gyakran halálos lehet.
Az ilyenkor termelődő rengeteg citokin azért szabadul fel, mert az immunrendszer sejtjei egyre jobban “felhergelik egymást” - az egyik sejt citokin termelése egy másik immunsejtet is termelésre serkent, és így tovább…
Ezeknek egy része az immunsejteknek azt az üzenetet közvetíti, hogy a szervezetben kórokozók vannak, amiket azonnal el kell pusztítani. Az elszabaduló immunreakció pedig már nem mindig tesz különbséget a fertőzött sejtek, és a körülöttük lévő egészséges sejtek között: rosszkor voltak rossz helyen, így egészséges sejtek is a kereszttűzbe kerülhetnek. Ha ez a tüdőben történik, egy idő után kevés egészséges sejt marad, ami végezni tudja a feladatát, és a beteg egyre nehezebben jut oxigénhez.
A citokinek ráadásul nem csak az immunrendszerre hatnak, hanem sok más sejt és szövet számára is közvetíthetnek üzeneteket. Például, ha van egy elfertőződött sebed, az immunsejtek olyan citokineket szabadítanak fel, amik gyulladást okoznak. Ezzel az ott levő immunsejtjeid erősítést hívnak. Másrészt ilyenkor fontos, hogy a hívásra reagáló immunsejtek akik a vérrel érkeznek, célba is érjenek, ezért az érfalnak valamennyire meg kell nyílnia, hogy átengedhesse őket a sebhez. Ezért bizonyos citokinek az érfal áteresztőképességét is meg tudják növelni. Ha ez a nagylábujjadon történik, akkor annyit veszel észre ebből, hogy kicsit piros, duzzadt, meleg, és fáj ha nyomogatod, de ez pár nap alatt elmúlik. Viszont ha egyszerre rengeteg immunsejt kezdi kontroll nélkül, önfeledten termelni a gyulladásos citokineket, az érfal az egész testünkben szivárogni kezdhet: a folyadék kiszökik a szövetekbe, a vérnyomás hirtelen leesik, a szívnek pedig nem lesz mit pumpálnia - a folytatás nem vidám.
De mit lehet tenni a citokin viharral, ha már bekövetkezett egy betegnél? Ez egy nagyon súlyos állapot, ezért az ilyen betegeket intenzív osztályon kezelik. Támogatják a légzést és közben igyekeznek a túlzásba esett immunsejteket “lecsillapítani”. A gyulladásos citokinek termelését sokféle gyulladásgátló gyógyszerrel lehet mérsékelni - ezek viszont nem válogatnak, minden gyulladásos üzenetet közvetítő molekulát visszafognak. Akkor ezzel most a vírusnak kedvezünk? Valamennyire igen, de ha a beteg az elszabadult immunválasz miatt az életéért küzd, a vírus pillanatnyilag másodlagos szempont.
Vannak olyan gyógyszerek, amik csak bizonyos citokinek ellen hatnak. Ilyen például a jól csengő névre keresztelt tocilizumab ami az IL-6 citokin ellen ható antitest, és úgy tűnik hogy bevált a koronavírusos betegeknél jelentkező citokin vihar kezelésében. Mindazonáltal ez egy nagyon súlyos állapot, ami hirtelen tud kialakulni, ezért túlélési esélyek általában véve nem jók.
